Templombúcsú Bekecsen
A bekecsi görög katolikus templombúcsút idén is – szokásaink szerint – október első vasárnapján tartottuk meg. Az ünnepre való előkészület már jóval korábban elkezdődött. Egy kis buzgó csapat rendbe tette a templomkertet, egy másik pedig a templombelsőt tette ékessé és Az ünnep előtti napokban vízszentelést végeztünk templomunkban, a templombúcsú előestéjén pedig virrasztást tartottunk. Hála Istennek szép számmal járultak hívek a gyónás szentségéhez is. Az ünnep napján a Szent Liturgia de. 11-kor kezdődött, amelyet Thodory Ferenc sajópetri paróchus végzett a templom papjával együtt. A Liturgián részt vettek római katolikus testvérek is. A Liturgia körmenettel fejeződött be, majd a templomkertben folytatódott a közös együttlét, beszélgetéssel és a sütemények elfogyasztásával. Köszönet a rengeteg süteményért és a felajánlott adományokért minden jó szándékú hívőnek. Az igehirdetésben Ferenc atya kiemelte, hogy az ünnepi Evangélium tanúsága szerint Lázár nővére, „Mária a legjobb részt választotta, mely nem vétetik el tőle”. Ő ugyanis leült az Úr lábaihoz és hallgatta Őt, miközben nővére, Márta sürgött-forgott az otthoni munkákban. Ha Krisztusra építjük életünket, mi keresztények is a legjobb részt választjuk, hasonlóan Istenszülő Máriához. Európa azonban ma megtagadta Istenét, nem Krisztusra építi életét, hanem üldözi a keresztény értékeket, mint a család, a házasság, a megfogant élet, a nemzet és a haza értékeit. Ez egyenes út a pusztulásba. Ha keresztények számára is kérdéses a házassági hűség, vagy a házasság előtti tisztaság vállalása vagy, hogy az abortusz az gyilkosság, akkor ez biztos jele a közelgő pusztulásnak. Eközben a Közel- Keleten keleti keresztények tömegeit gyilkolják meg, veszik el mindenüket, üldözik el őket szülőföldjükről és bélyegezik meg lakóházaikat a szélsőséges mohamedánok. Ők pedig vérük árán sem tagadják meg, hanem hűségesek Krisztus Istenünkhöz, aki nélkül nincs élet sem a földön, sem igazi élet az örökkévalóságban. Akarjuk-e a „legjobb részt” választani, vagyis szívből követni Krisztust?