III. Béla (1172-1196)1148-1149 körül született.
Trónra lépésekor a Béla-Alexiosz, III. Béla nevet vette fel.
1173-ban börtönbe záratta saját anyját, és a trónra áhítozó öccsét, Géza herceget. 1174-ben Géza megszökött, és Ausztriába menekült.
1176-ban III. Béla betört az osztrák hercegségbe, mert II. Henrik nem adta ki Gézát.
1177-ben II. Henrik osztrák herceg halála után Géza II. Sobeslav cseh herceghez menekült, aki kiadta bátyjának, és az újra börtönbe záratta anyjával együtt.
Határozottan látott neki az ország belsõ rendjének helyreállításához, s ennek érdekében jó kapcsolatot tartott fenn Rómával, és Bizánccal egyaránt. Mánuel császár volt továbbra is fõ támasza, de elsõsorban a magyar érdekek irányították.
1180-ban meghalt Mánuel császár.
1181-ben III. Béla visszahódította Bizánctól Dalmáciát. Ebben az évben elrendelte, hogy minden elébe kerülõ ügyet írásban rögzítsenek.
1182-ben megkoronáztatta fiát, Imre herceget. visszafoglalta Bizánctól Nándorfehérvárt.
1183-ban különleges jogokat biztosított a cisztercita szerzeteseknek, és monostoraiknak. Várakat templomokat, apátságokat, építtetett. (Egres, Pásztó, Pilis, Szentgotthárd, Zirc.)
Új bevételeinek súlya növekedett a királyi birtokok jövedelmeihez képest. Ilyenek a vám-és révbevételek, a vásártartás, a sóbányászatból eredõ jövedelem.
III. Béla adta a legnagyobb földterületet István örökségébõl a magyar nemeseknek.
Õ volt az elsõ király, aki létrehozta a királyi kancelláriát, melynek feladata volt rendezni az állami levéltárat, a törvényeket és okleveleket.
III. Béla jegyzõje volt Anonymus, akitõl ránk maradt a Gesta Hungarorum, azaz az elsõ magyarokról szóló történeti munka.
A titokzatos Anonymus, Béla király jegyzõje
III. Béla korában született az elsõ összefüggõ nyelvemlék, mely a kor kultúrájának, nyelvének egyetlen bizonyítéka, a Halotti beszéd, és Könyörgés.
1184-ben a bizánciak támadása során a magyarok visszaszorultak Barancs környékére.
1185-ben II. (Angelosz) Iszák bizánci császár feleségül vette Béla lányát, Margitot. Hozományként Nándorfehérvár és Barancs Bizánchoz került.
1187-1193-ig Velencével folytak háborúk.
1188-ban Béla kihasználta a halicsi és volhíniai fejedelem ellentéteit, és András fiát tette meg Halics kormányzójává.
1189-ben a harmadik keresztes hadjárat során I. (Barbarossa) Frigyes hatalmas hadával keresztül vonult Magyarországon.1190-ben III. Béla közvetítésével békét kötött a bizánci és német-római császár. Vlagyimir fejedelem elûzte András herceget Halicsból. Béla fegyverszünetet kötött Velencével.
III. Béla pénzérméje Béla sírjában 1848-ban talált sírmellékletek
1192-ben Váradon szentté avatták I. László királyt. Béla hadjáratot indított Szerbia ellen.
1194-ben Béla Imre hercegre bízta Horvátország és Dalmácia kormányzását.
Kiépült a királyi palota, és a kápolna. Elkészült a díszes kapu, a Portaspeciosa.
1195-tõl nagyszabású építkezést kezdtek el Esztergomban. A képen a várkápolna látható.
1196-ban Béla megbetegedett, (áldozás után, melyre a "méregkeverõ" Calanus pécsi püspök elõtt került sor) fogadalmát a keresztes háborúban való részvételre kisebb fiára, Andrásra ruházza át.
Béla hatalmas termetû (190 cm magas) férfi volt.
1196. április 23-án bekövetkezett halála után Székesfehérvárott temették el, majd 1848 után elsõ feleségével, Antochiai Annával együtt a budai Mátyás-templomban helyezték el.
