Az ásványi Csütörtöki család története.
Az ásványi Csütörtök család első generációja
1730-1750
A család
szigetközi-ágának alapítói Csütörtöki Bognár György és Csütörtöki Takács
Márton, az ásványi Csütörtöki család első generációjának tagjai. Az anyakönyvek
és adóösszeírások
tanúsága szerint az 1730-as években érkeztek Ásványra.
Az Ásványon
1730 körül megjelenő Csütörtöki György azonos lehet a Csallóközcsütörtökön
1717-ben említett ifjabb Bognár Györggyel. Takács Márton felesége, Bognár
Katalin pedig valószínűleg György testvére lehetett.
Nem zárható
ki teljesen az a lehetőség sem, hogy az Ásványra benősülő Csütörtöki Bognár
György az idősebb Bognár Györggyel, Bognár Katalin (és ifjabb Bognár György)
apjával azonos, aki megözvegyülve újra házasodott és elvette az ásványi özvegy
Horváth (Jánosné) Évát. Ennek az elméletnek ellentmond, hogy az ásványi
anyakönyvben nincs nyoma annak, hogy Csütörtöki Györgynek korábbi házasságából lett
volna gyermeke. Márpedig ha Katalin az ő lánya lett volna, akkor az 1710-es és
1720-as években „illett volna” még néhány gyermekének születnie, akiknek fel
kellett volna bukkanniuk az 1730-as, 1740-es években
az ásványi anyakönyvben is.
Annyi
bizonyos, hogy 1730-ban tűnt fel Ásványon a forrásokban Horváth (Jánosné) Éva
férjeként Csütörtöki György, akinek az eredeti neve Bognár György volt, majd
pár év múlva 1734 körül jelent meg Ásványon Csütörtöki Márton, György sógora
(esetleg vője), aki Csallóközcsütörtökön
1728-ban még Takács Márton néven vette nőül Bognár Katalint, György testvérét
(esetleg leányát).
Kettejük
származását lásd bővebben:
Az első generáció családfája
Csütörtöki Bognár György
Csütörtöki
György Ásványon még többször használta a Bognár nevet is. Ez a kettős
névhasználat figyelhető meg gyermekei keresztelési bejegyzéseinél. 1730-ban és
1732-ben született gyermekei keresztelésekor György a Csütörtöki nevet
használta, a keresztanya Balassa Judit volt, a keresztapa Judit első férje, Gujanovics Máté. 1734-ben, 1736-ban és 1739-ben született
gyermekei keresztelésekor György a Bognár nevet használta. 1736-1740 között
György és Horváth Éva gyermekeinek keresztanyja még mindig Balassa Judit volt,
de a keresztapa már Judit második férje, Herceg Péter. Herceg Péter és Balassa
Judit gyermekeinek 1736-ban, 1738-ban és 1740-ben Csütörtöki György és Horváth
Éva voltak a keresztszülei. Érdekes, hogy 1736-1740 között György szülőként a
Bognár, keresztszülőként a Csütörtöki nevet használta. 1743-ban és 1746-ban
született gyermekei keresztelésekor György ismét a Csütörtöki nevet használta.
A keresztanya ekkor már Herceg Péter leánya, Herceg Judit, a keresztapa annak
férje, Horvát (Bartal) Simon.
