ADATKÖZLŐK   |   BETEGSÉGEK JEGYZÉKE (javallatok)    |   gyógyításra használt anyagok    | praktikák

Betegségek tünete,
a gyógyítás gyakorlata,
és az esetekhez tartozó történetek
(riport részletek)

Anyafolt, anyajegy. 8 Alkohol mëggyulladás. 8 Apró (kiütés a testën) 10 Aranyér 10 Asztma, aszma, légzési nehézség (szív-, vagy tüdőasztma) 11 Ágybavizelés. 11 Ájulás. 11 Álmatlaság. 12 Árpa a szëmën. 13 Begyulladt szëm.. 13 Békarüh, békavar 14 Boszorkányszívás, -nyomás, szépasszony nyomása, mëgnyomás. 15 Böfögés. 17 Bőrkeményedés. 17 Büdös láb. 17 Büdös száj 18 Csalánhimlő kiütés. 18 Csapa, csipa. 18 Csicsfájás. 18 Csicsrepedés. 21 Csëmëllés, nyakdagadás. 21 Cserepes kéz, arc, száj 23 Csontgyulladás. 23 Csuklás, csiklás. 23 Dagadás. 24 Derékfájás. 25 Ëkcéma. 28 Elvágott testrész. 28 Ëpilepszia, másnéven a szánka. 29 Eredés az ujjon. 31 Éjjeli pattanás. 32 Érrándulás. 32 Fagyás. 36 Falatka a nyelvën. 37 Farkasgörcs. 38 Fehérfolyás. 38 Fejfájás. 39 Fejtetű (lásd még: tetű) 42 Fekély. 43 Fëlfújódás. 44 Ficamodás. 45 Fogfájás. 45 Likas fog. 50 Fulladás. 51 Fülfájás. 51 Gëlëszta férëg ( cérna- vagy pántlikagëlëszta) 52 Guruzsmálás. 56 Gusa. 57 Gyermëkágyas asszony. 58 Gyermëkelhajtás. 58 Gyermëk foglódulása. 59 Gyermëk gyomorfájás. 59 Gyermëk szájon seb. 61 Gyermëk szopásról való leszoktatás. 61 Gyomorfájás, 61 Gyomorégés. 61 Gyomorgörcs. 63 Gyomorfekély. 63 Gyomorpuffadás. 64 Hályog a szemen. 64 Hátfájás. 64 Hidegrázás. 65 Himlő. 69 Holdkóros. 69 Hülés, mëghülés /Reuma/ 71 Igézés, igizés, igézet, szëmverés. 72 Ijedtség. 74 Izzadás. 74 Kankó, trippër 74 Kancsi, kancsal 75 Kanyaró. 75 Karcolás. 75 Kelés. 76 Kelésës láb. 79 Kelés a mejjën. 79 Kézfájás. 79 Kicsattogás. 80 Kipállás. 80 Kolera. 80 Kopaszodás. 81 Köhögés. 81 Köldökfájás. 83 Kutyaharapás. 83 Lapostetű. 84 Láb betegségëk. 84 Lábfájás. 87 Lábtörés. 88 Lázas beteg. 89 Leveszëtt a gyermëkëk hajlata. 90 Magtalanság, meddőség. 90 Mandula gyulladás. 91 Marin, nagymarin - kék daganat 91 Mëgeredëtt az ujja. 93 Mëggyült mejj 93 Mëgrontás (guruzsmálás) 94 Mejjgyulladás. 94 Mënstruációs zavar 94 Méhcsipés. 94 Méhfájás, méhleereszkëdés. 95 Mumsz. 97 Nátha. 97 Nagymarin a torokban. 98 Némaság. 98 Nyilalás. 98 Nyomorék láb. 98 Orrvérzés. 99 Pattanás, pattanás az arcon. 101 Pállott száj 102 Poloska-, méh-, darázs-, szúnyog- és tetűcsípés. 102 Rákbetegség. 103 Rekedtség. 103 Repedt sarok. 103 Reuma. 104 Sárigság, sárikság /sárgaság/ 104 Seb a lábon. 106 Selyëmfolyás. 107 Síró gyermëk. 107 Szájfájás, szájseb. 107 Szánka(ëpilëpszia) 108 Skarlatin (skarlát) 109 Szamárköhögés. 109 Szëm betegségek (lásd még: csipa, csapa, hályog) 110 Szëmölcs, szümőcs. 113 Szëmverés. 115 Szënt Antal tüze (orbánc, vagy forró. hidegrázás) 115 Szeplő. 118 Szédülés. 118 Székszorulás. 118 Szívdobogás. 119 Szúnyogcsípés. 119 Szülés. 119 Teherhordás /terhesség/ 120 Testfájás. 120 Tetű. 121 Torokfájás. 122 Trippër, kankó. 123 Trachoma. 123 Tüdőbaj 123 Tüdőgyulladás. 125 Tüzesdaganat 127 Tyúkheverésbe lépés. 127 Ujjak betegségei 127 Vadhús. 130 Vaktetű, vakszëm.. 130 Var, ótvar (rühösség) 131 Vërës apró. 135 Vérmérgezés. 135 Vesebaj 136 Veszëttség. 136 Villámcsapás. 137 Viszketegség, viszketés. 137 Vizelési nehézség, vízkórság. 139 Vízzel való mëgtelés. 139 Vörös orr 139 Zabola. 139 Zabos gyerëk (nem fejlődött) 141 HÁZIÁLLATOK BETEGSÉGEI. 141 Beteg háziállatok. 141 Gyógymód: PUNZA.. 141 Betegség: BORSÓKA.. 141 Gyógymód: ÍNYËZÉS. 142 ZSÁKVARRÓ TŐVEL AZT A KÉK EREKET KIDÖFŐDTÉK.. 142 Betegség: SOVÁNY TEHÉN.. 142 Gyógymód: VÉRIT VETTÉK.. 142 Birkametely (métëly) 143 Farkasgörcs, farkastályog (bélcsavarodás) 143 Felfúvódás. 144 Körömfájás tehénnél és lónál 144 Mëgszakadás tehénnél vagy lónál 145 Mënyét mëgharapta. 145 Tyúkok pípja, szíposodás. 146 Vérhülés . 146 NEM GYÓGYÍTÁS, DE KOMOLY DOLGOK…... 147 Tej elvevés (Andrásfalva-52) 147 AVATÓDÁS (Hadikfalva-109/110) 148 LËJÁNLOPÁS (Hadikfalva-110/111) Aggos gyermek
(Andrásfalva-35) adatközlő: 29		- Az aggos gyermëk...? - Aztán a kicsikék, ha mëgaggosodtak betegëk vótak, akkor csak ës vót ëgy olyan öregasszony, hogy kifőzte. - Hogy történt? - Az úgy történt, hogy az asszon amelyik kifőzte, az éjjel pontosan éjfélkor, mënt forgácsot gyűjteni a szomszédba, de három helyről, úgy këllëtt lopja azt a forgácsot, hogy másnapra rëggelre lëgyën az a forgács annyi, hogy azt a vizet mëg tudja melegíteni, melybe mëgfërësztëtte a gyermëkët, a kicsikét. - S mind fërësztëtte azt a kicsikét, akkor másik három nő. - ëgy névën këllëtt, hogy szerepëljenek. - s azok háromszor mëg këllëtt kerüljék azt a házat, ahol azt a kicsikét fërësztëtték. Ëgyszër ëgy héten. S azt három hétig csinálták. - S valamit mondtak-ë ëgymásnak? - Hát ezëk némába mëntek, hogy kerüljék az épületët, a házat. -…és az az asszony këllëtt imádkozzon, amikor mënt fát lopni. - …és amikor fërësztëtte a kicsikét…- …és ha életre való vót, az a három hét alatt mëgjött. -…és ha halálra való vót, azon a három hét alatt mëghót a kicsike. - Jóskám négy évës vót, és beteg lëtt. Nem bírt se szopni, sem ënni sem. Mëgaggosodott. Aztán három hét alatt olyan lëtt, vagy két hét alatt, hogy mëgszőrösödött az arca. Ráncos, szőrös... - Aztán jött ez az öregasszon... mondta nekëm, hogy, te... - aszongya - főzesd ki ezt a kicsikét! - Én mëg azt mondtam rá: hogy főzessem ki? - Gyere hozd hozzám, majd én mëgcsinálom! S ha életre való lësz, akkor mëgjön. Ha nem, akkor mëghal! - S nem mertem mëgtënni, - mondtam - , mert esetleg lehet, hogy a halál jő, s akkor mëghal a három hét alatt. Féltem… - De az öregasszony aszongya: …mintsább kénlódjon, próbáljunk! - Aztán ugyë... elvittem a gyermëkët az öregasszonyhoz. S akkor ő mëgcsinálta, kifőzte. -…és így a gyermëk három hét alatt úgy helyre jött, hogy nem vót sëmmi baja. - Hogy hívták azt az öregasszont? - Finnya Bori. Leánykori neve: Galambos Bori, - hadiki vót.
(Andrásfalva-42) adatközlő: 13		- Az aggos gyermëkről, gyógyításáról mit tud? - Hát az aggos gyermëk olyan vót, aki nem fejlődött ëgyáltalán. De ha nem fejlődött, akkor azt mondták: Këll keresni kilenc asszont. Ez a kilenc asszon el këllëtt éjszaka éjfélkor mënnyën kilenc házhoz. És mindën favágótőke alól forgácsot gyüjtsön. - Igy ez a kilenc asszony, amikor a forgácsot ësszegyüjtötte, akkor ëgy nagy üstbe tüzet tëttek, az üstbe vizet, és amikor az a víz melegëdëtt, akkor azok az asszonyok még az üstöt körbejárták. …és a kicsit mikor belétették abba a meleg vízbe, akkor mindig mondták, hogy kövér lëgyën mint a háj. - …és addig mondták, amíg alaposan jól átfürösztötték. És ezt kilenc éjszaka këllëtt mëgcsinálni. Azt mondták, ezzel majd a kicsi fëlgyógyul. - Valóban fëlgyógyult? - Hát én nem tudom mëgmondani. Ezëknek a kilenc asszonynak aki ezt csinálta, ezëknek mind ëgy nevezetűnek këllëtt lënni, és nem vót szabad ëgyebet sëmmit beszélgetni, csak mindig erről, amíg ezt végezték.
(Istensegíts-89) adatközlő: 20		- Az aggos gyermëkët mivel gyógyították ? - A kemëncében, mikor a legjobban égëtt a tűz, akkor a gyerëkët a lapátra tëtték, s akkor úgy tëttek háromszor, mintha a gyerëkët dobták vóna bé a kemëncébe. - Valami mondóka nem volt ? - A szomszédasszon jött bé, s kérdëzte, hogy mit sütsz? - Felelet: aggot sütök. - Háromszor próbálta az aggos gyermëkët bévetni, akkor imádkozott rëja, és így lëtt vége. - Istensegítsën mëgsütték a gyermekët nem mëgfőzték ? - Kemëncébe begyújtottak, s csak úgy tëttek, mintha tëtték vona bé. - Na most…, - vót ëgy aggos gyerëk a nénémnek a testvéremnek. Mëg van halva. S azt mondta valaki, ...ëgy öregasszon, hogy hátha kapunk vaj ëgy keresetlen kutyafejet valahol, csontot -...ugyë a kutya fejit, akkor aztat tëgyük forró vízbe, s a kicsikét fërësszük mëg benne... - Isten bizan igaz...! S én addig lëánka vótam, s a Porondon laktunk közel. Jártam ide, jártam ide, s mëg ës kaptam. De nem kerestem én a kutyafejet… Hát tuggya fene, ...valamijétt úgy bémëntem virágocskát szëdni. Ëgy akkora nagy kutyafej... - Én mëgragadtam, s haza a kertën kërësztül… A vasút mellett laktunk. Anyunak odaadtam, s gyorsan odatëtte a vödör vizet a lugzó kandérkába, s odatëgyük s mëgfőzzük, ...s mëgfőzzük abba, -…abba az üstbe. Mëssze laktak, a tëmplomon kivül a nénémék, s elszaladott valamelyik, s elhívta. S én addig mëgfőztem. - S a kicsikét néném mëgfërësztëtte olyan gyënge vízbe. - ...ugyë, olyan sovánka vót. Kicsike. S mëgfërësztëtte. -... s ëgy… - két-három napra a kicsike mëggyógyult. S osztán ez fël vót nekëm örökké jegyëzve - ez a kutyafej. S mëggyógyult osztán a kutyafejtől a gyerëk. - Hadikba, Mójszin Dénëst azt úgy vitte oda az apja me’t az első feleségétől vót, s ez Beke Jánosné, Beke Istvánnak az anyja, ezt mondja, hogy mit ës csináljon? Annak a gyerëknek a lába nyomorék vót teljesën. S akkor arra tanyították, hogy kutyakölykekët főzze mëg, teljesën. S akkor arra tanyították, hogy kutyakölykekët főzze mëg, s akkor abba a lébe mossa mëg a gyerëknek a lábát. - S képzëlje el, mëggyógyult a lába a gyerëknek. S embër lëtt belőle. Ott vótunk a lakodalmába. - Imre bácsi! Mondjon még valamit az aggos gyermëk mëgsütéséről! - Az agg sütését mëgbeszélték melyik nap lëgyën az, és arra a napra a kemëncébe tüzet tëttek, és jól kihevítëtték, a kemëncét. S akkor jött az asszon, s kérdëzte, hogy mit sütsz? Aszongya vissza az anya…, - ki má’ a lapáton vót. Aggot sütök… - aszongya. - ...és akkor háromszor próbálta bétënni a kemëncébe, és imádkozott az asszon, aki béjött, hogy mit süt. És így lëtt mëgsütve az agg. - …és volt haszna, mëggyógyult ? - Dehogy volt haszna! - Szóval, akkor Istensegítsen mëgsütötték a gyermëket, nem mëgfőzték? - Igën.
	Anyafolt, anyajegy
	(Andrásfalva -13 ) adatközlő.: 30	- Hát úgy mondták, hogy mikor az asszon terhes, s valamit fëlszëd a kötényibe, attól kapja. Én magamon történt mëg az, hogy az eprët beleszëdtem a kötényëmbe, s ëgy öreg ángyom letëtette, de még ës mikor a lëjánka mëgszületëtt, olyanok voltak, mint pontosan az epërszëmëk, még a szára jës mëgvolt. Így, hogy ez anyajegy…, – me't mikor még hordoztam a gyermëkët, ez akkor történt. - -… attól jön létre, hogyha valamit mëgkíván az asszony? - Igën, attól ës létrejön. - …és nem tudják azt mëgszërëzni? - Az, amikor valamit mëgkíván, akkor úgy szokták mondani, hogy elmëgy a gyermëk. Akkor nem lát, csupa setét…, s mindig azt lássa, – amit mëgkíván – maga előtt. Pláne, hogyan sütik a palacsintát, vagy fánkot. Aminek szagja van, ha bémëgy és nem kínálják mëg, az a terhes asszony sëmmit nem lát, csak sëtétségët. - Kënddel történt mëg? - Ez tiszta velem... Tiszta velem történt. Ëgy pincébe úgy hányták a palacsintasütőn előttem. - így hányták (mutatja) a palacsintát. S nem tudtam, hogy mi ez, mert még az első gyermëkëm volt az… - Elmëntem a testvérëmhëz, s mondtam neki: Anna, nem tudom, mi van velem, në… - nem látok, s úgy sütik a palacsintát ëgy pincébe. - S kérdëzte, hogy hova jártam? - … s én mondtam, béjártam a szomszédba, s Anna néni sütte a palacsintát. - S kérdëzte, hogy adott-ë nekëd? - S én azt feleltem, hogy nem. - … S ő gyorsan ëgy ëvőkanálné lisztből sütött nekëm ëgy darabka palacsintát. S mëgëttem, s abba a helybe eltűnt a sëtétség. Létrejöttem… - Ez komolyan velem történt. Sohase kévántam. Akkor se kévántam. Az a szag jött az orromba, vagy mit tudom én…?
	(Andrásfalva -49 ) adatközlő.: 07	- Kutyatejvel gyógyították, evvel kenëgették,
	(Hadikfalva – 102) adatközlő: 38	- Anyafolt, anyajegyet, mi okozza, mitől lesz ? - Hát úgy születik. Hát amikor terhes, akkor valamit magához vëszën, vagy a kötényibe valamit fëlvëszën. Úgy szoktuk, úgy halltuk az öregëktől, vaj olyant látott... akkor lëtt ëgy férëg-alak, paprika-alak, vaj csërësznye-alak vaj ribizli. Ez anyajegy. Ezt nem lehetëtt gyógyítani.
	(Istensegíts-74) adatközlő: 28	- Anyafolt, anyajegy, ez mitől jött? - Ahhoz nem szabad hozzányúlni. - Nem? ... és miért? - Azért mert abba bele lehet pusztulni…Vót olyan nagy fiam 42-be, s nem vót kitisztulva a teste. S mire kitisztult a teste, idehúzódott ëgy nagy fót…, /mutatja/, a jobb combjára, és akkora lëtt, így akkora në... /mutatja/, gyönyörű szép rózsa. …Az anyajegy vót - …aszonták.De ezt…, -- akarom mondani - , mëgkenték izével..., szalonnabőrvel, jól mëgsúrolták a szalonnabőrvel azt a szümölcsöt. - Most…, mi az a szümölcs Rózsi néni ? - Hát az a szümölcs…, s akkor tuggya mit csináltak? Szalonnabőrvel mëgsúrolták jól, s bétëtték ëgy kő alá, hogy akkor lássa mëg, mikor azt a követ. Oda bédugták, s elmúlott…

Alkohol mëggyulladás
(Andrásfalva-12) adatközlő: 30	- Az alkohol meggyulladást mivel gyógyították? - Hát ha erős pálinkát ivutt, sokat, s kigyúlt a torka valakinek, hát régen mindig úgy halltuk az öregebb szülőktől, hogy ganyélevet öntöttek bé a szájába. Az ótotta le a torkát. - Így kéken jött ki, mintha láng jött volna, kéken jött ki a torkán. Ki volt gyúlva egy embernek. De nem tudom most megmondani…, - hucsényi volt, tudom. … S hogy így jött ki, mind a láng… a torkán. - S ez hogy jöhetett létre? - Hát csakis megrészegedés által.
(Istensegíts-72) adatközlő: 37	- …s aszongyák, - kigyúlt Andrisnak a torka. Aszongyák hozzanak lószart, s azt belé këll csavarni a szájába, –…mënnyën belé. Ez használt. A tüzet az ótotta le… - Én tudom, az én legénbarátom húshagyatkor… - ugyë, hogy hajnaloztunk -, …hát biza beittunk jól. És nem mëssze mënyek, itt van komám Lőrinc Albét Bonyhádon. ...és annyit ivott, hogy ëgyszër csak észrevettük, - ...ketten a komámval vótunk, ...ölelkëztünk, táncoltunk, - s ő jës ott vót…Ëgyszër csak lássuk, hogy a láng jő ki a száján. Ez igaz vót… Tamás Lajoshoz akkor hamar bevittük az istállóba, és ganyélevet..., ahogy mondta Gábor..., azt csavartunk be a szájába, s attól elállt. Szóval mëgszünik a izé..., az a betegség. Hát ott úgy ittuk a pálinkát mind itt a bort. Csak azt mézeltük. …Vaj tejet ivutt utánna, vaj akármit, de këllëtt inni...Vaj ganyélevet csavartak bé, me’t annak vót olyan hatása, hogy mëgszüntette.
(Hadikfalva – 102) adatközlő: 38	- Alkohol meggyulladás. Valakinek a torka kigyullad… - Ëgyszër legénkoromba, oda vótunk mënve, úgy mondtuk, guzsajasba… a lányok hol fontak, oda a legényëk bémëntünk esténként a fonóba. Hát a legények elmëntek. Lakodalom vót a faluba, s hoztak pálinkát. Béhozták a pálinkát oda közünkbe, s azt mongyák, hogy tessék Szőts, idd mëg a pálinkát. Mennyi van? Úgy ëgy fél litër pálinka, azt mongyák. Még több vót. Aszongyák, ha mëgiszom ëgyszërre, hoznak ők másikot. Mëg ës ittam…Öt përcig, hat përcig láttam a lányokat, hogy-hogy fonnak, de én többen nem láttam. Hazavittek, s szájomba becsavartak édëstejet, s attól gyógyultam mëg. … Az a forróság vót a kigyulladás.
(Hadikfalva-104) adatközlő: 08 (Józseffalva-148) adatközlő: 11	- Këntëk mivel gyógyították? - Hát azzal, hogy a lószart kicsavarták, s azzal gyógyították, akinek kigyulladt a torka, hogy hánnyon. Azért, hogy hánnyon. - Száj-, torok kigyulladás. Ha valakinek a szája kigyulladt a pálinkától, alkoholtól? - Annak nagyon rosszul csinálták. Lóganyét csavartak a szájába, hogy okádja ki, mindën mënnyën ki. Bizan isten… - S még ott ahol vótam Erdélybe…, az útkaparó nagyon berugott, s a juhász belépisált a szájába, hogy hánnya ki a szájából. - Alkohol mëggyulladás… - Jaj..! - … lótrágyát nyomtak bé a szájába. Lótrágyának a levit. - Én úgy hallottam, hogy tejet. - Én is úgy tudom, mert komám Fábiánnak, - az Isten nyugtassa mëg…-, hát még legén vót, és lányok vótunk... és annyit ivutt, hogy láng jött ki a szájából. Isten bizan! - Kënd is látott ilyent ? - Láttam bizan. Ëgy gyerëknek kigyúlt a torka. - Hogy - hogy a gyerëknek, …hát annyit ivott ? - Hát itt koma-tisztëlet vót. A bátyámnak gyerëkik születëtt… - …fiúgyerëkik…, és örömikbe összehívták az összes komákot, és rendëztek ëgy nagy vacsorát. - S akkor a gyerëk hozzáfért valahogy a pálinkához, sokat ivott belőle, …s akkor úgy kigyúlt a torka. Kék láng jött ki a torkán. - Hát ilyenkor mit csináltak, nem emlékszik vissza ? - Hát tejet öntöttek belé. Az leótotta a lángot, s mëggyógyult. - Ahol nem vót tej, ott a ganyélével oltották el.

Apró (kiütés a testën)
(Józseffalva-150)	- Ferenc pálinkával /sósborszesz/ dörzsölte be anyám.

Aranyér
(Hadikfalva-91)	- Nekëm vót aranyerem, érëztem. S néném aszongya: Tudod mit csinálj? Nyomd vissza, s disznyózsírval kënd mëg, s mëglátod mëggyógyul.S úgy is lëtt, mëggyógyult. - S még forró vízbe sót tëttek s azzal mosták, s az ës használt. - Vissza këll nyomni, s disznyózsírval mëgkenni;
(Hadikfalva-125)	- Aranyér… – az most nekëm ës van. Hát én nem gyógyítottam sëmmivel. Sokszor így leülök hideg helyre, s mëgfázok. Ezt én a hülésből kaptam. - Az aranyért azt orvossággal gyógyították. Mindënféle fűből szëdtek a mezőről. S hanem… azt a szénamurhát esszegyűjtötték.
(Hadikfalva-133)	- Vót ëgy jó bábaasszon, öreg ës vót, de nagyon ës vallásos vót. Olyan vót mind az orvos… Az ësszegyüjtötte a sok szénamurhát, és beletëtte ëgy nagy fazékba, - abba a szapuló fazékba -, …így mondom: mëgfőzte, s beletëtte a kádba, s azzal még vizet melegítëttek, s azt az aranyerest, - embër vagy asszon vót - beléültette, s kifërësztëtte. S kúpot az orvostól kapott, s így gyógyították ki.
(Székelykeve-160)	- Az aranyeret tiszta tehénvajval…, – friss vajval…–, …de azt a vajat mikor kiköpőjjük, mindjárt kidógozzuk kanálval, hogy sëmmi víz maradványa ne lëgyën benne. …és két ruha közé tëgyük, s fëldugjuk a végbélbe. - Tëhát ezt elismételjük sokszor, legalább négyszër naponta. … és éjszakára mindig bár kétszër mëgcsëréljük…, - és friss vajat tëszünk fël a végbélbe. Tëhát az aranyeret evvel gyógyítsuk.

Asztma, aszma, légzési nehézség (szív-, vagy tüdőasztma)
(Andrásfalva-25)		- Hát tudom régebben az én anyósom aszmás lëtt. Hogy szívaszma volt, vagy tüdőaszma, azt most nem tudom mëgmondani. De tëttek mézbe - méhmézbe - tojást héjastól, s rumot belé az üvegbe. S elásták a ganyéba. A ganyéba këllëtt üljön nyolc nap úgy az üvegbe. S azt a tojáshéjat is úgy elëtte az a méz, mëg az a rum, hogy sëmmi nem látszott benne. S azt itta anyósom. De nagyon jó orvosság volt az asztmától. - …és milyen arányba, mennyi mézet tëttëk ëgy tojáshoz? - Hát azt nem tudom mëgmondani. Nem emlékszëm. Pedig mi csináltuk, de nem emlékszem.
(Székelykeve-158)		- Az aszmát kámforval… Kámfort vëttek, alkoholba készítëtték, és az alkoholt tíz napig hagyták. Utána belocsoltak ëgy zsebkendőt és a mejjire tették. Úgy állították mëg az aszmát.
	Ágybavizelés
	(Hadikfalva-91)	- Ágybavizelés. Mivel gyógyították? - Ezt mëgfázásból kapják. Hát a kicsikék még kinőtték, de az öregëk, ...azoknak még ma jës odamënyën alájik. Ezt csak melegvízzel gyógyították. Mindën este mëgmosták melegvízzel.
	(Hadikfalva-133)	- Az ágybavizelést úgy hallottam, hogy… petrëzselyem gyökeret, sokat mëgfőztek, s annak a levivel itatták azt a gyerekët. A petrëzselyem gyógyította a vizeletët, a vizhólyagját.
	(Székelykeve-161)	- ...ződséglevelet főzzünk erős teába úgy, hogy ëgy fél litër vizet addig főzünk… - ëgy olyan jó csomag ësszekötött ződséglevelet el këll főzni, hogy a fél litër vízből maradjon mëg csak ëgy dëci. …és azt használjuk éhgyomorra. …és így nem fog a víz mënni az ágyba…

Ájulás
(Hadikfalva-125)	- Ha mëgëjed, úgy ës mëgkapja valaki, de ha valakinek fájdalmas sirása van anyáról vaj apáról, akkor az a szüvire mënyën s elájul. Ebből keletkezik. Úgy szokták mondani elájul… Dávid Andrást - ëgy fiatal embërt - temettünk, s a fia elesëtt… – elájult a temetőbe.

Álmatlaság
(Andrásfalva-30)	- A mákot rétesnek használtuk, de hát a mákgubót gyermëkëknek, hogy aludjanak. - Szóval altatásra használták? - Altatásra nagyon jó vót. - Hogy főzték, milyen adagot adtak? – Milyen adagot? …mákból mennyit adtak ëgyszërre be a gyermëknek? - Hát 2 deci vízbe 2-3 kanálval.
(Andrásfalva-47)	- Köménmagot mézes vízbe mëgfőzték, s ebbe vërës bort tőtöttek. Úgy hítták: álomolaj. Ezt csak frissen adták, s csak ëgy napra valót főztek. Adagja: fél dekáné köménmag fél litër vízben, fél deciné vërës bor, 2-3 kocka méz /cukor/. Ebből 2-3 kalánfejvel adtak ëgyszërre. Csak gyermëkëk részére használták. - Más: - …ha valamelyik gyermëknek nem vót álma, éjjel sírt, akkor azt mondták: ezt nem orvoshoz kell vinni, hanem a dissznyóktól këll álmot lopni, - Igy akkor az ëgyik asszon, az annya vagy az apja, valamelyik kimënt. Csak úgy këllëtt mëgcsinálni, hogy a disznyó fël ne ébredjen. Ahogy a disznyó aludt feküdt a szalmába, akkor a disznyó alól elloptak ëgy marék szalmát, s ezt bétëtték a síró kisgyermëk feje alá. Azt mondták, ez a legjobb gyógyszër... - így akkor a kis gyermëk mán tudott alunni. - Azt mondták: evvel álmot loptak a disznyótól.
(Hadikfalva-87)	- Mákkal gyógyították. Mákot főztek, s úgy elaludt.
(Hadikfalva-133)	- A kis gyerëkëknek ha nem vót álmik, azt a nagy fejű mákot mëgfőzték, csak a héját, s a szájocskájába béadták.
(Székelykeve-159)	- …mëgfőzték a mák haját ëgy dëci vízbe ősszüleink, s mëgitatták. Vót akit úgy mëgitattak, hogy el ës múlt. … Szóval el ës aludt örökre. Vót aki hét napig aludott - osztán csak fëlvirradott. Hát mikor kicsik vótunk, s nem aluttunk…, - mëgfőzték a mák haját ëgy dëci vízbe ősszüleink, s mëgitatták. Vót akit úgy mëgitattak, hogy el ës múlt. … Szóval el ës aludt örökre. Vót aki hét napig aludott – osztán csak fëlvirradott.

Árpa a szëmën
(Andrásfalva-28)	- Két sarló összeköszörülése.
(Andrásfalva-44)	- Imádság + sarlók ëgymáshoz dörzsölése alatt babonás mondóka…
(Hadikfalva-109)	- Kinek árpa lësz a szëmibe, az háromszor így mëgkeríti a nyelvivel, s eltöpdösi háromszor. S akkor elmúlik az árpa a szemiről. Sollóval ës szokták learatni.
(Hadikfalva-120)	- Mëgkerítettük háromszor s eltöpdöstük, s mondtuk: Ekele mekele, ragaggyon a papné seggire. Pü, pü…
(Hadikfalva-127)	- Aszongyák, – hogy mondták? … kinek hogyha árpa van a szëmin, - mikor mënyën a vécére, ëgyék. Soha, soha, sose lesz árpa.
(Józseffalva-141)	- Azt azzal gyógyították, hogy göd likon kërësztül köpködött kilencszër. - Mi az a göd lik? - Az a dëszkán van, - az a boglik. … s aztán mëgnyomogatták a kënyérkével, s átdobták.
(Székelykeve-150)	- Learattuk. - … s ez, hogy történt? - Árpa lëtt a szëmre, s akkor azt mondta, hogy ezt az árpát nekëd learatom. Árpa tégëd learatlak, kévébe tëszlek, békötözlek, kicsépëllek, s malomba viszlek, s kënyeret sütök belőled, …mëgëszlek.” Háromszor këllëtt elmondani.
(Székelykeve-159)	- … amikor a szëmën sok árpa van, csak élesztőt használni… - Pattanástól, árpától az a legjobb. - …és ëgy pohár söröcskét…!
(Székelykeve-160)	- …mer’ a szëmën nagyon kijött…, nagyon kijött az árpa és hëgye vót neki… Akkor elvësszük a nagykést, amivel a kënyeret szegjük mëg. Háromszor mëgvágjuk a szëmët kërësztbe, és avval a késnek a fokával mëgnyomkodjuk. Ezt elkezdjük mikor a nap fëlkelt, s mikor a nap leszëntült. …és elmúlik az árpa. Szóval, kifolyik a genny…

Begyulladt szëm
(Andrásfalva - 52)		- Begyulladt szëmet aludttejvel összekevert málélisztvel borították be. Két rongy közi fejér tarisnyára téve borították a szëmre. - A begyulladt szëmbe édëstejet ës fejtek.
	Békarüh, békavar
	(Andrásfalva-13/14)	- Ha rëggel korán, mikor még vizes volt a gaz, s odamentünk gyomlálni, s úgy mondták akkor, hogy a nyőstény béka pisálja le a kezit, s attól van. - De fordult elé köztünk, hogy a testvérem kimënt, s ëgy nagy, hatalmas nagy béka fëlszökött, s visszafelé a kezit lepisálta. S még ma, máji nap ës…, - ha vízbe nyúl, még most ës kitőrnyedzik... - …S akkor volt ëgy oláhné, s az valami olyan orvosságot adott, hogy ëgy kicsit mëgszünt, de mán Isten tudja, hány esztendeje…? - … nem tudnám mëgmondani, még most ës mëgvan.
	(Istensegíts-72/73)	- Volt. Békavaras ës vót, de hogy mivel gyógyították…? – csak a jó Isten tuggya. Vót olyan… Vót nekünk ëgy lovunk, s a lába a lónak… - ëlyen kékköves…, mivel mëgkenték… De előre leégette édësapám, és beléöntötték forró zsírba, …ëlyen kékköves forró zsírba. - Ez állatoknál volt vagy embërnél is? - Embërnél ës vót…Vót otthon ëgy asszonnak…, – nem tudom…, Felszëgbe lakott - ki, …hogy annak a keze tiszta békavaras vót, s vitte a vajat fël izéhez, ... - na hogy hítták odafël azt az izét…, -zsidót? Oda vitte a vajat, s azt mondta: Jóasszon – mëgbocsásson –, nem tudom elvënni ezt a vajat! Mëglátta a kezit, s nem fogadta el. Hogy szëgén aztán mitől gyógyult, … vaj mëggyógyult-ë, …de ezt tudom, hogy a vajat nem vëtte el. Tisztaatta seb vót mind a két keze... - …Na most itt eszëmbe jutott, s visszatérëk mëgint a varra… Tehát a var az ujjak között is kijön. Igën, ott jön lëghamarább, s a meleg helyëkën. A mejje alatt, s itt az ujjai közt.
	(Hadikfalva-105)	- Azt mondták, hogy a béka lepisálja, akkor abból lësz a …békavar. Vannak olyan varasbékák, hogy ha oda talál pisilni valakinek a kezire, vaj a lábára, …valahova. S mëgvan a békavar. De annak orvosságot nagyon nehezen tudtak kapni! - A békavar az csúnya vót. Friss marhahúst tëttek rëja, hogy azzal gyógyítsák.
	(Hadikfalva-134)	- Igën. Így berepedezett az embërnek a sarka, me’ ugye mezitláb jártunk Bukovinába annyit mind a világ. S akkor mit csináltunk…? … a békát a kerék szétnyomta, s azt magyarázták az öregëk, hogy azzal a mëgdöglött békával végig kell tapogatni…, – háromszor a fejin kërësztül këll dobni azt a döglött békát. Nahát csináltam én ës, me’ a lábaim olyanok vótak, mind a… - kutyák ëhettek vóna belőle.

Boszorkányszívás, -nyomás, szépasszony nyomása, mëgnyomás
(Andrásfalva-14) adatközlő: 13		- Boszorkány-nyomás, vagyis szépasszony nyomása, mëgnyomás, ahogy nálunk mondták...? - Igën, igën. Hát ez legtöbbször akkor van, ha gyermëkágyba van az asszony, és nagy láza van. Elalszik az asszony ëgy keveset, s akkor így valaki... – hát ez rajtam történt mëg. Láttam, hogy a ajtón bejött valaki. De mán ëgy felet se tudtam szólni. …Az Isten tudja, hol nem, a házak tetején hordoztak, de sëmmit nem tudtam szólni addig…, aztán úgy ki voltam fárodva, akkor mán mëg tudtam szólalni. De csak akkor tudtam mëgszólalni, mikor kimënt az, aki béjött. – Szóval az illető… - S mivel gyógyították? - Mëghintëttük az ágyat szëntëltvízvel. Szëntëltvízvel az ágyat mëghintettük, s úgy jöttünk helyre... - … ki volt az, aki mëgnyomta, a néphit szerint? - Hát csak ës a lázba... nekëm ëgy kërësztapám volt. Annak képibe jött be. Így láttam, hogy kërësztapám jő be Pintyër Pius. S odajött az ágyhoz, s kezet fogott velem. Még addig tudtam beszélgetni, s tovább egy szót se. - …ez halott volt már? - Halott volt, igën halott volt.
(Istensegíts-73/74) adatközlő: 20		- Boszorkány-nyomás, szépasszon- nyomás, vagy mëgnyomás - Vót Pëlësényëkën, - ott a Kupás útnál… - Bërsisnak vót ott fődje... Kimëntek kapálni… Rózsi nénje s a Kati. Mëgkapálták a kukoricát, délbe lefeküttek ők ëgy kicsit. Ëgyszer hát - aszongya - hol ébredtek fël? ...ott az aljába…, lehúzták őket – mind a kettőt, …mind a két lejánt. De ez igaz vót… Hát ott keltek fël. Ott lent az aljba fëlébredtek, de - aszongya - olyan vót, mintha be lëttek vóna rúgva. Nem tudták, hogy hol vannak, hogy mi van velik, … mind akit mëgitatnak. - Istensegítsen a szépasszonyokról tudtak-ë? …tëhát élt-ë a tudatban, hogy szépasszonyok is létëznek? - Istálókba lófejet használtak. Majdnem mindën istálóba lófejet tartottak, annak a jeléül, hogy a szépasszonyok a lovaknak a hajikot bé nem fonnyák. Én dobtam ki még az utolsó lófejet, mikor belekőtöztem az apósom házába. Ott vót az istálóba. - Még akkor is volt? - Akkor is volt, igen… - ...és akkor ezëk nyergelték a lovat Imre bácsi? - Nyergelték. - A lovon észre lëhëtëtt vënni, hogy soványodik vagy hízik? - A lovon észre lehetëtt vënni, és teljesen a hajik ëssze vót fonva.
(Hadikfalva-103) adatközlő: 22		- Boszorkány nyomás. Szépasszon nyomás, mëgnyomás? - Hát eztet én úgy tudom, hogy van embërbe jës…, - akit valamiér’ aluvó álmába… - …vagy rosszul lëtt përcëkën kërësztül. Félóráig ës eltart neki. Az olyan, hogy nem tud magáról, csak úgy rizëg, és rázza magát. Hát én láttam a mëhinkët Ferencët. Csak úgy këllëtt lökdössük s üssük, hogy jöjjön hëlyre. Aszondták, hogy a szépasszon mëgnyomta. Szépasszon mëgnyomta, s mü ezt tudtuk, me’t ő ezt kapta mëg gyerëkkorába, valami hagymás betegségbe, s ez mëgvót neki a véribe …a szüve verésítől. … De ha aludt, fël këllëtt keltsük éjjel is. - Az ilyent, valamivel tudták-ë gyógyítani? - Hát az ilyent úgy szokták gyógyítani: Édësanyám mindig elmënt, s kért az öregasszonyoktól ëlyen… – mikor fontak, s az a pozdorja, ami lehullott a fődre a gyapjuból, nem a csëpüből. Aztat mëgpërgëlte ëgy sütőbe, s avval tëtt rëja valamit, amit az öregasszonyok mondtak. Azt nem tudom mëgmondani mit... S azt mëgitatták vele. - S akkor az használt? - Hogy használt-ë vagy nem? … de elérte a 70 esztendőt. Szépasszon mëgnyomta, s mü ezt tudtuk, me’t ő ezt kapta mëg gyerëkkorába, valami hagymás betegségbe, s ez mëgvót neki a véribe …a szüve verésítől.… De aludt. Fël këllëtt keltsük éjjel is.… s kért az öregasszonyoktól pozdorját, mikor fontak ami lehullott a fődre a gyapjúból, nem a csëpüből. mëgpërgëlte ëgy sütőbe, s avval tëtt rëja valamit, amit az öregasszonyok mondtak, s azt mëgitatták vele. Hát az ilyent úgy szokták gyógyítani.
(Hadikfalva-135) adatközlő: 08		- Ez ellen volt-ë valami orvosság? - Szëntëltvízzel kenték azt a gyerëket… - Nálunk az volt a szokás, mikor mëgszültem a gyerëkët, ha helytől nem kërësztëlték mëg, harmadnapra, nëgyëdnapra mëgkërësztëlték. De ha mëgkërësztëlték, azután is amikor bennhattam azt a gyerëkët, az olvasót a pólyamadzagjára rákötöttem, s a sëprüt kërësztül rátëttem, hogy a boszorkányok ne szoptassák mëg! Így mondták nekëm, hogy ezt csináljam. Mind babonáztak, s én ës úgy csináltam… Vagy pedig a szënt könyvet a kis gyerëk hasára rátëttem, hogy alugyék. Úgy aluttak mind a bunda... - Olyan is volt, hogy a lovaknak a haját befonták a szépasszonyok? - Ez mëgint más. Úgy ësszësirítëtték a hajat. Fokhagyma koszorút tëttek mindig a lovak hátikra, - … de szëntelt koszorút. - Ezt mikor szëntëltették? - Húsvétra, mikor a kokonyát szëntëltettük. Úgy mondtuk - kokonya. S Úrnapján ës vót a nőknek koszorú virágból, mindenféle gazból. Kerek lapi, lapos mind, - úgy mondták annak a Mária virágnak. Sokféle virágból koszorút fontak, a fejikre tették, s osztán azt ës használták az istálóba is, de ha nagy üdő jött, mëggyújtották, hogy azzal a felhőköt elűzzék, - … s közbe harangoztak.
(Józseffalva-147) adatközlő: 11		-Hallottam, hogy a fejérasszonyok lovagoltak a lovon egész éjjel. -Szóval këndtëknél fejérasszonyok voltak, nem szépasszonyok… Józseffalván? - Igën. S akkor apám Újév éjszakáján ëgy láncot úgy fëlnyújtott az istáló ajtajába. Kérdëztük, hogy minek tëtte oda? Nem akarta mëgmondani. Ez azért vót, hogy a fejérasszonyok ne lovagolják a lovakot. Akkor még lókoponyát ës akasztott a falra…, az istáló falára. Azzal a láncval próbálta mëgakadályozni, hogy a fejérasszonyok ne jőjjenek be.
(Székelykeve-154) adatközlő: 01		Tehát ez valóba’ igaz, me’ az én testvérem… – bácsim, hát annyira szënvedëtt ezelőtt ëgy olyan 20 évvel, hogy mindig avval ébredëtt fël, hogy a szépasszonyok nem hagyják nyugodni, álmát mëgzavarják, kínozzák. Csúffá akarják tënni… Hát akkor mëgpanaszkodott édësanyámnak…Aszongya édësanyám: - Mé’ nem mondtad ezt te fiam hamarább? - Szégyeltëm anyám ezt magának mondani. - Nem këll fiam szégyelni. Majd én segítek rajtad… Átkötte piros szallaggal az öreg kopott sëprűt, - …de ciroksëprű vót – és az ajtó mögé állította. … és mikor este lefekütt a bátyám, …másnap rëggel frissen fëlkelt és azt mondta: Istenem, újjá születtem! …Nem bántanak a szépasszonyok, a boszorkányok. Mëgbocsássanak. Ez igaz vót. … úgy állandóan szipták neki a testit…
	Böfögés
	(Andrásfalva-37)	- Böfögésre mit használtak? - Szódabikarbónát. S …igyon tejet.
	(Istensegíts-9)	- Hát a gyomorról jő fël a böfögés. Erre a pótis használt.

Bőrkeményedés
(Hadikfalva-125)	- Hát jól mëg këll fërëszteni. De jól mëg këll puhuljon, s akkor kipiszkálni. S akkor tyúkszëm tapasztót tënni rëja. Más gyógyulása nincsen, mert ha az orvos kiveszi, akkor ës kifejlődik

Büdös láb
- (Istensegíts-91)	- Az attól jött, hogy valakinek izzadott a lába, és akkor estére ha zokniba vót, vaj papucsba, -…úgy me’ nem sok zokni vót…, - inkább mezitláb jártak. Melegvízbe mosták.
(Székelykeve-161)	- Büdös láb, - az izzadt láb ugyë…? Csináltunk erős ëcetës vizet, és azzal mossuk át a lábunkat, és tiszta disznózsírval kennyük be utánna. …és akkor ezt elismételjük többször és nem fog izzadni a láb. Mert az… - valami hiány van a bőrbe vagy a vérbe.
Büdös száj
(Istensegíts-91)	- Csipős cukrot bevëtt a szájába, s az ëgy kicsitt elbolondította. Dehát azon nem lehetëtt segíteni. Az a gyomorból jött fel, az a büdösség.
(Hadikfalva-128)	- Az úgy születik, benne van a fajba. Akinek a szája ëlyen… nehezen, - mondjuk - a gyomorból jő fël az a nehéz szag, annak mëgëngedik, hogy dohányozzék, vagy valamilyen olyan kockacukrot szopjék, hogy ne érezze a másik.
Csalánhimlő kiütés
(Székelykeve-161)	- Ezt…, – mëggyfalevelet leszëdünk, tehát olyan jó maradékval, és azt beáztatjuk este, reggelig. Rëggel fëlforraljuk, és avval mossuk mëg a kiütésëket.
Csapa, csipa
(Andrásfalva-47)	- A csapát úgy gyógyították, hogy tehénfejés után a sétárt kiöblítëtték ëgy kicsi vízvel, s evvel mëgmosták a szëmët. …tejes vízvel mosták.
(Istensegíts-90)	- A huzattól. Huzatot kapott mëgfázott. Aki mëgcsapásodott, úgy csinálták: Mikor a sétárt mosták ki, a tejes vízbe…, abba mëgmosakodott. - Vaj olyan ës vót, aki csapás vót, azt odavitték ëgy szoptatós asszonhoz, szëmbefejte az anyatejet a szëmevilágába. S így mëggyógyult attól. Ezëkkel gyógyítottak.
(Hadikfalva-123)	- Aszongyák: mëgfázás. A csapa azért vót me' fájt a szëme. A csapát a szëmfájás hozza ki. Ami benn van a szëmhártyába maradva az a betegség, aztat az a szëm, ha pillogtatod kihajtja. Egyébként csapás a szëme. A szëmcsapát az hozza ki, a szëm, ahogy benn ott pillog, aztat a gennyet kihajtja. - Kamillát főztünk, s avval rakogattam-borogattam, háromszor-négyszër. Nekëm most is van, most ës használom ezt. Ha mëgfázok, vaj valami, akkor azzal rakosgatom.
(Székelykeve-160)	- Huzattól van. Kamilla teát…, s aludttejvel mosogassuk.
Csicsfájás
(Andrásfalva-15)	- A csicsfájást mivel gyógyították? - Hát azt avval gyógyították, hogy mikor disznyót vágtunk, a hurkafonnyadékot szépën kisütöttük tisztára, s azt el szoktuk ëgy pohárba tenni, me’ azt nagyon sokfélére használtuk. Aztán mëgmostuk, szépën letöröltük ëgy tiszta száraz ronggyal, s avval kentük mëg. S mikor szoptatni këllëtt, akkor lemostuk. - S mitől jött létre a csicsrepedés? - Hát vagy ëgy mëgfázás, vagy pedig nagyobb volt már a gyermëk, s sokat szopott. Legtöbbször mëgfázásból. - S hogy lëtt kelés a mellën? - Hát az ëgy olyan borzalmas fájdalom, nekem volt. Kikelt a bal mejjem. Ëgyik azt mondta, hogy forró vizet tőtsünk üvegbe, s avval hëngërgessük mëg. Jó lësz, hogyha kimelegítsük... Másik ëgyebet mondott, de biza nem használt sëmmi sem. Hanem volt ëgy jó szomszédasszonyom, – Ömböli Ferencné –, aztán ő mikor mëglátta, hogy mëgért, akkor tëtt ëgy nagy ruhát, és borotvával kivágta. S e’ volt régebb az orvosság. Nem az orvoshoz mëntünk, hanem ëgy jó öreg tudós-asszony kivágta. De ez ëgy borzasztó fájdalom volt. - De hát... mivel érlelték? - Hát érlelni…? Hát volt amej'kre lehetëtt tënni, de erre nem lehetëtt ëgy egész mejjre sëmmit, csak bévártuk, amíg elkészült magától.
(Istensegíts-77/78)	- Csicsfájás…, ez miből jött? - Ezt…, – azt mondták, mëgnyomta éjjel, vagy a gyermëk mëgszívja éjjel. Ez főleg a gyermëkágyas, a szoptatós anyáknál fordult elő. - Mivel gyógyították? - Az én nagyanyám mindig arra tanyított, hogy ëgy hosszukó tejesfazakba, - félig tëttük meleg vízvel -, amennyire mëgállta az a melegséget Azt këllëtt odatartani, s avval párolták. Az vót a legjobb… Dehát ez es - ugye? - gyógyította. Egyszër aszonták mëgtér… máskor aszon’ták nem tér mëg… ki ës fokadott. Ugyanezeket a szërëkët rakták rëja - ...azt a gennyhúzókot -, amiket fëlsoroltunk az előbb a kelésekre.

(Hadikfalva-104)

- Csicsfájás. Főleg akinek sok gyermëke volt. Aj jaj, jaj…! …mëg osztá’ elaluttunk. S akkor a sok tej benne vót, s rëjafeküttünk, s azt mëgnyomtuk. - S akkor akkora lëtt a mejjem. Mit csináljak…? Úgy fájt, hogy a csillagocskákot láttam. Akkor elévëttük a csizmaszárát, s beléráztuk. - Há’ igaz, így csináltuk. …Fëltöpdöstük, s akkor elmëntünk, s az ajtót kinyítottuk, mintha az ajtóval csiptettem volna be, s azt is eltöpdöstem. Mëggyógyult. - A csizma szárának mi köze volt hozzá? - Hát azt mondták, hogy azt rázzuk belé úgy, mintha tënne belé oda a csizma szárába a kicsit. S akkor elmúlott. - Nem kenték sëmmivel? - Nem kentem én sëmmivel se… s utánna még szoptattam a gyerëkëket, me’ nekëm gyerëkëm (értsd: fiam – a szerk.) vót. Másik adatközlő: Hát én erre a csicsfájásra azt tudom mondani: - Én 24 esztendős vótam. - … Itt van ángyi. - Ezëk házot vásároltak, s oda vót egész nap... S ez Gergé – a mëhink – … ez kicsike vót. S az, hogy oda vót egész nap… - mi bántotta mi nem, - mikor hazajött, s a kapun béjött, – hát ugyë nekëm nem mondta me’t én legén vótam. Odahítta Brigitát, s addig szoptatták ëgymást, hogy ángyomnak így jött në…! …Mert mëg vót imá’ félig halva… Abba se szín nem vót, - …a csicsëk annyira fájtak. S Brigitta – …az ës asszon vót. Én néztem, hogy a hombár hátához mëntek, – …s én a csürbe végeztem az én dógomot… - … hogy mit csináltak, mit nem ez a két asszon? Osztán este még főzött vacsorát. Ezt én láttam… Igën, me’ az a sok tej mëggyűlt. Nekëm annyi tejem vót, hogy én másfél esztendeig szoptattam. - Na… és hogyha mëgkelt a csics, az a mell, mivel gyógyították, s mi okozta a mëgkelést? - Az okozta a leghamarább, hogy rëjafekütt, s azt teli vót tejvel, s azt mëgnyomta, s akkor mëgkövesëdett, s olyan kék szedërjës lëtt. - Vót akinek kibomlott. Hát csináltak akkor, méhviaszot, vajat s hagymát… úgy ësszerántottak, s avval raggatták. S így sokat gyógyult. - De azt ës csinálták, hogy a más csicsiből fejtek tejet, s búzalisztvel ësszekeverték. …Az vót a legjobb tej, akinek még az első fiú gyermëke vót. Akinek kislánya vót, annak a teje nem vót jó. Úgy mondták, hogy csicstejes tészta. S azt tëtték rá, s az kifokasztotta… Azt a tésztácskát elnyújtották.

(Hadikfalva-136)	- Csicsfájás. - Hát az öregek ahogy mondták, azzal gyógyítottuk. A csizma szárába belé… – háromszor beléverte az illető a mejjit, s elköpdöste. - Vagy pedig elmënt, s a láda födelét fëlemelte, s háromszor odacsiptette, s elköpdöste, s attól elmúlott. - Vaj az ajtónyílásra is odanyomogatta.
(Székelykeve-159)	- Tëhát mikor újszülöttet kap ëgy édësanya, és nagyon sok a teje, és az erek nagyon mëgtelnek tejvel, előfordul gyakran, hogy törést kap a teje. Tëhát a doktorok nem tudják azt mëggyógyítani… – csakis a házi orvosok /értsd: házi orvosságok – a szerk./. - Hát azt is mivel gyógyítottuk? - …készítëtt nekëm háziszappanból, disznózsírból, édëstejszínből… - kikeverte nagyon jól. ,,,és akkor szintén tiszta tehénvajat kevert ëgy kicsit belé, hogy az olyan zsíros lëgyën, s azzal borogatta be a dagadt erekët a mejjembe. Tëhát az tartott - mindën esetre -nyolc napig. S amikor a tejerek kezdtek enyhülni, … és ez a háziorvosság amit az én anyám csinált. Hát nem is érëztem utána fájdalmat.
(Székelykeve-155)	- Mëgkelés a mellen. - A mell, mëgkel a melle. Tëhát van szomorú fűzfa, és van az a közönségës fűzfa. Azt a két fűzfa levelét mëgfőzték tëának, a levelivel kikevernek ëgy dió nagyságú zsírt. De nagyon ki këll dolgozni. – … és azt 24 óráig pihenni hagyják… és utána bekenik ezt a beteg mellet. Ëgy alkoholos ruhával beborítjuk, és így állítjuk mëg a csicsfájást.
(Istensegíts-91)	- Én mëgmondom őszintén, sokat szoptattam, sok gyerëkët. Majdnem ëgymás után haltak mëg, s születtek. S biza nekëm ëgyik mejjemből oda këllëtt a másikba, me’t nem tudtam szoptatni, me’t mëggennyesëdett a csicsëm gombja. Úgy zsírval kentem, -disznyózsírval.
Csicsrepedés
(Andrásfalva-15)	- S mitől jött létre a csicsrepedés? - Hát vagy ëgy mëgfázás, vagy pedig nagyobb volt már a gyermëk, s sokat szopott. Lëgtöbbször mëgfázásból.
(Andrásfalva-57)	- Mi okozza a csicsrepedést? - Azt az okozza, ha a kicsi gyermëk nagyon erős szípós. Erőst szipja...s gyënge a csicsgombja, s akkor az kiszípja, -…kireped. - Mivel szokták ezt gyógyítani? - A patikából vëttek valamëlyen zsírt.
Csëmëllés, nyakdagadás
(Andrásfalva-7) adatközlő: 13	- …kimerítëttek a kútból ëgy verebfijat, s azt beléöntötték az ételbe, amit főztek. … s amikor nekëm a tálamba öntötték az ételt, akkor azt a verebfiat az ételvel odaöntötték. Én annyira mëgcsëmëltem, hogy ebből kaptam a hidegrázást. Ez így volt. -...és én ettől annyira mëgcsëmëltem, hogy ettől tovább mind ëgy hónapig voltam olyan beteg, hogy mindën nap egyszër kirázott a hideg
(Andrásfalva-12) adatközlő: 30	- …a csëmëllést hogy gyógyították? - Hát régebb úgy gyógyították, éreztük, hogyha mëgcsëmelltünk; nem ëttünk jóízűt, vagy pedig nagyon jóízűt ëttünk. Nyakunk ha mëgdagadott, mëgdörzsöltettük jól a nyakunkat ëgymásval. Az volt az orvosság. - Ezt csëmëllésnëk nëvëzték, vagy csömörnëk? - Csëmëllés.
(Andrásfalva-57) adatközlő: 20	- Mi a csëmëllés? - Hát mëgmerebedik az embër. Kicsattog a szája. Olyan beteg, hogy belé lehet halni, olyan beteg. - Mitől jött ez? - Jól esik az étel. Vaj igën jól esik, vagy pedig ha rosszul esik. - Mivel gyógyították? - A' hát... mëgdörzsölésvel. Én ha mëgcsëmëltem, akkor abból ës került hidegrázás. Akkor a szájom kicsattogott.
(Istensegíts-72)	A csëmëllés. Mëgcsëmërtek az emberek, valamitől, mitől? - Ha jól esëtt az étel, akkor is mëgcsëmëllëtt, s ha nem esëtt jól akkor is… Valami olyan ételt ëtt (evett – a szerk.), hogy vagy jól esëtt nagyon, vagy pedig nem esëtt jól. Ettől kapott osztán hasmenést, s – csëmërt – es olyant, hogy… hát nagyon beteg lëtt tőle… Kisebzett a szája.
(Hadikfalva-97) adatközlő: 21	- A hidegrázást këndtëknél a csëmëlléssel essze lehet hozni? - A csëmëllés? ... az sokáig tart, még két évig ës, ha nem talál orvosságra.
(Hadikfalva-115)	- A gyomor mëgcsëmëllik, valami nem smakkol, s a szájon itt kétfelől a végin kijő.
(Hadikfalva-132)	- Vót nálunk ëgy fiatal lány, és mëgcsëmëllt s a szája tiszta sebës vót. S azt mondja az öregasszon, hogy … tudod mit csinálj? Se orvoshoz nem mënsz, sehova. Borsót s vajat ëssze këll gyúrni, ëlyen csípős borsot, jó apróra mëgdarálni, s mëgkenni. S három napra levëszi. Három napra azt a sebët levëtte az a bors. Én tudom.
(Hadikfalva-136)	- Ha valaki mëgcsëmëllëtt, mëgkenték jól szappanos vízvel. Addig kenték, hogy má’ az embër kiizzadott belé, s elmúlott. - Kiütés ellen a fakalánt mëgmelegítették, s azzal nyomkodták.
(Hadikfalva-137)	- Ha valaki mëgcsëmëllëtt, mëgkenték jól szappanos vízvel. Addig kenték, hogy má’ az ember kiizzadott belé, s elmúlott. Kiütés ellen a fakalánt mëgmelegítették, s azzal nyomkodták.
(Hadikfalva-139)	- A csëmëllést… - azt mëgkentük magunkot mëgmaszéroztuk s elmúlott. A szájon ha kijött, - …mosatlan kanálval s mosogatóval… - forró vízbe a mosogatót mëgcsavartuk, s odanyomogattuk, s elmúlott.
(Józseffalva-147)	- Jó vizes kézzel való bedörzsöléssel gyógyították
(Józseffalva-140)	- A csömört úgy gyógyították, hogy bedagadt a torka. S akkor elmënt, úgy nyitott kézvel mëgfogta, mëgfogdosta, s háromszor rátöpdöstek, s attól mëggyógyult.
(Székelykeve-153)	- Ha valaki mëgcsëmëllëtt, …nem dolgozott a gyomra, …szárazon bevëttünk szódabikarbónát. S tiszta vízvel öblítettük le a szájunkat. Kis idő múlva a gyomor mëgkezdëtt dolgozni. … és birsalma levélből főztünk tëát. Azt ittuk, és akkor kipucolódott a csëmëllésnek a nyoma.
Cserepes kéz, arc, száj
(Andrásfalva-15)	- A cserepes kezet mivel gyógyították? - Cserepes kezet...? -... az ősszel nagyon sokszor elé szokott fordulni. Mikor báránt vágtunk, akkor olvasztottunk ki abból a báránfaggyúból, eltëttük ëgy tiszta edénybe, leköttük, s ëlyenkor az volt a legnagyobb orvosság. …A báránfaggyú. Evvel szoktuk kenni. - Mitől jött létre a cserepesëdés? - Hát, mikor ősszel dolgoztunk a krumplival, vaj répával, vagy kukoricával, ha esős volt az ősz, -…hát az nagyon sűrűn előfordult... S ez volt a legjobb orvossága.
(Istensegíts-78)	- Cserepes kéz. Cserepesëdés mitől jött, s mivel gyógyították? · - Ha valaki a kezét beléteszi a hideg vízbe, szél van, s akkor ëgyhamar mëgszárad a keze nagyon. Ezt tiszta disznózsírval mëgkentük. - Birka faggyu is jó volt? - Az volt a legjobb. Jól beledörzsöltük, s az volt a legjobb.
(Hadikfalva-104)	- Kendër rongy darabot… – azt égettek s zsírt gyúrtak bele abba a hamuba, s azzal kenték az ëlyen repedésëkët. …s birka faggyút. Erre a repedésëkre az jó. A birka faggyút kiolvasztani, s annak a zsírjával kenni. Az nagyon jó erre a repedésre.
(Hadikfalva-136)	- Cserepes száj - Szőlőzsírt vëttek a patikából. – … úgy mondták szőlőzsír.
(Székelykeve-148)	- Cserepes arc - Birkafaggyúval, tejszínvel és vajjal is kenték. Általános gyakorlat ez vót, hogy a faggyúval kenték mëg.

