Iskolánk, az Ujhelyi Imre Tejipari Középiskola és a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat ötödik alkalommal rendezte meg szeptember 13-án és 14-én a Csermajori Országos Sajtversenyt, ami idén a Vitnyédi Sajtünneppel bõvült. A kezdeti 15-16 csapat és 60-70-es mintaszám ma már 28 csapatra és több mint 100 mintára emelkedett. A korábbi szûk szakmai verseny kiteljesedett és az egész település, sõt az égész megye többnapos eseményévé vált. Az elsõ országos sajtversenyt öt évvel ezelõtt rendeztük. A sajtversenyek alapötletét az adta, hogy 1998-ban lett volna 70 éves a magyar királyi mezõgazdasági miniszter által létrehozott Tejtermékek Minõsítõ Állomása. Ez a szervezet végezte - többek között -a hazai tejfeldolgozók által gyártott sajtok minõsítését. A 80-as években a tejipari vállalatok tröszti korszakában ismét felújították a tradíciót, amelytõl akkor - a hiánygazdálkodás idõszakában -a sajtok minõségének javítását várták. A rendszerváltással megszûnt a tröszt, de a sajtgyártó cégek részérõl felmerült az igény az azonos típusú sajtok összehasonlítására. Mivel iskolánk mindig is a hazai tejipar bástyája volt, mi vállaltuk fel ezt a feladatot. Csermajorba az ország minden részébõl érkeztek a szakemberek és a sajtkészítõk. Az idén a szakmai verseny mellett a nagyközönség számára is rendeztünk sajtkóstolást a közeli Vitnyéden, sõt, az ízes étkek mellett borbemutató is várta a látogatókat.
Huszonnégy feldolgozó százfajta termékét bírálta el a szakmai zsûri öt kategóriában. Versenyeztek a kemény, a félkemény, a lágy, az ömlesztett, valamint a juh- és kecskesajtok. A rendelvényt 13-án délelõtt nyitotta meg Ivanics Ferenc a megyei önkormányzat alelnöke. Ezután elkezdõdött a sajtok minõsítése a sajtgyártók által létrehozott szakmai bizottság által. A bírálat során a külsõ és belsõ tulajdonságokat vizsgálták, azokat pontokkal értékelték. Tekintettel az igen nagyszámú nevezésre két bizottság végezte a sajtok bírálatát a külsõ megjelenés, a belsõ szerkezet, állomány, szag és íz szempontjából. A bírálat elõbbi öt eleme más és más súlyozással lett figyelembe véve, ahol legalacsonyabb 0,5-ös szorzóval a külsõ megjelenés, míg legnagyobb súllyal az íz, 1,4-el szerepelt. A héttagú bírálóbizottság mind az öt szemponton belül nullától ötig pontozhatott. A bírálólapokat végül számítógép összesítette, ahol egy-egy mintát csak a kódja jelölt. A bíráló bizottságok munkájának koordinálását, valamint a pontozólapok kiértékelését iskolánk szaktanárai - az élelmiszeripari menedzser szakos hallgatóink bevonásával - végezték. Az I. sz. bíráló bizottság, melynek dr. Balogh Gyula tanár volt a vezetõje, 22 lágy és 34 ömlesztett sajt mintát minõsített. Az ítészek munkáját száraz vörösbor és almadarabok segítették. Néhány házzal odébb dolgozott a II. sz. bírálóbizottság Lantai József vezetésével, amelyik a kemény, félkemény valamint a juh- és kecskesajtokat minõsítette. A számítógépes feldolgozásról Papp László informatikatanár gondoskodott.
Dr. Schreiner Ernõ, a bírálóbizottság elnöke - aki nagy szaktekintélynek számít a szakmában - szerint a jók a jókkal versenyeztek, így nem fordulhatott elõ, hogy olyan termék kerüljön a zsûri asztalára, melynek minõsége a fogyasztás szempontjából kifogásolható. A bírák szakmai leírás alapján dolgoztak, figyelték a sajt színét és lyukazatát. A belsõ tulajdonságokhoz, az illat, az állomány és az íz tartozik. A vizsgálódás fõ alapelve, hogy a minta mennyire közelíti a szabvány illetve a gyártmánylap elõírásait. Eszerint kapnak aranyoklevelet, kiváló termék elismerést vagy a bírálóbizottság dícséretét. Az értékelésnél az elõbbi körbe nem kerülõ sajtokról tehát már nem esik szó. A minõsítés rangjára utal, hogy több gyártó már termékein is megjeleníti az itt elért eredményt. Ez a verseny kicsit felkészülést is jelent EU-s csatlakozásunkra. Azonban az igazi megmérettetés mindig a vevõnél történik. Ma már számítógép végzi az összegzést, így - mint néhány sportágban - a kiugróan magas vagy a kiugróan alacsony értékeket a gép nem veszi figyelembe. Vagyis nincs jelentõsége az esetleges részrehajló bírálatnak. Megállapítható, hogy a honi sajtszakmának nincs szégyellnivalója, hisz több évtizede a magyar sajt is jelen van a nemzetközi piacokon. Egyes termékekkel a piac élvonalába tartozik hazánk, fõként a Közel-Keleten, de kedveltek sajtjaink az Egyesült Államokban és Európa számos országában is. Kívánnivalót a magyarok sajtfogyasztási kultúrája hagy maga után. Ennek egyik fõ okaként a második világháború utáni nem kielégítõ tejtermelést említette, amikor nagyon kevés sajtféle került piacta. Ezen túl az étkezési szokásainkba sem épült úgy be a sajtfogyasztás, mint például a franciáknál, vagy a holland konyhákon. A rendezvényt a következőképpen értékelte Ivanics Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke:
Az ünnepség másnapján szakmai konferenciákra és a díjak ünnepélyes átadására került sor. Egész nap kulturális mûsorok és sajtkóstolók várták a résztvevõket. A napot tûzijáték zárta.
TÁRGYJUTALOMBAN RÉSZESüLTEK
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
