A hálószobában egy fa áthidaló volt, amit gipszkartonnal könnyen be lehetett borítani, de itt beton áthidaló került beépítésre, amit nem lehet csavarozni.
Nappali befejezése
A múlt év végén a falak vaklása elkészült, de még hátra volt a
régi vályogfalra öntött betonkoszorúk levésése és dobozolása.
A
munka a nagy hidegben nem túl haladósan készül, így fűteni kellett.
A hálószobában egy fa áthidaló volt, amit gipszkartonnal könnyen be
lehetett borítani, de itt beton áthidaló került beépítésre, amit nem
lehet csavarozni.
Itt
vagy a vakolás, vagy ragasztóhabbal felragasztott gipszkartonozás
maradt, mint opció. (Az utóbbi lett választva).
Itt
is fel lettek fúrva a lécek a dobozoláshoz. A csavarok 100mm
hosszúak.
Az
5m-es lécek itt is rövidnek bizonyultak, így ezt is toldani
kellett.
A léc alatti részen a fal ki lett glettelve, így lesz
minden hézagmentes.
Az
ablak fölött a gipszkarton már fel van ragasztva (fél napig alá volt
támasztva a ragasztóhab megszilárdulásáig) .
Szokásos
gipszkarton méretre vágás és csavarozás, valamint létrázás, csak hogy
edzésben maradjak...
A
csavarokat előre belekapattam a gipszkartonba, majd középen a
létráról felemelve egyedül is felcsavarozhatóvá vált az előkészített
elem.
Utána
a csavarok gomba mód elszaporodtak, nem tartva egymástól a
járványügyi távolságot. A több csavarból még nem volt baj...
Zárul
a kör, vagyis a téglalap, amelyet a gipszkartonok határolnak.
A
toldást sohasem tesszük a szélére...
Éééés,
újra besötétedett, mire felkerült minden csavar...
Közben
a kémény is be lett vakolva zsákos előkevert vakolóanyaggal.
A
vakolat száradását elősegítendő átvittem a párátlanítót a szobába.
Mivel a tartálya alig 1-1,5Literes, így inkább az oldalsó kivezető
csövet és egy vödröt használtam a csapadékvíz elvezetésére. (Napi
kb. fél vödör víz lett kivonva a házból).
Glettelés
után már szebb a felület.
Az
összes él hajlaterősítő szalaggal, a külső élek meg élvédővel lettek
megerősítve, glettelve.
A
falon látható foltok a hibák javításainak a nyomai. (Az első
csiszolás után kiderülnek a hibák).
A
száradás után újra lesz csiszolva minden. Az a kék nyelű rondaság a
szoba közepén egy falcsiszoló gép (OBI-s) .
Ezzel
a megmaradt vályog falszakasszal még maradt némi tennivaló, mert a
kinézete nem túl ennivaló...
Na
igen... Cementes vakolat behálózva a vályogfalon... Ennek itt semmi
keresnivalója.
Végül
csak én voltam az erősebb. Tégláig le lett pucolva.
A
törmelékek eltakarítása után jöhetett a festés. Máris jobb lett a
közérzetem...
Az
ablak inkább le lett fóliázva, nehogy össze legyen festékezve.
A
kémény tisztítónyílása itt lesz, de ehhez előbb ki kellett vágni a
helyét.
A
fal az előzőekben(konyhánál) ismertetett módon be lett habarcsozva,
nádazva, majd újra felhordva mészvakolat.
A nádat a drótozás
mentén egy egyszerű lemezvágó ollóval vágtam el, majd a drótozás
mentén a falra szögeltem.
Itt
egy újabb időanomália van, mivel a szoba itt már járólapos. A lépcső
kapott egy újrahasznosított gránit lapot.
A
hiányzó rész járólappal körbe lett ragasztva, majd a lapokat
zsaluként használva ki lett betonozva.
A
dobozolás szélére 40x20x2mm-es L alakú alumínium profilt csavaroztam,
ami a LED szalagok tartója és hűtőbordája is egyben,
valamint a
fény is felfelé irányítja, így nem vakítja el az embert. (Jobban
szeretem a szórt fényt).
A
másik oldal is fel lett „világosítva”. A kémény mögötti
rész meg jó lesz a porszívót/vasalódeszkát tárolni.
A
járólapok fugázása csak most következett.
A
maradék:
Már
kedz élhető szoba formát ölteni.
A
rozsdamentes kémény ajtó egész jól megy a szürkés árnyalatú
járólaphoz.
Száradás
után.
Végre
nem kell lámpákat cipelni, ha az ember látni akar rendesen.
A
dugaljak is végre használhatóak és nem kell mindig hosszabbítóval
kínlódni. - Az élet apró örömei.
Végül
a lépcső széleinél a falat még le kellett javítani.
