Az ásványi Csütörtöki család története.
Az ásványi
Csütörtök család első generációja 1730-1750
A család szigetközi-ágának alapítói Csütörtöki
Takács Márton és a Sill családból származó Csütörtöki
Bognár György, az ásványi Csütörtöki család első generációjának
tagjai. Az anyakönyvek és adóösszeírások tanúsága szerint az
1730-as években érkeztek Csallóközcsütörtökről Ásványra.
Az Ásványon 1730 körül megjelenő Csütörtöki Bognár
György feltehetőleg Nagy Zsuzsannának és annak a Sill
alias Bognár Györgynek a fia, aki 1683. november 6-án
Somorján született Sill György és Sapin
Katalin gyermekeként. Takács Márton felesége, Sill alias Bognár Katalin pedig valószínűleg Csütörtöki Bognár György
testvére lehetett.
Nem zárható ki teljesen az a lehetőség sem, hogy az
Ásványra benősülő Csütörtöki Bognár György Csütörtöki Takács Márton
feleségének, Sill alias
Bognár Katalinnak apjával azonos, aki megözvegyülve újra házasodott és elvette
az ásványi özvegy Horváth (Jánosné) Évát. Ennek az elméletnek ellentmond, hogy
az ásványi anyakönyvben nincs nyoma annak, hogy Csütörtöki Györgynek korábbi
házasságából lett volna gyermeke. Márpedig ha Katalin az ő lánya lett volna,
akkor az 1710-es és 1720-as években „illett volna” még néhány gyermekének
születnie, akiknek fel kellett volna bukkanniuk az 1730-as, 1740-es években az ásványi anyakönyvben is.
Annyi bizonyos, hogy 1730-ban tűnt fel Ásványon a
forrásokban Horváth (Jánosné) Éva férjeként a csallóközcsütörtöki
Sill családból származó Csütörtöki Bognár György,
majd pár év múlva 1734 körül jelent meg Ásványon Csütörtöki Márton, György
sógora (esetleg vője), aki Csallóközcsütörtökön
1728-ban még Takács Márton néven vette nőül Sill alias Bognár Katalint, György testvérét (esetleg leányát).
Bizonyosan nem Csütörtöki György volt az első a Sill alias Bognár családból Ásványon és környékén. Már 1722-ben
felbukkan és egészen az 1750-es évek végéig gyakran szerepel az ásványi
anyakönyvben Sill (Süll) alias Bognár Erzsébet, Szabó Péter felesége. Többnyire a
Bognár nevet használta, de 1744. március 1-jén Süll
Erzsébet néven jegyezték be keresztanyaként az ásványi keresztelési
anyakönyvbe. A györszigeti keresztelési anyakönyv
1727. május 23-án említi Sill Mátyást, feleségét Évát
és János fiukat.
Kettejük származását lásd bővebben:
Az első generáció
családfája
Csütörtöki Bognár György
Csütörtöki György a csallóközcsütörtöki
Sill családból származott, Ásványon többnyire
Csütörtöki néven említik, de még többször használta itt a Bognár nevet is. Ez a
kettős névhasználat figyelhető meg gyermekei keresztelési bejegyzéseinél.
1730-ban és 1732-ben született gyermekei keresztelésekor György a Csütörtöki
nevet használta, a keresztanya Balassa Judit volt, a keresztapa Judit első
férje, Bujanovics Mátyás ásványi kuriális nemes.
1734-ben, 1736-ban és 1739-ben született gyermekei keresztelésekor György a
Bognár nevet használta. 1736-1740 között György és Horváth Éva gyermekeinek
keresztanyja még mindig Balassa Judit volt, de a keresztapa már Judit második
férje, Herczegh Péter. Herczegh Péter és Balassa Judit gyermekeinek 1736-ban,
1738-ban és 1740-ben Csütörtöki György és Horváth Éva voltak a keresztszülei.
