Barangolások az Országos Kéktúrán

Hol lehet az igazolófüzetet beszerezni?

A füzet a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) kiadványa, ő maga terjeszti, a szövetség központi irodájában (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31, II. emelet 3.) vásárolható meg félfogadási időben (gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy hétköznap munkaidőben). A pontos információk az ügyfélfogadásról itt találhatóak:

http://www.termeszetjaro.hu/hu/oldal/elerhetoseg

Ugyanígy beszerezhető az igazolófüzet a megyei természetbarát szövetségek irodáiban is. Ezek címéről, nyitvatartásáról itt találhattok részletes információt:

http://www.termeszetjaro.hu/hu/oldal/tagszervezetek

Tudomásom szerint csupán egyetlen könyvesbolt árusítja az MTSZ megbízásából az igazolófüzetet, mégpedig a Cartographia kiadó Földgömb és Térképboltja, a Bajcsy-Zsilinszky út 37. szám alatt, néhány háznyira az MTSZ központjától. A bolt és az MTSZ központja is a Metró3 Arany János utcai megállójától néhány perces sétára található, a Nyugati pályaudvar irányába. A 2007-es kiadású igazolófüzet ára kb. 900 Ft. Ez dizájnban jelentősen eltér a korábbi változatoktól, az alábbiakban mindkét fajta füzet képét megtaláljátok.



Milyen térképet érdemes a kéktúrához megvásárolni?

Nekünk nagyon jó szolgálatot tett a kéktúra bejárásunk folyamán a kétkötetes "Az Országos Kéktúra Turistaatlasz és útikönyv". Az első kötetében az Írott-kőtől Budapest-Hűvösvölgyig terjedő szakasz térképei és útleírása található, a másodikban pedig a Hűvösvölgytől Hollóházáig vezető részé.

A könyvek tájegységi bontásban mutatják be a kéktúra útját, az 1:40.000-es felbontású térképeiken a teljes útvonal jól követhető, útvonalleírásaik pontosak, részletesek. Külön figyelmet érdemel a könyvek azon része, ahol a műemlékek, látnivalók bemutatásával foglalkoznak. Az adott szakaszok leírásait mi már a túráink előtt alaposan végigbogarásztuk, így terveztük meg, milyen látnivalókért állunk meg, vagy térük majd le a kéktúra jelzett útjáról.

Egyetlen hibájuk, hogy térképek csak a kéktúra útjának közvetlen - alig néhány kilométeres - környezetét mutatják, ezért esetleg szükség lehet a túra során az adott tájegység turistatérképére is.

A könyvek és térképek bármelyik térképboltban, vagy nagyobb könyvesboltok térképrészlegeiben beszerezhetőek. A kéktúra atlaszok ajánlott ára kötetenként 2650 Ft, a "hajtogatós" Cartographia tájegységi térképek 990 Ft-ba kerülnek (2007 decemberi árak).



Hol lehet beszerezni a Rockenbauer Pál készítette kéktúrás filmet?

A már-már legendás 1979-es kéktúra bejárásról készített film három (3) DVD-n kiadott változatát 2006 őszén kezdte forgalmazni az Xpress.hu online shop. Akkori ára 2700 Ft/DVD volt, bizony nemigen fogyott, ezért már 2007 nyarán leértékelten árusították a DVD-ket. Én is akkor szereztem be őket 990 Ft/DVD áron. E sorok írásakor (2007 december) utánanéztem a honlapjukon, még most is megvásárolhatóak ugyanezen az áron. A DVD-k címe: Másfélmillió lépés Magyarországon I-II-III. rész. Az Xpress.hu alapvetően internetes cég, megrendelést csak a neten keresztül fogadnak el, a rendelt termékeket aztán vagy postán küldik el, vagy személyesen is átvehetőek az irodájukban.



Szükséges-e turista egyesületi tagnak lenni a kéktúra teljesítéséhez?

