IV. István (1163-1165)

1133 körül született.
 A bizánci császár elsõrendû jelöltje volt II. Géza halála után. Õ is Géza öccse volt, és összeesküvés miatt kellett elhagynia az országot még Géza életében. Népszerûtlensége miatt meg kellett várnia II. László halálát. Lukács érsek azonban az õ fejére sem akarta feltenni a koronát, megint Mikó, kalocsai érsek koronázott.
IV. István rossz természete miatt az õt támogató fõúri tábor egykettõre megcsappant. Összeesküvést szõttek ellene, amit ugyan leleplezett, és bizánci csapatokkal levert, de III. István határszéli bázisával nem boldogult. A német császár bizánccal szemben III. Istvánt támogatta, aki 1163-ban legyõzte nagybátyját, elfogta, de nem ölte meg, hanem visszaküldte Bizáncba. Újra sereggel tért vissza, majd III. István elõl Zimony várába szorult vissza, ahol 1165. április 11-én hívei megmérgezték. Zimonyban, majd Székesfehérvárott temették el.