Csontgyulladás (Hadikfalva-123)

- Hát a mezőről szëdtünk valami burjányokot, s abba mëgfërësztëttük, s mëggyógyult.

Csuklás, csiklás
(Andrásfalva-37)	- Csuklás ellen mit használtak? - Csuklás ellen vizet inni, vaj mëgëjeszteni.
(Istensegíts-89)	- Csuklás, mitől van? - Tuggya mitől van a csuklás? Valaki sokat iszik, s akkor csuklik nagyon, s szongya, hogy emlëgetnek. - Aki nem iszik, és mégis csuklik? - Arra azt mondták, hogy emlëgeti valaki. - Hogy gyógyították? - Cukrot tëttek a vízbe, s kilenc csëpp vizet ëgy bögréből mëg këllëtt inni, s akkor el ës hatta minnyá’. …Nem abba helybe, …de én ës csináltam. Az én fiam is mikor berugott, akkor annyira csuklott, s –aszongya - emlëgetnek. S aszongya a mënyem, hogy igen…, - a bor az emleget! -…me’ jó sokat ittál! S osztá’ akkor mondom a mënyemnek: Erëggy Irén hozzál ëgy kalán cukrot! Akkor hozott ëgy kalán cukrot, s azt bévëtte. -... a vízvel elnyelte.S akkor újból csak csuklott. S akkor még hozott. S akkor még hozott. S akkor elhatta azután. Elhatta. -... a cukor nagyon jó.
(Székelykeve-159)	- Mëgijesztëtték. Úgy mondták, hogy emlëgetnek, …mit csiklasz? S avval elhagyta. A csuklásnak ëgy kanálka cukor, vagy ëgy csëppëcske erős pálinka këll, s elhaggya a csuklás.

Dagadás
(Andrásfalva-12)	(csëmëllés) - Nyakunk ha mëgdagadott, mëgdörzsöltettük jól a nyakunkat ëgymásval. Az volt az orvosság.
(Andrásfalva-35)	- (gyomor) Én mëghülésben gyermëkkoromban úgy mëg vótam dagadva, olyan vótam mint ëgy hordó. S akkor azt mondta a pap, a plébános: tëgyenek tëngëri hagymát a daganatra. Vëgyenek bort, s a borba tëgyenek tëngëri hagymát, s azt így... - aszongya - azt a tëngëri hagymát belétëszik, s ott ül nyolc napig borba, vërësborba. S akkor abból igyék... S így azon módon - aszongya - aztán kicsidënként lelohad... De az olyan keserű vót, sohase felejtëm el. - Mennyi hagymát tëttek ëgy liter borba? - Hát én azt nem tudom. Ëgy litër borba tëhettek..., ... – hát mit mondjak? -... vaj ëgy kicsit csak ... - ugye. Tëngëri hagymát... - Azt a patikába lehet csak vënni. Azt nem itt termelik. Azt a patikából vëttük. Olyan vót, mind a laska, hogy mëgmondjam nevezetësën. Hát ugyë én kicsi lëányka vótam, de hát emlékszem annyiról, hogy patikából vëtte azt a tëngëri hagymát. - A pap figyelmeztetëtt erre. Tëngëri hagyma és a Szucsáva víze. Ez aztán kihozta. Ez kigyógyította... a Szucsáva vize, s a tëngëri hagyma s a bor. -…litër bor... A bort az izétől vëttük, -...a paptól. - Ezt naponta hányszor itták? - Hát háromszor ittam. - Mennyit kb.? - Hát ëgy pohárkával. Nem sokat. Mind ëgy féldëcis pohárka. Pálinkás ivópohárka. Igy ittam csak. - Ez dagadás volt? - Dagadás. Úgy mëg vótam dagadva, olyan vótam mind ëgy hordó. A gyomrom el vót dagadva. Olyan vótam mind ëgy hordó.
Derékfájás Körpölés * Tepsiben zabot hevíteni + ëcet = zacskóba tënni, az ágyba és ráfeküdni, a dërëkat párolni vele; * Főtt forró krumplival, mint a zabbal és ráfeküdni * Vizes rongyot forró vasalóval felhevíteni, s rákötni a derékra * Kiolvasztott méhviasz salakját melegíteni és a derékra tënni * Szénamurhát is szoktak rátënni;
(Andrásfalva-16)	- A dërékfájást mivel gyógyították? - Hát, régebb otthon vagy darát melegítëttünk, kukoricadarát, vagy korpát, vagy homokot. Jól mëgmelegítëttük ëgy tepsibe a sütőbe..., belétëttük ëgy zacskóba, s ráfeküdtünk. Ez nagyon jó volt a dërëkunkra.
(Hadikfalva-105)	- Dërékfájás, ez is volt- gondolom - soknak. Mitől jött, mivel gyógyították? - A fázásból jön leghamarább. Vaj hogyha nem jól lép valaki, akkor ës leszakad a dërëka. Vaj ha valamit mëgemel nagyon, akkor is leszakad a dërëka. Oszt’ vannak most má’ orvosságok, – …de hogy azelőtt … hogy mivel...? Régebb büdösispirtvel… – azzal kenték. Vót aki még abba tëtt belé paprikát, …erős paprikát, hogy jó erős legyen. S oszt’ azzal mëgkenték. S oszt’ szökdösött, - égëtt úgy a bőre, hogy... - Ezt így halltam. Hát lehet, hogy gyógyult, s lehet hogy nem. Hát az én testvérëmnek fájt a dërëka… - Jánosnak - … s a lába. Aztat nagyon sokat kezelték. Oszt’ , hogy mi használt? Még a mezőről hangyabolyt ës hoztak haza, s abból fërëdőt főztek. Másik adatközlő: … a derékfájásról már volt szó? - Vót…Vót, valahogy én úgy láttam vót Hadikfalván, hogy ëlyen kilenc kis boros pohár…, s csináltak ëlyen dënaturáltszëszt, s ëgy rongyba a vas fëlé tëtték, s akkor azt mëgmelegítették. - S édësanyám hasra fekütt. Münköt kikűdtek. Mü gyerëkëk vótunk. S Sebëstyénné mëgrakta… a poharakot rëjarakta a hátára, s három óra hosszáig rajta vót. S akkor leszëdte. - Az a kék, ami fëljött… az a kék sebëk…, fëlhúzta az a dënaturáltszësz. Aztat lemosogatták, ëlyen ruha szappanval vagy mivel, …nem tudom. De tudom, poharakot raktak rëja. - … ez volt a körpvetés? - Ez vót a körpvetés. Poharat tëttek rëja. Olyan dënaturáltszëszt, s még valamit tëttek rëja, …nem emlékszek.
(Józseffalva-148)	– Fürödtünk melegvízbe, s máskor úgy bekötöttük meleg korpával, mëg sót is melegítëttek. A meleg sót rákötötték, vagy kukoricadarát melegítëttünk. De a só tovább tartotta a melegségët, az jobb vót.
(Székelykeve-155)	…sok mindën orvosságot használtunk, de legjobban ősszüleink a tormával gyógyították a dërékfájást. A tormát mëgreszelték, és mëgmosták. Csak az nagyon erős vót és csípëtt, égetëtt. Dehát ëgy kicsi timsót disznózsírval kikevertek, a tormát belékeverték, – … de nem a bőrre tëtték, hanem szintén két ruha közé, s úgy borították be a fájó részt a derékon. …és mikor azt a fehér ruhát rátették a dërékra, akkor ëgy kisebb darab pokrócot olyan puha vastagabb dolgot, anyagot rákötöttek. Ësszevarták, és egész éjszaka ki këllëtt bírni. Rëggel mikor kibontották, annyira kihúzta a bőrt bizan, hogy vót ahol sebëk maradtak, mert a bőr lejött. - …mert az nagyon erős volt. Hát akkor cint zsírval…, vëttünk fejér cint, …és a tejbe kisütött friss hájat… A cint belékeverték, s avval gyógyították mëg az égëtt sebëket.

Ëbsëmërëg, ëpsëmërëg (skorbut)
(Andrásfalva-10) adatközlő: 13	- Az ëbsëmërëg, vagyis ez a betegség milyen volt és miről ismerték föl? – Az ëbsëmërëg olyan volt, hogy az embërëknek a testyin, nyakán, kezin, lábán, lábszárán ëgy nagy fót lëtt, az a fót egészen úgy fëlkorpásodott, s rëttenetësën viszketëtt. – Apró sebëk lëttek azon a viszketegën, és még gennyedzëtt ës némelykor. ...és ez olyan csúf volt, ha az arcán volt, hogy ezt borzasztó volt nézni. – …aztán ezt, úgy ës volt, hogy mikor puliszkát főztek …vagy málét, akkor ëgy kicsi darabot levágtak, s avval rányomogatták. Ha ëgy párszor úgy mëgnyomogatták evvel a máléval, akkor az aztán úgy mëgfordult, s mëggyógyult. …S azt a málét mëg a kutyához dobták, hogy ëgye mëg. Mert azt mondták, a kutya mëgeszi, akkor mëggyógyul az ëbsëmërëg ës. – Mi okozta ezt a betegséget? - Hát ezt a betegségët ott azt mondták, hogy az okozza... a helytelen táplálkozás. – Akik Moldovába voltak a bójéroknál, ëgyoldalú ételt ëttek, nyáron átol igën sok birkatúrót, mëg puliszkát. Ez volt a fő táplálkozási eledel. Másképp is, úgy, hogy nem volt mëg az ételnek a rendës beosztása, ami këllëtt volna lëgyën. …és azt mondták, hogy ez az ëbsëmërëg a helytelen táplálkozástól van.
(Andrásfalva-36) adatközlő: 29	– Mondta, hogy ëgy seb is volt a térgye alatt, mivel gyógyították mëg? – Igën, ëgy seb vót a térgyëm alatt. Aszonták, hogy ëpsëmërëg… Azt mëgkenték tyúktrágyával, s avval nem gyógyult mëg. – Hanem akkor vót ëgy zsidóné, - Jurgáné - aszondta, hogy tojásnak a szíkját sodorjuk cukorval. Mennyi szíkja van, amennyi súlya szíkja, annyi súly porcukrot tëgyünk, és azt dörzsöljük jól össze. S avval kenjem mëg a sebët, kössem be aztán ruhával. Kössem be és ne oldjam le. Az majd akkor esik le, – amikor begyógyult a seb. S azt mëgcsináltam és begyógyult. Öt napra leesëtt a ruha avval a sebvel, s begyógyult. – S aztán újra kaptam ëgy sebët a térgyëm alatt. Akkora seb vót a térgyëm alatt, mind a tenyerem. S arra mán nem találtunk sëmmi orvosságot. – Aztán nyár vót... Szënt Pétër napján vótam a bálba, – hát... lëjánka vótam. …Akkor másnap elmëntünk fërëdni. A folyóvízre álltam, ahol a víz folyt. S az a víz annyira kimosta azt a sebët, hogy… az annyira kimosta, …annyira kitisztult, hogy attól a naptól folyvást, ahogy mëgszárodott a víztől, úgy kezdëtt száradni, s úgy begyógyult.
(Andrásfalva-48) adatközlő: 26 (Istensegíts-69) adatközlő: 33	- Ëpsëmërëg? – Máléfőzés után az üstöt kalánval kikaparták, s avval a forró málékaparékval az ëpsëmërgët mëgnyomkodták, s a kutyának adták. Ezt háromszor ëgymás után mëgcsinálták, s avval mëggyógyult. – Leves- és szárazat nyírfavessző égetésnek a levivel gyógyították. - Az ëpsëmërëgët mivel gyógyították? - Mindënki másképp tudja. - Akkor mindënki mondja el, ahogy tudja! - Nálunk úgy vót, hogy ha valakinek ëpsëmërge vót, akkor lefëdtünk ëgy fészifokot tiszta kendër rongyval, – amit szőttünk, még nem járt vízbe – s azt mëggyújtottuk, s fëltëttük… s akkor a helyit – azt – zsírval bekentük egészen – ëgyszër, kétszër, háromszor, – …s úgy letakarította, hogy olyan vót mind a kristály – az a korom. De abból az izéből – vászonból – lëtt… azon a fészi foka mëgmelegëdëtt, s akkor avval békentük ott, ahol vót… Ëgy-két napra hát mëggyógyult
(Istensegíts-69) adatközlő: 23	- Még valaki tud-ë az ëpsëmërëgről? – Mikor az ablak mëgizzadott, odamëntem, s jól mëgnyomta, s jó meleg máléval mëgnyomogattam… s odaadtam a kutyának, s akkor osztán mëggyógyult. Ez is jó volt. – Más: …puliszkát főztek, s mikor kiborították az üstöt kivájtam, s mëgnyomkodtuk, s elmúlott az ëpsëmërëg.
(Hadikfalva-100) adatközlő: 38	- Az ëpsëmërëg. Biztosan këndtëk is ismerték? – A krumplit elvágtuk és mëgvakartuk, s azzal békentük. …a pityókát. A másik azt mondta, hogy az ablak izzadságával, ...mikor így az ablak foly’ le, mëg van jól izzadva, azt hajcsuk le, s azzal kennyük mëg. -... s mëgjött. – Na most mi idézte elő az ëpsëmërgët? Mitől jött ez? Ez valami csúnya seb lehetëtt? – Elég csúnya vót, mert folyta bé az egésszet. Ha karján vót, ha orcáján vót, az csúnya vót, mert folyta bé az egésszet... – Máskor azt mondták, hogy pipakormot. A pipából kiöntötték, ami benne maradott, és mëgtörték jól, s aztat fëlvizítëtték. – … Én nem ës tudom vízvel vaj mivel… S azzal békenték. De az csúnya vót, fekete. De az nagyon csipte…, - s aszonták, ha csipi jó, me’ kiégeti. – Këndtëk szërint mi idézte elő ezt a betegségët? ... az ëpsëmërëg? · – Hát..., ha a kutya mëgnyalja vagy a macska, ...attól ës jön. – Vót valami olyan gaz, ami nem stimmël a testhëz, s odadürüszködik. S akkor attól ës mëgkapta. Ëlyenëk vótak nálunk… - s osztá’ az öregasszonyok amit tudtak, mindënkin segítëttek. Mert ott hëjába szaladtunk orvoshoz. Ott a patikus ës kimënt rëggel, szëdte a izét...., a mindënfajta virágot. Ő csinálta a..., ő adott nekünk gyógyszërt. Csak mëg këllëtt mongyuk, hogy hol fáj... Szíved fáj, vaj mejjed fáj, vaj a hátod fáj? ... ő mán tudta úgy mint az orvos. Olyan gyógyszërëket adott a patikárus nëkünk. Így éldëgéltünk.
(Hadikfalva-138) adatközlő: 21	– Ëpsëmërëg. Hogy gyógyították? – A bocskortákot mëgégették, s fakormot, s azt ësszeégették. S azzal gyógyították azt az ëpsëmërgët. – Mivel vëgyítették össze? – Mëgégették… – azt a hamut elégették, – s a hamut s a pipa kormot, - amit az öreg ëmbërëk pipáltak, s kivëtték a pipából -, azt ësszeégették, s a hammat ësszekeverték. S jól mëgdörzsölték vele. S az levëtte.
(Józseffalva-151) adatközlő: 32	- Ëpsëmërëg. – Puliszkát /málét/ nyomkodtak rá . Vót nekëm is gyerëkkoromba. Málét nyomkodtunk rá…, s olyan jól esëtt, olyan jó vót… S akkor odaadták a kutyának.
(Székelykeve-152)	– Ëpsëmërgët ismerte-ë? – Sütöttünk hagymát, mëgzsíroztuk friss disznózsírval, de előbb a disznózsírt kisütöttük édëstejbe. - …és akkor jól kikevertük habosra. Kikeverték nagyszüleink, és úgy takarták el ezt az ebsebët. És azzal pucoltuk ki a betegët, a testët.
Ëkcéma
(Hadikfalva-138)	– …a lányom benne vót. A lábujjait annyira kidörzsölte, hogy a vér csurgott. De mondom neki: te, kendd csak mëg ezzel a izével… a sósborszësszel! – A vattát mëgmártotta, s azt hittem, hogy fëlmászik a plafonra. S másnap eljött, s jaj anyukám – aszongya -, jót tëtt, me’t mëggyógyult a lábom. Még egyszër mëgkentem otthon este, s ez mëggyógyította.
Elvágott testrész
(Hadikfalva-103) adatközlő: 38	- Ha az ujjukat, lábukat elvágták, mit tëttek rá? - Ha elvágtuk az ujjunkat vaj a lábunkot, fődzsírval béköttük. Azt a fődzsírt a mezőn a szántásokon lehetëtt kapni. Olyan vót mind a hurka. Ëlyen vastag. Kétfelé bontottuk, s szépën rátettük, s mëgszárosztotta. Be vót gyógyulva. Egërfarkú füvet szëdtünk, s ësszetörtük, s zsírba belékevertük, s ezt ës rëjatëttük arra, ha valamit elvágtunk. S az ës mëggyógyította.
(Istensegíts-72) adatközlő: 28	- - Nekem is vót az ujjam, illetve a kezem. Valami mëgszúrta, és akkor egészen besárgult, bepirosodott. …és tëtt rá kërësztanyámnak az édësanyja paradicsomot, ...nyersen úgy mëgrakta. Utánna másnap azt leszëdték. Mézet összegyúrt liszttel, az vót rátéve.Követkëző nap mëg bezsírozták, s akkor mëgint valamëlyen tésztát tëttek rá. Igy gyógyult mëg. Bár végeredménybe párakötés volt az, me’t arra rátëtték a tésztára a cëlëfántot, s mëg ëgy vizes ruhát, s bebugyolálták. S ez így vót. -

Ëpilepszia, másnéven a szánka
(Andrásfalva-16)	- Az ëpilepsziát, vagyis a rosszbetegségët mivel gyógyították? - Hát voltak olyan öregasszonyok régebb, s aztán ónval... Ónot öntöttek úgy vízbe, imádkoztak rá, s még az is mëgjelënt, hogy mitől ëjedëtt mëg a gyermëk, ha olyan betegség találta... Az ónból kiömlött szabályosan, hogy mitől ijedëtt mëg, hogy mitől lëtt olyan borzalmas beteg. Régebb evvel gyógyítottak…, ónöntésvel.
(Istensegíts-78)	- Az epilëpsziát, vagyis a szánkát, – ahogy itt mondják rosszbetegség…– ez mitől jött és mivel gyógyították? - Az epilepszia az rosszbetegség… Vótak olyan tudósasszonyok, hogy vót ón, ...mëgolvasztotta ëgy kannába, és akkor a fejetetejire tëtte a tálot, s akkor beleöntötte. - S akkor az sokféle képpen alakult. S abból leszámolta, most ez a baja van, attól mëgëjedëtt, – …mindënt elmondott. - Vót nekëm ëgy kisfiam. Árpádnak hitták… - Ott hagytam anyáméknitt. Jött oda ëgy olyan, aki szëdte az adót. S az csúnyán beszélt. Nos a fiam aludt az egyik ágyba, s a testvére, Gábor /a férje/ a másik ágyba fekütt. - …De mikor béjött az az adószëdő, akkor szëdte le a ruhát a fogasról… Zálogot viszëk, zálogot! Akkor nagyon kiabált az embër, s akkor anyósom kivëtte a keziből, s verni kezdte fejbe az embërt. …Hogy verte fejbe az embërt azzal a ruhával, akkor a gyerëk fëlébredëtt. - …Hogy fëlëbredëtt a gyerëk, az sikolytani kezdëtt. Sikolytani kezdëtt…, dehát osztán valahogy elmënt az embër. De én mikor lemëntem este a gyerëk után, úgy csak sírt, s jött az ölembe. S fëlvëttem a gyerëkët s vittem az ágy felé. Akkor kezdëtt ránkodozni /görcsösen rángatózni/ s sikolytani. - Én nem tudtam sëmmit se… No de hát hazavittem. S mikor vittem haza, tëttünk ëgy darab utat, aszongya: Mënnyünk vissza a papájékni!Hát mit mongyak.? Két esztendőske vót…, vaj másfélévës. Akkor kezdte mondani mëgint, hogy ő nem ëngedëtt sëmmit se. Akkor kezdte mondani mëgint, hogy ő nem... - Hazaviszëm, s éjszaka, - me’t Gábor a férjem mindig a birkáknál vót... - Éjszaka lámpást këllëtt gyújtsunk. Fëlsikolytott, s mászott fël a falra. - Há’ mit csináljak vele, mit csináljak? - S ők mondták el ezt, …az esetët, amit mondtam most, hogy a zsidót ők verték fejbe. Na osztán azt mondták, hogy mëg këll önteni ónval. - Vót ëgy asszon, kicsi Bibiánka. Elvittük, s így három Miatyánkot s Üdvözlégyët mondott rëja. - S a szüvit mutassa mëg, hogy kutyától ëjedëtt-ë mëg? - Akkor mondta az illető, hogy na most ez kutyától ëjedëtt mëg, met a szüvin láccik. - Aszongya, hogy a szüve kicsit kicsike. Azt mutassa az ón… - De közbe osztán háromszor öntötte mëg, s a gyerëk jobban lëtt. Aztán mikor mëgint ëgy eső elkapta, éjjel csak mászott fël sokáig a falra. Egész éjjel égettük a lámpást... - ... aztán ëgyszër adtam én a malacoknak ënni, s a kijáró lámpát vittem, s letëttem, s a lámpát lekapta – a kijárólámpát – a gyermëk, s akkor újból félni kezdëtt. - S aszongyák akkor, hogy vizet këll vetni. Hát vizetvettëk, de nem lëtt sëmmi jó. Csakis rosszul vót a gyerëk. Elvittük az orvoshoz. - S mikor mëntünk az orvoshoz vele, még mondta: nú, hú. Úgy mëntek kocsival… - S mikor az orvos mëgnézte, a torkába bényult, úgy mëgëjëdëtt... - Hazajöttünk, s többet nem tudtunk sëmmit segíteni rajta. Úgy, hogy hát két hétig csak vizet tudtam a szájába tënni. Sëmmit se ett, s úgy lélëgzëtt s hót el. S akkor ëngëm kiküdtek, hogy ne nézzem, hogy én sajnálom… - De Gábor /a férje/ nem vót otthon soha addig se. Aztán mikor két hete vót…, este hazajött Gábor… szombaton este, s azt mongya:... Mondom : Árpika, në! ... apád hazajött…! - A gyermëk csak ennyit mondott: Árpá… - …stici… – s többet nem. - S jobban lëtt a gyermëk. - De azt mondták nekëm a szomszédok: Nem lësz jobban, csak a halálra lëtt jobban a gyermëk. - S elmëntem a misére, s hazajöttem. Ez vót vasárnap, s hétfőre virradóra mëghót. -…annyira mëgëjedëtt.
(Hadikfalva-106)	Ëpilëpszia – Szánka – Rosszbetegség. - A kicsikét, aki mëlyen ingëcskébe mëgtalálta, aztat nem adták többet fël. Lehúzták róla, s bévitték, s a folyóba elcsapták, elëngedték. Mënnyën el az a betegség… Nem adták többet vissza. - … amëlyen ingëcskébe volt az a kicsi - mikor elérte az a betegség –, akkor azt az ingëcskét, amibe volt , a folyóba dobták? - Levették róla, s bévitték a Porondra a folyóra, s elëngedték. - …és volt hatása? - Hát azt én nem tudom. - Ez miből keletkëzett? - Ëjedtség. A kicsike valamitől mëgránkodott. - Ott ëgy lëányt ës úgy elért a betegség, s úgy ahogy elérte, mëlyen ruhába elérte, azt mindënt levëttek róla, s a Szucsáva vizin elëngedték. De azután nem vëttük észre, hogy valami baja lëtt vóna annak a lánynak. Az velünk egyidős vót. Azt elcsapták a vizën.… S há’ neki vëttek olyan ruhát vissza, hogy ne vëgye a nép észre. S há’ neki vettek olyan ruhát vissza, hogy ne vëgye a nép észre. Tudom…, - osztán mondták -, hogy a vizën në… mëlyen ruhát kaptak... Úgy - - valahogy kiszivárgott, hogy kié vót.

Eredés az ujjon
(Andrásfalva-10)	- Miből jött ez az eredés? - Hát vagy ütést kapott, vagy valami olyan dolog lehetëtt.
Hadikfalva-99)	- Eredés az ujjon. - Hát az eredés, az abból követkëzik, hogy vagy mëgerőlteti, vagy mëgüti, vagy mëgszúrja olyan tüske, ami mérges. Vannak ezëk a mérges tüskék. A dëszkának vótak – a fenyőfadëszkának ëlyen szálkái, az ha mëgdöfte az ujjat, abból lëtt az eredés. A legtöbbet inkább…, – úgy tudtam, hogy az eredés abból jő, hogyha mëgerőltetik. Valamit dolgozik, s az osztán mëgfogja. Azzal az erek mëgmozdulnak a helyiről… S abból kapja az eredést. - S ezt mivel gyógyították? - Az eredést sült hagymával ës… Édësanyám azt mondta, hogy pësëljem le. De tëttem rëja egërfarkú füvet s avas hájat. - …ezt ësszetörtem, s azzal kötöztem nyolc nap. S így akkor Farkas Anna odajött, s kifokasztotta ëgy nagy tővel. Ezzel gyógyultam mëg.
(Hadikfalva-102)	- …az öregasszonyok azt is fëltalálták, hogy ëgy vékon tőt vëttek, fekete cérnát húztak a tőnek a fokára, és kërësztül dugták azon a bőrön, s akkor azt mëgtekerték, s akkor këllëtt ëgy nap, vagy két nap, mëgért az a cérna… S a cérnát këllëtt húzogatni, s akkor az kidugult, - az a genny - … akkor a cérna után folyt ki.
(Hadikfalva-127)	- Ujj eredés. - Ha valakinek az ujja mëgeredt, azt ës azzal gyógyították…, - sós ugorkával. - … és hosszú ideig tartották? - Hát nem… Ëgy ideig, ameddig csak gondolta, hogy nem fáj neki.
(Józseffalva-146)	- …hát ha mëgütötte, vagy valami mëgszúrta a köröm alatt. - A parton vannak ëlyen marti lapik…, s sült hagymát…, - a parázson mëgsütöttük a hagymát, s ëgy girizdet rátekertünk, s úgy beköttük. De a hagymába még rátëttem ëgy kis viaszt is, …rajviaszt, …és akkor azzal kötöttük be.
(Székelykeve-153)	- Ha mëgeredt valakinek az ujja, nagyszüleink úgy csinálták, hogy szappant főztünk - …háziszappant, azt mëgkapargattuk…, - disznyózsírval jól ësszekevertük, és akkor ëgy kis vízvel csináltunk ëgy pép-tésztát, - …olyan folyékony pépet és azt a szappant belékevërtük. Két fehér ruha közé tëttük. Az eredésre borítottuk. Átköttük ujjainkat, és azzal enyhítëttük fájdalmainkat. -…és az a szappan, az a lúg, kihúzta a tüzét, és mëgëngedte, hogy az eredés kipucolódjon. Tëhát másnapra, ëgy éjszakán át bekötve tartottuk ujjunkat. Bármilyen fájdalom vót, de rëggëlre kinyilt a seb ahol a gyülés vót, és kifolyt a betegség belőle. Két nap után rendbe jött…
Erjedés (seb begyulladása)
(Istensegíts-70)	- Erjedés ha volt valakinek? - Nagyon sokan azt tartottuk, hogyha tëngëri hagyma van, – nekëm ma is van. Annak a levelit kinyírtuk, s avval mëgvertük jól. Kétfelé hasítottuk, s azt rëjaborítottuk. - …és mitől jött ez az erjedés? - Ëgy ütés vaj valami mëgszúrta, mëgdöfte. Mondom, akár testën lëtt ëlyen kelés, akárhol. Akárhol volt, ... ugye? Nekëm is vót az ujjam, illetve a kezem. Valami mëgszúrta, és akkor egészen besárgult, bepirosodott. …és tëtt rá kërësztanyámnak az édësanyja paradicsomot, ...nyersën úgy mëgrakta. Utána másnap azt leszëdték. Mézet összegyúrt liszttel, az vót rátéve. Következő nap mëg bezsírozták, s akkor mëgint valamëlyen tésztát tëttek rá. Így gyógyult mëg. Bár végeredménybe párakötés volt az, me’t arra rátëtték a tésztára a cëlëfántot, s mëg ëgy vizesruhát, s bebugyolálták. S ez így vót.
Éjjeli pattanás
- (Hadikfalva-139)	Pokol-szökésnek mondták az éjjeli pattanást. A csúful kékën kijött, s az alja vërës vót. Tejet s tejfëlt gyúrtak ëssze valami rozstésztával, s azzal kötték bé. Rozstésztával vagy kovászval... - vagy csicstejes tésztával.
Érrándulás
(Hadikfalva-126)	Hát… – az érrándulás az olyan dolog, hogy mikor valamit emel, az inak mëghúzódnak, az érrándulás. Az érrándulásra azt is lehët gondolni, hogy én a szekérről leestem a jobb vállamra, s a bal vállam az annyira eléesëtt, hogy ezën a lapockámon még most is érzem. Úgy mëghúzódtak azok az erek ott, hogy bizan két hétig nem tudtam magamtól fëlemelni. Béküdtek Szekszárdra, a doktorok… röggönöztek, s osztán onnat hazajöttem. S azt mondta ëgy orvos: csak jó meleg vízvel mindig rakogassam, és mosogassam. S most ës ha nem ügyelëk én magamra, akkor fáj. Ez az érrándulás.
(Hadikfalva-139)	Az érrándulást, hát… – azt ugyë… savanyú ëcetës vízvel bekötözik, s mëgmaszírozzák. Komámasszon - Anna - eleget tudott maszírozni. Én ës tudtam, de ez az ujjam tönkremënt..

Égési seb és forrázás
(Andrásfalva-17/18)	- Az égést, a forrázást mivel gyógyították? - Hát a forrázást nem tudom, de az égést azt tudom, mert a családba történt, hogy beleesett úgy, ahogy kint főzték a krumplit… Levëtték az üstöt, s a gyermëk beleesëtt abba a nagy szénbe. S hordozták még az orvosnál ës, s nem találták az orvosságát... - S akkor ëgy román asszony tanyított, hogy főzzük mëg keményre a tojást, a tyúktojást, amëlyen keményre csak mëgfőzhessük. S a szikját tëgyük tiszta bádiktángyérba, s tiszta forgácsval, faforgácsval, ëgy olyanval, mint ëgy gyufaszál, addig keverjük, amig abból zsír lësz. Tojás-zsírnak mondták azt. - …De olyan orvosság nincs a patikába, mind a tojás-zsír égésre. - Az egész teste úgy el volt a gyermëknek égve, hogy… - hát tisztára... - S az egész rokonság… - csináltuk a tojás-zsírt, s úgy előztük le, hogy a gyermëk életbe maradott. - Most nem értëttem... a szíkját kellëtt? - A szikját, a sárgáját. Igën. Keménre, s akkor ëgy tiszta bádigtányérba. Ëgyebbël nem szabad keverni, csak tiszta faforgáccsal, …azt a tojás-szikot. … a tojássárgáját. - …és addig kevërtük, amíg szépën… - úgy mind, amikor a zsírt olvasszuk, hogy tëpërtyűje marad a zsírnak -, …ennek ës úgy, ennek a tojássárgájának marad ëgy kis tepërtyűje. S akkor azt szépën le këll szűrni…, – s akkor kerestünk tiszta tollat, s a tollúval békentük. Mikor kétszër békentük, a gyermëk mëggyógyult. Mán élet se volt benne… S ëgy oláh asszony tanyított erre münköt. - …ezt a kemény szíkot összetörték? - Azt úgy ësszesodortuk. - S abból lëtt az a zsír, - …a keveréstől? - Igën. A keverés által, -…mind amikor a zsírt keverjük. - …és ëgyszërre hányból csinálták? - Hát mü csináltuk még tízből ës ëccërre. - … még tíz tojásnak a sárgájából ës. S akkor szépën azt letëttük. S aztán azt tiszta tollúval kentük, hát ez használt. Ëgyeb a patikából…, - a világ orvossága ëssze volt véve, de sëmmi nem használt, mind ez. - Mikor ennek a tojás-szíkjának a keverése mëgtörténik, hogy néz ki? - Az az olaj…, - úgy néz ki, mind a tisztára kifinomított olaj. Nagyon szép. S akkor le këll szűrni, me't úgy marad neki tëpërtyűje, mind a zsírnak… De állandó keverés mellett këll ezt csinálni. - Nagyon keménre mëg këll főzni, s akkor ësszesodorni ezt a tojássárgáját, s akkor előtől utolsó percig tiszta forgácsfélével... - nem szabad valami vasféle, vagy sëmmi másval, csak ezën forgácsfélével - kavarni. - Még másssal mivel gyógyítottak? - Hát otthon régebb faolajat is használtak égésre. Otthon úgy mondták az étolajnak, hogy faolaj. Amivel szoktunk bőjtbe főzni, s avval is szokták, de ez a tojászsír attól finomabb égésre. - Másik adatközlő: - Mikor elégettëm a kezemët, akkor mëgköptem nyálval, és akkor sót raktam rá. …S utána tojásfehérjit, és ëgy húsz përc múlva már nem fájt, úgy kihúzta a tüzit. - Más módja még van-ë ennek a gyógyításnak? - Mást nem tudok. Én mindig ezt csináltam.
(Andrásfalva-30)	- A tulipánt-olajat pálinkába tették, s azt égésre használták. Hogyha valakinek elégëtt a keze, vaj lába, vagy akárhol... hát az használt. - Pálinkával vëgyítették? - Belétették a lapit, s aztán a lapit kihúzták belőle, s az ëgy nagy orvosság vót.
(Andrásfalva-37)	- Égést, forrázást mivel gyógyították? - Mészlével. A meszet mikor leázik, ha vizet tesznek rëa és leszáll az a víz, hát azzal këll borogatni az égést. Mikor tűz által elég valakinek a lába, vagy keze, vagy tudom ës én mije... - A meszes lébe këll mártani ëgy fehér rongyocskát, s azzal bé këll tekerni, s az a leghasznosabb. - Krumplit reszelni, az ës használ. Ezzel borogatni, s nem hólyagzik ki.
(Andrásfalva-52)	- Égésre a tejszin használt.
(Istensegíts-82)	- Az égést, leforrázást mivel gyógyították? - Mésszel? Mészlével gyógyították. Bekenték faolajval, és gyógyították aludttejvel.
(Hadikfalva-106)	Égés leforrázás. A szomszédunkba vót ëgy üdős asszon. Úgy … - járt a kezelésre. Elmënt, és a lámpa…, - akkor lámpák vótak -, …a lámpát úgy hatta égve. …s ëgyik kislány vót, s a másik gyerëk. Két lëjánka vót s ëgy gyerëk... A lámpát leütték, s játszottak az ágyba. Leütték, s az mëggyúlt. S akkor mëggyúlt a hajik. S akkor ëgyik a másikba kapaszkodtak. S mikor hazajöttek, a szomszédok hirt kaptak. Hát olyan égésën mëntek kërësztül, hogy ëgyik belé jës halt. S a másikot…, - az utcából odafutkostak, s akinek csak tej vót, aludttej… Letëtték a ház főggyire, a pokrócokat terítëttek le, s arra belé hëngërgették. S akkor mü szaladtunk, - mert fickók vótunk…-, s szaladtunk le a patakokra békanyálétt. S aztat ësszeszëdtünk vödrökbe, s azt a hátára tëttük, s fejire -…mindënhova. S ezzel gyógyították mëg az égésëket. Békanyálval s aludttejvel. Nekëm ës a gyerëk elégëtt. Belévágta a karját a forróvízbe, s a bőre egésszën lejött. Lehúztam az ingecskéjit, de nem vót eszëm, hogy lehasíttani. S akkor a kërësztanyám mëglátta, hogy ott futkározás van. A gyerëk nagyon sirt. Odajött, s aszongya: Hamar hozzatok - fiam – olajat! Akkor úgy vëttünk két lëjre olajat, faolajat, ëgy fejér viaszgyërtyát, s ëgy árkus papírost.. Úgy mondtuk, - úgy mondom, ahogy mondtuk. Aztat ëgy tányérba belétette, …de nagyon sietett, me’ nagyon sikolytott a gyerëk. Azt még ëssze se tudta rendësen olvasztani. Ëgy tiszta rongyot odaadtunk, s akkor arra ráöntötte, s valameddig fújta, hogy ne lëgyën olyan meleg, s azzal béborította. A gyerëk úgy elaludt, hogy másnap ebredëtt fël. Oszt’ még csinált ő nekëm ëlyen orvosságot. Mikor ëgy hete vót, olyan tiszta vót a … olyan szépen mëggyógyult, mind a mások keze. Azon más forrás se vót maradva. Ez a fejér viasz, s az olaj… S aztán még imádkozott. Ezt nem tudom, hogy mit imádkozott. Másvalaki még tud-ë erről? - Há’ nekëm ës…, - mondom - égëtt el ëgy gyerëkëm. De ahogy mondja a szomszédasszonyunk, hát előre kivëttük aludttejvel a tüzit. S akkor timsót rëjatettünk a vasra, s mëgolvadott, s a késhëgyin fëlvëttük s ësszetörtük jól - …jól, mind a búzaliszt, s bele a viaszt ëlyen olajba, s ëgy tollacskával kentünk. S mikor háromszor mëgkentük, imá’ olyan szépën mëggyógyult.
(Józseffalva-(138)	- Égés. Forrázás. - A forrázást… - azt tojásfehérjével kenik, s még a tüzit ës kivëszi. - Itt a karomon mutatom mëg. Nemrégën mëgszédültem s elestem. Mëntem a temetésre s elestem neki a kályhának, s úgy égëtt, hogy alig tudtam mëgszabadulni onnan. S tojásfehérjével mëgkentem, s mëggyógyult.
(Székelykeve-155)	- Égés, forrázás. - Forrázás és égési sebëkre mindënkinek azt ajánlom, ha le találja forrázni lábát, kezit, nehogy mást tegyën, csak tiszta búzalisztbe dugja az ujját vagy lábát, bárhol történik mëg rajta. Csak tiszta búzalisztbe tartsa öt përcig. …és nem sót! Búzalisztët. Nem kap hólyagzást. Nem dobja fël az égést… Nem kap sebët, és pár óra után egésszen mëgszűnik a fájás.
(Székelykeve-151)	- Leforrázás. Ha valamijét leforrázta az embër, mivel gyógyították? - Mondjuk, hogy ha az embër leforrázza a kezit vagy a lábát, akkor rögtön hideg vízvel lemossa jól, s akkor mëggyógyul. Mert én jártam úgy, hogy a kezemët leforráztam, és rögtön vizet tëttem hideg vizet, s lemostam, és akkor nem lëtt hályog rëja. - De hogyha elhattam, akkor hályog lëtt rëja, és akkor fájt.

Fagyás
(Andrásfalva-18	- A fagyást mivel gyógyították? - A fagyásnak az volt a legnagyobb orvossága, - …mikor disznyót vágtunk, az epéjit, azt sënki el nem vëtte régebb otthon, hanem mëgszárították úgy, hogy maradjon kifordítatlan egésszibe. -…és ha valakinek mëgfagyott a lába, vagy akármije, avval a lével, ami volt az epébe, avval szokták mëgkenni. Ez gyógyította legjobban a mëgfagyást. - Hát miként tudták mëgszárítani, hogy a lé benne maradjon? - Hát fëlakasztottuk ëgy szëgre, s akárhogy mëgszárodott, de az lé benne këllëtt maradjon. Benne maradott… - Mással még mivel gyógyították? - Hát volt, aki savanyókáposztát, - szóval - így fejeskáposztát tëtt rá. Úgy a levélbe beleborították azt a részt, ami mëgfagyott. Az is jó volt.
(Istensegíts-80)	- … a fagyást...? - A’ izét... - mondták - ...a disznyónak az epéjit, s birkafaggyut.
(Hadikfalva-107)	- A fagyás. Mivel gyógyították? - Disznyó epével. A disznyónak az epéjit levëtték, s azzal mëgkenték. - Az én embërëmnek ës mëg vót fagyva, me’ járt a tőkére, és ezzel kenték mëg… - a disznyónak az epéjivel. - 1928-ba elmëntünk 150 km-re a tőkére. Nagyon nagy hideg vót. Akkor tudom, hogy a tél tartott négy hónapig. Mikor jöttünk haza, berugtunk ëgy kicsit, de jócskán, s elaludtam… S a kapcák a csizmába vizesëk vótak. S mikor fëlebredtem Fëlsőgyíkon, nem tudtam rëjaállni a lábomnak a jobb sarkára. S hazajöttem, s itthon lehúztam a csizmát. Édësanyám helytől… - me’t a disznyót elvágták régën nannyámék, s az epéjit fëlakasztották a csürkapunak a sorkára, s ott tartogatták… Minnyá édësanyám, - me’ mëg vót fagyva -, mëgolvasztotta, ëgy kis sërpenyőbe, s azzal békötték négyszër. S az a bőr, ami mëg vót fagyva leesëtt. De a lábomon most ës látszik. - Máma úgy gyógyítsák a fagyást, hogy… - kölnivízvel. Először meleg vízbe këll tënni a lábot, s azután onnat kiragadni, s hideg vízbe tënni, s akkor békötözni. S akkor nem fagy mëg a lábujja. Me’ a cipőbe is úgy mëgduzzad a lábujja. De ha így csinálja, akkor nem fordul elé úgy a fagyás.
(Hadikfalva-127)	- Hát… hallottam ott valakinek, –… hogy mëgfagyott… A töke mëgdagadott. Pësëllëtt s részëg vót, s nem tudta eltënni. S ëlyen hideg vót, mind most ne... - Ëgy kilamétërre elmënt a kocsi mellett, s künn felejtëtte… - s mëgfagyott. Ugorkába tëtték belé. Sós ugorkát kilikasztottak, s rëjahúzták, s azzal gyógyították mëg. - Ezt én hallottam az asszonyoktól, mikor beszélték Hadikfalván, hogy ennek ës mëgdagadt, mind Jankónak. /nevetnek/
(Hadikfalva-128)	- Fagyás. Mivel gyógyították? - Hát a fagyást disznyó epével. Azzal bekenték a fagyást… - kinek a lábujjkája, lábafeje mëg vót fagyva…Bekenték háromszor-négyszër, és azzal mëggyógyult. - Azt tudom, hogy az én emberëmnek mëg vót fagyva mikor a tőkére járt. Birkafaggyú jës jó. Mëgolvasztották a birkafaggyút, s amikor puha vót, rëjakenték. Az rëjafagyott, s az nagyon kivëtte azt a fagyfájdalomból a fagyást. Ez vót a jó a fagyásra… - a birkafaggyú.
(Józseffalva-148)	- Fagyás. Ha valakinek a keze vagy a lába mëgfagyott? - Savanyú káposztát… – azt tettünk. Komolyan…! Nekëm is de sokszor borogattuk savanyú káposztalapival a lábunkot… Mëg vót fagyva a lábunk és mëg vót kékülve. …és jó vót. Mondjuk az a fagyás olyan, hogyha ëgyszer mëgfagy… – és az embër nem viszi el az orvoshoz, – vagy valamit nem tësz rá –, akkor amíg…, – akkor amíg él, örökké mindën télen ha hideg lësz, akkor mindig eléjöhet.
(Székelykeve-155)	- A fagyás… – a régi öregëk, akik Bukovinából elvándoroltak, azok a mëgfagyott sarkat, mëgfagyott lábujjat…, - jéghideg vizet készítëttek, vagy pedig mikor hó volt, tiszta meztelen a hóba dugják a lábikot. Öt perc, tíz përc, és úgy utánna lelocsolták meleg vízvel. Így múlott el a fagyás a lábukon.
Falatka a nyelvën
(Andrásfalva-18)	- A falatka a nyelvën..., ez mitől jött? - Hát az jöhetëtt ëgy csëmërtől, vagy mit tudom mitől. S aztán mikor mondtuk, hogy jaj Istenem, falatka lëtt a nyelvemën. Azt mondta a szomszédasszon gyorsan rá, hogy ragadjon a papné seggire! - S akkor mëggyógyult? - Elmúlott, s aztán, hogy odamënt-ë…? - … nem tudom.
(Andrásfalva-49)	- A falatkát a nyelvën kënyérdarabbal mëgnyomkodták, s a kutyának dobták, és mondták: ragadjon a kutya szájára, vaj a seggire! - Sokan így is mondták: Ekele-mekele, falat lëtt a nyelvemre, ragadjon a papné seggire!
(Istensegíts-77)	- Pattanás a nyelvën, ez mitől jött? - Ez úgy jött magától, …hólyagocska lëtt. Erre csak azt mondták, hogy pü pü, ragaggy a papné seggire, s azzal elmúlott. - Mü mëg a fakalánt mëgmelegítëttük, s azt tëttük oda a pattanásra. Zsíros fakanalat… A falatkát ezzel gyógyították.
(Hadikfalva-103)	- Falatka volt. Erre mü úgy mondtuk: Ekele-mekele, ragaggyon a papné seggire! /nevetnek/ … S ezt elmondtuk háromszor, s elmúlott a nyelvről. El këllëtt háromszor köpdösni. Tényleg így volt. …a köpködésnél úgy mondtuk, hogy ptü, ptü, ptü…
(Hadikfalva-139)	- Falat a nyelvën. - A falatot a nyelvën… – azt a falatkát. Ó… hát csak babonáskodtunk. Azt szoktuk mondani a falatkára: Mikele-fakele, ragadjon a Viró ném seggire!
(Józseffalva-148)	- Pattanás a nyelvën? - Azt késhëgyvel nyomkodták, s mondták: Falat-kele, mekele, szálljon a bíróné seggire. Mëgnyomkodták és elmúlt. Nálunk a gyerëknek így csináltuk.
(Székelykeve-156)	- A falatkát a nyelvën. - Hát a falatkát a nyelvën… Timsós vizet csinálni, és avval kiöblögetni. Az azonnal eloszlatja a hólyagot.

Farkasgörcs
(Andrásfalva-19)	- A farkasgörcs mitől jött? - Hát azt én nem tudom biztosan mëgmondani, hogy csak attól-ë…? - de nekëm - ... ëgyik lányomnak, mikor a gyermëk mëgszületett, - …s az asszon félrevitte a gyermëkët… -, azonnal úgy fëlvágta (a farkasgörcs – a szerk.) az ágyból a plafonra, hogy három napig a lányom eszméletlen volt. …De borzalmas beteg volt. …Úgy, hogy a szájába fakanalat këllëtt tëgyünk. Összerágta szëgény a nyelvit, száját, …mindënit. Ez ëgy, ez ëgy borzalmas betegség. Úgy, hogy az orvosok azt is mondták, hogy száz közül ëgy marad mëg ebből. …és nem is szabad többet neki család lëgyën. De hála Isten, még azután lëtt ëgy, de többet nem fordult ez elé.
(Hadikfalva-107)	- Farkasgörcs - Mëgfogja a görcs a lábát, s azt dörzsölni këll. Azt az is hozza nekëm, hogy a lábaim kifárodnak. Vagy mëgfázik, de inkább kifárodnak a lábaim. Ezt én most érëztem mëg 65 esztendős koromba, hogy le këllëtt másszak az ágyból, annyira elzsibbadott. A görcs mëgfogta. Nem tudtam rëjaállni, sem leülni. Mëg këllëtt fogjam a székët s az asztalt s az ágyot, s addig súroltam így a kezemvel, míg mëgenyhül.
(Székelykeve-156)	- A farkasgörcsöt…? - … farkasalmát mëgfőzni tëának, s avval mosogatni… – a farkasgörcsök ahol elfogják a testit.

Fehérfolyás
(Andrásfalva-19)	- A fehérfolyást mivel gyógyították? - Hát én amit magamról tudok..., tiszta vízvel, tiszta ruhával szoktam magam mosni. De ez ëgy mëgfázásból, …mëgfázásból jön. Nincs gyógymód; tiszta vízvel lemosni…;
(Hadikfalva-139)	- Fejérfolyás. - Vót ëgy szomszéd öregasszon, – …az ës nagyon öreg vót. S azt mondta: Lëjánkám, ha valamelyitőknek fehérfolyása van…, - a mezőn van az a nagy fejér herebimbó. - …Mert a here, sok színbe virágzik, – de ez a vadhere, ritkán lehetëtt látni, – …vót olyan nagy fehér bimbókkal…, – főzd mëg tëának fiam, s idd mëg. S akkor – aszongya – elmúlik. - Tehát akkor herebimbó? - Igen. Ez olyan mind ëgy tojás, de ez vadhere… a vadherének az annya. Úgy szokták mondani, - …de a mezőkbe alig lehetëtt találni.
(Székelykeve-156)	- Fejérfolyás. - A fejérfolyást szódabikarbónás vízvel mosogatjuk.