Korábban Balassa Juditnak még Bujanovics Mátyástól
1726-ban született gyermeke esetében Varga Mártont jegyezték be keresztapaként
az anyakönyvbe, aki az adóösszeírások szerint tiszttartó (ductor)
volt Ásványon az 1730-as, 1740-es években. Judit és Mátyás 1730-ban született
gyermekének keresztapjaként bejegyzett Varga András
Varga Márton rokona lehetett, a keresztanya mindkét esetében Varga Márton
felesége, Csicsay Erzsébet. Érdekes, hogy 1736-1740 között György szülőként
mindig Bognár, keresztszülőként mindig Csütörtöki néven került bejegyzésre az
anyakönyvbe. Balassa Judit bizonyára az Ásványon birtokos ásványi Balassa
családból származó nemesasszony volt, ezért gyermekei részére a
keresztszülőségre a kor szokásának megfelelően előkelő embert kellett
felkérnie. Úgy tűnik, hogy Bognár György előkelő származásának kihangsúlyozása
miatt kezdte el használni a Csütörtöki nevet Ásványon. Ezzel magyarázható talán, hogy György egy
nemesasszony gyermekének keresztszülőjeként mindig a hangzatosabb Csütörtöki
névvel került bejegyzésre a keresztelési anyakönyvbe. 1743-ban és 1746-ban született
gyermekei keresztelésekor György ismét a Csütörtöki nevet használta. A
keresztanya ekkor már Herczegh Péter leánya, Herczegh Judit, a keresztapa annak
férje, Horvát (Bartal) Simon. A Balassa örökösök ásványi birtokát 1735-ben
özvegy loósi és hédervári
gróf Viczay Jóbné Ebergényi
Eszter vette meg.
|
Csütörtöki Bognár György
gyermekei és azok keresztszülei |
||||
|
valamint a keresztszülők
gyermekei és azok keresztszülei |
||||
|
év |
hónap, nap |
név |
szülők |
keresztszülők |
|
1726 |
17.nov |
Erzsébet |
Bujanovics Mátyás |
Varga Márton |
|
|
|
|
Balassa Judit |
Csicsay Erzsébet |
|
1730 |
31.okt |
Erzsébet |
Bujanovics Mátyás |
Varga András |
|
|
|
|
Balassa Judit |
Csicsay Erzsébet |
|
1730 |
13 marc |
Erzsébet |
Csütörtöki György |
Bujanovics Mátyás |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Balassa Judit |
|
1732 |
27.aug |
György |
Csütörtöki György |
Bujanavics Mátyás |
|
|
|
|
Horváth Jánosné |
Balassa Jutka |
|
1734 |
20.jan |
János |
Bognár György |
Urbany Pál |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Balassay Judit |
|
1736 |
02.ápr |
Anna |
Herczegh Péter |
Csütörtöki György |
|
|
|
|
Judit |
Horváth Éva |
|
1736 |
14.nov |
Katalin |
Bognár György |
Herczegh Péter |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Balassa Judit |
|
1738 |
22.aug |
Mihály |
Herczegh Péter |
Csütörtöki György |
|
|
|
|
Judit |
Éva |
|
1739 |
30.aug |
Zsuzsanna |
Bognár György |
Herczegh Péter |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Balassa Judit |
|
1740 |
11.febr |
Judit |
Herczegh Péter |
Csütörtöki György |
|
|
|
|
Balassa Judit |
Horváth Éva |
|
1740 |
12.márc |
Erzsébet |
Horváth Simon |
Hes György |
|
|
|
|
Herczegh Judit |
Horváth Ilona |
|
1743 |
22.márc |
János |
Bartal Simon |
Bécsi Mihály |
|
|
|
|
Herczegh Judit |
Stájer Katalin |
|
1743 |
22.szept |
Mihály |
Csütörtöki György |
Bartal Simon |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Herczegh Judit |
|
1745 |
20.jan |
Pál |
Bartal Simon |
Bécsi Mihály |
|
|
|
|
Herczegh Judit |
Katalin |
|
1746 |
jun 13 |
Zsuzsanna |
Bartal Simon |
Bécsi Mihály |
|
|
|
|
Herczegh Judit |
Stájer Katalin |
|
1746 |
10.nov |
György |
Csütörtöki György |
Bartal Simon |
|
|
|
|
Horvát Éva |
Herczegh Judit |
|
1749 |
16.nov |
András |
Horváth Simon |
Bécsi Mihály |
|
|
|
|
Herczegh Judit |
Stájer Katalin |
|
1753 |
24.ápr |
Zsuzsanna |
Horváth Simon |
Fazekas István |
|
|
|
|
Herczegh Judit |
Stájer Katalin |
|
1760 |
14.márc |
József |
Horváth Simon |
Czakó Erzsébet |
|
|
|
|
Herczegh Judit |
|
Csütörtöki Bognár Györgyről bizonyosan tudjuk, hogy aranymosással
is foglalkozott. Elképzelhető, hogy éppen az aranymosás lehetősége vonzotta őt
Ásványra. Mivel ez a mesterség apáról fiúra öröklődött, külsősök csak
nősüléssel kerülhettek be egy aranyász dinasztiába. Felmerül a kérdés, hogy
vajon György már magával hozta Ásványra a mesterségét, vagy itt szerezte
benősülés révén.
