A Csütörtöki Bognár család

A Csütörtöki család szigetközi-ágának egyik őse a csallóközcsütörtöki Sill családból származó Bognár György volt, aki az ásványi anyakönyvek és adóösszeírások adatai alapján 1730. körül érkezett Ásványra. Csallóközcsütörtök környékén a Bognár nevet részben a helyi bognármesterek és ezek hozzátartozói, másrészt a környékbeli kisnemes Bognár családok és ezek rokonsága használta.

A Bognár családnév Csütörtök mezővárosban

A Bognár családnév egy foglalkozásnévből alakult ki, jelentése kerékgyártó, kocsigyártó. Maga a szó a német Wagner szóból ered, amely németül szintén kocsigyártót jelent. Nem meglepő, hogy egy olyan Pozsony környéki, részben németajkú régi vásáros helyen, mint Csütörtök mezőváros, régtől fogva számos adat utal a bognár mesterek, bognár céhek, és a Bognár vezetéknév jelenlétére. Már egy 1333-ban kelt oklevél említi a csallóközcsütörtöki piacon előforduló bognármesterek munkáit, az ott árult szekereket és kerekeket. Még a 18. században is gyakori volt, hogy az iparosok a foglalkozást, mesterségnevet használták vezetéknévnek. Az iparosmesterek többnyire zsellérportán éltek, mivel az iparűzés mellett nem tudtak volna nagyobb méretű telket művelni. A negyedtelkes jobbágy Csütörtökhelyen már zsellérnek számított. Figyelemre méltó, hogy a település községi bírói között is számos Bognár nevűt találunk.

Bognármester középkori ábrázolása

Korabeli forrásokból értesülünk a helyi bognárok céhéről is. Csütörtök mezőváros Historia Domusa, a Csütörtöki Krónika (Liber Cronicae Csötörtökiensis) említi az 1670-es években, hogy az úrnapi körmeneten a céhek képviselői - köztük a bognárok céhe - az alábbi sorrendben vonultak:

„Mindenekelőtt a városiak vonulnak fel, minden egyes házból, saját zászlóikkal és dobokkal felszerelve; a hat tizedes, a vajda és övéi, őket a csizmadiák céhe követi és a többiek olyan sorrendben, ahogy előbb vagy később lett saját zászlajuk, vagyis a csizmadiák után a vargák, őket a szabók követik, azokat a takácsok, majd a kovácsok, majd a bognárok; ezek után a posztósok céhe vonul, végül utoljára a szűcsök és a kalaposok, zászlajuk megszerzésének időrendjében pedig a posztókészítők jönnek.”

Valamikor 1660-1688 között alakulhatott meg a csütörtöki bognár céh, Szelepcsényi György esztergomi érsek, Csütörtök akkori földesurának közbenjárásával.

Anyakönyvi adatok csak az 1720-as évektől állnak rendelkezésre Csütörtökön, ezt megelőzően főleg az adóösszeírásokból van tudomásom a településen előforduló családnevekről.

A különböző forrásokban a 16. század közepétől a 18. század elejéig az alábbi Bognár (Bogner, Wagner) nevűekkel találkozunk Csallóközcsütörtökön:

1568: Bognár Bálint

forrás: Zimányi Vera: Gabona-terméseredmények a Csallóköz egyes falvaiban, tizedjegyzékek alapján In: Agrártörténeti Szemle, 26. kötet, 1984. /475. o./

Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9715, (441-442.o.)

1580: Bognár Mihály, Bognár Lipót özvegye

gabona tizedjegyzékben.

forrás: Zimányi Vera: Gabona-terméseredmények a Csallóköz egyes falvaiban, tizedjegyzékek alapján In: Agrártörténeti Szemle, 26. kötet, 1984. /497-498.o./

Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9717, (557-560.o.)

1581/1. dézsma összeírás

Wagner András, Wagner Mihály, Bagner Kristóf

forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9718, (606-617.o.)

1581/2. dézsma összeírás

Wagner András, Wagner Mihály, Bognar Kristóf

forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9719, (51-60.o.)

1583. szept 13. csákányi hatalmaskodási per iratai:

Bognár Gergely bíró

forrás: Békefi Remig: A pilis apátság története II. (325.o.)