Egyértelműen NEM! Az Országos Kéktúrát, vagy bármilyen más túramozgalmat bárki teljesítheti, korra, nemre, állampolgárságra való tekintet nélkül, és ugyanígy a díjazásra (a jelvényre) is jogosult. Az egyesületi tagságnak egy előnye van: ekkor ingyen adják a kéktúra jelvényt, amúgy ki kell fizetni az önköltségi árát (néhány száz forint).




Hol találom a pecséteket?

Létezik egy kitűnő internetes fórum, ahol az Országos Kéktúra (OKT) minden pecsételőhelyének van egy külön oldala, ahová az ott jártak beírhatják a tapasztalataikat. A fórum címe:

http://ttt.tr.hu/okt/forum.php

Mielőtt kéktúra bejárásra indulsz, érdemes elolvasni az adott pecsételőhelyekhez tartozó legfrissebb információkat! Ugyanott találhatóak a túraszakaszok leírásai, ahová szintén az azokat bejártak írhatják le tapasztalataikat. Nagyon hasznos oldal! Arra kérlek, regisztráljál, és akkor Te is leírhatod oda a tapasztalataidat. Munkáddal az utánad jövők dolgát könnyíted meg!

Hogyan kell pecsételni?

Alapvetően a pecsétet be kell ütni az igazolófüzet megfelelő kis kockájába. Sajnos, a bélyegzők festékellátása nem oldható meg, ezért célszerű egy jól betintázott (de nem részeges :-))) pecsételőpárnát magadnál tartani. Ennek a kis eszköznek mindíg nálad kell lennie kéktúrázás közben, éppúgy mint az igazolófüzetnek!

A pecsétek nagyobbik része egyszerű bélyegző, néha azonban össze lehet akadni fémpecséttel is. Ezek nem adnak olyan szép lenyomatot, mint a gumiból készült társaik, télen külön probléma, hogy a tinta rájuk fagyhat. Viszont kialakításuk, "nyomtatási képük" egyedi, igazi kuriózumok ezek a girbe-gurba kis mórickaábrákat nyomó "T" betű alakú vasdarabok! Használatukat gyakorolni kell, először készíts próbanyomatot egy akármilyen papírlapra, és csak akkor üssél stemplit az igazolófüzetbe, ha már jól megy a procedúra.

A pecsételés "technikai" oldaláról részletes leírást olvashattok a már említett pecsételőhelyek fórumának Gyakran Ismételt Kérdések fejezetében:

http://ttt.tr.hu/okt/oktfaq.html

Hol kell kétszer pecsételni?

Ott, és akkor kell kétszer bélyegezni, ahol a túrát megszakítod, hogy aztán más időpontban folytassad tovább. Ekkor bélyegezni kell akkor is, amikor először éred el a pontot és befejezed a túrát, és akkor is, amikor újrakezded (vagy ismét befejezed az ellenkező irányból jőve). Ha ez a pont egy hivatalos kéktúra szakasz kezdő - vagy végpontja, akkor két kis pecsételőkockát találsz az igazolófüzetben, amúgy pedig általában csak egyet. Ilyenkor az egyik pecsétet üssed a kijelölt kockába, a másikat pedig alá, fölé, mellé, bárhová az oldalon, ahol elegendő hely van. Ha a túrát olyan helyen fejezed be, ahol nincs pecsételőpont, akkor az ahhoz legközelebbi pecsételőponton kell kétszer bélyegezni.

Mindenhol kell pecsételni?

Ez fontos dolog, úgyhogy itt idézni fogok az Országos Kéktúra kiírásából: "a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell." - Na, erre még később visszatérek! Viszont: "Bélyegezni azon a helyen (község, vasútállomás, turista- és erdészház, stb.) kell, ahol azt a füzet megfelelő bekeretezett rovata előírja. A zárójelbe tett vasútállomásokon csak akkor kell, ha azok egyben a túra kezdő, vagy befejező helyével esnek egybe. Ezek az állomási épületek a Kéktúra útvonalától ugyanis 0,5 km-nél távolabb vannak."

