Kirándulás a Mecseki Parkerdőben

Kirándulásunkon a Pécshez tartozó mecseki parkerdő legszebb helyeit járjuk be. Ezekhez az utakhoz nem kell turistafelszerelés, városi ruhában, kényelmes cipőben minden különösebb fizikai megerőltetés nélkül végigjárhatja öreg és fiatal.

A Hunyadi János út - Magaslati út sarkáról, a Pálos templomtól indulunk mecseki kirándulásunkra. Az út meredeken kanyarogva vezet fölfelé. A keleti oldalon szép emeletes házak követik egymást, a 88. számúval szemben, a nyugati oldalán véget ér a házsor és fenyves következik. A fenyves melletti utolsó épület a vízműé, rajta évszám jelzi, hogy 1925-ben épült. Az útkanyarban már látszik a Mecsek-karpu tornyos, árkádos, terméskő építménye. 1936-ban készült el. A lépcsőkön fölmenve mellvédjéről visszatekinthetünk a város felé. Innen indul a műút szerpentinje a Dömörkapu, illetve a Misinatető felé.

A Mecsek-kaputól a sárga négyzet jelzésű sétaúton indulunk tovább. Az elágazásnál tábla jelzi, hogy a Hotel Kikelet távolsága 600 méter. Az utat apró zúzalékkő borítja, így nedves, esős időben is járható. Az út mentén padokat is elhelyeztek, így séta közben többször is megpihenhetünk, jókat szippantva a tiszta mecseki levegőből, s hallgathatjuk a madarak énekét. A sétaútról néhol a fák nyiladékán át a kilátásban is gyönyörködhetünk. Láthatjuk a műút kanyarjában Makrisz Agamemnon szobrászművész Szabadság szobrának szárnyas Niké-alakját. Az út végén lépcső vezet fel a Hotel Kikelet elé.

1936-ban épült modern szálloda, nagy panoráma terasszal, nyilvános bárral. Továbbsétálva fölfelé a műúton, egy csemegeüzlet mellől indul a Francia emlékműhöz vezető út. Az emlékmű kiugró sziklán áll - pompás kilátóhely - , gúla alakú, pirogránitból készült s a napóleoni háborúkban Pécsre került s itt meghalt francia katonák emlékére állította 1908-ban Zsolnay Miklós.

A Hotel Kikelet mellett a műút kanyarját nyílegyenesen vágja le a Fenyves sor, amely méltó a nevéhez, fenyők között sétálhatunk végig 300 métert, míg az Állatkerthez érünk. A Fenyves sor szép villái figyelmet érdemelnek. Az Állatkerthez érkezve a pénztárépület falán emléktáblát látunk: "Építették Pécs város dolgozói 45 367 társadalmi munkaórában 1960-1961. évben."

1959. április 17-én kezdődött az a nagyarányú társadalmi munka, amelynek eredményeképp 1960. augusztus 19-én sor kerülhetett az állatkert ünnepélyes megnyitójára. A 6,5 holdas területen az építkezés ezután is tovább folyt. Jelenleg 150 faj mintegy ezer egyedét őrzi ez az általános jellegű állatkert.

Az Állatkerttől balra, északkelet felé megyünk tovább. A piros négyszög jelzés szép sétaút vezet a Dömörkapuhoz, párhuzamosan a mecseki kisvasút síneivel. Tavasztól őszig az utat kisvasúton is megtehetjük a 800 méter hosszú útvonalon.

A Dömörkapu voltaképpen a Misina tömbjének kirándulóközpontja, autóbusz-végállomás. A Dömörkapu név oszmán-török eredetű, jelentése megerősített szoros, szó szerint "vaskapu". A Dömörkapu felé menet az út mentén találjuk a "Szaniszló-pihenőt". A pad mögött, a kőfalban fekete márványtáblán a következő szöveg olvasható: "Dr. Mócs Szaniszló ciszt. r. tanárnak, a természet lelkes barátjának, a M. E. buzgó munkásának emlékére tisztelői és barátai támogatásával állttotta a Mecsek-Egyesület 1905. évben."

A Dömörkapu központjában, a körtéren padot látunk kőfilagóriával; közepén kőtábla, felirattal: "A Mecsek lelkes barátjának, Ptacsek Viktor emlékének állították családja és tisztelői."