Fejfájás
(Andrásfalva-19)	- Hát otthon csináltunk ëcetës hideg vizet, s ëgy fëjkendőt belécsavartunk, s avval szoktuk békötni a fejünköt. Ez volt az inekció. Használt.
(Andrásfalva-28)	- Régebb vót, lehetëtt vënni a patikából olyant, hogy… benne vót ëgy üvegëcskébe - …olyan mint a mëntholos... - olyan hintő vót. Avval mëgdörzsölték a homlokikot, s azt mongyák használt. - S ëgyebvel mivel állították el? - Hát ëgyebvel nem emlékszëm. Borogatás. Hidegborogatás. Ha lázas... - sósvíz. Sósvizes borogatás.
(Andrásfalva-41)	- A fejfájást úgy gyógyították, hogy ëgy fehér kendőt ëcetës vízbe mártottak, azt kicsavarták, és avval az áthúzott ëcetës kendővel a fejit békötötték. Hát többször használt ez. Úgy, hogy mire orvoshoz kerültek, ez jó gyógyszer szokott lenni. Még ma is használják több helyën.
(Andrásfalva-50)	- … erős fejfájással kezdődik. (a szentantal-tüze betegség – a szerk.)
(Istensegíts-80)	- A fejfájás legjobban..., a gyomortól keletkëzik a fájás. - Na… és akkor mit csináltak? - …vizes rongyval békötték - így në! - …a fejit, és kész. Ez vót a gyógyszër.
(Hadikfalva-94)	- Nekëm is fájt a fejem nagyon, mikor fiatal mënyecske vótam. Hát mit csináljunk, merre mënnyünk? - Azt mondták, mënnyek bé a porondra... a nagy vízre, - ...de akit látok, ne szóljak neki, csak szótalan imádkozzak végig. S mikor bemëgyek , háromszor így öntsem a fejemre a vizet. S úgy csináltam, s a fejem mëggyógyult. - Imádkozni valamit nem këllëtt? - De végig imádkoztam a Miatyánk s az Üdvözlégy Máriát. Ezt këllëtt. Végig imádkoztam és vissza, de akivel találkoztam, nem szóltam neki. - Szóval ez fejfájásra volt? - Ez fejfájásra. - … këndtëk szërint mitől jött a fejfájás? - Hát mitől...? Hát nem tudom... Csëmëllés..., vagy mëgfázás. Mindënfélét a mëgfázásból lehet kapni. Fejfájást ës, s mindënfélét.
(Hadikfalva-107)	- A fejfájás. Mi okozta, mivel gyógyították? - Édësanyám - mikor gyermëkëk vótunk -, a fejit nagyon szokta fájtatni. Hazajött a piacról, mert el szoktak mënni a piacra. Akkor ësszevágta a pityókát, s azt a hideg pityókát rëjatëtte ëgy kendőre, s a kendővel békötte a fejit jó szorosan, s ezzel csillapította a fájdalmát. Én így láttam édësanyámtól. - Másvalaki tud-ë még valamit? - Mikor én fiatal vótam, fiatal mënyecske, nagyon fájt a fejem. S nem kaptunk orvosságot. Azt mondták nekëm, hogy mënnyek bé a folyóra… - a vízre. És ha akárkivel találkozok, ne szóljak neki. Csak imádkozva mënnyek! Imádkozva vissza, s imádkozva el. Mikor bémënyëk, akkor háromszor a vizet úgy öntsem a fejem fëlëtt, s vissza jës imádkozzak. Én aztot mëgtëttem, s nekëm az használt. - …és mit imádkozott? - Hát mit, amit szoktam kicsi koromtól, mire édesanyám tanyított. - S az mi volt? - Miatyánk, Üdvözlégy, Fëlajánlottam a boldogságos szűz Máriának. - …és milyen volt az a fëlajánlás? - Ajánlom ezt a kevés imádságomat a Boldogságos Szűzanya tiszteletire. - Másik adatközlő: - Fejfájás ellen hatásos a fodormënta olaj bedörzsölés.Utána a kezünkët rögtön mëgmossuk, és vigyázunk, nehogy valami a szëmünkbe kerüljön. - 1916-18-ba’ mikor a háború vót… - a 14-es háború, a faluból münköt mind kizavartak, s fëlmëntünk Andrásfalvára. S ott Kerekes /Pál Gergéné/ kërësztanyám odajött, s mëgfogta a kezünköt, s fëlvitt nálik a házba. Vót ëgy konyha, s abba a konyhába laktunk… - … hogy mëgfáztam-ë? – … a konyhába laktunk, … hogy mëgfáztam--ë, vagy mit csináltam, nekëm 19-be 20-ba a fejemről a haj lejött. Kopasz vótam. Nem mertem kimënni az utcára, szégyëltem. Akkor addig beszéltek édësanyámnak, hogy elvittek a borbé’hoz. Mëgkenték szappanval s mëgborotválták a fejemët háromszor ëgymás után. S kinőtt a hajam. De még máig is mindig a foltok mëgvannak. Csak úgy nőtt ki, hogy 5,- Ft--os 10,- Ft-os pëcsét mindig ott a fejemen. Ezzel vót nekëm a fejfájás ellen való. A bërëtva használt, más sëmmi nem a kopaszodás ellen.
(Hadikfalva-121/122)	- … fejfájásra ezt is használták? - Fejfájásra bizan … bizan. A fejt úgy mëgrakták azzal a vérszípókval, s akkora hasik vót így në... /mutatja/ - Most a hajrészre, vagy hova rakták? - Hajba jës…, hajba…, a nyakába…, s mindënhova. Én tudom, me’ a szomszédunk Orbán Ambrus rakta. De azt úgy vëtték le, - máskép nem lëhetëtt -, hanem mëgsózták, s akkor magától kiburultak. Aszondták, hogy el këll hagyni amíg jóllaknak. Addig szíptak, amíg jóllaktak, s akkor kiborultak. Mondom… - nekëm a lábomba annyi vót belérakva. Üvegbe tartottuk. De nem mindegyik vérszípó vót jó, - me’t vót jó -…, me’t vót ló-vérszípó, s vót rendës vérszípó. - Belémënt a lábomba, de előre nem akartak bemënni…, -… ritka mikor beléfogózkodnak. Ahogy le vótam feküve…, - sorba ëgyikët tëtték, s másikot vëtték. S akkor, mikor a kicsi gyermëk szípja az annyát, úgy szípták a lábomból, az erekből ki a vért. - Úgy laktak, hogy olyan soványok vótak, s mikor lemëntek, nem këllëtt mindig só, hanem mikor jóllaktak kiborultak. Olyanok vótak, mintha mëg lëttek vóna gëbbenve... Nekëm a lábom attól jött mëg.
(Hadikfalva-140)	- A fejfájást mivel gyógyították? - A fejfájást… - aszonták, hogy mëgcsëmëlltél. …Vagy pedig nagy mértékben…., - mert nálunk aszondták, hogy hajonfejt ëgy asszon … nem szabad kendő nélkül kimënni, me’ markolást kap. - Nahát mëlyen az a markolás? - Hát azt nem tudták, - …hogy ëgy huzat... - Akkor azt úgy csinálták. Én tudtam, hogy ëgy asszon végig szokta használni ezt az orvosságot: Rëggel napfëljött előtt vizet merített s imádkozott. S a fejin hánta kërësztül a vizet. Attól-ë, mitől-ë nem tudom…, de mëggyógyult. - De vót úgy, hogy vót ëgy öregasszon, hogy olvasott a fejire. Me’ én magam is benne vótam. 1923-ba’ elmëntem a tëmplomba a fëltámadásra. De azelőtt mëgmostam a hajamot… Akkora vót a hajam…, - nagyobb vót mind a fejem, s így szárodatlan vót. S a tëmplomba nagyon sokan vótak. Nem tudtam beférni, csak a tëmplomba eresznek a küszöbinél. - S a huzat…, ott olyan jó levëgő vót. Ki vótam fárodva, me’ apró gyerëkëk vótak, s sejëttem, hogy oda is érjek el. S nekëm itt mëgfútta a szél ezt a koponyát hátul a kontyom alatt, - mert kontyot viseltünk akkor. - S az öregasszon a homokhegy alatt, ott ahogy mondtuk: az öreg temetőnek az aljába. - Kis Istvánkánénak hitták az öregasszont. Olvasott szentëlt gyërtyával a fejemre, s mëgalította... a füstöt odatartotta az orromhoz. A fejem le vót takarva, s használt.
(Székelykeve-156)	- A fejfájást mivel szokták enyhíteni? - A fejfájás? – ... van mikor a halántékon kezdődik. Van, mikor az agya fáj. De mikor itt kërësztül a halántéknál az egész homlok fáj, ësszereszeljük a krumplit, és két ruha közi tëgyük, és ëgy órai pihenés után elmúlik a fejfájás.

Fejtetű (lásd még: tetű)
(Andrásfalva-19)	- A fejtetűt mivel pusztították? - Hát tudom... mikor a háború alatt katonák voltak nálunk, s nagyon mëgteltünk - minthogy gyermëkëk voltunk - ëlyen fejtetűvel. S akkor édësanyánk disznyózsírval... kényesőnek mondták azt otthon.... Itt most - nem tudjuk van-ë vagy nincs - ...kényesőnek hívták. …és azt összegyúrták zsírval, s avval szokták orvosolni. Avval pusztították. - …és használt? - Használt, igën. Kényeső disznózsírban
(Istensegíts-80)	- A fejtetű..., ilyen is volt? - De még mennyi! /Nevetnek/ - Ez ellen mivel védekëztëk? - Kényesővel - a patikába vették azt a kényesőt - mint a gyöngyszem olyan vót... Zsírba belékeverték, s azzal kenték mëg a fejiket, - …kinek vót tetűje. - Emlékszek, a Livádába /gyümölcsös/ ott a fák alatt, azt a tükrös virágot, azt a lilát... azt szëdtük, és mëgfőztük, s a bornyúkot ës mëgmostuk vele a tetvek ellen. Az nagyon használt. Ëlyen halványlila..., de izé..., a fák alatt, ahol hajladék vót, olyan szép lila vót... Tükrösnek híttuk. Azt használtuk, mëgfőztük, a fejre ës. Mëgmostad a hajadot a levivel, hát ott többet tetű nem vót… Vaj a kisbornyú,... ugye 5-6 hónapos bornyú, ha tetves lëtt úgy az istállóba, akkor azt mëgfőztük, s azzal lemostuk, s többet nem lëtt tetves… A tükrösvirág ëlyen magos mind az ujja, s olyan... öt levelecskéje van. Këll lëgyën itt ës... - Van még ëgy másik ës, azt mondták zászpa. Azt ës főztek, s azzal kenték mëg.
(Hadikfalva-108)	- A fejtetű mitől jött, mivel pusztították gyógyították? - Hát a patikába árulták… - ëlyen nagy kupát, úgy hitták tetűzsír. Azzal édësanyám mëgkente. S elmëntek. Hogy hova mëntek? - …nem tudom, de elpusztultak. Tetűzsírnak hitták. Még aztán… Még háború után mikor a hajam kezdëtt nőni, akkor a fejem mëg ës korpásodott. S a korpából tetű jës lëtt. Akkor nem vót orvosság. Még olyan patikák nem vótak. Hát azt édësanyám mëgkente pakurával /petróleum/ a fejemët. - A gyepën tükörcsöt szëdtünk. Ëlyen lila forma virágja vót. S mëgfőztük, s aztat lehütöttük, s abba mëgmostuk a fejünköt. Még az ës használt a tetű ellen. - … s azt a tükörcsöt honnan szëdték? - A mezőn a rétről. - A gyökerét fôzték vagy a virágját? - Nem, csak a virágját. S azt úgy szaggattuk le. - Itt nem kapható? - Nem. Csak ott Hadikba.
(Hadikfalva-140)	- Fejtetvesség. Mivel gyógyították? - De most tiszta vízzel is ugye? Jó lúgot főztek csutika hamuból, mëgmosták, s akkor az levitte a sërkét, …mindënt. Belétëtték ëgy kicsike faedénbe, mëgszitáltuk rostával, hogy szén ne lëgyën benne, s belétëttük ëgy kicsike dézsába, … - vagy csëbër vagy mi a fene vót -, s akkor tőtöttünk rëja hideg vizet, s ott hattuk két nap. Olyan tiszta vót mind az ivóvíz. Olyan szép fehér… De ha sëjettünk, - nem vót arra üdőnk, az előtt való nap elrendëzzük - s azelőtt két nappal mossák fël. …Akkor forró vizet tőtöttünk, s akkor olyan verës vót mind az ördög… Ezt mindënre, - még fëjmosásra is használtuk. De ha nagyon erősre csináltuk, mëgégette a fejünköt.
(Józseffalva-146)	- Fejtetű. Miként pusztították el? - Hát pëtróleummal mëgkentük, s ez mëgölte a fejtetűt.
(Székelykeve-156)	- Hát pëtróleummal mëgkentük, s ez mëgölte a fejtetűt. Pëtróleumval. Ha valakinek a fejében mëgjelën’ a tetű, tessék tiszta pëtróleumval mëgmosni, és a fejit bekötni. Ëgy 24 óráig a sërke, … a tetű mind kipucolódik, és utána kifésülik, és lúgos szappanval mëgmosni!
Fekély
(Andrásfalva-20)	- A fekélyt ismerték Andrásfalván is. Mivel gyógyították? - Hát volt ëgy olyan tudós embër, és odajött nálunk... Azt mondta, hogy főzzünk széna-murhából, mëg fodorka, mëg laposmënta..., ilyen jó meleg fürdőt. Üljünk bele, és két nap alatt mindig igyunk mindën két órába két és fél dëci édës tejet. …S úgy, hogy ez a gyomrot valahogy fëloldotta... ... az a tej, vagy mit tudom én, de nagyon jó volt. - Këndnek használt? - Nekëm igën.
(Istensegíts-82)	- Fekély, gyomorfekély? - Gyomorfekély? - ...az van. Nekëm ës vót - …és otthon Bukovinában? - Itt ës vót. - Ott mivel gyógyították? - Ott mivel gyógyították? -…Kati, azzal a gyükervel.., azzal a gyükervel emlékszël-ë? - Az a nádgyüker olyan vót mind a torma. Tuggya…? A tóból vëttük ki. Olyan szép ző’d levele vót nagy magossan... Itt is vót sokáig Istánnál, a testvéremnél. - Nem feketenadály? - Nem. Sás… Azt szépën lekaparta édësanyám, s apróra elvagdalta mint a tormát mikor elvagdaljuk az uborkának…, abba, hogy tësszük belé. S akkor pálinkát ës öntöttünk rëja. S elhattuk nyolc napig, vaj tizenhat napig, hogy az érjen. Az olyan sárga lëtt belőlle, olyan sűrű lëtt, mint az olaj. - De csak ëlyen pohárkával /mutatja/ këllett mëgigyon. Olyan gyomorfájás nem vót, hogy az ne használjon. - A papnak – Bálint Pétërnek, – az Isten nyugtassa mëg… –, a fődön hevergőzött… Anyámnak eszibe jutott, ...hamar elvitte oda, elvitte neki, s adott. S nem këllëtt orvoshoz mënnyën. Ettől gyógyult mëg. Azután sohase vót beteg Bálint Péter. - S azt nem tudná mëgmondani, hogy hívták ezt a füvet ezt a sást? - Azt nem tudom. Nádgyükernek mondtuk. S tuggya mit? - hol láttam én ezt a nádgyükeret? Mikor járogattunk Bonyhádra az orvoshoz, künn a váróterëmbe, a képbe benne van. ...ëlyen hosszú, s ëgy kicsitt olyan hargas. Mindën izén, mind az ujjamon, magvannak azok a bogocskák. Olyan bogos, s kicsit ...olyankor levelek vannak úgy magából, úgy ës, ahogy a vízbe van. S az orvosság. De annyira keserű, hogy olyan mind a tubák. Örökké tartott anyám még itt ës... - Anyám hazajárt Bukovinába, s ott nálunk a gyümölcsösbe, a Livádába, ott vót a tóba a ház előtt. S anyám hozott, s akkor ide elásta, - ahol mericcsük a vizet -, a kút mellett. Sok víz këll, ...hát abba él ő. De olyan magos, hogy jó magos… Ëlyen levele van mind az ujjam. De már nincs mëg belőle.
(Hadikfalva-140)	- Hát a fekély abból követkëzik, - …abba jës benne vótam. -…a rendetlen ételtől. Azt kivágták. Jaj! -… csak vágásval tudták nekëm kigyógyítani.
(Székelykeve-156)	- A fekélyt azzal gyógyították, hogy édëstejbe öntöttek három evőkanál ëcetët, és azt úgy elhatták ëgy óra hosszáig. Mikor az a tej az ëcettől mëgaludt, azt ruha közé tëtték, és a fekélyre borították.
Fëlfújódás
(Andrásfalva-21)	- Fëlfúvódásra mit használtak? - Fodormëntát, s kömént. Annak a levit mëgitták tëával.
(Istensegíts-83)	- Fëlfújódás. Ismertek-e otthon ilyet, ez mitől jött? - Hát valamit olyant ëtt, például bablevest. Van aki nem tuggya enni. Az én fiam, az nem tuggya ënni, A ződbabot -...azt mëgëszi ha këll mindën nap is. Kerülni a bab ételëk fogyasztását;
(Hadikfalva-114)	- Fëlfújódás. - Szódabikarbónát szoktak használni. Szódabikarbónát ivott az embër többször…, - attól kezd böffedni, s akkor kicsit a szél a gyomrát mëgenyhíti. Kijő a levëgő.
(Józseffalva-149)	- Fëlfujódás. - Azt ës köménmaggal gyógyították. Köménmagot rágta.
(Székëlykeve-157)	- Fëlfújódás. - Fëlfújódást régi anyáink…, - … ősanyáink ha gyermëkeik fëlfújódtak, ástak ëgy gödröt, belétették a gyermëkët, és ëgy pár lapát fődet a gyomra körül tartottak… - …és ëgy jó félóra után kihúzták. - …és azután a fújódás leapadott.
Ficamodás
(Hadikfalva -126)	- Ficamodás, valakinek ficamodott a lába. - Hát vót ëgy olyan asszon…- Bálintkáné. Szappan s víz, s melegvíz. S addig kente, hogy az használt. Addig dörzsölte melegvízvel s szappanval. - Akkor ez rendbe hozta? - Rendbe.
Fogfájás
(Andrásfalva-10) adatközlő: 13	- Akinek a foga fájt? - Az nagy orvosság volt, ha volt fekete kutya. Annak szőrit égëtt borba mëgfőzték, és evvel gyógyították. (Itt nevet.)
(Andrásfalva-28) adatközlő: 29	- A fogfájást mivel gyógyították? - A fogfájást? -...hogy hívják? Katángkóréval. Amelyiknek kék virága van… Azt kihúzták gyükeritől, s akkor mëgvagdalták, s mëgfőzték, s annak a levivel öblögették a szájikat. Addig amíg a fogfájás elállott. - Aztán még avval ës izélték... - hogy ës hítták? Nem tudom mëlyen virág vót… ëgy… S annak magja vót, s akkor azt mëgfüstölték, s fogtak ëgy cseréptálat s vele leborították. S még avval is izélték..., párolták a fogaikat. - Akinek rossz foga vót, az addig vëtte be a szájába öblögetni azt a vízet, hogy mind kihányta azt a kukacokat a fogából, mind kiöblögette, mind kiszëdte. Nem kellëtt a fogat kiszëdni, kirángatni, mint itt. - Na most... a gyermëkëknek ha mëglódult a foguk mivel húzták ki? - Akinek könnyen kijött, cérnával. Másnak békötötték és akkor úgy húzták ki. - S másnak…? - … bízan elmëntünk a foghúzóhoz. - …és ki volt a foghúzó? - Gábris István. - De nem fogorvos, hanem csak foghúzó? - Foghúzó. - Valami szërszáma volt-ë neki? - Vó't ëgy rendës foghúzó, úgy mint az orvosnak. Olyan vót mint az orvosnak. - Szóval ő volt a fogorvos? - Igën ő vót. Nekëm is kihúzta. Többet kihúzott. Úgy tetszik vagy négyet… nekëm ës. - …és ha beletörött? - Ha beletörött, hát akkor bele vót törve. Valahogy kihúzta…Lefaragta még a húst ës. De kihúzta azétt…
(Andrásfalva-40) adatközlő: 13	- A fogfájást mivel gyógyították? - Arra mindenféle orvosság vót. A fogfájás az úgy vót, hogy az egyiknek melegët këllëtt tënni rëa, hogy elálljon, a másiknak hidegët. A harmadiknak mëg bëlénmagot szárítottak... -...ëgy... ...ëgyfajta növénynek a magja. - Osztán az úgy vót, hogy sërpenyőre vagy lapátra szenet raktak, és a szénre azt a bëléndekmagot rátëtték, a mag ott pörkölődött, és annak a magnak a füstje ahogy mënt, odatartották annak a fogfájósnak a szájához. Az a száját jól kitátotta, és ez a bëléndëkfüst bémënt a szájába, és a fogától olyan apró hërnyók hulltak ki. - Azt mondták, hogy az hërnyó, de nem igaz, hanem inkább azokat az erekët szëdte ki, ami a fogba vót úgy mëgromolva. - Hogy néz ki az a bëléndek? - Hát a bëléndek az olyan, durva fekete szín.... - olyanforma, mint a paradicsomnak a levele, csak rëttenetësen büdös, és a magja mëg apró. Olyan mint a mákmag. De azt sëmmire nem használják, mert az mérëg. Csak erre használták... - a fogfájósoknak a foga gyógyítására. - Hol terëm? - Mindënhol a mezőn előfordul.
(Andrásfalva-47)	- Fogfájásra? - Katángkóró gyükerét kiásták, mëgmosták s apróra mëgvagdalták, s mëgfőzték. Két-három gyükeret annyi vízben, hogy többször öblíthették a szájikot. Ez edzëtte a fogakat, de a fogfájást ës elállította.
(Istensegíts-67/68)	- A fogfájást mi okozta, mikor jön? - Én beteg vótam … – már fiatal gyermëkágyas vótam. Az ablakot tëttük fël. Nem tudom…, hajonfejt vótam, mëghült az állam, s fájni kezdtëk a fogaim. De annyira fájtak, s lukas nem vót, de fájtak. S úgy érëztem, mikor innen mënyën a másik felibe. S fájtak, s fájtak... S azt mondták nekëm, olvastassak rëja… Vót ëgy némët öreglány…, olvastattam rëja, …olvasott rëja, dehát nem használt semmit. - Közben megkérdem, mit olvasott rëja, el tudná–ë mondani a szövegët? - Nem tudom, németül mondta, nem lehetëtt érteni. Olvasott, - nem használt sëmmit… - S nagymamám azt mondta, hogy a vízbe tëgyek paprikát, őrölt paprikát, s kënyérrel borítsam le, és azzal gyógyítsam. Azt tëgyek rëja. S nem használt sëmmit. - Akkor vëttem a patikából, – 4 lëj vót ëgy… – ëgy csomagocska port, rátëttem, de hiába való vót. - Tőt-múlt az üdő. Azt mongyák nekëm, hogy jó forró parázsot tëgyek ëgy lapátra, s tëgyek belinmagot rëja. S akkor arra vëgyek ëgy lepëdőt a fejëmre, a belinmagot rëjaszórni, s akkor pároljam mëg vele. - Na mikor mëgpróbáltam vele… – nézem…, ki vannak pattogva. - Azt mondtam nekik: E’ nem az…, e’ – mondom – … kukac. A bëlinmag pattogott. Azt mondták, hogy a kukacok hullnak ki. De mondom: Ez nem kukac. Mind a bëlinmag van kipattogva, s nem használ sëmmit… - Nem tudom ismerik-e a bëlinmagot? Olyan mind a dohánynak a magja… S attól elállott valameddig. S akkor tovább ës fájt. Orvoshoz jártam, s semmi sem használt. - Hát mit tëgyek? Nyár van. A vastagkendőt nem tudtam magamról levetni. Gábor, a férjem engëm még csúfságra vëtt… - Azt mongya a zsidó gyerëk: métt sír Bori néni? - Azt mongya Gábor: Azért me’t viszëd el a kutyacskát, s azt sajnálja. Haggya el Bori néni…, a kutya csinál mást – aszongya – a helyibe. - …Elég az, hogy én sírni kezdtem… – mondom – …hát ëlyenvel vigasztalsz ingëm mëg…? – …mondom – mindën nap csak vëszëm rëja azt a 4 fejes bort…, de csak elállott, és nem használt. - Ëgyszër csak azt mongya Lázár bácsi az anyám testvére: - Te mënnyit kénlódsz a fogadval – aszongya – mi lësz, mit gondolsz? -…aszongya – nincs mëssze, itt a zsidó a korcsmába, s két dëci rumot, s két kalán méhmézet…, - s azt rázd ëssze jól -, s végy bé a szájodba ëgy kanállal, s akkor a torkodba háromszor gurutyoltasd mëg, és azt ne nyeld le! Háromszor ëgymás után csináljam ezt mëg. Mëgcsináltam, a lukas fogam nem vót… - De hála Istennek – én Bukovinától Majosig – fogat nem húzattam… - Itt ës csak… – Majoson vótam, Csátalján, mindënütt…, – de úgy mëggyógyultak, hogy... De mind azt mondták, hogy az állam hülhetëtt ki… - Még valaki tud-ë valamit mondani? - Nézze…! Az az igazság, hogy… - me’t kezdëtt úgy fiatalúl Bukovinába mindënkinek fájni... Ott nem vót se fogkrém, sënki nem mosta úgy a száját. Ott nem vót, hogy ëlyen kefét, vagy ëlyent-olyant vëszëk, s mëgmosom. - Na és a másik eset az, hogy mëgmelegëdëtt valahol, az ablakhoz állott, legtöbbször a bálba jës eléfordult, hogy jól mëgmelegëdve huzatot kapott, s akkor a foga fájni kezdëtt. De ha kilikadott…, ott mëntség nem vót, ki këllëtt húzni. Pedig hol dohánpipa – izét - tëttünk a likba belé… Vagy elmëntünk a kocsmába, mëgittunk ëgy jó fél dëci rumot. Pillanatilag ellálott, de utána újból fájt. - Na, és hogyha kilukadt a fog? - Ha kilukadt a fog azt ki këllëtt húzni. Szőcs Ambrus húzta ki, s a felesége Nagy Kati, az a kettő húzta nekëm. Ëgyik fogta a fejemët, s a másik kihúzta a fogamot. S utána mëgittam ëgy fél dëci pálinkát azért, hogy ne gennyeseggyék be. -…és e’ vót. - Nekëm már 20-30 éve még ëgy fogam sincs. Mind lassacskán kilukadott. Az olyan fogfájás vót, hogy éjjel lehetëtt jajgatni… Még dogoztam Kolozsváron, s akkor fájt, így mëgdagadott. S akkor sót melegítëttem, s úgy raggattam sóval, hogy múljon el, de akkor sem… Akkor elmëntem ëgy román emberhëz. Azt mondták, hogy tud fogat húzni. Én nekëm… nem bánom román, vaj akárki. Mëg is kaptam. Bemëgyëk oda, mondom neki románul, tud-ë fogat húzni? Aszongya, igën. Hát én látom, elévësz ëgy harapófogót, lefektetëtt hanyotán a folyosóra. Igy vót, ahogy mondom. Na és akkor rám térgyëpël, s elkezdi húzni. S úgy fájt, ahogy mondom. Na és akkor rám térgyëpël, s elkezdi húzni… S úgy fájt, hogy az oláhot mëg akartam verni. Mondom, …az anyádnak! ... hát tönkre tëszëd ëgy harapófogóval a fogamot? S mégis nagy nehezen kihúzta. Na és ez vót ott, de fájdalom nélkül. - Másik adatközlő: - Hát nekëm az húzta ki. -... ez a Szőcs Ambrus. Odamënyëk ëgy este, úgy fájt a fogam. Köszöntem jóestét, s leültem. Azok azt se mondták métt mëntem én, vaj métt jöttél? -...s én se mondtam... - 10 óra az üdő…- Ëgyszër azt mongya Ambrus: Ülj le në! – aszongya… De nem fájt a fogam imán… Leülök. S a Váncsa Mënyhár odajő, s a fejemët mëgfogja. S én lesëm Ambarusnak a kezit, hogy mëlyen az a fogó? Hát nem mutatta. Tuggya a nyavaja mit csinált…? Eldugják ëlyenkor. Elég a’, hogy húzza ki a gyükerit ës. Mondom: Én szarom nekëd…! Ëgyet nyilalt, s nem tudom fizettem-ë, nem-ë…? Këllëtt fizessek?! …– eljöttem, s nekëm onnantól nem fájt. A tavaly esëtt ki az egyik ér. Csak a tetejit kapta le !? A tetejit… - Elég az…, azt mongya nekëm ëgy oláh, hogy nem tudod mit këll csinálni? Mondom mit… Főzzél nyírfahíját, s csërfahíjat, főzd ëgybe, s vëdd bé a szájodba. Én azt vëttem, s nekëm onnantól a fogam nem fáj. Másik adatközlő: - Nekëm ës húztak ki fogat. Ez úgy történt, hogy hát Móduvába vót… A Kutyánál /elhelyezési helyük– a szerk./ vótunk. A’ biza… – hát nekëm fájni kezdëtt nagyon a fogam. Estefelé vót, s hát tëttek olyan... – két kerekű talicska, vaj mi a fene vót. Befogtak ëgy lovat, ëgy férfi elvitt engëmët. A Kutyától elküldött az asszon – a bojérné. Aszongya: Vigyétëk el! Hát azt hittem, hogy imán mëgveszëk…– Elvittek. Hát sëtét vót, lámpát nem gyújtottak, s oda vót két férfi állva, bétëtt nekëm ide a fogam közi ëgy izét, ...foghúzót. S akkor jaj! – mondom: – űpukát kárne – mondom, –… hogy mëgfogta, a húst fogta mëg! Nem a fogamot, hanem a húst. Újból mondom: üpukát kárne? Nahát: mit csinált? Ëgyszër kihúzta, de kiszakította a hústól. Akkor mikor vittek haza, a kocsiba csak fé’re izéltem így a... állandóan csak folyt a vér. Folyt a vér a fogamból. Hazaértem, …ëlyent dagadott në… /mutatja/ az arcom. Hát másnap nem tudok..., egész fél fejem mëg van dagadva. Mëgfeketëdëtt… az arcom csúnya lëtt. Osztá’ ott a bojérnál… – járt oda ... orvos járt bé oda , …jó barátom vót, s mutatom neki, hogy – mondom –, nézze! S avval a bojérnak a testvére fëlnyúl ëgy szekrényre… Hogy mëlyen orvosság vót? -...az nem tudom mëlyen lëhetëtt. De azzal mëgkente, s akkor mëggyógyult. Attól kezdëtt lelohászkodni a daganat ës, s a kékség ës kezdëtt elmúlni. …Elég, hogy lëtt oda ëgy mérëgzacskó. S mindig ki këllëtt fokasszam, ki këllëtt nyomjam. Oda mindig kelés lëtt, arra a helyire... hát ëlyen foghússág.... Mondom…, – ne aggya az Isten még a kutyának se! Igy szënvedtem én.
(Hadikfalva-98/99)	- A fogfájás. Akinek a foga fájt, mivel gyógyították, hogy húzták ki? - Hála Istennek, – mondom – nekëm a fogam nem fájt sohase. - De hallottam, hogy ëgyik így mondta, a másik úgy mondta. - Foghúzó volt a Hadikba? - Dehogy vót...! Harapófogóval szëdték ki. Mëgmutattuk, hogy melyik foga fáj. S akkor vót olyan, ki a fogót rëjatëtte... s mondta: Prüsszencsél ëgyet! - ... s akkor prüsszentëtt ëgyet, s az embër mëgëjedëtt, s akkor az ki jës kapta. - Ott vót s nem vót, hanem csak e vót a fogó. De hála a jó Istennek, – mondom – én nem próbáltam. Most ës 75 évës vagyok, de még csak két fogam hiányzik. - Még tud-ë valaki valamit mondani a fogfájásról? - Hát ezt javasolták az asszonyok, mikor a fogam előre fájt – 52 esztendős vótam. Tëttem rëja kicsi pálinkát vattával, de biza nem állott el. Akkor újra tëttem rëja főtt hagymát. -...így küjjel – …az állomra. - ...Tëttem tërëbuzalisztët rëja, mëgmelegítëttem ëgy tepsibe, rëjatëttem ëgy rongyra, s oda tëttem. Hát az ugyë ëgy kicsiddég ënyhítëtte, de újra fájni kezdëtt. ...Akkor nem vót más mit tënni, el këllëtt mënnyek s kihúzassam. Ëgy óra vót éjfél után. Vót apósomnak ëgy öccse – Márton Ferenc – … keservibe magának kihúzta, s osztán kihúzta nekëm a másik fogásval... - …Mind Bodizsár mongya, mëlyen fogója vót, azzal húzta ki... Hogy kocsikenőcs volt-ë azt nem tudom mëgmondani, - de aszongya: ...ülj le most mán, me’ ëgy óra van éjfél után, -s nem bírtam, annyira fájt... S kihúzta…. S aszondotta, hogy most mënnyek el a kocsmába, s a zsidót..., kőltsem fël Szárát, s ëgy pálinkát vëgyek rëja. Úgy ës csináltam.. A zsidót fëlkőtöttem. Kértem ëgy fluska pálinkát tőle, s rëjavëttem. Azutántól – hálistennek – Bonyhádon húztak ki ëgyet. Az orvosok húzták ki. De a legelső fogamot nekëm Márton Ferenc bácsi ëgy fogóval húzta ki. Hogy mëlyen vót azt nem tudom mëgmondani. ...Vaj cérnával húzta ki, de kihúzta. De én azt nem tudom mi vót, mert nagyon fájt. - Másik adatközlő: - Elmondom erre én is… Ha fogat húzatok, – nem vagyok iszákos, nem iszok –, de ilyenkor is vëszëk rá ëgy kis pálinkát a foghúzásra. Jót tësz. Valóban jót tësz… - Hát mü úgy jártunk, hogy ëgy illetőnek fájt a foga… Mit csináljunk? Orvos nem vót, ...este vót. Olyan 17 évësëk vótunk, s ëgyik a mást kunyoltuk. Hát mit csináljunk? Aszongya:.. Akárkinek adna..., – jól mëgtisztelné, aki a fogát kihúzná, –...hogy ne mënnyën az orvoshoz. Há’ mondom, a könnyű mëgoldást. – Van ë jó erős cérnád? Hozott cérnát, ësszesirítëttük három rétbe, s rëjaköttük, ...de hosszúra. S ëgyik mondta a mesét, s a másik rëjakötte az ajtóra, s az ajtót kinyítottuk. S mikor beszélgettünk, mongyuk: tátsd ki a szájodot! ... s rëjaköttük a fogra. S a bátyám ëgyet sikolytott, ...az ajtó nyitva van! ... s bévágta az ajtót. S a foga kiszökött. /nevetnek/ - A fogfájást mi idézte elő? - Hát az ës, hogy huzatot kap, attól van a fogfájás. A másik az, hogy mëgfázik, és mikor mëgfázott meleg italt iszik rëja. Akkor az a fog mëg van fázva, s akkor ettől kerül a fognak a baja. A fogfájást… – én úgy hallottam mindig –, hogy az benne van a fajtába… - Van olyan … – mind Szőts Boldizsár mongya… –, hogy elérte a hetvenöt esztendőt, és még a fogai mëgvannak. - De vót olyan, – az én bátyám Ferenc –, hogy 21 esztendős vót, és nem vót… – imán csak két foga vót maradva ott Hadikfalván. - Aszondta édësanyám, hogy benne van a fajtánkba ez. Ezzel vigasztaltak. Nannyám 96 évës vót, s ëgy foga se hiányzott.
(Hadikfalva-141)	- Fogfájás. - Hát a fogfájásra tëttek rëja timént, s az kiölte, kitörött. Vagy mézespálinkába mëgmártották a vattát vagy rongyot, s kámfort tëttek belé. A csontfájást ës nagyon kenték ezzel a kámforos mézes szëszvel.
(Józseffalva-148)	- …még a fogfájásra jës anyám ëgy zacskóba meleg sót tëtt, s az ës használt.
(Székelykeve-153)	- Fogfájás. - A fogfájást szódabikarbónával. Csináltunk előbb szódabikarbónás vizet, és avval kétszër-háromszor átöblítëttük a szánkot. Mëgfrissült a foghús, és hanyatlott… – szóval gyëngült a fájdalom… – a fognak az izületëkbe…, – gondolom a gyökerekbe. …és sós vízzel. Sós vizet csináltunk, erős vizet, s ameddig bírtuk… – 5 përcig…, 3 përcig..., 10 përcig – tartottuk a szájunkba. Utánna átöblítëttük kamillástëával cukor nélkül és újjászületëtt a szájunk, – … a fogsor. A fognak mëgszüntek a fájdalmai.
Likas fog
(Andrásfalva-7)	- Likas fogra: mákgubót ësszefőztek csomborval, s azt vëtték rëja a likas fogra.
(Székëlyksvs-156)	- Lukas fogra. Lukas fogra sokfélë orvosságot használtak. Tömjént tëttünk belé, sót raktunk, és szëgfüszëget. Ezzel mëgvakítottuk a gyökérnek az életit. … Szóval, hogy tovább ne éljën és ne kukacorogjon az a fog. - Mer’ a fognak… – mikor ki van lukadva, s szagja van, és mëggennyesëdik… – tëhát azért këll beletënni ëgy kicsike tömjént, és ëgy fél szëgfüszëget. De azt ki këll állni. De aki bátor az nyer, az legyőzi…

Fulladás
(Istensegíts-65)	- Az én apámnak nagymarin, vagy tudom ës… – kelés vót a torkába. - Anyám adott ide ëgy pálinkás pohárkát, s akkor el ës futtam…, eléfuttam a nagyfaluba, s mondom neki, hogy në…: Bibián nénim kű’dött – mondom: – …Viróné, aggyon ëgy kicsi mézet, me’t apám fullad mëg! S adott ës a pohárba, s én hazamëntem, … s hamar… Bibián néni kimënt – az Isten nyugtassa! – keresëtt pókhálót, s azt belékeverte abba a mézbe, s apámnak a torkába bétëtte, s ëgyszër kis idő múlva…, – hát kifokasztotta, s így mëggyógyult. Másképpen mëgfulladt vóna.
(Hadikfalva-126)	- A fulladás az, ha valamit bevësz szodén, s akkor – aszongya –, mëgfulladtam. …és akkor odamëntek, s így a nyakacsigájára në…, hármat üttek, s – aszongyák –, hogy vagy lemënt, vagy kiszökött. Ezzel gyógyították.

Fülfájás
(Andrásfalva-21)	- Fülfájásra, fülbetegségre mit használtak? - Úgy nevezik, hogy kőrózsa. Szokott még a cserepën a házak tetején is lënni. Ha odaültetik, ott is mëgtermik. Azt akkor leszëdtük, azt a zöld levelecskét, s kicsavartuk ëgy tiszta fehér rongyba, s avval azt szoktuk csëppenteni úgy gyëngén a fülibe. - Fehér liliom virágából olajat csináltunk, üvegbe rakták, s kitëtték a napra és olaj lëtt, s azt is a fülbe csëppentëtték. S ez is használt.
(Andrásfalva-30)	- ... a fülfájásra mit használtak? - Kőrózsa levelet. Belecsavarták a fülibe a kőrózsának a levelit. De nem használt nekëm sëmmit. A lëánkának használt. - ... még ëgyebet, olajat is öntöttek rá? - Igën, igën. Úgy hitták, në... - vëttünk a patikába. Úgy hitták, hogy mandulaolaj. Ahogy mondták...
(Hadikfalva-84)	- Fülfájás, fülbetegség. Mivel gyógyították? - A fülfájásba kőrózsát csëppentëttek belé. A kőrózsát belétették ëgy tiszta rongyocskába, s mëgcsavarták, s szépën belécsëppentették. - Mëgmelegítëttek sót is, mëg korpát is.
(Józseffalva-149)	- Fülfájás. - Vót az ës… Arra jës melegët tëttünk, mëg olajat csëppentëtt anyám a fülünkbe. Étolajat… /faolaj/, vaj kendërmag olajat, me’ az vót ott.
(Székelykeve-157)	- Fülbetegség. - Fülbetegség tiszta házi olajat…, növény olajat mëglangyosítottak, és belecsepëgtették ruhán kërësztül, és úgy állítottuk mëg a fülfájást.

Gëlëszta férëg ( cérna- vagy pántlikagëlëszta)
(Andrásfalva-21)	- Férëgűzést..., illetve gëlësztát mivel hajtották el? - Hát a savanyókáposzta is nagyon jó..., hogy mëgënni éhomra. -…ami rendës savanyó, a télire elsózott káposzta. - Vagy pedig a bosztánmagot (tökmag) mëghíjalni, s azt mëgtörni és mëgënni. De azt is csak éhomra. Olyan orvosság, hogy sokkal különb, mint a patikai. - …és hányszor szokták ezt alkalmazni? - Legalább két-három rëggel. - S ez használt? - Használt. Az biztos használ… - A pántlikagëlësztára mit szoktak? - Hát én..., mikor nekëm volt... Nekëm ëgyszër volt pántikagëlësztám. Az is a bosztánmagtól mënt el.
(Andrásfalva-40)	- A gëlësztát mivel űzték el? - A gëlësztát, ha olyan gëlëszta vót, amit azt mondták, hogy férëggëlëszta, az vékon, hosszú cérnaszál. Így ës nevezték, hogy cérnaszál... Így ës nevezték, hogy cérnaszálgëlëszta. Cukorra, kockacukorra pëtróleumot csëppentëttek, és azt a gëlësztával mëgëtették. Ettől aztán a gëlëszta elmënt. Ez igaz. - Másik módja? - A másik módja mëg az vót, hogy a gyomrát, a hasát, a köldöke körül jól összevissza kenték pëtróleummal. Azt mondták ettől ës elmëgy. - A pántlikagëlësztát mivel...? - Hát a pántikagëlësztának mëg azt mondták, az a legjobb orvossága, ha erős, csípős paprikát ëszik az embër, és ettől a paprikától elmëgy. - Arra tudna-ë Rudi bácsi valamit mondani, hogy mitől lëtt a gëlëszta? - Igën. A gëlësztát.. -...mëg azt mondták, hogy nálunk nagyon el volt terjedve a disznyókba. A disznyók mëgëttek mindënféle ganyét. A kutyának a ganyéját, mëg úgy a gyepről szëdték fël. –...a disznónak az termëtt a húsába. Úgy nevezték nálunk, hogy borsósdisznó. - …és ha valaki ebből a borsósdisznóból ëvëtt…, annak a húsába vótak olyan apró borsó nagyságú hólyagok, és abba vót a giliszta. Ha mëgëtte azt a borsóshúst, akkor mán elkapta, ami gyakori dolog vót. Mer’ nálunk annyira vigyáztak már az utóbbi időbe az ilyen gëlëszta terjedésére, hogy a piacon vótak olyan embërëk, akik a disznót lefogták, a száját kifeszítették, zsebkendővel össze-vissza tapogatták a nyelvét, és a nyelvébe ha már hólyagokat találtak, azt nem vót szabad sem mészárszékre, sem sëmmiféle vállalatnak, vagy külföldre szállítani. De azért levágták a faluba, csak olyan formába, hogy azt nagyon ki këllëtt sütni. De mikor sütötték a fazékba, vagy a lábasba, az úgy pattogott, hogy a hús még ki jës ugrott a lábosból. Ez igaz.
(Andrásfalva-47)	- Pántlikagëlëszta? - Három napig csak savanyó káposztát këll ënni, s annak a levit inni. S utána a nëgyedik napon szilvapálinkát inni s berugni. Ettől elmënyën. - A gëlëszta ellen csombort főztek, s azt itták. Gëlësztamagot a patikából vëttek. Olyan vót mind a köménmag. Káposztalébe tëtték azt fëlmelegítëtték, s azt itták. Gyermëkëknek a gëlësztamagot mëgtörték, s cukorral ësszekeverték, s avval fëlnyalatták. S ez elhajtotta a gëlësztát.
(Istensegíts-82)	- Férëg, giliszta. A giliszta üzés. Gëlëszta. Gëlësztás. Van külön gëlëszta is, és van pántika gëlëszta is? - Igën. Ezt a pántikagëlësztát úgy csinálták, ...a tejet fëlforralták, s az embër feje fëlé tëtték, így a szája fëlé. S arra a szagra kijött a pántikagëlëszta. Vót ami kijött, ha nem mind, de jött ki belőle. -…az édestejnek a szagjára. Odatëtték a lábos fëli, vaj amibe mëgforralták a tejet, és úgy az jött ki belőle.Kicsúszott a száján. S ezzel gyógyították. Néném… – az Isten nyugtassa mëg! ... 96 évës vót mikor mëghót…- me’ ő emlëgette, hogy otthon lëjánka vót ő. Aszongya, elmënt a bajára, /vécézni/ lekucorodott – aszongya –, s hát – aszongya –, úgy erőlteti, ...s hát jő ki valami, s jő ki valami... S hát… – aszongya – mit csináljon ? Jaj, jaj, jaj! ... s mëgëjedëtt, s sikojtozni kezdëtt. Jaj! – aszongya – segítsenek! Én nem tudom...! Mëgfogta ő, ... s úgy valamivel, –...nem merte a kezivel mëgfogni, húzni kezdte, s -aszongya-, ... ëgy fél métërnét – aszongya, ... kiszakadt s elszakadott. Ëgy félmétërné vót – aszongya –, mit kiszakasztott ő. Me’t az nagyon hosszú. Az a pántikagëlëszta lapos, s csíkos. - S akkor a másik részével mi lëtt? - Az ott maradott... Hát mindën embërbe van pántikagëlëszta. - Aki nagyon szédül, vaj pedig ëndëlgeti hányingër, abba giliszta van. Mindig éhës ës, az fëléli. - A disznyót, azért jó kiszakasztani, …küssebb korába adni neki, hogy pusztuljon ki, me’t az a disznó sován. Az fëléli, amit ëszik, -...az a disznyó nem tud hízni. - Vót másik gëlëszta is. Az ellen vëttünk ëlyen gëlësztamagot. Azt szokták a patikába vënni. Ezt a gëlësztamagot káposztalébe tették..., -...s úgy vót, ...s akkor kimënt a bajára, /vécére/ me’t erőltetni kezdte. Osztán vagy a száján, vagy pedig akárhogy, ...de hát këllëtt mënni. S osztán így jött ki belőle. - Nekëm otthon Déván, nagyon teli vótak gëlësztával a gyerekëk: Antal s Margit. S én szőttem a pokrócot, vaj 50 métert az apácáknak a kórházba. S mondom neki, hogy nem tudnának adni nekëm valami gyógyszërt. Mondom…, a gyerekëk teli vannak gilisztával. S hát el ës futott ëgy nővér, s hozott, de csak két-két szemët hozott. S kétszër odaadtam nekik, s huszonötöt emésztëtt ëgyszërre, huszonötöt, s a másik is vaj huszonötöt.
(Hadikfalva-113/114)	- Férëggëlëszta. Ezt mivel próbálták elűzni? - Keserűsóval. Vót gëlëszta ëgy gyermëknek s örökké fájt a gyomra. S kapta a gyerëk… Nyolc évës vót, s kaparta örökké a hasát. S azt mongya ëgy öregasszon: - Te, mért kaparja ez a gyerëk örökké a hasát? - S - aszongya -…hát nem tudom mi van a hasával. - Tudod, - aszongya - …ez gëlësztás këll lëgyën. - Hát mit csináljak? - Aszongya: Keserűsót këll vënni, s belétënni vízbe, s mëg këll itatni. - Hát ha nem igya mëg? - De, le këll fogni, s bé këll tőteni a szájába erővel. - S mëgfogták a két karját, béöntötték a keserűsót, mëgitta. - Tiszta vízbe keverték? - Langyon vízbe. - Milyen arányba? - Hát csak úgy találomra, hogy mëlyen keserű. …s amikor harmad napja vót, a gëlëszták úgy elmëntek tőle, hogy rakásokba jöttek el. A gyerëknek sëmmi baja nem lëtt. Ezt biztos tudom. Még a sósvíz is használt a gëlësztáknak. - …és këndtëk szërint mitől jön a gëlëszta? - Hát azt mondták, a sok édësségtől, de ez nemigën vót. Hanem gondoltam én mindig, hogy a gyënge koszttól kapja a gyerëk a gelesztát. Vagy lehet, hogy az anyának a teje igën zsíros. - Na…, dehát nagyobb gyerëk is mëgkapta. - Az a koszttól is lehet, hogy kapja. - Pántikagëlëszta volt-ë Hadikban, és mivel űzték el? - Volt. A szomszédomban vót … Kozsán Anna 40 évës vót. Hát mindig jött oda, s anyámnak mondja: Ángyi, – aszongya –, mëg këll bolonduljak. A hasomot örökké izé... s hányingërëm van mindig, s nem hán ki, se hátul nem mënyën ki sem elől. Hát mit csináljak? - Azt mondják…, – az öregasszonyok ësszegyültek –, hogy tudod mit csináljál? Ëgy hétig ne ëgyél sëmmit. Végy sós hëringët, …tiszta sós hëringët, s magára ëdd mëg, s káposzta… – sós káposztalevet… - …hát aszongya: Mëg këll haljak attól…, – aszongya –, sose bírtam. - De muszáj, ha mëg akarsz gyógyulni! - Mikor ezt elvégezte, azt ëgy hétig ezt ëtte, sëmmi ëgyebet, sëmmit, még vizet se ivutt. Csak tiszta káposztalevet… - Ëgyszër másnap rëggel kijő s leül ëgy bilire – s kiemésztëtte s kimosta, s odahozta nálunk, mert… – a izé – ángya vót. S tudja hány métër vót ? Hét métër…! Lemérték az öregasszonyok métërvel. Há’ vótak pántikák, s avval mérték. Hét métër vót, – olyan vót mind a rongy… – így në…, a vízbe belé tëtte, s így lógott így në… /mutatja/ – a szëmëmvel láttam… S azzal mëggyógyult. Az egész elmënt, többet sohase vót neki baja. - Ugyis vëtték ki, hogy így fejleg állították, s édëstejet forraltak, s azt a párt odatették, s attól kijött. Jött ki a száján ës… Vót olyan, hogy jött ki a száján ës… Az édëstejnek … – úgy, ahogy mëgpárolták…, jött ki a száján ës… De az csúnya vót. Aszondták örökké…, olyan lapos vót. Pántikagëlëszta.
(Hadikfalva-134)	- Gëlëszta. - Ha valaki gilisztás akkor sós vizet itatnak, s kihányta a gëlësztát. - Nekëm abba is részem vót, ekkora hasam vót në…! (mutatja).… Mostohaanyával növekëdtem, s akkora hasam vót në…! S ëgyszër a nagyanyám fëlvëtt a hátára, s úgy fëlfelé vótam, s mëgnyomtam a hasamot, s a nyakát mëgtőtöttem gilisztával… Ëgy árva gyerëk a világon mindënën kërësztül mënnyën. Úgy szedték ki az orromon, szájomon mindenütt. Osztán csak akkor tudott a gilisztától a hasam mëgtérni, – …a giliszták akkor hattak békit a hasamnak, mikor édëset, valami tejeskávét ittam. Kilenc évës vótam…, – vagy hiszik vagy nem, …szégyën nem szégyën, de elmesélëm. Úgy ëttek a giliszták, hogy – annyi vót bennem, olyan vót mind a korpa… – ëlyen fijacskák në... Osztán az anyám panaszkodott, s aszonták: - Méhmézbe a gilisztamagot keverje bele, tëgye fël a kályha tetejire…, három nap s három éjjën ott lëgyën, s utánna éhgyomorra ëtesse mëg velem. Mëgëtette velem…, s rozskënyëret ëgyek csak…! Így pusztították ki belőlem a gilisztát. - Ezt én magamról beszélëm. Há’ nagy vótam imá’, bizan imá’ 8 évës vótam, mikor így kipucolódott belőlem a giliszta… Me’t mostohaanyám vót. Édësanyám mëghalt másfél évës koromba, de, hogy mëgszült a világra, csak szógáló növelt. …S annyi tejet adtak nekëm forralatlan ës, hogy ne sírjak, s attól a forralatlan tejtől az embërbe a giliszta mëgszaporodik.
(Hadikfalva-140)	- Férëgűzés. - Ennek az volt a gyógyszëre… Gëlësztaport mézbe keverték, s abból ëttem, s attól mëntek el.
(Józseffalva-149)	- Gëlëszta. - Fokhagymát mëg hagymát ëgyék sokat. Cukrot ne ëgyék, és kënyeret se. A fokhagyma mëg a hagyma erőst jó. A beteg mëggyógyult tőle.
(Székelykeve-156)	- Giliszta. Pántikagëlëszta. - Akinél mëgjelënt a giliszta, mert van többféle giliszta. Giliszta pántikagëlëszta, vagy szallaggiliszta, – …ahogy mondják. Azt… – nem szabad sósat ënni. Ánis-tëát këll főzni, bors és ëgy szëgfüszëget beletënni. …és azt inni éhgyomorra – … és pálinkás pohárval. …és akkor lassan…, 8 nap után mëgindul a kipucolás a végbélën.

Guruzsmálás
(Andrásfalva-47)	- Mëgrontás. egészség mëgrontás, guruzsmálás? - Régën akit mëg akartak rontani annak, amint mënt az úton, a lába nyomába fődet vëttek, s avval rontották mëg.
(Hadikfalva-124)	- Apósomnak a legkisebb testvére Márton Lajos, az elérte a 15 esztendőt, s még akkor ës sebesëk vótak a lábai, keze s az arca. Azt mondták akkor, hogy mëg van guruzsmálva.Valami olyant bévettek az udvarba, a gyerëk mëgkapta, a azt fëlvëtte. De annak sem orvosság nem használt… Amit kinőtt, s úgy maradott sebësën, s úgy halt mëg. Elmënt a temetőbe. Öt esztendős gyerëk korába… s mëgkapta. S ez mëg vót guruzsmálva. Így mondták az öregasszonyok. A tizënhárom testvér között ő kapta mëg, s sebësën fëlnőtt… - Na most… – ki rontott, ki guruzsmált? Ellenség vagy.. - Az ellenség... Azt mondták, hogy volt ëgy lëján…, – apósomnak a szereteje, s nem vëtte el. S azt buszuból a gurzsmát bévette, s a gyerëk kapta fël. Ez vót a lëgjobb vigasztalás… S tudták, a gyerëk abba beteg, s a gyerëk el ës pusztult. - …és miből állt a guruzsma? - A guruzsmába belétëttek mindën rossz fajta portékát. S hogy mit tëttek belé? Aszondták, ha valaki…, – mëgkap ëgy gyerëk ëgy suskát valahol, azt ne vëgye haszonba, me’ hogyha hajaszál van benne, az guruzsma. Nem vót szabad fëlvenni még a zsebkendőt se. Hiába… – azt mondták. Nem…! – … én nem ës vëszëm fël még most se. – Aszonták, a gurzsma belé van kötve. - Anyósom beszélte, hogy odamënt ëgy cigánné nálunk otthon Bukovinába. S mondta, hogy itt guruzsma van a háznál… Hát mutassa mëg mëlyen guruzsma ? Aszongya: terítsen le ëgy lepëdőt, tëgyën rá párnát, lepëdőt, fekete tyúkot, s ő kivëszi a guruzsmát. Hát az ajtó nyílásánál ásni kezdte a… – izét –, főd vót, nem vót padló. Ásni kezdte, s valami csont darabocskákot kivëtt, s azt mondta, hogy ez a guruzsma… De addig ne mondja senkinek, amíg ő, azt éjjel… – éjfélkor ki këll vinni a temetőbe, amit ësszerakott a lepëdőre. Hát anyósom mondta, hogy ő nem viszi ki, me’t ő attól fél… – éjjel kimënni a temetőbe. Vigye ki maga! S azt mondta a cigánné, ő kiviszi, de három nap múlva szabad csak ezt mondani. Az anyós, amikor a három nap letelt, akkor mondta mëg a gyermëkeinek, hogy mit csinált itt a cigánné, – …hogy mondta, hogy guruzsma van. S e vót a guruzsma, hogy a holmit…, – sok mindënt ësszeszëdëtt s elvitte, s az az övé vót. Ëlyen guruzsma jes vót… - A guruzsmába belétëttek mindën rossz fajta portékát. S hogy mit tëttek belé? Aszondták, ha valaki mëgkap… -…ëgy gyerëk ëgy suskát valahol, azt ne vegye haszonba, me’ hogyha hajaszál van benne, az guruzsma.

Gusa
(Andrásfalva-23)	- A gusát mivel gyógyították? - Disznyózsírval a kámfort összegyúrták, s avval is szokták mëgkenni. Még szëntëltgyërtyát... – kettőt – kërësztbe tëttek, mëggyújtották, s úgy kërësztësën visszafelé mëg szokták nyomogatni avval a gyërtyával. Ëgyebet nem…Ezt a kettőt tudjuk.
(Andrásfalva-32)	- A gusa betegség mitől keletkëzëtt, mivel gyógyították? - Ez a betegség erőltetése. -…mëg vótak olyan vízek…, hogy itták azt a vizet, s abba a vízbe vótak olyan bogárok... Az olyan.... úgy nézëtt ki mind ëgy gusa. Azt ha mëgitta, akkor attól mëgnőtt. - ... annyi gyermëk mëghalt Andrásfalván a gusába. Ezëk mi folytán...? - ragályos volt? - Ragályos volt ez a betegség, és nem tudtak sëmmi gyógyítást rá. Bevitték a kórházba, s ott tartották hat hétig, s akkor ott kigyógyították. -…de ott ës mëghaltak sokan.
(Istensegíts-89)	- A gusát mivel gyógyították? - Imádkoztak rëja. Visszafelé kerítëtték. - Mit imádkoztak, mi volt az imádság? - Hát még Szënt Antalt is eléhozták… Imádkoztak Szënt Antal tisztëlëttyire. Közben emlëgették Szënt Antalt. - Radócon vótam, még lëhettem úgy 16 évës. Az öregasszon betekerte pëtróleumos rongyval, s három napig nem vót szabad fëlkeljen, ... visszafejlődött a gusa.
(Hadikfalva-141)	- …bedagadt a torka. S akkor elmënt, úgy nyitott kézvel mëgfogta, mëgfogdosta, s háromszor rátöpdöstek, s attól mëggyógyult. - …és vót olyan soknak, hogy a mandulája szokott fájni, de mü úgy mondtuk, gusája… - Hát ott ës úgy tëttek, hogy a kerek ráfról /szénaszállító szeker – a szerk./ fődet vëttek a kerekek közül, s mëgnyomogatták, s oda vissza tëtték. S azt mondták mëggyógyult.
(Székelykeve-149)	- Libahájat vagy kacsahájat, és azt kisütöttük tejbe, és kámfort vëttünk, s a kámforval jól kidolgoztuk… – … amíg az szép habos lëtt. Könnyű zsírt kaptunk, olyan könnyű krémët kaptunk belőle... és azt két ruha között tartottuk a gusán. De annak këllëtt több idő – bizan – míg az szétoszlott.

Gyermëkágyas asszony
(Józseffalva-149)	- … az a kámforos pálinka a gyermëkágyas asszonnak…Takarította és gyógyította. A méhit, helyre gyógyította. Me’ mëg ës köttek münköt…, – nem úgy mind itt, hogy az a rossz tört ës… (értsd: vért – a szerk.), ami bennünk vót maradva, 9 hónapon kërësztül az kimënt…, kihajtotta.