Nagyon sokan vagyunk úgy, hogy ezeken a pontokon is pecsételünk, még akkor is, ha nem ott kezdünk, vagy fejezünk be egy túrát, pusztán abból az okból, hogy így lesz teljes a könyvünk, vagyis így kerül minden mezőbe bélyegző. Itt csak önmagam tudom idézni, azt amit a kiírás kommentárjában is leírtam már:
"Többen - közöttük én is - úgy gondoljuk, hogy az igazoló füzet csak úgy teljes, ha minden ellenőrző ponton pecsételünk. Tehát ezeken a nem közvetlenül a túra útvonalán fekvő helyeken is. Meg aztán gondoljunk csak bele: öregkorunkban dicsekszünk az unokánk előtt azzal, hogy teljesítettük a Kéktúrát és megmutatjuk az igazoló füzetet is. Aztán, ha az unoka megkérdi: 'Mondd, papi, ebben a kockában miért nincs stemli?' - Mit válaszoljunk? Talán ezt: 'Hát, tudod, kisunokám, ott nem volt kötelező pecsételni, ezért kihagytam.' Ugye, milyen égés?"

Végül megmutatnám, hogyan is néz ki egy kéktúrás igazolófüzet már pecsétekkel és dátumokkal. Ezért beszkenneltem a saját igazolófüzetem két oldalát (nagyításhoz kattints a képekre). Íme:



Az első oldalon három igazolás látható: Szárligeten a vasútállomás pénztárában nyomták bele a "szabványos" kéktúra bélyegzőt az igazolófüzetbe, Koldusszállás mellett pedig egy fatörzsön lévő fémkazettában található a kéktúrás gumipecsét egy láncra rögzítve.
A Somlyóvári kulcsosháznál nem bélyegző van a kis fémdobozban, hanem igazolófüzetbe ragasztható "nyalókák" - amolyan egyszerű bélyegfélék, így ott egy olyan került a füzetbe igazolásképpen.

A másik oldalon a koldusszállási és a pusztamaróti a közönséges kéktúrás gumibélyegző - Koldusszállásnál két rublika is van az igazolófüzetben, és mivel ott fejeztünk be, illetve kezdtünk túrákat, kétszer is kellett pecsételnünk. A Gerecse üdülőnél lévő pecsét egy fémbélyegző, aminek a homlokába ütötték bele a betűket. Jól látható, hogy a nem szimmetrikus betűk tükörképei a lenyomatok (pl. ilyen a "R" betű is).
Ottjártunkkor a Bányahegyi erdészháznál nem volt bélyegző, mivel ellopták, ezért ott nem tudtunk pecsételni. A legközelebbi település Tardos volt, így ott kellett igazolást kérnünk, méghozzá kétszer is, mert az a pont két túránk közötti szakaszhatár is volt egyben. Ebben az esetben szerencsénk is volt, mert a Bánya-hegy és a Gerecse közötti nyeregben fekvő romos erdészház amúgy is Tardos felől közelíthető meg legegyszerűbben, ezért onnan indultunk és oda érkeztünk a túráinkon.

A Hubertus Söröző a faluból a hegyre vezető hosszú kaptatóról nyíló egyik mallékutcában található, tehát még hosszú kitérőt sem kellett tennünk!

Mi van, ha nem találom a pecsétet?

