Kozmetika


Szolgáltatások:
Alap kozmetikai kezelések,
Szálankénti szempilla hosszabbítás,
24K aranykezelés,
Hyaluronsavas kezelés,
Ultrahangos, hatóanyag bevitel,
Csillám tetoválás,
Fülbevaló belövés,
Professzionális nappali, alkalmi és esküvői smink
Elérhetőségek:
Vénusz Szalon
3600 Ózd,Vasvár ut 10. fszt/1
Mobil: +36 70 775 83 62
http://gatsikili.webnode.hu/
E-mail írása:

Legújabb cikkek

Navigáció

Felhasználók

· Online vendégek: 1

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 33
· Legújabb tag: beesiarcine

Időjárás jelentés

Időjárás

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Partner bannerek

Üzenőfal

Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

2011.01.07 18:40
Szeva Yax!! Boldog névnapot kívánok! Wink

2010.12.21 11:01
Szeva yax jo napot udv. Beci.Slovakia. Wink

2010.08.11 18:34
Na helló! Datum teszt Angry

2010.06.01 17:36
Szia Yax! Itt is boldog születésnapot!

2010.05.14 15:34
SZIA YAX.átküldtem a képet rólunk,a fotós lehetett volna ügyesebb is.majd találkozunk,pecálu
nk. pá, Aranyember. Smile

2010.05.10 21:26
cső,nemtom mi azaz izé% Grin Grin Grin Cool

2010.04.26 20:51
Csá, Boomba! Mi az a "%"? Grin Grin

2010.04.26 18:33
Szia yax.nemtoom az új számod.ha gondolod küld el.aranyember. Smile

2010.04.17 21:35
Szeva YAX! Cikk Grin Cool Grin Majd beszélünk%

2010.03.31 23:51
Szerbusztok golyós banditák! HIHI Grin Dzsekszi tegyél fel új emokat Pfft

Partner bannerek

Pozsár-bojli teszt 3. (Ahol minden megtörtént és annak az ellenkezője is!)

ABK

Pozsár-bojli teszt 3.
(Ahol minden megtörtént és annak az ellenkezője is!)

Egy termék minőségét, használhatóságát akkor lehet igazán megismerni, ha azt minél sokrétűbben, különböző körülmények között próbáljuk ki. Ez jó indoknak hangzik, megmagyarázva a feleségemnek, hogy az előző pecát rövid időn belül miért követte a másik. Az igazság az, hogy türelmetlenül vártam, a következő megmérettetést. Végre sikerült Gabi komámmal időpontot egyeztetni egy közös túrára, ráadásul az ózdi cimborák is csatlakoztak hozzánk. Így nem kis csapat várta a halakat a parton. A fent említett előjelek, és a komám által beharangozott étel ital választék alapján, úgy gondoltam, hogy a halfogás helyett, egy jó piknikezésnek van jó esélye. (Szerencsére tévedtem, legalább is, ami a halfogást illeti.)
Kellenek az ilyen, ez ilyen összejövetelek, is egy kis csapat összetartás, vidám beszélgetések, ugratások, ideális környezetben. Azért érdemes a csapat összetételéről is néhány szót váltani. Attila, és Pisti barátom különösen a ragadozó halakra vadásznak igazi „régi” vágású horgászok, a C and R elvet nem igazán érzik sajátjuknak, amellett, hogy természetesen ők is elkötelezettek a természetvédelem iránt. Nem keveset szoktunk vitatkozni, beszélgetni ezekről a dolgokról. Gábor sajnos elég ritkán jut ki velem a tópartra, de mindig szerencsés a közös peca, igazi mestere az ételeknek, italoknak, a jóféle házi gyümölcsleveknek, és nagyon sokat tud természetről és óvja is halakkal együtt. Magamról annyit, hogy szintén elkötelezett vagyok, lassan már rögeszmésen az imént említett ideák iránt. Fontosnak tartom bemutatni a csapat összetételét, hogy ti is lássátok ennyi különböző felfogású ember, ha néha egy kicsit vitatkozva is, de képes éveken át barátságban, együtt eltölteni a szabad idejét. Remélem ezzel, jó példával járunk, minden honfitársunk előtt!


Kiérve a partra ez a látvány fogadott
Én értem ki először a partra, hosszas telefonos egyeztetések alapján sikerült olyan partszakaszt találni, ami mindenki igényeinek megfelel. Nem volt egyszerű dolog, mivel a tó egy részén bojlis verseny zajlott, így csökkent a rendelkezésre álló terület. Egy olyan helyre táboroztunk, ahol eddig nem igazán voltak komoly fogásaim, viszont az egyik legjobbak tartott helyek közé tartozik. A harcsavadász kollégák, jobbra tőlünk egy kicsit meredekebb partszakaszon foglaltam helyet, a komával nekünk, egy kényelmes ligetes rész jutott, egyetlen hátránnyal, hogy mindössze kb 1 m2-es rész jutott, ahol a víz fölé emelkedő fáktól még be lehetett dobni a szereléket. Egész jól sikerült a nem túl sok rendelkezésre álló területet kihasználni, meglett a helye az ellátó, és háló sátornak, csalizó állomásnak, az unhooking stage-nek, (ahogy Tibi barátom mondta az Emergency Room) a tűznek stb.

