Ophcrack
Ophcrack
Leírás:
Azt gondolnánk, hogy a magára hagyott jelszavas
védelemmel ellátott windows-os gépünk teljes biztonságban van, és abba
bejutni majdhogynem lehetetlen az átlagember számára. A valóság ezzel
ellentétben az, hogy az alábbiakban bemutatásra kerülő, elsősorban
rendszergazdáknak szánt szoftverrel alig tart tovább bejutni egy gépbe,
mintha ismernénk a jelszót. Ennek persze az az előnye is megvan, hogy ha
elfelejtettük otthoni rendszerünk jelszavát, esélyünk van újra bejutni
saját rendszerünkbe.
-
Ékezetes jelszót nem tör!
-
14 karakterig tör!
Program letöltése:
(LETÖLTÉS)
Táblák letöltése:
http://ophcrack.sourceforge.net/tables.php
Telepítés:
Amikor elindul a telepítő, kattints a
Next gombra.
Itt egyik összetevőnél se legyen pipa, mert a
letöltés nem működik, hiába pipálnád be. Kattints a
Next gombra.
Itt beállíthatod, hova települjön a program, majd
kattints a Next gombra.
Ezt szerintem, hagyd alapbeállításon, majd kattints
az Install gombra.
Ezzel kész is a telepítés. Kattints a
Finish
gombra.
Használat:
Ha telepítésnél ezzel a hibaüzenettel találod
szembe magad, az msvcr.71 mappában lévő fájlt másold a
WINDOWS=>system
mappába és próbáld újraindítani.
Amikor elindul a program, kattints felül a
Tables
ikonra.
Most kattints arra a részre, amelyik típusú táblát
letöltötted, aztán kattints az Install gombra, ezután választd ki a
letöltött és kicsomagolt tábla mappáját, kattints az
OK gombra. Most
ismételten kattints az OK gombra.
Most kattints a
Load gombra és választd ki a
Local
SAM-et.
Ezzel betöltődnek a gépen lévő felhasználók.
Kattints arra, amelyik jelszavát tudni szeretnéd, majd kattints a
Crack
ikonra. Ezzel elkezdi keresni a jelszót.
Ha végez alul kiírja, hogy
done. A virtuális gépem!
1perc 37mp alatt törte fel az 1Ha94Ug3768bT karakterekből álló jelszót.
Ennek a programnak van LiveCD-s változata is. Ami
annyit jelent, hogy kiírod a letöltött CD képfájlt, kiírod cd-re, be
bootolsz vele a gépre és a rendszer elindítása nélkül végzed el ugyanezt
a műveletet. Az ophcrack oldalán ez is megtalálható.
Jó ha tudod:
Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény
300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai
rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával
jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve,
illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig
terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
(2) Aki
számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy
továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy
hozzáférhetetlenné tesz,
b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével,
illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer
működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig
terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
(3) Aki jogtalan haszonszerzés végett a számítástechnikai rendszerbe
adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított
adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy
b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével,
illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer
működését akadályozza,
és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetése
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
jelentős kárt okoz,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
különösen nagy kárt okoz,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
különösen jelentős kárt okoz.
Az Európa Tanács informatikai bűnözésről szóló egyezményében foglalt
büntetőjogi rendelkezésekkel összhangban léptette életbe a
számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény tényállását a
2001. évi CXXI. tv. 57. §-a.
1. Az új bűncselekmény jogi tárgya egyfelől a számítástechnikai
rendszerek megfelelő működéséhez és a bennük tárolt, feldolgozott,
továbbított adatok megbízhatóságához, hitelességéhez, valamint titokban
maradásához fűződő érdek.
A törvényi tényállás konstrukciójának sajátossága, hogy a törvény az
adott bűncselekmény három alapesetét szabályozza, amelyek az elkövetési
magatartások függvényében egymáshoz képest súlyosabban büntetendő
cselekmények.
A számítástechnikai bűnözésről szóló, Strasbourgban 2001. január 8-án
meghozott Egyezmény 1. Cikkének meghatározása szerint számítástechnikai
rendszer minden olyan önálló eszköz, illetőleg egymással kapcsolatban
lévő vagy összekötött eszközök összessége, melyek - illetőleg melyeknek
egy vagy több eleme - program végrehajtásával adatok automatikus
feldolgozását biztosítják.
2. Az (1) bekezdésében írt alaptényállás büntetendő cselekménnyé
nyilvánítja a számítástechnikai rendszerbe történő jogosulatlan
behatolást, illetve a belépés jogosultságának kereteit túllépő
bennmaradást. A számítástechnikai rendszerbe történő belépés azonban
csak akkor tényállásszerű magatartás, amennyiben a számítástechnikai
rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával
történik.
Abban az esetben, ha a számítástechnikai rendszerbe jogosultan lép be az
elkövető, azonban annak kereteit túllépve, illetve azzal ellentétesen
marad benn a számítástechnikai rendszerben, ugyancsak elköveti a
bűncselekményt.