Hát, ilyen bizony előfordulhat! A kihelyezett - vagyis fákra, oszlopokra, kerítésekre szerelt - pecsétekre jellemző az, hogy néha trombitának nézik őket, vagyis megfújják azokat! Megtörténhet az is, hogy zárva van az a hely (kocsma, bolt), ahol a pecsétnek lennie kéne a fórum szerint. Ilyenkor két lehetőség van:
1. Megpróbálsz máshol pecsétet kérni (boltban, kocsmában, múzeumban, postán, stb.), aztán vagy kapsz, vagy nem. Általában adnak. Itt ismét a kiírást idézem: "A MÁV-val és több vállalkozóval a bélyegzés kérdése megállapodásban rendezett, ennek ellenére követelő módon sehol ne lépjünk fel." Azt tudom csak tanácsolni, ne rontsunk sehol ajtóstól a házba, a boltban vásároljunk valamit, a kocsmában rendeljünk egy italt - szívesen adnak alkoholmentest is! - és csak azután adjuk elő a kívánságunkat. Ők már úgyis tudják, honnan fúj a szél - látják a hátadon a hátizsákot, tudják mi járatban vagy.
2. Végső soron marad a fényképezés. Itt is a kiírást idézem: "Felismerhető - a pontot és a személyt együtt ábrázoló - fotók ugyancsak igazolásul szolgálhatnak." Ez azért nem történik meg sűrün. A teljes Országos Kéktúra bejárásunk alatt mindössze egy helyen - az Ablánci Malomcsárdánál - voltuk kénytelenek ezt a módszert alkalmazni!

Kinek szóljak, ha nem találtam a pecsétet?

Minden esetben, amikor pecséthiányt észlelsz, értesítsd az MTSZ Gyalogtúra Bizottságát erről a tényről egy e-mailben. Címük: mtszhir@enternet.hu . Nem kell regényt írni, elég ha néhány szóval leírod a helyet, időpontot, körülményeket. A hiányzó pecsétet néhány héten belül pótolni fogják. Természetesen mindezt beírhatod a pecsételőhelyek fórumába is: http://ttt.tr.hu/okt/forum.php




Meg van-e szabva a teljesítéshez rendelkezésre álló idő?

Semmilyen időkorlát nincs! Én magam is találkoztam olyan teljesítővel, aki egy harminéves, már megsárgult lapos igazolófüzetbe pecsételgetett! (A magyarázat további része a következő bekezdésben!)

Már más az OKT útvonala, mint ami az én pecsételőfüzetemben van! Mi ilyenkor a teendő?

Sokáig nem érdemes húzni a kéktúra teljesítést, hiszen közben változhat az útvonal, pecsételőhelyek szűnhetnek meg, vagy újak lesznek felvéve a listába. Az igazolófüzetek egymás utáni kiadásaiban ezek a változások rendszeresen átvezetésre kerülnek.

Erről a kiírás a következőket mondja: "A korábbi Kéktúra igazoló füzetben megadott útvonal és ellenőrző pont kiírás alapján már bejárt és igazolt (bélyegzett) - tehát a bejáráskor érvényben volt - útvonalszakaszt nem kell a megváltozott új útvonalon bejárni és az új ellenőrző pontokon bélyegezni. Ugyanakkor a már megváltozott, illetve megszüntetett útvonalszakaszon most már nem ajánlatos elindulni, mert egyrészt nincs a helyszínen bélyegző, másrészt az útvonal elzárt, tiltott területen haladhat, vagy egyéb okok miatt nem járható."

Folytatólagosan kell bejárni a kéktúrát, vagy lehet össze-vissza?

Erre semmilyen előírás nincs, sőt a kiírás szerint is "bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva" teljesíthető az OKT. Haladhatsz kelet-nyugati vagy ellenkező irányba is, ezeket keverni is lehet. Tehát olyan irányt választhatsz, ami szimpatikus, vagy ahogy a közlekedést jobban meg tudod szervezni.

Mi az a Gyermek Kéktúra?

A kéktúra mozgalom keretein belül az MTSZ meghirdette a Gyermek Kéktúra (GyKT) mozgalmat. Ezt 6 és 14 év közötti gyerekek teljesíthetik, ha megtesznek minimum 300 km-t igazoltan (kéktúra igazolófüzetükben pecsételve) az Országos Kéktúra útvonalán. A GyKT teljesítése beleszámít az OKT teljesítésbe is, tehát a "nagy" kéktúra teljesítéséhez nem kell a kölöknek újra végigjárnia a GyKT-ban teljesített és már elszámolt szakaszokat.

