Budapest, 2013. január 9., szerda (MTI) - A mézelőméh-kolóniák fogyásáról szóló tanulmányok elkészítéséhez az Európai Unió Magyarország számára 141 276 eurónak megfelelő forintkeretet - azaz valamivel több, mint 40 millió forintot - biztosít - tették közzé a kormányzati hírportálon szerdán.
A kormany.hu-n olvasható tájékoztatás szerint az uniós pénzhez a kormány a nemzeti költségvetésből 14 millió forintot tesz hozzá.
A méhcsaládok pusztulásának okait kutató tanulmányi programokkal kapcsolatos vizsgálatok elvégzéséhez igénybe vehető támogatás nyújtásának részletes szabályait a vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozza, amelynek tervezete megtalálható a kormányzati portálon.
A tanulmányi programokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez, mintavételhez, a méhészetek és méhkolóniák egészségi állapotának ellenőrzéséhez, a jogszabályban meghatározott költségek fedezéséhez kapcsolódó pénzügyi hozzájárulás igénybevételére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lesz jogosult. A Nébih a méhegészségügyi felelősökön keresztül biztosítja a programokhoz szükséges vizsgálatokat. Így a méhegészségügyi felelősök a támogatásért ide fordulhatnak.
A tanulmányi programokban való részvétel a méhészetek számára önkéntes, a támogatás felhasználásával a méhészek ingyenesen felmérhetik méhcsaládjaik egészségi állapotát - tartalmazza a tájékoztatás.
MTI 2013. január 9.
London, 2012. október 5., péntek (MTI) - Kék-zöld mézet termelnek méhek Franciaországban, Ribeauville környékén, ami igencsak megrémisztette gazdáikat.
A méz elszíneződéséért az érintett méhészek feltételezése szerint egy közeli biogáztermelő üzem a felelős. A létesítményben egy csokoládégyár selejtjét dolgozzák fel, ebből lakmároznak előszeretettel a méhek. Az apró csokik színes, csillogó papírban vannak, így akár virágoknak is tűnhetnek a méheknek.
Az üzem nem vitatkozott, hanem cselekedett: kitisztította a csokis konténereket, az újabb szállítmányokat pedig zártakban raktározza, és azt ígéri, hogy azonnal feldolgozza.
A BBC hírszolgálata megkérdezte a jelenségről a brit méhészszövetséget, amelynek szóvivője nem zárta ki, hogy a színezett édességtől zöldül és kékült be a környék méheinek méze, amely - a termelők szerint - eladhatatlan.
MTI 2012. október 5.
Vajda Mária, a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusa, a rendezvény ötletgazdája a helyi Medgyessy múzeumban tartott megnyitón emlékeztetett arra, hogy a nagy múltú magyarországi mézeskalácsosságnak Debrecen az egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek a városban évszázadokon keresztül és készítenek napjainkban is. Az egyik jellegzetes debreceni mézeskalács neve - készítsék bár Európa más országában - ma is "debreceni tányér".
Felidézte azt is, hogy a mézeskalácsosság nem háziipar, hanem nagyhírű, európai kapcsolatokkal rendelkező céhes ipar volt Debrecenben, s tárgyi emlékei az 1700-as évek elejéig nyúlnak vissza.
A mostani fesztivál nemcsak a mézeskalácsról, hanem a mézről, annak kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, rendkívül fontos és előnyös élettani hatásáról, a szorgos méhekről, a méhészekről, a mézes csodák születéséről szól - jegyezte meg Vajda Mária.
A kétnapos találkozón harminc résztvevő kínálja "mézes portékáját" a résztvevőknek.
A nyitónapon Magyari Márta, a Déri Múzeum osztályvezetője és Vajda Mária bemutatta Szabadfalvi József néprajzkutató évtizedekkel ezelőtt megjelent, a debreceni mézeskalácsos mesterségről szóló könyvének új kiadását, s bemutatkozott a berettyóújfalui Bihari Méz Lovagrend is.
MTI 2012. július 28., szombat 14:17