Szabó Benedek és a Galaxisok - A teljesség felé
(Capo 2. bund)
Intro:C-G-Am-F
C G Am F
“esküszöm, hogy nem fogok hányni” - mondtam a taxisnak az astorián,
C G Am F
aztán persze, hogy széthánytam mindent, és pénzem se volt egyáltalán
C G Am F
de ez nem csak az én hibám,nem lehet mindig mindent az én nyakamba varrni
C G Am F
csak egy elrontott éjszaka vége és úgyse fogok rá emlékezni
C G Am F
úgyhogy szétvertem az öklöm egy trafóház ajtaján
C G Am F
és felszálltam a buszra, ami hazavitt hozzád
C G Am F
egymillió-hétszázezer ember figyeli minden egyes lépésemet,
C G Am F
mégis ez az egyetlen város, ahol viszonylag szabad lehetek,
C G Am F
mert itt csak akkor maradok egyedül, ha tényleg egyedül akarok lenni
C G Am F
de próbálj meg olyan helyen élni, ahol csütörtök este nincs semmi
C G Am F C G Am F
akármilyen meglep?, mégiscsak ezek a legszebb éveink
C G Am F C G Am F
felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk, felkelünk megint
C G Am F
farmerdzsekiben járok és próbálok leszokni mindenr?l
C G Am F
a falnak támaszkodva szívom az utolsó slukkot az utolsó cigimb?l,
C G Am F
miel?tt elnyomnám a csikket, mint a kisebbrend?ségit
C G Am F
fiatal vagyok és fáradt, de legalább értem, hogy miért vagyok még itt
C G Am F C G Am F
akármilyen meglep?, mégiscsak ezek a legszebb éveink
C G Am F C G Am F
felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk, felkelünk megint
C G Am F
annyira utálom, amikor felteszem valamire az életem,
C G Am F
aztán jön valaki és megcsinálja sokkal jobban, csak úgy mellékesen