Az OKT kilenc (9) tájegységre van felbontva, ezeknek van külön GyKT jelvényük. Ezt a kéktúrázó gyerek akkor érdemli ki, ha minimum 50 km-t teljesít igazoltan az adott szakaszból. Egy tájegységre csak egy jelvény adható ki, hiába teljesít az illető kölök még ötven kilométert! Bővebben erről a kéktúra kiírásában olvashattok!

Kerékpárral is lehet a kéktúrát teljesíteni?

A kéktúra kiírása a következőket mondja: "A túra teljesítése: történhet csoportosan, vagy egyénileg, hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet nélkül, bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva, gyalog vagy sível (vegyesen is)." A kiemelés NEM tőlem származik - így vagyon leírva!

Tehát NEM lehet teljesíteni kerékpárral, lovon, cross-motorral, quadon, csakis egyes-egyedül gyalogosan! Ettől függetlenül végigjárhatod a fent nevezett "közlekedési eszközökkel" is az OKT útvonalát, csupán arra kérnélek, ne válassz olyan eszközt, amivel a gyalogutakat és környezetüket károsíthatod, illetve az úton haladókat zavarhatod!


Pontosan, a jelzéseket követve kell végigjárni az útvonalat?

Jó kérdés! De miről is van itt pontosan szó?
Például elképzelhető az, hogy egy látnivaló miatt letérsz a kék jelzésről, és aztán nem ugyanoda térsz vissza, hanem egy másik útvonalon a kéktúra egy másik pontjára, és eközben kihagysz valamennyit az előírt útvonalból.
Egy másik esetben túratársaktól hallottuk, hogy ők kihagyták a Bodajk és Csókakő közötti aszfaltos négy kilométert, mert ott úgysincs semmi látnivaló! Persze nem buszra szálltak a két település között, hanem a bakonyi túrát Bodajkon fejezték be, aztán a következő, vértesi túrájukra a szomszéd faluból, Csókakőről indultak.
Szintén előfordulhat, hogy eltévedsz, viszont az útvonal egy távolabbi pontjára térsz vissza és így hagysz ki egy hosszabb-rövidebb szakaszt.

A válaszhoz nézzük meg újra a kéktúra hivatalos kiírását! Eszerint: "...a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell." Ezt a passzust néhány kérdéssel fentebb már idéztem egyszer!

Néhány sorral lejjebb pedig ez olvasható: "...a túra útvonalának teljesítője elnyeri az MTSZ Kéktúra jelvényét." Egyértelműen meg van tehát fogalmazva, hogy a kék sáv jelzésekkel megjelölt útvonalat kell végigjárni, úgy hogy minden ellenőrző ponton áthaladunk és ezt a tényt valahogy igazoljuk.

Az én véleményem az, hogy csupán a szándékos rövidítés, túraszakasz kihagyás az, ami megkérdőjelezi a teljesítést. Ilyenkor mindíg felmerül bennem, hogy az illető mit teljesített vajon? Mert hogy NEM az Országos Kéktúrát, az biztos! Mivel azonban csak az ellenőrző pontok igazolásait lehet ellenőrizni, mindenkinek a saját lelkiismeretével kell elsősorban elszámolnia a teljesítés pontosságának tekintetében!





Szükséges-e bármilyen jártasság (hegymászás, stb.) a kéktúra teljesítéshez?

NEM SZÜKSÉGES! A kijelölt turistautak, ahol a kéktúra is halad, bárki számára végigjárhatóak, aki rendelkezik annyi állóképességgel, hogy négy-hat órát folyamatosan, hosszabb pihenők nélkül is végig tudjon gyalogolni terepen, dombok, völgyek között.

Milyen felszerelés kell a kéktúra bejáráshoz?

