21. Belbullab-22, Soulless One vadászgép:
Mint minden vadászgép, ez is túl kicsi (6,71 méter hosszú) ahhoz képest, amit tudnia kell. A gyakorlatban legalább kétszer ekkorának kéne lennie.






21/b. UT-AT, repulzoros tüzérségi jármű:
Ez egy páncélozott terepsikló tank, három nagy és négy kisebb ágyúval. Jól kitalált harcjármű, épp csak az a baj vele, mint az AT-TE hatlábú lépegetővel (lásd: a 26. számban). A pilótafülke az orrán van, nagy ablakokkal ellátva, így könnyű kilőni.







22. FC-20, Sith robogó:
Ennek a gépnek csak hátrányai vannak. Hiányzik az orráról egy páncélozott szélvédő. Csak egy személyes, tehát utast nem tud magával vinni. A lábtartó előrébb nyúlik, mint a gép orra és lejjebb, mint a hasa, ami ütközésnél és kényszerleszállásnál elég fájdalmas eredményre vezet. Túl kicsi a csomagtartó, ahová a hasznos kacatokat lehet betenni. Ezt legalább akkorára kellett volna méretezni, hogy teljesen eltakarja hátulról az utast és egyben páncélozott legyen, hogy az üldözők ne tudják lelőni a sofőrjét. Fegyverzete nincs, ami egy Sith gazfickó esetében nagyfokú ostobaság. A meximális sebessége 650 km/h, ami a légcsavaros repülőgépek csúcssebessége körül van, és akkora menetszelet kavar, hogy beleragasztja a pilótát az ülésbe. Vajon hány homokszem mehetett bele Darth Maulnak a szemébe, miközben a Tatuinon furikázott vele? Talán ettől néz olyan vérvörös szemmel?

22/b. Punworcca 116, Fanblade vadászgép:
Ez igazából egy vitorlázó űrhajó, ami maga a megtestesült nonszensz. Miért kellett erre a gépre szétnyitható szárnyszerű vitorlákat tenni? Fel nem foghatom.






23. TIE, elfogó vadászgép:
A teljesen rosszul kialakított TIE frontvadász korszerűsített verziójánál az alkotók megpróbáltak javítani valamit a siralmas kilátáson, hegyes ék alakúvá módosítva a napelemtáblákat. Pedig legjobb lett volna teljesen elhagyni a napelemtáblákat vagy teljesen levágni az első felüket a tökéletes kilátás érdekében. De legalább a fegyverzetet megnövelték, hogy vetekedjen az X-szárnyúakéval, viszont a gömb alakú gép túl kicsi ahhoz, hogy minden szükséges eszköz elférjen benne. Reálisan legalább három-négyszer nagyobb géptörzs kellene egy ekkora járműhöz. A legdurvább hiba azonban mégis az, hogy a TIE vadászoknak (az Advanced X1-et kivéve) nincs védőpajzsuk, így sem a lézerlövésektől, sem a mikrometeoroktól, sem a harctéren mindenfelé röpködő roncsdaraboktól nincsenek védve. Amikor egy ilyen gép szétlő egy ellenséges járművet, majd átszáguld a törmelékfelhőjén, a szép nagy üvegablakait szitává lyuggatják a több száz, ha nem ezer km/h sebességgel nekiütköző fémdarabkák. Ilyen gépet csatába vezetni kész öngyilkosság még a legjobb esetben is. Nem csoda, hogy a tohonya birodalom elbukta a polgárháborút a sokkal kisebb létszámú, de jobban felszerelt felkelőkkel szemben.

23/b. V-19, Torrent vadászgép:
Nagyon látványos, egyedi kinézetű jármű, épp csak műszakilag ostobaság az egész. A két szárnya függőlegesen felhajtható, repüléskor oldalra lefelé állnak. A középső szárnya hátrafelé függőlegesen felhajtható, repüléskor lefelé áll. A szárnyak mozgatása technikailag fölösleges, csak a pilóta idejét rabolja, ráadásul külön mozgatómotorokat igényel és kényszerleszállásnál kifejezetten hátrányos, ha valamiért nem tud felhajtódni. Nem lett volna egyszerűbb ezt a gépet rögzített szárnyakkal megcsinálni, úgy, hogy a szárnyai felfelé álljanak vagy ha már mindenáron lefelé néznek, akkor szálljon le a farkára vagy a tetejére (fejjel lefelé) a gép?