Keskeny autóút vezet le a dömörkapui turistaszállóhoz és étteremhez. A Flóra-pihenőhöz vezető sétaút mentén találjuk a Vidámparkot. Ez is társadalmi munkában épült, amit a pénztárépületben elhelyezett tábla hirdet: "Építették Pécs város dolgozói 76 679 társadalmi munkaórában 1961. évben." A 8-10 holdas területű parkban 40-féle játékot találnak a látogatók: hullámvasutat, repülőgépet, óriáskereket, kisautót, elvarázsolt kastélyt, vannak automaták stb.

A Flóra-pihenő a 404 méter magasra emelkedő Bertalan-sziklán áll, terméskőből épült kör alakú torony.

Pompás kilátás nyílik róla kelet felé, a Pécs-környéki bányavidékre. A pihenőtől a fenyvesben sétaúton - mellette padok - járhatunk egyet. Beljebb a fák között rönkpadok és asztalok vannak. A Dömörkapu autóbusz-végállomásától dél felé sárga, illetve piros jelzésű út, az ún. Irma-út indul a Tettye felé. Az út Hamerli Gyula lelkes Mecsek-barát hagyatékából épült elhunyt felesége emlékére. A Tettye fölé érkezve a Szaniszló-úttal találkozunk. Pompás kilátásban van részünk, majd leereszkedve a Tettyén, tovább sétálunk, illetve autóbusszal térhetünk vissza a város központjába.
Misina-tető - Mandulás - Mecseki tornapálya
A Misina tetőre a Főpályaudvarról induló autóbusszal juthatunk föl. A hegy 535 méter magas. Jóval elmarad ugyan a Mecsek több csúcsától magasságát tekintve, azonban ez a város központjához legközelebb levő és jól megközelíthető a kilátóhely, ahova műúton autóval vagy autóbusszal is feljuthatunk.

A Misinára vezető szerpentin elhalad a Szabadság szobor mellett, melyet 1975-ben állitottak föl. A szárnyas Nikét ábrázoló bronzszobor Makrisz Agamemnon alkotása. A Misina csúcsán áll a 176 méter magas tévétorony. Gyorslift segítségével jutunk fel a csupa üveg falú eszpresszóig. Az asztalok mellől letekintve láthatjuk a csodálatos várost. A nyitott kilátóterasz a presszó fölött van.

A tévétorony helyén az 1960-as évekig az 1908-ban Károlyi Emil tervei szerint épült Kiss József-kilátó állt. Kiss Józsefről, a Mecsek Egyesület főtitkáráról, több Mecsek-ismertető könyv írójáról, a lelkes természetbarátról kapta nevét.

A mai kilátóból tiszta időben elláthatunk a Dunáig, a Mecsek vonulata elénk tárul északi és keleti irányban, a Zengő, sőt a Hegyhát egy részét is láthatjuk; nyugat felé a Jakab-hegy, a Tubes magasodik a szemhatáron.

A Misinától a zöld háromszögjelzésen - szerpentinúton - ereszkedhetünk le a Mandulásig; de mehetünk autóbusszal az Állatkertig s onnan a piros négyszög jelzésen kényelmesen sétálva érjük el nyugat felé haladva.

A Mandulás a Misina déli lejtőjének pihenője, a festői fekvésű pécsi kemping mellett. Kedvelt kirándulóközpont.

A Mecseki tornapálya a Mandulás északnyugati sarkától indul, két erdei útvonalon (kiskör és nagykör). A pálya mentén pihenőhelyeket is találunk. A kiskörben 8, a nagykörben 16 állomás van különféle tornagyakorlatok végzésére. Sajnos a tornaszerek nagyobb része már elöregedett, megrongálódott. A kiskör hossza 1410 méter, a nagyköré 3150 méter a piros négyszög jelzésű út mentén. Az utat bejárva a kiindulópont közelébe jutunk vissza.
A Mandulásból a műút mentén mentén indulhatunk sétálva lefelé; elhaladunk a kemping mellett, s egy nagy hajtűkanyar után a Felszabadulási emlékműhöz érünk. Innen megcsodálhatjuk a városra nyíló kilátást. Még két nagy szerpentinkanyar az emlékműtol, s máris a Mecsek-kapunál vagyunk, ahonnan már nincs messze a Pálos templom. Természetesen a Mandulástól utunk, kisebb-nagyobb szakaszát tetszés szerint tehetjük meg autóbusszal vagy saját gépjárművel.
Magyarürög- éger-völgyi parkerdő - Deindol