Gyermëkelhajtás
(Istensegíts-84)	- Gyermëkelhajtás, miként történt, ha valaki mégis csinálta? - A fejérüröm mëgszárad, mëgfaragják, s azzal magát fëlszúrja. - Mivel?! - Fejérürömnek a gyükerével. - Libatollval ës szokták, de az mëg is hót. A legtöbben beléhaltak. - Mikor én ott vótam Galacon, elmëntem vissza a Mosiára, /bojéri földesúri helység./ s mikor elmëntem Galacra, akkor ott maradt ëgy csëlédlány… Visszamëgyëk én, – me’ orvosnál laktam én... – Këllëtt vigyek vajat, mëg túrót s tejfëlet. S mikor odamëgyëk a Mosiára, hát kérdëm, hogy hát ez a lëán hol van? S aszongyák: – mëghalt. – Hát mért halt mëg? S aszongyák: – állapotos lëtt, s valamit ivutt – aszongyák–. Lëándërnek a levelit mëgfőzte, vaj mit csinált, s azt mëgitta, s úgy elpuffadott, hogy mëghalt abba. Aki próbálkozott is…, – nem bírta ki.
(Hadikfalva-126)	- Gyermëkelhajtás. Arról nem hallottak, ha valaki nem akarta a gyermëkét mëgtartani,… hogy csinálta, mit csinált. Milyen gyógyfüvet használt? - Én ëgy asszontól hallottam, nem ës olyan rég, – még él –, nem itt a faluban van... Kalácskalapinak a gyükerivel mëgsérti a méhit, s azt használta, hogy nem fejlődött ki nála a gyermëk, – …vaj mi vót nála. - S akkor így elmënt a gyermëk? - Elmënt... Igy elvérzett, s akkor elmënt… - …és mi volt az a kalácska? - Ez ami kijő a fődből, olyan kerek levele van. A fődből kijő ez…. – mëgëszi a majorság, s olyan kicsi kalácska van rajta. Annak vékon hosszú gyükere van. Azt mëgmosta, s fëltëtte a méhibe az asszon.
Gyermëk foglódulása
(Andrásfalva-23)	- …a gyermëkëknek ha mëglódult a foguk mivel húzták ki? - Akinek könnyen kijött, cérnával. Másnak békötötték, és akkor úgy húzták ki. S másnak…? – … bízan elmëntünk a foghúzóhoz.
Gyermëk gyomorfájás
(Andrásfalva-20)	- Virgina nénit mëgkérdezem: Këndnek sok gyermeke volt, mikor betegëk voltak – minthogy orvoshoz nem mëntek – mivel szokták gyógyítani? - Hát volt úgy, hogy fájt a kis gyomrik. Főztünk fehérhagymát, ami tiszta fehérhagyma volt. Hajastól, héjastól, mindënëstől tiszta vízben mëgfőztük, lehűtöttük, ëgy kis cukrot tëttünk, mikor fájt a gyomrik. - Vagy az..., vagy pedig termeltünk ánist, mëgfőztük, s avval ës szoktuk. Aztán még volt úgy, hogy békötöttük a hasacskájikot, s a köldökire tëttünk ëgy kis pálinkás rongyot. Leszorítottuk, s ez volt otthon az orvosság. …Nem a patikába futottunk velik. - Milyen arányban adták az ánist? - Hát mëgfőztük, s aztán kiskanálval - Mennyit kb. ëgy litër vízbe? Mënnyi dëkányit? - Ëgy litër vízbe…? Hát mit mondjak nekëd? Ëgy-két gyűszűnyit tëttünk ëgy fél litër vízbe bele, s akkor azt eltëttük. S amikor betegek voltak, hát úgy kicsidenként adtunk nekik. - …úgy ëgy-ëgy kávéskanállal? - Ëgy-ëgy kávéskanálval, vagy kettővel. - Na... most a hagymát. Ëgy hagymát mennyi vízbe főzték mëg? - Még hármat is mëgfőztünk ëgy fél litër vízbe. S azt nem szabad ëgyszërre mëgcukrozni, csak amennyit odaad… De az is nagyon jó a kicsikéknek gyomorfájásra. - S abból mennyit adtak ëgyszërre? - Abból is úgy ëgy-két kiskalán…, – kávéskanálval. - Még mással mivel gyógyították? - Hát kamillát is szoktunk nekik főzni. Hát ëlyen házi dolgokval…
(Istensegíts-82)	- Gyomorfájásra mit használtak, pld. a kicsiknél először? - Hát a kicsiknél leghamarább otthon, – csak Bukoviából tudom..., főztek köménmagot, belétëtték ëgy olyan rongyocskába, s azt szivatták vele. - Legtöbbször a kicsikéknél ës eléfordult: Erre a célra, nem vót szabad mást ënni adni a gyermëknek csak tëát. ...és fekete por vót..., s azt adták neki, és ezzel gyógyult. - De legalább ëgy hétig këllëtt koplaltatni. Kënyérfélét sëmmi szint alatt nem vót szabad .... - Az utolsó napokba pirított kënyeret këllëtt... Úgy hitták azt az orvosságot kilákole. - Azt adták neki, s ettől gyógyult mëg. - De adtak mindënféle cukorkát, s fejérhagymát ës. - Kilencvenkilenc fajta cukrot këll ësszefőzni vízbe, és akkor aztat így… mindën nap háromszor, – me’ apám ës vót ëlyenbe – s aztat itta háromszor ëgy nap. S attól a sok fajta cukortól mëggyógyult. 99 fajta cukrot, azt a szemes cukrocskákot. Ezt ëgy litërës kannába mëgfőzte édësanyám, s akkor úgy ëgy-ëgy pohárkával…, – háromszor ëgy nap… Nem lehetëtt sokat adni, – me’ apám vasutas vót –, s vót ëgy oláh orvos neki, s akkor őt az tanyította vót. – …Hëjába adta a gyógyszërt..., ...ott Hadikba. S az azt mondta: – …ezzel próbálják mëg! Anyám mëgfőzte ezt a sok cukrot neki, és az használt. Majdnem ëgy hétig aztat úgy illogatta, ëgy-ëgy pohárkával háromszor ëgy nap. 99 fajta cukrot. Ezt a szëmës cukrot, nem csokoládét, –... vaj mi.
(Hadikfalva-111/113)	- Gyomorfájás. Mind a fëlnőtteknél, mind a kicsiknél mi okozta a gyomorfájást. S mivel gyógyították, mivel előzték mëg? - Hát… az én férjem legénkorába’ nagyon fájtatta a gyomrát.Ő mindig mondta, hogy nagyon fáj neki a gyomra. Az édësannyát arra tanyították, hogy gyüjtsön ezt a fődi hërnyókot. Belétëtték ëgy üvegbe, s arra vizet öntöttek. S én nem ës tudom még mit tëttek belé, s arról ivutt. De nem mondták mëg neki, hogy miről iszik, csak úgy lopva... – aszongya.- Attól neki mëggyógyult a gyomra… – hërnyóról itatták. Ő nem tuggya, hogy mit tëttek belé. Nem ës mutatták mëg neki, hogy miről öntötték, hogy igyon. De hernyó vót az üvegbe… - A gyomorfájást ezt úgy lehet gondolni, aki nem tudja mëgmondani…, annak az orvos se kapja mëg a helyit… 1937-be a szomszédunkba ëgy gyermëk lebetegëdëtt. 18 hónapos volt. Hát ësszegyültek oda az asszonyok, és varták az ingët neki, gyócsingët vartak… Ha mëghal, akkor az Isten ad mást helyibe… – így mondták az öregasszonyok. - Azt mondja Orbán Irásné, mikor annak vót harmadik hete, a gyermëk nem hal mëg. A szëmei jól állnak. - Mënnyünk haza, s ha baj lësz akkor szóljatok, s segítünk! A nëgyedik hétbe azt mondta édësanyám, hogy nem këll tovább hagyni! Orbán Irásnéval elmëntek fël a húsvágóhoz. Az elvágta a marhát. –… hogy mekkora vót nem tudom. A pacalát mëgvették, melegën haza jës hozták, s a gyermëkët belétették, belécsavarták, s kidobták a ganyéra. Az apával ásattak ëgy gödröt, – kicsi gödörkét –, s oda belétëtték. - Hogy három óra hosszáig vót benne, vagy négyig, azt nem tudom mëgmondani. A gyerëk benne vót a ganyéba, s a pacalba. Kivëtték, s mëgfërësztëtték s mëgmosták. A gyerëkët újból tëtték. Ez vót ëgy egész nap s ëgy egész éjjel… Mikor annak vót harmad napján…, kivették, s mëgfërësztëtték s mëgmosták, s a pacalt a vizën elcsapták… – ëgy csontot kiemésztëtt a gyomrából. - Szënt Pétër napján búcsú vót Andrásfalván, s a fiatalok elmëntek a búcsúra, s mamája a cubókot odaadta… – a csürkecubókot…, s azt a vékon szált, ami mellette van – a csont mellett, a gyermëk lenyelte, s négy hétig kénlódott a gyermëk, míg kiemésztëtt. Osztá’… , hogy melyik orvosság használt, azt én nem tudom, de ott vót a szomszédunkba. Most találkoztam vele ëgy hónapja. Hát van 80 kilás embër. Négy hétig virrasztották.
(Józseffalva-149)	- Gyomorfájás a kicsinyëknél - Köménmagot főztünk, és amelyik nagyobb vót, annak köménmagot adtunk, hogy rágja. Cukorral ësszekevertük s mëggyógyult. –… és ha köhögtek, akkor hagymatëát adtunk, mëg hársfatëát. Nagyon jó vót.
(Székelykeve-156)	- Gyomorfájás a kicsiknél. - A kicsiknél a gyomorfájásnak legjobban használták ősszüleink az ánizs tëát, köménmagos tëát, és kamillát.
Gyermëk szájon seb
(Andrásfalva-15)	- …hurkafonnyadék zsírval. Mikor fogyasztották a hurkát, azt a zsírt eltëtték, s abból gyógyították a gyermëkëknek a szájikon a sebët. - Mi volt ebben a hurkafonnyadék zsírban? - Hát a fűszërëknek a zsírja, ami kifőtt a hurkából. Az ereje. A fűszërëkből ami kijött.
Gyermëk szopásról való leszoktatás
(Hadikfalva-136)	- Mikor a gyermëkët választották el, mivel ijesztëtték mëg? - Kefét tëttünk ide, s a kis kezit odavertük. Itt a bömbös…! – … s úgy mëgëjedëtt.
Gyomorfájás,	gyomorégés
(Andrásfalva-26)	- A fehérürmöt mire használták? - Pálinkába tëtték, s mëgitták, mikor a gyomruk fájt. - Szóval gyomorfájásra?…és kb. mennyi pálinkába mennyi ürmöt tëttek? - Mennyit? Ëgy marokkal belétëttek ëgy liter pálinkába, belényújtották, aztán az ameddig benne tartott, leitták róla, s még tőtöttek rëja. S jólesëtt… - Mëgérlelték.
(Andrásfalva-31)	- Gyomorfájás, gyomorégés. Borsos pálinkát? - Gyomorra. Ha a gyomra fájt valakinek, akkor borsos pálinkát ittak, s akkor elmullott. - Szóval gyomorfájásra? - Gyomorfájásra. Az ësszehúzza, vagy ësszeizéli...., nem fáj. Ëgyszër-kétszër így ivott naponta, s akkor az helyrehozta a gyomrát.
(Andrásfalva-39)	- Nem csak a falusi népnél, hanem a katonaságnál ës ez vót a szokásba... - Ha valamelyik katona régën lázas beteg vót, vagy nagy gyomorrontása vót, az vót az első orvoslás, hogy azt mëgkörpölték. - A körpölés úgy történt, hogy ëgy hosszú félmétërës pálcának a végire vattát csavartak, azt a vattát mártották ëgy kicsi kevés dënaturált szëszbe, s mëggyújtották. S akkor ëgy jó nagy söröspohárnak a belsejébe bétëtték, s azt összëvissza kavargatták. Mikor az jól már a lángtól fël vót melegëdve, akkor kivëtték, és gyorsan az embërnek, vagy annak a katonának a gyomrára, vagy ahol fájt, ott odaborították. - Nekëm ëgy alkalommal ilyen esetbe 36-ot tëttek. Kétfelől az ódalamra 8-8-at, s azt a többi 16-ot mëg mind a hasamra, a köldököm körül rakták. A végén olyan csúnyán néztem ki és úgy elégették a bőrömet, hogy nem vót egyeb bajom, hanem ettől fájt a testëm. - Hát ezt a körpölést mi ellen csinálták? - A hasmenés ellen. Igen nagy hasmënésem vót, aztán úgy mëgrakták a hasamot körpvel, hogy a végén már teljesën fekete volt az összes gyomrom.
(Andrásfalva-40)	- A fehérürmöt mire használták? - A fehérüröm használata a gyomorfájástól vót. Ha valakinek nagyon fájt a gyomra, akkor fehérürmöt szárítottak, összetörték, a pálinkába tëtték. - …és kb. milyen arányba tëtték? Mondjuk ëgy fél litër pálinkába kb. mennyit? - - Hát ëgy fél litër pálinkába kb. 2-3 dëkát tëttek.
(Andrásfalva-58)	- Mü jës használjuk mëgfázás, gyulladás, gyomorfájásra. Mindënre használjuk a kamillát. Mindënre használtuk. Gőzölésre, s még mëg is ittuk a tëáját. Ha mëgfőztük úgy keserün... nem ës tëttünk cukrot belé. Köhögés ellen ës használtuk, s ha az embërnek a gyomra fájt, még arra jës jó vót. Ha valami gyulladásba vót... – kéz vagy ëlyen seb – azt ës mostuk vele s használt. Ma jës használom gőzölni, de teának ës főzök belőle.
(Hadikfalva-111))	- …Só is jó vó’t, – a só… - Édësapámnak az anyja 97 évës vót, és fájt a gyomra. S elmënt, s ëgy bögrébe tëtt ëgy marék sót, s ësszekeverte, s mëgitta, s nem fájt a gyomra. Mondom, mit ivutt? S aszongya: sót. Mondom: Hát az jó? Aszongya: Jó, me’t mëgállt a fájdalom. - Sós vizet? - Sós vizet, jó sós vizet…
(Székelykeve-160)	- Gyomorfájás, gyomorégés. - Amikor az embërnek nagyon ég a gyomra, csináljon…, – beletësz a pohárba ëgy kávéskanál szódabikarbonát, két kanál ëcetët, és ëgy féldëci vizet… Azt jól ësszekeveri, … a szëmit behunnya s lelöki, s mëgvan.

Gyomorgörcs

(Hadikfalva-117)

- Gyomorgörcs ellen mi az orvosság? - Vëgyünk 3-4 csëpp valódi tiszta köménmagot, fél evőkanál erős sósborszëszt, s azt igyuk mëg. S ez jó a gyomorgörcsre. - Arattunk júliusba, s këllëtt vóna ozsonázzunk. Ahelyëtt én elmëntem le a kútra, s ittam a kútból vizet. S az a víz úgy mëgfogott, hogy nem tudtam sëmmit, csak a gyomromot këllëtt fogjam. Este hazajöttünk. Nannyám – Pál Antal Batisné – aszongya: Sëmmit se fiam…! – …erigy csak fël Bërkóhoz, s hozzál ëgy kicsi dënaturált szëszt. A feleségëm el ës mënt, ëgy tojást elvëtt, – azzal hozta – mert pénzünk nem vót. Hozott ëgy sërëspohárba ëgy kicsi dënaturált szëszt. De én azt mëg këllëtt vóna igyam vízvel vagy cukorval. De nagyon fájt a gyomrom. Hát úgy ahogy kivëttem a kezéből, hát mëg ës ittam. De a pohárt el ës hanyítottam. Osztán arra mit kaptam ënni, nem néztem, hogy meleg málé, hideg málé. Hálistennek helyrejött a gyomrom. Rendbehozott az a dënaturált szësz. Nekëm ez használt.

Gyomorfekély
(Istensegíts-82)	- Fekély, gyomorfekély? - Gyomorfekély? –...az van. Nekëm ës vót. - …és otthon Bukovinában? - Itt ës vót. - Ott mivel gyógyították? - Ott mivel gyógyították? –…Kati! – azzal a gyükervel.., azzal a gyükervel emlékszël-ë? Az a nádgyüker, olyan vót mind a torma. Tuggya…? A tóból vëttük ki. Olyan szép ződ levele vót nagy magossan... – Itt is vót sokáig Istánnál, a testvéremnél. - Nem feketenadály? - Nem. Sás… Azt szépën lekaparta édësanyám, s apróra elvagdalta mint a tormát mikor elvagdaljuk az uborkának…,– abba, hogy tëszük belé. S akkor pálinkát ës öntöttünk rëja. S elhattuk nyolc napig, vaj tizenhat napig, hogy az érjën. Az olyan sárga lëtt belőlle, olyan sűrű lëtt, mint az olaj. De csak ëlyen pohárkával /mutatja/ këllëtt mëgigyon. Olyan gyomorfájás nem vót, hogy az ne használjon.
Gyomorpuffadás
(Székelykeve-160) Hályog a szemen (Hadikfalva-91)	- Mikor a gyomorpuffadás vót, akkor körpöt vëttek a gyomorra. Tëhát azt a körpöt úgy csinálták, hogy mëgzsírozták a kődökit, s mëggyújtották gyufával, s akkor ëgy öreg köcsögöt rëjaborítottak a kődökire, s akkor avval körpöt vëttek. S akkor így múlt el a puffadás. - Hályog a szëmën? - Mëgfőzték a tojást a hályogra, és azt borították rëja... - a tojást, a fehérjit. Azt ráborították, és azzal próbálták gyógyítani. - Nénimnek az öregasszonnak vót hályog a szëmin. Addig bújkált bánatába, hogy ëgyszër kimëntünk halmiba a bokrok közt, s ott a szëmit mëgszúrta valami ágocska…S akkor biza’ mit csinált ? Aszongyák, hogy këllene ëgy olyan tiszta szüzlëánka, s az jőjjön be…! Néném ësszetört ëgy kristályüveg darabot, - jól mind a lisztët úgy mëgtörte. Belétëtte ëgy csőbe, melybe szoktunk szőni. Rajta van a cérna. S akkor – aszongya: Gyere Ágniska! Ágnis olyan jó lëánka vót, 10 évës. Első osztályos vót. S aszongya: – Most fújd be lëánkám a szëmëmbe! S akkor a lëánka leült ëgy székre, s akkor néném eleibe, s úgy a szëmibe béfújt. S úgy akkor ësszecsukta a szëmit. S kihasította, levëtte a hályogot az az apró üvegdarab. Ez tiszta igaz vót.

(Hadikfalva-127)

- Hályog a szëmen. Mitől jött, mivel gyógyították? - A hályogot nem ës tudják mëggyógyítani. Itt van Márton Trézsi, az a bőcsübe kapta. Valami skarlatin betegség járt akkor. S az a betegség mindënkinek, akit ért, az hagyott ëgy jelt. - Trézsinek a szëme…, – ëgyik hályogos lëtt. Többet sohase lëtt látása. Ezt akkor kapta, mikor skárlátin vót. Hadikfalván 1934-ben. Ebbe… – aki beteg vót, az nem tudott kijönni. Trézsi – Bíró Ferencnek a lánya – akkor kapta ezt a kálikságot.

Hátfájás
(Andrásfalva-31)	- Hátfájásra mit szoktak használni? - Hát mit csináltunk? Mëgdörzsöltük. Tormát ës reszeltek, s máléba belékëvërték, – ilyen főtelen kukoricalisztbe, mikor meleg vót... – a tormát, s azt borították úgy tarisnyába rëja a hátra. - Körpöt szoktak-ë használni? - Igën hát, tiszta fekete lësz a feje. De jobban használt a hátfájásra a szunyogispirt, csont ispirt, dënaturált szësz. A lábfájásra jës jó. A szunyogispirtët, –…itt szalmiák szësz, – úgy hívják.
(Andrásfalva-52)	- Hátfájásra? - Tormát kukoricadarával ësszekeverték, főzővizvel leforrázták. S azt hagyták kicsitt állni, mëghűlni. Ëgy vászonzacskóba, vagy tarisnyába tëtték. A betegët haslag… /hasra/ fektették, s a hátára tëtték a zacskóban a tormás darát. Ez használt.
(Józseffalva-150)	- Hátfájás. Mitől jött, mivel gyógyították? - Hát ha mëgfázott az embër…– Sokszor mëgfázott az embër, és attól fájt a háta. Sokszor fájt a háta… - … és akkor vót ëgy patak, és abból vótak piócák, – aszondtuk vérszipó... – és azt ráraktuk a hátára, s kiszípta a rossz vért. - Körpöt ës szoktunk vetni. Vattát tekertünk ëgy pálcára, s bënzinnel mëgkentük s mëgyújtottuk, s ëgy kicsi pohárba a belsejibe körülvittük, s úgy azt a poharat ráborítottuk a fájó hátra. Ëlyen gömbölyűszádú poharak vótak.
Hidegrázás
(Andrásfalva-8/10) adatközlő: 13	- (ha a rossz víztől kapta a hidegrázást) - A hidegrázást mivel gyógyították? - Hát a hidegrázástól a legnagyobb gyógyítás az volt, hogy az embërt belérakták a ganyédombba, vagy – ha nyári időbe volt – törekbe, de jó keményën lerakták körülötte a törekët, hogy ettől melegbe lëgyën. De biza még istállótrágyába jës... künn a ganyédombba jës belétemették nyakig. S úgy… volt ëgy, vagy két nap, amig azt kihúzták belőlle. - Másik módszere? - Volt olyan módszër, hogy kékkövet, amit itt használnak a përmetezésre –…a szőlő përmetezésre –, azt a kékkövet mëgtörték, s ebből ëgy jó kávéskalánval, vagy evőkalánval belétëttek ëgy csiporba, s langyos vízvel mëgitatták. Ez annyira hányatta az embërt, hogy… a gyomrát ës volt, hogy kihánnya. - …me't azt mondták, hogy a hidegrázás ez a rossz víztől van. Móduvába dolgozgattak a népek, s ott olyan rossz vizek voltak, hogy amikor hazakerültek a nyári munkáról, akkor a java része mind hidegrázós volt, s evvel gyógyították ki. - Még más módszer mi volt? - Még volt ëgy gyógyítása ennek a hidegrázásnak, az, hogy a beteg nem is vëtte észre, mikor a mellette való (ember) ëgy vödör hideg vizet a nyakába öntött. Így, hogy ez annyira mëgëjedëtt tölle, hogy rögtön elhagyta a rázás. - Én magam ës voltam hidegrázásba. Ëngëmët mindën nap ëccër vëtt elé. Így, hogy körülbelől ëgy óra hosszáig rázott. Ezt abból kaptam, hogy Romániában benn a verebek nem a házak ódalába, s nem a fákra fészkëlnek, hanem alatt a kútaknak a kőrakások közi. –… így ëgy alkalomval ëgy verebfia beléesëtt a kútba. Igaz, hogy több ës, de kimerítëttek ëgy verebfijat, s azt beléöntötték az ételbe, amit főztek. … s amikor nekëm a tálamba öntötték az ételt, akkor azt a verebfiat az ételvel odaöntötték. Én annyira mëgcsëmëltem, hogy ebből kaptam a hidegrázást. Ez így volt. - S ezt mivel gyógyították? - Ezt nem tudom másképp elmondani, csak evvel a kékkővel, …evvel gyógyítottak ki. - …De azt hittem, hogy beléhalok, mikor mëgitatták. Me’ három napig sëmmit sem ëttem. Mindig csak hányni akartam, pedig nem volt mit. - …Hát elbeszélëm akkor ezt a dolgot egész a kezdetétől… Én román katona voltam. A ténylegës időmet szolgáltam. A magyar katonaság, a magyar nép, az kisebbségben volt a románok között. Inkább használták őket mezei munkára… Így ëngëmët is kivittek ëgy ëlyen mezei munkára, ahol kertbe këllëtt nekünk dolgozni. - Ëgy bulgár volt a szakácsunk, s az főzött nekünk ebédet. De mikor az ebéd kész volt, akkor azt ő kevesëllte, s így ëgy vödörbe vizet vitt a kútról, s abba volt ëgy csóré verebfiju. S mikor ő beléöntötte a levesbe a vizet, hogy több legyen, akkor nem vëtte észre, hogy a verebfijat beleöntötte…–… s így került nekëm – amikor osztotta ki az ételt – a tálamba. –...és én ettől annyira mëgcsëmëltem, hogy ettől tovább mind ëgy hónapig voltam olyan beteg, hogy mindën nap ëgyszër kirázott a hideg. - Miről ismerték fël a hidegrázást? - A hidegrázást arról ismerték mëg, hogy az embër előbbször erőst izzadott, s akkor kezdëtt a hideg futni utána, –…rajta az egész testjin. - A nyári üdőbe, mikor a legnagyobb meleg volt, akkor ës subát, dunyhát, bundát, – ami volt – mint rëjarakták, s még azt ës lerázta magáról, úgy átfázott. Addig amig ez átol nem járta, s ennek vége nem lëtt. De ez tartott kb. ëgy óra hosszáig, amig állandóan úgy vacogott, hogy akármennyi gúnya volt rëarakva, azt magáról lerázta. Ez így volt...
(Andrásfalva-65) adatközlő: 26	Forró hidegrázás? - A forró hidegrázást úgy gyógyították, hogy ëgy litër pálinkába ëgy litër édëstejet ësszekevertek. Az édëstejbe előbb fejérürmöt tëttek. 2-3 napig áztatták ezt ësszekeverve, s így adták a betegnek. - A leggyakrabban főleg az arcon van, és erős fejfájással kezdődik. Majd lila pirosság tüzesség vonja be a gyulladásos testrészt, és a betegët a forró hidegrázás gyötri, s az izzadság kiveri. Aki a betegségben szënvedëtt, arra azt mondták: hánnya a Szënt Antal tüze.)
(Istensegíts-66) adatközlő: 23 adatközlő: 39	A hidegrázás mitől jött, mi okozta, mivel gyógyították? - Hát ingëmët ës rázott a hideg. Úgy történt, hogy két hónapra cékla... – me’ úgy montuk otthon ugyë…– céklakapálni, répakapálni vótunk… Mikor jöttünk haza, – imán szavam nem felejtëm –, mü ott benn ëgyebet nem ëttünk csak túrót. Mindën nap túrós málé. Hát én osztán mëgláttam benne a kukacot, s nekëm nem këllëtt imá’ többet. Én gyűjtöttem ëgy dézsácskába, úgy, hogy mire letőt a két hónap, a dézsácskát én mëgtőtöttem túróval. - Mikor mëntünk haza, hát én nem tudom mi lölt. Én olyan beteg lëttem. Mëgëttem ëgy pár szëm mëggyët. Lehet, hogy éhës vótam, s alig tudtam én a kocsira fëlülni, s olyan beteg lëttem... A hideg kezdëtt rázni… S akkor hazamëntem, s úgy lebetegëdtem onnantól, hogy mikor hazakerültünk mindën nap rázott a hideg. Anyám – mint Mënyhár mongya – főzött így borba, vagy tudom-ës én…, – főzött. – …ëlyen szëgfűborsot rakott belé, csípős borsot, s nem használt sëmmit. Aztán apám elvitt Radócra a kórházba, s ott vótam két hétig, s attak azt a kínai port…, s én mindig úgy csináltam, hogy kivëttem ëgyikből, s akkor azt mëgittam, – … s akkor aztat eldugtam a szalmazsákba. Úgy, hogy ësszegyűjtöttem vót vaj 10 darabot, vaj tizënötöt így kicsidënként, de… ingëmët, még azon a nap, péntëkën…, – sose felejtëm el –, mikor bévittek azon a nap, ki këllëtt vóna rázzon, s nem rázott ki. Mëgijedëtt biztosan a hidegrázás, hogy kórházba kerültem. Hát két hétig mondom olyan beteg vótam, de amúgy egész nyáron beteg vótam. Azt, hogy hát… mëggyüjtögettem azt a kínait…, s mikor hazamëntem, akkor vittem haza a kínait, s akinek csak adtam, mind mëggyógyultak attól a kínaiportól. Olyan keserű vót. S attól mindënki mëggyógyult, akinek adtam. Másik adatközlő: - Nem tudja Rózsi néni, hogy ez mitől jött, … ez a hidegrázás? - Hát a hidegrázás a csëmëllésen múlik. Csëmëllés ës vót, s az ételëktől ës. - Apám elvitt vót münköt ëgy évre elszëgődött bé Móduvába. Vót vaj hat család. Még a Mënyhárdnak a sógora ott vót, s a nagynénje. S akkor a testvérëm mëglátta, főztek babot, s belé vót abba téve..., hát azt se tudom mi vót belefőzve. - Kausba kitőtötték a babot, a levet, –…teli vót hagymával. A fakalánba mikor kiemelte, hát az izé, szotyogott le a hagyma, a sok hagyma. S azt mëglátta a gyerëk. Én nem tudom ëtt-ë belőle, nem-ë? -...elég, hogy - aszongya - no apám ës elérte azt, hogy izéből eszik… - kausból -, …vagy hogy mondta, nem tudom. Az a gyermëk 14 évës vót. S aszongya - ide këllëtt apa hozzon… - aszongya - Hát ëlyen ételt këll ënni…? - aszongya. Hát ëlyen ételt këll ënni? Hát ettől mëg lehet halni! Nem szólt apám sëmmit. A gyerëk akkor mëgbetegëdëtt, s egész évën kërësztül olyan sebëk jöttek ki rajta. Nem kelések. A fejin, testin, egésszen, hogy mikor ëgy év letőt, akkor hazamëntek, s a gyermëk mëghalt. Belé këllëtt pusztuljon. Nem használt sëmmi. Nem tudtak olyan orvosságot adni, hogy attól mëggyógyult vóna.
(Hadikfalva-96/97) adatközlő: 21	- Hidegrázás csëmëlléstől. - A hidegrázás attól jő, hogy nagyon jóizűt eszik, vagy ki van fárodva, és mëgállt..., nem tudja fëldolgozni a gyomrába az ételt. Ebből kapja a csëmërt. - ...és akkor ebből fejlődik ki a hidegrázás? - Ebből lëtt a hidegrázás. Én úgy jártam..., mëgcsëmëltem, s még édësanyám mëg ës dörgölt ingëmët. - Béhítta Dëák Pálnét, és mëgdörgöltek szappanval, jó meleg vízvel mëgmosdattak, és háromszor vizetvettek, s abból három csëppët bényomtak a gégémre. Erre jött osztán a hidegrázás… - Négy nap tartott, de olyan csúful tartott... - A hidegrázást këndtëknél a csëmëlléssel ëssze lehet hozni? - A csëmëllés? -... az sokáig tart, még két évig ës, ha nem talál orvosságra. - S akkor mivel gyógyították – mégis… - más egyébbel a hidegrázást? - Hát mivel? Ëgyrésze ivutt pëtróleumot. A másikot mëg këllëtt ëjeszteni, valahogy úgy, hogy ëgy vödör vizet ráönteni, hogy ëjeggyën mëg. S elhatta, akit elhagyott... - De a’ más... (értsd: másik ember – a szerk.) - sokféle hidegrázás vót – …a’ más... - biza këllëtt forduljon orvoshoz. - S akkor adott valami olyant... - e’ én tudom, hogy a hideg rázta a férjemët, nagyon beteg vót… Osztán elmëntem Vilmus bámhoz, Márton Vilmushoz. - Őt ës rázta a hideg, s adott nekëm ëgy olyan receptët, hogy mënnyek azzal... S osztán olyan vót, mind a hamu. Három szëmëcskét, vaj mëlyen por vót -...bévett, s az vitte el... Hát csúnya a hidegrázás. Másik adatközlő: - A hidegrázást még azzal is lehet védeni.. - aszonták, hogy égés van! - s úgy mëgëjedëtt, hogy a kertbe hátra futott nálunk s aszongya: - Hol az égés? , s úgy mëgëjedëtt... - Pál István úgy mëgëjedëtt, hogy a kertbe hátrafutott nálunk s aszongya: - Hol az égés? Há’ mondom - ki mondta? - Hát azt mondták, hogy égés van! - S ezzel gyógyult mëg. Erre én emlékszek. Én nagy gyerëk vótam. Másik adatközlő: - A férjemët rázta a hideg sokáig. S akkor ő erőszakot tëtt, hogy mikor a hidegrázás jött, - ...me’ mindën nap mëgvót ëgy időpont, hogy mikor kezdte a hideg rázni..., - ...akkor ő felőtözött azelőtt... -... s akkor ő addig mënt, hogy… - aszongya - má’ úgy el vót fáradva, hogy... csak ëgy pillanatig állott vóna mëg, abba helybe kirázta vóna a hideg. Osztán erőszakot csinált, s többet sose rázta a hideg. ...De sokáig rázta. Sokáig, hogy imán nem tudták, hogy mit csináljanak vele. S aztán ezzel mëggyógyult. S többet sohase rázta ki a hideg.
(Hadikfalva-137)	- Ugyë… - mondom -, hogy sok mindënt próbáltam, mert az öregasszon sokat mondott, de akkor még hidegrázta, tudja az ideg gyötörte, …és akkor – mondom -, most attól mit lehet csinálni? Mënnyën – aszongya - a mezőn így a… - kërësztül vót a fődeken, ilyen gyalogút, - s akkor aszongya -, a borozdákon lát… - olyan kerek lapija van neki, és az felnő magosabbra… s azon olyan virágja van mind a gyöngyvirág, s a közepibe kicsi sárga van. Aszongya: Azt vigye haza. Főzze mëg – aszongya -, de rozskorpa savanyító-anyával... Hát ez nekëm nem vót, de el këllëtt mënni a szomszédba, s kértem rozskorpa savanyító-anyát, s akkor még arra én töltöttem vizet, s azt a burjánt belétëttem s mëgfőztem. S tëttem belé cukrot, de letëttem, hogy kihüljön. …és akkor szépën abból ivott. Aztán…, hogy használt-ë…, de a hidegrázás elhagyta. Akkor csak használt ugyë…?

Himlő
(Istensegíts-89)	- Tudom, kiütés vót régebben. Himlő vót. Kiütött rajtam ës. Lëjánka vótam, s tudom, hogy anyám vizes lepëdőbe takart, s bétëtt a donyha alá, s úgy gyógyított mëg. - Meleg vizes lepëdőbe belégöngyölt, s akkor betëtt a donyha alá, a jó melegbe. ... ott këllëtt üljek. Mëg këllëtt száradjon a lepëdő rajtam.
(Székelykeve-160)	- Himlő. - A himlőt úgy gyógyították szüleink, hogy ëgy kicsi rumot adtak annak a csecsemőnek. - Ha berugott, – aszonták, annál gyorsabban nyomja ki a hasán a himlőt.
(Józseffalva-150)	- Apró kiütés a testën.. A gyermëkëknek szokott főleg lënni, Volt-ë orvossága. Mi volt? - Volt. Melegágyba fektették, és lisztët pörköltek neki, és azt tëtték a testire. S akkor szünt mëg az apró.
Holdkóros
(Andrásfalva-42)	- A holdkórost hogy gyógyították? - A holdkórost? ... azt mondták a holdkórosnak, aki még a bölcsőbe feküdt, és az ablakon a telihold besütött… - ennek a holdnak a világa annyira mëgsütötte a bölcsőbe fekvő kisgyermëket, hogy azután mindig a teleholdkor az álma... - éjszaka fëlkőt és kimënt. Amikor kimënt, az udvaron elmënt jobbra, balra, hátra, előre. - De olyan is előfordult, aki a ház végén a gërëzdën, - me' faházak vótak -, fëlmënt a ház végén, …fël a födël tetejére. …és a házak tetején végigsétált, mëg visszasétált, s lemënt. …Csak az vót benne, hogy olyankor nem vót szabad az embërnek neki szólni, mert fëlébredëtt és leesett. Békét këllëtt hagyni…, - …hogy mennyire holdkóros, -…hogy rendësen teliholdra nyugtalan, fölkel, -…hogy ëgy nagy teknő hidegvizet tëttek a bölcső mellé. -…Vagy ha ágyba feküdt, az nem tudott sëmmit. …s azt a nagy disznyóvágó teknyőt teli hideg vízvel odatëtték. Mikor ő az ágyba fëlkőt, akkor beleesett a teknőbe, s abba a hideg vízbe fëlébredett. Ez igaz vót. - Kb. hányszor këllëtt ezt a műveletet mëgcsinálni, hogy kigyógyuljon? - Hát bizan négyszër-ötször is mëg këllëtt ezt csinálni, amíg aztán lassan.... - Hát azt mondták olyan is vót, aki kinőtt belőle. De ez nagyon nehezen ment. Inkább ezzel a hideg vízzel vették ki belőle.
(Istensegíts-90)	- Holdkóros, ilyen is volt ? Mitől jött, és mivel próbálták gyógyítani? - Sëmmi mással, csak be këllëtt hozni az istálóból, s odafektettük le a konyhába. Éjjel fëlébredëtt, s elkezdëtt mënni. - …hol a függönyt szaggatta, hol maga alól kitépëtt mindënt. Hideg vízzel szokták locsolni…Azt mondta apósom, hogy mikor holdkóros, akkor nem szabad a gyerëkët bántani. - A gërëndákon mënt a padláson. S a csëlédek a másikok ott látták mëg, hogy mënyën, mászik István a gërëndán. De ëlyenkor nem lehetëtt hozzászólni…
(Székelykeve-159)	- Holdkóros. - Aszon’ták, aki holdkóros…, - mikor a hold fogyatkozik, akkor éri el a holdkórossága. Nincs nyugta. Fëlkel az ágyból és borongál, szóval járkál. Tëhát akkor mikor a hold teli van, azt mëg këll várja, hogy elmúljon. Mikor mëgjelën’ az újhold, álljon ki a csarnokba, és mondja háromszor: Új hold, új király, te elhittál a lakodalmadba, de én nem mënyëk el, hanem elküldöm a nyugtalanságomot, és a hódkorosságomot! - … és ezzel állítsuk mëg a holdkórosságot.
(Hadikfalva-117)	- Holdkóros, ilyen volt-ë? - Holdkóros, - én mëgmondom. A holdkóros olyan vót, hogy…-…én vótam a lëányoknak Bábucskénba a kálfa, 40 lëánnak. S vótak ott embërëk. S ëgy félidős embër vót. Hát éjjel, hát… - én sokszor fëlkőtem. - A leányok között jól érëzte magát? - Jól. Jól. Hát kicsikék vótak…- 13 - 14 évësek. Fëlkeltem éjjel s még bé jës takartam őket. Vótak legénkék ës. Ëgyszër látom…-… mü olyan hosszú hámbárba laktunk, - úgy mondták, magazin. Hát ëgy embër fël van ülve, és a helyiről lejött, s odamënt a végire, seggën csúszva, úgy…- ahogy csinálta a répát, mikor szëdték ki a gazt belőle. S mondom: Szerelmes Istenem, hát neki szólnék, mit csináljak? Elhagyom mit csinál, mi lësz ennek a vége! Addig, hogy eljött a végire, s ott mëgtért, s eljött a helyire. Sëtét vót. Nekëm vót ëgy elemlámpám. Hogy talál ő vissza a helyire? S azt mongya, hogy hát na… - már ezzel ës kevesebb lesz holnapra a munkám. Ezt mondotta. S rëggel mondom neki…, – s aszongya, nem igaz! Nem igaz... - S hát vót Istensegítsbe mëgint ëgy kálfa. Úgy mondtuk kálfa… S mondom, hogy te tudsz-ë erről? - S aszongya: Tud róla, de sohase vëtte észre. Mert én aluszok, sohase kelëk fël éjjel. - Nem tudtam én mëggyőzni, hogy igaz-ë. - Hadd el…, - mondom -, ëgyszër fëlkőtlek. Mikor eljő az idő fëlkőtlek. Nem minden éjën jön. Ötödik éjën, tizedik éjën csak úgy në… –Ëgyszër mëgint fëlkel, s mëgint matat, s mënyën. Úgy mint amikor dolgozott a fődön, seggën csúszott. S odamëntem, s mondom: - Ëndre! - úgy hítták Szëmő Ëndre - … Ëndre, kelj csak fël! Jó! – azt mongya… - Nézd, most indult mëg a répába…, - szëdni a répát ki! - De nem këllëtt vóna neki szóljon! Odamënt s aszongya: te, nem eleget dolgozol nappal? - aszongya: Még most ës nem tudsz pihenni? Úgy mëgëjedëtt, hogy többet ezt nem csinálta míg ott vótam. - Hát azt mongyák, hogy aki éjjel fëlkel s mënyën, hát azt én ës láttam. A szomszéd gyerëk vót, ëgy 16 évës gyerëk. Felkőt, s eljött bé anyósomékni. Ott ültünk benn. Fëlkőt s béjött, s a lószërszámokot - mind a kettőt - mëgfogta, s fëltëtte a lovakra. S aszondta anyósom, hogy nem szabad neki szólni. El këll hagyni. Elmënt szépën haza, s anyósom hazakésérte, s mongya az annyának. S az aszongya: most fekütt le. De most járt bé nálunk. S rëggel nem tudta. Ezt én ës láttam. - De ezt tudták-e valamivel gyógyítani? - Azt is hallottam, hogy a kútból…, - a gyerëk fëlkőt, s a kútba vótak ëlyen éjeli madarak. Úgy mondták, cigánverebek. S az éjjel lemënt a kútba, s azt a fészkët mind kiszëdte. -…és nem merték, mert hírt kaptak, s nem mertek neki szólni, hogy nehogy beléessék. Szépën onnat kijött, s elmënt a helyire, s lefekütt. S ha neki szóltak vóna, abba a helybe beléesëtt vóna a kútba. S akkor mëgfulladt vóna a kútba, me’t mély kút vót. Nem mertek neki szólni. Szépën fëlkőt, s a madarakot kivégezte. Ezt én tudom. - Miből kapták? - Ëjedségből. Bizan az ëjedségből sok mindënt lehet kapni… - Hát én ës vótam ëjedségbe. Fëlkeltem az ágyból, - aludtam -, s leguggoltam, s az ágy alá lestem be… Anyámék fonták a hagymát este. Többen fonták, me’ mindig vót segítség. Úgy, hogy ő látta, hogy én lesek bé az ágy alá… Dehát én nem tudom mért lestem.

Hülés, mëghülés /Reuma/
(Andrásfalva-46)	- Hülés -mëghülés /Reuma/. - Nannyám a reumás karjára pisivel sárga fődet gyúrt, azt két rongy közé tëtte. S azt tëtte a karjára. S rëja még száraz rongyot..., s használt.
(Andrásfalva-48)	- Hülés ellen? - Szëntëlt koszorút főztek mezei virágból. Pipacs, búzavirág, galambvirág, vadárvácska, s egyéb füvekből, Úrnap előtt këllëtt szëdni, hogy az ereje ne mënjen el, ne hërvadjon el. - Csak úrnapi körmënet alatt szëntëltették. A négy kápolnához lerakták, vaj a kërësztre lobogóra, vaj Mária szoborra, vaj a karjikra vëtték. Ebből fërëdőt főztek. Nagyon használt a hülés ellen.
(Andrásfalva-60)	- Hülés... - influënza ellen is használtak a hagymát, de még úgy tudom sok mindën másra is... Télën egész télën, ott állt ëgy fazakacska a füttőn teli hagymalé-tëával, s avval védekëztünk a hülésës betegségek, s az influënza ellen.
(Hadikfalva-130)	- Az hülés. Hát forró tëával. Mëgpërgëltük a cukrot, öntöttük vizet rá , s abból ittunk. - Mikor a lovat patkolták, s a kovács a patkót vërëssen rëjanyomta a patájára a lónak, az a körömhöz, odafutottunk s bűzöltük azt a lókörmöt. S az vót, hogy az szaggassa ëssze az orromlikát, s akkor a takon kijött…

Igézés, igizés, igézet, szëmverés
(Istensegíts-80)	- Az igézetet mivel gyógyították? - Úgy mondta az orvos, hogy rossz szëm nézi mëg a kicsikét, s akkor mëgigéződik, s akkor këll vizetvetni.
(Andrásfalva-51)	- Szëmverésre, igizetre? - Ëgy Miatyánk, kilenc Üdvözlégy s ëgy Hiszëkëgyet mondtak. S akkor belétëtték a vízbe a kilenc égő szenet. Mëgmosás után kërësztët vettek a betegre, s mondták: Jézus születése előtt hëgyek nőttek, kövek nőttek. Jézus születése után mindënëk mëgtértek. Térjën mëg ezën a kicsikén ës ez a betegség.
(Józseffalva-149)	- Igizés - Azt mondták, kinek a szemöldöke ësszeér, az igizős. Ha a kis gyerëkët mëgigézték, akkor mondtak fëlëtte három miatyánkot s három üdvözlégyët, s akkor odatartották a kis gyerëkre azt az edényt, - …azt a tálat, és akkor belétették a parazsat, de ólom is vót benne. Az mëgolvadott, s úgy öntötték bele. - Ónöntés is vót? - Igën.
(Székelykeve-156)	- Igézés, szëmverés. - Szëmverés. Azt saját magam örököltem, öreganyámtól mëgtanó’tam. A miatyánkot elmondtam…, és akkor elvëttem ëgy ëvőkanalat, és az ëvőkanálval két kanál vizet belemertem ëgy bögrébe. S mikor én elmondtam a miatyánkot, utána a késvel háromszor kërësztët vettem a bögrére… - a vízre, és azt mondtam: szëm mëgnézte, szív mëgszerette, Szëntlélëk Úristen vigasztald mëg a szëm mëgvert gyermëkët! - Ezt elmondtam háromszor… - és amikor ezt bevégeztem, akkor a bögréből átmértem ëgy másik kis bögrébe azt a vizet, és ha az a gyermëk valóban mëg vót verve szëmvel, a hét kanál vízből 11 - 12 kanál víz lëtt… Avval mosogattam a szëmëcskéjit, kezecskéjit, és a kis hasacskáját. …és ëgy két óra múlva a gyermëk pihenni tért. Szépën elaludt, és az igizés elmúlott. De azt háromszor këllëtt mëgismételni. Napfëlkeltekor, napnyugtakor.
(Andrásfalva-22)	- Az igézésre mit használtak? - Régebb vizetvettünk a gyerëkëknek, ha mëgigizték. - Elmondtunk három miatyánkot, három üdvözlégyet, s ëgy hiszëkëgyet. S vettünk szenet a vízbe..., három szëm szenet belé... S akkor avval mëgmostuk a tenyerecskéjét, a talpacskáját, a fejecskéjét, hátul a nyakacskáját, s elaludt... S azt mondtuk, hogy attól gyógyult mëg. - Valami babonás dolgot nem mondtak? - Dehogy nem...! Amikor mostuk, akkor mondtuk, hogy kék szëm, ződ szëm, fekete szëm mëgnézte, s Szëntlélëk Úristen vigasztald mëg a lelkët benne! S akkor kivittük a vizet, s visszafelé fëlöntöttük a ház tetejire. - ...és ez mit jelëntëtt? - Hát így tanultuk az öregebb szülőktől.
(Székelykeve-156)	- Igézés, szëmverés. - Szëmverés. Azt saját magam örököltem, öreganyámtól mëgtanó’tam. A miatyánkot elmondtam…, és akkor elvëttem ëgy ëvőkanalat, és az ëvőkanálval két kanál vizet belemertem ëgy bögrébe. S mikor én elmondtam a miatyánkot, utána a késvel háromszor kërësztet vettem a bögrére… - a vízre, és azt mondtam: “Szëm mëgnézte, szív mëgszerette, Szëntlélëk Úristen vigasztald mëg a szëm mëgvert gyermëkët!” Ezt elmondtam háromszor… - és amikor ezt bevégeztem, akkor a bögréből átmértem ëgy másik kis bögrébe azt a vizet, és ha az a gyermëk valóban mëg vót verve szëmvel, a hét kanál vízből 11 - 12 kanál víz lëtt… - Avval mosogattam a szëmëcskéjit, kezecskéjit, és a kis hasacskáját. …és ëgy két óra múlva a gyermëk pihenni tért. Szépën elaludt, és az igizés elmúlott. … De azt háromszor këllëtt mëgismételni. Napfëlkeltekor, napnyugtakor.
(Andrásfalva-49) (Hadikfalva-136)	- A szëmverést, eltöpködték? - Ptü - ptü, mëg nem igizlek! - Igézés. Amikor mëgigézték a gyerëkët? - Amikor mëgigézték, akkor szenes vizet vetettünk, s imádkoztunk. Az anyósomtól én úgy tanultam, hogy aszongya: “Vettem a vizet erdőnek ágából-bogából, mind Mária vetëtte Jézus Krisztusnak a Szent Joáchim kútjából.” - Akkor imádkoztam ëgy Miatyánkot, s akkor a gyufaszálból, - amiből a vizetvetëttem belédobtam a vízbe, s abból még ëgy szëmëcske sem maradott…, - …sëmmi. - úgy lemënt. Nem – úgy… - nagy szëmëket vëttünk, me vitte a víz, hanem gyufaszálból vetëttem a vizet, s belémënt. S az… - mikor két miatyánk s két üdvözlégy Máriát, s ëgy hiszëkëggyet elimádkoztam, mindig ëgy-ëgy gyufaszál szëmëcskét égettek, s belédobtam a vízbe, s mëgmostam az arcáját, s ëgyet ivutt belőle, s mëggyógyult. - Itt van ëgy lányunk, 19 évës, s bizan én már neki imá’ többször këllëtt vessek, mert a munkahelyin ëgyik is, s a másik is elfújta a fejit, s mëgigézték. S én azt mondtam: Szëm mëgnézte, szű’ mëgszerette ezër angyal vígasztalja, s a Boldogságos Szüz Mária. S akkor elköpdöste. S még újra háromszor ezt elmondani. S jól lëtt a gyerëk … - mëggyógyult.
Ijedtség
(Andrásfalva-16)	- Hát voltak olyan öregasszonyok régebb, s aztán ónval... Ónot öntöttek úgy vízbe, imádkoztak rá, s még az is mëgjelënt, hogy mitől ëjedëtt mëg a gyermëk, ha olyan betegség találta... - Az ónból kiömlött szabályosan, hogy mitől ijedëtt mëg, hogy mitől lëtt olyan borzalmas beteg. Régebb evvel gyógyítottak…, - ónöntésvel. - Szóval az ijedtségtôl van az epilepszia, vagyis a rosszbetegség? - Ijedtségtől jött. Igën.
(Andrásfalva-34)	- Az ónöntést ijedtségre használták? - Ijedségre. - És, hogy csinálták, ezt el tudná-ë mondani? - Hát úgy, hogy azt a kicsit lefektették, és úgy, hogy ne lássa az a kicsi. Letakarták a szëmeit. …és azt az ónot belétëtték a kalánba. …és mëgolvasztották azt az ónot. S amikor eloldódott, jól elolvadott, úgy, hogy folyadék vót, akkor ëgy tányérba tëttek hideg vizet, vagy ëgy tál hideg vizet, s akkor aztán az ónot beléöntötték a vízbe. S azt is këllëtt csinálni háromszor ëgymás után, és három-négy nap.
Izzadás
(Hadikfalva-126)	- Ha valakit kivert a víz - Itt azt mondják, hogy a szüvitől van.
(Andrásfalva-9) adatközlő: 13	- A hidegrázást arról ismerték mëg, hogy az embër előbbször erőst izzadott, s akkor kezdëtt a hideg futni utána, –…rajta az egész testjin.
Kankó, trippër
(Istensegíts-91)	- Kankó, trippër? - Az ëlyenëkët füstre szokták tënni. Három hétig tartották a füstön. Az embërt ës, s az asszont ës. Ki ëlyenbe beléesëtt. Ha kibírta azt a füstöt. Ëgy orvosság volt, és három hétig nem vót szabad az ágyból leszállni. - S ha kibírta a három hetet, akkor mëggyógyult. S ha nem bírta ki, belepusztult. Így szokták gyógyítani. - Hát Györfi Jóskát és Györfinét, - ugyë - nannyám többször elmondta, hogy azok ëlyen betegségbe vótak, és így gyógyították ki. Én üsmertem mind a kettőt.

Kancsi, kancsal
(Hadikfalva-128)	- Kancsiság. Kancsal. - Hát az én bátyám - Vilmus bácsim - nem úgy születëtt. S aszondta édësanyám, hogy azt úgy kapta a bőcsübe. Me’t a gyermëk kicsike vót, s këllëtt vóna szoptassa, s anyám elhanyagolta. Addig kénlódott, hogy a szëmei ësszeakaszkodtak. Ëgyik szëme a másikot rontotta. S úgy ő szépën mëg is vót azzal a kancsiságval. De hogyha lëtt vóna akkor még szëmüveg úgy, mind most van… - De nem vót, s nem adtak. S így akkor gyógyítani nem tudták. Másik adatközlő: - Akkor azt ës mondták: a bőcsühöz ne álljanak oda a fejihez, mert akkor lësz kancsi a gyerëk. Nem vót szabad odaálljunk a bőcsühöz hátul. Igën így mondták. Hogy osztán igaz vót-ë…, nem-ë, azt nem tudom. Gyógyítani ezt nem tudták.
Kanyaró
(Andrásfalva-38)	- Ha valakinek kiütése volt a testén, vagy az arcán, hogy is hívták ezëkët? -... kanyaró, vagy micsoda? - Otvar… - Apró… - Himlő... - Mivel gyógyították, ha mëgkőte az apró gyermëkët? - Italval. S melegbe tartani. Pálinkát, bort, de inkább pálinkát, mert jobban átmelegëdëtt attól, s hamarább kihajtotta.
Karcolás
(Andrásfalva-22)	- A karcolást mivel gyógyították? - Mikor karcolták a gyermëkëknek a karocskájikot, akkor tejfëlvel szoktuk mëgkenni, s az húzta ki a tüzit. - És ha valakit mëgkarmolt a macska? - ..., vagy az embër kezét, vagy a gyermëk kezét -, azt mivel gyógyították? - Hát arra nem emlékëzëk.
(Székelykeve-156)	- Tëhát a karcolás… - van többféleképp. A macskakarcolás hamisabb, - hamis…! -… az talán a legveszélyësebb, mérges. Hát azt elvágunk ëgy vöröshagymát kétfelé…, - de frissen. Természetës mikor az a macska mëgkarmolja az embërnek a karját, és a vér előbuggyan, azonnal a friss hagymát elvágni kétfelé, és jól besúrolni háromszor… - A karmolás nem kap tüzet… - nem kap lázt, és elmúlik.