1583. október 4. csákányi hatalmaskodási per iratai:

Bognár Kristóf bíró és Bognár Gergely bíró

Mivel Csütörtök egy része Éberhard, a másik fele Szengyörgy (Pozsonyszentgyörgy) várának tartozéka volt, jellemző, hogy a két településrésznek, külön-külön bírója volt.

forrás: Békefi Remig: A pilisi apátság története II. (329.o.)

1593. dézsma összeírás

ifj. Bognár Kristóf, Bognár Gergely

forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9722, (424-427.o.)

1596. dézsma összeírás

Bognár Gergely

forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9723, (477-478.o.)

1601. Szengyörgy vár és tartozékainak urbariuma:

Wagner András

forrás: Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, UC 52:26

1620. Éberhard vár és tartozékainak urbariuma:

Bognár Kristóf házas zsellér, kinek háza leégett

A leégett ház nem jelentett lakatlan telket, hanem azt jelentette az összeírásokban, hogy a tűz miatt újjáépült ház vagy telek bizonyos ideig adómentességet élvezett.

forrás: Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, UC 8:15(a)

1649. dézsma összeírás

Bognár Mátyás, Zakariás Bognár, György Bognár,

forrás: Magyar Országos Levéltár, Regesta decimarum E159, MF 9727, (237-239.o.)

1660. Éberhard és Szentgyörgy vár tartozékainak urbariuma:

Zakariás Bogner (50 éves körüli) féltelkes jobbágy Balassa Ferenc portióján; Bognár Kristóf házas zsellér kőháza Széchy részből; Bogner Mátyás (50 éves körüli) féltelkes jobbágy, fiai Gyurko (1/2 év körüli), Mátyás (5 éves körüli) Balassa Imre Úr rendire; Bogner György (27 éves körüli) házas zsellér Balassa Imre Úr rendire

forrás: Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, UC 8:15 (b)

17. század vége kelet nélkül, Zeczi Tamás csütörtöki jobbágyainak névsora:

Bognár Kristóf; Bognár Mátyás

Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, UC 7:71

1707. Csütörtöki Krónika:

Bognár Zakariás főbíró

forrás: Sill Aba Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája (266.o.)

1715. évi országos összeírás:

Bognár Mihály, Bognár Zakariás, Bognár György

Az összeírás megemlíti még, hogy a településen 3 db vizsgázott (tehét céhtag) bognármester (rotari) működik.

1717. Csütörtök Csákány határvita:

Bognár Mihály, Bognár Zakariás, ifjabb Bognár György

forrás: Békefi Remig: A pilisi apátság története II. (526-527.o.)

1720. évi országos összeírás:

Bognár Mihály

1722. Csütörtöki Krónika:

Bognár Mihály

forrás: Liber Cronicae Csötörtökiensis

1745. Csütörtök-Csákány határvita:

Bognár György

forrás: Békefi Remig: A pilisi apátság története II. (193.o.)

A csütörtöki és környékbeli anyakönyvek az alábbi Bognár nevűeket említik az 1720-as évektől a 18. század végéig: A Bognár családnév előfordulása a csütörtöki anyakönyvekben.

A Sill alias Bognár család Csallóközcsütörtök környékén

A Sill (Syll, Schill, Schiel, eredetileg „Süll”-nek ejtve) család valamikor a 17. század második felében költözött német földről Magyarországra. Először az 1680-as években tűnnek fel a somorjai anyakönyvben, amikor 1683-ban Sill György feleségül vette Sapin Katalint, majd ugyanazon évben keresztelik elsőszülött gyermeküket, ifjabb Györgyöt. Ezt követően folyamatosan jelen van a család Somorján és környékén. Csallóközcsütörtökön a legkorábbi anyakönyvek 1721-től maradtak fenn, ekkor már szerepelnek benne a Sill család tagjai. A család sok tagja használta a Sill mellett a Bognár nevet is, ami arra utal, hogy a család egy része bognármesterséggel foglalkozott. Elképzelhető tehát az is, hogy a korábbi forrásokban felbukkanó Bognár nevűek között is ott vannak a Sill család tagjai. Az 1715-ös összeírás szerint Csütörtök mezővárosban három hivatásos (céhtag) bognármester működött, éppen ennyi Bognár nevű szerepel az összeírásban is, Mihály, Zakariás és György. Valószínűleg mindhárman a Sill családból származtak és egymás testvérei lehettek. A Csütörtöki Krónika 1707-ben említi Bognár Zakariás főbírót, 1722-ben Bognár Mihályt, az 1720-as összeírás Bognár Mihályt, egy 1717-es tanúvallomás említi Bognár Mihályt, Zakariást és ifjabb Bognár Györgyöt. Bognár Mihály azonos lehet azzal a Bognár Mihállyal, aki 1687. október 23-án vette feleségül Sidó Katalint Nagymagyaron, és 1728. augusztus 9-én halt meg Csallóközcsütörtökön. Az 1717-ben említett ifjabb Bognár György azonos lehet Sill György és Sapin Katalin 1683. november 6-án Somorján született fiával, első felesége Nagy Zsuzsanna, második felesége Nagy Judit. Ebben az esetben Sill György, Sapin Katalin férje idősebb Bognár Györggyel azonos, aki az 1715-ös összeírásban szerepel.

