|
|
 |
A csokoládé története:
Amerikában
az aztékok már jóval az Európai
hódítók előtt is itták a
csokoládét.
1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére
érkeztek,
Montezuma xocolatl-lal kínálta Cortést.
A fűszeres ital
alapanyagai kakaó, víz, fahéj, ánizs, chili és kukoricaliszt volt. Az
1500-as években Spanyolországnak kakaóbehozatali monopóliuma volt. Az
ital receptjét titkosan kezelték, cukorral, fahéjjal, szerecsendióval
illetve vaníliával ízesítve fogyasztották. Ausztriai Anna királyné,
XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét
Spanyolországból Franciaországba.
1569-ben V. Pius pápa a xocolatl-t olyan kellemetlennek
találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette
a böjt megszegésének.
A
forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly
uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában, az első
csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben
nyílt meg.
1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon
meghatározta az optimális csokoládéreceptet.
Az
első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd
csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma
is létező Cadbury cégbe olvadt.
A holland C. J. van Houten
1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban
javította a csokoládéital
minőségét: a készülék
segítségével a kakaóbabból
sikerült kivonni a
nehezen emészthető zsíranyag egy részét.
A csokoládészeletet 1847-ben találták fel.
A svájci Nestlé fivérek 1876-ban
készítettek először
tejcsokoládé-szeletet.
Rodolphe
Lindt berni csokoládégyárában a
termékek minőségének javítása
érdekében
új eljárásokat vezetett be,
módosította a
csokoládégyártásnál használt
alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a
mai
élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy
konsolásnak) nevezett
csokoládéfinomítást, illetve a lágy
fondant csokoládét.
Ma a világ legfinomabb és legminőségibb
csokoládéját Belgiumban gyártják.
Összetétele:
A
csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj,
esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó
szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14%
a zsírmentes kakaó-szárazanyag.
A csokoládé körülbelül 300
ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket, például
metil-xantinokat: koffeint és teobromint. Élettani szempontból fontos
komponens a hisztamin, a szerotonin, a triptofán, a fenil-etil-amin, a
tiramin és a magnézium.
Étcsoki: Egy kis kockányi
étcsokoládé
naponta védi szívünket a gyulladástól
és más szívproblémáktól,
állítják
olasz kutatók. A tejcsokoládé nem felel meg erre a
célra. |
 |
 |
 |
 |
|