Timaffy László, a
Szigetköz híres néprajzkutatója, aki még együtt aranyászott
az utolsó ásványi aranymosókkal, Szigetközi Krónika című könyvében is említi
Csütörtöki Györgyöt, aki már 1740-ben aranymosással foglalkozott Ásványon.
György halála után 1750-ben és 1754-ben még annak özvegyét is aranyászként
(Auri lotor)
említik az adóösszeírások. Nyilvánvalóan
nem maga az özvegy, hanem az ekkor még a szülői háznál lakó nőtlen fiai űzték
ténylegesen a mesterséget.
Elképzelhető, hogy Csütörtöki Bognár György, vagy annak apja
megegyezik azzal a Csütörtöki Györggyel, aki gyermekként a Pozsonyi
Jezsuita Gimnázium alsóbb osztályaiban tanult 1697-1699 között. Ebben
az esetben Csütörtöki Bognár György családja már a 17. század végén
használhatta a Csütörtöki nevet, s később György Ásványon már csak visszatért
ehhez a régi névformához.
Csütörtöki Takács
Márton
Takács Márton 1727. október 3-án
Csallóközcsütörtökön temette el első feleségét, Kiss Katalint, aki az anyakönyv szerint
körülbelül 23 éves korában hunyt el. Márton özvegyként 1728. február 2-án vette
el Csallóközcsütörtökön (Sill alias)
Bognár Katalint, (Sill alias) Bognár György leányát.
Takács Márton, Csütörtöki Bognár György sógora
(esetleg vője) 1734 körül jelent meg Csütörtöki
Márton néven Ásványon. Márton felesége, Sill alias Bognár Katalin
Csütörtöki György testvére (esetleg leánya) volt. Mártonék minden bizonnyal
György példáját követve, az ő hatására érkeztek Ásványra, és mivel György
rokonaként az ásványiak egy családként tekintettek rájuk, így rájuk is
„átragadt” a Csütörtöki név. A névváltást az is elősegíthette, hogy Márton
valószínűleg nem gyakorolta a takácsmesterséget, ahogy György sem gyakorolta
Ásványon a bognármesterséget. Jellemző, hogy az adóösszeírások alapján az
ásványi takácsmestert Takács Jánosnak hívták az 1730-as években, később az
1750-es években Ekly János és Vadász György ásványi takácsmestereket
említik az összeírások.
Említést érdemel, hogy az 1768-as és 1770-es
adóösszeírásokban felbukkan Ásványon egy Takács Ádám nevű taksás (armális,
bocskoros) nemes is. Az ásványi anyakönyvekben az
1770-es, 1780-as években többször is szerepel a feleségével, Vida Zsuzsannával
keresztszülőként vagy esküvői tanúként. Saját gyermek születésére utaló
bejegyzést nem találtam róluk. Mindketten 1792-ben hunytak el Ásványon, Ádám 62
éves korában, felesége Zsuzsanna 66 éves korában.
1734-1736 között Csütörtöki Takács Márton az ásványi
anyakönyvek és adóösszeírások alapján
Ásványon tartózkodott, 1735-ben Ásványon keresztelték meg Erzsébet nevű lányát.
1737-1742 között Márton visszatért Csütörtökre, ebben az időben az ásványi
adóösszeírásban sem szerepel.
A csütörtöki anyakönyv említi, hogy Mártonnak 1737.
szeptember 26-án ott keresztelték Mihály nevű fiát, az anya Sill
Katalinként került bejegyzésre, a keresztszülők Sill
Mihály és Szabó Katalin. 1738. december 10-én Katalin nevű gyermeküket
keresztelték Csütörtök mezővárosban, Katalin ezúttal Bognár névvel került
bejegyzésre, a keresztszülők ugyanazok, Sill Mihály
és felesége, Szabó Katalin.
1742. január 28-án Csütörtöki Takács Márton
Csallóközcsütörtökön tanúskodik özvegy Sill József
csütörtöki lakos és Marics Rozália gombai lakos esküvőjén. A pár másik tanúja Iró István volt, a Csütörtöki család csallóközi-ágának őse.
1742. december 13-án Csütörtöki Takács Márton még
Csallóközcsütörtökön temeti el két lányát, az 1738-ban született Katalint és az
egyéves Juditot, majd valamikor 1743-ban végleg búcsút int Csütörtök
mezővárosnak. 1743 decemberében már Ásványon keresztelik István nevű fiát, ezt
követően végleg ott telepedett le.