A frontvonal
Mivel a horgászat továbbra is a dobálós horgászversenyre való felkészülés jegyében telt, így mellőztem az etetőhajó használatát. A partra érve a kipakolás után az első dolgom az volt, hogy elkészítsem az etetéshez szükséges anyagokat: Elsőként, a „parittya mixet”, ami sok-sok erjesztett magból etető, és olajos etető pelletből, illetve natúr íz világú ragasztásra használt apró szemcsés etetőanyagból állt. Majd elkészült a „rakéta” keverék a fent említett összetevőkből ragasztó nélkül. Igazán nem lenne szükség mindkét technika alkalmazására, de a gyakorlás kedvéért használom őket felváltva. Ezzel még nincs vége a Manna etetőbojlit beáztattam egy kis vízbe, így dobócsővel, jóval nagyobb távolságra lehet eljuttatni. Fel szeretném hívni a figyelmet, ha ezt a módszert alkalmazzátok, figyeljetek, oda, hogy ne puhuljon fel túlságosan a golyó, mert akkor ehhez a módszerhez használhatatlan lesz. Eddig minden terv szerint haladt. Elővettem a markeres felszerelést, hogy feltérképezzem a mederfeneket, ez sikerült is, aztán a kiszemelt helyen, sikerült végérvényes pozícióba helyeztem, az úszót. A dobásnál elszakadt a lestrapált zsinór, de legalább jó helyre került. Az első délután melósan, és csendesen telt. Etettünk, beszélgettünk, szomszédoltunk, mivel a halak nem jelentkeztek a horgon. Azt is fontos megemlítenem, hogy mindig stresszben vagyok a horgászatok elején, mert azon gondolkodom mit hagytam otthon. valami mindig lemarad, és ha rájövök, hogy nem valami fontos dolog (pl.: sátor, horgászbot, rod-pod) akkor megnyugszom. Most azért sikerült behomorítanom, mert az előző pecákon eredményesnek bizonyult csalizó bojlik maradtak a garázsban. A halas-kagylós prémium bojli, a sprulinás bevonatú édes prémium bojli, és az asafoeditás top fűszeres, bár abból néhány darabot azért volt nálam. Nem marad más választásom, a kollekció maradék tagjait próbáltam ki, úgymint halas extra, édes extra (kakaós), csali bojlikat.
Biztató jel volt, a jövőre nézve, hogy a szomszédoknak sikerült néhány szép halat zsákmányolniuk.
A következő napokban aztán pörögtek az események. Gabi komám prezentálta a jobbnál jobb ételeket és italokat, közben egyre másra fogtuk a szebbnél szebb pontyokat, amurokat.

Egy tipikus nyugis délutáni jelenet
(Gábor főz, Pisti csalihalakra vadászik, Attila fényképez, én meg gyúrok „wazze”.)
Én elindultam körbe a tavon, olyan indokokkal, hogy hozok, vizet, közben ellátom kéretlen jó tanácsokkal a versenyen küzdő haverokat. Persze ők a tanácsimat bőséges vendéglátással viszonozták. Azért, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, délutánra, kaptunk egy kis szélvihart, meg némi csapadékot eső formájában, alig győztük biztonságba helyezni a felszerelést.

A szél egy kicsit alakított a táborunkon
Hamar eljött az utolsó délután, már éreztük izmainkban ez előző napok tevékenységét. Gábor azért előállt még egy kis finomsággal, amit nemes egyszerűséggel rablóhúsnak kereszteltek el elődeink. Miközben készítette a parazsat a sütéshez, a merítőm (ami helytelenül egy fának volt támasztva) gondolt egyet, és széllel szemben beleugrott a tűzbe, és természetesen a háló a lángok martalékává vált. Sebaj, van még egy kisebb mérettű tartalék eszközünk, bíztattuk magunkat.


A természet gyönyörű dolgokat szokott produkálni
Még világosban, beküldtem az éjszakára szánt etetőanyagokat, aztán pihenőre fogtuk a dolgot, és vártuk az utolsó éjszaka halait. Be is indult a kapássorozat, fogtunk is meg nem is. Ránk talált egy jobb amurcsapat. Sajnos nem voltam erre felkészülve. Az általam használt 6-os méretű horgokkal, nem nagyom tudom a 8 kg feletti fűzabálókat a horgon tartani, nagyon gyakori a lemaradás a fárasztásuk közben. A jól bevált széles öblű 1-es méretű horgok pedig nem voltak nálam, ez meg is látszott a megakasztott és a megszákolt halak arányán. Sajnos a nagyját nem sikerült a matracra fektetni. Mindamellett nem nagyon tudtunk aludni, ahogy bedobtuk a csalit és elhelyezkedtünk az ágyon már szólt is a jelző.

Gábor első éjszakai 8 +-os potykája

Ahogy kell mehetett is haza
(Örömében ragyogott a szeme is :))


Hogy én se maradjak ki, ez is valahol 8 és 9 kg között van.
(A túra végére, annyira lemerültünk (a kamera akkumulátorokkal együtt), hogy csak az első halakat fotóztuk le.)
Zárszóként elmondható, hogy egy, kalandos és meglepetésekkel, és fogásokkal teli túrán vagyunk túl.
A kényszerből tesztelt csalik nagyon jól működtek mind halas extra, mind az édes extra, csali bojli, illetve a kombinációjuk is bevált. Mindamellett még igazi különleges gasztronómiai élményben is volt részem, például vaddisznó pörkölt, saslik, hogy csak a különlegesebbeket említsem.
2010. augusztus 31.
Gátsik Attila (Yax)
www.yaxeycarp.atw.hu
Fotó: Koltai Gábor, Kovács Attila, Yax

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Generálási idő: 0.13 másodperc
55,738 egyedi látogató