Mohamed, és az iszlám felemelkedése
 
 
 
Mohamed (kb.570-632), az iszlám megalapítója, Mekkában született, ahová az arabok tömegesen zarándokoltak el egy nagy tiszteletben álló fekete meteroit - kőhöz, a Kába-kőhöz. Az Arab-félszigeten lévő tömjén-út forgalma megnőtt, hiszen a selyem-út a népvándorlás miatt javarészt  használhatatlanná vált, ezért a kereskedők irányt változtattak, és fellendítették az itteni városok forgalmát.
Mohamed 610-ben elkezdett prédikálni arról, hogy csak egyetlen isten van, Allah, és õ, Mohamed a próféta. A Kába-kő tiszteletét elítélte.
A Mekkai kereskedők az életére törtek, ezért kénytelen volt elmenekülni 622-ben Medinába, ahol követőit vallási közösségekbe szervezte, majd szent háborút (dzsihád-ot) hirdetve 630-ban elfoglalta Mekkát.
 
Az itteni arisztokráciával kiegyezve e vallás központjává tette Mekkát.
 
Tanításait, szólásait Szúrákba szedték, majd rendezték ezeket, és öszeállították szent könyvüket, a Koránt.
 
Ez a vallás az iszlám, mely megteremtette az arabok közötti egységet, majd Mohamed halála után (632) megkezdődött az Arábián kívüli térítés, illetve hódítás.
 

 

Mohamed utódai, a kalifák (uralkodók) először legyőzték a dél-arábiai törzseket, majd győztek Bizáncban (636), és 643-ra lerohanták a Perzsa Birodalmat. 711-re elfoglalták Észak-Afrikát, az Ibériai-félszigetet, Transzoxiánát, és az Indus folyó vidékét. 751-ben legyőzték a kínaiakat a Talasz folyónál.
 

Al-Azhar mecset Kairó - 970 körül kezdték építeni.
A cordobai Nagy Mecset
661-ben Ali, a negyedik Kalifa, gyilkosság áldozata lett. Halála után az Omajjád-dinasztia került hatalomra Damaszkuszban (661-750). Ekkor jött létre a siíták szektája. Hitük szerint Ali volt Mohamed törvényes utóda, és szemben álltak a Korán hivatalos értelmezésével.
750-ben az Omajjádok uralmát megdöntötte az Abbászida-dinasztia (750-1258), az új főváros pedig Bagdad lett. Az arab civilizáció az Abbászidák alatt érte el csúcspontját, noha az iszlám elvesztette egységét, mert számos terület elszakadt és ezekben helyi dinasztiák uralkodtak. Az arab kultúra és tudomány maradandót alkotott az orvostudományban, a matematikában és a csillagászatban, hiszen magába olvasztotta és továbbfejlesztette a hellenisztikus, majd a perzsa, a hindu és kínai kultúrát.
1055-ben az előrenyomuló szeldzsuk törökök elfoglalták Bagdadot. A század végén a gyengülő arabokat afrikai berberek (almoravidák) segítették, ennek eredményeként vereséget mértek Kasztíliára. Egyesítették az arab államokat, és 1095-ben megalapították az almoravidák birodalmát.
1132-ben visszafoglalták az Abbászida kalifák a szeldzsuk szultánság meggyöngülésekor Alsó-Mezopotámiát, és megvetették a későbbi önálló arab állam alapjait (Irak).
1258-ban a Perzsiába, majd Mezopotámiába benyomuló mongolok Hulahu (Dzsingisz kán unokája) vezetésével elfoglalták, és feldúlták Bagdadot. Az Abbászida kalifátus ezzel végleg megsemmisült.