Temperamentum
A Szentbenáthegyi jóindulatú,
békés, nyugodt kutya, aki túláradó
szeretetével árasztja el gazdáját és
családját. A bernáthegyi igazi családi
kutya, megfelelõ szocializáció esetén
imádja és szükség esetén meg is védi
a gyerekeket. Minden idejében a gazdája mellett kíván
lenni, még akkor is, ha úgy tûnik, hogy éppen
mindent megúnt és alszik. Nem szereti a magányt
és a magányos bezártságot kifejezetten
büntetésnek veszi. A kutya alapvetõ engedelmességre
nevelését minél hamarabb el kell kezdeni, mivel
rendkívül gyorsan növekedik, így ennek elmulasztása
esetén hamar azon kaphatjuk magunkat, hogy ez a már
rendkívül fiatalon is 40-50 kilogrammos nagy "mackó"
visz minket sétálni és nem mi Õt. Vigyük
tehát kölyökkorától fogva minél
többet emberek és jól szocializált kutyák
közé. Sétára való kilátás
esetén (pl. póráz csörgése), a gazda
hazaérkeztekor, reggeli találkozáskor tomboló
örömmel tudatja gazdájával elégedettségét.
Figyeljünk oda, hogy következetesen neveljük, tudassuk
vele, hogy mit szeretünk és mit nem. Türelemmel neveljük,
mert a bernáthegyi a masztiffok temperamenumából
megtartotta azt, hogy a számára fölöslegesen
kiadott parancsokat felülbírálja, és ekkor
a kiabálás nem segít. Igaz rá, hogy akit
szeret, azt nagyon tudja szeretni, de aki kiváltja ellenszenvét,
azt tartósan tudja gyûlölni is. Alapjában
véve az idegenekkel közömbös, vagy barátságos,
ha a gazda is jelen van. Egy, másfél éves korára
alakul ki területvédõ ösztöne, így
az idegeneket megugatja és csak gazdája jelenlétében
engedi be az udvarra. (Megfigyelhetõ, hogy játék
esetén, illetve, ha kutyánk közölni szeretne
velünk valamit, jobbára sikongatva ugat, idegen érkeztekor
pedig öblös, mély hangját "ereszti ki".)
A bernáthegyi jó házõrzõ, azonban
aki kifejezetten területõrzési feladatokra szeretne
kutyát, az inkább más fajtát válasszon.
Általános tudnivalók
a Szentbernáthegyi tartásáról
1. A Szentbernáthegyi a köztudattal
ellentétben NEM eszi ki gazdáját a vagyonából.
Az elfogyasztott táplálékmennyiség a mérethez
viszonyítva nem nagy. (természetesen ez a mennyiség
nagyobb, mint egy cihuahua esetén)
2. A Szentbernáthegyi hozzávetõlegesen 10-12
évig él..
3. Kölyök korban és öt éves kor után
az ízületek egészségére külön
figyelni kell. (Tilos kerékpár, motor, stb. mellett
futtatni, lépcsõztetni. Csak annyit mozgassuk, amennyit
magától is szívesen mozogna.)
4. A kanok méretüket és testsúlyukat tekintve
lényegesen nagyobbak lehetnek a szukáknál, azonban
mindkét nem kiváló családi kutya.
5. Nem nagy mozgásigénye ellenére kertes háznál
célszerû tartani.
6. A Szentbernáthegyi a havat és a vizet imádja.
7. Nehezen viseli a meleget, melegben nyáladzik, ezért
mindig biztosítsunk árnyékos helyet és
friss vizet számára.
8. Télen is kint tartható a szabadban, azonban a kemény
fagyok idején érdemes melegebb helyre beengedni.
9. Évente kétszer vedlik, ekkor csomókban hullik
a szõre. Vedlés esetén érdemes naponta
kétszer átkefélni a szõrét.
10. Megfelelõ nevelés esetén a bernáthegyi
könnyen kezelhetõ, kiegyensúlyozott természeténél
fogva tartása problémamentes. (nem ás, nem rág
szét dolgokat, nem ugat túl sokat)