|
Csütörtöki Bognár
György gyermekei és azok keresztszülei |
||||
|
valamint a keresztszülők
gyermekei és azok keresztszülei |
||||
|
év |
hónap, nap |
név |
szülők |
keresztszülők |
|
1726 |
17.nov |
Erzsébet |
Bujanovics Máté |
Varga Márton |
|
|
|
|
Balassa Judit |
Csicsay Erzsébet |
|
1730 |
31.okt |
Erzsébet |
Bujanovics Máté |
Varga András |
|
|
|
|
Balassa Judit |
Csicsay Erzsébet |
|
1730 |
13 marc |
Erzsébet |
Csütörtöki György |
Bujanovics Máté |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Balassa Judit |
|
1732 |
27.aug |
György |
Csütörtöki György |
Gujanavics Máté |
|
|
|
|
Horváth Jánosné |
Balassa Jutka |
|
1734 |
20.jan |
János |
Bognár György |
Urbany Pál |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Balassay Judit |
|
1736 |
02.ápr |
Anna |
Herceg Péter |
Csütörtöki György |
|
|
|
|
Judit |
Horváth Éva |
|
1736 |
14.nov |
Katalin |
Bognár György |
Herceg Péter |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Balassa Judit |
|
1738 |
22.aug |
Mihály |
Herceg Péter |
Csütörtöki György |
|
|
|
|
Judit |
Éva |
|
1739 |
30.aug |
Zsuzsanna |
Bognár György |
Herceg Péter |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Balassa Judit |
|
1740 |
11.febr |
Judit |
Herceg Péter |
Csütörtöki György |
|
|
|
|
Balassa Judit |
Horváth Éva |
|
1740 |
12.márc |
Erzsébet |
Horváth Simon |
Hes György |
|
|
|
|
Herceg Judit |
Horváth Ilona |
|
1743 |
22.márc |
János |
Bartal Simon |
Bécsi Mihály |
|
|
|
|
Herceg Judit |
Stájer Katalin |
|
1743 |
22.szept |
Mihály |
Csütörtöki György |
Bartal Simon |
|
|
|
|
Horváth Éva |
Herceg Judit |
|
1745 |
20.jan |
Pál |
Bartal Simon |
Bécsi Mihály |
|
|
|
|
Herceg Judit |
Katalin |
|
1746 |
jun 13 |
Zsuzsanna |
Bartal Simon |
Bécsi Mihály |
|
|
|
|
Herceg Judit |
Stájer Katalin |
|
1746 |
10.nov |
György |
Csütörtöki György |
Bartal Simon |
|
|
|
|
Horvát Éva |
Herceg Judit |
|
1749 |
16.nov |
András |
Horváth Simon |
Bécsi Mihály |
|
|
|
|
Herceg Judit |
Stájer Katalin |
|
1753 |
24.ápr |
Zsuzsanna |
Horváth Simon |
Fazekas István |
|
|
|
|
Herceg Judit |
Stájer Katalin |
|
1760 |
14.márc |
József |
Horváth Simon |
Czakó Erzsébet |
|
|
|
|
Herceg Judit |
|
Csütörtöki Bognár Györgyről bizonyosan tudjuk, hogy aranymosással
is foglalkozott. Elképzelhető, hogy éppen az aranymosás lehetősége vonzotta őt
Ásványra. Mivel ez a mesterség apáról fiúra öröklődött, külsősök csak
nősüléssel kerülhettek be egy aranyász dinasztiába. Felmerül a kérdés, hogy
vajon György már magával hozta Ásványra a mesterségét, vagy itt szerezte
benősülés révén.
Timaffy László, a
Szigetköz híres néprajzkutatója, aki még együtt aranyászott
az utolsó ásványi aranymosókkal, Szigetközi Krónika című könyvében is említi
Csütörtöki Györgyöt, aki már 1740-ben aranymosással foglalkozott Ásványon. György
halála után 1750-ben és 1754-ben még annak özvegyét is aranyászként
(Auri lotor)
említik az adóösszeírások. Nyilvánvalóan
nem maga az özvegy, hanem az ekkor még a szülői háznál lakó nőtlen fiai űzték ténylegesen
a mesterséget.
Nem zárható ki teljesen annak lehetősége sem, hogy György
megegyezik azzal a Csütörtöki Györggyel, aki gyermekként a Pozsonyi
Jezsuita Gimnázium alsóbb osztályaiban tanult 1697-1699 között.
Mindkettejük születése 1690 körülire datálható.
Csütörtöki Takács Márton
Takács
Márton 1727. október 3-án Csallóközcsütörtökön
temette el első feleségét, Kiss Katalint, aki az anyakönyv
szerint körülbelül 23 éves korában hunyt el. Márton özvegyként 1728. február
2-án vette el Csallóközcsütörtökön Bognár Katalint,
Bognár György leányát.