Kelés
(Andrásfalva-49) adatközlő:25 (Andrásfalva-15) adatközlő: 30	- A sebëk nevei: Kelés, tüzes kelés, dagadás, kemén-dagadás, tályog, nagymarin, feneketlen seb, éjjeli pattanás, szerelëm-szökés, ëpsëmërëg és leves-gënnyes terjedő ragályos seb. - A kelést mivel gyógyították? - Hát legjobban, ami legjobban használt neki, kerestünk ëgy olyan asszont, amely’kinek kicsikéje volt, s szoptatott, és fejt tejet. Azt a tejet búzalisztvel ësszegyúrtuk, s azt tëttük rá. Mëgkentük ëgy kis zsírval, hogy ne ragadjon rá. Ez volt a legjobb. - Aztán még más csinálta úgy, hogy szalonnát vágott rá, vagy pedig hagymát sütöttek rá. Evvel a háromfélével szokták régebb a kelést gyógyítani. Nem kivágták, hanem evvel gyógyították. - Na és ez mëgérlelte? - Mëgérlelte, még ki is hasította. - Utána kinyomták? - Igën.
(Andrásfalva-31) adatközlő: 19	- A kelésre mit tëttek, hogy kifakadjon? - Hát mit tëttünk? Hagymát. - Főztünk húslevest, s abba a húslevesbe belétëttünk hagymát. S akkor azt a hagymát kiszëdtük, ha jól mëgfőtt, és széjjelszedtük, és a hagymának azt a kovákot..., - mert olyan részleges a hagyma. S azt leraktuk. Az kifokasztotta, mëg ës érlelte, s ki jës fokasztotta. - Tulipánlapival gyógyítottak-ë? - Nem - hanem lenmagot s kendërmagot méhviasszal ëgybefőztünk, ëgybeolvasztottuk, s avval leragasztottuk azt a kelést. S az érlelte, s ki jës fakadt.
(Andrásfalva-48) adatközlő: 36 adatközlő: 25	- Rossz kelés? - A csúnya rossz sebëkët a Szucsáva vizibe këllëtt mosni. A folyó víz kivontatta és elvitte a sebről a fájdalmat, s mëggyógyult. - Kelésës seb gyógyítása? - A kelésës lábat új fazékba tëtt vízben mëgmosták, és azt a vizet a kërësztútra kiöntötték, hogy másra ragadjon a kelés. - …az almát kétfelé hasították, azzal a gennyes sebrészt mëgnyomkodták. Újra összetéve a kërësztútra tëtték. A hiedelëm szërint, elég volt az is ha valaki fëlvëtte, arra már ráragadt a gennyes seb.
(Andrásfalva-49) adatközlő: 15	- Vërës hagymát sütöttek és rátették. - Vagy kovásszal és háziszappannal keverték. - Nyúlhájjal fokasztották ki. - Fehér liliom levele, utilapi, citromlevél is szívja a sebëket. - A feketenadály gyökerét mëgfőzték, és azzal mosták a sebët. - Írt főztek vagy gyúrtak. - A rajviasz, a szalonnaszelet, a paradicsom és a tehéntúró és a vajlapi is érleli és kifakasztja a keléses sebët.
(Andrásfalva-59) adatközlő: 09	- A hagymát mëgfonnyasztották a füttőn /kályha/ s akkor a kovát levették, s rátették a daganatra, /duzzanat/ s ez mëgérlelte és kifokadt a duzzanat…, a kelés.
(Andrásfalva-60) adatközlő: 17 adatközlő: 36 adatközlő: 17 adatközlő: 35	- Akármëlyen kelés, vagy seb volt, a hagymát kétfelé hasítottuk... s úgy szappant tëttünk belé. Igën jó gyógyszër. - A kelésre sült hagymát tëttünk. - Mëgsütték a hagymát, kettőbe vágták s úgy levëttek a beliből ëgy kovát, s abba szappant tëttek, s ezt tëtték a kelésre. - Írt csináltunk belőle… A hagymát fëlvágva jól mëgdinszteltük. Akkor szappant tëttünk hozzá, jól ësszekevertük, amikor kihült, rongyra tëttük, úgy ráborítottuk a kelésre.
(Istensegíts-74) adatközlő: 14	- A kelés az mitől jött, és mivel gyógyították? - A tésztát ësszegyúrták ugyë… - tejvel, sokszor csicstejvel, s akkor még mézet ës tëttek belé, s akkor még hagymát ës pirítottak - sütöttek, s akkor tëttek viaszot, vaj pedig zsírt, s azt akkor rëjatették s az kihúzta. - Vaj pedig a kelésre tëttek nyúlbőrt. Azt mëgáztatták a tejbe, s mikor jól mëgpuhult, azt rëjatették a kelésre, s az addig érlelte, ott mëgpuhult a izé…, hogy kifakasztotta azt a kelést. S akkor még a bótból ... vëttünk a patikából klastromot, s azt mëgpuhítottuk, s akkor aztot elnyomtuk jól…, s azt rëjatették, s az osztán ki jës húzta még a gyükerit ës. - Mü …izét tëttünk rëja az ëlyenre… - Sós szalonnát, füstöltet, s vékonkára levágtuk… - Még a nagymarinra-jës. Abból a sós szalonnából vékonkát levágtunk, s békötöttük, jól leszorítottuk, s 2-3 napra már ki vót fokadva az a seb.
(Istensegíts-75) adatközlő: 14	- Még amúgy mivel gyógyították az ilyen kelésëkët, marinokot? Valamit nem főztek ëssze a gyógyításukra? - Ëlyen lapikot, de az vót a legjobb… a laposminta. …vót fejérliliom, azt ësszekevertük. …akkor vót utilapi, azt ës úgy mëgverëgettük, s a kelést békötöttük vele, s a két három napra ki vót fokadva. - Az írt ismerték-ë Istensegitsën? - Anyám főzte. Méhviasz, s fenyőfaszurok, s kámfor, s faolaj. Négy félét ësszefőztek. Az nagyon jó orvosság. - Marcinak az enyimnek nagyon fájt a lába. Vót még a bukovinai üvegbe ebből a zsírból…, ebből az orvosságból. Tuggya-ë…? - …járt Marci az orvoshoz. Nem gyógyult, s nem gyógyult… S akkor lejött hozzám, s aszongya: Anyóka, van-ë még belőle? Mondom: van fiam. Mëgkente. Elég az, hogy këllëtt harmadnap múlva mënnyën…, - me’t ugyë këllëtt a bányába mënnyën… Hát most mit csináljon? Újrakötte Marci, s az orvos kioldta, s – aszongya - Marci! …aszongya az orvos - ez olyan szép magának ez a sebje most, - aszongya - mi van ezzel? De ugye annak a kámfornak érzik a szagja… - aszongya - Maga nem csinált valamit? Akkor Marci elbeszélte, hogy van nekëm ëgy mamám, s az tëtt rá házi orvosságot. - Hogy tëtte fiam? - ... mondd el! S elmondta Marci az orvosnak. S na ládd-ë fiam...! - aszongya - ...némelykor jobb ez a házi orvosság, mint ha a patikából mëgvëszik. Ez nagyon jó.
(Istensegíts-77) adatközlő: 39	- Hát ez olyan vót, hogy a lábán lëtt ëgy kelés, s hát addig këllëtt ott sántikáljon. Ezt gyógyították, -… érlelték pipeszarval… - magyarul lëgyën mondva…! - Akkor répalevélvel…, - akkor szalonnával, főtt szalonnával. Akkor érelték még anyatejvel is. - Tésztával ësszegyúrták, s azt rátették, s békötték. Na és mikor ez kifokadott, akkor tëttek még rëja... mit tudom...? -…paradicsomot ës, hogy húzza. …Még mindënt, répalevelët ës, amit csak kitaláltak. - Mindën háznál más szokás volt, csak tuggyák gyógyítani. - De legjobban a gennyet mi húzta…? - mëgmondom. A hegedűszurok /gyanta/. A hegedűszurkot ësszetörték, …olyan lisztre, azt rëjatették, s az hamar húzta ki a gennyet. Én csak magamról tudom… A szurkot lisztté törték, és azt rëjaszórták, s az annyira gyógyította, hogy az hamarosan mëggyógyult.
(Hadikfalva-95) adatközlő: 39	- Nagypéntëkën nálunk olyan szokás vót, hogy azt mondták a vénasszonyok, hogy aki elmënyën a porondra, - úgy mondták porond a Szucsáva vizinek - , s hát aki mëgfërëdik azt nem öli a betegség. - Sokszor olyan hideg vót, hogy bundába is mëgfáztunk. De háromszor belé këllëtt borulni a vízbe, s onnan kövekët vënni fël. - Én mëgpróbáltam belémënni, de annyira erőm nem vót, hogy visszajöjjek, hanem arra felé futtam..., valami bokros ágok vótak, de imán mëg vótam fagyva féligre. - Most hát vissza këll jönni a Szucsáva vizin...! - Nekirugaszkodtam, s kërësztül úsztam valahogy. Ësszeszëdtem a cókmókot. - Eldugtam mindënëmët, mezítláb, meztelen, - ahogy csak tudtam - hazajöttem, futtam haza. S aszongya anyám: Mi van veled? - Mondom: Többet sohase mënyëk el nagypéntëkën a Szucsáva vízibe. - Majdnem mëgfagytam... Nem, hogy mëggyógyuljak, hanem kész betegségët csinálnak a vénasszonyok. - Ezt mire csinálták? - Kelésre. Az embërt nem öli a kelés egész évën kërësztül. .(adatközlő:39) - Amikor kelés lëtt rajtunk, - akár embërën, akárkin - , hát mi vót a gyógyítás? Süttük a hagymát. Rátëttük, kifokasztotta, s mëg vót imá’ gyógyulva… Nem mëntünk orvoshoz, hogy kivágja.(adatközlő:22)
(Andrásfalva-47) (adatközlő:36)	- Mejj (mell) kikelés, tályog és daganat? - Vad árvácskát főztünk, s avval borogattuk. Az árvácska levibe tiszta fejér rongyot áztattunk, s azt kicsavartuk, s azt borítottuk rëja a tályogra. Rá száraz rongyot tëttünk. - Timsóval ës gyógyítottuk a tályogot. A timsót az ëspár /sparheit/ tetején mëgégettük, kiszárasztottuk. Olyan lëtt, mint a túrós liszt. Fëlszëdtük az ëspárról, s mikor kihült, tiszta fejér rongyba tëttük, s azt a tályogra borítottuk. Ez kifokasztotta a tályogot.
(Székelyk)ve-159 adatközlő:01	- A kelést mivel gyógyították? - Hát tudja a kelést, több mindënnel lehet gyógyítani. De a kelésnek legjobb, hogy ha mán egésszen látszik a gennyezés, van neki hëgye… - Me’ van két fajta kelés…-… amelyiknek nincs feneke - így tanultam, hogy belül van a gyökere, és nem húz hëgyet. Azt csak a lúgos szappan mëgkaparva… - disznózsírval mëgborogatva, éjjelre azt…, és nappalra sós szalonnát. Az pucolta ki a feneketlen gilvát.
(Hadikfalva-142 adatközlő: 08)	- Kelés, ha lëtt valakinek? - Hagymát sütöttek, s ráborították a hagyma-kovászt. Vagy tulipánt levelet tëttek rá. - Vagy vót az a Mária virág, - úgy mondtuk: laposminta. Azt ës tëttünk rá.

Kelésës láb
(Andrásfalva-48) adatközlő: 25	- A kelésës lábat új fazékba tëtt vízben mëgmosták, és azt a vizet a kërësztútra kiöntötték, hogy másra ragadjon a kelés. - Vagy: az almát kétfelé hasították, azzal a gennyes sebrészt mëgnyomkodták. Újra összetéve a kërësztútra tëtték. A hiedelëm szërint, elég volt az is ha valaki fëlvëtte, arra már ráragadt a gennyes seb.

Kelés a mejjën
(Andrásfalva-15 adatközlő: 30	- S hogy lëtt kelés a mellën? - Hát az ëgy olyan borzalmas fájdalom, nekëm volt. Kikelt a bal mejjem. Ëgyik azt mondta, hogy forró vizet tőtsünk üvegbe, s avval hengërgessük mëg. Jó lësz, hogyha kimelegítsük... -…másik ëgyebet mondott, de biza nem használt sëmmi sem. Hanem volt ëgy jó szomszédasszonyom, - Ömböli Ferencné -, aztán ő mikor mëglátta, hogy mëgért, akkor tëtt ëgy nagy ruhát, és borotvával kivágta. S e’ volt régebb az orvosság. Nem az orvoshoz mëntünk, hanem ëgy jó öreg tudósasszony kivágta. De ez ëgy borzasztó fájdalom volt. - De hát... mivel érlelték? - Hát érlelni…? Hát volt amely'kre lehetëtt tënni, de erre nem lehetëtt ëgy egész mejjre sëmmit, csak bévártuk, amig elkészült magától.
Kézfájás.
(Hadikfalva-128) adatközlő: 21	- Hát mëgerőltetés. Azt csak huzogattuk…, szappanyos vízvel huzogattuk. Hogy az erek mënnyenek helyre. A’ vót a gyógyítás.
Kicsattogás
(Andrásfalva-42 adatközlő: 13)	- A kicsattogást mivel...? - Ha valakinek olyan sűrű sebhelyei lëttek az arcán, amit ott úgy hívtak, hogy orbánc, s akkor azt úgy gyógyították, hogy vagy ruhaneműt, valamit az arcára arra a sebhelyre ráraktak. Össze-vissza tapogatták, súrolták..., vagy lehetëtt alma, vagy körte. - Ezt úgy hozzá érintették, és akkor a kërësztútba lerakták, hogy ott majd valaki mëgtalálja. Akkor azt mondták, már azé lësz az orbánc. - Osztán vót ëgy vers is valami, de ezt már nem tudom elmondani.
(Istensegíts-90) adatközlő: 20	- Kicsattogás, kiütés a testën? - Ez valamilyen ételtől, a tojástól is van.
(Istensegíts-63) adatközlő: 37	- Én ha mëgcsëmëltem, akkor abból ës került hidegrázás. Akkor a szájom kicsattogott.
Kipállás
(Székelykeve-161) adatközlő: 01	- Kipállás. - Ha valakinek a teste kipállik, vëgyën keményítőt, súrolja be azt a bőrt ahol kipállik. Me’ előfordul az erősebb testëknél… Csak ezt a sima keményítőt. Ha pedig nem bir az üzembe kapni, akkor krumpliból… Mëgreszeli a krumplit, jól kimosni mëgszárítani a krumplit, és abból készít keményítőt. Azzal keni be, súrolja be a testit. A test mëgkapja azt a finomságot, és nem bír izzadni, nem bír kipállni.

Kolera

(Andrásfalva-7) adatközlő: 13

- Kolera. Mëg tudták-ë gyógyítani? - Nem. Úgy ës vót, hogy a kolëra, - mesélte nagyapám -, hogy csépëltek. Ësszeálltak hárman-négyen ëgy csürbe, s csépëltek. S aszongya: Na pajtás! -... ma haltak nagyon! - Hallották, hogy rëggel itt ës sírnak, ott ës sírnak. - Jaj Istenëm! -... aszongya -, s akkor mondta nagyapám: - Amelyik rëggel hamarább mëg talál halni, amelyik mëgmarad, az jöjjön el a temetésre! - S hát úgy történt, hogy nagyapámnak a barátja - kivel csépelt - há’ mongyák, hogy mëghalt. S akkor elmënt… - … Ott a kolërás temető… - ott vót a temető fëlëtt Cibénbe.

Kopaszodás
(Andrásfalva-61) adatközlő:→	- Azt tudom, hogy ëgy-ëgy kopasz embër a fejét hagymafőzetvel dörzsölte, hogy nőjjön ki a haja. (adatközlő: 09) - Hajhullás vagy szakáll hullás ellen a vöröshagymát kettőbe vágták, s avval bédörzsölték 4-5-ször, s a haj vagy a szakáll visszanőtt. (adatközlő: 40) - Akinek a haja elhullott, karikába vágva rárakták a hagymát a fejire, békötték valamivel, vagy sapkát húztak rá, s ettől a haja kinőtt. (adatközlő: 36)
(Hadikfalva-108) adatközlő:22	- … hogy mëgfáztam-ë? - … a konyhába laktunk, - hogy mëgfáztam-ë, vagy mit csináltam, nekëm 19-be 20-ba a fejemről a haj lejött. Kopasz vótam. Nem mertem kimenni az utcára, szégyeltem. - Akkor addig beszéltek édësanyámnak, hogy elvittek a borbéhoz. Mëgkenték szappanval s mëgborotválták a fejemët háromszor ëgymás után. S kinőtt a hajam. De még máig is mindig a foltok mëgvannak. Csak úgy nőtt ki, hogy 5,- Ft--os 10,- Ft-os pëcsét mindig ott a fejemën. Ezzel vót nekëm a fejfájás ellen való. - A bërëtva használt, más sëmmi nem a kopaszodás ellen.

Köhögés
(Andrásfalva-22)	- A szamárköhögést mivel gyógyították? - Mikor a kancának kiscsikója volt, abból a tejből kifejtek. Az volt a legjobb a szamárköhögéstől. - Ëgyszërre mennyit, milyen adagot adtak a betegnek? - Hát ëgy kis bögrével. - …és ezt hányszor ismételték? - Csak ëgyszër. - … a mienkën fordult elő, a mi kicsinkën, hogy annyira köhögött, hogy visított a torka. - Ëgy kancával mëgálltak a korcsma előtt, s kilépëtt ëgy tanyai embër… - … jőjjön Virgina néni gyorsan…, fejëk a kislánynak. S csak ëccër ivott belőle…
(Andrásfalva-38)	- A köhögést mivel szüntették mëg? - Édëstejet, s vajat tëttünk belé. Jó meleg édëstejet. Úgy, hogy jó melegën mëgittuk, s mëgszüntette. A vaj az nagyon jó.
(Andrásfalva-42/43)	- A köhögést, torokfájást mivel gyógyították? - Hát ha valaki igën erőst sokat köhögött, vagy nagyon fájtatta a torkát, akkor azt mondták, ide kell hínni azt az embërt, aki földikutyát fogott. Mert vótak földikutyák. …és ha valaki földikutyát fullasztott mëg, mëgfogta a földikutyát, és a hét ujjával vagy a kezivel azt a földikutyát mëgfullasztotta, akkor annak a keze már biztos vót ennek a torokfájásnak a gyógyítására. Összevissza tapogatta a torkát és ez mëggyógyult.
(Andrásfalva-58)	- A kamillatëát köhögés ellen ës használtuk…
(Andrásfalva-59)	- A vöröshagymát szamárköhögés ellen is tëának héjastól mëgfőzték, s azt itatták. Ha vót cukor, akkor azt is tëttek belé, s használt. Fëlszaggatta a köhögést.
(Andrásfalva-60)	- …a köhögés ellen tëát főztek. A náthát úgy gyógyították vele, hogy parázsra tëtték a hagyma héját. Ezt úgy csinálták, hogy ëgy lapátra parazsat tëttek, s arra tëtték a hagymahéjat, a beteg fölé hajolt, s letakarták ëgy pokrócval, s a füstöt beszívta az orrán. Fájdalmas volt, de használt. Kitisztult a fej.
(Istensegíts-65)	- …békaláb... Köhögésre jës használták
(Istensegíts-89)	- Köhögés, közönségës köhögés, de van szamárköhögés is, ismerik-ë? - Itt van Vilma néni, ő mëgmondja. Az ő fiának szamárköhögése vót. A szamárköhögést azzal gyógyították, hogy a kancának a tejiből fejtek. Szóval a csicsiből. S azt a friss tejet mëgitatták a gyerëkvel, s akkor elhagyta a köhögés. - Ez mëgtörtént, me’t mëgfejtem én a kancát, s friss tej vót. Én… - ez a komámasszon Vilma, ez itt... - ő hozta oda a gyerëkët… Az orvosok nem tudták gyógyítani. S akkor neki nagymamája tanyította, hogy jőjjenek el nálunk, me’t vót kancatej. S én azt mëgfejtem, ... a kancát, s akkor a gyerëkkel mëgitatták, s mëggyógyult. - S a másik köhögés? - A másik köhögést…? Hát kérem szépën, nem szabad hideg vizet inni, csak forró tëát, s ne lëgyën sok cukor benne. Hársfatëa, ... az a legjobb.
(Hadikfalva-98)	- Köhögésre? - Hagymát mëgfőzni cukorral, s azt ha mëgigya, azonnal eláll a köhögés. - Ez is mëgfázástól jön.
(Székelykeve-159)	- Köhögés, szamárköhögés. - A szamárköhögésnek fëlforraljuk a tejet. S mikor fëlforraltuk a tejet, beléteszünk négy evőkanál akácmézet, és azzal jól fëloldjuk, és amilyen melegën bírja, olyan melegën issza mëg.

Köldökfájás

(Hadikfalva-142)

- Köldökfájás. Ilyen szokott-e lenni? - Tudja, a kicsigyerëknek vót köldökfájása. S akkor csináltak büdöspálinkát… Dënaturált szësz, de ëgy kis kámfort örökké tësznek belé. Me’t mü otthon is örökké kámforos pálinkát ittunk. - S aszonták, hogy sokat nem këll inni, mert nem tudja a vizeletit osztá’ tartani. Hát csak amíg betegëk vótunk, ëgy hétig vagy kettőig, - addig ittuk azt a büdös kámforost. - Most… ez mire volt jó? … az a kámforos pálinka a gyermëkágyas asszonnak? - Takarította és gyógyította. A méhit helyre gyógyította. - … me’ mëg ës köttek münköt…, - nem úgy mind itt, hogy az a rossz tört ës, ami bennünk vót maradva, 9 hónapon kërësztül az kimënt…, kihajtotta.

Kutyaharapás
(Andrásfalva-45)	- A veszëtt kutya harapást? - Azt úgy csinálták, hogy vót a faluba ëgy öregasszony. S annak vót ëlyen nagy zsákvarrótűje. A zsákvarrótű fëli gyërtyát égetëtt. A gyërtyának a lángján azt a tűt, vagy annak a tűnek a hëgyit egész pirosra vërësítëtte. És akkor annak, aki mëgvót marva a kutyától, a száját jól ki këllëtt tátani, a nyelvét hátrahajtotta a szájába, és a nyelve alatt vót kilenc hólyag kijőve. Olyan kicsi fehér hólyagocskák. S avval a mëgtüzesített tűhëggyel azt a hólyagokat kiégette. …és akkor annak már nem këllëtt ës kórházba mënni, sem sehova. Me’t ha pontosan ki tudta azt a hólyagot a nyelve alatt égetni, az egész biztos szër vót a veszëttség ellen. - Hát az a kilenc hólyag mitől jött? - Hát attól a veszëttségtől vót indulva, amit a kutyaharapástól kapott.
(Andrásfalva-48)	- A veszëtt kutyának a szőriből këll vágni, s abból füstöt csinálni, azt szipja bé az illető. A kutyaharapásra jës, annak a kutyának a szőrit vëtték, s evvel kötték be a harapást. - Az embër és az állat a veszëtt kutya harapástól... a kutya a szomjúságtól, vagy a fogfájástól kapja mëg a veszëttséget.A veszëttség 24 óra után tör ki. A veszëtt kutyának a nyaka fáj, túrja a nyálát. A veszëtt állatot elégetik vagy eltemetik.
(Hadikfalva-123)	- Veszëtt kutya harapás. - Azt mondták a régi öregëk, hogy ha a kutya mëgharapja, a szőrivel këll mëggyógyítani. Levágnak ëgy ollóval a szőriből, …és mëgégetni, s azt a szént ësszesúrolni, - …mind a liszt olyan lësz. - S akkor azt be këll súrolni, ahol mëgharapta, s azzal mëggyógyul. Ez a kutya harapásnak a gyógyulása. A veszëtt kutyának a harapása… A gyermëkët nálunk… Lőrincët a kutya mëgharapta. Hát Lőrincët mikor a kutya mëgharapta, mëglátták a némët asszonyok, s azt mondták: Ezt nem szabad hagyni, mert a kutya veszëtt kutya vót. Hát, hogy veszëtt-ë azt nem tudta sënki, de a kutya elmënt… Akkor elküttëk a kovácshoz.. Mikor a lovat patkolják, a körmit levagdalják. Aszongyák, náthának ës jó. Azt mëgégették, zsírt tëttek ëssze, s ësszekeverték s mëggyógyult. Ez Hadikba vót 1937-be’.
(Hadikfalva-144)	- Kutyaharapás. Mivel gyógyították? - Hát mëgfüstölték a kutya szőrivel, - … annak a kutyának a szőrivel, aki mëgharapta.
(Székëlykëvë-160)	- Veszëtt kutya harapása. - Azt ës csak vöröshagymával… Vöröshagymával besúró’juk, bekössük vagy pedig ësszevágjunk a kenyér haját, és édëstejbe tëgyük, és azzal borogatjuk a veszëtt kutya harapást.

Lapostetű
(Hadikfalva-129)	- Lapostetű. - Azt abból kapja, hogy a nő nem tisztálkodik. Sok férfival van, és ami ott… - piszok ott marad, az embërbe nem tud lënni. Inkább az asszonytól lësz a lapostetű, s elkapja az embër tőle. Hát Hadikba vót ëgy embër, hogy eljárt más asszonhoz, s hazamënt, s a felesége jës elkapta. Hát - aszongya -, hogy mit csináljunk ezzel? Hát nem tudják, hogy lehet orvosságot vënni. S valaki tanyította, hogy bërëtválja le mindenütt a szőrt, ahol csak van. S akkor lebërëtválta a hóna alatt, lebërëtválta az alsó részit. S az asszonnak ës mindënét mëgbërëtválta. Mëgfërëdtek, mëgmosakodtak, s így elmúlott. - Huszárzsírval këllëtt azt mëgkenni. - S a huszárzsírt miből állították elő? - A patikába vót. Ott árulták…, - régën vót, még gyerëk vótam - és mástól hallottam.
(Hadikfalva-142)	- Lapostetű. - A lapostetűt huszárzsírval kenték.

Láb betegségëk
(Andrásfalva-46)	- A lábdaganat, csontgyulladás? - A zsëmlét elvágták kétfelé, édëstejbe béáztatták, s azt borították rëja a gyuladásos részre. 3-4 napra hëgyet húzott s kifokadott, s mëggyógyult.
(Hadikfalva-123)	- Csontgyulladás. - Hát a mezőről szëdtünk valami burjányokot, s abba mëgfërësztëttük, s mëggyógyult.
(Hadikfalva-138)	- Lábdaganat. - Hát ezt én ës tudom mondani ugye, s még az én lábom ës nagyon ki vót meredve… De az csontról vót meredve. Még mëg nem gyűlt, hogy ki nem fakadt, addig nem gyógyult mëg. - De sok mindënnel próbáltuk, de sëmmi sem használt neki csak az ólomëcet... Az ólomëcet olyan vót, hogy az… - tudja az…, me’t a lábon teljes hargas vót a nagy daganattól.…és akkor ëgy rongyra ráöntöttük azt az ólomëcetët, s akkor azzal én beborítottam. Na… és akkor az úgy ësszehúzta, hogy mëg tudta mutatni, hogy hol fakadt ki… - …és akkor, mikor hëgyet húzott, akkor elküldtem a gyerëket a patikába, és hozott azt a flastrorom. Nem tudom ismerik-ë…? - …S akkor szépën… - tudja -, ëgy ronggyal rëjatakartuk, me’ az úgy tapad. S akkor azt rëja borítottam, s akkor az kifokasztotta. És mikor kijött a genny belőle valamennyire, akkor csináltunk ebből a… - tojássárgája, és ëgy kis cukor s ëgy kis liszt, s ëgy kis zsír, hogy ne ragadjon oda, …s azt szépën ësszegyúrták, s azt rëjaborítottuk arra a sebre. …S az úgy kihúzta a gennyt alatta, hogy három napra begyógyult. Hat hétig feküdtem vele. Nem tudtam lábraállni. - S az uram oda vót katonának; ebbe a második háborúba elvitték koncsentára, s a gyerëkëkkel maradtam. S azok vëttek le az ágyról s visszatëttek. Levëttek s visszatëttek. Nem ëttem, s olyan vótam, hogy imá’ borultam fël. Imá’ azt ës gondolták, hogy mëghalok. De oszt az kifokasztotta, s az kifolyt… - a genny, s aztán hála Istennek mëggyógyult a lábom.
(Hadikfalva-142)	- Lábdaganat, lábfájás. - Hát azt savanyó vízvel kenëgettük, mëg borogattuk. - Milyen vót a savanyó víz? - Hát ëlyen savanyító. Rozskorpával szoktuk csinálni a savanyítót.
(Józseffalva-146)	- Nekëm is a tehen rálépëtt a körmömre - … a lábujjamra, s lejött a köröm teljesën. Akkor - aszongya - …ëgy asszony kérdëzte, hogy mi történt a lábujjadval? S mondom: - a tehén rálépëtt, és a köröm lecsúszott teljesën. Tudod fiam mivel mosd mëg? - aszongya – Egërfarkú füvet főzd mëg, de annak a levibe mosogasd mëg naponta kétszër. .. S mëggyógyult, s nem këllëtt orvoshoz mënjek. Két hétën belül már be vót gyógyulva.
(Andrásfalva-31)	- Lábfájásra? Körpöt szoktak-ë használni? - Igën hát, tiszta fekete lësz a feje. De jobban használt a hátfájásra a szunyogispirt, csontispirt, dënaturált szësz. A lábfájásra jës jó.
(Istensegíts-86)	- Lábtörés, lábfájást mivel gyógyították? - Békötötték sós fődvel. Sós fődet csináltak, s azzal békötték a lábomot. S akkor vót ëgy olyan tudósasszon, visszahúzta mind…, visszarakta mind..., és akkor sós fődet csinált, s azzal raggatta sokáig, amíg mëggyógyult. - A sógoromnak a ló rëjalépëtt vót patkóstól a lába fejire. S úgy eltaposta mind a palacsintát… - a lábafejit. Hát nem tudták mit csináljanak. Elmënt Radócra, s ott vótak a rokonyok, Kovács Feriék, s még tudom is én... - ezëk a hadikiak, s mëgtalálta néném a kocsmába őket. Kereste, s aszongya: Nézze sógorasszon! Tuggya mit csináljon a...? Vëgyën szalamia glászot, szappanglázt, s kőolajat, ezt a háromot... Evvel kennye, - csak vigyázzon, hogy me’t ez, úgy csipi.... - me’t eleven vót, a hús el vót taposva széjjel. S akkor leírták neki, s akkor evvel kezdte, s e gyógyította mëg a lábát sógoromnak… De úgy këllëtt vigyázzon, me’ ez a szalamia gláz, olyan erős, ez nagyon égető. Nem tudom, valamit këllëtt tënni belé. A kőolaj az ës jó vót, me’t simította.
(Hadikfalva-114)	- A lábfájást mivel gyógyították? - A lábfájástól…? … van a mezőn olyan nagy csipkebogyó. Ekkora në… /mutatja/. Olyan nagy bogyója van neki, szúrók… s, - … s a levele csipkés. Ëlyen nagy széles levele van, s csipkés. Az lábfájástól nagyon jó. - Nem tudja a nevét ugyë? - Nem tudom a nevét. Tudom, hogy Jakab Antal Istánnénak a szomszédba annyira fájtotta a lábát, s elmëntek … - télbe, me’ télbe a hó alól ës az ki vót jőve. Az nem olyan mind más… Szépën hazahozták, mëgfőzték. Abba fürdette a lábát, s mëgjött. - Még van ëgy erre a lábfájásra. Azt mondták, megvevirág. S az a megvevirág ëlyen csukorba nő ki, s mindën szálocskán kijő olyan kék, s az is jó. S akkor… gyalogbodza. Olyan levele van, nem nő fára, - csak gyalogbodza. Aztat mëg këll főzni, s mindën este fërëssze mëg, s fekügyék le! - A virágját vagy a levelét këll használni? - Mindënëstől levágni és mëgfőzni, s azt melegvízbe mikor jól fëlfő, - me’ mëg këll főjjön. Olyan lësz mind a tëa. S avval fërëszteni mindën este, s akkor mikor mëgfërëszti le këll fekünni s letakarni, hogy melegbe lëgyën. S akkor avval mëggyógyul. Az öregasszonyok eztet csinálták mindig…
(Székelykeve-157)	- Lábtörés, lábfájás. - Lábtörést…, - Istenëm…, ősszüleink fába kötték ha eltört az embërnek a lába. Akkor nem vót gipsz, hanem mëgcsináltak olyan jó erős lécből…Kipucolták…, kihúzták a lábát, két fa közé tëtték, jól bécsavarták. Törkőpálinkával…, -pálinkát ruhával átkötték… Nyolc napig úgy vót.
	-
(Andrásfalva-33)	- Na most a lábsarkon szokott ilyen törés lenni.A lábsaroktörést mivel gyógyították.? - Hát mëgmongyam…? A székletit a gyermëknek..., vaj embërnél ami vót a saját székletit rëjakente arra a sebre, arra a részre, ami fájt neki, és bekötötték ruhával. - Avas szalonnával ës... avas szalonnát ës tëttek rëa, -... amibe genny vót, ez érlelte és ki jës fakasztotta. - Miből jött ez a törés? - Ha ugyanis... szaladt, valami kőre rálépëtt - ugyë -, nagyon mëgütötte s az fájt - ugyë…- …és az a vér, …az ësszeütött vér…, az ëgybegyült, és attól lëtt az a törés. Mert mëggennyesëdëtt az a vér. - …és nem bírták kifakasztani, mert vastag vót a bőr a sarkán. Hanem a székletével mëgpuhították úgy, hogy az annyira kivonta, hogy az annyira kivonta…, hogy az kifakadott, és kifolyt a genny.
(Székelykeve-159)	- Lábsarok törés - A lábsarok törést úgy gyógyították, hogy mëgsüttünk 2-3 fej hagymát, s azt a hagymát mikor jól mëgsüttük, - egész puha vót -, mëgtörtük s tëttünk belé ëgy kis büdös kővirágot, ëgy kicsi disznózsírt, és olyan kés-vastagságon beléhelyeztük ëgy ruhába, béköttük a sarkunkat és úgy hattuk ëgy huszonnégy óráig. - Tëhát az mëgpuhította azt a mëgtört bőrt - azt a sarkat - és mëgindította a gennyet. Így pucolódott ki a saroktörés.
(Hadikfalva-97)	- Repedt sarkot mivel gyógyították? - A repedt sarkot hideg vízbe mossuk még ma jës. S fokhagymával gyógyították. Vagy zsírval, vagy olajval bekentük. S azzal meggyógyult.

Lábfájás
(Andrásfalva-31)	- … a körp lábfájásra jës jó…
(Andrásfalva-56)	- Lábfájásra mit használtak? - Vérszipót. Hát a vérszipót fëlrakták oda, ahol fájt s elhagyták, addig szípja a vért ameddig ő maga-magától le nem gurult. S ha nem gurult le hamarosan, akkor mëgsózták a szájatövin, s akkor úgy legurult magától. - Mit mondtak, mire jó ez a vérszipó? - Csak ennyire, hogy a rossz vért kiszipja. Lázas vót nagyon a lába. - Milyen vérszipók voltak? Hány fajta vérszipó volt? - Két fajtát üsmertem. Ëgyik olyan sárga csíkos vót s másik mëg fekete. Ezt hittuk lóvérszipónak… - a feketét. - Tuggya-ë, amikor imá' azt levëtték róla, kiokádta azt a vért…, s csak ës azt tëtték vissza. Belétëtték a vízbe, s így tovább lehetëtt használni. - Honnan szëdték ezt a vérszipókat? - Hát azt vëttük a patikából. Nálunk Bukovinába az nemigën termëtt, ez a csíkos vérszipó, hanem inkább Romániából hoztak bé.
(Istensegíts-86)	- …lábfájást mivel gyógyították? - Békötötték sós fődvel. Sós fődet csináltak, s azzal békötték a lábomot. S akkor vót ëgy olyan tudósasszon, visszahúzta mind…, visszarakta mind..., és akkor sós fődet csinált, s azzal raggatta sokáig, amíg mëggyógyult. - A sógoromnak a ló rëjalépëtt vót patkóstól a lába fejire. S úgy eltaposta mind a palacsintát… - a lábafejit. Hát nem tudták mit csináljanak. Elmënt Radócra, s ott vótak a rokonyok, Kovács Feriék, s még tudom is én... - ezëk a hadikiak, s mëgtalálta néném a kocsmába őket. Kereste, s aszongya: Nézze sógorasszon! Tuggya mit csináljon a...? Vëgyën szalamia glászot, szappanglázt s kőolajat, ezt a háromot... Evvel kennye, csak vigyázzon, hogy me’t ez, úgy csipi.... - me’t eleven vót, a hús el vót taposva széjjel. S akkor leírták neki, s akkor evvel kezdte, s e gyógyította mëg a lábát sógoromnak…De úgy këllëtt vigyázzon, me’ ez a szalamia gláz, olyan erős, ...ez nagyon égető. Nem tudom, valamit këllëtt tënni belé. A kőolaj az ës jó vót, me’t simította.
(Hadikfalva-142)	- … lábfájás. - Hát azt savanyó vízvel kenëgettük, mëg… borogattuk. - Milyen vót a savanyó víz? - Hát ëlyen savanyító. Rozskorpával szoktuk csinálni a savanyítót.

Lábtörés
(Andrásfalva-27)	- Lábtörésre. Lëgyën szíves mondja, hogy mit csináltak vele? - Hát mit csináltak…? Azt mëgreszelték, s akkor ëgy rongyra rëjatették, s akkor lekötték a lábikra…, - a gyükerét. - …és mennyit tëttek kb. vagy mindëgy volt? - Hát mindëgy volt. Úgy, mint a tormát szépën mëgreszelték hát, s az nagyon használt. Nagyon forrasztott. Én arról tudom, hogy Pálkó Rózsinak el volt törve a lába, mikor anyóka oda volt mënve fér’hez. S nadályval gyógyították mëg a izét... - a lábát. - Fërësztëtték, annak a levivel fërësztëtték. S akkor mëgrëszelte, s akkor kötözték és a lábát, addig kötözték, hogy a csont mëgforrott. - De valamit alátëttek hogy ...? - Sëmmit se. Csak úgy jó ruhával bétekerték. Nem vót sëmmi gipsz rëa. - …Hát nem járt orvoshoz. Otthon anyám gyógyította mëg.
(Istensegíts-86)	- Lábtörés, lábfájást mivel gyógyították? - … vót ëgy olyan tudósasszon, visszahúzta mind…, visszarakta mind..., és akkor sós fődet csinált, s azzal raggatta sokáig, amíg mëggyógyult.
(Székelykeve-157)	- Lábtörés, lábfájás. - Lábtörést…, - Istenëm…, ősszüleink fába kötték ha eltört az embërnek a lába. Akkor nem vót gipsz, hanem mëgcsináltak olyan jó erős lécből… - Kipucolták…, kihúzták a lábát, két fa közé tëtték, jól bécsavarták. Törkőpálinkával…, - pálinkát ruhával átkötték… Nyolc napig úgy vót.
Lázas beteg
(Andrásfalva-8) Ak: 13	- A lázas betegët hogy gyógyították? - Hát a lázas betegët úgy gyógyították, hogy a disznyók előtt fëlemelték a vályút, és ott hernyó szokott lënni... Földihernyó. Ebből a hërnyóból összeszëdtek kilencet, azt belétették ëgy cserép-csiporba, -…a csipornak a tetejét letapasztották sárval, vagy tésztával, és bétëtték a sütőkemëncébe, és ott azt jól mëgszárasztották. … Mikor az egészen száraz volt, kivëtték, összetörték, s ennek a porából abba a levesbe, -amit adtak a betegnek…- tëttek. Me't azt mondták, sëmmi úgy nem használ, mind ennek a hërnyónak a pora.
(Andrásfalva-28) Ak: 29	- Hát ëgyebvel nem emlékszëm. Borogatás. Hidegborogatás. Ha lázas.. Sósvíz. Sósvízes borogatás.
(Andrásfalva-40) Ak: 13	- Nem csak a falusi népnél, hanem a katonaságnál ës ez vót a szokásba... Ha valamelyik katona régën lázas beteg vót, vagy nagy gyomorrontása vót, az vót az első orvoslás, hogy azt mëgkörpölték.
(Hadikfalva-96) Ak: 22	- Hadikfalván a lázas betegët, hogy gyógyították? Ki tudná elmondani? - Vizes ruhával békötték fejit, a kicsinyëkët betakarták ...így vizes ruhával, és azzal gyógyították. Orvoshoz nem mëntünk. - Mi okozta a lázt? - Hát megfázott, … fázás.
(Hadikfalva-97) Ak: 05	- Valaki még tud-ë lázas betegségről mondani? - A bátyja... - a fia, mikor vót négy esztendős -, ez olyan betegségët kapott, hogy mindën két nap, két óra hosszáig këllëtt ringassák, vagy fërësztgessék… Akkor azt mondta ëgy román asszon, - ëgy kódusasszon odajött a házhoz nálunk -, hogy ne csináljanak sëmmit… - Kilenc malom alól hozzanak vizet, kilenc rétről hozzanak virágszálot. Én eljövök a jövő hétën, és majd én azt mëgcsinálom orvosság szërint. Addig a gyerëknek haggyanak békit. Az asszon eljött... - Nagyapám, Domokos István elmënt napfëljött előtt imádságval. Elmënt kilenc rétre, s hozott kilenc szál virágot imádságval. Akkor hazahozta. Az édësanyja elmënt Radócra, vëtt még három zsëmlét, s ëgy olyan edényt, amit sënki nem vëtt mëg a piacon. Ezt a hármat ësszeadta az oláh asszon. Hogy mit csináltak? -... nem tudom, mit csinált! Még a gyerëk most is él. Imán dërëkas embër, 52 esztendős. - De olyan betegség vót, -...aszonták az orvosok Radócon, hogy ezën segíteni nem lehet. S mëgélt hála istennek.
(Józseffalva-150) Ak: 32	- A lázas betegët, mivel gyógyították? - Hát vízvel. A rongyot mëgvizítëttük, és akkor ëlyen rongyos vizes ruhába takartuk. és akkor tëát főztünk. - A tëát miből főzték? - Hát hársfatëából, mëg bodzavirágnak a tëáját, mëg kamillatëát. Almabüzü vót a neve.
(Székelykeve-156) Ak: 01	- A lázas betegët, mivel gyógyították? - A lázas betegëket ősszüleink evvel gyógyították. Összevágtak krumplit, és rátëtték az erekre: a kezekre, a hallántékra kétoldalt, és az ütőerekre a bokába. S így csökkentëtték le a lázikat... Tëhát 2-3 óra hosszai szünet után, a 40 fokos láz lecsökkent.
Leveszëtt a gyermëkëk hajlata
(Andrásfalva-58)	- A gyermëkëk hajlatait - ha levesztek- mivel kezelték? - A lisztës zsáknak belülről, a kukoricalisztnek a zsákjáról lakapartuk ëgy olyan markocskával, s úgy odaraktuk ahol leveszëtt. Ezt általában használták. Finom kukoricalisztët, ami fé're szóródott a papiron, mikor szitáltuk, ami fé're porosodott a papír szélére, abból szëdtünk. S ha mëgpirosodott a gyermëk ágyéka vaj valamije, akkor abból mëgszórtuk, és minnyá jól lëtt. - Szú-lisztvel gyógyítottuk a leveszëtt hajlékokat. A fából ami a szújpor kijött, hát abból mëgszórtuk a gyermëkëknek a hajlatait, s ez használt.
Magtalanság, meddőség
(Hadikfalva-128)	- Magtalanság, meddőség. Ilyen is volt ugyë? - Hát vagy a férfiba van baj, vagy a nőbe van baj, de gyógyítani nem tudták. Nem... - Hát ott van Márton Anti Ëndre a hadiki… Mikor Trézsi elhítta… - az Antal testvére -, lejöttek a lakodalomba. S ëlyen nagy szënt kép vót, s oda letérgyëlt s… - aszongya – Istenëm, Istenëm! …mért nem adtál nekëm magzatot? Me’ kinek van gyermëke, a nyújtópadról tépik le. Be szépën sirassák... Há’ ingëm ki sirat mëg? - Ëmre bácsit ismerték, nekik nem vót családjik. - Nem tudtak segíteni? - Nem, erről nem. De itt… - lássa tudnak! -… orvosilag lësz…!

Mandula gyulladás
(Andrásfalva-53)	- Mandula gyulladásra? - A pityókát mëgfőzte anyám, mëgtörte, ëgy zacskóba belérakta. S a gennyes mandula borogatásra használta forrón, melegën.
(Hadikfalva-133)	- …és vót olyan soknak, hogy a mandulája szokott fájni, de mü úgy mondtuk, gusája… - Hát ott ës úgy tëttek, hogy a kerek ráfról /szénaszállító szëkër – a Szerk./ fődet vëttek a kerekek közül, s mëgnyomogatták, s oda vissza tëtték. S azt mondták mëggyógyult.
(Hadikfalva-130)	- Mandula. Ha valakinek mandulája lëtt? - Mëgkerítëtték kövecskével... - …mondom, kivëtt a porondról ëgy üdős asszon ëgy kövecskét, s mëgkerítëtte, s eltöpdöste, s oda vissza jës tëtte. S mëgtért az elmúlott. Valamit mondott közbe… - imádkozott. S mëgtért.
Marin, nagymarin - kék daganat
(Andrásfalva-31)	- ...ismertek-ë olyan sebët, amit marinnak neveztek? - Igën hát az kelés, csak az belül van, nem küjel, mind a kelés. Hanem belül a testbe. - Ugyanevvel csináltuk... ... és akkor, mikor annyira érëtt és kifakadt, akkor kinyomtuk.
(Andrásfalva-50)	- A sebëk nevei? - Kelés, tüzes kelés, dagadás, kemén dagadás, tályog, nagy marin, feneketlen seb, éjjeli pattanás, szerelëm-szökés, ëpsëmërëg és leves-gennyes terjedő ragályos seb.
(Istensegíts-65)	- Az én apámnak nagymarin, vagy tudom ës… - kelés vót a torkába, s éppe’ ott vót Bibián ném /néném – a Szerk./ -...az Isten nyugtassa mëg! - Jaj…! - aszongya Bibián ném: tudod lëánkám…?! - …kicsi lëjánka vótam… - eriggy csak anyámékni… - aszongya …- eridj s kérjél anyámtól mézet! - Anyám adott ide ëgy pálinkás pohárkát, s akkor el ës futtam…, eléfuttam a nagyfaluba, s mondom neki, hogy në… Bibián nénim kűdött - mondom: - …Viróné, aggyon ëgy kicsi mézet, me’t apám fullad mëg! - S adott ës a pohárba, s én hazamëntem, … s hamar… Bibián néni kimënt - az Isten nyugtassa! - keresëtt pókhálót, s azt belékeverte abba a mézbe, s apámnak a torkába bétëtte, s ëgyszër kis idő múlva…, - hát kifokasztotta, s így mëggyógyult. Másképpen mëgfulladt vóna.
(Istenseegíts-74)	- Mü izét tëttünk rëja az ëjenre… - sós szalonnát,-füstöltet, s vékonkára levágtuk… - Még a nagymarinra-jës. Abból a sós szalonnából vékonkát levágtunk, s békötöttük, jól leszorítottuk, s 2-3 napra már ki vót fokadva az a seb. - Na most… mi volt a különbség a kelés és a nagymarin között? - A kelés az, ha mëgütötte valaki, vaj ëgy pattanásból is jött. Vaj mëgdöfte valamivel, s nem maradt benne, s akkor mëgkőt. De a hülésektől ës jött. Anyám mëgnyomogatta kilenc kővel - meleg kővel. Künn az udvaron…Kimënt édësanyám, ...úgy imádkozva a miatyánkot, s avval fëlvëtte a követ, s béjött, s mëgnyomogatta visszafelé. Akkor visszafelé kërësztët vetëtt, s elmënt ki, s letëtte oda úgy ahogy fëlvëtte kilencszër, - …s mindig, örökké imádkozott. - Nem jegyëzte mëg, hogy milyen volt az az ima, milyen imát mondott az anyja? - Miatyánk s üdvözletët, kilencszër mondta el mindën kőnél. S mikor a kővel nyomogatta örökké visszafelé. Tuggya? Ne előre, hanem vissza, hogy térjen vissza az a nagymarin.
(Istensegíts-75)	- …és a kilenc követ - azt hova tëtték? - Azt vissza oda, úgy ahogy fëlvëtte a fődről. Oda szépën vissza, s akkor rëjalépett, s akkor azt mondta, hogy: Akkor dagaggyon ki ez, mikor én innet ezt kiveszem! - Kilenc kő… - Úgy elmúlott, hogy... - Antal három évës vót, ez a kissebbik fiam vót otthon… Déván. S annak-ës látom, hogy a nyakán ëgy nagy csomó kerekëdett. De nem érëtt... Sëmmi se vót... Há’ mondom, ez biztos ez…, lësz valami ebből! S nagymarin kezdëtt oda lënni. S mondom… - mit csináljunk? - Aszongyák, hogy këll krumplit, nyers krumplit lapokba elvágni, s azt szépën rëja këll… S én rëjaköttem ezt a krumplit. Szeleteltem, mind ahogy mëgsütöttük a sporhëlton, olyan szeletët vékonra, s oda rëjatëttem, s azt tartogattam rajta addig-addig, hogy mindig újat tëttem, újat…, hogy ëgyszër hát pirosodni kezdëtt az a daganat… S ëgyszër hát, csak ës kelés lett abból. Teli vót gennyvel, csak nem vót elkészülve. S ez ësszehúzta, s ez érlelni kezdte… - ez a nyers krumpli. S így osztán két luk lëtt rajta. - Osztán mikor a genny folyni kezdëtt ki, akkor rëjatëttem, hagymát süttem, s akkor tëttem belé zsírt, s a izére úgy... rëjaköttem a nyakára. S az osztán kihúzogatta úgy a gennyet…
(Istensegíts-76)	- …az ületëmën olyan nagy daganat vót, hogy nem tudtam elülni. Ëgyszër nannyám azt mongya: mi van veled? Mondom, nem tudom mit csináljak, me’ úgy fáj, imán nem tudok leülni. Aszongya: hadd el, én mëgnézëm… - Elvágott ëgy zsëmlét, mëgáztatta tejbe, és rátëtte. S úgy rajta vót. …és harmadik éjën érëztem, hogy kifakasztotta.
(Hadikfalva-103)	- A marint mivel gyógyították? - Tejbe mëgfőzték a zsëmlét s a lenmagot. S azzal kötték be. S az kifokasztotta. - Mi okozta a marin keletkëzését? - A nagymarindot…? -… vagy erőssen nő a gyermëk, …fiatal erősen nő. - Vagy pedig a nagymarindnak az vót a legnagyobb oka, hogy mëgerőltette vagy mëgütte. Mëgsürűsödött az a vér, s nem bírta kihevërni. … az a vér, mi át nem mënt rajta, az a fájdalmas vér ott mëgaludt. S ebből lëtt a marin. A nyakán lëtt, vagy az ágyékába, vagy a hunya alatt. A zsëmle s a lenmagval gyógyították mëg.
(Hadikfalva-129)	- Nagymarin. - Vót nagymarin dagadás. Tejbe mëgfőzték a zsëmlét s lenmagot, s ezzel kötték be. Az kifokasztotta, kihasította.
(Józseffalva-147)	- Nagymarin. Mitől jött, kemény volt… - gondolom? - Igën nagyon kemény vót. Én láttam. Nem haltak belé, de nagyon mëgdagadott, és sokáig vót. Nem úgy, hogy 2 - 3 nap, hanem 2 - 3 hétig is. - Ezt sült hagymával ës gyógyították, de vót még a mezőn ilyen utilapi. A szélës vót a jó. Az annyira kipiszkálta a gennyet, nem maradt benne ëgy csëpp se.
Mëgeredëtt az ujja
(Andrásfalva-10)	- Ha valakinek mëgeredëtt az ujja? - Akkor volt olyan embër, aki a kezit az ő kezibe vëtte, azt a fájós ujjat. Az olyan volt, hogy az ujja mëgkékült. Azt mondták, hogy az ujja mëgeredëtt, s a kezibe vëtte s olvasott. De hogy mit olvasott, azt nem tudta sënki. Hókusz-pókusz volt. Ha háromszor elmondta három nap alatt, akkor az ujja mëgfordult, mëggyógyult. De, hogy mit mondott…? -… azt én se tudom. Ez igaz volt. - Miből jött ez az eredés? - Hát vagy ütést kapott, vagy valami olyan dolog lehetëtt.
Mëggyült mejj
(Andrásfalva-46)	- Mejj (mell) kikelés, tályog és daganat? - Vad árvácskát főztünk, s avval borogattuk. Az árvácska levibe tiszta fejér rongyot áztattunk, s azt kicsavartuk, s azt borítottuk rëja a tályogra. Rá száraz rongyot tëttünk. - Timsóval ës gyógyítottuk a tályogot. A timsót az ëspár tetején mëgégettük, kiszárasztottuk. Olyan lëtt, mint a túrós liszt. Fëlszëdtük az ëspárról, s mikor kihült, tiszta fejér rongyba tëttük, s azt a tályogra borítottuk. Ez kifokasztotta a tályogot.
Mëgrontás (guruzsmálás)
(Hadikfalva-124)	- Mëgrontás, egészség mëgrontás, guruzsmálás. - Apósomnak a legkisebb testvére Márton Lajos, az elérte a 15 esztendőt, s még akkor ës sebësek vótak a lábai, keze s az arca. Azt mondták akkor, hogy mëg van guruzsmálva.Valami olyant bévëttek az udvarba, a gyerëk mëgkapta, a azt fëlvëtte. De annak sem orvosság nem használt… - Amit kinőtt, s úgy maradott sebesen, s úgy halt mëg. Elmënt a temetőbe.
(Andrásfalva-47)	- Mëgrontás, egészség mëgrontás, guruzsmálás? - Régën akit mëg akartak rontani annak amint mënt az úton, a lába nyomába fődet vëttek, s avval rontották mëg.

