A napokban kaptam a mellékelt videót egy ismerősömtől, aki tud arról is, hogy  atkairtás csapdázással  került  az elfoglaltságom előterébe. Valóban megdöbbentőnek találtam a rövid videót. Gondolom másoknak se érdektelen a tárgy, méghozzá több oldalról.  
Néhány megjegyzés,  bevezetőben; Már az állatok között is vannak akik ismerik,  a “csalétek” módszer  alkalmazását, a táplálékuk beszerzése érdekében. Működik is az mint ahogy a mellékelt  videó is bizonyítja. Megállapítható, hogy  kétlábú szárnyasok között is akadnak tehát olyan “lángész” egyedek akik a táplálkozásuk biztosítása érdekében így járnak el. No persze nem tudni, mikor, hogyan ki, tanította meg, ezeket a “lángeszű” egyedeket, az ilyen módszerek alkalmazására. Evégre is közel se bizonyos, hogy  mindnyájan, egyformán képesek csapdázással megszerezni az ennivalójukat. Azt is megjegyezhetjük, hogy nem csak a kétlábú szárnyasok, de a kétlábú emlősök, is,  pl. a pecázó halászok között is, ismeretes  az ilyen táplálékszerző eljárás, így ez  ősidők óta!   A meglepő csak az, hogy a madaraknak csak gyűszűnyi nagyságú az eszük  tömegében, míg az emberek hatalmas koponyával, tele agyvelővel, rendelkeznek.
Az előzményekről,  a videó felvétel azonban nem mutat semmit. Nem tudni , nem látni, honnan hogyan került a madár csőrébe a csalétek, feltehetően valami kenyér, sütemény darab? Lehet ugyan hogy a videó  készítője, dobálgatott a víz felszínére, kisebb nagyobb darabokat, morzsákat, mialatt a madár a partról figyelte a halak visszahatását. Jó, jó, mindez könnyen megérthető! Ami viszont nehezen magyarázható, honnan a madár képessége, megfigyelni,  majd elképzelni  a jelenséget csapdázásra? Ügyelni arra, hogy a víz felületén lebegő  csalétek, a víz partján meghúzódó madár  részére,  állandóan elérhető távolságban legyen? Azt minduntalan visszahelyezni? Szemlátomást, kellet arra ügyelni annál is inkább, mert a madárfajta látszólag képtelen a vízen úszkálni.  A csapdázó madár tehát előzőleg már elképzelte a  jelenséget, a történet lezajlását. Másképpen szólva képes volt ilyen irányban terveket szőni. Minden estere, egy “kétlábú szárnyas” részéről, az eset  ugyanakkor,  rendkívül  meglepő, magas elképzelő képességről,  tehetségről  tanúskodik.. 
Ez alkalommal, újra fölmerült egy érdemleges kérdés  most már a magam fajta “kétlábú mammifer” méhész részéről: akkor hogyan elképzelni, megvalósítani   az élősködő atka csapdázását? A kérdés most egy jó idő óta közelebbről foglalkoztat.  A morfondirozásaim, a Európai Méhész  honlapon, a tárgyban megjelent számos írásom olvasható. No persze a  méhészeket a videóban látható halászati eljárás nem érdekli. Megjegyzem mint méhészt, engem se a halászat érdekel, hanem a módszer, a csapdába csábítás!  Annak segítségével hogyan alkalmazni  az atkaözön ellen? Hogyan hatásosan  csapdába csábítani az atkát? A gyakorlati kísérletekre még csak ezek után  kerülhet sor. Az első kísérleti eszközök készen állnak. Számtalan kísérletezésre mutatkozik szükség. Az alkalmazott eszközök  ismertetése , leírása betervezve. Óriási pontosító munka a láthatáron. Tekintettel az eljárás várható előnyeire,  jelentős, érdemleges eredményekre számítunk.
Szabadon leközölhető továbbítható