Takács
Márton, Csütörtöki Bognár György sógora (esetleg vője)
1734 körül jelent meg Csütörtöki Márton néven
Ásványon. Márton felesége, Bognár Katalin Csütörtöki György testvére (esetleg
leánya) volt. Mártonék minden bizonnyal György
példáját követve, az ő hatására érkeztek Ásványra, és mivel György rokonaként
az ásványiak egy családként tekintettek rájuk, így rájuk is „átragadt” a
Csütörtöki név. A névváltást az is elősegíthette, hogy Márton valószínűleg nem
gyakorolta a takácsmesterséget. Jellemző, hogy az adóösszeírások alapján az
ásványi takácsmestert Takács Jánosnak hívták az 1730-as években.
Említést
érdemel, hogy az 1768-as és 1770-es adóösszeírásokban felbukkan Ásványon egy
Takács Ádám nevű taksás (armális, bocskoros) nemes is. Az ásványi anyakönyvekben
az 1770-es, 1780-as években többször is szerepel a feleségével, Vida
Zsuzsannával keresztszülőként vagy esküvői tanúként. Saját gyermek születésére
utaló bejegyzést nem találtam róluk. Mindketten 1792-ben hunytak el Ásványon,
Ádám 62 éves korában, felesége Zsuzsanna 66 éves korában.
1734-1736
között Csütörtöki Takács Márton az ásványi anyakönyvek és adóösszeírások
alapján Ásványon tartózkodott, 1735-ben Ásványon
keresztelték meg Erzsébet nevű lányát. 1737-1742 között Márton visszatért
Csütörtökre, ebben az időben az ásványi adóösszeírásban sem szerepel.
A csütörtöki
anyakönyv említi, hogy Mártonnak 1737. szeptember 26-án ott keresztelték Mihály
nevű fiát. Bár az anya neve itt Sill Katalin,
feltehetőleg téves a vezetéknév, és a keresztapa Sill
Mihály vezetéknevével keverte össze a bejegyzést tevő plébános. 1738. december
10-én már bizonyos, hogy Csütörtöki Takács Márton és Bognár Katalin voltak
azok, akik Katalin nevű gyermeküket megkeresztelték Csütörtök mezővárosban. A
keresztszülők itt is ugyanazok, mint 1737-ben Mihály születésekor, Sill Mihály és felesége, Szabó Katalin.
1742. január
28-án Csütörtöki Takács Márton Csallóközcsütörtökön
tanúskodik özvegy Sill József csütörtöki lakos és
Marics Rozália gombai lakos esküvőjén. A pár másik tanúja Iró
István volt, a Csütörtöki család csallóközi-ágának őse.
1742.
december 13-án Csütörtöki Takács Márton még Csallóközcsütörtökön
temeti el két lányát, az 1738-ban született Katalint és az egyéves Juditot,
majd valamikor 1743-ban végleg búcsút int Csütörtök mezővárosnak. 1743
decemberében már Ásványon keresztelik István nevű fiát, ezt követően végleg ott
telepedett le.
Csütörtöki
Márton esetében sem az anyakönyvekben, sem az adóösszeírásokban nem találtam rá
példát, hogy Ásványon használta volna a Takács nevet. Eddigi adataim szerint az
1745-ben Csütörtöki Mária néven született lánya volt az egyetlen a családban,
aki Ásványon a házasságkötésekor, valamint egyes gyermekei keresztelésekor Takács
vezetéknévvel került bejegyzésre.