A Sill-Bognár kettős névhasználatra több példa is található a korabeli forrásokban. A Csütörtöki Krónika a 46. lapon említi Sill alias Bognár Ferencet.

Sill alias Bognár György - Csütörtöki Bognár György és Sill alias Bognár Katalin apja - születésekor az apja Sill György néven került bejegyzésre a somorjai anyakönyvbe 1683. november 6-án. Sill alias Bognár György a Csütörtök-Csákány periratban 1717-ben ifjabb Bognár György, 1745-ben Bognár György néven szerepel. 1742. február 06-án első felesége, Nagy Zsuzsanna halálakor Sill György néven említik az anyakönyvben. 1745. március 13-án, Nagy Judittal való házasságkötésekor Sill György néven, Nagy Judit halálakor 1757. március 12-én Bognár György néven szerepel az anyakönyvben. 1755. május 11-én tanúként hallgatják ki Csallóközcsütörtökön a Csörgey család nemességvizsgálata során, ekkor Bognár György néven említik. 1756. február 5-én ismét kihallgatják ugyanabban az ügyben Kisjókán, ekkor Sill aliter Bognár György néven szerepel.

Sill alias Bognár György leánya, Sill alias Bognár Katalin, Csütörtöki Takács Márton felesége Csallóközcsütörtökön az anyakönyvekben többnyire (házasságkötésekor 1728-ban és Katalin lánya születésekor 1738-ban) a Bognár nevet használta, csak 1737-ben (Mihály fia születésekor) említik Sill névvel, később az ásványi anyakönyvekben Bognár és Csütörtöki névvel is szerepel.

Sill alias Bognár György másik lánya, Valocsay György felesége, Sill Mária szintén gyakran szerepel Bognár névvel az 1740-es, 1750-es években (1743-ban házasságkötésekor, 1749-ben, 1757-ben, 1760-ban és 1764-ben szülőként Bognár névvel, 1750-ben, 1752-ben szülőként Sill névvel). Férje, Valocsay György 1742-ben Csütörtök mezőváros bírája volt a Csütörtöki Krónika szerint.

Sill Pál, Kolláth Zsuzsanna férje, aki 1744-ben Csütörtök mezőváros bírája volt, az 1730-as, 1740-es években többször szerepel az anyakönyvekben Bognár névvel (Pl. 1739-ben szülőként, 1745-ben keresztszülőként).

A források alapján a Sill család igen tekintélyes családnak számított Csütörtök mezővárosban és környékén. Annak ellenére, hogy a családnak nem volt nemesi rangja, gyakran házasodtak a környékbeli nemes családokkal (Késmárky, Valocsay, Barát, Bittó) és a csütörtöki elöljárók családjaival. A Csütörtöki Krónika 1744-ben említi Sill Pál bírót, Csütörtök mezőváros históriája 1849-ben Sill Mihály bírót Csütörtökben.

A csallóközcsütörtöki un „Vörösköröszt”

A talapzaton a keresztet állíttató Sill Mihály monogramja (S.M.) és az 1799-es évszám (az állítás éve) olvasható.

Ez a legrégibb ma is álló köztéri szakrális emlék Csallóközcsütörtökben. Valamikor a falu felső végén állt.

Mikor az új utcasort a 19. század közepén kialakították, akkor az úthoz közelebb hozták s egy vasráccsal vették körül.

Mind a keresztet, mind a szobrokat időnként vörösre festették, innen a Vörösköröszt népi megnevezés.

A csallóközcsütörtöki un. „Fehér kereszt”

Isten dicsőségére emeltette Sill Jakab és felesége Füle Zsófia 1913-ban.