A pécsiek egyik újabb, kedvelt kirándulóközpontja a Jakab-hegy keleti lábánál fekvő Magyarürög, és a tole északra húzódó hangulatos Éger-völgy. Az újmecsekaljai autóbuszállomásról indulunk, s tetszés szerint mehetünk a 22-es, a 23-as vagy a 24-es autóbusszal. Az Ürög felső autóbuszmegállóig utazunk, a Pécshez csatolt Magyarürög község széléig. A műúton átmenve, a Fülemüle utcán, majd a Kócsag utcán sétálunk tovább észak felé, míg a település északi végéhez érünk. Az Éger köznél találjuk a parkolóhelyet. Innen a kék kereszt és zöld turistajelzés vezet a mesterséges tóhoz. Közelében esőházat, asztalokat, padokat találunk. Aki megszomjazik, az a jó vizű Delelelő-kútnál csillapíthatja szomját.

A völgyben a zöld és a kék kereszt jelzésű sétautakon barangolhatunk, bejárva a lejtőket. Az út átvezet a patakon, melynek vizét felduzzasztva keletkezett a mesterséges tó. Egy esőbeállót elhagyva, a zöld jelzésű, lankásan emelkedő úton elgyalogolhatunk a Mohosi-kiskúthoz, ahonnan újra visszatérhetünk a völgybe. Akit érdekel, végigmehet a csaknem 1 km hosszú erdei tornapályán is. Az Éger-völgyből a kék kereszt jelzés mentén a közeli Éger forráshoz is kirándulhatunk.

Ürög felső autóbusz megállóhoz visszaérve, ha továbbmegyünk egy kissé észak felé a műúton, az út menti Béke-forráshoz és Isten-kúthoz jutunk. Innen a zöld kör jelzés vezet északnak a Nagy-Deindol festői völgyében, melynek oldalait szőlők borítják.

A Deindolhoz egy népmonda is kapcsolódik. A hagyomány szerint ez a terület valaha egy német emberé volt. Amikor a halálát közeledni érezte, fölvitette magát a hegynek arra a részére, ahonnan beláthatta egész birtokát. Vele ment három fia is. Az öreg felosztotta vagyonát. Nyugatról kezdve rámutatott az első völgyre, s legidősebb fiáboz így szólt : Das ist dein Thal - azaz svábosan: Dein Thol -, ami magyarul annyit tesz: ez a te völgyed. Aztán a középső fiához intézve szavait, a másik völgyre mutatott: dein Thol; a legkisebbnek ugyanezt mondta - a harmadik völgyre. Azóta a terület hármas felosztása a következő neveken ismeretes: Nagy-, Közép- és Kis-Deindol.

Kővágószőlős - Cserkút - Jakab-hegy

Pécsről a Szigetvár felé vezető 6-os úton indulunk nyugatra a műemlékekben és természeti értékekben gazdag kirándulásra.Mielőtt Pécset nyugat felé elhagynánk, érdemes a városhoz csatolt Patacs községbe letérni. A Fő utcán végigmenve jutunk a templomhoz, arnely XIII. századi eredetű hajója barokk; 1864-ben és 1902-ben átépítették. Homlokzati tornyos, négyzetes szentélyű épület, egyhajós. A községtől nyugatra dinamikusan fejlődő, új, családi házas övezet alakult ki a 90-es évek elején.

Pataccsal szomszédos, attól keletre terül el a Rácváros, amely a XVII. század végén települt be a Balkánról a török elől menekült görögkeleti szerbekkel.

Ezek először Pécs belvárosában települtek meg, azonban 1693-ban - vallási okok miatt, a jezsuiták nyomására - kitelepítették őket messze nyugatra a várostól, vagyis a ma Rácvárosnak nevezett területre. A környéke elsősorban szőlőművelésről volt nevezetes. Ma már hiába keresne itt bárki rácot, már a XVIII. század végén beolvadtak az ide vándorlókba. Rácváros központjától nyugatra, a főútról mellékutcába letérve találjuk meg a református katolikus templomot, amely barokk, 1756- 1780 között épült.

A várost elhagyva, a műúttól jobbra, észak felé szőlők, gyümölcsösök húzódnak a dombokon, délre a vasúti töltésen túl a Pellérdi-halastavak tükre csillog. Néhány km-re a várostól érjük el a Cserkúti csárdát, ahol autóbuszmegálló is van. Kedvelt autós pihenőhely. Kék négyszög jelzésű turistaút vezet innen Cserkút és Kővágószőlős községbe.