Mejjgyulladás
(Hadikfalva-129)	Mejjgyulladás. Az a szív körül van, s az nagyon fáj. Nem vót orvosság ez ellen mit tudtunk… Fájt s mëghót.
Mënstruációs zavar
(Andrásfalva-23)	- A mënstruációs zavar - A piros bazsarózsa…, pünkösdirózsának a piros virágját mëgszárították árnyékos helyën, és ha valakinek menstruációs zavarja volt, akkor édëstejben mëgfőzték, és azt itták. Ez használt. - és mennyit szoktak inni ëgy adaggal? - Hát ëgy csészét, vagy fél csészével. Úgy háromszor-négyszër ittak belőle.
(Istensegíts-92)	- Mënstruálás? - Melegre këllëtt ülni valamire.
Méhcsipés
(Hadikfalva-129/130)	- Méhcsipés. - Ëgy rongyot mëg këll vizíteni hidegvízbe, rëjaborogatni, s azt öntözgetni… - Hát így az én asszonyom járt. Vót egyszër itt, mikor idejöttünk… Akkortájba… - 1945-be jöttünk ide -, s 1947-be nekünk méhëk vótak.S vót itt a szomszédunkba…, - akkor úgy csinálták a mulatságot a fiatalok min’ Hadikba - …az udvaron. - S nekëm vótak méhëk. Elmëntem én ës…, - a szomszédomba vót -, a Rancok (fűvószenekar- a szerk.) húzták a táncot. S ott ësszeálltunk öten-haton, hoztunk pálinkát, s ittunk. S még a szomszédnak vót bora, hozott bort. S ëgyszër aszongya az asszon, a feleségëm: hallod-ë gyere haza! S mondom mért? - Ëgy raj kivert, s aszongya: Le kéne venni, olyan szép nagy raj. - Jó, hazamënyëk, de mán ittas vagyok, s mëgcsípnek. Aszongya: …valahogy levëgyük. Na, hazamëntem. Ëgy parton vótak. Vót a kertben ëgy nagy part, s odatëttem ëgy létrát, s mondom, -… te mënny fël! Én fëjjel (értsd: felül – a szerk.) mënyëk s én az ágot mëgütöm, s te fogdd mëg a kosarat. - De ő hajonfejt vót. S hogy mëgüttem, hát zümmögni kezdtek, s így ő nem tette pontosan oda, s így a fele lemënt a fődre, s fele… akkor őt mëgszállták, s akkor a szalmakosarat eldobta. - S vót ëgy pici kutyám, az ës ott vót velünk… - Az asszonyomnak annyi hajaszála nem vót, amennyi rëjaszált a fejire… Az mëgëjedëtt, s befutott a szobába. De azok a méhëk, mind békisérték a szobába. - Én ott maradtam, oda lekucorodtam, de ëgy szúrást nem kaptam. De úgy mëgëjedtem. Ëgy zabszëm nem mënt vóna a seggëmbe bé. - Közbe lefuttam oda az asszonyomhoz. Hát… olyan lëtt haja, mind a vërës papír… - az arcája a nagy lázól. - Szerelmes Istenëm, mit csináljak? Odafutottam a szomszédba… Nézd Ërzsi mi történt! Aszongya: Semmi se... - Ëgy rongyot mëg këll vizíteni hidegvízbe, rëjaborogatni, s azt öntözgetni… - S én aközben, … odamëntünk többen, s a szulákot (fullánk – a szerk.) szëdtük ki a fejibôl, mert annyi vót, hogy a feje teli vót szulákval. - Hát ezt tudom, me’t hát én vótam benne. …és evvel ótottuk le a izét. …és mondom: el këll vinni orvoshoz. …csak avval a hideg rongyval így a fejit borogattuk, s evvel gyógyult ki.
(Székelykeve-157)	- Hát azt ës hideg vizes ruhával.
Méhfájás, méhleereszkëdés
(Andrásfalva-24)	- Andrásfalván az asszonyoknak ha méhfájás, vagy hát... ilyen asszonybajuk volt…, mivel gyógyították? - Voltak olyan virágok... Úgy nevezték, hogy kisasszonypapucs. Olyan volt a virágja, mind ëgy gyűszű. S annak a gyökerit kiástuk, s szép tisztára mëgmostuk, üvegbe tëttük, s pálinkát tőtöttünk rá. s azt úgy... olyan adagolva ëgy fél kis pálinkaivó pohárval ittunk ëgyszërre. Hát azt këllëtt gyakorolni többször is…, de e' volt ennek az orvossága. Evvel szokták gyógyítani. Nem mënt sënki műtétre, ha még…, - hát úgy jobban mondva: még…, - …ha lejárt is, e’ volt az orvossága. - Szóval a még ha lejárt…, akkor is…? … ez felhúzta? - Igën. Igën…, fëlhúzta. - A kisasszonpapucsot hol termelték? Ez virág volt? - Virág volt. A kiskertbe virágok közt. Csak úgy mondták neki: kisasszonypapucs gyökér. - Itt nem láttam. - Itt nem, Magyarországon nem láttunk. - Hogy néz ki? Kb. hasonlít a tátókához, tátikához? - Igënis, hasonlít a tátókavirághoz. …Csak olyanforma neki a növettye…, - ëgy akkora…, olyan-forma a nagysága, mind a krizantém virágnak. Még kicsikét a levele is hasonlít rá, de a virágja olyan, mind ëgy gyűszű, gyűszű… - kék színben. - Na…, ez nagyon jó orvosság erre a részre…De ezt úgy kell, hogy nem szabad ezt mëgfőzni, hanem pálinkával, úgy ëgy keveset inni belőle úgy rëggel. - Na most... - mondjuk... - ëgy litër pálinkához kb. hány dëka këll? - Ëgy litërës üvegbe beletëttünk félig, vagy félig se. Akkor ráöntöttünk, úgy fél litër pálinkát. Csak pálinkát. - Szóval kb. ugyanannyit? - Ugyanannyit. … úgy, hogy lepje el félig. Hát keserű, az olyan keserű, mint a tubák. - Úgy hogy nem jó ez, hogy jó volna... - csak használ. - Egyéb szervezetre nem ártalmas? - Nem ártalmas. Hát ezt nem is itta más... Fordult olyan elé, hogy úgy ëgy öregasszonynak volt üvegbe téve. S a férje kívánta a pálinkát, és ivott róla. S nagyon beteg lëtt. Mikor az öregasszony hazamënt, a férjit a földön találta. Hát az rég volt. Még csak alig emlékezek erre, mikor ëgyik ángyikám mesélte, hogy az ő férje volt ez.. - …ëgy ilyen nagyon méhfájós öregasszon volt. Családja nem volt, s ő mindig tartotta ezt az orvosságot. S a férje ivutt belőle, s mikor hazament, a földön feküdt. Mi lölte, mi lölte…? S fut neki a pálinkának, s bizan mëgitta az embër, de neki nem lëtt jó, …neki mëgártott.
(Andrásfalva-57)	- Méhfájásra? - Jézus szíve burjánt leszëdtük és mëgfőztük fürdőnek. S abba këll fürödni. S akkor az jó... Ezzel előztük mëg a betegségët.
(Andrásfalva-60)	- Én arról tudok csak, hogy lëánka vótam, s ángyom szült s valami lepény maradhatott a méhében… A bábasszony ësszevágott ëgy csomó hagymát, zsírba nagyon halványan mëgdinsztelte s mikor kihült, ëgy törülközőbe a fele-részébe rátëtte, s a másik felét ráhajtotta, s ezt rátëtte a hasára. S utána hallottam mondták, hogy.... na most elmënt. /Kitisztult/.
(Istensegíts-84)	- Méhfájás, méhleereszkedés, az asszonybajt, mivel gyógyították? - Párolták. Piros céklát főztek, vagy krumplit. De a legjobb vót, jó forró vizet beléöntöttek ëgy vájlingba, s akkor föléje álltak, s úgy párolták magikot. - …legjobb a kamillatëa vót. Kamillába mëgfürödni. Kamilla ülőfördőt këll csinálni.
(Hadikfalva-114)	- Méhfájás méh leereszkëdés, miből keletkëzett? - Az ës csak a fázásból jött. Én a szülésbe kaptam. Jött a bábaasszon s akkor az dogozott. Hát mëgcsinálta, hogy… - hát helyre tëtte. S úgy osztá’ csak olyan izét lehetëtt inni, meleg vízet, s ezt azt…, - nem vót szabad ënni semmit sok ideig, amíg helyre nem tëtte rendësen. - Dehát osztán addig dógozott -, me’ a bábaasszonyok olyanok vótak, hogy hát nem tudták, hogy këll…, - de mëgcsinálták… S akkor elmënt. S akkor el këllëtt hozassuk a mëhink bábaasszont, s akkor osztán az rendëzëtt mëg. Mëgcsinálta, hogy jó lëgyen.
(Hadikfalva-141)	- Méhfájás. - Utilapit használtak. - … az a kámforos pálinka a gyermëkágyas asszonnak? - Takarította és gyógyította. A méhit, helyre gyógyította. - … Me’ mëg ës köttek münköt…, - nem úgy mind itt, hogy az a rossz tört ës, ami bennünk vót maradva, kilenc hónapon kërësztül az kimënt…, kihajtotta.
Mumsz
(Istënsëgíts-92)	- Mumsz. Volt-ë? - Gyerëk korunkba‘ meleg borogatást tëttünk rá.
Nátha
(Andrásfalva-60)	- Nátha ellen is mint a köhögés ellen tëát főztek. A náthát úgy gyógyították vele, hogy parázsra tëtték a hagyma héját. Ezt úgy csinálták, hogy ëgy lapátra parazsat tëttek, s arra tëtték a hagymahéjat, a beteg fölé hajolt, s letakarták ëgy pokrócval, s a füstöt beszívta az orrán. Fájdalmas volt, de használt. Kitisztult a fej.
(Hadikfalva-123)	- Mikor a lovat patkolják, a körmit levagdalják. - … aszongyák, náthának ës jó.
(Hadikfalva130)	- Nátha. Mivel gyógyították? - Az hülés. Hát forró tëával. Mëgpërgëltük a cukrot, öntöttük vizet rá , s abból ittunk. - De mégis… másik is vót a nátha ellen… - Mikor a lovat patkolták, s a kovács a patkót vërëssen rëjanyomta a patájára a lónak, az a körömhöz, odafutottunk s bűzöltük azt a lókörmöt. - S az vót, hogy az szaggassa ëssze az orrom likát, s akkor a takon kijött…
(Hadikfalva-131)	- Nátha ellen? - Régi ëgyszërű nátha ellen az orrunkat este kivül-belül kanasinnal, vagy birkafaggyúval kentük.
(Hadikfalva-142)	- Nátha. - A náthát? - … kigőzöltük magunkat. Meleg tëát ittunk s forró bort. Vaj ha bor nem vót, jó mézes pálinkát ittak.

Nagymarin a torokban
(Istensegíts-65)	- Az én apámnak nagymarin, vagy tudom ës… - kelés vót a torkába… - …keresëtt pókhálót, s azt belékeverte abba a mézbe, s apámnak a torkába bétëtte, s ëgyszër kis idő múlva…, - hát kifokasztotta, s így mëggyógyult. Másképpen mëgfulladt vóna.
Némaság
(Hadikfalva-130)	- Némaság. - Azt mondták, hogy mëgcsudált valaki. Vót ott Bukovinába, a mü utcánkba. Az ura néma vót, s az apja néma vót, a leánya néma vót, s a fia néma vót. Négy néma vót. - Vót olyan ës, hogy kettő nem vót közöttük néma… - Azon - tudja - nem lehetëtt segíteni. A jóisten adta. A jóistennek az akarata…
Nyilalás
(Hadikfalva-130)	- Nyilalás. - Hát emeléstől jön. Valamit mëgemelt, s nyilalott. - Nem tudták gyógyítani, nem próbálták? - Kentük valami izével…, finyák ispirtval. Finyák ispirt - úgy mondták. - Ez mëg miféle? - Hát ez ëlyen valamilyen dënaturált szësz vót. De nagyon nagy ereje vót. - Szunyogispirt, ilyen is volt? - Igën az nagyon jó vót, avval kentük.
Nyomorék láb
(Istensegíts-88)	- Annak a gyerëknek a lába nyomorék vót teljesën. S akkor arra tanyították, hogy kutyakölykekët főzze mëg teljesën. S akkor arra tanyították, hogy kutyakölykekët főzze mëg, s akkor abba a lébe mossa mëg a gyerëknek a lábát. S képzelje el, mëggyógyult a lába a gyerëknek. S ember lëtt belőle. Ott vótunk a lakodalmába.
Orrvérzés
(Andrásfalva-8) adatközlő: 13	- Az orrvérzést hogy állították el? - Az orrvérzésnek mëg volt a gyógyítása, hogy lósósdi lapit këllëtt szëdni, ezt rendësen mëgszárosztani, úgy mind a tëát, s ebből valóságos tëát főzni, s ennek a levit inni. - Azt mondták, ettől mëgáll. Ez igaz ës volt, me' én ës próbáltam, amitől el ës hagyott az orrvérzés.
(Andrásfalva-24)	- Az orrvérzést mivel állították el? - Lefektettük a gyermëkët hanyatán, a hátul a nyakik csigájára vizítëttünk ëgy kendőt hideg vízzel, és azt raktuk rá hátul arra az erekre.
(Istensgíts-65)	- Az orrvérzés mitől jött, mivel előzték mëg, hogy gyógyították? - Pistának - a férjemnek - …nagyon folyt az orravére. Anyósom aszongya: mit csináljak veled fiam, mindën nap... s mindën nap? Elvitte, …mëgfogta Pistát, - s aszongya: gyere a csëpëgő alá. S csinált ëgy ëlyen botocskát /kis pálca/, s beléverte oda a csëpëgő alá. - S mikor folyt az orrából a vér, akkor belécsepëgtette oda abba a lukba.../nevet/ Belécsepëgtette, s akkor férrejött, s akkor azzal a botval, - amivel lukat csinált -, azt beleverte a fődbe, s az orravére többet sose folyt. /nevetnek./ - …és mitől jött az orrvérzés? - Hát azt nem tudjuk. - Valaki tud-ë még az orrvérzésrôl? - Én a nyakcsigámra vizet tőtöttem, s akkor minnyá elállott, nem folyt. Mëlyent mëgmelegëdtem vagy kifáradtam, minnyá folyt, de abba helybe mëntem, s ëgy csëppëcske vizet rëjatőtöttem, s úgy mëgállott, hogy többet nem folyt… - Szóval azt nem tudják mëgmondani, hogy mi okozta az orrvérzést? - Az okozza, hogy ha kifújja nagyon az orrát..., hogyha van benne valami... ha nagyon erősen kifújjuk, abba helybe mëgindul a vér. Abba a pillanatba…, úgy, hogy ez igaz. ... én tudom. - ... télbe? ...csakugyan akkor hideg van, s foly’ az orrunk leve, s akkor kifújjuk erősen, s akkor a vér mëgindul. S akkor úgy a meleg vízvel mëgmossuk, vaj hanyotán fekszünk, de nem szabad hanyotán fekünni jës, me’t akkor a torkunkba visszamënyën a vér, s … akkor mëgfulladunk. - Igy járt az ënyim ës... - a fiam. Annyira folyt az orra vére. Këllëtt vóna mënnyën sitre Komlóra, s nem tudott mënni. Nem tudott... Úgy sietëtt, hogy valahogy…, hogy… mosta a fejit, s kezire tőtötte, …. nyakára a vizet, s alig tudott elállni, hogy ëgy darabig így vót. - ...de, hogy mitől vót, azt nem tudom.
(Hadikfalva-96)	- Az orrvérzést, mivel gyógyították? - Én amikor gyerëk vótam, nekëm az orrom nem vérzett. Nem emlékszëk arra... De, ahogy nőttem , legén lëttem, elmëntünk fuvarba, s nagyon mëgfáztam. Érëztem, hogy mëgfáztam. S akkor… mind jöttünk hazafelé, mëgálltunk ëgy kocsmánál, s mëgittunk két féldëci pálinkát, s két korsó sört. Nekëm az orromvére két óra múlva mán folyt is. Erre én emlékszëk, hogy a fázástól kaptam… Vagy mëg vótam ëjedve? A keszkenyőt mëgvizítëttem, s az orromhoz tëttem, s a homlokomra. S ezzel gyógyultam mëg. - Én ëgyet akarok még mondani az orról. Ëgyszër az orrom nagyon fájt, de mëg këllëtt vóna a vért indítani. De sëmmikép nem tudtuk mëgindítani. Gyerëkëk vótunk, s ëgymásnak az orrát ütöttük, hogy inditsd mëg a vérëdet... Melyik tud nagyobban ütni az orrára? Ëgyszër akkorát ütöttek, hogy majdnem sírni kezdtem. Úgy se indult mëg az orromból a vér. - Jött ëgy nagy fëlhő. Ingbe vótunk, hosszú ingëcskébe. Bebúttam a tehen alá, hogy az eső ne verjën mëg, s az ingët az ölembe vëttem, hogy az ing ne vizüljön mëg. Meztelen búttam a tehen alá... Az hátranézëtt, úgy elrúgott, orrba talált, hogy még ma jës esszëmbe jut. Fogtam az orromot, alig tudtam a vért mëgállítani.../nevetnek/
(Hadikfalva-114)	- Orrvérzés. Mivel állították mëg? - Muskátlinak a levelivel. - Tëát főztek belőle? - Nem. Rëjaragasztották ide az orrára, s këllëtt szíppancson fël. - Tudom, hogy Mátyás István a szomszédunkba, nagyon folyt az orravére, s Rózsi néném úgy futkosott, kinek van ëlyen muskátli. -…úgy mondtuk büdöserzsébet. - S azt szaggattuk le, s azt vittük oda, s mëgállott az orravére. - Érdëkës…, nem muskátli virággal hanem levéllel? - Nem…, nem, - …a muskátlinak a levelivel.
(Józseffalva-146)	- Orrvérzés. - Hát az is vót... - A hallántékát itt vizeztük mëg, - …még a torkát mëgvizeztük és hanyatt fektettük.
(Székelykeve-151)	- Orrvérzés. - Orrvérzést hideg vízvel és ëcetës vizes ruhával, borogatásval állítottuk mëg.
Pattanás, pattanás az arcon
(Andrásfalva-15)	- A pattanást mivel gyógyították? - Hurkafonnyadék zsírval. Mikor fogyasztották a hurkát, azt a zsírt eltëtték, s abból gyógyították a gyermëkëknek a szájikon a sebët. - Mi volt ebben a hurkafonnyadék zsírban? - Hát a fűszërëknek a zsírja, ami kifőtt a hurkából. Az ereje, a fűszërëkből ami kijött.
(Andrásfalva-46)	- A föld zsírját. Elébb-elébb ahogy kapáltunk, ahol nagyon kövér vót a főd, olyan fejér pinész forma jött elé. Olyan vót, mind a zsír. Nyilt sebre és pattanásra jës rakták.
(Istensegíts-77)	- Pattanás az arcon... Akinek az arca tele volt pattanással, mivel gyógyították? - Fődzsírval gyógyították. - Milyen volt a fődzsír? - Kint a Nyomáson annyi van, a likba. A likba belényúltak. S szét këllëtt így nyitni…, hogy ne a fődes felit tëdd. Ez általában a mezőn, legelőn, a kopár fődekën vót leginkább. Úgy, mind a gomba, ez ës úgy kinőtt abból a likból. Úgy mondták, a fődnek a zsírja vót, …az a fődzsír.
(Hadikfalva-103)	- Pattanás az arcon. - Esősvízbe këllëtt búzakorpát belefőzni, s azzal mosni. Mert a szappan az nagyon ártalmas, - főleg a színës szappan az arcra…
(Hadikfalva-132)	- Éjjeli pattanás. - Pokol-szökésnek mondták az éjjeli pattanást. A csúful kékën kijött, s az alja vërës vót. - S mivel gyógyították? - Hát azt mivel gyógyították…? Amit az öregasszonyok javasoltak. - Tejet s tejfelt gyúrtak ëssze valami rozstésztával, s azzal kötték bé. - Rozstésztával vagy kovászval... Vagy csicstejes tésztával.
(Józseffalva-148)	- Pattanás az orron? - Azt tejszínvel kenték, akinek lëtt. Este tejszínvel, s aztán rëggel lemosták. - Én hallottam, hogy cibrével ës gyógyították. Savanyítóval. - A savanyítót, hogy csinálták? - Hát korpából. Le këllëtt forrázni a rozskorpát, s akkor tëttëk belé ëgy kis kovászt, kis élesztős kovászt. Mëgerjedëtt, s olyan jó savanyó leve lëtt. S akkor azt mëgszűrték, s azt tették a cibrelevesbe. Rozskorpából csinálták a legtöbben, de ha nem vót rozskorpa, akkor búzakorpából ës.
(Székelykeve-154)	- Pattanás az arcon. - Akinek pattanás van az arcszínén, kezin… - kívül olyan apróságba…-, használjon minél több élesztőt. Mindën nap 10 dinár értékű - ëgy kocka élesztőt - használjon el. S az kipucolja az egész vért. Mert, tëhát ezëket a pattanásokat a vér húzza ki. A vérnek hiányzik valami. -…és ez az élesztő… - ez van komlóvirágból, sörből, és ez pucolja ki a vért...
	- Pattanás a nyelvën (lásd még: falatka)

Pállott száj
(Hadikfalva-142)	- Pállot szájat mivel? - Kicsi lëjánka vótam, s lehet még most ës látszik a szájom széje. Anyámot arra tanyították, hogy a lózabolát melegën adja a szájomba. S rézgálicval mëgkenni a száját.

Poloska-, méh-, darázs-, szúnyog- és tetűcsípés
(Andrásfalva-59)	- Darázscsípés - A vöröshagymával bedörzsöltük a darázscsípést s használt. A méhëcskecsípést is mëggyógyította.
(Józseffalva-150)	- Méh csípés. Mivel gyógyították? - Hát azt ës hidegvizes ruhával.
(Hadikfalva-137)	- Poloska csípés - Hát tudja…, hogy az embërt ha az mëgmarta, hogy macsuka lëtt az embërnek a testin. Úgy féltünk… Hát úgy lehetëtt gyógyítani, hogy az igazgató kijött…, s hozott valami büdös követ, s mëgégették, s csërësznyepaprikával, - olyan csípőspaprikával ësszeégették. S az ágyokat így në… - lepcsëlték, s aztán ëgy kicsit mëgszünt, de nem tudták elpusztítani.
(Székelykeve-162)	- Szúnyogcsípés. - Szúnyogcsípést ëcetës vízvel, káposzta lével besúroljuk.
(Istensegíts-64)	- Tetűcsípés - Mert azért mëntünk a kërësztëk közi, hogy ott nem csíptek a tetűk. …a kalibába annyi vót, hogy még a szalmatálba jës bebúttak...

Rákbetegség
(Székelykeve-161)	- A rákbetegségről hallottam valamit. Szüleink nem így mondták ennek a rákbetegség…, hanem belsőseb. Arra csak használták a tiszta pëtróleumot. Tëhát soknak vót torkába, soknak vót a gyomrába. - …és mindën nap hat hétig, ëgy ëvőkanál pëtróleumot vëttek be éhgyomorra.…és evvel gyógyították a belső sebëkët.

Rekedtség
(Hadikfalva-138)	- Rekedtségët a hangszallag mëgërőltetése okozta. Akkor langyos vízzel való öblögetés, amelybe néhány csëpp árnyika tinturát tëszünk, - rendkívül jó hatású a betegségre. Mëghülés esetén szivacsot vagy vászonrongyot mártsunk forró vízbe, s nyomkodjuk ki könnyedén, s tëgyük a torkunkra. S akkor ezzel rendbe jön.
Repedt sarok
(Istensegíts-87)	Repedt sarkot mivel gyógyították? A repedt sarkot hideg vízbe mossuk még ma jës. S fokhagymával gyógyították. Vagy zsírval, vagy olajval bekentük. S azzal mëggyógyult.
(Hadikfalva-104)	- Kendër rongy darabot… - azt égettek s zsírt gyúrtak bele abba a hamuba, s azzal kenték az ëlyen repedésëkët. … - S birkafaggyút. Erre a repedésëkre az jó. A birkafaggyút kiolvasztani, s annak a zsírjával kenni. Az nagyon jó erre a repedésre. Anyámnak olyan vót a sarka, ëlyen repedésës. S akkor ëlyent csinált. A rongyot elégette, s abba a hamuba zsírt gyúrtak bele, s azzal kente mëg a sarkát.
(Hadikfalva-134)	- Így berepedëzëtt az embërnek a sarka, me’ ugyë mezitláb jártunk Bukovinába annyit, mind a világ. S akkor mit csináltunk…? -… a békát a kerék szétnyomta, s azt magyarázták az öregëk, hogy azzal a mëgdöglött békával végig këll tapogatni…, - háromszor a fejin kërësztül kell dobni azt a döglött békát. Nahát csináltam én ës, me’ a lábaim olyanok vótak, mind a… - kutyák ëhettek vóna belőle. - …és használt? - Hát tudja az Isten… Azután ës mëntem mezitláb. Ëlyenvel babonáztak a népnek. Így tanyítottak az öregëk. Így babonáskodtak.
(Hadikfalva-143)	- Repedt sarok. - Én hallottam, hogy döglött békát, mit a kocsi elnyom az úton, a döglött békával mëg këll azt a repedt sarkat nyomogatni, s elköpdösni háromszor, s a fejin dobja kërësztül.
Reuma
(Andrásfalva-25)	- A reumát mivel gyógyították? - Úgy mondták - büdös ispirt - otthon neki, abba kámfort s mentőport tëttek, s avval szokták bedörzsölni. Ezzel gyógyították a rëumát.
(Andrásfalva-46)	- Nannyám a rëumás karjára pisivel sárga fődet gyúrt, azt két rongy közé tëtte. S azt tëtte a karjára. S rëja még száraz rongyot..., s használt.
(Hadikfalva-123)	- Hát… a szëmën vót rëuma? …, - …ilyen is volt? - Bizan…, szëmrëuma. Tiszta kékkővel…, mëgtörték apróra, s beléfutták, de a csillagot látta az embër. S mëgjött. Az lerágta… - Ha valakinek vérmës vót a szëm…, - cigarettapapíron befútták a cukrot. Úgy mëgtörték mind a búzalisztet, s azon befújták... - … de Bukovinába fájt nekëm a szëmëm. Ëgyszër mëgyëk fël…, - a Hatodik Lábba mëntünk, s Máté Marcikáné aszongya: Mi van édes lëjánkám? - S mondom: Hajja, úgy fáj a szëmëm. - Tudod-ë mit édës lëjánkám? Süssél, - aszongya - krumplit, s két ruha közi tëdd belé, s azzal kösd be! S én úgy ës csináltam. Este hazajöttem, s a sütőbe süttem krumplit, s jó forrón két ruha közi belétëttem, s így béköttem në… - vaj három este, s a szëmëm mëggyógyult. Máté Marciné tanyított.
(Székelykeve-156)	- Rëuma. - Hát rëuma nálunk vót. A legtöbbet tormával, tormalapival, és tormagyökérvel gyógyították. Tëhát azt mëgreszëlték azt a tormát kikeverték zsírval. Utána lapival próbálták, ezzel gyógyították a rëumát.
Sárigság, sárikság /sárgaság/
(Andrásfalva-19)	- A sárigságot mivel gyógyították? - Sárgaságot…? Nálunk sárigságnak mondták… Sárigságnak mondták otthon. - Mikor gyermëkëk, vagy akárki, ha sárigságba esëtt, akkor elmëntek a templomba. Mëgkérték a sekrëstyést, hogy lëgyën szíves odaadni a kehelyt, - ami van a tëmplomba’ - s abba nézették bele. Hát úgy mondták, hogy az jó. - …és használt is. - Mëg is gyógyultak? - Tényleg mëggyógyultak. - Mitől kapták a sárigságot? - Hát a jó Isten tudja. Én nem tudom. - Babonás háttere valami nem volt, hogy miből lehet még kapni sárigságot? - Hát azt mondták, hogy ha halott volt a háznál, nem szabad se ki-, se benézni, me’t sárigságot kap… - …vagy az ablakon ki- vagy benézni. Aszonták abból kapja a sárigságot. Osztán az isten tuggya…
(Andrásfalva-49)	- Sárikság? /sárgaság/ - A sárikság ellen a betegët kehelybe nézették, rajviaszból formált pohárból itatták.
(Istensegíts-81)	- Sárgaság - sárikság..., erről tudnak-ë valamit? - Epe-betegség a sárgaság. A sárgaságot…? Elmëntek a tëmplomba, és a këhëlybe bele lélëkzëttek. Ezzel szokták gyógyítani. De hiába, ez nem használt sëmmit se… - S a végén mégis mivel gyógyult ki? - Hát el këllëtt mënjën orvoshoz, s orvosságot használt, s úgy gyógyult mëg.
(Hadikfalva-109)	- Sárigság. Erről tudnak-ë? - Hogyne…! Sárgaságot aki mëgtalálta, annak orvosságot csak az öregasszonyok kaptak. Hogy mit csináltak neki? Mënnyei Istennek mezei virága vót, s vót az a fodorkaburján a mezőn. Így mondták, fodorkaburján. Annak a levivel mëgmosták a testit, s még mëg ës itatták, hogy ne tudja mëg a beteg, hogy mit iszik mëg. Én ezt láttam, mert vót nálunk ës ëlyen beteg, hogy elkapta a betegség, pláne gyerëk korába… - Vagy a koszt nem vót jó, vagy a levegő nem vót jó. Vagy nem tudtunk gondoskodni - mert ugyë - sokan vótunk. …és mikor a háborúnak vége lëtt, hát bizony kicsitt bamba vót a nép. Nemcsak a sárikság ellen, hanem mindën bajba... - De elmondom ezt: - ëgyszër ësszeszëdtek mindën burjánt az asszonyok, de ezt a sujg-burjánt, … azt mindig tudom emlëgetni, hogy ennek a levivel…, - vót ez a fodorkaburján, ësszefőzték s ezzel mosták s még mëg ës itatták. - Sujg-burjánt említett, az mi volt? - A sujg-burján ëgy növény vót a patak partján. Kék levele vót. Olyan recés vót, s a gyökere annak hatalmas erős és hosszú volt. - A gyökerét vagy a virágját használták? - A virágját gyökerestől mëgfőzték, -…mindënëstől mëgfőzték. Hát én ezt láttam, mert Gébërt Boldizsárnéval mëntünk fël a Bonyha patakján, s onnat kerestük, hogy szëggyünk sujg-burjánt, s ëlyen fodorkát. A fodorka az nagyon jó. A fodorokát még most is szeretëm. A fodorka az nagyon jó… - Úrnapján osztán mikor körmënet vót… - azt mondták, hogy az a legjobb orvosság. Abba beléfontak rizgőt, beléfontak csafogtatót, beléfonták a harangvirágot, beléfonták a pünkösdirózsát, a kocsárdit, - még mëlyen virágot vótak ott a patak partján - , mindënt beléfontak a koszorúba, s akkor elvitték a tëmplomba… -…s körmënet után akkor hazahozták, s fëltëtték olyan helyre, hogy azt nem vót szabad elhasználni, csak orvosságra. A szëntëlt koszorúnak az orvosságát mindënre használták. Én ebből kaptam, s még a levit ës mëgitatták velem.
(Józseffalva-148)	- Sárigság, sárgaság. - Nekëm a gyermëkeim ződ barac’ot ëttek, s attól kapták a sárgaságot. Ëgyik 3 évës vót, s a másik négy. És tudja mit ajánlott az orvos? Mézet mëg puliszkát ëgyenek, s attól gyógyultak mëg. Nem ës vót kënyerünk akkor, amikor idejöttünk. S mëggyógyultak. Krumplit adtam nekik… Kënyeret ne adjak…! - aszondta.
(Józseffalva-144)	- …sárgarépát kifúrni, és közbe az izéjit…(?...talán a nemiszervét – a szerk.) mëgkenni, hogy a cérnát kösse rëja, hogy az fogja mëg, hogy ne essën le. S azt ës napfëljött előtt, az éjjeli húgyot pisálja belé, s vigye fël a padlásra a kéménybe, s eressze le. Így ëgy boton kërësztül azt a cérnát húzza belé, s amire az a pisi mëgszárad, az a sárgaság kimënyën belőle. … Mert olyan sárga vót, mintha mëg lëtt vóna festve… -…és ëgyszër csak mondom az embërnek… Mondom, hogy hallja…, most kënd nem sárga! - S aszongya: Nem? - S mondom bizan nem... - a szëmei is mind sárga vót... - Aszongya: hozzad ide a tükröt, hogy nézzem mëg. - S odavittem a tükröt, s belénézëtt s aszongya: Jaj, hát én nem vagyok most sárga. - Isten bizan, hogy ez használt.
(Székelykeve-155)	- Sárikság, vagy sárgaság. - A sárgaságot…? Gondolom van, akit elfog kicsi korába, - …van akit nagy korába. Tëhát ősszüleink fentőfüvet szëdtek, és tëának mëgfőzték és avval mosogatták az arcképët ahol a sárgaság mëgjelënt. - … és utána zöldség levelet főztek tëának, s azt itták víz helyëtt.

Seb a lábon
(Hadikfalva-143)	- Ha valaki leütötte a lábujjkáját, milyen fajta füvet tëttek rá? - Egerfarkú füvet mëgtörtük jól kalapáccsal tiszta dëszkán, rëjaborítottuk s béköttük, s az mëggyógyította.
(Hadikfalva-128)	- Csizma fëltörte a lábát. - Juhfaggyat mëgpërgëltünk. Nem tudom mivel… - szenet törtünk ëssze… - vagy mit, s azzal mëgkentük. Fëltörés, az ës nagyon csúnya vót. Avas hájval ës kenték.
Selyëmfolyás
(Andrásfalva-25)	- A selyëmfolyást mivel gyógyították? - Selyëmcérnát húztunk belé tővel, s azzal gyógyult mëg. - S mitől jött a selyëmfolyás? - Azt nem tudom, hogy mitől jön, de azt tudom, hogy tővel, -…szóval tővel átszúrtuk, selyëmcérnát húztunk bele, a genny azon kërësztül kifolyt, s attól gyógyult mëg.
(Istensegíts-85)	- A selyëmfolyás, hogy gyógyították? - A tőt belészúrták, amibe selyëm fejtőt húztak. S ahogy húzták belé, ettől a fejtőtől a genny kifolyt, kijött a selyëmcérnával.
(Hadikfalva-143)	- Selyëmfolyás. - Abba selyëmcérnát húztunk. Az ujjam mëgkelt. Azt mondtuk, selyemfolyás, me’ mëgkékült. S akkor selyëmcérnát húztunk kërësztül a bőr alatt, s kifolyt belőle a genny.
(Józseffalva-149)	- Selyëmfolyás. - A kezire vagy a lábára lëtt olyan hályog, azon olyan selyëmfonalat tővel áthúztuk. Azt mondták: sejemfolyás. S úgy otthatták a cérnát benne. S kijött a genny és mëggyógyult.
Síró gyermëk
(Hadikfalva-131)	- Síró gyermëk mitől sírt? - Hát mitől sírt…? -… azért mert éhës vót. - Nem adtunk egyebet, mit csak a csicsünkbe kapott tejet. S hát az kevés vót… - Nem csak attól vót, hanem vót neki fájdalma, s azt nem tudta senki, hogy mëlyen fájdalma vót.
(Hadikfalva-143)	- Síró gyermëkët mivel csititották el? - Mivel…? Adtak mákot, mákgubóból főztek tëát.
Szájfájás, szájseb
(Andrásfalva-26)	- A szájfájástól a timsó használt. Akinek fáj a szája, vëgyën be ëgy darab timsót, és forgassa mëg a szájába’ -... mëg fog gyógyulni.
(Hadikfalva-131)	- Akinek a szája sebës, mivel szokták gyógyítani? - Én mëgmondom. Akinek a szája sebës… - mivel gyógyítsák mëg... Vót nálunk ëgy fiatal lány, és mëgcsëmëllt s a szája tiszta sebës vót. S azt mondja az öregasszon, hogy tudod mit csinálj? Se orvoshoz nem mënsz, sehova. Borsót s vajat ëssze këll gyúrni, ëlyen csípős borsot, jó apróra mëgdarálni, s mëgkenni. S három napra levëszi. Három napra azt a sebët levëtte az a bors. Én tudom.
Szánka (ëpilëpszia)
(Andrásfalva-26)	- Nálunk Andrásfalván ismertek ëgy szörnyű betegségët. Szánkának nevezték. Ezt mivel gyógyították? - Akkor mikor apám mëghalt a háborúba, akkor anyóka mëghallta, s akkor a tejet…, - azt a bánatos tejet a lëjánka kiszopta. S akkor éjjel a lëjánkánkat elérte a szánka. Igy élt vagy 2-3 hónapig. - Milyen szënvedésën mënt át, hogy kezdődött a ... - még a szájocskája is félrehúzódott. – - …és ordított mikor elérte? - … nem, olyan sírós-forma volt. Mëgrázta magát. - S nem tudták gyógyítani? - Nem. Sëmmivel sem…
(Andrásfalva-33)	- Bizonyos betegségëknél másik nevet adtak a gyermëknek. Ez szokás volt-ë, hogy ne kapja mëg a betegségët? - A rosszbetegség ellen adtak neki más nevet. - Milyen volt ez a rosszbetegség? - Hát az a szánka. Ilyenkor másik nevet adtak, s akkor az elkerülte.
(Istensegíts-78)	- Az ëpilëpsziát, vagyis a szánkát, - ahogy itt mondják rosszbetegség…- ez mitől jött és mivel gyógyították? - Az ëpilëpszia az rosszbetegség… Vótak olyan tudósasszonyok, hogy vót ón, - ...mëgolvasztotta ëgy kannába, és akkor a fejetetejire tëtte a tálot, s akkor beleöntötte. S akkor az sokféle képpen alakult. S abból leszámolta, most ez a baja van, attól mëgëjedëtt, - …mindënt elmondott.
(Hadikfalva-94)	- Mi volt a betegségnek a neve? - Úgy mondták, hogy szánka járta. Az vót a betegsége. - Mi okozta ezt a betegséget, ezt el tudná-e mondani? - Én azt gondolom, hogy sokan voltunk ëgy háznál, s a gyerëk kicsike vót, s én voltam a legénykori gyerëkembër, - s vertem őket me’ mindig kárt csináltak. S lehet, hogy mëgvertem, s mëgëjedëtt. A gyerëk ettől kapta a betegségët mert én mëgvertem. - Nekëm is fájt a fejem nagyon, mikor fiatal mënyecske vótam. Hát mit csináljunk, merre mënnyünk? Azt mondták, mënnyek bé a porondra... a nagy vízre, -...de akit látok, ne szóljak neki, csak szótalan imádkozzak végig. S mikor bemegyek, háromszor így öntsem a fejemre a vizet. S úgy csináltam, s a fejem mëggyógyult. - Imádkozni valamit nem këllëtt? - De végig imádkoztam a Miatyánk s az Üdvözlégy Máriát. Ezt këllëtt. Végig imádkoztam és vissza, de akivel találkoztam, nem szóltam neki.
(Hadikfalva-105)	- Ëpilëpszia - Szánka - Rossz betegség. - A kicsikét, aki mëlyen ingëcskébe mëgtalálta, aztat nem adták többet fël. Lehúzták róla, s bévitték, s a folyóba elcsapták, elëngedték. Mënnyën el az a betegség… Nem adták többet vissza. - Szóval…, mëlyen ingëcskébe volt az a kicsi - mikor elérte az a betegség -, akkor azt az ingëcskét, amibe volt, a folyóba dobták? - Levëtték róla, s bévitték a Porondra a folyóra, s elëngedték. - …és volt hatása? - Hát azt én nem tudom. - Ez miből keletkëzëtt? - Ejedtség. A kicsike valamitől mëgránkodott. - Ott ëgy lëányt ës úgy elért a betegség, s úgy ahogy elérte, mëlyen ruhába elérte, azt mindënt levëttek róla, s a Szucsáva vizin elëngedték. De azután nem vëttük észre, hogy valami baja lëtt vóna annak a lánynak. Az velünk ëgyidős vót. Azt elcsapták a vizën. -…s há’ neki vëttek olyan ruhát vissza, hogy ne vëgye a nép észre. Tudom…, - osztán mondták -, hogy a vizen në… - mëlyen ruhát kaptak... Úgy …- valahogy kiszivárgott, hogy kié vót.

Skarlatin (skarlát)
(Hadikfalva-127)	- Valami skarlatin betegség járt akkor. S az a betegség mindënkinek akit ért, az hagyott ëgy jelt. Trézsinek a szëme…, - ëgyik hályogos lëtt. Többet sohase lëtt látása. Ezt akkor kapta, mikor skárlátin vót. Hadikfalván 1934-ben. Ebbe… - aki beteg vót, az nem tudott kijönni. Trézsi, - Bíró Ferencnek a lánya - akkor kapta ezt a kálikságot.

Szamárköhögés
(Andrásfalva-23)	- A szamárköhögést mivel gyógyították? - Mikor a kancának kiscsikója volt, abból a tejből kifejtek. Az volt a legjobb a szamárköhögéstől. - Ëgyszërre menyit, milyen adagot adtak a betegnek? - Hát ëgy kis bögrével. - …és ezt hányszor ismételték? - Csak ëgyszër. -… a mienkën fordult elő, a mi kicsinkën, hogy annyira köhögött, hogy visított a torka. Ëgy kancával mëgálltak a korcsma előtt, s kilépëtt ëgy tanyai embër… - … jőjjön Virgina néni gyorsan…, fejëk a kislánynak. S csak ëccër ivott belőle…
(Andrásfalva-59)	- Megpörkült cukrot, abba belétëttük a hagymát, és tëát főztünk belőle, s annak a levit ittuk, s használt. - Szamárköhögés ellen is tëának héjastól mëgfőzték, s azt itatták. Ha vó’t cukor, akkor azt is tëttek belé, s használt. Fëlszaggatta a köhögést.
(Istensegíts-89)	- Köhögés, közönségës köhögés, de van szamárköhögés is, ismerik-ë? - Itt van Vilma néni, ő mëgmondja. Az ő fiának szamárköhögése vót. - A szamárköhögést azzal gyógyították, hogy a kancának a tejiből fejtek. Szóval a csicsiből. S azt a friss tejet mëgitatták a gyerëkvel, s akkor elhagyta a köhögés. Ez mëgtörtént, me’t mëgfejtem én a kancát, s friss tej vót. Én... - ez a komámasszon Vilma, ez itt... - ő hozta oda a gyerëkët… Az orvosok nem tudták gyógyítani. S akkor neki nagymamája tanyította, hogy jőjjenek el nálunk, me’t vót kancatej. S én azt mëgfejtem, -... a kancát, s akkor a gyerëkkel mëgitatták, s mëggyógyult.
(Székelykeve-159)	- Köhögés, szamárköhögés. - A szamárköhögésnek fëlforraljuk a tejet. S mikor fëlforraltuk a tejet, belétëszünk négy ëvőkanál akácmézet, és azzal jól fëloldjuk, és amilyen melegën bírja, olyan melegën issza mëg.
Szëm betegségek (lásd még: csipa, csapa, hályog)
(Andrásfalva-29-30)	- A szëmfájást mivel gyógyították? - Sárgarépát mëgreszelni, és azt a répát belé ëgy rongyba, és ráborítani a szëmre. Aztán az lehúzza. - Cukrot fúttak a szëmbe még. A kristálycukrot mëgtörték jól, -...liszt apróra. S azt fútták a szemikbe. Azt mondták, hogy attól legjobban gyógyul a szëm… - Tudom, mert kockacukor vót nekünk, s anyóka azt tört. Nekünk… - mindëgyiknek fájt a szemünk. - Miből jött a szëmfájás? - Járován, -...nem vót trahoma senkinek, de az egész faluba fájt mindënkinek a szëme. - ...és hogy nézëtt ki szëmfájás után? - Hát hogy nézëtt ki? Az atya tuggya... - Ott csapások vótunk mind. Nem láttunk, és bepirosodott a szëm fëlülete. - … és mi okozta ezt a szëmfájást? - Hát nem tudom mi okozta. Hát lassan mëggyógyult. - … és hogyan terjedt ez a betegség? - Hát a jóistën tudja, más sënki se. - Ragályos volt? - Ragályos. Ahogyan emlékszëk vissza, az ragályos volt. Az egész faluba fájt a szëmik. Az egész falu gyermëkeinek. Asszonnak, s embërnek, s mindënkinek. Hát mind feküdtünk. A szomszédok látták el a tehenyëkët, amíg fëllábolkodtunk… - … én vótam a nagyobb, nekëm hamarább mëgjött a szëmëm. Aztán a többieknek ëgyenként. -…még anyám ës feküdt. - …azt mondták, hogy hát - izével…-, pisivel mossuk, és úgy csipte, hogy a szüvünk szakadott mëg. Aztán hát odajött Dani Jancsikáné s azt mongya: komámasszony az nagyon szënvedélyës..., az... ha van cukor, hát akkor törjünk jó apróra - aszongya. Inkább vízvel... s ugyë... s fú'ni. S akkor avval mostuk a szëmünket, …cukros-vízvel. - …s akkor úgy ës fúttak bé a szëmbe. Sëmmi sem használt csak ez. Ez a legjobb orvosság. Soha el nem felejtëm… - Hogy hát azt mondták, hogy pisivel mosni..., hogy hát avval..., de hát az úgy csípte a szëmünkët, hogy mü ës sírtunk. - A szëmbe került idegën test eltávolítására a rák szëmét használták. - De az élő ráknak a szëme volt? - Az élő rákból kiszëdték. Mindënkinek vót, aki halászott. Az vëtt rákot, ki fogdosott... - kivëtték... -, az orvosság vót... - Na most... azt az ëgy szëmët még tovább is lehetett használni? - Aztat tovább. Mert aztán lemosták, és elrakták üvegbe, nem tudom mibe... - S így ha valaha valami baj vót akkor újra használták.
(Andrásfalva-44)	- A szëme - ha valami beleesëtt - mivel gyógyították? - Rákot fogtak. A ráknak a fejibe van két borsószëmnyi nagyságú rákszëm, fehér szëm. Azt bétëtték az embërnek a szëme héja alá, vagy hármat. …és addig, amíg azt a gazt eltalálta, és akkor avval a gazzal ëgyütt kiesëtt a szëmiből. Ezt bármikor... - nappal, vagy este... - mindëgy. Ez biztos szër vót.
(Andrásfalva-47)	- A csapát úgy gyógyították, hogy tehénfejés után a sétárt kiöblítëtték ëgy kicsi vízvel, s evvel mëgmosták a szëmët. - …tejes vízvel mosták.
(Andrásfalva-52)	- Begyulladt szëmët aludttejvel összekevert málélisztvel borították be. Két rongy közi fejér tarisnyára téve borították a szëmre. - A begyulladt szëmbe édëstejet ës fejtek.
(Andrásfalva-57)	- Az anyatejet a fájós szëmre miként használták? - Hát úgy csináltuk, hogy odahozta komámasszon - Vilma - a gyermëkit, me' csupa genny vót a szëme. S állandóan fejtem ott a szëmibe, s az ott azt a válladékot kipucolta onnat, és akkor kamillával kimosták. S úgy helyrejött a gyermëk szëme… - Anyatejet a kis gyermëknek a szëmébe fejtük ki. Én ës fejtem, de nagyon jó vót, me't az a tej fëloldotta a szëmhiját. Jót tëtt a gyulladásra.
(Andrásfalva-59)	- A kamillát mire használták? - Hát legjobban ëlyen szëmgyulladásra használták. - Mikor mëgszültem nekëm az vót a tëám, -…és hogyha a gyermëkëknek a szëmik bégyulladt, avval mostuk -... kamillával. - Szëmgyulladásra ës használtuk. Mü jës használjuk mëgfázás, gyulladás, gyomorfájásra. Mindënre használjuk a kamillát.
(Istensegíts-87	- A szëmfájás? - Vót trahoma szëmfájás. A trahomát úgy szokták gyógyítani rézgáliccal, -...azzal. Kifordították a szëmit, a szëmpillát, s azzal kenték be. Édësapámot még Lembërgbe gyógyították. Egésszen mëg vót vakulva. …és akkor elmënt Lembërgbe, s ott úgy kifordították a szëmit, s kékkővel súrolták mëg. Avval gyógyították. - Otthon a faluba is ilyennel gyógyították? - Nannyámnak be vót gyulladva, -...nagyon csúnyák vótak a szëmei, s akármit tëtt rëja nem használt. S békanyálra tanyította valaki. Békanyálval kezdte raggatni, s avval gyógyult mëg. Az a ződ… tuggya? -… A víznek a tetejin van az a békanyál, s akkor azzal kezdték gyógyítani.
(Istensegíts-91)	- Hályog a szëmen? - Mëgfőzték a tojást a hályogra, és azt borították rëja... - a tojást, a fehérjit. Azt ráborították, és azzal próbálták gyógyítani. - Aszongyák, hogy këllene ëgy olyan tiszta szüzlëánka, s az jőjjön be…! Néném ësszetört ëgy kristályüveg darabot, - jól mind a lisztët úgy mëgtörte. Belétëtte ëgy csőbe, melybe szoktunk szőni. Rajta van a cérna. S akkor aszongya: gyere Ágniska. Most fújd be lëánkám a szëmëmbe! S akkor a lëánka lëült ëgy székre, s akkor néném eleibe, s úgy a szëmibe béfújt. S úgy akkor ësszecsukta a szëmit. S kihasította, levëtte a hályogot az az apró üvegdarab. Ez tiszta igaz vót.
(Hadikfalva-121)	- Szëmbe esëtt test eltávolítása. Rák a szëmbe…, vagy ilyesmi? Hogy vëtték ki ha valami beleesett a szëmbe? - Vót nálunk…, nekëm vót. Belémënt ëgy homok a szëmëmbe. Azt mondják, hogy bármivel vënni ki…! - Vót ëgy öregasszon, s a nyelvivel bényúlt, s nem tudta kivenni…, - me’ azt mondják, be kell tënni ëgy rákszëmët. A rákszëmët… - a patakból fogtuk a rákot, s akkor azt mondták: az a szëm akkor érvényes, amikor a hold tele van. Mikor a hold tele van, akkor a rákszëm jó. S kivëtték, s kivëtték, s belétëtték a szëmëmbe. - De… ott feküttem, de akkora vót mind ëgy fejes babszëmëcske, mind ëgy borsószëm pontosan. -…és nem érëztem, hogy benne van a szëmëmbe. Úgy mënt - … innet mëgkezdte /mutatja/ s addig mënt, amíg magára nem ragadt az a homok. Magával kihozta… Nekëm vót ez csinálva. Kihozta magától. Ezzel gyógyultam mëg. A szëmëm evvel gyógyult mëg…, - rákszemvel.
(Hadikfalva-123)	- Hát… a szëmën vót rëuma? …, - ilyen is volt? - Bizan…, szëm-rëuma. Tiszta kékkővel…, mëgtörték apróra, s beléfutták, de a csillagot látta az embër. S mëgjött. Az lerágta… - Ha valakinek vérmës vót a szëm…, - cigarettapapíron befútták a cukrot. Úgy mëgtörték mind a búzalisztët, s azon befújták... - De Bukovinába fájt nekëm a szëmëm. Ëgyszër mëgyëk fël…,- a Hatodik Lábba mëntünk, s Máté Marcikáné aszongya: mi van édes lëjánkám? S mondom: … hajja, úgy fáj a szëmëm. Tudod-ë mit édës lëjánkám? Süssél, -aszongya - krumplit, s két ruha közi tëdd belé, s azzal kösd be! S én úgy ës csináltam. Este hazajöttem, s a sütőbe süttem krumplit, s jó forrón két ruha közi belétëttem, s így béköttem në… - vaj három este, s a szëmëm mëggyógyult. Máté Marciné tanyított.
(Hadikfalva-143)	- Szëmbe esett tárgyat mivel távolították el? - Vót ez a buszujók virág. Olyan szagos fejért nyilt… Annak a szëmëcskéje olyan mind a retëkmag, - csak kicsike. S azt belétëtték, s az kihajtotta. - De vót, aki a nyelvivel vëtte ki. - Még ma is van ez. Mëgemeli a szëme pillát, s a nyelvit odadugja, mëgérzi a nyelve, hogy hol a homokszëm, s kivëszi. Ezt nevezik szëmnyalásnak.
(Józseffalva-150)	- Szëmfájás. - Azt mëg…, ha gyulladásba vót, ennek a fejérliliomnak a virágját belétëtték a pálinkába úgy, hogy három-négy napig tartották benne, s avval borogatták. Az olyan vót, - a fejérliliomból hogyha tëttünk belé -, az eltartott ëgy évig is. Mondjuk, hogyha elvágtam a kezemët, azt is avval köttem be. S ha a szëmëm fájt, azt tëttem rá. Ez mindënfélére használt a fejérliliom, a pálinkába téve.
(Székelykeve-158)	- Szëmfájás. - A szëmfájásra legtöbbször használtak a babérlevélből főzött tëát… - és a kamillatëát.Vëgyësën mëgfőzték és azzal borogatták.
Szëmölcs, szümőcs
(Andrásfalva-45)	- A szëmölcsöt mivel gyógyították? - A szëmölcsöt? -...az vót a legnagyobb orvossága, hogy ëgy lószőrvel mëgkötötték, jó keményen, és akkor elébe álltak, és azt mondták: mire ez a lószőr elrágja ezt a szëmölcsöt, arra már kész is këll lëgyën. -…s így még valamit motyogtak. -…és akkor az a lószőr le is rágta. Annyira ott elkötötték... Így szokták ezt csinálni.
(Istensegíts-72)	- …mëgkenték izével..., szalonnabőrvel, jól mëgsúrolták a szalonnabőrvel azt a szümölcsöt. - Most…, - mi az a szümölcs Rózsi néni? - Hát az a szümölcs…, - s akkor tuggya mit csináltak? Szalonnabőrvel mëgsúrolták jól, s bétëtték ëgy kő alá, hogy akkor lássa mëg, mikor azt a követ! Oda bédugták, s elmúlott…
(Hadikfalva-122)	- Szümölcs. - A szümölcsöt mëgolvastuk… - hány van, s ëgy cérnára annyi bogot vëttünk, s akkor a csëpëgőbe beléástuk azt a cérnát, s elmúlott a szümölcs. - Mitől jött a szümölcs, azt nem tudnák mëgmondani? - Valami beteg, és az ës… - - Máskor a savanyó almát kétfelé vágtuk, s mëgnyomogattuk, s eltöpdöstük, s azt ës beléástuk a csëpëgőbe. - Nem mëntünk orvoshoz még a sërtés-szümölcsvel se, pedig az nagyon csúnya vót…! - Milyen a sërtés-szümölcs? - Hát.. sërte jő ki belőle. Sërte…, - s az nagyon fáj. Azt ës ëlyenvel gyógyították, savanyó almával.
(Hadikfalva-134)	- A szümölcs. Mivel gyógyították? - A szëmölcsöt mëgkenték mënstra vérrel, s mëggyógyult. - Én mással próbáltam, de amivel én próbáltam…, - nekëm itt ës vót ikrës, s itt akkora vót, hogy az ujjamot nem tudtam béhajtani. S anyámnak kimosatták a mënstruás ruháját velem, s elszárodott.
(Hadikfalva-141)	- Szümölcs, mivel gyógyították? - Hát a szümölcsöt azzal gyógyítottuk, hogy… - nekëm elég vót a kezemën. Mostam s mëgdagadott. S mëgköttük lószőrvel, az ëgy darabig rajta vót, míg le nem szakadott. De még vérvel ës kentük. Az legjobban használt. - Milyen vér? - Méh vér. Mëntsrál - asszonyvér. A kicsikékët, hogy ne tudjanak róla, azzal bolondították, hogy egérvérvel kenik.
(Józseffalva-150)	- Szömölcs. Mivel tüntették el a testről? - Anyám a lószörvel mëgkötötte. A lófarkából kihúzott ëgy szőrt, mëgkötötte, akkor azt addig másnap mindig szorította, mindig szorosabbra úgy, hogy levált. De mëgmosta a lószőrt először, hogy tiszta lëgyën.
(Székelykeve-156)	- A szümölcs. - Akinek nagy szümölcse vót, ősatyáink këndërcérnát köttek rá és a këndërcérna tíz napig ott këllëtt lëgyën. Tizedik nap mit vëttek észre? Nagyszülőnk mëgnézi, kibontja, -…de elkötte a cérnával jól azt a szümölcsöt, és kërësztül kötte…-, és mégpedig rongyval ës elkötte. Akkor nem vót fásli, hanem zsebkendő... -, és azután mikor azt kibontották, akkor mit vëttek észre? A szümölcs elszáradt, a teteje a cérnán maradt.
Szëmverés
(Andrásfalva -50)	A részleteket lásd: igiz, igizet, igizés, igézés - Szëmverésre, igizetre? - Ëgy Miatyánk, kilenc Üdvözlégy s ëgy Hiszëkëgyet mondtak. S akkor belétëtték a vízbe a kilenc égő szenet. Mëgmosás után kërësztët vettek a betegre, s mondták: Jézus születése előtt hëgyek nőttek, kövek nőttek. Jézus születése után mindënëk mëgtértek. Térjën mëg ezën a kicsikén ës ez a betegség. - A vézna beteges gyermëk nevét kicserélték. Akkor mëggyógyult. Nem betegëskëdëtt tovább. Mëgtért a betegsége. A betegség elhagyta.

