 |
A műrepülés tana és
szabályai
Lássuk, technikailag, adatokkal, ábrákkal: mi is a műrepülés.
Először is, megkülönböztethetünk repülőgépek típusai szerinti
csoportokat, mint vitorlázó,
motoros, vagy akár harci gázturbinás
gépekkel végrehajtott műrepülést. Ezen kívül van szóló
és kötelékben való műrepülés is. A
bajnokságokat általában a szóló kategóriákban rendezik, a kötelékes
műrepülés kicsit más, de látványos, és nagy nézőcsalogató, ezért
repülőnapok kedvelt fő látványosságai. A szóló műrepüléseknek a
verseny-sportban több kategóriája is van a pilóták tapasztalatai
szerint, úgy mint basic vagy
sportsman (kezdő), intermediate
(köztes), advanced (haladó), és
unlimited (profi) kategóriák.
Bár már a második világháború előtt voltak műrepülő kötelékek, a
műrepülés, mint nemzetközi sport, igazán csak az utóbbi két
évtizedben nőtte ki magát. Itt megemlítendő, hogy hazánk is
jeleskedik szinte minden műrepülő kategóriában, hogy csak pár nevet
említsünk meg: Bessenyei Péter, Veres Zoltán, Vári Gyula, Kovács
Péter, Tóth Ferenc, és a neveket még sorolhatnánk egy darabig.
Mi szükséges a műrepüléshez?
Először is biztonság, biztonság és biztonság. Másodszor egy olyan
repülőgép, amely alkalmas a műrepülő manőverek kivitelezésére. Ehhez
speciális motorra és kenésre van szüksége, hogyha azt akarjuk, hogy
minden repülési helyzetben megfelelően üzemeljen. A repülőgép
szerkezetének ráadásul el kell viselnie az átlagosnál nagyobb
erőterheléseket is, modern műrepülők esetében akár +12/-9 G-t is. A
műrepülő gépek általános jellemzője a kis tömeg, a kis méret, az
áramvonalasság, a nagy szárnyfelület, és az ezeken elhelyezett nagy
kormányfelületek, amik igazán mozgékonnyá teszik a repülőt. Emellett
általában a kelleténél erősebb motort kapnak, akárcsak az
autóversenyben a kocsik. A mai műrepülésben 180-400 LE közötti
motorokat szerelnek a gépekbe. |
 |
