IV. Csermajori Országos Sajtverseny (2001)

2001.október 19-én és 20-án negyedszer rendezte meg iskolánk a sajtgyártó üzemek és vállalkozások rangos versenyét.

A versenyt megnyitotta Ivanics Ferenc, a Gyõr-Moson-Sopron MegyeKözgyûlésének elnöke

Ínycsiklandozó illatok fogadták az érdeklõdõket péntek délelõtt a Csermajori Országos Sajtversenyen és Vásáron, amelyet negyedik alkalommal rendezett meg iskolánk.

Igazgatónk, Lacza János örömmel újságolta az érdeklõknek, hogy az elmúlt idõszakban sikerült olyan jó kapcsolatot kialakítanunk a termelõkkel és gyártókkal, hogy évrõl évre bõvül a bemutatott termékek száma és egyre  nõ a választék is. Az idei vásár még annyival gazdagodott a korábbiakhoz képest, hogy kiállítást is rendeztünk, melyen másfél száznál is több sajtfajtát tártunk a látogatók elé. Az iskolavezetés távolabbi tervei között szerepel, hogy az összes, Magyarországon gyártott sajtot - ha csak néhány nap erejéig is, de - elhozzák Csermajorba, a tejipari oktatás hazai fellegvárába.

A nagyközönség számára az étkek kóstolására is lehetõség nyílt. Lehetett válogatni, és bizonyára mindenki meg is találta a fogára s ínyére valót, hiszen a fokhagymás kecskesajttól kezdve a köménymagos juhsajton át a kolbászosig szinte mindenféle tejtermék megtalálható volt a színes és fõként ízletes palettán. Amíg a szakemberek a közeli Vitnyéd két éttermében finom kísérõborok mellett döntötték el, hogy idén melyik cég mely terméke lett a legjobb, addig a látogatók a kiállításon és vásáron élvezhették a sajtok ízét.

A bírálóbizottság – az elmúlt versenyek gyakorlatának megfelelõen – külön kategóriákban értékelte a versenysajtokat. Új termékként megjelentek a versenyen a túrókészítmények.

Ismét bebizonyosodott, amit a szakemberek már oly rég óta hangoztatnak: a magyar sajtok igazán jó minõségûek, megállják helyüket bármelyik európai piacon.

Ám nem ad okot az örömre, hogy a hazai sajtfogyasztást még mindig elsõsorban az ár határozza meg. Így az olcsóbb, kisebb kiszerelésû termékeket keresik fõképp a vásárlók. (megj.: vajon miért?!) A hozzáértõk szerint ennek egyik oka lehet az is, hogy konzervatívak vagyunk a táplálkozásban, nehezebben mozdulunk az újdonságok felé. Egyelõre egyfajta friss-sajt a sláger hazánkban: ez az étkezési túró, amit a szakemberek - bármily furcsának is hangzik - a friss-sajtok között tartanak számon. Ebbõl évente átlagosan kilenc kilogrammot fogyasztunk fejenkét, ám ezt e terméket Nyugat-Európában nem ismerik.

Tapasztalható azonban elmozdulás jó irányba. Ezt segítik elõ azok a könyvek is, amelyek egyre nagyobb számban jelennek meg mostanában és amik a sajtokat, sajtos ételeket mutatják be az érdeklõdõknek.

Ez a két napos rendezvény is bizonyítja, hogy létezik sajtkultúra Magyarországon.

A bírálók a tejiparban hosszabb idõt eltöltött szakemberek, technikusok, élelmiszeripari mérnökök voltak.

 A zsûri huszonnégy gyártó száznál több termékét különbözõ kategória szerint értékelte. Külön kategóriában minõsítette a kemény-, a félkemény-, a lágy- és egyéb,  az ömlesztettsajtokat, továbbá a speciális változatokat, úgymint a juh- és kecskesajtokat ill. a friss sajtokat és a túróféléket.

 Az ömlesztett-sajtok közé sorolta a kevésbé ismert sajtkrémeket. A legjobbakat kategóriánként vándorserleggel jutalmazták.

 A zsûri elnöke dr.Schreiner Ernõ - nyugalmazott minisztériumi osztályvezetõ - volt, aki egykor maga is Csermajorban végezte középiskolai tanulmányait. Jóval késõbb tejgazdaságból doktorált és egy életre szólóan elkötelezte magát az iparág mellett.

A program

A versenysajtok elõkészítése, a bírálóbizottságok munkájának segítése a felsõfokú élelmiszermenedzser hallgatóink feladata volt. Lelkiismeretes munkájuk nagyban hozzájárult a sajtverseny zökkenõmentes lebonyolításához.