 |
Műrepülés az IL-2 játékban
Fontos
leszögezni, hogy a második világháború idején alkalmazott harci
gépek egyikét sem műrepülésre tervezték. Akkoriban a nagyobb
teljesítmény, a jobb páncélozottság és a nagyobb tűzerő voltak a
mérvadó mérnöki előírások, ugyanis ezekkel lehetett kivívni légi
fölényt. Természetesen a kisebb méretű - ám méreteikhez képest nehéz
- harci gépekből kicsikarhatunk némi műrepülést. Az alapvető figurák
szinte bármelyikkel végrehajthatók biztonságos magasságban: mint
bukfenc, orsó, palástorsó, immelman, stb. Az már mondjuk másik
kérdés, hogy mennyire lehet szabályos bukfencet gyártani velük
például.
Az tény, hogy látványos szóló műrepülést nem lehet produkálni egyik
géppel sem, ezért inkább preferált a kötelékes műrepülés. Ennek
során a gépek szoros köteléket tartva (szárnyvégek között 1-2 méter
távolság) pontos, precíz, nagy kiterjedésű és ívű manőver
együtteseket mutatnak be. Itt a legfontosabb a kötelék pontos
tartása, a pontos időzítések, pontos érkezések a megfelelő
pillanatban a megfelelő helyre. Azonban a kötelékrepülés sok közös
gyakorlást igényel, mire valamennyire is látványos formája kezd
lenni. A pilótáknak meg kell tanulniuk a manővertípusokat, a repülés
közbeni rövid utasításokat, a pontos köteléktartást, és azt, hogy a
kötelékvezérben vakon megbíznak, ugyanis ilyen repülés során a
vezért nézik a mellette repülő kísérők, az azokon kívüli kísérők
pedig őket, és így tovább. Ez azt jelenti, ha a vezér hibáz, az
egész kötelék hibáz. Fordult már elő, hogy fél műrepülő csoport
passzírozódott a betonba a kötelékvezér hibájából, holott ha nem őt
figyelték volna, a többiek simán elkerülhették volna a balesetet.
Ezért törekedjünk az online gyakorlások során is a biztonságra, mert
inkább meg kell ismételni egy manőversort, minthogy bárki is
belefúródjon a földbe, és azt természetesnek vegye, hogy úgyis újra
lehet indítani.
|
 |
