KÉKTÚRA TÖRTÉNET
Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910 km-es, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turista vándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi túrákat.
A Háborút követően 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya - Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére - 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelenik meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint négyezren birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.
1961-re már valóban országos méretű a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely "Az Országos Kék-túra útvonala mentén" címet viselte.
Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s "Másfélmillió lépés Magyarországon" címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében. 7 évvel később ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-Dunántúli Kék-túra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el "Még egymillió lépés ..." megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé "Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra" néven. Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált "Kerekek és lépések ...", kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.
A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számontartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék-túra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető. Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthető túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kék-túrának, mely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdőig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kék-túra mely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, érintve Drégely várát Diósjenőig tart.
A Kék-túra kapcsolata az európai túramozgalmakkal:
Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 80-as évektől a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé válik az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Előbb 1980. október 26-án a keletnémet (NDK), a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopane-ban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy más néven "Barátság" Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek záró szakaszává válik az Országos Kék-túra keleti fele. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze esnek a mára megvalósult állapottól. Azóta az EB út megszűnt. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kék-túra mellett az Alföldi Kék-túra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. A 90-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült dél-magyarországi szakaszai (Dél-Dunántúli Kék-túra, Alföldi Kék-túra) jöttek kapóra. 1998 nyarára elkészülnek a szlovén és a román határig tartó bekötő utak is. A "hivatalos" beiktatás azonban még 3 évet várat magára, amíg 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán végighalad a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.
A Háborút követően 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya - Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére - 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelenik meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint négyezren birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.
1961-re már valóban országos méretű a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely "Az Országos Kék-túra útvonala mentén" címet viselte.
Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s "Másfélmillió lépés Magyarországon" címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében. 7 évvel később ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-Dunántúli Kék-túra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el "Még egymillió lépés ..." megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé "Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra" néven. Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált "Kerekek és lépések ...", kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.
A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számontartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék-túra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető. Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthető túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kék-túrának, mely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdőig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kék-túra mely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, érintve Drégely várát Diósjenőig tart.
A Kék-túra kapcsolata az európai túramozgalmakkal:
Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 80-as évektől a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé válik az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Előbb 1980. október 26-án a keletnémet (NDK), a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopane-ban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy más néven "Barátság" Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek záró szakaszává válik az Országos Kék-túra keleti fele. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze esnek a mára megvalósult állapottól. Azóta az EB út megszűnt. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kék-túra mellett az Alföldi Kék-túra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. A 90-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült dél-magyarországi szakaszai (Dél-Dunántúli Kék-túra, Alföldi Kék-túra) jöttek kapóra. 1998 nyarára elkészülnek a szlovén és a román határig tartó bekötő utak is. A "hivatalos" beiktatás azonban még 3 évet várat magára, amíg 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán végighalad a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.