Eredetileg a település határában állt, 2015-ben felújíttatták és áthelyezték a központba.

A szobor áthelyezését a Sill család, tatarozását a velük rokon Takács család finanszírozta.

A csallóközcsütörtöki un. „Fájdalmas kép”

A szobrot ugyanakkor állították, mint a falu felső végén a Fehér keresztet, s szintén Hild L. soproni kőfaragó műhelyéből került ki; állíttatójának a neve azonban a szobron nincs föltüntetve.

Valószínűsíthető azonban, hogy szintén Sill Jakabné Füle Zsófia volt az állíttató.

A csallóközcsütörtöki Szent-Flórián szobor

A szobrot az első cséplőgép-társaság állíttatta a faluban 1893-ban.

Az alsó rész keretezett márványtábláján négy név (Valacsai János, Tomasek István, Sill János, Sill István)

A felsőn ugyancsak keretezett táblán szintén négy név olvasható (Németh Ferenc, Sill Jakab, Író Ferenc, Kállai Imre).

A Sill család egyik tagja Sill Aba Ferenc (1925-2018) ferencesrendi szerzetes, Csallóközcsütörtök szülötte írta meg a település monográfiáját Csütörtök mezőváros históriája címmel (Kalligram Könyvkiadó, 1996).

Csütörtöki Bognár György származásának kérdése

Csütörtöki Bognár György nagy valószínűség szerint a Sill családból származott, de ő maga Csallóközcsütörtökön a Bognár, később Ásványon a Bognár és a Csütörtöki nevet használta. Feltehetőleg Nagy Zsuzsannának és annak a Sill alias Bognár Györgynek a fia, aki 1683. november 6-án Somorján született Sill György és Sapin Katalin gyermekeként.

Csütörtöki Bognár György testvére lehetett az a Sill alias Bognár Katalin, aki a csütörtöki házassági anyakönyv szerint 1728. február 2-án férjhez ment özvegy Takács Mártonhoz. Katalin a Bognár mellett használta még a Sill nevet is, 1737-ben Mihály fia születésekor ezzel a névvel lett bejegyezve a csallóközcsütörtöki anyakönyvbe. Katalin férjével, Takács Mártonnal 1734 körül költözött Ásványra, ahol Márton szintén felvette a Csütörtöki nevet, és a család szigetközi-ágának másik ősapja lett.

Nem zárható ki teljesen az a lehetőség sem, hogy az Ásványra benősülő Csütörtöki Bognár György Csütörtöki Takács Márton feleségének, Sill alias Bognár Katalinnak apjával azonos, aki megözvegyülve újra házasodott és elvette az ásványi özvegy Horváth (Jánosné) Évát. Ennek az elméletnek ellentmond, hogy az ásványi anyakönyvben nincs nyoma annak, hogy Csütörtöki Györgynek korábbi házasságából lett volna gyermeke. Márpedig ha Katalin az ő lánya lett volna, akkor az 1710-es és 1720-as években „illett volna” még néhány gyermekének születnie, akiknek fel kellett volna bukkanniuk az 1730-as, 1740-es években az ásványi anyakönyvben is.

Annyi bizonyos, hogy 1730-ban tűnt fel Ásványon a forrásokban Horváth (Jánosné) Éva férjeként a csallóközcsütörtöki Sill családból származó Csütörtöki (Bognár) György, majd pár év múlva 1734 körül jelent meg Ásványon Csütörtöki Márton, György sógora (esetleg vője), aki Csallóközcsütörtökön 1728-ban még Takács Márton néven vette nőül Sill alias Bognár Katalint, György testvérét (esetleg leányát). Bizonyosan nem Csütörtöki György volt az első a Sill alias Bognár családból Ásványon és környékén. Már 1722-ben felbukkan és egészen az 1750-es évek végéig gyakran szerepel az ásványi anyakönyvben Sill (Süll) alias Bognár Erzsébet, Szabó Péter felesége. Többnyire a Bognár nevet használta, de 1744. március 1-jén Süll Erzsébet néven jegyezték be keresztanyaként az ásványi keresztelési anyakönyvbe. A győrszigeti keresztelési anyakönyv 1727. május 23-án említi Sill Mátyást, feleségét Évát és János fiukat.

Bognár György Csütörtöki György néven az ásványi Csütörtöki család egyik alapítója lett.