Szënt Antal tüze (orbánc, vagy forró. hidegrázás)
(Andrásfalva-36)	- Szënt Antal tüzire mit szoktak használni? - Tejfëlet, s hótszenet. Mëgtörni szépën úgy mind a búzalisztët, olyan szép apróra, s akkor azt a tejfëlvel ësszekeverni azt az apró hótszenet, s akkor avval mëgkenni. Ez jó arra. Kivëszi a tüzit. - S hogy nézëtt ki a Szënt Antal tüze? - Vërës vót. - Melyik részén? - Hát az történt úgy, hogy az arcán ütött ki. -...valakinek mëg úgy... valahol a lábán ës... - vagy tudom is én, de legtöbbször úgy az arcán ütött ki. - Az arcon mëg az orron? - Igën, igën. S erre édës tejfelet, s akkor azt hátszénvel ësszekeverték, s avval békenték. Azt mondták, hogy a Júdás szene jó. Júdás szén… - a legjobb nagyszombati…- - Nem tudom, hogy honnan jött, de anyókának most öregségire olyan csúnya seb hánta ki a a fejét. Most öregségére..., most nemrég, hogy mëghót, azelőtt... - nem tudom 5-6 esztendővel történt ez vele. - Hát édës anyókám mit, mit pacillott kënd? - Nem tudom édës gyermekem - aszongya. - S mondom Trézsinek -...Bada Anti Pálnénak: te elmész a rëggeli misére nagyszombaton, s hozzál nekëm hótszenet…! - S hozott ës. Én nem tudtam elmenni, de ő hozott ës, hót szenet a templom kerítésiből. Ezt hazahozta, s mëgtörtem, összetörtem, tejfëlvel ësszekevertem, s azzal mëgkentem, s úgy lemënt róla, hogy… - jó órába lëgyën mondva...! - …többet sohase vót rajta sëmmi. - Valamilyen ráimádkozásról nem tudnak? - Hát azt is lehet tënni, imádkozni, dehát... - én ës tudom, hogy próbáltuk, dehát... -...ilyesmikët. Tudom, hogy használt.
(Andrásfalva-50)	- A Szënt Antal tüze /orbánc/ - A betegség leginkább az arcon nagy duzzanattal, kivörösödéssel járó mindën irányban terjedő gyulladás. Annyira fájdalmas, hogy az arc azon részére nem lehet rëjafeküdni. -… és nagyon csúnya. - A nép tünet tana: - A leggyakrabban főleg az arcon van, és erős fejfájással kezdődik. Majd lila pirosság tüzesség vonja be a gyulladásos testrészt, és a betegët a forró hidegrázás gyötri, s az izzadság kiveri. - E betegség népi elnevezése. - Aki a betegségben szënvedëtt, arra azt mondták: hánnya a Szënt Antal tüze. - Eredete, miért nevezik így? - Régën valaki Szënt Antalhoz való imádság folytán a betegségből mëggyógyult. Azóta nevezik Szënt Antal tüzének. - Gyógyítása? - A betegséget ráimádkozással is gyógyították. Kilenc miatyánkot, kilenc üdvözlégyët, és ëgy hiszëkëggyet mondtak a beteg fëlëtt, s ezt Szënt Antal tisztelettyire ajánlták. - Vagy vízvetés által is sok betëg mëggyógyult. A vízvetés így történt. Ëgy kannácskába /bögrébe/ vizet tëttek, az aljára kërësztët vettek és imádkoztak: Ó dicsőségës Pádovai Szënt Antal, Jézus Krisztusnak leghívebb barátja könyörögj érette, ki hozzád mënekszik. - Ezt háromszor ismételték. A vízbe mindig ëgy szenecskét /kis darab szenet/ tëttek. A vetëttvízbe ëgy kis darab tiszta fejér ribancot /fehér rongyot/ belémártottak, s avval a rongyval mëgmosták a Szënt Antal tüze mindën részét, s azt többször mëgismételték. - Vagy ëgy gyërtyácskát mëggyújtottak, s a Szënt Antal tüze körül körbe vitték. Miatyánk-üdvözlégy-hiszëkëgyet mondtak, s Szënt Antalhoz fohászkodtak. - Ezen kívül még sokan a Szënt Antal tüzit mosogatták fejérürmös édëstejvel. A fejérürmöt nyers állapotban édës tejbe tették, 2-3 napig áztatták, s evvel a tejvel mëgmosták. - Borogatták ëcetvel, tejfëlvel, aludttejvel. A tejfëlt, aludtejet, két tiszta rongy közi tëtték, hogy ne folyjon szét… - Fërësztëtték árvacsihán főzetében és kamillatëában. - Bekötötték, -,…hogy a forró nap ne süsse... - céklalével. - Ezënkívül, akik tovább mëntek, hét hetes böjtöt tartottak Szënt Antal tiszteletére, és Szënt Antalhoz fohászkodtak. - …és ez is használt.
(Istensegíts-89)	- Szënt Antal tüze, tudnak-e erről? - Imádkoztak erre. S Szënt Antal tisztëlettyire fëlajálták az imádságot.
(Hadikfalva-95)	- Ëgyet még mondok. Mikor én gyerëk vótam... – hat esztendős vótam, ...akkor a bátyámnak mindig szokott lënni az a bőrbetegsége. Az arcán olyan csúful kijött, olyan hályog - vërëssesën... Azt javasolták az öregasszonyok, hogy erre csak imádkozni këll. - S ki imádkozik…? - Anna ném! Hát nem mondom mëg a nevit...! Hát édësanyám mëghítta, -…adott neki ëgy szakajtó lisztët, ëgy darab kolbászt vagy szalonnát... - Én gyerëk vótam. Úgy sírtam, hogy mëgnyuvad... - mëgfullad... - Ëgy nagykendőt elvëttek..., ... ëgy lepedőt, s letakarták a fődig. S három szëntëlt gyërtyát, -...amit szëntëltettek Vízkërëszt napján, azt háromágba..., - mëggyújtotta, - s elmondta, hogy: Szënt Antalnak imádására Páduának városába mindënëk mëgindultak, -...és ez térjën mëg! Pfű...! Szënt Antal vidd vissza a gyerëkët! - S akkor mëgtöpdöste háromszor. - Ezt én - gyerëk vótam - ...s mondom:.. édësanyám, ...a bátyám mëgnyuvadott a pokróc alatt, -...vegyék le a fijiről! Nem, mert a gyërtyafüstöt fëlitta, bémënt a testyibe vaj a lelkibe. S mëggyógyult. - De háromszor ezt az asszon..., háromszor szépën végigvitte a feje fëlëtt, s mikor lefúttam, azt bétëtte a pokóc alá, hogy abból a gyërtyafüstből szípjon, kettőt vagy hármat. Ezzel lëtt a gyógyítása. Ezt értem én gyerëk koromba. Ez a Szënt Antal tüze vót.
(Hadikfalva-142)	- Szënt Antal tüze. Mivel gyógyították? - Imádkoztak… - Ëgy asszon mondta. Vót neki ëgy darab posztója, - kék posztó. S arra gyűjtögetëtt láncokot. Ësszekötte karikácskákra… - vaj 15 darabot. S akkor rátëtte oda, s azzal a szëntëlt viaszgyërtyával mëggyújtotta. S akkor imádkozott s mondta: Elindult Szënt Antal, hetvenhét fiával, hetvenhét lëányával. Kövek lëttek, kövek nőttek, s mindën alávalók mëgtértek. S akkor a gyërtyát mëgtérítette s lefújta. S mëggyújtotta a csëpücskét. S mëggyújtotta azt a csëpücskét, s a gyërtyát lefújta, s füstölte azt az illetőt…S ëlyenëkët mondott s imádkozott, s akkor elmúlott.
(Székelykeve-150)	- Szënt Antal tüze. - Viaszgyërtyát tëttek… - kettőt így ëssze, és akkor elmondták Szënt Antalnak az imádságát. - Vërës apró. Az vérbetegség. A vér kap valami betegségët, s abból lësz. - Apró kiütés a testën.. A gyermëkëknek szokott főleg lënni, Volt-ë orvossága. Mi volt? - Volt Melegágyba fektették, és lisztet pörköltek neki, és azt tëtték a testire. S akkor szünt mëg az apró.

Szeplő
(Hadikfalva-143)	- A szeplőt mivel gyógyították? - Tudja mivel…? - …én olyan szeplős vótam, - s azt mondták, van ëlyen…, három bimbója van, s annak a levelibe a harmatot szëdjem fel… S akkor még a rozsba terëm az a vad árvácska virág, s azt mondták, annak a virágját főzzem mëg ëgy fazakacskába addig, míg mindëggyik elfő, s csak olyan lësz mind a tëa. S este mosakodjak mëg, s avval kennyem be az arcomat. … s rëggel mosakodjak mëg jó bő szappanval… - este és rëggel. S valamennyire elmúlott, de nem egésszen.
(Székelykeve-161)	- Szeplő - A szeplőt… - mikor lányok vótak, …mikor az ősszüleink… - úgy állították mëg… Tavasszal jelënt mëg legjobban a szeplő. Tehát akkor a vizelettel mosakodtak rëggel frissen, és édës tejszínvel kenték be a képüket. Így mënt vissza nekik…, - húzódott vissza a szeplő.
Szédülés
(Hadikfalva-131)	- Vagy a vérnyomás túl sok, vagy a vérnyomás kevés.
(Istensegíts-83)	- Aki nagyon szédül, vaj pedig ëndëlgeti hányingër, abba giliszta van. Mindig éhës ës, az feléli.
Székszorulás
(Andrásfalva-30)	- A székszorulást, hogy gyógyították, hogy indították mëg, hogy széklet lëgyën? - Hogy…? -…Vajat édës tejbe..., jó sok vajat. Azt itatták. Vaj ha nem tejet… friss tejet… S akkor azt ës mëgmelegíteni, aki mëg bírja inni mëgmelegíteni, s abba jës jó sok vajat tënni, azt a friss vajat... Aztán azt ha mëg tudja inni, aztán akkor futhat... - Igen. Akár édëstejbe, akár abba a friss tejbe mit...? -…kivert vajat…
(Hadikfalve-132)	- Székszorulás. - Azt se tudták gyógyítani, abba is sokan hótak mëg.
(Székelykeve-161)	- Székszorulás. - Ha olyan nagy székrekedése vót…, - hát ez legjobban előfordul csecsemők között, gyermëkëk között. Akkor úgy csinálunk…, - szappanon csapot készítünk. A háziszappanból levágunk ëgy vékon szeletet, szépën mëghëgyëzzük, s disznózsírval bekenjük, a végbélbe feldugjuk, s pár perc után mëgindul a széklet. Ez a legjobb. Tëhát mëgmondva ős-szókincsbe’: szappancsapot készítünk, azzal indítsuk mëg a székletét.
Szívdobogás
(Hadikfalva-144)	- Szívdobogás. - A szívdobogásra ittak ëgy kis cukros vizet, s borogatást tëttek, -…ëlyen vizes borogatást. Vigasztalás vót a gyógyítása.
(Székelykeve-160)	- Szívdobogás, szívbaj. - A szívdogobás… - az szívfájdalom. Mikor szorul el a szív… - és nincs levegője. Levëszünk két rozmaringlevelet. A rozmaringlevelet mézbe mártjuk, - …akácmézbe, és úgy elnyeljük. -…és az ëgy përc múlva a szívdobogást…,- a szívszorulást mëgállítja.
(Andrásfalva-46)	- Szív logobása - Apám kozsokárkövet égetëtt, /szűcskő/ s mëgtörte. Két tiszta kövön -... addig súrolta a két kő között, amíg olyan lëtt mint a fehér búzaliszt. Ezt tárolta, mert ezt amúgy birkabőr kikészítésére használta. Ebből nannyám vitt sokszor… S mikor szívlobogásra vitt, ezt használta. Mindën alkalomkor ëgy kalán nyelén ëgy keveset, - mind a szódabikarbónát – bévett, s ez használt neki.
(Istensegíts-90)	- Szívlobogás, szívbaj, mitől kezdëtt valakinek a szíve lobogni? - Nekëm vót. A fiam mëghalt 25 évësën motor szërëncsétlenségbe. S én a padlásra fëlszaladtam, s mëntem mindënfelé, s nem tudtam, hogy hol sírok. S ez nekëm ma jës mëgvan… - Így jön a szívbaj? - Így. Ëjedségtől s a bánattól. A vigasztalás vót a gyógyítása.
(Hadikfalva-123)	- Szívlobogás. - Hadikba nem tudták ezt. Vót szivlobogás, de nem gyógyították ezt. Elesëtt s mëghót. S aszonták: gutaütést kapott.
Szúnyogcsípés
(Székelykeve-162)	Szúnyogcsípést ëcetës vízvel, káposzta lével besúroljuk.

Szülés
(Andrásfalva-56)	- Kënd bábasszonykodott. Hogy vezette le a szülést és mit adott? Hogy szokták a beteg asszonyt gyógyítani? Mit adtak az első napokban, hogy gyógyuljon gyorsabban? - Hát pálinkával, akkor a pálinka vót az ital, az orvosság. -...és mindën áldott nap este, rëggel bédörzsöltem, s akkor így békötöztem. Mindën nap kétszër mëntem, este, rëggel.... - és nem adtam orvosságot csak annyit, hogy fërësztëttem. Mikor 2-3 napos vót, kicsit mëgerősödött, akkor az asszonnak ës fërëdőt csináltam, s az utolsó napokba jës. Az én kezem után – komámuram - ëgy asszon se vót beteg. S úgy mondom, hogy a jóisten úgy segéljën mëg... Kolozsi Fábiánné élő asszon, s a gyermëkeit mëgfogta, s a tavasz eljött, s tiszta új ingët s gatyát hozott az öregnek /a férjének/. Eszibe jutott, hogy én mëlyen jó vótam hëzzik. Mindëgyik... – nahát, amelyik mëglát hát... - A szülési fájdalomra pálinkát adtak a betegnek? - Hát abba helybe. - …és nem lëtt lázas? - Nem lëtt..., - nem. - Miért, mit használt tulajdonképpen? - Tuggya-ë, van az a nagy rágása, nagy fájdalma van, s hogyha pálinkát ivutt, az mëgszüntette. Igën. Pálinkát ittak… - mindënki: én ës, s más ës. Az öreg /a férje/ úgy örvendëzëtt mikor këllëtt hozzon pálinkát /nevet/, me't neki jës jutott belőle. - Főleg a beteg asszonnak a pálinka mellett még mi segítëtt? - A dörzsölés. Jól mëgdörzsölték. A sarkától a válláig mëgdörgölte a bábasszon. Ez segítëtt.
Teherhordás /terhesség/
(Andrásfalva-57)	- A teherhordásnál melyiknél volt mozgékonyabb a has... - a fiúknál, vagy a lányoknál? - A teherhordásnál a fiúknál hëgyësebb és mozgékonyabb volt a has, mint a lányoknál. Ilyenkor a teher elől volt a hasban, lányok esetében úgy érëztem mindig, hogy lassabbult a mozgás. - Én ëgyformán éreztem, úgy, hogy nem volt sëmmi különbség. A fiúknál valahogyan olyan széjesebb vótam én. Tizënëgy gyermëkëm vót. De azétt a lëányokot könnyebben hordtam ki.

Testfájás
(Andrásfalva-8) adatközlő: 13	- A testfájást mivel gyógyították? - Gyűjtöttek fodorkát, almabüzüt, csájburjánt, s azt ëgy nagy kádba... - fërëdőt csináltak, s abba mëgfërëdtek, s az mëggyógyította.
(Andrásfalva-65)	- Tëstfájást...? -...ha valakinek a teste fáj rëttenetësën, azt mivel szokták gyógyítani? - Tépték a füvet. - Milyen füvekët? - Békalábot mëg a szénamurhát. A szénamurhát…, azt tartották a legnagyobb orvosságnak. Fájtak a kezei, vagy a lábai, abba fürösztötték mëg. Még olyant ës láttam, hogy ebbe a békaizébe, - ...békaláb igën... - Mi volt az a békaláb..., - békarokka? Nálunk Andrásfalván úgy mondták: fentőfű…. Tëhát Istensegítsën ez békaláb? ... - a fentőfű...? - Igën -…békaláb... Köhögésre jës használták.A legnagyobb orvosság tuggya-ë mi vót Bukovinába…? Akinek beteg vót a feje, vaj teste, ilyen kámforos büdösispirtet használtak. Azzal dörzsölték mëg az embër testit, -…vaj amije fájt. Ez mindënre használt… - ez a büdösispirt, -...hogy mongyam…? - denaturált szësz. - Akkor sósborszëszt ës ëgy rongyra rátëtték s béköték a fejit, s úgy elmúllott. - Ilyenëk vótak… - De hogyha a kezemët elvágtam vaj a lábomot, hát tuggya mi vót a leghamarábbi gyógyszër? Apám vagy anyám neki vitt a falnak, a meszet kaparták , -…s még ëgy jó pofont adott, hogy në…! -… máskor ügyelj magadra! S e vót a gyógyulás.
(Hadikfalva-96)	- Testfájás. Mi okozta a testfájást? - Hát mëgcsëmëltünk në..., - mëgcsëmëltünk. S aszonták, a testünkbe belészállott... Leültettek, ... s szappant, a tiszta vizet, és... jól... a fejünköt, karjainkot, ujjunkot, - így në... /mutatja/, mëgropogtatták mindënünköt. Jól mëgdörgöltek. - …és olyan vót, mintha újból születtünk vóna. Nem këllëtt aszpirin, orvos, sëmmi se. E’ vót a gyógyítás.
(Székelykeve-151)	- Tormát reszeltünk, és aludttejvel ësszekevertük. Két rongy közé borították ősszüleink, és avval pakolták be ódalunkot, a térdeinkët. Szóval, a térdekët, ahol a fájdalmak elémutatkoztak… …és avval gyógyították az issiát, a rëumát, izület rándulásokat, izület fájdalmakot. - … és ez vót a háziorvosság… - a legjobb. Nagyon keveset fordultunk orvoshoz.

Tetű
(Istensegíts-63)	- … ëgy ing és ëgy gagyacska… - három hónapig. A másik három hónapig a másik ing s ëgy gagyacska... Nem is vót mód cserélni, me’t akkor nagyon sok vót az ellenség… /nevet/ Nem mondhatom a tetűt... Annyi vót... – hallja? -, hogy… a fejér ingbe, hogy… nem tudtak tolakodni, - ëgyik a mást nem ütték el. - De mü mit csináltunk? -...lesëpërtük. Visszavëttem a régi inget, hogy abba nem mëntek úgy a tetűk, nem csiptek úgy…
(Istensegíts-81)	- A fejtetű..., ilyen is volt? - De még mennyi! - Ez ellen mivel védekëztek? - Kényesővel - a patikába vették azt a kényesőt - mint a gyöngyszëm olyan vót... Zsírba belékeverték, s azzal kenték mëg a fejikët, - …kinek vót tetűje. - Emlékszëk, a Livádába /gyümölcsös/ ott a fák alatt, azt a tükrös virágot, azt a lilát... azt szëdtük, és mëgfőztük, s a bornyúkot ës mëgmostuk vele a tetvek ellen. Az nagyon használt. Tükrösnek híttuk. Azt használtuk, mëgfőztük, a fejre ës. Mëgmostad a hajadot a levivel, hát ott többet tetű nem vót… - Van még ëgy másik-ës, azt mondták Zászpa. Azt ës főztek, s azzal kenték mëg.
(Andrásfalva-37)	- A tetűt mivel irtották? - A tetűt ëcetvel. - S elpusztult tőle? - Elpusztult tőle. Bizony Isten. Elpusztult a tetű az ëcettől, mëg a huszárzsírtól.
Torokfájás
(Andrásfalva-28)	- A torokfájást mivel szokták el...? - Jaj, mivel ës? Meleg ronggyal. Vízbe belemártod. Melegvízbe... S békötötték, párolták. - …és mostanában úgy, mint hogy az orvosok mondják... Hát kamillát főzök, jó sokat. S belé ëgy rongyba jës bé... - a torkikot bétekerëm. S akkor mán másnap nem fáj a torkik. - Igyanak ës belőle tëát, …jó melegën. S akkor bé ës kötni a torkát, s készën van.
(Andrásfalva-42))	- A köhögést, torokfájást mivel gyógyították? - Hát ha valaki igën erőst sokat köhögött, vagy nagyon fájtatta a torkát, akkor azt mondták, ide kell hínni azt az embërt, aki földi kutyát fogott. Mert vótak földikutyák. -…és ha valaki földikutyát fullasztott mëg, mëgfogta a földikutyát, és a hét ujjával vagy a kezivel azt a földikutyát mëgfullasztotta, akkor annak a keze már biztos vót ennek a torokfájásnak a gyógyítására. Összevissza tapogatta a torkát és ez mëggyógyult.
(Istensegíts-87)	- Torokfájás milyen volt? - Torokfájás nekëm vót. Többször vót fëlvágva a torkam. - Otthon mivel gyógyították? - Otthon, melegítëttünk… - meleg lisztvel, és pëtrólëumos rongyot tëttem rá kivülről. - De időközben mindig fël këllëtt vágják a torkomat. Ëgyszër benyúltak olyan ollószërűséggel, és az fëlhúzta a torkomot. Orvos kezelte a torkomot. - …és ez a fekete vér kifolyt. S akkor mëgszünt a torokfájás. - Máskor pedig amikor kezdődött ez a torokfájás, akkor száraz kënyeret ëttem, s akkor az a száraz kenyér fëlkarcolta, és úgy szünt mëg, a száraz kenyértől.
(Józseffalva-150)	- Torokfájás. - Hát ilyen virágtëákkal gyógyították azt is.
(Székelykeve-158)	- Torokfájás. - A torokfájásra…, - mert bizan azelőtt ősszüleink idejébe nem vótak ezëk a sokféle gyógyszërëk… - pëtróleumval kigurgulizáltuk a torkunkot. Kiöblítëttük. Nem vót jó ízletës…, de bizan a torokfájás mëgszünt, hogy évëkig nem jelëntkëzëtt.

Trippër, kankó

(Istensegíts-90)

- Kankó, trippër? - Az ëlyenëkët füstre szokták tënni. Három hétig tartották a füstön. Az embërt ës, s az asszont ës. Ki ëlyenbe beléesëtt, ha kibírta azt a füstöt, ëgy orvosság volt, és három hétig nem vót szabad az ágyból leszállni. S ha kibírta a három hetet, akkor mëggyógyult. S ha nem bírta ki, belepusztult. -…Így szokták gyógyítani. - Hát Györfi Jóskát és Györfinét, - ugyë -- nannyám többször elmondta, hogy azok ëlyen betegségbe vótak, és így gyógyították ki. Én üsmertem mind a kettőt.

Trachoma
		(lásd: szem betegségek
Tüdőbaj
(Andrásfalva-32)		- Tüdőbajt? - Hát a tüdőbajt, azt mivel gyógyította az embër? Fenyőfának a májusi rügyit..., - most ami van... - azt leszëdni, vízbe mëgfőzni, s úgy tëa helyëtt inni. S az használ a tüdőbajra. - ... és méhmézzel. - Na most..., - ebből szirupot főztek-ë? - Nem főztünk szirupot, de csak így használtuk. - Szóval, mennyit tëttek kb. mondjuk ëgy litër tëába? - Ëgy litër tëába körülbelül így... -amit össze tudunk fogni három ujjal. Hát ugyë dëkára nem mértük. …Ezt mëgszárítottuk. S úgy három ujjal mëg tudtuk fogni, úgy mint ëgy másik tëát amikor főztük. Nem cukroztuk, - nem cukorral, hanem méhmézzel cukroztuk mëg, azt úgy itták. - Céklát is szoktak főzni, és ráöntötték a rozskorpának a levit. …Szóval rozskorpát. Otthon úgy mondtuk, hogy savanyítót csináltunk. S annak a rozskorpának azt a levit ráöntöttük a céklára, míg ëgybeérëtt, s akkor aztán annak a levit itta. - Mire? - Tüdőre. - Még a káposzta leves ës jó. Aztán vörös céklát mëgfőzni, és rendësen elrakni, úgy, hogy cukor, mëg ëcet, só, köménnel. -...és azt a vízet igya…, és a céklát ës, hogy ëgye mëg. Az nagyon használ a tüdőre.
(Andrásfalva-60)		- …baciölő nagyon... Sok hagymát egyen a tüdőbeteg, s az a tüdőbajból kigyógyul.
(Istensegíts-85)		- A tüdőbajt, régën mivel próbálták gyógyítani otthon? - Hát ott csak tojást vertek ëssze lükörvel. Így hallottam.Vaj a tojást belétëtték úgy a lükörbe, s az úgy mëgëtte magát még a tojást ës. S azt itta a beteg. - Nekëm ëgy 11 hónapos fiam vót. Tüdőgyulladást kapott. S bevittem Radócra Bakmüllërhëz, s olyan gyógyszërt adott, hogy - aszongya, - ...torma vót, olyan ződ por. ...és ezt keverjem mëg, s kennyem rëja rongyra, -...azt mondta: s tëgyem rëja a mejjire. S ha nagyon talál a gyerëk visítani, hogy szívja fël, akkor vëgyem le. Mer’ akkor nem bírja a gyerëk, s akkor nem is él mëg. Úgy is vót, mëg is halt másnap. Nem bírta ki. Tormaliszt vót. Olyan vót mind a kukoricaliszt... - az a tormaliszt. Azt szépën mëg këllëtt pépnek csinálni, s rongyra rákenni, és rëjatënni a testire. -…és ha pirosan kijött, akkor mëggyógyult. -…és ha nem úgy jött ki, akkor elpusztult. - Az én fiam Vitus abba vót, és sikerült, hogy mëggyógyult. - S akkor a tüdőbaj miből keletkëzëtt? - A tüdőbaj keletkëzhetëtt rossz tejből ës. Tubërkolózis a tehentől... Me’ nálunk abból jött a családba. A tehen után. Bácskába vót ëgy nagy fekete tehenyünk, -...tarka tehen. Annak annyi teje vót, de a gyerëkëk nagyon szerették habosan mëginni a tejet. - Nahát, a tehen lebetegëdëtt, el këllëtt adni. Eladtuk a tehenet, és elvitték a vágóhídra. S mikor elvitték, hogy levágják, az összeset belé këllëtt a dögkútba tënni. Az orvos mëgállapította, hogy tubërkulózisos. Azt a sok tejet a gyermëkeim itták mëg. S az uramon ütött ki legelőre, mëg két lányomon. - Akkor mëg tudták mënteni? - Hát az ëgyik kint van Svédországba, de még mind húzza azt a...Olyan tüdőbajt kapott ugyë, hogy itt Pesten mëgműtötték, …így a hátát kërësztbe vágták, és a bordák közi be vót nőve a tüdeje - ...mëgdagadva. S akkor azt lekapcsolták. Akkor kimënt Svédországba, ott még így vágták fël a hátát. ...és ott féltüdővel él már 27 éve. Azzal él, és azzal szült még két gyermëkët. Most a tüdeje..., - ...azt írta nekëm ëgy alkalomkor, hogy kérdëzzem mëg Hegedüs Évát, hogy mi az oka…, - mi az, hogy neki most gomba lëtt a tüdején? Elgombásodott a tüdőnek a csúcsa… Hát én bémëntem az Évához, mëgkérdëztem, és aszonta, hogy nem baj. Írjam mëg a lányomnak, hogy nyugodjon mëg, mer’ az nem betegség. Az mindën ëlyen sok mütét után előfordul…Hát… - hála Istennek jól néz ki, jól van. Van két szép nagy fia. De a másik lëányom az mëghalt.
(Hadikfalva-116)		- Na és, aki valóba mëgkapta a tüdőbajt, nemcsak a tüdőgyulladást, azon tudtak-ë segíteni Bukovinában, Hadikban? - Nem, nem. Úgy kicsidënként… - három esztendőre el këllëtt szároggyék. Kibirta három esztendeig.Vihették az orvoshoz ës, azon nem tudtak segíteni.A tüdőgyulladáson tudtak segíteni, de ha komoly tüdőbaj lépëtt fël, azon nem tudtak segíteni. Szëgénnek el këllëtt pusztulni.
Tüdőgyulladás
(Hadikfalva-93/94)	- A nagynénémnek a fia tüdőgyulladást kapott. Nem vót orvos, s ëgy üdős asszon azt mondta, hogy ő mëggyógyítja. Elmënt az üdős asszonhoz, s az azt mondta: szëdjél békarokkát, Jézuska vérit! - …Akkor vót olyan magos virág, -…olyan sárga, olyan mind a kocsárdi, s aztot ëgy kila nádcukorval ëssze këll főzni. Addig főzni, olyan lëtt mind az olaj. S mikor azt mëgfőzték, mindën nap három csészével mëgivutt…Akkor az a fiatal embër leszállott az ágyból és felkelt. S ez vót neki a gyógyulása. Tüdőgyulladása vót, és ki tudták ezzel a gyógyszërëkkel gyógyítani. - Hát én ës vótam úgy, hogy vért hántam, s nem mëntem orvoshoz. Mert építëttünk s nagyon sokat dolgoztam. Azt mondták, mënnyek orvoshoz! Nem mëntem orvoshoz, mert nem vót pénz. Azt mondta ëgy szomszédasszon, hogy hozzunk ëgy kila jégmézet, tojást és citromot. S azt a háromot tëgyük ëgybe. ...és az a citrom - úgy elëtte azt a tojást mindënëstől, hogy -...hát nagyon csúnya vót. ...és háromszor ëgy nap këllëtt abból igyak. Ha mezőre mëntem, vagy hazajöttem, vagy ëgy üvegecskébe këllëtt vigyek. De azt mondta, hogy a tüdőmről úgy lepucolja, hogy sëmmi baja nem lësz. Úgy ës lëtt, hogy én mëggyógyultam. Nem tudom mëlyen betegség vót, de vért hántam. - Csakis a tüdőmbe lehetëtt a baj, mert mëgfáztam. Azért mert építëttünk, s úgy, -...ahogy dolgoztam, hullott a nyakunkba az eső. ...májusba építëttünk. s akkor ezek a hideg esők vótak. S csak abból këllëtt kapjam...
(Hadikfalva-116)	- Tüdőgyulladás. - Az vót... Annyit tudok, a tödőgyulladásról, hogy az öcsém lebetegëdett. A nagymalomba dógozott, és orvoshoz nemigen mëntek, me’ pénz nem vót. De vót ëgy üdős asszon. Azt mondta: te, a gyerekkel mi baj van, hogy olyan szomorú? Mü nem tudjuk mi a baja. - Majd én mëgnézem. Mëgnézte, a gyerëk tüdőgyulladásba vót. Hát mit lehet csinálni? Azt mondja: erëggyetëk, s vëgyetëk ëgy kila cukrot, - …kockacukrot…, - úgy mondták nádcukor. S akkor szëggyél a rétről békarokkát…, s Jézuska vérit, …s vót ëlyen magosra nőtt virág, olyan mint a pattyantó virág, s azt szëggyétek le! - … a virágot, s addig főzzétëk, amíg olyan lësz mind az olaj. Amikor azt mëgigya, - ëgy hétig igya -, de ëgyebet sëmmit se, csak ëgy zsëmlécskét… - Mikor azt ëgy hétig itta, lejött az asszon, - me’ járogatott le -, má’ tudta, hogy meddig tart ez az ital. Mert ő beszabta hányszor igyék ëgy nap. Akkor ëgy borospohárba mikor azt mëgitta, akkor lejött az asszon s aszongya: Fiam, hogy vagy? S aszongya: hát most nem érzëk sëmmi fájdalmat, az ágyból leszöktem. S aszongya: fiam, nem szabad futkosni, még ëgy hétig tartsd magadot! - De elfogyott az olaj, amit főztek. Többet nem is këll az. Csak tartsd be magad, ëgy kicsitt pihenj mëg! Mikor két hétig ezt betartotta, sëmmi baja nem lëtt.Úgy ment dolgozni mind más. - Na most…l kg kockacukorhoz - mondjuk azokat a dolgokat tëtték…, - mennyi vizet adtak hozzá? - Annyi vizet, hogy amennyi azt fëlemészti, hogy mikor mëgfő, hogy azok a virágok, amit belétëttek, az sűrű lëgyen mind az olaj. Mikor mëgfőzték azt igya mëg. Pohárba tötötték, me’ be vót szabva, hogy ëgy féldëci vagy ëgy dëci, - …ëgy hétig azt igya mëg. - Azt mëgitta ëgy hétig, a gyerëk fël tudott kelni. Az öcsémën történt - Fodor Ágostonon. Ez a gyerëk mëggyógyult. - A tüdőgyulladás, hogyha mëg van melegëdve s vizet iszik, abból is jön. - S még van ëgy más, a fázásból ës mëgkapják... - 1939-be a szomszédba lakadalom vót, úgy januárnak nem tudom… 25-én. S leültünk éjfélkor…, s a feleségëm az ablakhoz ült. Az ablak, - hogy nagy hideg vót - befagyott, mert bent meleg vót, s künt hideg vót. Ëgy jó félig az ablak nyitva vót, s hát pont oda talált leülni. Az a hideg, amikor jött bé…, - nekëm intëtte, hogy nem bírja ki -, az asztaltól ki këll keljën. Hazamënt, lefekütt, s ëgy hétig biza fekütt. Édësanyám a tërëbuzalisztët mëgmelegítëtte, s mindën két órába a lepëdőt kivëtte alóla. Újat tëtt s újra visszatëtte. Mindën két órába csërélgette. Ez vót neki a vizes borogatás. Ezzel tudom, hogy helyrejött. - A tüdőgyulladás még ugyë előadódik, hogyha fekszik – mongyuk sokáig... - abból is lësz tüdőgyulladás.
(Székelykeve-157)	- Tüdőgyulladás - A tüdőgyulladást…, aludtej…, - …édëstejbe ëcetet tëttek. Ëgy fél litër tejbe belétëttek ëgy fél dëci ëcetët, és avval borogatták a tüdőgyulladást. - …és a tüdőbajt…, akinek kavërnája vót…, - luk vót a tüdejin, - szóval ki vót nyílva a tüdő, azt… - … nem vót szabad annak abszolút /semmi körülmények között - a Szerk./ vizet inni csak savót. Mindën nap ëgy litër savót këllëtt elhasználjon, a tüdő nyilásra és utána, - …attól függött, hogy milyen mély seb vót a tüdőn… - Tëhát ha a tüdőn nagyobb vót a nyilás, több ideig këllëtt használja, hogy bizony elkerült, hogy ëgy egész évbe vizet nem vót szabad igyon, csak tiszta savót. S hogyha bétartotta, újjászületëtt a tüdő.
Tüzesdaganat
(Andrásfalva-45)	- A tüzesdaganatot mivel gyógyították? - A tüzesdaganatot inkább mindig borogatással. Legtöbbször használták az ëcetës borogatást.
Tyúkheverésbe lépés.
(Hadikfalva-127)	- Tyúkheverésbe lépés. - Volt. Lisztës zsákot kiforgattuk, s mëgdürüszöltük, s azzal visszamënt. - Milyen tünet jött innen ki? - Piros... De olyan vastagon... Nem nagy szökésëk; apró…, apró… - jó vastagon. - Kézën, lábon? - Hát az egész testin... Hátán, mejjin… - mindënhol. Kifordította anyám a lisztës zsákot, s azzal mëgdürüszölte, s visszafordította. S mëggyógyult.
(Józseffalva-144)	- A tyúktetűt mivel pusztították? - A tyúktetűt…? - … forró vízvel. Pëtróleumot tőtöttünk a mészbe, s meszeltünk, s azzal elmënt.
Ujjak betegségei
(Andrásfalva-10)	- Ha valakinek mëgeredëtt az ujja? - Akkor volt olyan embër, aki a kezit az ő kezibe vëtte, azt a fájós ujjat. Az olyan volt, hogy az ujja mëgkékült. Azt mondták, hogy az ujja mëgeredëtt, s a kezibe vëtte s olvasott. De hogy mit olvasott, azt nem tudta sënki. Hókusz-pókusz volt. Ha háromszor elmondta három nap alatt, akkor az ujja mëgfordult, mëggyógyult. De, hogy mit mondott…? -… azt én se tudom. Ez igaz volt. - Miből jött ez az eredés? - Hát vagy ütést kapott, vagy valami olyan dolog lehetëtt.
(Andrásfalva-11)	- A var - ëgyik azt mondta, hogy az embërnek attól van, hogy nem tudja magát tisztán tartani, nem tud eleget fürödni, mëg tisztálkodni. - A másik mëg azt mondta, hogy az éppe' olyan tetű, mind a rendës ruhatetű szokott lënni, csak nagyon picike, aprócska. S az bébujik az embërnek a bőre alá, amit leghamarább mëgkapott az ujjai között. Így volt. (Mutatja.) Az ujjai között, mert ott olyan gyënge volt a bőre, s ahol gyëngébb volt a testyin a bőre, ott béfészkëlte magát. A bőre alatt csinált ëgy kicsi fészket magának, s a vérből víz lëtt, vaj genny, s az annyira vájta az embërt, hogy bé a húsig ës levájta. Ez volt a var. Ezt avval gyógyították, hogy abba az időbe volt pëtróleum jobban mind ma, tisztábban. S amit égettek a lámpásokban -…pëtróleumot…, nagy vigyázatval kétszër-háromszor, azt a részt, ahol ez nagyon viszketëtt, békenték pëtróleumval. De ha nem vigyáztak, akkor az elégette a bőrit. De ha jól vigyáztak, ez a harmadik mosásra imán mëggyógyította. Kiölte belőlle azt, ami volt, -… azt az apró tetűt. - De még ëgy másik módja ës volt a gyógyításnak. Az, hogy a kénkövet ësszegyúrták disznyózsírval, s akkor alaposan békenték, s így lassan kiölte. Csak azután ës igën erőst fájtak az embërnek ezëk a részëk, ahol mëgkenték.
(Andrásfalva-22)	- Hát ha elvágták az ujjukat, mivel gyógyították? - Kapartunk szép fehér meszet ëgy késvel arra a vágásra. S pókhálóval bétekertük, s mëggyógyult. Nem mëntünk az orvoshoz vele. Akár kezet, akár lábat, hogyha a mezőn kapáltunk, s elvágtuk, mert mezítláb szoktunk járni, -…elvágtuk a lábunkat, húztunk port rëja… S nem gennyesëdëtt el.
(Istensegíts-70)	- Nekëm is vót az ujjam, illetve a kezem. Valami mëgszúrta, és akkor egészen besárgult, bepirosodott. …és tëtt rá kërësztanyámnak az édësanyja paradicsomot, ...nyersen úgy mëgrakta. Utánna másnap azt leszëdték. Mézet összegyúrt liszttel, az vót rátéve. Következő nap mëg bezsírozták, s akkor mëgint valamëlyen tésztát tëttek rá. Így gyógyult mëg. Bár végeredménybe párakötés volt az, me’t arra rátëtték a tésztára a cëlëfántot, s mëg ëgy vizes ruhát, s bebugyolálták. S ez így vót.
(Istensegíts-73)	- Tëhát a var az ujjak között is kijön. Igën ott jő leghamarább, s a meleg helyekën. A mejje alatt, s itt az ujjai közt.
(Hadikfalva-99/100)	- Eredés az ujjon. - Hát az eredés, az abból következik, hogy vagy mëgerőlteti, vagy mëgüti, vagy mëgszúrja olyan tüske, ami mérges. A legtöbbet inkább…, - úgy tudtam, hogy az eredés abból jő, hogyha mëgerőltetik. - Valamit dolgozik, s az osztán mëgfogja. Azzal az erek mëgmozdulnak a helyiről… S abból kapja az eredést. - S ezt mivel gyógyították? - Az eredést sült hagymával ës… - Édësanyám azt mondta, hogy pësëljem le. De tëttem rëja egerfarkú füvet s avas hájat, ezt ësszetörtem, s azzal kötöztem nyolc nap. S így akkor Farkas Anna odajött, s kifokasztotta ëgy nagy tővel. Ezzel gyógyultam mëg. - Akinek az ujján vót, - úgy mondtuk neki – fejérfolyás? - Az sehogy…, - a genny sehogy se jöhetëtt ki, olyan vót min’ a víz. Nem lëhetëtt kicsapni. Hanem az öregasszonyok azt is fëltalálták, hogy ëgy vékon tőt vëttek, …fekete cérnát húztak a tőnek a fokára, és kërësztül dugták azon a bőrön, s akkor azt mëgtekerték. s akkor këllëtt ëgy nap, vagy két nap, mëgért az a cérna… S a cérnát këllëtt húzogatni, s akkor az kidugult, az a genny akkor a cérna után folyt ki. S ezzel tudtuk ezt a betegségët elhárítani - fekete cérnával. Ezzel mëggyógyult az ujja az embërnek.
(Hadikfalva-100)	- Ha az ujjukat, lábukat elvágták, mit tëttek rá? - Ha elvágtuk az ujjunkat vaj a lábunkot, fődzsírval béköttük. Azt a fődzsírt a mezőn a szántásokon lehetëtt kapni. Olyan vót mind a hurka. Ëlyen vastag. Kétfelé bontottuk, s szépën rátëttük, s mëgszárosztotta. Be vót gyógyulva. - Egerfarkú füvet szëdtünk, s ësszetörtük, s zsírba belékevertük, s ezt ës rëjatettük arra, ha valamit elvágtunk. S az ës mëggyógyította.
(Hadikfalva-127)	- Ujj eredés. - Ha valakinek az ujja mëgeredt, azt ës azzal gyógyították…, - sós ugorkával. - … és hosszú ideig tartották? - Hát nem… Ëgy ideig, ameddig csak gondolta, hogy nem fáj neki.
(Hadikfalva-143)	- Az ujjam mëgkelt. Azt mondtuk, sejemfolyás, me’ mëgkékült. S akkor selyemcérnát húztunk kërësztül a bőr alatt, s kifolyt belőle a genny.
(Székelykeve-156))	- Ha mëgeredt valakinek az ujja, nagyszüleink úgy csinálták, hogy szappant főztünk - …házi szappant, azt mëgkapargattuk…, - disznyózsírval jól ësszekevertük, és akkor ëgy kis vízvel csináltunk ëgy pép-tésztát, - …olyan folyékony pépët, és azt a szappant belékevertük. Két fehér ruha közé tëttük. Az eredésre borítottuk. Átköttük ujjainkat, és azzal enyhítëttük fájdalmainkat. -…és az a szappan, az a lúg, kihúzta a tüzét, és mëgëngedte, hogy az eredés kipucolódjon. Tëhát másnapra, ëgy éjszakán át bekötve tartottuk ujjunkat. Bármilyen fájdalom vót, de rëggelre kinyilt a seb, ahol a gyülés vót, és kifolyt a betegség belőle. Két nap után rendbe jött…
(Széeklykeve-154)	- Forrázás és égési sebëkre mindënkinek azt ajánlom, ha le találja forrázni lábát, kezit, nehogy mást tëgyën, csak tiszta búzalisztbe dugja az ujját vagy lábát, bárhol történik mëg rajta. Csak tiszta búzalisztbe tartsa 5 përcig. …és nem sót! Búzalisztët. Nem kap hólyagzást. Nem dobja fël az égést…Nem kap sebët, és pár óra után egésszen mëgszűnik a fájás.
(Józseffalva-146)	- Eredés az ujjon. Mitől jött? - Hát ha mëgütötte, vagy valami mëgszúrta a köröm alatt. A parton vannak ëlyen martilapik…, s sült hagymát…, - a parázson mëgsütöttük a hagymát, s ëgy girizdet rátekertünk, s úgy beköttük. De a hagymába még rátëttem ëgy kis viaszt is, rajviaszt, -…és akkor azzal kötöttük be.
Vadhús
(Istensegíts-92)	Az én embërëmnek nőtt vót az ujja mellé. Elvágta az ujját, s nőtt ëgy olyan mind ëgy ujjacska melléje. /Vadhús/ S mondtuk, hogy mënnyën az orvoshoz, s vágassa le! Dehogy, - aszongya - ő nem vágassa le. Úgy hatta, s mëghót…
Vaktetű, vakszëm
(Andrásfalva-18)	- A vaktetűt mivel gyógyították? - A sós vízbe mëgmostuk, forró sósvízbe. S akkor sós káposztalapit tekertünk rá. - Hányszor këllëtt? - Legalább háromszor këllëtt betekerni vele. - Mitől jött a vaktetű? - Mëgfázástól... Szaladgáltunk a hóba, -…tetszëtt nekünk mezítláb, mikor kicsikék voltunk.
(Andrásfalva-45)	- A vaktetű milyen volt? - A vaktetű olyan vót, hogy ëgy nagy gömbölyű csomó lëtt az embërnek a talpán, vagy a talpa oldalán, vagy a lábujjkáin. És az olyan irgalmatlanul viszketëtt. - Azt súrolta, a… - …alunni sem tudott. Osztán ennek az vót a legjobb orvossága, hogy akinek ëlyen vaktetűs talpa vót, arra ahol vót az a kis csomócska, és ëlyen rëttenetësën viszketett, ëgy párszor mëgsütötték, jól odanyomták, mëgsúrolták, és lassan az eloszlott.
(Istensegíts-76/77)	- Azt akarom mondani, a vakszëm…- vagyis a vaktetű… - Én három éves vótam…, - sohase felejtëm el… -, mind a két lábom tisztaatta seb vót... De viszketëtt. Vakartam, vakartam úgy, hogy azt hittem, hogy szüvem majdnem mëgszakad. Na mit csináljanak…? Arra tanyították anyámot, hogy subickot..., - tuggya régebb subickok vótak, mivel kentük a csizmánkot… Anyám azzal mëgkente az egész lábomfejit, a lábujkáimot: mind a kettőt. S az gyógyította meg, a subick. - …és mitől jött a vaktetű? - Hülés, fázástól, - Nézze, mindën gyerëknek a lába mëg vót törve Bukovinába. Me’t még ősszel októbërbe harmatba mindën nap mëntek mezitláb a tehenyekvel. Úgy sántikáltak szëgén gyerëkek, hogy sajnálni való vót. Tudom mert mindig előttünk mëntek el... - Hát ez olyan vót, hogy a lábán lëtt ëgy kelés, s hát addig këllëtt ott sántikáljon. Ezt gyógyították, … érlelték pipeszarval - magyarul lëgyën mondva…! - Akkor répalevélvel…, akkor szalonnával, főtt szalonnával... Akkor érelték még anyatejvel is. Tésztával ësszegyúrták, s azt rátették, s békötték. Na és mikor ez kifokadott, akkor tëttek még rëja... - mit tudom...? -…paradicsomot ës, hogy húzza. …Még mindënt, répalevelet ës, amit csak kitaláltak. Mindën háznál más szokás volt, csak tuggyák gyógyítani.
(Hadikfalva-107)	- A vaktetű. Erről tudnának-ë valamit mondani? - Nekem most ës van vaktetű, …kettő a lábujkáimon. Nem tudok mást csinálni neki, csak elvisznek Harkányba fërëdni. Nem mëgyëk súva /sehova – a Szerk./, csak ott mindig a körmömvel piszkálom le azt a rossz bőrt. Ezt a rossz papucs csinálta vagy a gumicsizma. Ezt tudom magamról... Otthon nem vót, mert mezítláb jártunk. - Ez a vaktetű ezé’ más. Ez visszketegség. Azt itt úgy mongyák, hogy gombásodás.
(Székelykeve-155)	- A vaktetűt mivel gyógyították? - A vaktetűt is hóval…

Var, ótvar (rühösség*)
(Andrásfalva-11) adatközlő: 13	- Mi a var? (rühösség) - A var - ëgyik azt mondta, hogy az embërnek attól van, hogy nem tudja magát tisztán tartani, nem tud eleget fürödni mëg tisztálkodni. A másik mëg azt mondta, hogy az éppe' olyan tetű, mind a rendës ruhatetű szokott lënni, csak nagyon picike aprócska. S az bébujik az embërnek a bőre alá, amit leghamarább mëgkapott az ujjai között. Így volt. /mutatja/… az ujjai között, mert ott olyan gyënge volt a bőre, s ahol gyëngébb volt a testyin a bőre, ott béfészkelte magát. A bőre alatt csinált ëgy kicsi fészket magának, s a vérből víz lëtt, vaj genny, s az annyira vájta az embërt, hogy bé a húsig ës levájta. - Ez volt a var. Ezt avval gyógyították, hogy abba az időbe volt pëtróleum jobban mind ma, tisztábban. S amit égettek a lámpásokban …pëtróleumot…, nagy vigyázatval kétszër-háromszor, azt a részt, -ahol ez nagyon viszketëtt -, békenték pëtróleumval. De ha nem vigyáztak, akkor az elégette a bőrit. De ha jó vigyáztak, ez a harmadik mosásra imán mëggyógyította. Kiölte belőlle azt, ami volt, … azt az apró tetűt. De még ëgy másik módja ës volt a gyógyításnak. Az, hogy a kénkövet ësszegyúrták disznyózsírval, s akkor alaposan békenték, s így lassan kiölte. Csak azután ës igën erőst fájtak az embërnek ezëk a részëk, ahol mëgkenték.
(Andrásfalva-12) adatközlő: 30	- Az ótvarról mondjon valamit! - Hát amikor kicsikék voltak a gyermekek, leghamarább ki szokott az arcocskájikon ütni, vagy pedig a fejiken. S akkor főztünk otvarburjánt. Olyan piros virágja volt neki. - S lehűtöttük, s átszűrtük egy rongyon, egy tiszta rongyon. Osztán avval mosogattuk meg. S úgy aztán elmúllott szépen. - Milyen részen volt látható az ótvar? - Leghamarább az arcocskájikon. S akkor úgy a fejiken. Még olyan is volt, hogy sapka lett az ótvarból a fejire. - Hogy nézett ki az az ótvar? - Az úgy nézett ki, mind most, amit neveznek ekcémának. Úgy nézett ki az a seb pontosan. Most ekcémának nevezik. Igen… - Milyen volt az a burján, amivel gyógyították? - Hát azt ótvarburjánnak hittuk. Olyan formának is nézett, mind a vadmurok, meg olyan piros virágja volt neki. S azt meg szoktuk fôzni. Piros volt a leve, s sárga a virágja. - Itt lehet-e találni? - Nem tudom, nem láttam.
(Istensegíts-71) adatközlő: 27	- A vart, a rühösségët mivel gyógyították? - Büdöskővirág, kékkő. Katonájéknál azt főztünk… A büdöskővirágot, - … nem këllëtt oda kékkő…, csak büdöskővirág. Az a kén…, az a sárga, - az a büdöskő./beleszólás/ …Këllëtt - Rózsiné - a kékkő belé, me’t a kékkő nélkül nem lehetëtt... Azt mëgtörték, s ësszekeverték vajas zsírba, s avval békenték. …Csak az nagyon büdös vót. Az embër szégyëllte künn járni... - Én ës vótam benne. S akkor tuggya, akkor le këllëtt fërëdni, s akkor… - újból bekend magadot… Nem ës tudtál az utcán járni addig, amíg kenőccsel vót, me’t azt a ruhát, ... aztat el këllëtt dobni. - Otthon varnak nevezték ezt ugye, nem rühösségnek? - Ott varasok vótak. - De hányan vótak? Sokszor majdnem az egész falu varas vót… - Ëgy közülünk, - csak példát mondok - , az… - az vót rühös, nem mondta. Leültem a helyire, s avval – mit tudom…–, én vizet ittam utánna, s abba helybe elkaptam, kiütött rajtam. - Ehhez a rühhöz, vagyis a varhoz, nem volt hasonló az ottvar? - Ez a fejekën vót, csunya vót az ottvar... Szátumáréba jártunk, és ott vót ëgy barátnőm...- némët. Odajártunk búcsúra. A kománknak… - némët vót - …molnár vót, és annak a kicsi gyerëke, olyan vót attól a vartól, hogy mind ëgy macska... Az egész fejin... - bele jës pusztult. Nem tudták gyógyítani. Csernavicba hordozták, mëg mindënhova, és belehalt a kisgyerëk… Mondom…, ëlyen vastagon vót rajta në... /mutatja/ mind a korpa, fëlverődve csúnyán. - Mi okozta ezt a bajt? - Nem tudom, hogy mitől lëhetëtt akkora. Nem tudom. Az ilyen…, hogy fejlődhetett ki az ilyen betegség? Nagyon csunyán, mert szaporodott a fejin. Előbb lëtt ëgy pattanás, s akkor az kezdëtt folyni, és akkor tovább, tovább, s így elterjedt egésszen... Az egész feje olyan vót mind ëgy... - A két kezecskéje be vót kötve, me’t állandóan akarta vakarni. Az ottvar a gyermëkëket lepte el. - Mivel gyógyították? - Vót olyan sárga zsír, azt úgy vëtték a patikából Cénzsír, vagy mi a neve? – nem tudom. Vajval ës gyógyítottuk. Tiszta vajval a sebët mëgkentük, s akkor a seb leesëtt onnat. 1- 2 nap után mëggyógyult.
(Istensegíts-74) adatközlő: 34	- A békarühöt, a békavart mivel gyógyították? Volt-ë ilyen? - Volt. Békavaras-ës vót, de hogy mivel gyógyították…? – csak a Jó Isten tuggya. Vót olyan… Vót nekünk ëgy lovunk, s a lába a lónak… – ëlyen kékköves…, mivel mëgkenték… De előre leégette édësapám, és beléöntötték forró zsírba. Ëlyen kékköves forró zsírba. - Ez állatoknál volt vagy embërnél is? - Embërnél ës vót… Vót otthon ëgy asszonnak…, – nem tudom…, - fëlszëgbe lakott – ki, …hogy annak a keze tiszta békavaras vót, s vitte a vajat fël izéhëz, – ...na hogy hítták odafël azt az izét…, – zsidót? Odavitte a vajat, s azt mondta: Jóasszon – mëgbocsásson –, nem tudom elvenni ezt a vajat! Mëglátta a kezit, s nem fogadta el. Hogy szëgén aztán mitől gyógyult, … vaj mëggyógyult-e, …de ezt tudom, hogy a vajat nem vëtte el. Tiszta-atta seb vót mind a két keze... – …Na most itt eszëmbe jutott, s visszatérëk mëgint a varra…Tëhát a var az ujjak között is kijön. Igën, ott jön leghamarább, s a meleg helyeken. A mejje alatt, s itt az ujjai közt.
(Hadikfalva-100/102)	- A var… a rühösség. Tudnak-ë erre valamit. Miből keletkëzëtt. S mivel lehetëtt mëgelőzni? - Hát a vart a piszkosságból kapták. És hogyha nem ügyelt rëja, elragadott az egész családra. Akkor azzal gyógyították, hogy az öregasszonyok csináltak akkor ës több fajta keverékët. Kékkövet tëttëk belé, s még valami keverékët tëttëk olyant, ami csipëtt, s mëg këllëtt kennyék ëgyik a másnak – mind a cigányok, mëgkenték ëgymásnak a hátát… S úgy ëgy pokrócba lebúttak, s úgy vót két nap. De az ajtót békapcsolták, hogy senki oda ne mënnyën ahhoz a családhoz. Ne vigye tovább a betegséget. S akkor ott vótak…, s mikor ezt érëzték, hogy hát ës lekopott az a szökéses… – tuggya – az a var… – az kifokadott, azt leszëdte… – Néztek fël a falra…! De mikor az mëggyógyult, akkor fërëdőt csináltak, és lemosakodtak. …és akkor az ajtót kinyították, hogy imá’ tiszták vagyunk. - Na…– és mi folytán jött ill. keletkëzëtt a var? - Az a mocsokságtól… - Há’ akkor a tisztálkodással lehetëtt mëgelőzni ugye? - Igen. - Mü vótunk rühösök, – me’ az én férjem cipész vót, s akkor odajárt az egész falu népe… - ugye – …cipőt szabatni, csináltatni mindënt. Nekëm vót ëgy kis fiam, s aztat mindënki elvëtte a kezibe… – a gyerëkët. Me’ olyan eleven gyerëk vót. Mindënki szerette a gyerëkët erőssen. Hát bizan elvëtte olyan ës, aki rühös vót… - Hát legelőre a gyerëkën vëttük észre, hogy tiszta apró szökésës lëtt a teste, …hogy mi lëtt a gyerëkkel? Há’ rájöttünk, hogy hát ez rüh. Kezdëtt az egész család vakarózni. Aszongya a férjem, hogy hát most mit csináljon, hát ide jár az egész falu népe. Elmënt bé Radócra, s ott vót ëgy orvos. Aszonta az orvosnak, hogy neki olyan var orvosságot adjon, hogy ne érëzzën a var szaga. - …de olyant, ami mëggyógyítsa! Hát adott ës… Olyan vót…, büdöskő szaga vót, de hogy mi vót…? –többet sëmmi baj. –… de elég, hogy a fél falu oda járt azért a… – izé – receptért, amit adott az orvos, s azzal vëtték azt az orvosságot. - Szóval… – ezt az orvos adta? - Eztet az orvos adta. Nagyon jó vót. Mondom a fél falu ezzel mëggyógyult. Olyanok jöttek oda, hogy még álmot se látott vóna valaki, hogy azok rühösök. Még gyerëkik se vót… Én azután nem adtam oda a gyerëkët sënki kezibe többet. - Hát én ës vótam varas, 1918-ban. Mikor a háború nálunk vót Bukovinába. Sok katonaság vót, s édësanyám elvitt fël Andrásfalvára, a szomszéd kösségbe, hogy mëgmëneküljünk a veszélytől. Ki lëttünk a faluból lakoltatva. Hogy mit csinált, mëg mit nem…? – mikor hazamëntünk, hát mind varasok vótunk. Ëgy katonaorvos aszongya: a gyerëkëk mind betegëk. Vagy nem jót ëttek valamit, a gyomrikból ës keletkëzik a var, nemcsak a bőrbe, a gyomrikba. Aszongya - mit ëttetek gyerëkëk? Hát amit kaptunk Ëstrázsán, Gyikón, Andrásfalván. S akkor adott orvosságot, … kékkövet. S édësanyám mëgtörte a fészifokával jól, s ësszekeverte disznyózsírval, s azzal lekenődtünk háromszor. Vót ëgy nagy lugzócsëbër, abba főztünk fërëdőt, s mëgfërëdtünk, s így takarodtunk mëg mü. - De augusztusba arattunk, s a bűz a mezőn érzëtt… – emlékëzëk arra... – 19-be vót ez... Akkor vótam 12 esztendős. - Az ottvar. Az is valami hasonló? - Az ottvar, ez ott keletkëzik inkább a fejbe, a nyakacsigájától a fülinél. S itt az állakapcájánál kijőnek ëlyën vërës sebëk, …olyan hólyagok. S aztat nem szabad vakarni. Aztat… – édësanyám azt mondta Zózimás Lázárnénak, hogy në…, a gyerëknek mi van a nyakán. Aszongya: ottvaros ez. A fejemre sebëk lëttek, levágták a hajat, lebërëtválták egésszen a fejemët. S akkor elküldtek fël a Bonyha patakjára, hozzak onnan vigikét. - Az mi? - Az ëlyen fekete növén’, mind a feketenadály, s a víz martyán terëm. Kemén ága lëtt. Azt hoztam én. Gébërt Bodinét elvittem, hogy segéljën, mert én nem ismertem. S ő mëgkereste, s hazavittük s mëgtörtük jól, s ësszekevertük disznyózsírval. Ësszekeverte édësanyám. Háromszor mëgkent, s akkor jött mëg a testëm a fejem, ami a fejemën vót, még most is, elértem a 74 esztendőt, de hogyha a hajam nagy ëgy kicsitt, akkor azok most ës kijönnek. Lehet látni.
(Hadikfalva-102)	- A békarüh, békavar? - A békavar az csúnya vót. Friss marhahúst tëttek rëja, hogy azzal gyógyítsák. Azt mondták, hogy a béka lepisálja, akkor abból lësz a békavar. Vannak olyan varasbékák, hogy ha oda talál pisilni valakinek a kezire vaj a lábára, …valahova. S mëg… van a békavar. A békavart…, – azt úgy halltam én az öregasszonyoktól, hogy azért kapja mëg, me’ hogy… – a kertbe valamit olyant gyomlál vagy ültet – …s ott vannak ezëk a fődi nagy vërës békák. Vagy a kezivel odanyúl a nyomába, vagy pedig… - ahogy Bori mongya… – lepësëli. De annak orvosságot nagyon nehezen tudtak kapni!
(Hadikfalva-134)	- A békarüh, az milyen volt, ismerték-ë? - Igën. Igy berepedëzëtt az embërnek a sarka, me’ ugyë mezitláb jártunk Bukovinába annyit mind a világ. S akkor mit csináltunk…? -… a békát a kerék szétnyomta, s azt magyarázták az öregek, hogy azzal a mëgdöglött békával végig këll tapogatni…, - háromszor a fejin kërësztül këll dobni azt a döglött békát. Nahát csináltam én ës, me’ a lábaim olyanok vótak, mind a… - kutyák ëhettek vóna belőle. - …és használt? - Hát tudja az Isten… Azután ës mëntem mezitláb. Ëlyenvel babonáztak a népnek. Így tanyítottak az öregëk. Így babonáskodtak.
(Hadikfalva-135)	- Rühösség. (Varas) - Aki rühös lëtt, hát annak vëttek zsírt a patikából, mást sëmmit. Háromszor mëgkenték azzal a rizs-zsírral, amit a patikából vëttek… - aki rühös vót, de varasnak ës mondták, s a harmadik kenés után mëgfërësztëtték, s akkor ki vót takarodva.
(Józsëffalva-146)	- Var - Rühösség. - Volt aki eljárt Romániába - oda a bojérokhoz, és akkor kapott…, - s akkor mëgtőtötte a másikot… Hát Albërt is az alsó szomszédunk hozott… Hát Lajos is … - a férjem - tőle kapta… Kékköves zsírval mëgkenték. Ëgy bögrére való zsírba ëgy ëvőkanál mëgtört kékkövet kevertek. Előbb mëg këllëtt fürödni, s úgy háromszor–négyszër be këllëtt kenni… Két nap után osztán újra mëg këllëtt fürödni. A fürdőbe fodormëntát főztek bele.
(Székelykeve-152)	- A vart, a rühösségët mivel gyógyították? - - A var…, - …a rühösségët. Tëhát van ëgy fajta növény, ami a kertbe van. Mü azt mondtuk neki, s azt mondták édësanyáék, hogy békalapi. Tëhát annak…, - … van neki olyan vékon fátyol bőre, és azt lehúztuk, és a varnak, ahol legjobban kiütött a var - … a viszketés, arra helyëztük. De először mielőtt rátëttük vóna, - mëgolajoztuk és úgy borítottuk be azt a var kerületségët. - …és legalább négy óra hosszat - … az átkötésvel… - nem bontottuk ki. Egész jól bekapcsoltuk., - … de úgy tartottuk a kezünköt pihenőre. S utána… - négy óra után levëttük. A viszketés kezdëtt szünni…Tëhát ëgy óra után hagytuk, hogy kihüljön, … az a bőr mëgszáradjon és utánna a kisütött helybe disznózsírval bekentük, - … de gyëngén átfásliztuk, és úgy hagytuk éjszakára. Másnap már egész jól érëztük a viszketést, - a varnak a kiütését. És így gyógyítgattuk a betegségeinket.
(Hadikfalva-142)	- Varasodás - Ha valaki mëgvarasodott, hát vëttek olyan varzsírt. Úgy is mondták huszárzsír. S aval mëgkenték. S osztán csutikahamuból főztek lúgot, s abba mëgfërësztëtték.
Vërës apró
(Hadikfalva-132)	Az vérbetegség. A vér kap valami betegségët, s abból lësz.
Vérmérgezés
(Józseffalva-152)	…a szëg fëlfelé állott. De én nem vëttem észre… Én úgy, hogy ráléptem, …alulról bemënt, s fëlül a lábomon kijött. …és akkor ott vótak az oláh embërëk, s ők kihúzták… és édësanyám fëljött, s akkor főzött ëlyen burjánt, - … úgy mondtuk burján -, egerfarkú füvet, mëg bodzavirágot - … és azt főzött, és akkor mëgmostam. Kiáztattam, de már mëgdagadott vót a lábom, és szalonnát vágott rá, - …s béköttem avval, s mëggyógyult.