Második, harmadik és negyedik
generáció (1750-1850)
Csütörtöki András (1842-1892) győri
csizmadia mester és családja
Csütörtöki Mihály (1827-1902) ásványi bíró, törvénybíró és családja
Mihály fiai:
Csütörtöki János (szül 1853) családja
Csütörtöki Mihály (szül 1855)
családja
Csütörtöki Vendel (szül 1861) családja
Csütörtöki Lőrinc (szül 1867) családja
Csütörtöki Károly Dávid (szül 1872) családja
Csütörtöki Márton Athanáz
(szül 1881)
Lásd még:
Egyházi anyakönyvi jegyzetek (1894 előtt)
Polgári anyakönyvi jegyzetek (1894 után)
A Csütörtöki
családhoz kötődő tárgyi emlékek és dokumentumok a szentendrei Szabadtéri
Néprajzi Múzeumban
A szentendrei skanzen gyűjteményében olyan népi iparművészeti alkotások és dokumentumok is fellelhetőek, amelyek az ásványi Csütörtöki családhoz kötődnek.
A Szentendrén bemutatott – az eredeti helyszínekről származó – parasztházak között található egy, amely Ásványráróról származik. Nem meglepő tehát, hogy számos használati tárgy és dokumentum is bekerült a skanzen gyűjteményébe a faluból.
Csütörtöki Mihály
hagyatéki leltára és halálozási jegyzőkönyve
Az 1785-ben született Csütörtöki Mihály 1853-ban kelt hagyatéki leltárát és haláleset felvételi jegyzőkönyvét a Szentendrei Szabadtéri Múzeum őrzi.
Jelzet : 2246
Tételcím : Csötörtöki Mihály ásványi lakos hagyatéki leltára és haláleset felvétele. 1853.
Forrás : Györ: Megyei Levéltár
Helynév : Ásvány
A hagyatékban megtalálhatóak a szokásos használati tárgyak, bútorok, konyhai, gazdasági eszközök, jószágok, illetve egy lakóház a hozzá tartozó fél telekkel.
Halálakor gyermekei közül már csak hárman voltak életben, Anna, Jusztina és Mihály, akik ekkor már házasok voltak.
A hagyatéki leltár és haláleset felvétel két féle verzióban itt olvasható:
Csütörtöki Júlianna szőttesei a szentendrei Szabadtéri Néprajzi
Múzeumban
Ezek között van egy abrosz és három szakajtóruha, amelyek Csütörtöki Júlianna alkotásai, még a „CSJ” monogram is olvasható rajtuk.
Leltári szám : 1988.11.21.
Tárgynév : Abrosz
Készítés :
Használat : Ásványráró
Leírás : Sávolyos abrosz. Beszövése piros-fehér pamutos. Három csíkban futó piros ágminta. Kézzel varrták össze a széleket és kézzel szegték be.Sarkában monogram hímzés: "CSJ", azaz Csütörtöki Julianna.
Anyag : pamutos kendervászon
Technika : háziszőttes, takácsmunka
Méretek : Sz: 133,00 M: 147,00
Leltári szám : 1988.11.22.
Tárgynév : Szakajtóruha
Készítés :
Használat : Ásványráró
Leírás : Piros-fehér pamutos sávollyal. Szegése gépi. A sávoly 3 csíkban futó piros ágminta. Egyik sarkában monogram: "CSJ", Csütörtöki Julianna.
Anyag : pamutos kendervászon
Technika : háziszőttes
Méretek : Sz: 67,00 M: 70,00
Leltári szám : 1988.11.23.
Tárgynév : Szakajtóruha
Készítés :
Használat : Ásványráró
Leírás : Piros-fehér pamutos sávollyal. Szegése gépi. A sávoly három csíkban futó piros ágminta. Egyik sarkában monogram: "CSJ", Csütörtöki Julianna.
Anyag : pamutos kendervászon
Technika : háziszőttes
Méretek : Sz: 65,00 M: 66,00
Leltári szám : 1988.11.24.
Tárgynév : Szakajtóruha
Készítés :
Használat : Ásványráró
Leírás : Piros-fehér pamutos sávollyal. Szegése gépi. A sávoly három csíkban futó piros ágminta. Egyik sarkában monogram: "CSJ", Csütörtöki Julianna.
Anyag : pamutos kendervászon
Technika : háziszőttes
Méretek : Sz: 67,00 M: 66,00