A 6-os műútról a kovágószőlősi leágazásnál térünk le észak felé. Kővágószőlős a Jakab-hegy alján fekszik, mintegy kétezer lakosa van: A község neve részben a határban folytatott szőlőművelésre, részben kőbányászatra utal. Valóban, a hegyoldalban láthatók is a régi, felhagyott kőfejtők, a környező lankákon pedig most is szőlők húzódnak.

A község környéke fontos római kori lelőhely, a múlt század második felében előkerült itt egy boltozatos, festett római kori sírkamra is. A község keleti végén áll a templom, amely a XII. században épült, a XV. században bővítették, majd 1773-ban barokk stílusban átépítették. Homlokzati tornyos építmény (a torony alsó szakaszán román kori ablakokkal), támpillérekkel és oromzatos bejárattal. A hajó három boltszakaszos, a hajónál keskenyebb, félköríves a szentély. A templom berendezési tárgyainak nagy része a pécsi székesegyházból származik. A főoltár és a szószék barokk. A templom mellett terül el a község temetője. Az 1950-es 1970-es évek között az uránbányászat rohamos a fejlődésével párhuzamosan a lakosság gyorsan gyarapodott. Bár az uránbányászat korszaka megszűnőben van, ma is sokan költöznek ki a városból a csendes környéknek és jó levegőnek köszönhetően.

Kővágószőlősről délre indulva kelet felé bekötőúton érjük el Cserkút községet, melynek neve arra utal, hogy egy cserfákkal körülnőtt kútnál, forrásnál épült a falu. Cserkút ternploma a falu főutcáján áll. A XIII. században épült román stílusban, 1729-ben és 1826-ban megújították. Egyetlen tornya a homlokzat előtt áll. Egyhajós, a szentély félköríves. Értékes, nagyon szép freskóit érdemes megtekinteni.

A községtől északra fekszik az 592 méter magas Jakab-hegy; természetvédelmi terület. A hegyre Cserkútról a kék háromszög jelzésű turistaút vezet. A 2 km-es meredek utat érdemes vállalni a látnivalók kedvéért. A hegy tetején a hallstatti kultúra népe az i. e. IX. században hatalmas méretű földvárat épített 6-8 méter magas sáncokkal. A nyugati sáncvonulaton áll az 1975-ben felújított István-kilátó, melynek neve utal arra, hogy építtetője a káptalani erdők egykori vezetoje, Szeifritz István volt 1892-ben.

A földvár északkeleti részén áll a középkori eredetű erodített fallal védett egykori pálos kolostor romja, Bertalan pécsi püspök itt 1225-ben alapított a remeték számára kolostort Szent Jakabnak szentelve. Innen kapta a hegy a nevét A XVIII. században újjáépült a templom egy évszázaddal ezelőtt még lakott volt a kolostor, azóta pusztul. Régészeti feltárása megkezdődött.

A népmonda szerint valamikor egy gazdag földesúr volt a Jakab-hegyi vár ura, aki rengeteg kincset harácsolt össze. Mikor egyszer háború tört ki a kolostor temploma alá ásatott hatalmas pincébe rejtette drágaságait. Az elrejtett kád aranyon egy kakas, a kád ezüstön egy sárkány ül; elátkozott királyok, akiknek az a büntetésük, hogy a kincsekre vigyázzanak. Nem is jutott soha hozzá a kincsekhez ember azóta sem, pedig sokan próbálták megszerezni.

A Jakab-hegy fennsíkjának déli letörésén korláttal védett kilátóhely - kiugró sziklaperem - a Zsongorkő (570 m). Nevéhez monda fűződik: A hegy aljában élt egyszer egy Zsongor nevű legény, aki végvári vitéz lett. Menyasszonyát az esküvő előtt elrabolta a Jakab-hegy várának ura, a török pasa. Zsongor egy zivataros éjjel fellopakodott a várba és kiszabadította menyasszonyát. Az őrség azonban észrevette s nyomába eredt. Mikor Zsongor látta, hogy nincs menekvés, lovával a kiugró szikláról a szörnyű mélységbe ugratott. Azóta hívja a nép a sziklát Zsongorkőnek.