Az elkövetési magatartás azonban csak abban az esetben tényállásszerű,
ha az elkövető a megváltoztatást, törlést vagy hozzáférhetetlenné tételt
jogosultság hiányában követi el. A bűncselekmény az adat bármilyen módon
történő módosításával, törlésével vagy hozzáférhetetlenné tételével
befejezetté válik, ugyanis nem szükséges, hogy a cselekmény
következtében a számítástechnikai rendszer bármilyen károsodása
bekövetkezzen.
A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekmény védett jogi tárgya
a számítástechnikai rendszer működése. Míg a (2) bekezdés a) pontja
esetében a tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatokat védi a
törvény, úgy ez esetben magát a számítástechnikai rendszer hibátlan
működését részesíti büntetőjogi oltalomban. A (2) bekezdés b) pontja
szerint, aki a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul
akadályozza, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel,
közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A (3) bekezdés gyakorlatilag a korábbi számítógépes csalásnak megfelelő,
attól kissé eltérő tényállást fogalmazott meg. Ezek szerint, aki a (2)
bekezdés a)-b) pontjában írt magatartásokat jogtalan haszonszerzés
végett követi el, büntettet követ el és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
A (3) bekezdésben írt minősített eset eredménybűncselekményt fogalmaz
meg, ugyanis mindkét fordulat esetében a károkozás, illetve a kár
bekövetkezte tényállási elemként szerepel. Ugyanakkor a (3) bekezdés a)
és b) pontjában írt magatartások a jogtalan haszonszerzéssel és a
károkozással együttesen is alapeseti cselekményként kerültek
megfogalmazásra.
A (4) bekezdés meghatározása szerint a bűncselekmény súlyosabban minősül
attól függően, hogy jelentős, különösen nagy vagy különösen jelentős
kárt okoz. Ebből következően a törvényi utalás szerint is kizárólag a
(3) bekezdés a) és b) pontjában írt alapeseti bűncselekménynek lehet
minősített esete, ugyanis kizárólag az ott írtak szerint tényállási elem
a károkozás.
A kár meghatározásánál rendkívül lényeges, hogy a károkozás nem az
elkövetés módjára, hanem a cselekmény eredményére vonatkozik, vagyis a
kárnak nem a számítástechnikai rendszerben kell bekövetkezni, hanem a
számítástechnikai rendszer manipulációjával összefüggésben, a
tevékenység eredményeként.
300/E. § (1) Aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése
céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai
programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe
való belépést lehetővé tevő adatot
a) készít,
b) megszerez,
c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé tesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű
munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a 300/C. §-ban
meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy
ezt könnyítő, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy
valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat
készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a
rendelkezésére bocsátja.
(3) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt
a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő
számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely
számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést
lehetővé tevő adat készítése a hatóság tudomására jutott volna -
tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgot a
hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben részt vevő más
személy kilétének megállapítását.
A Btk. 300/E. §-ának címét és szövegét a 2001. évi CXXI. tv. 58. §-a
állapította meg és iktatta be a Btk. XVII. fejezetébe.
A bűncselekmény megfogalmazását a számítástechnikai bűnözésről szóló,
Strasbourgban 2001. január 8-án meghozott Egyezmény 6. Cikkében
megfogalmazott elvek tették szükségessé.
1. A bűncselekmény elkövetési tárgya az (1) bekezdés vonatkozásában a
bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő vagy ahhoz szükséges, illetőleg
azt megkönnyítő számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy a
számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat.
2. Az elkövetési magatartás a program, jelszó, kód stb. készítése,
megszerzése, forgalomba hozatala, hozzáférhetővé tétele, illetve a
kereskedés.
3. A bűncselekmény az illető programok, jelszó, belépési kódok stb.
elkészítésével, megszerzésével, forgalomba hozatalával vagy
kereskedésével, illetve hozzáférhetővé tétellel befejezett, függetlenül
attól, hogy a Btk. 300/C. §-ában meghatározott bűncselekményt akár az
elkövető, akár más személy, aki részére a programot átadta,
hozzáférhetővé tette, elkövette-e vagy sem.
4. A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki természetszerűleg rendelkezik
azokkal a műszaki és technikai ismeretekkel, amelyek ilyen programok,
belépési kódok vagy adatok készítéséhez feltétlenül szükségesek.
E bűncselekmény tipikus elkövetői a hackerek, a crackerek és a
phrackerek.
5. A (3) bekezdés speciális büntethetőséget kizáró okot fogalmaz
meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti készítő részére, ha a
tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a
hatóságnak átadja és lehetővé teszi, hogy a készítésben résztvevő más
személyek kilétét a hatóság megállapítsa.
E három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia ahhoz, hogy az elkövető
büntetlen maradjon.
Ugrás a lap tetejére
|
|