Csütörtöki Márton esetében sem az anyakönyvekben,
sem az adóösszeírásokban nem találtam rá példát, hogy Ásványon használta volna
a Takács nevet. Eddigi adataim szerint az 1745-ben Csütörtöki Mária néven
született lánya volt az egyetlen a családban, aki Ásványon a házasságkötésekor,
valamint egyes gyermekei keresztelésekor Takács vezetéknévvel került
bejegyzésre.
Második, harmadik és negyedik generáció (1750-1850)
Csütörtöki András (1842-1892) győri
csizmadia mester és családja
Csütörtöki Mihály (1827-1902) ásványi bíró, törvénybíró és családja
Mihály fiai:
Csütörtöki János (szül 1853) családja
Csütörtöki Mihály (szül 1855)
családja
Csütörtöki Vendel (szül 1861) családja
Csütörtöki Lőrinc (szül 1867) családja
Csütörtöki Károly Dávid (szül 1872) családja
Csütörtöki Márton Athanáz
(szül 1881)
Lásd még:
Egyházi anyakönyvi jegyzetek (1894 előtt)
Polgári anyakönyvi jegyzetek (1894 után)
A Csütörtöki
családhoz kötődő tárgyi emlékek és dokumentumok a szentendrei Szabadtéri
Néprajzi Múzeumban
A szentendrei skanzen gyűjteményében olyan népi iparművészeti alkotások és dokumentumok is fellelhetőek, amelyek az ásványi Csütörtöki családhoz kötődnek.
A Szentendrén bemutatott – az eredeti helyszínekről származó – parasztházak között található egy, amely Ásványráróról származik. Nem meglepő tehát, hogy számos használati tárgy és dokumentum is bekerült a skanzen gyűjteményébe a faluból.
Csütörtöki Mihály
hagyatéki leltára és halálozási jegyzőkönyve
Az 1785-ben született Csütörtöki Mihály 1853-ban kelt hagyatéki leltárát és haláleset felvételi jegyzőkönyvét a Szentendrei Szabadtéri Múzeum őrzi.
Jelzet : 2246
Tételcím : Csötörtöki Mihály ásványi lakos hagyatéki leltára és haláleset felvétele. 1853.
Forrás : Györ: Megyei Levéltár
Helynév : Ásvány
A hagyatékban megtalálhatóak a szokásos használati tárgyak, bútorok, konyhai, gazdasági eszközök, jószágok, illetve egy lakóház a hozzá tartozó fél telekkel.
Halálakor gyermekei közül már csak hárman voltak életben, Anna, Jusztina és Mihály, akik ekkor már házasok voltak.
A hagyatéki leltár és haláleset felvétel két féle verzióban itt olvasható:
Csütörtöki Júlianna szőttesei a szentendrei Szabadtéri Néprajzi
Múzeumban
Ezek között van egy abrosz és három szakajtóruha, amelyek Csütörtöki Júlianna alkotásai, még a „CSJ” monogram is olvasható rajtuk.
Leltári szám : 1988.11.21.
Tárgynév : Abrosz
Készítés :
Használat : Ásványráró
Leírás : Sávolyos abrosz. Beszövése piros-fehér pamutos. Három csíkban futó piros ágminta. Kézzel varrták össze a széleket és kézzel szegték be.Sarkában monogram hímzés: "CSJ", azaz Csütörtöki Julianna.
Anyag : pamutos kendervászon
Technika : háziszőttes, takácsmunka
Méretek : Sz: 133,00 M: 147,00
Leltári szám : 1988.11.22.
Tárgynév : Szakajtóruha
Készítés :
Használat : Ásványráró
Leírás : Piros-fehér pamutos sávollyal. Szegése gépi. A sávoly 3 csíkban futó piros ágminta. Egyik sarkában monogram: "CSJ", Csütörtöki Julianna.
Anyag : pamutos kendervászon
Technika : háziszőttes
Méretek : Sz: 67,00 M: 70,00
Leltári szám : 1988.11.23.
Tárgynév : Szakajtóruha
Készítés :
Használat : Ásványráró
Leírás : Piros-fehér pamutos sávollyal. Szegése gépi. A sávoly három csíkban futó piros ágminta. Egyik sarkában monogram: "CSJ", Csütörtöki Julianna.
Anyag : pamutos kendervászon
Technika : háziszőttes
Méretek : Sz: 65,00 M: 66,00
Leltári szám : 1988.11.24.
Tárgynév : Szakajtóruha
Készítés :
Használat : Ásványráró
Leírás : Piros-fehér pamutos sávollyal. Szegése gépi. A sávoly három csíkban futó piros ágminta. Egyik sarkában monogram: "CSJ", Csütörtöki Julianna.
Anyag : pamutos kendervászon
Technika : háziszőttes
Méretek : Sz: 67,00 M: 66,00