24. STAP droid robogó:
Ennél a géptípusnál is csak a hibákat tudom felsorolni, mert semmi jót nem lehet róla elmondani. A kormányra van szerelve egy iker lézerágyú. Vagyis csak arra lehet lőni vele, amerre épp megy a gép. És mi történik, ha manőverezni kell harc közben? Nem lett volna jobb csinálni egy kormányt a gép vezetéséhez és egyet az ágyúk mozgatásához? Igaz ehhez egy négykarú droidnak kéne csüngenie rajta, teljesen védtelenül és könnyen lelőhetően, mert két karral kezelni ezt gyakorlatilag lehetetlen. Fontos kérdés, vajon hogy száll le egy ilyen szerkezet? Az alján mindössze egy lenyúló szárny látható, amiről lefelejtették a kihajtható támlábakat vagy futóműveket. Így ez csak arra jó, hogy beleakadjon az aljnövényzetbe vagy más kiálló terepakadályokba. A meghajtásról két turbina gondoskodik, amik a nagy sebességgel kiáramló levegőt egyenesen ráfújják a droid lábaira. Hosszabb repülésen a motorok nyilván felmelegednek és forró levegőt fújnak ki, vagyis a droid testét hőálló burkolattal kell ellátni, nehogy megolvadjon. A gép sebessége 400 km/h, tehát igencsak kapaszkodnia kell, le ne essen, illetve le ne csússzanak a talpai a semmilyen stabil támasztékot nem kínáló lábtartókról. Aki ezt a vackot kitalálta, megérdemelné, hogy repülnie kelljen vele egy órácskát felderítő küldetésen.

24/b. MTT repulzoros katonai csapatszállító:
A belsejében lévő állványon 112 db B-1-es harci droid fér el, amit előre lehet kitolni. Ez nagyon látványos, épp csak katonailag ostobaság, mert amint felnyitja az elülső ajtót, az ellenség nyomban belő a raktérbe és megrongálja vagy megsemmisíti a szállítmányát. Ráadásul az állványzat lassú. Sokáig tart, míg kibújik a gépből és lerakja a droidokat. Ezalatt az ellenségnek bőven van ideje megkávézni, partit adni és kialudni magát a harc előtt. A gyakorlatban egy droid csapatszállítón hátul és/vagy oldalt kellene lennie a bejáratoknak, amiknek oldalra kellene nyílniuk vagy csúszniuk. Bennük a robotok lehetnek éppen állványokon rögzítve, de hatékonyabb lenne, ha a saját lábukon szállnának ki a gépből (kiugrálva), harcra készen. Elvégre a gyorsaság a harctéren létfontosságú. A leírásban az is szerepel, hogy az MTT faltörő kosként is használható, ami szintén teljes ostobaság (megsérülhet a rakománya). Erre a célra másféle járműveket kéne használni, például a tankokat.

25. Storm IV. felhőjáró:
Íme egy újabb légköri repülőgép, aminek nincsenek szárnyai. Viszont két törzse is van, bennük két pilótafülkével, de merő spórolásból nem a törzsekben van a hajtómű, hanem az összekötő szerkezetben, amivel jelentősen csökken a gép kormányozhatósága. A törzsek hátsó részén elhelyezett stabilizátorok pedig mindenre jók, csak stabilizálásra nem. Ettől a géptől még egy amatőr repülőgéptervező mérnök is sikítófrászt kapna. De legalább a pilótafülkéket rendesen kimagaslóra építették a tetején, hogy körpanorámát biztosítsanak az utasoknak. Épp csak olyan szűk a pilótafülke, hogy az utas előtt nem marad hely a műszerfalnak, kormányműnek, ha jobban megnézzük.



25/b. Action VI., Wild Karrde teherhajó:
Az ömlesztett áruszállítóból átépített páncélozott, felfegyverzett csempészhajó egész hihetően néz ki, eltekintve attól hosszú csőtől a tetején, ami úgy néz ki, mint egy túlméretezett kardántengely vagy egy fogantyú a dobozhoz. Ez az összekötőcső nem igazán praktikus a sérülékenysége miatt.








26. AT-TE, köztársasági lépegető:
Végre egy hatlábú lépegető, ami viszonylag alacsony építésű és rendesen telepakolták mindenféle irányokba tüzelő, forgatható lövegtornyokkal. Stabilan áll a lábain, nem lehet felborítani, gúzsba kötni a lábait és még a függőleges sziklafalon is felkapaszkodik, ha nagyon muszáj. De nézzük csak meg jobban az elejét! A pilótafülke hatalmas, szögletes ablakokkal van felszerelve. Amiket könnyű kilőni messziről, hiába szereltek rá védőrácsokat. Nem lett volna jobb a különféle páncélozott harcjárműveknél megszokott szűk, kicsiny kémlelőnyílásokat tervezni rá? Hisz egy ilyen gépet főként szemből fenyegeti a veszély a támadó hadműveletek során.

