Tegnap Miri elment fodrászhoz Dublinba, szóval itthon maradtam egyedül Zarával. Először nagyon féltem, pláne, mikor Miriam mondta, hogy Zara nem volt hajlandó enni reggel, azzal kilépett az ajtón. Ez volt reggel 8-kor…. De aztán minden simán ment. Evett reggel is, meg délben is. Igaz, hogy nem az a baba ételt, amit kellett volna, de legalább evett. Hogy őszinte legyek, én sem ettem volna meg a helyében, már a szaga is rossz volt. Aztán mikor vágta a fejeket, megkóstoltam… (csirke és zöldség) Hát utána már nem is nagyon erőltettem neki.. Így is evett belőle 4-5 kanállal, amiért nagyon tudom becsülni. 
A délután is simán ment, Miri meg fél 5-re ért haza. Szóval ez már tényleg egy egész napnak számít. Azt hiszem, jól “vizsgáztam”.
Este hivatalosak voltunk Andreához egy kisebb fajta összeröffenéshez, ahova először bevallom semmi kedvem nem volt menni, azért csak hosszú volt a nap. De aztán örülök, hogy mentem én is, mert a hangulat nagyon jó volt. És a tiramisu…. na nem is mondom tovább…
És örülök, hogy minden rendben van megint. Mostmár sokkal jobb.
Ééés! Megszületett családunk legújabb tagja, CSERNYIK GÁBOR! Ismét egy óriás másodunokatesó!!! És persze nagyon helyes, már most.. 