A számítógép részei

Hajlékonylemezek

A hajlékonylemezek vagy más néven floppy-k voltak az első cserélhető, mágneses elven működő adathordozók.

Régen – míg a számítógépekben nem volt általánosan elterjedt a merevlemezes meghajtó, ezekre a kiskapacitású adathordozókra épült a számítógépes adattárolás.

Többféle méretben 8, 5,25 és 3,5 inch-es méretben készültek.

A 8”-es nagysága miatt még külső meghajtóval működött. A lemezek kapacitása típustól függően 160‑500 KB volt.

Az 5,35”-es lemez kapacitása 1,2 MB, a 3,5”-esé pedig 1,44 MB volt.

Floppyk

A floppy olvasásához, írásához szükség van egy meghajtóra, mely lehet belső (a számítógépházba épített, vagy külső (pl. USB kábellel csatlakoztatva a géphez).

Floppy meghajtók

A legelterjedtebbek az ún. kisfloppyk voltak. A következőkben erről lesz szó bővebben.

A floppy szerkezete és olvasása

A lágy és érzékeny adathordozó korong egy szögletes műanyag tokban van elhelyezve a fizikai hatásokkal szembeni megfelelő védelem érdekében. A lemez írási, olvasási műveleteit biztosító ablak nem látszik, ezt egy fém vagy műanyag elcsúsztatható ajtó takarja. Így a lemez teljes felülete mindig védve van.

Floppy szerkezete

A lemez közepén található fém alapanyagú korong és a rajta található központosító és pozicionáló rés kettős feladatot lát el. Egyrészt stabil csatlakozási lehetőséget nyújt a lemezt forgató motor tengelyéhez, másrészt azonosítja a lemez helyzetét.

A mágneses réteg hordozóanyaga hajlékony, rugalmas műanyag, amely a centrifugális erő hatására merevvé válik a lemezegységben.

A lemezek formázása, írása és olvasása az író-olvasó fejek segítségével történik. Ezek a forgó lemezzel nem érintkeznek, hanem a forgás közben kialakult légpárnán futnak.

A meghajtó (FDD – Floppy Disk Drive) tartalmaz egy villanymotort, ami a lemezt forgatja, valamint egy elektronikai és mechanikai elemekből álló szabályozó szerkezetet, ami az író-olvasó fejet mozgatja, ezenkívül biztosítja a fej és a lemez felülete közötti igen kis távolság folyamatos megtartását. A csak sugárirányban mozgó író-olvasó fejet léptetőmotor helyezi a kiválasztott sáv fölé. Olvasáskor a felület mágneses állapotait érzékelik, íráskor pedig megváltoztatják azokat.

A floppy formázása

Ahhoz, hogy a hajlékonylemezen lévő mágneses réteg alkalmas legyen az adatok fogadására, létre kell hozni rajta a tároláshoz szükséges struktúrát. Ezt a folyamatot formázásnak nevezzük.

A lemez első formázása során a lemez felületét sávoknak nevezett koncentrikus körökre, és szektoroknak nevezett körcikkekre osztjuk.

Egy-egy sávra egyforma adatmennyiség írható fel, függetlenül attól, hogy a lemez szélén, vagy a közepén helyezkedik-e el.

Minden sávban ugyanannyi szektor található. Ez a lemez legkisebb címezhető egysége. Minden szektor azonos kapacitású (512 byte).

Az 1,44 MB-os (3 ½”) floppymeghajtóban formázott lemez esetén 80 sávot és sávonként 18 szektort találunk.

Floppy formázása

Floppy típusok

Oldalak száma szerint:

SS – Single Sided – egyoldalas
DS – Double Sided – kétoldalas

Írássűrűség szerint:

SD – Singel Density – szimpla adatsűrűségű
DD – Double Density – dupla adatsűrűségű
HD – High Density – magas adatsűrűségű
ED – Extended Density – megnövelt adatsűrűségű

Floppy-k tárolókapacitása

360 Kbyte - 2.880 Kbyte