Ezen a hétvégén végre sikerült egy kicsit pihentetően szervezni a túrákat igy aztán jó vegyesre sikeredett, volt benne egy kis Somogyi Várak, egy kis Geocaching, egy kis 9 megye 99 nevezetessége, egy kis Vártúrák és még a Románkori templomok mozgalmam pecsétei is szaporodtak.

Az események sora a Kéthely Fancsivárral kezdődött és egy nagyon kellemes geoládázással folytatódott a SOMOS-i kilátónál, GCSMSK . Ebben a ládában mely elég könnyen meglett találtam egy un. Travel Bug -ot LORA-t aki Délafrikába tart 2004. novembere óta.  Miután beköltöztünk Hévízen a szállásunkra  még bőven belefért a délutánba a  Hévíz kültetületének számító Egregy   Árpádkori templomának a felkeresése, mely jelenleg temető kápolna. Ez a sok 100 éves építmény nagyon meghitt és mivel még nem kezdődött el az igazi nyári nyüzsgés nagyon nyugodtan lehetett meglátogatni. Belépődij nincs  az ajtó nyitva volt , TKM pecsételőhely , de a pecsét az Egregyi utca 22.-ben van a gondnoknál !
Még távolabb utazva a történelemben látható itt egy Ókeresztény  Római kori  falazott sírkamra, melyben a csontváz is szépen és épségben megmaradt.
Szombaton a helyi nevezetességekkel ismerkedtünk igaz a múzeum zárva volt..
Hazafelé  indulva  Keszthely  és Fenékpuszta került sorra , itt a télen már jártam de ebben a  kora nyári időben is nagyon látványosak a romok. Egy hosszabb megálló következett Balatonszentgyörgyön  a hires nevezetes Csillagvár és környékének meglátogatása  valamint egy újabb sikeres láda keresés is volt a  GCCSV  ez a láda már egy kicsit nehezebb de szerencsére a pénztáros néni tudta az irányt, igy sikeresen meglett.
Hosszabb pihenő következett Somogyváron ahol a Történelmi Emlékhelynek nyilvánított Kupavár került sorra. Nagyon szép a romterület, gondozott és látványos a hatalmas kilátó is.  Több mozgalomhoz is begyüjtöttem a pecsétet.

A képek egy részét külön raktam, ezekre a szövegbe ágyazott linkekről tudsz eljutni !

A GEOCACHING pontok:

A Somos kilátó

GCSMSK

LORA a travel bug.

Csillagvár a rejtekről

GCCSV

Egregy:

Az egykor önálló kis falu, Egregy középkori templomát a XIII. század második negyedében építhették. A hajó két oldalán ülőfülkék, középkori és barokk festmények maradványai láthatók.Az épület - ma kápolna és ravatalozó - kívül-belül megőrizte egyszerű, rideg középkori hangulatát. Mellőle szép kilátás nyílik a környező vidékre. A templomhoz a szintén idegenforgalmi látványosságnak számító egregyi pincesoron keresztűl juthatunk el, az út elején találhatók a római korból származó régészeti maradványok. Ajánlott olvasmány !

Egregy pincesor	Egy pince bejáró	Kilátás	Emléktábla	Egregy rk. templom
A padsorok	Freskó			Későrómai sírkamra

Hévíz a fürdőváros:

A település történetéről feljegyezték: 1328-ban Heuwyz-nek írják a nevét, ami a meleg vízre utal. A kőkorszak óta folyamatosan lakott hely, számos római kori emlék is előkerült határában. A római kortól a középkorig kimutatható a tímárok itteni tevékenysége. Ezt bizonyítják a környékbeli falvak (Alsópáhok, Felsőpáhok) helynevei is.

A kialakuló fürdőéletet Hévíz számára a XVIII. század vége hozza meg a hírnevet, s - mint sok minden másban - ebben is nagy szerepe van gróf Festetics Györgynek, aki a lefolyócsatorna bal partján létrehozta az ún. Ótelepet. Öltözésre-vetkőzésre alkalmas deszkaházat építtetett, amit a környék népe ingyen használhatott. A fürdőben chirurgusok dolgoztak, akik az akkor divatos kezeléseket, a köpölyözést és az érvágást művelték előszeretettel. 1795-ben jelent meg Babótsay József 28 lapos Hévíz-ismertetője. Ez elterjedt, s rövidesen megindult a gyógyulni vágyók áradata. Festetics György halála után a pezsgő fürdőélet visszaesett, majd fokozatosan abbamaradt.

Az 1857. évi tagosítás után az uradalom cserével megszerezte a tó környékét, és 1858-ban megkezdődött a 40 kataszteri hold területű park telepítése és a tó melletti kopár domboldal fásítása. Festetics II. György 1858-ban épületeket emeltetett, amelyekben a fürdővendégeket el lehetett helyezni. Ugyanebben az évben építettek 10-12 beteg részére ingyenes fürdőházat, majd a tavon fürdőkamrákat kabinokkal. 1865-ben már a harmadik szállóépületet emelték, a következő évben pedig elkészült a külön férfi és női részlegből álló tükörfürdő.

A XX. század elején, 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros 35 évre haszonbérbe vette a fürdőt, s nagy volumenű beruházásokba kezdett. Hatalmas változások történtek. Házakat alakítottak át, új házakat építettek. 1909-re elkészült a "Kurszalon", melynek fedett terasza és kávéháza volt. Ez lett a hangversenyek, különböző előadások, bálok, egyszóval a társadalmi élet központja. Ezzel egy időben a Hévízi-tó képe is átalakult. Eltűntek a régi, rossz állapotú fürdőházak, helyükbe újak épültek; kupolás fürdőház, zárt és nyílt kabinokkal, tágas tükörfürdővel. 1907-ben alakult ki a kéttornyos, jellegzetes fürdőbejárat. Ez időben készült el a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a fejlődés első szakaszának elismeréseként a belügyminiszter megadta Hévíznek a gyógyfürdő jellegű település címet. Hévíz fejlődésének következő, intenzív szakasza a húszas évek elején kezdődött.

A két világháború között Hévíz az ország legjelentősebb gyógyfürdőjévé vált. Ekkor épült ki a strandfürdő (1926-ban), majd az emeletes strandépület, később pedig a vasszerkezetű, üvegtetejű fürdőház. Hihetetlen szálloda- és üdülőépítési program kezdődött.

A II. világháború után szovjet hadikórház lett a fürdő, majd községi tulajdonba került. Később mint közérdekű üzemet állami kezelésbe vették. A község területén lévő panziókat, üdülőket, szállodákat államosították, és a dolgozók üdültetése céljára a szakszervezetek kezelésébe adták. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium a fürdőtelep épületeiben létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, amely ma a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház. A kórház terápiás szolgáltatásaink bővítésére és a színvonal javítására 1964 és 1968 között megépült az akkori Magyarország legnagyobb és legmodernebb fedett terápiacentruma, a fedett fürdő. Ettől kezdve Hévíz lehetőségei nem függnek a szezonalitás sajátosságaitól. 1986-ban leégett a tóra épített fürdőépület, amit az 1990- es évek elejére állítottak helyre.

A település 1992-ben városi rangot kapott. Ma Hévízhez tartozik a hajdani önálló falu Egregy is.

A tófürdő alkonyatkor

Fürdőház

Tavi rózsák

A súlyfürdő feltalálója