Hetedik Ének – Isten tudománya (15 fejezet).
Ebben az énekben az
univerzumért folytatott csatát
megnyert démonok vezetőjének, Hiranyakasipunak a
rémuralmáról van szó, aminek csak a
legfelsőbb Isten képes véget vetni, Nrsimhadeva
formájában. Végül utasítások
következnek a tökéletes társadalom
felépítésével és a
tökéletes ember viselkedésével kapcsolatban.Az 1. fejezet 12. verse: „Cselekedetei dicsőségesek, ezért Urusravának nevezik Őt.”
Az Urusravá magyarul: úr-usz-rá-van, vagyis az isteni forráspont ura.
A 3. fejezet 34. verse: „Hadd ajánljam fel tiszteletteljes hódolatomat a Legfelsőbbnek, aki határtalan, megnyilvánulatlan formájában kiterjesztette Magából a kozmikus megnyilvánulást, a teljes univerzum formáját! Külső és belső energiával rendelkezik, valamint a határenergiaként ismert kevert energiával, amely az élőlények összességéből áll.”
A magyarázatban szó van arról, hogy az Úr energiái határtalanok és három csoportba lehet sorolni őket: külső (anyagi világban), belső (lelki világban) és határenergia (élőlények irányítása a másik kettő keverékeként). Ez az elképzelés azonban eredetileg egészen másra vonatkozott. A külső energia az őskáoszban jelenlévő ősidő sodrása. A belső energia a téridőn belül ható sodró erőhatások összessége, amik az időhurkok spirálgömbi hullámtereinek köszönhetők. A határenergia pedig az időhurkokat összekötő időszálak mentén szaladó erőhatások összessége, mivel ezek a nemtér-nemidőben vezetnek. Annak ellenére, hogy közben bizonyos nézőpontból megfigyelve őket, mégis benne vannak a téridőben.
A 9. fejezet 43. versének magyarázatában szerepel egy utalás: „Az anyagi és lelki világ között van egy Vaitaraní nevű folyó. Ahhoz, hogy átjussunk a túlsó partra, a lelki világba, át kell kelnünk ezen a folyón, ami rendkívül nehéz feladat.”
A Vaitaraní magyarul: van-i-tár-an-í, vagyis az okforrás hullámterében tárolódó égi isten. Ez a (túlvilági) folyó valójában a téresszenciák között megbújó nemtér-nemidő réteg, régi nevén a tisztítótűz, amin keresztül a térugrást végző lelkek és űrhajók közlekednek. Az ezen való áthaladáshoz nagyon kell tudni a téridő szerkezetét és működését, valamint a térváltás és térugrás technológiai trükkjeit.
A 13. fejezet 25. versének magyarázatában szerepel több szanszkrit kifejezés a felszabadulással kapcsolatban. A felemelkedés: svargápavarga. Magyarul: az Úr időhurka az Atya időhurka. Az apavarga kifejezésről korábban már volt szó, ezért nem ismételem el újra, mint jelent. Az alantas élet: tirascám. Magyarul: tér-ász-ká-m, vagyis az isteni hullámtér. Amiben az alantasok (alárendelt, leszármazott létezők, a halandó teremtmények) tartózkodnak az életük során.
A 14. fejezet 36. verse: „Az élőlényekkel teli univerzum olyan, mint egy fa, amelynek az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Acyuta [Krsna] a gyökere. Az Úr Krsna imádatával így minden élőlényt imádunk.”
Ez a fa az Életfa, az időszál univerzum fa-gráfszerűen elágazó rendszere, ami az első rangú időhurokból, Krsnából ered és hozzá kapcsolja a teremtményeit. Az Acyuta magyarul: a-ki-útja, vagyis a kiáradás útja ezen időszálakon keresztül realizálódik a szemlélők számára.
A 15. fejezet 42. verse: „A testben működő tízféle levegőt a szekér küllőihez hasonlítják, magának a keréknek a felső és alsó részét pedig vallásnak és vallástalanságnak nevezik.”
Ez a fordítás is rossz, természetesen. Itt valójában a diász szerinó párhuzamos téresszenciáinak működéséről van szó, amik tízféle levegőként alkotják a tíz párhuzamos univerzumot. A kerék felső és alsó része ez esetben azt jelenti, hogy a két térhatos térszeletei felváltva keltődnek a szerinóból. Hol az egyik kvintesszencia (a vallás, vagyis a mi világaink), hol a másik (a vallástalanság, vagyis a másik világok) generálódnak a térszeránból. Külön érdekesség, hogy a magyarázatban felsorolják a téresszenciák neveit is: prána, apána, samána, vyána, udána, nága, kúrma, krkala, devadatta, dhananjaya. Megfigyelhető, hogy az első öt név -ána végződésű, vagyis az Anyán keresztül elérhető hipertéri téresszenciákról van szó. Ide átugrani térváltással nem könnyű feladat. A másik öt név a mi térhatosunk téresszenciáit jelenti. A fordítók itt az anyagi testben áramló energiákkal tévesztették össze a térszeleteket, érthető módon, pedig valójában az anyagi világokat magukba foglaló téridőről van szó (az Isten hullámteréről, transzcendens testéről).
Következő ének
Vissza a tartalomhoz