Nem kell hozzá semmilyen különleges felszerelés! Egynapos túrára elegedő a kényelmes sportcipő, strapabíró ruházat - amit nem sajnálunk, ha esetleg poros, sáros lesz - egyszerű hátizsák a szükséges felszereléssel (előre elkészített szendvicsek, ital, kis egészségügyi csomag, esőkabát), térképek, tájoló (iránytű), iratok, pénz. Ezek nélkül senkiek sem ajánlom, hogy túrázni induljon! Ezeken felül azt pakoljál még, amiről úgy gondolod, szükséged lehet - itt csak a teherbírásod szab határt! Aztán ha feleslegesen cipeltél valamit tízegynéhány kilométeren keresztül, úgyis alaposan megfontolod, érdemes-e mégegyszer bepakolni a motyóba! Fényképezőgépet és messzelátót mindenképpen érdemes vinni!

Kell térkép és iránytű is?

IGEN! Sajnos az erdő nem olyan, mint egy utca, ahol lépten-nyomon megállíthatunk valakit információt kérni! Van úgy, hogy órákig nem találkozunk senkivel, pláne, ha le is térünk a jelzett turistaútról! Mindenképp vigyünk magunkkal térképet és iránytűt, ennek a szebbik neve "laptájoló" és már 3000 Ft-tól kapható nyakba akasztható - tehát igen praktikus - változata a turistaboltokban. Habár manapság a jelzések felfestése már egészen jó, ne bízzuk egyes-egyedül rájuk magunkat! A kezdőknek azt javaslom, kezdjék rövidebb, jól kiépített szakaszokkal a Pilisben és a Budai hegyekben, és haladás közben próbálják az utat a térképen is követni a tájékozódási pontok alapján. Nem egy ördöngősség a térképolvasás, bárki egy kis gyakorlattal elsajátíthatja!

Mit tegyünk, ha eltévedtünk?

Ezt általában úgy vesszük észre, hogy már hosszabb ideje nem látunk jelzéseket a fákon, pedig jó esetben a felfestésük olyan, hogy az egyik jelzéstől látni már a következőt. Ekkor két lehetőségünk van: vagy visszafordulunk és visszagyaloglunk a legutolsó látott jelzésig, aztán ott jól körülnézünk, merre mehet tovább a helyes út (kezdők mindenképpen ezt tegyék!), vagy ha a térképen egyértelműen meghatározható a helyzetünk, akkor irányunk korrigálásával visszajuthatunk a jelzett útra. A második lehetőséget csakis a gyakorlottabbaknak ajánlhatom!

Mindenképpen csak azt tudom mondani, NE menjük tovább eltévedésünk tudatában a rossz úton, hogy "majdcsak kilyukadunk valahol", mert ennél rosszabbat nem is tehetünk!

Érdemes mobilt vinni magunkkal?

Mobiltelefont feltétlenül érdemes magunkkal vinni, gyakorlatilag a mély völgyektől eltekintve mindehol van valamilyen szintű lefedettség a T-Mobil és a Pannon GSM rendszerében (nekünk ilyen telefonjaink vannak, a Vodafonról nem tudok nyilatkozni).

Az északi határ közelében, főleg a hegyek északi oldalán gyakran bejelentkezik a szlovák szolgáltató, mert jobb térerővel fogható, mint a magyarok. Ha ilyenkor telefonálunk, vagy fogadunk hívásokat, ne feledkezzünk meg arról, hogy ekkor NEM a magyar tarifákkal beszélünk, hanem annak esetlegesen a többszöröséért (hiába vagyunk hazai földön)! Tehát vagy tiltsuk le az automatikus szolgáltatóváltást, vagy legyünk tisztában a hívásaink anyagi következményeivel! Persze egy veszélyhelyzet, baleset esetén ne mérlegeljünk, hanem telefonáljunk!

Vannak-e könnyebb szakaszai az OKT-nak a "kezdők" részére? Hol kezdjük a kéktúrát?

Fizikai megterhelés szempontjából nagyjából egyformák a szakaszok: szinte mindenhol vannak emelkedők és lejtők ragyásig! Viszont például a Budai-hegyek között, vagy a Pilisben a kéktúra viszonylag jól kiépített utakon halad, bár itt is volt már kellemetlen tapasztalatunk. A 2006-os nagy jelzésfelújítás után szinte mindenhol jól követhetőek a jelzések.

