Elvégeztem egy tesztet a domborzati hatásokkal kapcsolatban, ami alapján a következőket állapítottam meg:
A magaslati előny mértéke nincs hatással a támadási bónuszokra. Egy íjász pontosan akkora kárt okoz egy nála 1 szinttel alacsonyabb helyen tartózkodó célpontjának, mintha az 5 egységgel alacsonyabb szinten helyezkedne el.
legyen „normál támadás” az alábbiak összege:
[normál támadás] = [alap támadás] + [támadási fejlesztések] – [célpont páncélzata] + [támadási bónusz]
ekkor egy magaslati előnyt élvező egység támadóerejét az alábbi képlet adja meg:
[normál támadás] x 1,25
hasonlóan alakul egy magaslati hátrányban levő egység támadóereje:
[normál támadás] x 0,75
Példa
Egy fullos pikeman egy fullos paladin ellen (pikeman magaslaton) harcol. Ekkor:
Támadóerő[pikeman] = ( [4 alap] + [4 fejlesztés] – [5 páncél] + [22 bónusz] ) x 1,25 = 31,25
Támadóerő[pal adin] = ( [14 alap] + [4 fejlesztés] – [3 páncél] ) x 0,75 = 11,25
A különböző magaslati szinteken folyó harc gyakran csak tört értékekkel kifejezhető, ezért úgy tűnhet, hogy a támadó váltakozó erővel lő. Például ha egy hand cannoneer magaslati előnnyel 3-as páncélzatú gyalogost támad, akkor
( [17 alap] – [3 páncél] + [8 bónusz] ) x 1,25 = 27,5 lesz a támadóereje lövésenként. Próbáld ki, és meglátod, hogy a hand cannoneer felváltva 27-et és 28-at sebez célpontján! A számítógép gyakran – de nem mindig – értelmezi a negyed (0,25) és háromnegyed (0,75) törtrészű támadásokat is, vagyis „emlékszik” a korábbi lövésekre.
A képletek mindennemű támadásra érvényesek, legyen szó közelharcról, íjászokról vagy ostromgépekről.
A domborzati viszonyok nincsenek hatással a lőtávra (range) vagy a látótávra (LOS).
Írta: Clacus (2002)
Fordította: Apollo17hu (2010)
Forrás: [link] (MFO)