26/b. SPHA-T önjáró nehéz turbólézer löveg:
Még bénább megoldás, mint az AT-AT lépegető. 12 lába van, de 140 méter hosszú, ugyanakkor 35 km/h a csúcssebessége. Nagy, lassú, feltűnő, sebezhető, üzemanyagzabáló fémkupac. Ilyen gépet a katonai fejlesztőknek még tervezniük sem volna szabad, nemhogy megépíteni, aztán meg hadrendbe állítani.








27. Homokjáró:
A leírások alapján úgy tűnik, az alkotók nem igazán tudták eldönteni, mi célt is szolgáljon ez a nagy, nyikorgó, rozsdás monstrum. Egyrészt lánctalpas bányászati szállítójárműnek nevezik, de nem úgy néz ki, mint egy ércszállító teherautó vagy billencs. Felülről nem lehet megrakni, csak az elején van egy lehajtható rámpa, de ezen át ömlesztett ércet berakni nem igazán lehet, csak konténereket, járműveket. Másrészt önellátó szállítójárműnek nevezik, amiről nem tudni, mit is jelent? Miből önellátó? Energiából? Élelemből? Alkatrészből? Egyik sem jellemző tulajdonsága a tipikus bányagépeknek, haszongépjárműveknek. Harmadrészt felderítő járműnek nevezik. De ahhoz túl nagy és lassú. Rengeteg olyan hely lehet egy sziklás, sivatagos világon, ahová ezzel nem lehet eljutni, mert nem fér be a szurdokokba, illetve felborul a meredek homoklejtőkön. Negyedrészt önjáró ércdúsító berendezésnek nevezik, ami megintcsak értelmetlen. Ahol kitermelhető ércek vannak, oda érdemesebb fixen telepíteni egy ércdúsítót és finomítót, amiket semmi értelme mozgó járműre telepíteni, ha egyszer az ércek ott vannak helyben. Ha mind a négy lehetőség a gépek más-más típusára igaz, akkor is felmerül a kérdés, hogy honnan szereznek hozzájuk a javák üzemanyagot a pusztában, illetve minek a gép oldalára egy nagy, raktérnyílásnak nevezett ablak? Hisz a raktér ajtaja elöl van, az oldalt, fent lévő ablakon át ki-be rakodni a nagy magasság miatt csöppet sem praktikus.

27/b. Dusty Duck:
A magángyártmányú teherhajóról nem sokat tudni, de a képen látszik, hogy a három leszállótalpa irreálisan nagy és magasan tartják a jármű hasát. Így viszont nehéz ki-be rakodni.







28. Tsmeu-6 keréksikló:
A star wars univerzum egyik leglátványosabb műszaki agyréme ez a szerkezet, egy nagy kerékbe épített nyitott jármű, amire a bonyolultság kedvéért négy lépegetőlábat is szereltek. Bal oldalon ül az utas, akit oldalról könnyű kilőni, jobb oldalon vannak az iker lézerágyúk, amiket nem nagyon lehet forgatni, célra állítani. A fő gondot mégsem a gép kiegyensúlyozatlansága és borulékonysága jelenti, hanem az, hogy a keréken sorakozó fémkarmok, amikkel menet közben megkapaszkodik a talajban, befelé görbülnek, mint egy csípőfogó. Ezzel stabilan gurulni nem nagyon lehet, kapaszkodni mégúgyse.




28/b. HAET-221, ágyúnaszád:
Lényegében egy vadászgép méretű űrhajó, rajta 1 nagy lézerágyúval és 2 kisebbel. A fő gond vele a kis mérete (17,2 m hosszú), így csak kisebb ágyúk férnek el rajta, amik egyébként simán elférnek bármely más vadászgépen is. Szóval nem sok értelme van ennek a típusnak, hisz csak azt tudja, amit bármely más vadászgép is, eltekintve attól, hogy kevésbé mozgékony. A leírásban szerepel, hogy hatékony felderítőhajó volt, amivel csak az a baj, hogy nem arra tervezték. A kis mérete miatt különben sem férnének el rajta a felderítéshez szükséges távérzékelő műszerek, hacsak nem az ágyúk helyén, de akkor meg védtelenné válik a jármű, illetve nem nevezhető már ágyúnaszádnak. Ebből is látszik, hogy az alkotók össze-vissza hablatyoltak eme jármű kapcsán, mivel igazából fogalmuk sem volt, mi értelme ennek a gépnek és mire kéne használni? Csak megcsinálták, dísznek, minden átfogó koncepció és értelem nélkül.