A Budapesten, vagy a főváros közlében élők feltétlenül előnyben vannak az ország egyéb területein lakókkal szemben, mert az OKT a Pilisben és a Börzsönyben két óriási vargabetűt ír le, így egy viszonylag hosszú szakasz is könnyen megközelíthetővé válik Budapestről vonattal vagy helyközi buszokkal. Az ezen a területen élőknek javaslom, nézzék meg a kéktúra bejárásunk sorrendjét, az akkor 12 éves Gábor fiam miatt ugyanis mi is a főváros körüli szakaszokakkal kezdtük a kéktúra bejárásunkat.

Kezdő túrázóknak feltétlenül a Budai-hegység és a Pilis szakaszait ajánlom kezdetnek, erre legalkalmasabb talán a Hűvösvölgy-Rozália téglagyár közötti 14,2 km, vagy a Piliscsaba és Zsíroshegy (Nagykovácsi) közötti 11,8 (14) km.

Mi a helyzet a kullancsokkal?

A kullacsok, amellett hogy kellemetlen vérszívó kis élősködők, komoly betegségeket is terjeszthetnek, mint például az agyhártyagyulladás és a Lyme-kór. Erre a veszélyforrásra feltétlenül fel kell készülni!

Védekezni többféleképpen lehet: a zárt ruházat, hosszú nadrág bizonyos védettséget jelent, ezt kombinálni lehet a boltokban kapható kullancsriasztó spray-k valamelyikével. A túra megkezdése előtt és közben is rendszeresen használjuk a kullancsriasztót (a hatásosság ideje rajta van a flakonon). A túra végén - az esti mosakodás idején - pedig nézzük át alaposan a testünket, ilyenkor könnyű felderíteni a potyautasokat.

Aki tartósan túrázásra adja a fejét, adassa be magának a kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás elleni védőoltást! Ezt a háziorvossal kell egyeztetni, maga az oltás költségtérítéssel kapható a gyógyszertárakban! Bővebbet a kullancsokról itt olvashattok:

http://www.kullancsinfo.hu

Na és a kutyák? Velük mi a helyzet?

Jobb, mint néhány évvel ezelőtt! Szépen, lassan kezdenek eltűnni a városszéli, kóbor kutyákból álló falkák. Faluhelyen kóbor ebekkel ritkán lehet csak találkozni, itt inkább azzal van probléma, hogy ha végighaladsz egy falun, akkor szinte hullámként kísér végig az utcákon a kutyaugatás. De mivel a kertkapuk általában zárva vannak, a kutyák nem tudnak kijönni az útra.

Tapasztalatom szerint gondok inkább a magányos tanyákkal, faluszéli telephelyekkel vannak, itt a kutyák sokszor szabadon mozoghatnak a kerítésen, kapun keresztül és általában a ház előtt elvezető utat is a "birodalmukhoz" tartozónak tekintik. Itt vérmérsékletedtől függően vagy egy nagyobb vargabetű megtételét javaslom, vagy pedig, ha kellő harciasságot érzel magadban, szedj fel néhány követ a földről, vágd hozzájuk és zavard meg őket! Ettől általában megrettennek!

Végső megoldásként említem az ultrahangos kutyariasztókat. Nálunk leginkább a Dazer típusút lehet beszerezni, hatásosságáról megoszlanak a vélemények. Bővebben itt olvashatsz róla:

http://www.dazer.hu




Hogyan érdemes megközelíteni a kéktúra szakaszokat?

