SZALAGOLÓGIA

8. SÍKBA KILAPÍTOTT EGYSZERŰ ÉS LÁNCOLT SZALAGOK

   Minden felület - legyen egy vagy kétoldalú - lokálisan két dimenziósnak, tehát síknak mutatkozik. Viszont minden szalag globálisan három dimenziós, amint azt a fényképeken láthattuk. Mégis lehetőség van a szalagok két dimenzióba vetítésére, pontosabban kilapítására, ami bizonyos esetekben figyelemreméltó struktúrákat eredményez. Ezekből mutatunk be az alábbiakban egy sorozatot.:
   A síkba kilapításkor minden 180 fokos csavarodás egy hajtássá alakul, így lényegében az oldalak száma kettőre redukálódik, ezt tehát nem érdemes vizsgálnunk. A kapott alakzatok geometriája viszont annál beszédesebben árulkodik az eredeti szalagról. Az egyszerű szalagok szabályos síkidomokká, sokszögekké lapíthatók ki.

   A Szimplás-szalagból háromszög lesz. A Duplásból négyzet, a Triplásból szintén háromszög, de más hajtogatású, mint a Szimplásból, és ötszöget is lehet belőle készíteni.

ej1sej2sej3asej3bs

   A Tetrásból (ej1s1s) négyzet, de más hajtogatású, mint a Duplásból. Két Tetrás pedig egy nyolcágú csillaggá lapul ki (ej1s2s), aminek időfizikai jelentését lásd a 11. fejezetben.

ej1s1sej1s2s

   A Pentás-szalagból ötszög lesz, a Hexásból hatszög, a Heptásból hétszög, stb.

ej5sej6sej7s

   Megfigyelhető, hogy a hajtogatások a háromszoros csavarodástól fölfelé az alábbi szabályt követik: az oldal egyik végén lefelé, a másikon fölfelé kell hajtani a szalagot. Kivétel a Szimplás és Duplás, mert egyoldalú és kétoldalú síkidomot nem lehet készíteni. A Triplástól fölfelé tehát minden egyszerű szalagot annyi oldalú síkidom élei mentén lehet kilapítani szabályosan, ahányszoros csavarodású volt a térbeli szalag.
   A keresztben összeragasztott szalagoknál már láthattuk, hogy a Nullás-szalaggal kombináltak mindig síknégyzetet adnak. A láncolt szalagok között viszont van egy, ami a közismertsége miatt megérdemli, hogy részletesen foglalkozzunk vele.
   Két Szimplás-szalag háromszor összefonva és kilapítva egy Dávid_csillagnak nevezett hatágú csillagot alkot, ami a Mindenható ősi szimbóluma. Ez a jel messze régebbi, mint a zsidóság, ami az utóbbi pár ezer évben kisajátította magának, és a térszerán forráshelyeinek szimmetriájáról árulkodik. Nézzük meg, mi lesz belőle szimmetrikus és aszimmetrikus felhasítások esetén.:

l2j1j1sl2j1j1s1sl2j1j1s2s

l2j1j1a1asl2j1j1a1bsl2j1j1a2s

   Ha ugyanezt megcsináljuk egy balos és jobbos Möbius-szalaggal, hasonló struktúrát kapunk.:

l2b1j1sl2b1j1s1sl2b1j1s2s

   A kapott tizenkét csúcsú szalagrendszer különlegessége, hogy két olyan Tetrás-szalag alkotja, amik hatszögletű, önátfedő alakzatba rendeződnek.

9. CSÍKOK

   Hogy minden fontosabb variációt számba vegyünk, meg kell még említenünk a szalagok csíkokkal való kombinálásának lehetőségét is, ami szintén oldalszám növelő hatású lesz. Az alábbiakban néhány csíkra mutatunk példát.:

cs2j0tcs3tcs4tcs5t

   Ezekről elmondható, hogy egy csíkokból összeragasztott felületnek annyi oldala lesz, ahány vége van. Másként megfogalmazva: a felület elágazások száma (Fe) és az oldalszám (Osz) közti összefüggés: Osz=Fe+2

Vissza a tartalomhoz

Következő 10. fejezet