29. Naboo királyi cirkáló:
A csupaszárny bombázókra hasonlító szerkezet roppant impozáns látvány a négy, jól áramvonalazott hajtóművével, viszont a pilótafülkét nem leghátul kellett volna elhelyezni, hanem az orrban, hogy a pilóták lefelé is kilássanak, ami landolásnál hasznos tud lenni. A krómborítás valóban impozánssá teszi a hajót, viszont egyben kitűnő célponttá is. Ezért az utasait fenyegető veszély miatt okosabb lett volna változtatható színűre készíteni, kaméleon burkolattal, hogy egy gombnyomással átállítható legyen a kinézete különféle terepszínűre.



29/b. H típusú nubian jacht:
A leírásban szerepel, hogy ez a hajó éppen megfelelő titkos küldetések végrehajtására. Igen? Akkor miért mázolták rikító ezüstszínűre (krómborításúra)? Ennyi erővel rá is írhatták volna nagy betűkkel: "ez egy titkos küldetésekhez használt, a feltűnést kerülő kinézetű űrhajó". És miért volt fegyvertelen a hajó, ha egyszer fontos küldetésekhez használták fontos emberek (Amidala szenátornő)?



30. Tantive IV.:
A koréliai CR90-es korvett szinte az egyetlen űrhajó az egész star wars univerzumban, aminek tisztességes méretű hajtóművei vannak a jármű nagyságához viszonyítva. Így tökéletesen hihető a szerkezeti felépítése, néhány apró bakitól eltekintve. Az egyik ilyen, hogy az orrán van két elülső légzsilip, hasonlóan a 2001 űrodisszeia Discovery-jéhez. Ezeknek ott (a pilótafülke alatt) szerintem semmi keresnivalójuk, inkább a hordóforma orr két oldalára kellett volna tenni őket. Az orrba védőpajzs generátorokat és távérzékelő berendezéseket érdemes telepíteni, valamint fegyverzetet. A hajónak hátul, kétoldalt is vannak bejárati zsilipjei, közvetlenül a hajtóművek előtt, amivel csak az a baj, hogy beljebb vannak, mint a szélső hajtóművek, így macerás lehet odaállni mellé egy másik hajóval csőszerűen kinyúló összekötő zsilip nélkül. További komoly hiba, hogy a távérzékelő berendezések antennáit is ide, hátulra tették felülre és alulra, amikkel nem lehet jól előrefelé látni a hajótest (és a kiálló lövegtornyok) miatt, hátrafelé pedig a hatalmas hajtóműgondolák miatt. A lövegtornyokat és az antennákat tehát célszerű volna felcserélni rajta. Magát a hajótestet pedig építhették volna vaskosabbra, hogy kb. akkora legyen a szélessége és a magassága, mint a hajtóműveknek és az orrnak. Bár az újságban nem szerepel, A Sithek bosszújából tudható, hogy van a hajó hasán egy légdokk, amibe befér egy X-szárnyú (a nyílás mérete és alakja alapján feltételezem). Aminek szerintem nem sok értelme van egy ilyen kis (150 méter hosszú) űrhajó esetében. Elvégre ez diplomáciai és futárhajó, nem hordozó. Az újságban azt írják, hogy a két oldalt sorakozó 4-4 kis mentőkabin kicsit kiáll a hajótestből, ami elég szerencsétlen megoldás, mert megsérülhetnek és használhatatlanná válhatnak (meteorbecsapódások vagy ellenséges tűz miatt) még az indításuk előtt (ha megtámadnám, én ezeket lőném ki először, hogy az utasok ne szökhessenek meg). A mentőkabinokat minden űrhajón célszerű a burkolat alatt, zárt térben elhelyezni és a kijáratot páncélozott fedőlemezzel takarni. A mentőkabinokkal kapcsolatos további problémákat lásd a 31. pontban.

30/b. Narglatch XJ-2, luxus légi sikló:
Nagyon penge kis kétszemélyes kabrió, épp csak az a baj vele, hogy nyitott (szeles) és a szélvédője túl alacsony, kilóg fölé az utasok feje (leviszi a parókájukat). A biztonsági övet ebből a típusból is kifelejtették, mint oly sok más hasonló járműből és gyakorlatilag nincs rendes csomagtere, sem felhúzható teteje. A leírás szerint Bail Organa egy ilyen gépet használt a Coruscanton, amit álnéven regisztrált (ez nem bűncselekmény egy köztisztviselő részéről?), így észrevétlenül tudott közlekedni vele a bolygón. És egyetlen rendőrjárőrnek sem tűnt fel (ellenőrzéskor), hogy a közismert szenátor vezeti? Egyetlen riporter vagy újságíró sem vette észre soha, hogy ki ül abban a nyitott járműben? Na ne vicceljünk már!


Folytatás: 31-től 40-ig

Vissza a tartalomhoz