Itt több módszer közül lehet választani:
1. Saját autóval. Ilyenkor elmész a túra kezdőpontjára a saját gépjárművel, megteszed a túraszakaszt, aztán valahogy visszajutsz tömegközlekedéssel a kocsidhoz. Többnapos túra esetén bázistábort választhatsz, aztán onnan indulhattok a napi túrák kezdőpontjához, illetve a végpontokról vissza a "bázisra". Több kéktúrázó választja ezt a módszert, jó példa erre Kriszta és Karcsi, bejárásukat a saját honlapjukon olvashatod: http://k-k.hu Ezen a honlapon tippeket is kaphattok a szállásokra vonatkozólag.
2. Tisztán tömegközlekedéssel. Ez volt főként a mi módszerünk is. Ebből a szempontból Budapest jó kiindulópont, a kéktúra egyes pontjai jó tömegközlekedéssel rendelkeznek a fővárosból indulva. Aztán a kiinduló és végpont között többnapos túrák esetén szállást kell valahogy keresni - de erről majd később!

Hol találok menetrendeket?

Van egy nagyon jó kindulópont: a http://www.menetrendek.hu oldal. Innen már egy kattintással elérhető a MÁV, a Volán társaságok, a BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat), a MALÉV és a MAHART menetrendi honlapja is. A MÁV és a Volán honlapja nagyon könyen kezelhető, az időpontot, az induló- és célállomást beírva már egyből listával szolgálnak az adott napon induló járatokról, még az átszállásokat is megjelölve. Szóval hasznos oldalak, na!

Hogyan találhatok magamnak szállást egy többnapos túra esetén?

Már elöljáróban le kell szögeznem: itt nem szabad nagyigényűeknek lennünk, be kell érnünk azzal, ami van - vagy amit találunk. A legegyszerűbb módszer a sátorozás, más néven vadkempingezés. Kempinget, sátortábort hiába is keresnénk a kéktúra útvonala mentén, ilyent csak a frekventált helyeken (Balaton, Duna-kanyar, Budapest) találunk, barátságos tisztások azonban mindenhol akadnak útközben!

Ha ezt a módszert választjuk, bizonyos szabályokat feltétlenül be kell tartanunk: ilyen a nyárra jellemző általános tűzgyújtási tilalom, és hogy mindíg hagyjunk rendet magunk után! Szemetet soha ne hagyjunk a természetben, vigyük el a legközelebbi településig, ahol találunk gyűjtőedényt.

Feltser János így járta be a kéktúrát, élményeiről a honlapján olvashattok: http://web.t-online.hu/feltser1958/ .

Kissé magasabb igényeket elégítenek ki a falusi házaknál, panziókban vagy turistaházakban kapható szobák. Ha ezt választjátok, bízvást ajánlhatom a kétkötetes Országos Kéktúra Turistaatlaszt és utikönyvet. A szöveges résznél szinte minden településnél találhattok tippeket az olcsóbb szállások kategóriájában névvel, címmel, telefonszámmal! Mi is többször választottuk ezt, ilyenkor néhány nappal az indulás előtt célszerű mindent megszervezni. Néhány telefon csupán az egész!





Hogyan kapom meg a jelvényt, ha végigjártam a kéktúrát?

Ebben az esetben az igazolófüzetet be kell vinni egy megyei természetbarát szövetségbe, adataik itt találhatóak:

http://www.termeszetjaro.hu/hu/oldal/tagszervezetek

vagy az MTSZ központjába (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31, II. emelet 3.), ahol a teljesítést igazolják és a jelvényt átadják. A teljesítéshez nem szükséges tagnak lenni semmilyen turista egyesületben vagy szakosztályban! Az egyedüli különbség az, hogy az egyesületi tagok ingyen kapják a jevényt, másoknak meg kell fiztetni a jelvény önköltségi árát (néhány száz forint) - de azt hiszem, ezt már valahol korábban említettem!

Mennyit kell várni a jelvényre, ha már leadtam az igazolófüzetet?

Az igazolás hosszú procedúra, esetenként több hónapig is eltarthat! Tapasztalatom az, hogy az igazolófüzetet célszerű rögtön az MTSZ központjába vinni, mert a megyei szövetségek is oda küldik, illetven onnan kapják vissza! Így rövidebb az átfutási idő, viszont ha nem budapesti vagy, akkor ez plusz időt és költséget igényel.