Bolognai Rendszer

Képzési területek

A képzési terület azoknak a képzési ágaknak és szakoknak az összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek. A képzési ág a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos. A felsőoktatási képzési struktúra átalakulása szükségessé teszi azt, hogy a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) kormányrendelet alapján új szerkezetben, képzési területekre osztva közöljük a képzéseket.

Az alap- és mesterképzési szakok a következő képzési területekre oszlanak:

- agrár képzési terület
- bölcsészettudomány képzési terület
- gazdaságtudományok képzési terület
- informatika képzési terület
- jogi és igazgatási képzési terület
- műszaki képzési terület
- művészet képzési terület
- művészetközvetítés képzési terület
- nemzetvédelmi és katonai képzési terület
- orvos- és egészségtudomány képzési terület
- pedagógusképzés képzési terület
- sporttudomány képzési terület
- társadalomtudomány képzési terület
- természettudomány képzési terület

Képzési szintek

A három egymásra épülő képzési ciklusból álló képzési rendszer kevesebb bemenetet, és bekerülve több továbbképzési lehetőséget teremt, ezzel több időt hagyva a saját képességek felismerésére. A felsőoktatási képzések kínálatának áttekintéséhez az alábbi ábra nyújt segítséget:

A Bologna-folyamat céljai és alapelvei – könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. az oklevélmelléklet bevezetése által),– két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) lapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerő piacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek, egységes kreditátviteli rendszer kialakítása, a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése, együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban, a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban az egész életen át tartó tanulás támogatása, a hallgatói részvétel növelése az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában, az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének növelése. A Bolognai folyamatról további részletes és mindig aktuális információkat talál az Oktatási és Kulturális Minisztérium (www.okm.gov.hu) és az OFIK honlapján (www.felvi.hu) is.

1. Alapképzés

Az első képzési szint az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc), mely (alapszaktól függően) 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás „főbejárata”. Az alapképzés csak egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető. A tehetséges hallgatóknak lehetőségük van párhuzamos tanulmányok folytatására. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, a végzés utáni elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább 180 kreditet – összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább 210 kreditet – kell és legfeljebb 240 kreditet lehet teljesíteni. A korábbi több mint 400 egyetemi és főiskolai szak helyett 133 alapképzési szakon kezdhetik meg tanulmányaikat, akik felvételt nyernek. Figyelem! Alapképzés meghirdetésre kerülhet alapképzési szak (A) és felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára meghirdetett alapképzési szak (D) formában is. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára meghirdetett alapképzési szakokat (D) a diplomával rendelkezők számára hirdetik meg, így amennyiben meghirdetésre kerül egyazon intézményen belül ugyanaz a szak alapképzési (A) és felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára hirdetett alapképzési szak (D) formában is, a diplomával rendelkezőknek (D) jelű képzésre érdemes jelentkeznie, hiszen ott számukra rövidebb lehet a képzési idő. Ennek ellenére a felsőfokú oklevéllel rendelkezők alapképzési szakra (A) is beadhatják jelentkezésüket.

2. Mesterképzés

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy főiskolai, illetve egyetemi oklevelet szerzett. A felvétel követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg. E képzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és a képzési piramis csúcsát jelenti. Képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben, ez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésre jelentkezőknek is lehetőségük van több helyre, szakra jelentkezniük egy felvételi időszakban, azonban egy helyre vehetők fel, beleértve azt az esetet is, ha a mesterképzés mellett alapképzési szakra is jelentkeznek. Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban alap- és mesterképzési ciklusra is ad be jelentkezést, akkor a jelentkezéseinek egy rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését. Figyelem! A mesterképzések (M) és a kiegészítő alapképzések (K) a Tájékoztató felsőfokú oklevéllel rendelkező jelentkezők számára meghirdetett képzések között találhatók. A jelentkezés határideje a szeptemberben induló képzések esetében 2007. február 15., ám a mesterképzésekre és kiegészítő alapképzésekre 2007. március 15-ig is lehet jelentkezni.
A képzési területeknek két típusát különböztetjük meg. Az alapképzésben és mesterképzésben az eltérő elnevezés: BA – bachelor of arts, BSc – bachelor of sciences, illetve MA – master of arts, MSc – master of sciences. Ez annyit jelez, hogy „humán” vagy „reál” területen szerzett végzettséget tanúsít-e az oklevél. A BSc és MSc képzések alatt a természettudomány és műszaki képzési terület szakjait értjük. A BA és MA képzések pedig a többi képzési terület szakjait foglalják magukban. Az elnevezések az angol science (tudomány), illetve art (művészet) kifejezésekből származnak. A BA és BSc képzések között szintbeli különbség nincs, hasonlóan az MA és MSc képzésekhez.

3. Egységes, osztatlan képzés

A Bologna-képzés bevezetését követően 17 szakon egységes, osztatlan képzésben (O) vehetnek részt a jelentkezők, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A képzési idő 10-12 félév lehet. Ezek a szakok a következők: állatorvosi, építész, építőművész, festőművész, Felsőfokú szakképzés filmdramaturgia, fogorvos, grafikusművész, gyógyszerész, intermédia-művész, jogász, orvos, restaurátorművész, színházi dramaturg, színházi koreográfus, színházrendező, színművész, szobrászművész, továbbá egyes hitéleti és hittudományi szakok.
A felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés (F), a felsőoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. A felsőfokú szakképzésen teljesített tárgyak az alapképzés során beszámíthatóak. Alapképzésre való jelentkezés esetén lehetőség van a felsőfokú szakképzésen elért eredmények alapján kérni a felvételi pontok számítását 2007-ben. Ez a lehetőség 2008-tól megszűnik. A képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is, pl. ha az alapképzés a hallgató képességeit meghaladja.

4. Kiegészítő alapképzés

A kiegészítő alapképzés (K) főiskolai végzettség megszerzése után ugyanazon a szakon egyetemi képzettség megszerzését eredményező képzés, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés.

5. Doktori képzés

A tudományos ismeretek megszerzésére a mesterszak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzésben (DLA) van lehetőség. A doktori képzés biztosítja a tudományos fokozat megszerzésére történő felkészítést. Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.
Figyelem! Doktori képzések az OFIK honlapján (www.felvi.hu) kerülnek meghirdetésre 2006. december 15-én. A Tájékoztató nem tartalmaz doktori képzéseket.

6. Szakirányú továbbképzés

A szakirányú továbbképzésben - az alap - vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető. A megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. Jellemző célja az alap-, illetve mesterképzésben megszerzett tudás elmélyítése, a saját szakterületen belüli specializáció. Ez a képzési forma tehát a diplomával már rendelkezők számára kínál fejlődési, továbbtanulási lehetőséget, miközben egyrészt épít a jelentkezők saját szakterületén szerzett szakmai tapasztalataira, másrészt a munkaerőpiac elvárásaira is reagál. E képzés jellemzője, hogy tematikájával jól alkalmazkodik a gazdasági szféra igényeihez, a munkaerőpiac gyors változásaihoz, gyakorlatias tudásanyaggal és az adott területen elismert, sikeres szakemberekből álló oktatói gárdával segíti a jelentkezők szakmai tovább- és átképzését. Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, illetve korábban szerzett egyetemi vagy főiskolai szakképzettséggel rendelkezik. Figyelem! A Tájékoztató nem tartalmaz szakirányú továbbképzéseket. A meghirdetett szakokat, jelentkezési feltételeket külön kiadványban, valamint a www.felvi.hu Diploma után menüpontjában találhatja meg.