Van még egy nevezetessége a Jakab-hegynek, a déli oldalban álló bizarr alakú sziklák, a Babás-szerkövek. A monda szerint a régi Cserkúton két gazdag, egymással minden téren versengő család élt. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be mindkét helyre, de mindkét helyről elzavarták. Megátkozta őket: Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak vagytok. Mindkét családnak volt egy-egy lánya, akik egyszerre mentek férjhez. Az egyik násznép megelőzte a másikat, s már jöttek le a pálosok Jakab-hegyi kolostorából, mikor a másik násznép éppen fölfelé kapaszkodott. A szakadék fölött, ahol a legkeskenyebb az út, ott találkoztak, s egyik sem akart kitérni. Egyszerre szólalt meg mind a két gazda: Inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Abban a szempillantásban mindkét násznép kocsistól, lovastól, kővé változott, ma is ott állnak sorban.

A Jakab-hegyről visszatérhetünk azon az úton, amelyiken mentünk, a zöld jelzésen kelet felé Magyarürögre jutunk, a piros háromszög, majd a kék négyszög jelzésen pedig Kővágószőlősre, de mindkét út jóval hosszabb, mint a közvetlenül Cserkútra vezető.

Orfű - Abaliget

A Mecsek egyik legvonzóbb, legtöbb látnivalót kínáló kirándulóhelye, hiszen van itt cseppkőbarlang, vannak tavak, ahol fürdeni, csónakázni, horgászni lehet, s mindezt festői hegyek veszik körül. Pécs északnyugati végétől indul Orfű-Abaliget felé a muút. A 6-os útról Magyarürög felé kell térni. Ürögön a XII. századi eredetű, román stílusú, a XVIII. században barokk stílusban átépített félköríves szentélyű templom mellett vezet el az út.

Több szerpentin után ér a műút a Remete-rétre. A rét névadója Török Antal pálos szerzetes, aki itt remetéskedett. A Remete-rétről rövid kirándulást tehetünk jelzett turistaúton a Lapison át a Tubes 612 m magas csúcsára. A Lapis a Tubes északnyugati lejtőpihenője, kedvelt kirándulóhely. .A lapisi vadászház mellett 1938-ban római őrtorony romjait tárták föl. Sárga jelzésű út vezet a Tubesre, amely a Mecsek második legmagasabb csúcsa; tetején áll a Rauch János-kilátó, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. A sárga kereszt jelzés mentén körsétát is tehetünk a Tubes gerince körül.

Orfűre érkezve, a kis község déli határánál dél felé a zöld jelzésen érdemes rövid kirándulást tenni a Sárkány-szakadékba, ahol a Sárkány-kút forrása fakad. Környéke természetvédelmi terület. A víz kitörését régebben erős zúgó-morgó hang kísérte. A népmonda szerint sárkány lakott a barlangban. Egyszer egy szikla esett barlangjának szájára s azóta nem tud kijönni. Keservesen erőlködik nyögve nyomja ki a barlang vízét. Mikor kifárad elcsöndesedik s elapad a forrás vize, majd kipihenten újra kezdi, s újra megindul a víz.



Orfű községtől északra, a műút mentén terül el az Orfűi-tó. Kedvelt fürdő- és horgászhely. Mellette áll a Malom-múzeum. A műút átvezet az Orfűhöz tartozó Mecsekrákosra, ahol a hangulatos Tó vendéglőt találjuk. Ott húzódik mellette a tórendszer második tagja, a Pécsi-tó, kiépített stranddal.

A műút a tó mellett vezet végig Tekeresre, ahol turistaházat találunk. Ettől északra terül el a Hermann Ottó-tó természetvédelmi terület, halrezervátum. De a tavak sora még ezzel sem ér véget, Kovácsszénája községtől északkeletre, a Hermann Ottó-tó közelében terül el a Kovácsszénájai-tó, amelyet haltenyésztésre használnak.

Abaligetre a Mész-völgyön át vezet a műút. A községtől délnyugatra találjuk a csónakázó tavat. Szomszédságában nyílik az Abaligeti-cseppkőbarlang, amelynek 500 m hosszú járata kiépített, utcai ruhában, vezetővel járható. A barlangban egykor az őskor embere is megtelepedett. A népmonda szerint egyszer a falu népe a török elől a barlangba menekült. A törökök megpróbálták az elbújtakat kifüstölni, azok azonban egy rejtett kijáraton megmenekültek, hátbatámadták a mit sem sejtő törököket s fényes győzelmet arattak.

Abaliget és Orfű környékének kirándulóközpontjában akár egy-két hetet is el lehet üdüléssel tölteni. Abaligetről dél felé a kék jelzésen kirándulhatunk a Jakab-hegyre.

vissza a főlapra

Polgármesteri   köszöntő

Mediterrán  hangulatok

Világörökség

Ókeresztény temető

Unesco

Pécs környéki kirándulás