Sok éve állt már szerencsétlen acélszamár, hót poros, meg rozsdás. Most ott járok, hogy amit csak lehet, leszedtem a vázról, megtisztítottam, ami esetleg rozsdás, és gázolajba tettem, tehát WD-40-ben, és gázolajban úszik minden. Néha én is.
Majd ha kész lesz, lemosom tusfürdővel, és beparfümözöm. Addig meg bűzlik, kit érdekel?!
A középső agyat már vissza is szereltem, elég gennyes meló volt megtisztítani, de most szépen forog kitisztítva, megzsírozva…
a hajtókarok remek állapotban vannak, de az egész középső traktus is. Talán ez a bicaj legminőségibb része. A pedál maga egy NDK-ból származó darab, még a BMX-hez kaptam, kölyökkoromban. Mai napig tökéletes. 
Ami biztos, mert már meg van véve:
kap két kiváló Rubena V 59 - TRILOBIT típusú cseh gyártmányú külsőt, Kenda belsőket, amik meg médinkínásak.
Előre tetszik ez az abroncs, a közepe remek lesz aszfalton, kemény döngölt úton, de az oldala bütykös, szóval tud kapaszkodni, ha kell. Asszem nem holnap lesz, mikor felavatom, nagy fába vágtam a fejszét…
Hogy a vége mi lesz ennek az egésznek, majd kiderül, még nem vagyok biztos, hogy érdemes áldozni erre a bringára. Lehetséges, hogy jobb lenne venni egy új, minőségi bicajt. Annyira nem olyan vacak, de áruházi nóném szóval majd meglátom…
Az biztos, hogy szinte minden szereléket le fogok cserélni előbb-utóbb, V-fékek, fékkarok, kereket is le kéne valami jobbminőségűre. Kormányrudat vagy veszek, vagy a jelenlegi rozsdásba lehelek némi lelket; letisztítom, mattfeketére festem. Ez is a jövő zenéje, bár vannak igen pofás kormányrudak, egész baráti áron…
Ahogy nézem, mindenre csak olyan öt-hatezer forintot kéne áldozni, hogy egy márkás, jóminőségűre cseréljem, de nem is merem összeszámolni, mennyire jönne ki a vége.
Szép lassan, apránként…
Majd gyűjtögetek türelmesen…
Kemény meló lesz, kitartást, és sok pénzt kívánok magamnak!
Igyekszem leblogolni, a felújítás teljes menetét. (de szép magyar szó, leblogolni. kezd a magyar nyelv alkalmazkodni a web2.0-hoz?:D)
2 Comments
Hmmm… Jó lenne már nekem is rááldozni a jó öreg cancejra pár ezrest meg munkaórát. A régi szép időkben jó sokat tekertünk, mármint pedált, nem füvescigit. Fel kék eleveníteni a régi jó szokásokat, ám sajnos a közúti forgalom a régi szép idők óta nem a biciklizéshez megfelelő irányba mozdult el: sok paraszt, száguldozás, rengeteg kocsi, nem lett több bicikliút, a béjemvés viszont igen, a kamionos urak pedig nem szeretik igazán respektálni még a többi autóst sem, nemhogy a bringásokat. Pedig gyakran fordul meg az ember az utcán, mondván: “de jó bringa”.
bizony…
a tiéddel, azt hiszem, nem lenne ekkora meló, eleve egy minőségibb gép volt, meg is gyilkoltad talán annyira, mint én az enyém.
rozsdáltlanítás, kenés, esetleg új abroncs, ha a régi megöregedett.
(az enyémről szinte leporlott.)
de majd átnézzük a gépet!
még nem írtam meg ide, de hétfőn kézhezkapom az új bicajom. szép sztori lesz, blogolom.