IDŐFIZIKA A SRÍMAD
BHÁGAVATAMBAN
Második Ének – A
kozmikus megnyilvánulás
(10 fejezet).

Az Isten
megismerésének útjáról van
szó, a szívben lakozó Úrról, a
teremtés folyamatáról, minden ok
okáról (az okforrásról), valamint az Isten
inkarnációiról.
Az 5. fejezetben Srí Nárada Muni megkéri
apját, Brahmát, mint elsőszülött
élőlényt az univerzumunkban, hogy beszéljen neki a
transzcendentális tudományról és minden ok
okáról. Brahma pedig a 9. verstől kezdődően
részletesen bemutatja, saját szavaival a teremtés
kezdeti lépéseit, vagyis azt, hogy őt hogyan hozta
létre a Legfelsőbb Úr.
Az 5. fejezet 22. verse: „
Az első
purusa-inkarnáció
[Káranárnavasáyí Visnu] megjelenése
után létrejön a mahat tattva, az anyagi
teremtés alapja, aztán megnyilvánul az idő,
később pedig megjelenik a három kötőerő. A
természet a három kötőerő megjelenését
jelenti, amelyek cselekedetekké alakulnak.”
Az első purusa-inkarnáció szó szerint a tachion
első megjelenése a létezésben (őskáoszban).
A Káranárnavasáyí magyarul:
ká-ra-an-ár-nagy-van-száj-í, vagyis az
égi isten hullámterének nagy áradata,
aminek van szája (forráspontja), az Íge
(jelenpont). Az tehát azonos a Teremtő Atya
okforrásával. A Visnu magyarul: vissza-nút, vagyis
az időhurokban visszakanyarodó tachion forrás
útvonala. A mahat-tattvam magyarul: ma-hat-tett-van, vagyis a
térszerán térhatosa, az első rangú
időhurok, azaz az Isten maga.
A 25. vers: „
A hamis ego
sötétségéből
létrejön az öt elemből az első, vagyis az éter.
Ennek a finom formája a hang, amely úgy áll
kapcsolatban vele, mint a látó azzal, amit lát.”
Ez
a fordítás teljesen rossz, helyesen így kellett
volna fordítani: A létezés
sötétjéből, a kezdeti tudatlanságból
létrejön az első ég az Anyában, akinek
jellemzője a kiáradó hang, ami által látja
a látható dolgokat.
A további versek szintén rosszul vannak fordítva,
a mondanivaló tökéletes meg nem
értésének köszönhetően, bár a
lényeges információk értelme így is
átsugárzik a szövegen. Brahma röviden elmondja
a különféle dolgok megteremtését
és tulajdonságait, megemlítve az őskáosz
vizében (az Okozati-óceánban) lebegő univerzum
buborékokat.
A 6. fejezetben Brahma folytatja időfizikai ismertetőjét, az
időszál univerzummal (Életfával) és a
különféle teremtményekkel a rendszerben.
A 23. verstől kezdődően beszél a saját
keletkezéséről (az Úr hasán
nyíló lótuszvirágból), majd
bölcsen beismeri a 35. versben, hogy ő maga sem érti az
Urat, akitől született. Fontos megjegyzés a 36. versben,
hogy még maga az Úr sem képes felmérni,
meddig terjednek a saját határai. Vagyis nem tudni,
mekkora a sugara az első rangú időhurok által
kibocsátott téridő spirálgömbi
hullámterének az őskáoszban? Főként
azért, mert senki (teremtmény) sem jutott még el
odáig, fizikai okokból.
A 7. fejezetben Brahma felsorolja az Úr
inkarnációit (vaddisznó, Kapila,
Dattátreya, a négy sana, a Náráyana
ikerpár, Prthu, Rsabhadeva, Hayagríva,
hal-inkarnáció, teknős-inkarnáció,
Nrsimhadeva, kolduló bráhmana, Hamsavatára, Manu,
Dhanvantari, Parasuráma, Ráma, Krsna, Vyásadeva,
Buddha, és a leendő Kalki avatára).
A 41. vers: „
Sem én, sem azok a
bölcsek, akik előtted
születtek nem ismerik igazán a mindenható
Istenség Személyiségét. Mit tudhatnak
hát róla mások, akik utánunk
születtek? Még az Úr első
inkarnációja, Sesa sem volt képes teljesen szert
tenni e tudásra, noha ezer szájával beszél
az Úr tulajdonságairól.”
Ebből a vallomásból világosan kiderül, hogy
maga az Isten sem ismeri saját magát és a
teremtés folyamata során próbálja
megismerni magát, próbálgatva a
lehetőségeit, keresve a saját korlátait,
önmaga határait. Ettől függetlenül
elérhető az Isten bármely teremtménye
számára az odaadó szolgálaton
keresztül.
A 8. fejezet az Istennel kapcsolatos kérdések
felsorolását tartalmazza, a 9. pedig a rájuk adott
válaszok első részét.
A 9. fejezet 15. versében felsorolt négy szolga (Nanda,
Sunanda, Prabala és Arhana) az Isten (elsőrangú
térszerán) négy első másolata (arkangyala).
Ők minden más jelentősebb vallás
tanításaiban is megtalálhatók
(kereszténység, júdaizmus, iszlám,
azték vallás, stb.), különféle neveken.
A védákban azonban az a fontos információ
is szerepel, hogy ők nem a mi univerzumunk arkangyalai, hanem az első
univerzuméi. A mi univerzumunk, amiben élünk (amit
látunk magunk körül) Brahma teremtménye, aki
egy másodrangú térszerán és
saját arkangyalokkal rendelkezik. Ők fel vannak sorolva a 7.
fejezet 5. versében: Sanaka, Sanandana, Sanátana,
Sanat-kumára. Róluk később is
említés történik a 3. ének 12.
fejezetében.
Következő ének
Vissza a tartalomhoz