Hitelfelügyeleti szerver
- az összes befektetés nem haladja meg a hitelintézet
szavatoló tökéjének 100%-át,
tehát egyrészt az önfinanszírozást korlátozza a HIT, másrészt
azokat J tevékenységeket, amelyek nem illenek szorosan a
klasszikus banki tevékenységekhez.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A bankok külső ellenőrzési intézményeként az 1997-ig működő
Állami! Bankfelügyeletről, majd ezt a tevékenységet folytató
Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről kellene szólni, de ezt
az intézményt is már megismerhették a korábbi években, így
inkább az ismétlés a feladata. Néhány lényeges momentumra azért
most is felhívjuk a figyelmet.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a kormány felügyelete
alatt működő, országos hatáskörű államigazgatási szerv.
Hatásköre - a
bankrendszert érintően - a belföldi pénzintézetek és a külföldi
pénzintézetek magyarországi fiókjaira, képviseleteire terjed ki.
Funkciója ezek ellenőrzése, amely alapján a PSZÁF fő feladata
— a pénzintézet alapításának vagy tevékenységi köre
módosításának engedélyezése,
- a HIT és egyéb, pénzintézetekre vonatkozó jogszabályok
betartásai nak ellenőrzése, ezen belül
adatszolgáltatások bekérése és elemzése, -> rendszeres helyszíni
ellenőrzések lefolytatása,
alkalmankénti könyvvizsgálói átvilágítások végzése, szükség
esetén intézkedések meghozatala.
A PSZÁF havi, negyedéves, féléves és éves beszámolók alapján
szerzi I információit az általa felügyelt pénzintézeti
rendszerről.
Ezek elemzése az alábbi főbb szempontok szerint történik:
> az eszközök, a források és a mérlegen kívüli tételek helyzete
alapján! a tőkeellátottság-mutatók elemzése, portfolió elemzése,
> a források és eszközök lejáratainak elemzése a likviditás és
fizetőképesség megállapításához,
> devizapozíciók értékelése, a különféle devizák helyzete,
devizanemenként,
> szavatoló tőke, tőkemegfelelési mutató kiszámítása,
> időszakonként eredménykimutatás készítése a pénzintézet
eredményességének megállapításához,
> legnagyobb betétesek, legnagyobb adósok listájának elemzése a
bank ezektől való függésének eldöntéséhez,
> hitelek és befektetések a pénzintézet érdekeltségébe tartozó
vállalkozásoknál, illetve jelentősebb részvényeseinél, a
pénzintézet kiemelt vezetőinél a „belterjes" (belső) hitelezés
ellenőrzésére,
>> tartós befektetések, az előírt limitek betartására,
> ágazati koncentráció, egyes ágazattól való függés
megállapítására stb.
A leírt ellenőrzés a hosszan tartó folyamatokat, tendenciákat
képes kimutatni, a hirtelen bekövetkező változások megelőzésére
nem alkalmas. Mivel a banki problémák sok esetben nem várják meg
az adott információs tábla előírt, pl. negyedéves határidejét, a
PSZÁF indokolt esetben azonnali helyszíni vizsgálatot is
végezhet.
A PSZÁF széles körű jogosítványokkal rendelkezik, hogy érvényre
juttassa azokat a törvényességi vagy biztonsági elveket, amelyek
felügyeletére létrehozták. Végső esetben még a pénzintézet
felszámolását is kezdeményezheti, de eddig a pontig is tág
lehetősége nyílik a pénzintézeti tevékenység, üzemvitel
beszüntetésére, vezetők visszahívására stb.
Intézményes betétvédelem
Külső védelmet jelent egy másik intézmény - amelyről szintén
tanultunk már - az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA),
amelynek fő funkciója az, hogy megőrizze a betétesek bizalmát a
bankok felé, valamint, hogy bankcsődök esetén biztosítsa a
betétek - ha bizonyos korlátozásokkal is - visszafizetését. Ez
az az intézmény, amelyhez való csatlakozást valamennyi
betétgyűjtéssel foglalkozó hitelintézetnek kötelezően előírja a
törvény. Hitelszövetkezet nem csatlakozhat az OBÁ-hoz. Az OBA
hitelintézetekként, betétesenként és legfeljebb / millió
forintig szavatolja a betéteket.
Ezen a kötelezettségen túl a hitelintézetek önkéntes alapon is
létrehozhatnak betétbiztosítási intézményeket. Jelenleg
Magyarországon egy ilyen intézmény, az Országos
Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) működik,
amelyhez a hitelszövetkezetek csatlakoztak.