Birtokvisszaszerzések helyett újabb birtokokat adományozott, de két feltételhez kötötte:

A nemesnek kővárat kellett építenie rajta, és megfelelő számú katonát kellett kiállítania.
(Egyetlen páncélos kiállítása hatszáz hektár nagyságú középbirtok teljes évi jövedelmével felért, hiszen a páncél, hadimén, teljes fegyverzet, ami pajzs, lándzsa, kard, komoly értéket képviselt.)

A hadsereg fejlesztése a páncélos lovasság létszámának emelését jelentette.

Maga a király is jó példával járt elöl, amikor erődítményeket emeltetett, hiszen a tatárok csak az erős fallal körülvett várakat nem tudták bevenni. (Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma.) Ekkor épült Buda és Visegrád vára. Egy sor templomot építtetett újjá.
 

Visegrád, Salamon torony	Nagybörzsöny

 
 

Bélapátfalva	Jáki templom

Visszahívta a kunokat, de most végleg letelepítette őket, és a velük együtt érkező jászokat is.

Az elnéptelenedett vidékeket külföldről behívott telepesekkel népesítette be. (románok, szerbek, szlávok, szászok)

A serviensek rétegét megerõsítette oly módon, hogy tömegesen nemesített a várjobbágyok közül.

Az Erős kővárakkal megerősödött a legnagyobb földesurak, a bárók hatalma. A Csákok, Kánok, Kőszegiek ekkor szerezték meg hatalmas összefüggő birtokaikat. A kisebb birtokosokból szervezték meg kíséretüket. A familiaritás (família=család) rendszere abban különbözik a nyugat-európai hűbériségtől, hogy birtokát a kísérő (köznemes) nem urától, hanem a királytól kapta. Így a kötődés lazább, alapját nem a föld, hanem a magas tisztségek, és a befolyás képezte.
Az 1267-es törvények megerősítették az Aranybulla serviensekre vonatkozó rendeleteit. Ekkorra alakult ki a köznemesség.
 

Árpád - házi Szent Margit	Szent Margit zsoltároskönyve