Vesebaj
(Andrásfalva-25)	- A vesebajt mivel gyógyították? - A vesebajnak nagyon jó orvossága, a fentőfüvet mëgfőzni, s letënni ëgy üvegbe. …Tiszta üvegbe. …és azt illogatni víz helyëtt. Ez nagyon jó orvosság.
(Istensegíts-86)	- Vesebaj. Ez is mëgfázástól van? - Az is mëgfázástól van. - Mivel tudták gyógyítani otthon? - Csak ëlyen melegvel gyógyították, semmi másval.
(Hadikfalva-144)	- Vesebaj. - A vesebajra ëlyen békarokkából tëát këll főzni, s az jó.
(Józseffalva-149)	- Vesebaj. Mivel gyógyították? - Feketenadálynak a gyökerével. Tëát főztek belőle, s këllëtt borogatni. Mondjuk a gyökeréből tëát főztek… - azt is, de fürdőt csináltak a gyökeriből. De a virágjából… - abból tëát főztek, inni is adtak belőle, de mosásra csinálták. Ha tëának használták, akkor tëttek cukrot belé.
(Székelykeve-157)	- Vesebaj. - A vesebaj… - meleg cserepvel állították mëg a vesegyulladást. Melegítëttek cserepet, sós korpát, …de legerősebb vót a cserep. Éjszakára korpát… - …meleg korpát sóval ësszekeverték s melegítëtték, tarisnyába rakták. A vesét átkötötték, jól becsavarták és úgy állították mëg a vese fájdalmait.
Veszëttség
(Andrásfalva-45)	- A veszëtt kutya harapást? - Azt úgy csinálták, hogy vót a faluba ëgy öregasszony. S annak vót ëlyen nagy zsákvarrótűje. A zsákvarrótű fëli gyërtyát égetëtt. A gyërtyának a lángján azt a tűt, vagy annak a tűnek a hëgyit egész pirosra vërësítëtte. És akkor annak, aki mëgvót marva a kutyától, a száját jól ki këllëtt tátani, a nyelvét hátrahajtotta a szájába, és a nyelve alatt vót kilenc hólyag kijőve. Olyan kicsi fehér hólyagocskák. S avval a mëgtüzesítëtt tűhëggyël azt a hólyagokat kiégette. -…és akkor annak már nem këllëtt ës kórházba mënni, sem sehova. Me’t ha pontosan ki tudta azt a hólyagot a nyelve alatt égetni, az egész biztos szër vót a veszëttség ellen. - Hát az a kilenc hólyag mitől jött? - Hát attól a veszëttségtől vót indulva, amit a kutyaharapástól kapott.
(Andrásfalva-49)	- Veszëttség? - A veszëtt kutyának a szőriből këll vágni, s abból füstöt csinálni, azt szipja bé az illető. - A kutyaharapásra jës, annak a kutyának a szőrit vëtték, s evvel kötték be a harapást. Az embër és az állat a veszëtt kutya harapástól... a kutya a szomjúságtól, vagy a fogfájástól kapja mëg a veszëttséget. A veszëttség 24 óra után tör ki. A veszëtt kutyának a nyaka fáj, túrja a nyálát. A veszëtt állatot elégetik vagy eltemetik.
(Hadikfalva-123)	- Veszëtt kutya harapás. - Azt mondták a régi öregek, hogy ha a kutya mëgharapja, a szőrivel këll mëggyógyítani. Levágnak ëgy ollóval a szőriből, …és mëgégetni, s azt a szént ësszesúrolni, - …mind a liszt, olyan lësz. S akkor azt be këll súrolni, ahol mëgharapta, s azzal mëggyógyul. Ez a kutya harapásnak a gyógyulása. A veszëtt kutyának a harapása… - A gyermëkët nálunk…- Lőrincet - a kutya mëgharapta. Hát Lőrincet mikor a kutya mëgharapta, mëglátták a némët asszonyok, s azt mondták, ezt nem szabad hagyni, mert a kutya veszëtt kutya vót. Hát, hogy veszëtt-e azt nem tudta sënki, de a kutya elmënt… Akkor elküdtek a kovácshoz. Mikor a lovat patkolják, a körmit levagdalják. Azt mëgégették, zsírt tëttek ëssze, s ësszekeverték s mëggyógyult. Ez Hadikba vót 1937-be’.
(Székelykeve-157)	- Veszëtt kutya harapása. - Azt ës csak vöröshagymával… Vöröshagymával besúró’juk, bekössük vagy pedig ësszevágjunk a kënyérhaját, és édëstejbe tëgyük, és azzal borogatjuk a veszëtt kutya harapást.

Villámcsapás
(Istensegíts-92)	- Villámcsapás? - Hogyha valakit ér, akkor fődbe këll beléásni. S akkor az a főd kihúzza azt, ami éri. Me’t olyan lesz mind a füst. Mindha béfüstölték vóna.

Viszketegség, viszketés
(Andrásfalva-10) (Hadikfalva-97) (Hadikfalva-98)	- Ëpsëmërëg tünete? (lásd ott is!) - Az ëbsëmërëg olyan volt, hogy az embërëknek a testyin, nyakán, kezin, lábán, lábszárán ëgy nagy fót lëtt, az a fót egészen úgy fëlkorpásodott, s rëttenetësen viszketëtt. Apró sebëk lëttek azon a viszketegën, és még gennyedzëtt ës némelykor. -...és ez olyan csúf volt, ha az arcán volt, hogy ezt borzasztó volt nézni. - Az ëpsëmërëg gyógyítására (lásd ott is!) - …pipakormot. A pipából kiöntötték, ami benne maradott, és mëgtörték jól, s aztat fëlvizítëtték. … Én nem ës tudom vízvel vaj mivel. S azzal békenték. De az csúnya vót, fekete. De az nagyon csipte, s aszonták, ha csipi jó, me’ kiégeti. - A krumplit elvágtuk és mëgvakartuk, s azzal békentük.a pityókát. A másik azt mondta, hogy az ablak izzadságával, ...mikor így az ablak foly’ le, mëg van jól izzadva, azt hajcsuk le, s azzal kënnyük mëg. ... S mëgjött.
(Andrásfalva-11) (Székelykeve-152)	- A var (lásd ott) ëgyik tünete - Ez volt a var. Ezt avval gyógyították, hogy abba az időbe volt pëtróleum jobban mind ma, tisztábban. S amit égettëk a lámpásokban …pëtróleumot…, nagy vigyázatval kétszër-háromszor, azt a részt, - ahol ez nagyon viszketëtt -, békenték pëtróleumval. - A var…, - …a rühösséget. …békalapi. Tëhát annak…, -… van neki olyan vékon fátyol bőre, és azt lehúztuk, és a varnak, ahol legjobban kiütött a var -… a viszketés, arra helyëztük. De először mielőtt rátëttük vóna, - mëgolajoztuk és úgy borítottuk be azt a var kerületséget. - …és legalább négy óra hosszat - … az átkötésvel… - nem bontottuk ki. Egész jól bekapcsoltuk., - … de úgy tartottuk a kezünköt pihenőre. S utána… - négy óra után levëttük. A viszketés kezdëtt szünni…
(Andrásfalva-26)	- A viszketegségët mivel gyógyították? - Vizelettël. Viszketés ellen nagyon jó a vizelet. Saját vizeletével mëgmosni. Az nagyon jó.
(Andrásfalva-45)	- A vaktetű tünete a viszketés (lásd ott) - A vaktetű olyan vót, hogy ëgy nagy gömbölyű csomó lëtt az embërnek a talpán, vagy a talpa oldalán, vagy a lábujjkáin. És az olyan irgalmatlanul viszketëtt. Osztán ennek az vót a legjobb orvossága, hogy akinek ëlyen vaktetűs talpa vót, arra ahol vót az a kis csomócska, és ëlyen rëttenetësën viszketëtt, ëgy párszor mëgsütötték, jól odanyomták, mëgsúrolták, és lassan az eloszlott.
(Istensegíts-77)	- A vakszëm, vagy másnévën a vaktetű tünete (lásd ott) - …a vakszëm… vagyis a vaktetű… Én három évës vótam…, - sohase felejtëm el… -, mind a két lábom tiszta-atta seb vót... De viszketëtt. Vakartam, vakartam úgy, hogy azt hittem, hogy szüvem majdnem mëgszakad. Na mit csináljanak…? Arra tanyították anyámot, hogy subickot..., - tuggya régebb subickok vótak, mivel kentük a csizmánkot…- Anyám azzal mëgkente az egész lábomfejit, a lábujkáimot: mind a kettőt. S az gyógyította mëg. -...a subick. /cipőkrém/.
(Istensegíts-86)	- Viszketegség. Viszketés mitől jött? - Hát nekëm ës vót, s mëgvan most ës... Mëgvan a hátamon, s sokszor itt a mejjem alatt. Kapok gyógyszërt. - De otthon mivel gyógyították? - Azzal szokták gyógyítani, hogy elmëntek olyan házhoz, akik vadházasságban éltek, s szalmát loptak az ágyból, s azzal a szalmával mëgsúrolták, s ezzel mëg szokott szünni az a viszketegség. - Igën, akkor még vissza këllëtt lopják a szalmát, s csak úgy használt, hogy vissza këllëtt lopják azt a szalmát. Másképp nem használt! - …és olyan ës vót, hogy a lisztës zsáknak a fonáját…, azzal mëg këllëtt súrolni, s azzal azt ës vissza këllëtt lopni.
(Székëlykëvë-157)	- Viszkëtëgség - Viszkëtés. - Hát a viszkëtést…, - büdös kővirágot…, - olyan porba van, úgy hitták akkor büdösvirág. Sárga por vót. Tëhát azt belékeverték… - ëgy kalán őrölt timsót és disznózsírt, és avval kënték be az egész testët. De nem ott, ahol viszketëtt, hanem átlagba… - azt az egész részit avval kenték. …és háromszor le këllëtt kenni, és csak nëgyedszër szabad vót lemosni. … és úgy állították mëg a viszketést.

Vizelési nehézség, vízkórság
(Istensegíts-92)	- Nehéz vizelés? - Békarokkát főztek /fentőfű/, s avval gyógyították. …vízkórság -…azt mondták Bukovinába..
Vízzel való mëgtelés
(Hadikfalva-143)	A lába mëgdagadott. A hasa fëldagadva. Teli vót vízvel. Így a lábát mozgatta, a vizet lehetëtt látni benne…-…és akkor sok mindënt mondott nekëm az öregasszony. Azt mondta, hogy rëggel napfëljött előtt azt a sëprűfüvet, - amivel még nem sëpërtek -, azt pisálja le, és tëgye ki a tyúkoknak, hogy ëgyék róla a tyúkok…

Vörös orr
(Hadikfalva-128)	A vörös orron, mihelyt az orron kivörösödik, kifényësëdik, fél përcig… vaj ëgy përcig mossuk forró vízvel, s utána hintsük be zsírporral. Ez az idegtől van… - ez a vörös orr.
Zabola
(Andrásfalva-25)	- A zabolát, ha a szájszélen zabola volt, mivel gyógyították? - Vëttünk kékkövet a patikába, s azzal szoktuk mëgdörzsölni a gyermëkëknek is, vagy fëlnőtteknek, akárkinek volt. - Mitől jött létre a zabola? - Hát a jóisten tudja. Úgy szokták mondani, hogy ittunk vizet ëgy zabolás után…-… Úgy szokták mondani. ... ragályos volt.
(Andrásfalva-26)	- Ërzsi nénit mëgkérdëzném, hogy a zabolát otthon mivel gyógyították? - A szájfájástól a timsó használt. Akinek fáj a szája, vëgyën be ëgy darab timsót, és forgassa mëg a szájába’... Mëg fog gyógyulni.
(Istënsëgíts-85)	- A zabolát mivël gyógyították? - Tuggya mivël…? A hajunkot, - kinëk vót, mikor lëjányok vótunk - zabolája, a haját így végighúzta a zabolán. De még a pëndëly ajjával is... /nevetnek/ - … és mitől került a zabola? - Hát kifoly’ a szájából a nyál. Aki nagyon elalszik, mélyën alszik, annak kifoly’ a nyála, s minnyá’ zabolája kerül. Vagy ha iszik valaki után... Akkor mëg këll melegíteni ëgy kanalat, vaskanalat, - ami nekünk vót otthon Bukovinában, -...gyënge melegën, s akkor aztat raggatták ide-oda, s az ëgyhamar mëggyógyította. A vaskalánval, ...azzal mëgnyomkodtuk, s két-három napra elmúlott a zabola. S nem vót többet.
(Hadikfalva-115)	- Zabola. Erről biztosan tudnak? - Azt mondták kinek zabolája vót, hogy a lovakot ha kifogja, a zabolát vëgye bé a szájába, s rágja mëg háromszor, s akkor az elmúlik. Hogy igaz vót-ë…? - … de aszongyák elmúlott. - Az, hogy elmúlott, s vagy nem, de azt tudom, hogy ëgy embërnek vót... Azt mondták, hogy nem szabad ëgy bögréből ëgy másik után inni, mert ragályos. Akkor ëlyen zabolás lësz, mind a ló… S akkor bevëtte a zabolát, s még mondtuk úgy csúfságból, hogy mán tëgyünk gyeplőt is, hogy ráncikáljuk mëg a szája szélit, hogy zabolás. Így elmúlott. - Mi okozta a zabolát, mitől lëtt? - Hát nyálos vót. Nem ügyelt a szájára, nem dörgölte mëg. - Szóval attól jött a zabola? - Hát përsze, attól jött. A nyál kifolyt, s nem ügyelt oda, s a nyál leëtte. De a kékkövet mëgégették, s mëgtörték, s abból csináltak…, s azzal kenték mëg kékkővel. Vízvel kenték ëssze. - Még valaki tud-ë róla? - Hát ezt a zabolát mindëgyik elmongya, - s én ës belészólok - , me’ eztet én úgy vëttem észre mikor gyermëk vótam, hogy a gyomornak a betegsége hozza ki a szájára… - ezt a zabolát. Én itt tudtam mëg. A gyomor mëgcsëmëllik, valami nem smakkol, s a szájon itt kétfelől a végin kijő.
(Józseffalva-149)	- Zabola. - A zabolát itt a szájvégén kékkővel, …kéksóval dörzsölték be. - Ez mitől jött? - Hát én gondolom, hogy elaludt, s kifolyt a nyála. Más mëg aszonta, hogy úgy lett, hogy más után ivutt.
(Székelykeve-157)	- A zabolát…-A zabolát fürjzsírval këll mëgkenni. Tëhát a fürjnek van ëgy sárga folyadéka, és azt kiszedjük, és ëgy pici… - kicsike valamilyen tiszta zsír… vagy tejszínre tënni, és avval mëgkenni a két szájvéget.

Zabos gyerëk (nem fejlődött)
(Hadikfalva-98)	…három asszon ësszeállott, de a három asszonnak a neve csak mind Annából këllëtt álljon! Ezëk háromszor mëg këllëtt kerüljék a házot… Hát mëgkerülték háromszor, s akkor visszajöttek, bemëntek a szobába. Imádkoztak, s akkor elévëttek ëgy fél litër pálinkát s mëgitták…

HÁZIÁLLATOK BETEGSÉGEI

Beteg háziállatok
(Andrásfalva-11) Gyógymód: PUNZA	- Ha a disznyó beteg volt, vagy a marha, a ló? - Akkor volt… - úgy hívták punza, amiből itt is sokat láttam, s ma jës van. Ez ëgy növény a mezőn. Ennek a gyökerét mëgszárasztották, és a betegnek a bőrén átalhúzták. Ëgy kis darabot benne hagytak a bőre alatt, s ettől mëggyógyult. - Melyik részébe húzták a betegnek? - Hát lëgelőbbször a fülibe. -…Punza van itt a hëgy tetejin, sokat láttam.
(Andrásfalva-40) Betegség: BORSÓKA	- Igën. A gëlësztát... ...mëg azt mondták, hogy nálunk nagyon el volt terjedve a disznyókba. A disznyók mëgëttek mindënféle ganyét. A kutyának a ganyéját, mëg úgy a gyepről szëdték fël. -...a disznónak az termëtt a húsába. Úgy nevezték nálunk, hogy borsósdisznó. …és ha valaki ebből a borsosdisznóból ëvëtt…, annak a húsába vótak olyan apró borsó nagyságú hólyagok, és abba vót a giliszta. Ha mëgëtte azt a borsós húst, akkor mán elkapta, ami gyakori dolog vót. … Mer’ nálunk annyira vigyáztak már az utóbbi időbe az ilyen gëlëszta terjedésére, hogy a piacon vótak olyan embërëk, akik a disznót lefogták, a száját kifeszítëtték, zsebkendővel össze-vissza tapogatták a nyelvét, és a nyelvébe ha már hólyagokat találtak, azt nem vót szabad sem mészárszékre, sem sëmmiféle vállalatnak, vagy külföldre szállítani. De azért levágták a faluba, csak olyan formába, hogy azt nagyon ki këllëtt sütni. De mikor sütötték a fazékba, vagy a lábasba, az úgy pattogott, hogy a hús még ki jës ugrott a lábosból. Ez igaz.
(Hadikfalva-100)	- A punza. Ismerték-ë, disznó betegségre miként használták? - Hát punzát húztunk a disznyónak a fülibe. Azt nem vót szabad mëgnyomni vagy hëzzanyúlni. Lëtt genny, s az magától kifokadott, és a disznyó mëgjött. - …és mi volt tulajdonképpen az a punza? - Hát az ëgy termény vót, úgy mondták punza. A rétën virágzott, és a gyökérből këllëtt kiásni. Nekëm vót, - nagy ződ levelei vótak. A gyükerit használták. Még a tehén se ëtte mëg. De a gyükerét használtuk. S ezzel gyógyultak mëg a disznyók.
(Andrásfalva-43) Gyógymód: ÍNYËZÉS	- Száj- és ínyfájást a lónál mivel gyógyították? - Hát állati orvoslásba a lovat úgy orvosolták, ha nem tudott a ló mán mënni, fájt a szája, vagy ínye mëgdagadott, ujjnyi vastag lëtt az ínye, akkor a száját kifeszítëtték, de fëlül az ínyét ëgy éles késvel összevissza vágták, azt a fekete vért ami ott össze vót gyülve kinyomkodták. …és utána ëgy pár napig csak kukoricát adtak neki abraknak. Az a kukorica még jobban kicsavargatta az ínyéből azt a mëgfeketëdëtt vért. És akkor utána nagyon jól tudott a ló ënni.
(Hadikfalva-119) Gyógymód: ÍNYËZÉS ZSÁKVARRÓ TŐVEL AZT A KÉK EREKET KIDÖFŐDTÉK	- Száj és infájás a lónál, ilyen is van? - Hogyne vóna a lónál. A lovat mëg ës ínyëzték. - Na akkor… ezt hogy csinálták? - Ezt úgy csinálták, hogy a ló vagy soványul élt, vagy sokat hajtották, s mëgnőtt a fogahúsa. Nem tudott ënni. Elvitték Szabó Jancsi Bartishoz, vót ëgy rossz kése, s azt a rossz húst lefaragta. Nem vót szabad neki három nap adni ëlyen keverékët abrakot, csak tiszta szároz szénát s vizet, hogy az a nyers hús nehogy mëgteljën kalászval, pojvával, me’t akkor mëgdagadt. - Na most… a tehénnél is volt? - A tehénnél is ugyanez vót. A nyelve a tehennek olyan kék szilánkos, szëdrës-inas vót. Nem tudott vele ënni. Akkor lefogták a tehenet, s a nyelvit kihúzták, s vastag tővel, - zsákvarró tővel azt a kék erekët kidöfődték, s mëgsózták jól sós vízvel. S ez vót az orvosságja a tehennek.
(Józseffalva-152)	- Száj és infájás a lónál, a tehénnél. - Zsíroskënyeret adtunk neki. Zsíros kënyeret készítëttünk, vagy pedig mëgfőztünk kukorica lisztbôl ëgy málét, vaj ëgy olyan tésztát főztünk, és akkor olyan gombócot készítëttünk. A gombócba hagytunk ëgy kis üredéket. Azt mëgtőtöttük disznyózsírval, és úgy attuk be a tehénnek a szájába. Vagy pedig főtt paradicsomval itattuk, mostuk a száját. Ezzel állítottuk mëg a jószágnak a fájdalmát.
(Andrásfalva-43) Betegség: SOVÁNY TEHÉN Gyógymód: VÉRIT VETTÉK	- S ha valakinek a tehene nagyon sovány volt? - Hát amellett, hogy jó takarmánya vót, akkor azt csinálták, hogy ugyanúgy a homlokába vót a kés, amivel a lovat ínyëzték mëg, vérit vették. Avval a késsel. A tehén homlokát is mëgvágták. Ugyanúgy két helyën mëghasították a farkát, s akkor ëgy fehér ronggyal jó keményën elkötözték, és körülbelül, ëgy vagy két hétig úgy el vót a farka jó keményën kötve. …és azután mëgfordult az összes elsoványodása. Jobban ëvëtt, és fogott ës rajta. Ez igaz vót, így van…
Birkametely (métëly)
(Andrásfalva-44)	- A birkametély, vagy minek nevezték…? - Hát birkametély vót, de azt a vizes legëlős, vizes gyepën kapta a birka. Ez olyanforma, mint a békanyál. Ezt a juh fölrágta a gyeppel, és a gyomrába mëgelevenëdett. És úgy átfúrta a tüdejét, és ebbe élősködött. - Mivel gyógyították? - Hát több féle orvossága vót. Disztoll, patikai disztoll vót, de házi orvosság ës vót. Hát vót úgy, hogy faszujkát përkëltek, alaposan össze-vissza, úgy mint itt szokták a kávét pörköni. S összetörték, sózták, és a birka azt a mëgpërgëlt faszujkát ëllëgette. Këllëtt bíza annak még ëgy-két hét ës, amíg aztán ettől a mëgpërgëlt faszujkától lassan a metélyt elhánta.
(Hadikfalva-121)	- Birkamete. Mivel gyógyították? - A bárányoknál az a metelés a háború után nem vót. Most a… 35-36-ba’ azt mondták, lehet vënni a patikából. Eztet fëltalálták valahol Erdélybe, s hozták Hadikfalvára jës liszlót. De evvel ës…, - azt mondta édësanyámnak ëgy román embër, hogy szëptembërbe a birkákot nem szabad kiengedni míg a nap fël nem jő, s azt a vizes harmatot fël nem szívja. Me’t a metét – aszongya -, akkor jő fël a fődből, feljő fejjel a fünek a tetejire, s a bárány akkor ëszi mëg. S a tehen is mëgëszi. - Az is vót nálunk, s bárán ës vót. -…Azt mondta a román, hogy ősszel szëptëmbërbe, októbërbe ne ëngeggyük ki addig, amíg a nap azt a vizet le nem süti, hogy akkor azt… - a mete leesik a fődre, s a tehen vagy a birka nem tudja fëlvënni.
Farkasgörcs, farkastályog (bélcsavarodás)
(Andrásfalva-43)	- A lovaknál a farkasgörcsöt minek nevezték? - Hát azt mondták, hogy farkastályogja szökött. De aztán, hogy idekerültünk, és úgy hallottam, hogy ez bélcsavarodás, nem farkastályog. De Andrásfalván ott farkastályognak hítták. - Ezt tudták-e valamivel gyógyítani? - Hát nemigën. Nemigën.
(Hadikfalva-120)	- Annak nem vót orvossága. Ha farkastályog találta a jószágot, - pláne a lovat, az 48 órára mëgdöglött. - …és ez mitől jött? - Hát azt nem tudjuk mëgmondani. Vagy az öregsége, de vótak fiatalok ës. Azt nem tuggyuk mëgmondani.
(Székelykeve-162)	- Farkasgörcs lónál. - A farkasgörcs a lónál, amikor fogja a száját a görcs. Tëhát zabszalmát leforráztunk vízvel, s akkor azt a szalmát kivëttük, és szalmazsák darabba helyëztük, s úgy köttük a lónál a torkára, hogy fogta az a farkasgörcs. S annak a tëájával mostuk a száját. S úgy jött helyre a ló.
Felfúvódás
(Andrásfalva-44)	- Felfúvódást? - Hát a felfúvódást? -... vótak a kukoricákba halándorok, aminek itt azt mondják, hogy magkendër. Ezëkët a nagy magkendër szálakat kitörték és a szájába átkötték. Ezt mëg akkor a fëlfúvódott tehén rágta, rágta, kinlódott vele. Azt a büdös kendërszálat mëgrágta, attól nagyon böködött. És evvel a kínnal, rágással a fëlfúvódás ki szokott akadni. Úgy ez is ëgy jó szër vót, mert ott a közelbe nem vót olyan embër, aki mëg tudja szúrni. -…és ez vót az orvosság.
(Hadikfalva-120)	- A fëlfúvódás. Mivel gyógyították? - A fëlfúvódás úgy vót, hogy vótak ott ës… - nálunk, hogy mëgszúrtuk. …Vaj a hátára tëttünk ëgy vizes pokrócot. Ëgy zsákot mëgvizítettünk jól de jól, s rëjatëttük. S akkor ëgy szározat rëja, s avval kicsit lelohadott. - Hát a fëlfúvódástól a tehenëk nálunk úgy csináltuk, hogy akkor nem vót helyës, hogy mëgszúrjuk. A szúrás azután jött be… - 25-30 esztendővel a háború után. Fëlkötték…, - a szájába tëttek ëgy vastag botot, s fëlkötték a szarvaira, s ëgy jó vizes zsákot rëjaköttek a hátára. S azt öntözgették, hogy mindig friss lëgyën. S a tehent nem hattuk lefekü’gyék, délután négy órától éjfélig csak hajtogattuk, hogy mënnyën valamire. Így osztán lelohadott… - S a másik még az, hogy nem tudott ganyélni. S vót ëgy olyan bácsi, aki hozzányúlt, s a ganyét kiszëdte belőle. Azt a mëgsült szároz ganyét kiszëdte belőle, s a tehenyünk mëggyógyult.
(Székelykeve-162)	- Fëlfúvódás a tehénnél. - Ha fëlfúvódik a tehén, akkor tëszünk bele… , - ëgy zsakvarrótűt szúrunk a bőrébe. Úgy jön ki a szél belőle. -…és többször mëgismétëljük. …és akkor szabadítsa mëg a széltől a fëlfúvódást.
Körömfájás tehénnél és lónál
(Andrásfalva-44)	- Körömfájást mivel gyógyították a teheneknél? - A körömfájást...? - ...az úgy vót, hogy alaposan kipucolták, disznózsírval kékkövët ësszetörték, gyúrták és evvel békenték, békötötték. És ez is biztos szër vót.
(Hadikfalva-120)	- Körömfájás a tehénnél. - A körömfájást, azt ës mëgmondhatom. Hadikba úgy csinálták, hogy ësszegyültek az embërëk me’ körömfájós a tehen. S mit csináltak? Forró zsírt…, - fëlfőzték a zsírt, hogy úgy főtt a zsír… - rotyogott, s kalánval szépën a fájós körmire rëjaöntözgették, s a körömfájás elmënt mëggyógyult. Azt a suskát levëtték s eldobták. De a tehenet nem vezették sehova addig, míg mëg nem gyógyult. S azon a szároz szalmába tartották. S a körömfájás attól az olvasztott zsírtól jött mëg.
(Székelykeve-162)	- Körömfájás a tehénnél. - A tehénnek ha nagyon fáj a körme, beszakad, akkor a saját ganyéját belehelyëzzük ëgy öreg ruhadarabba, és avval kössük be neki a körmeit. De annyira be këll szorítani, hogy az ne essën le… s azt többször mëg këll ismétëlni. Így jön helyre a tehénnek a körme.

Mëgszakadás tehénnél vagy lónál
(Hadikfalva-120)	Szakadás, mëgszakadás a tehénnél, lónál. Hogy gyógyították? Annak a tehennek s a lónak, annak gyógyulása nem vót. Én mëgmondom. Nekëm vót ëgy szép mura-lovam. Eladtam me’ beteg vótam. Sajnáltam, mert olyan mind nekëm - Kétyën nem vót a faluba. Én eladtam, s elvitték Cikóra. Cikóra vót ëgy nagy család, s vót három tehenyik. Ëgy lóra rëjavágott az embër, s ëppe a vasútnak a sinére akadt a patkónak a... - s akkor mëgsikult s mëgfogta. Akkorát fogott, hogy oda elmënt 300 métërre, s a ló ott mëgállott a fődhöz ütte magát, s azonnal mëgdöglött. Az embër sírni kezdëtt, hogy ëlyen lovat még az Isten se látott, hogy mëlyen hámos vót. Hazamënt s a gyermëkeinek mëgmondta. S aszongyák: Apám, mért tëtt annyit rëja, s mért vágott a lóra rëja, mikor tudta, hogy mëlyen hatalmas erős ló, s mëlyen hámos. Aszongyák: jobb lëtt vóna mind a három tehenyünk mëgdöglött vóna, s ez a ló mëgmaradt vóna! Abba helybe elvérzëtt a nagy fogásban. Ezt tudom, mert az én lovam vót.
Mënyét mëgharapta
(Andrásfalva-44)	- Ha a mënyét mëgharapta a tehén csicsit, tőgyit mëgmarta? - Ha a tehén tőgyit mëgmarta a mënyét, akkor az a tehén vérës tejet adott. -…és a csicse elromlott. De ezt nem vártuk mëg. - Ezt úgy orvosolták, hogy vót ott a faluba ëgynek, kettőnek nagy mëgszëntëlt teknője. Ilyen békateknőnek a teknője, amibe azelőtt teknősbéka vót. -…és akkor azt odavitték, s a tehén tőgyit abba belétëtték, alaposan össze-vissza nyomkodták. Beléfejték, -…még avval össze-vissza nyomkodták, és az vót az orvossága. Ömböli Lajosnénak vót ëlyen teknője. Elég az hozzá, hogy ő azt mëgszëntëlte, s az neki el vót téve. -…és az összes faluba, ha valakinek a tehene vérës tejet adott, akkor azt vitték... - azt a teknőt, avval össze-vissza nyomkodták. Abba a teknyőbe vót a tehénnek a tőgye, és úgy gyógyították.
(Hadikfalva-120)	- Mënyét harapás a tehénnél. - A mënyëd a tehénnek a csicsit harapta mëg. Annak szëntëlt koszorút s jó parázst tëttek, s ëgy lapátra rëjatették, s ott nem tudom mëlyent imádkoztak, s azzal mëgfüstölték azt a tehent kicsit. S kicsidënként mëgkenték ëlyen nagy hájval. S aztán azzal addig kenegették, amíg helyrejött. S közbe likas tővel… - átfejték a likas tőn.
Tyúkok pípja, szíposodás
(Andrásfalva-44)	- A tyúkok, ha mëgpíposodtak mit csináltak? - A száját kinyították, és a nyelvén vót ëgy olyan csont, s azt a csontot levëtték. S az a csont vót a pípja. - …és a píp mit jelëntëtt a száján? - Nem tudott se enni, se inni. S azt a pipot mëgëtették vele szintén. Levëtték. Mindig csak tikkadozott, kénlódott. Úgy sípolt a mejjéből.
(Haddikfalva-104)	- A tyúk nem tojott mëg, s fejleg belévertük a fejit a csizmaszárába, hogy tójjon mëg! - Hát arra is van ilyen gyógyszër? - Përsze.
(Hadikfalva-121)	- Tyúkszíposodás. Mitől jön? - Ha szároz darát ëszik. - Mivel gyógyították? - Hát azt levësszük. A nyelvin van ëlyen fejérke. Édësanyám úgy csinált…, - szépën mëgfogta úgy a végit, - olyan szépën lehasította. Az olyan mindha két nyelve vóna. Az elsőt levëtte, s húsa ottmaradott, s az kigyógyult.
Vérhülés
(Andrásfalva-43)	- Ha a ló mëgvérhült mit csináltak? - Hát akkor vót annak ëgy olyan kétágú, két nyelű kés, amit belédöftek a nyakába. Jó keményën két-három helyën is, és az a vér ha mëgindult kicsorgott azon a döfésëkën. S akkor a ló mëgjavult. - Mikor jött a vérhülés? - Ha nem kapott rendës időben vizet, vagy a sok zavarástól, sok munkától nem tudott inni. Ettől kapta a ló a betegségët.
(Hadikfalva-119)	- Vérhülés a lónál. Mëgvérült, erről is hallottak? - Há’ hogyne. - Az hogy történt? - Há’ úgy történt, hogy a ló ki vót fárodva, vagy hirtelen abrakot ëtt, vagy vizet nem ivutt. A legjobban a vérhülés attól származik, hogy nem adnak rendësen vizet neki, mert nem tud kérni az állat. S akkor vagy sokat iszik, vagy pedig nem ivutt. Ettől kapja a ló a vért, s a tehen ës ettől kapja. - Mivel gyógyították? - Hát mivel…? - … az orrából vért csaptak vagy a fülit mëgvágták. Tehennek a fülit vágták mëg, a lónak az orrából vért csaptak, vagy a fülit annak ës mëg szokták vágni, hogy a vér kicsit mozduljon mëg nála.

NEM GYÓGYÍTÁS, DE KOMOLY DOLGOK…

hiedelmek, vagy igaz történetek? – döntse el az olvasó!

Tej elvevés (Andrásfalva-52)

- Vëttünk vót ëgy tehenet Róbërttól a postástól, és 3 vaj 4 hétig mindën hétën 4 kila vajat vertem. Ëgyszër béjő a Hoffmanné, - vertem a tejet, éppen akkor szëdtem ki a vajat. Aszongya, …annyi vajat csinálsz a tehenből? Mondom, hogy igën.

- Tuggyák…? - akkor volt nekëm 4 kila vajam, de többet soha…! Két és fél, …három… - de akkor erőst këllëtt abrakoljam a tehent.

- Én többnek elmeséltem, s – aszondták - amikor kicsapom a legelőre a tehenet, - me't ez tavasszal vót - , figyeljem mëg, hogy a tehen melyik kapun áll mëg, és bebőg az udvarra. Hát kicsaptuk a tehenet, hát hova mënt be? -...igyenëssen be Hoffmannéhoz…! - ...és a kiskapu nyitva volt! ….az ereszajtó, a konyhaajtó is! A tehen bemënt szépën az ereszbe, és… - az eresz így el volt kertëlve. Ott volt ëgy olyan spájz csinálva.
Az öregasszon odarakta a tejet. A tehen neki annak a speiznak. Hej…! -… befuttam utána, s hëjába izéltem... Ott állott az öreg az ajtónál. Az öregët ellökte a tehen…, - nem olyan sértősön, de ellökte… - s mënt igyenësën neki a spájzajtónak.

- Én mëgmondtam az öregasszonnak: Hoffmán néni, hát métt jött a tehen ide?

- Hát én nem tudom - aszongya - hát métt jött bé ez a jószág!?

- Mondom - a jószág tuggya, de maga ës tuggya! Ha nem lësz mëg... – mondom -, amétt ma bémënt a tehen, én magát fogom, s addig verëm a tehen farkához, hogy - mondom - maga mind kifossa azt, amit tőle elvëtt!

- Jësszus Gott! - aszongya.

- Mondom - maga jól tudja métt…, s ha nem lësz mëg, - mondom - maga jól tudja mi...? - ...én magát agyoncsapom! Aztán rá két hétre, mëglëtt nekëm a három kila vajam, de több sëmmi sem.

- De a tehen mikor kimënt a legelőre... - me't ott Fretócra ment-, el këllëtt mindig kisérjem a kapuig, mert ha nem, ott bérontott. ...és ha hazajött, s ha nem vótam ott künt, vaj a kapu esetleg nem vót nyitva, az mindig bemënt az udvarra.

- Osztán mëgtanyítottak, hogy mit csináljak: Rëggel napfëlkelte előtt, mielőtt fëljő a nap, hát... szëggyek csihánt, és a sétárt fordiccsam fejre, s azt a csihánt tëgyem kërësztësën, s arra a csihánra fejjek rëja, ....és mondjam a kërësztvetést. -...nem ahogy szoktuk: az atyának, fiúnak..., hanem visszamenőleg: háromszor - szëntlélëknek, fiúnak, atyának...

- Ezt háromszor, és három rëggel csináljam mëg, aztán jobban kivilágosodik, hogy a tehenvel mi van. Akik erre tanyítottak azt mondták: ha esetleg ezt mëgcsinálom, s az az asszon odajön, s ha esetleg kér orvosságot, be se ëngedjem az ajtón! S hát mëg ës csináltam. Hát el ës jött Hoffmánné panaszkodni. Nem tuggya mit csináljon, a két keze úgy mëgdagadt. Ëlyen vót në...! /mutatja a kezén/ s úgy nézëtt ki mintha forrázva lëtt vóna. Ezt én csináltam...

- Jësszus Gott! - aszongya - ... nézze mëlyen lëtt a kezem!

- Biztosan rossz helyre nyúlt kënd a kezivel...! -...há' még az este nem vót sëmmi baj a kezin, most mi lölte?! Hát... csak mënnyën haza, s kenëgesse vajval s tejfëlvel! ...Këndnek úgy-ës van... - mondom - , majd mëgjő akkor...Aztán hazamënt az öregasszon, s bejött a mënye Hoffman Johánné. Aszongya, hogy: métt járt ide anyósom? Ő tanyított mëg, hogy mit csináljak... Aszongya - ...mëgfogtad-ë a kezit, adtál-ë valamit neki? Mondom, hogy nem. Nem baj - aszongya - ...hadd kénlódjon az öregasszon...!

AVATÓDÁS (Hadikfalva-109/110)

- Hát ugyë má’ gyermëkünk születëtt. Akkor hat hétig nem vót szabad a borozdán kërësztül lépni, még a szomszédba se. S főztek fërëdőt, addig nem vót szabad elmënni avatódni. Mëntünk a templomba, vittük a kicsit, s két szál gyërtyát… Aszondták: ëgyik lëgyën a gyerëk egészségijétt, s a másik lëgyën az én egészségëmért.

- Osztán akkor főztek fërëdőt, s ebből a szëntëlt koszorúból tëttek bele. Olyan jó szagja vót. S akkor oda belé këllëtt üljünk, s a kicsikét a karunkra vëgyük s mëgfërësszük. Hát igaz vót.

- Ezt mindën fiatal asszonynál mëgcsinálták?

- Mindënféle fiatal asszonynál. Igën… Igën. Addig nem mëntünk avatódni, amíg ezt mëg nem tëtték. Nem vót szabad sehova mënnyünk.

- Az ölibe këllëtt vëgye a gyermëkët?

- Igën az ölibe. Ott vót ëlyen nagy csëbër, - lugzócsëbër, úgy mondtuk - s abba beléültünk.

- Mi hasznot tulajdonítottak ennek?

- Hát én nem tudom, hogy mit tudtak ebből, dehát olyan jószagú vót az a fürdő. Olyan jó vót, hogy még ma jës beléülnék. Ezëknek a burjányoknak olyan jó szagjik vót. Hát ugyë a rétën mindën fajta virág vót. Mindën féle virág ott vót…

- Szóval…, gyógyító hatása volt akkor mind a kettőnek? Érdekës szokás volt. Ezt még nem hallottam, hogy a kicsivel ëgyütt üljön belé az anya avatódás előtt.

- Az nem volt szokásban, hogy a kapun nem volt szabad kimënnie, mert hét singre szakad mëg a főd alatta?

- Igën, igën. Nem vót szabad sehova se mënni hat hétig.Hat hétig nem. Aszondták, még vízétt se, sehova se…

- Még valaki tud-ë erről?

- Még van…, - mert nálunk vót három mënyecske édësanyámon küjel, s mind a háromnak lëtt gyermëke. Feleségëm vót a nëgyedik. De arra úgy ügyeltek…Vót nekünk a Nagynyilakon a Mindszënti kútjánál ëgy nagy darab kaszáló. Abból mindig mëghatták Vilmus bácsinak, hogy… - tëgyél férre szénát a fërëdőbe! Mert akinek babája lëtt, a szëntëlt koszorút ës, …de a nyili széna vót az első belétënni a fërëdőbe. Azt beléfőzték, s addig nem vót szabad…, - még az asztalon se ëttünk ëgyütt, amíg ki nem avatódott s mëg nem fërëdëtt.

- Még nem is ëttek az asztalról is ëgyütt?

- Az én ángyom nem ëtt velünk. Azt tudom, hogy nem ëtt velünk ángyom - a Vilmus felesége, amíg ki nem avatódott. Azt mondták, hogy csak úgy lehet mënni a tëmplomba, hogyha a férjivel nem vót…- De ha vót, akkor nem szabad vëgyën fejér rokolyát. Én úgy mondom…, mert tiszta fejérbe këllëtt mënni avatódni.

- A szomszédasszonyunk nekëm azt mondta - … a legnagyobb fiammal: ügyelj, hogy hogy mënsz avatódni! Me’- aszongya: fejér rokolyát nem szabad vënni, hogyha vótál az uradval! /nevetnek/

LËJÁNLOPÁS (Hadikfalva-110/111)

- Nyugodtan elmondhassák, amit akarnak, hiszën fëlnőttek vagyunk…!

- Nálunk vót szokás lopni lëányokot. Ha akart, ha nem, - csak a lëjánt elvitték, s ott hált ëgy éjën, s akkor eriggy haza! Én is úgy loptam el az asszonyomat. Úgy bizan. Úgy akarták, hogy… - hát a rokonai hëzzám aggyák. S a lëján nemigën akart…, hát még fiatal is vót.

- S hát ëgy este a havërok mëgfogták, s ëgy ëste odahozták hëzzám, s ott hált velem. S rëggel mondom, erëggy haza! Aszongya: nem mënyëk, világcsúfságának nem akarok maradni! Ott maradott. Nem szerelëmből jöttünk ëssze, s mégis éltünk – hálistennek - szépën. Most nem këll főd, nem këll vagyon, nem këll pénz, csak a szeretet, s mégës kétennyi elválik. Ez így vót.

- Bukovinába ësszetëtték a vagyonétt. Me’ ha valakinek vót két fácsa főggye… - …nem këllëtt két fácsa…! Az én férjem hat évig udvarolt nekëm. Én szegényebb leján vótam, ő mëg gazdagabb. Nem akarták ëngedni, hogy ingëm elvëgyën. hát mëgmondom úgy ahogy van…- őszintén: …s akkor nekik këllëtt vóna… - az édësannyának főd ës, hogy lëgyën jó sok fődgye…

- Azt mondta az én férjem: Jól van anyám, kinek kit akarsz? Ezt s ezt… - Mëgkérëm én, de éljen kënd vele.! …De ezt a lëjánt úgy se hagyom. Szépën ës, s csúful ës kérte. Nem. - S akkor ëgy este elszöktünk, mëgszöktünk.

- De nem bánta meg ugye?

- Nem, én nem bántam soha mëg, - csak még most ës élne…! Négy éve, hogy mëghót. S éltünk. Két karunkból olyan szép házot építëttünk. Ideadták a házhelyet, s két karunkból építëttük.

A VÍZVETÉS TUDOMÁNYÁNAK ÁTADÁSA

-A tudomány átadása, vízvetés Mondja csak el Erzsi néni! ... a tudományt a gyógyításról hogy örökölték?Hát nannyónak vót egy tehenye, s megbetegedett. Nahát most mit csináljon? …Hát ő jes tudott vizetvetni... Mit csináljon a tehenvel? Istenem! - aszongya - mit csináljon?

-Hát... nem az övé vót, hanem Farkas Ferencé vót egy tehen, s az megbetegedett, s nem tudott lábra állni, s ott búsultak, hogy mit csináljanak…?Felkőti Farkasnét Farkas Ferenc... - az édesanyját felkőti: Anyoka keljen fel! ...nem tudom mit csináljak a tehenvel aszongya Meg akar dögleni. S aszongya: Hát mit csináljak édes fiam? – aszongya -...vittem vizet neki, ...minden...- aszongya - hát mit csináljunk? …Egyszer fekszik s nem kel fel, meg akar dögleni...Hát akkor lefekszik, s hát egyszer szózatot hall. - aszongya - ...el es alutt…- …azt hitte, hogy a fia, …Péter szóllott neki - aszongya: Anna, Anna, keljen fel! - aszongya - s mennyen el ide s ide ehhez az asszonhoz... - aszongya -, vettessen vizet! Megmondta, hogy kihez... Mennyen el Buta Ferinéhez, és vettessen vizet s a tehennye még... - aszongya - …ha vizet vettet, ….még ma felkel a tehennye. Istenem! ...éjjel van, mit csináljon? Hát én tudok vizetvetni...Nem baj - aszongya - ...mennyen el ehhez az asszonhoz, s vettessen vele vizet…

Esszeszedte magát Farkasné s felkelt, - me't ő bábasszon volt -, s elment Buta Ferinéhez.

S akkor békopogtat. .- ..éjjel ment el...-

Márika kelj fel!

Mit akar?

Kelj fel lejánka! ...eressz bé! Ideküdtek hozzád...

Felkőt nannyó s béeresztette Farkasnét. S akkor megkérdezte, mit akar?

Aszongya: - Vess vizet! - aszongya - me't szózatot halltam... - aszongya, - ...hogyha te vizetvetsz... - aszongya - ...akkor a tehenyünk megjő.

Aszongya... édes Annané, én nem tudok vizetvetni…

Aszongya: én mondom neked, s te... imádkozzunk... - aszongya: én mondom, hogy mit imádkozz. A vizet es... ...a szenet vesd belé a vízbe. Te veted meg a vizet.

Na…, akkor hamar tüzet gyújtottak, s még seprüfűágból... - s még azt es meghatták, hogy miből vessen vizet. S akkor vetett vizet éjjel... Éjjel vizetvetett...

S Annaném mondta, s nannyám... hát Buta Feriné... ő imádkozott. úgy, ahogy mondta ..

...egyik a másiknak átadta a vízvetést, … a tudományt. S így megvették a vizet.

S azt mondta: akkor megmondták még az ablakon keresztül neki - Farkasnénak -, hogy ez az asszon megveti a vizet, s azon túl ő fog orvosolni s vizet vetni. …Hasznos lesz a vízvetése.

Na... akkor hazaviszi a vizet..., - a vetettvizet.

S azt es megmondták, hogy hát a korpára öntsön vizet, s háromszor a tehen hátán végig vigye elé a fejihez... háromszor, …s akkor keresztbe jes öntsön abból a vízből.

… S akkor azután a korpával…, napfeljött előtt korpával nyalassa fel...

Akkor napfeljött előtt meg es etették s meg es mosták, s reggelre a tehen felkőt...

S ezentúl nannyám vette a vizet.

…Onnantól Farkasné nem vette a vizet. S onnantól hasznos vót nannyónak a vízvetése.

Szóval a szózat által kapta meg a tudomány átadást. Igen... a tudományt.

…Szóval hatott... Hát ő jes tudott...

... Ő azt felelte ki az ablakon: Én vettem vizet a....

Nem baj, eriggy asszon el, azt mondták vissza neki, me't még a tehen lábra áll.

…s azt es megmondta... napfeljött előtt legyen a vízvetés, és korpával nyalassák fel,. s máma a tehén még eszik...

... Felkőt a tehen és ett...

Azóta minden állatnak vizet vetett nannyám s használt. Meggyógyult...

Adatközlők:

Sorszám Név Lakhely Életkor

1. Ambrus Istvánné Bíró Mária, Székelykeve 58 éves /1991;
2. Antal Istvánné Gáspár Katalin Istensegíts (Majos) 73 éves /1973;
3. Balázs Balázsné Szatmári Mári Andrásfalva (Kakasd) 81 éves /1968;
4. Beréti Sámuelné Bogos Erzsébet Hadikfalva (Himesháza) 75 éves /1983;
5. Bogos Ambrusné Hadikfalva (Kéty) 68 éves /1983;
6. Bogos Menyhértné Dani Anna Hadikfalva (Kéty) 74 éves /1983;
7. Derék Emilné /Jádri Mári/ Andrásfalva (Kakasd) 67 éves /1973;
8. Faragó Jánosné Illés Brigitta Hadikfalva (Himesháza) 83 éves /1983;
9. Farkas Jánosné Sebestyén Kati Andrásfalva (Kakasd) 76 éves /1984;
10. Fazekas Zakariásné Péter Mária Józseffalva (Bátaszék) 64 éves /1983;
11. Fazekas Zakariás Józseffalva (Bátaszék) 74 éves /1983;
12. Ferenc Gergelyné Szabó Anna Hadikfalva (Kéty) 70 éves /1983;
13. Győrfi Rudolf Andrásfalva (Kakasd) 65 éves /1972;
14. György Béláné - Vilma Istensegíts (Majos) 76 éves /1973;
15. Katona Jánosné Andrásfalva (Kakasd) 75 éves /1967;
16. Kásler István Déva (Kakasd) 76 éves /1967;
17. Kelemen Istvánné Kerekes Gizella Andrásfalva (Kakasd); 74 éves /1984;
18. Kovács Péterné Katona Rózsi Andrásfalva (Kakasd) 69 éves /1984;
19. Kovács Szilveszterné Feszner Adella Andrásfalva (Kakasd) 62 éves /1972;
20. Lőrincz Imre Istensegíts (Majos) 79éves /1973;
21. Márton Antalné Hadikfalva (Kéty) 75 éves /1983;
22. Miklós Antal Hadikfalva (Kéty) 74 éves /1983;
23. Miklós Gábor Istensegíts (Majos) 75 éves /1973;
24. Miklós Gáborné Lőrincz Bori Istensegíts (Majos) 75 éves /1973;
25. Molnár Antalné Sebestyén Erzsébet Andrásfalva (Kakasd) 72 éves /1973;
26. Molnár /Ádám Ferenc/ Anti Andrásfalva (Kakasd) 75 éves /1967;
27. Molnár Józsefné Sánta Emerencia Istensegíts (Majos) 76 éves /1973;
28. Nyisztor Bertalanné Istensegíts (Majos) 85 éves /1973;
29. Ömböli Gergelyné Erős Erzsébet Andrásfalva (Kakasd) 69 éves /1972;
30. Palkó Antalné Dávid Virgina Andrásfalva (Kakasd) 64 éves /1972;
31. Palkó /Lüle/ Jóska Andrásfalva (Kakasd) 65 éves /1971;
32. Péter Lajosné Kató Erzsébet Józseffalva (Bátaszék) 80 éves /1983;
33. Sánta Imréné Erős Berta Istensegíts (Majos) 69 éves /1973;
34. Sebestyén Albertné László Márta Andrásfalva (Kakasd) 39 éves /1968;
35. Sebestyén Antalné Molnár Márta Andrásfalva (Kakasd) 71 éves /1984;
36. Sebestyén Ádámné Kozma Emma Andrásfalva (Kakasd) 49 éves /1972;
37. Szentes Menyhért Istensegíts (Majos) 78 éves /1973;
38. Szőts Boldizsár Hadikfalva (Kéty) 75 éves /1983;
39. Szőts Boldizsárné Istensegíts (Majos) 74 éves /1973;
40. Szűcs Jánosné Kiss Mária (Kakasd) 62 éves /1986;

---

* A var betegségre vonatkozó adatok pl. az ujjak betegségei, továbbá a békerüh rovatokban már előfordulhattak.