Bencsik József



Különös figyelemmel olvastam e cím alatt megjelent szakcikket, a Méhészet szaklap, júniusi száma 12- 13 oldalán, Csáki Tamás, az ÖMKI Intézet, kutatója tollából. Számomra a cikk több oldalról is ugyancsak tanulságos. Ezúttal engedek a cikk felhívásának, visszahatok az alábbi sorokban. Teszek igy, esetleges további kapcsolat, mi több, hathatós közreműködés, reményében.
Előzőleg szeretném ismét megjegyezni, mint régóta nyugdíjas építészmérnök, közel se vagyok méhészeti tudományos kutató, habár időközben számos méhészeti kísérletezéssel is foglalkoztam. Jelenleg is különösen érdekelnek az atkagyérítési eljárások. No persze sajnálatosnak találtam, hogy az írásban jelzett ÖMKI atkazavarási eljárások, nem vezettek sikerre. Mind ezek ellenére elismerésem Csáki Tamás Úr, kitartó munkásságához. A szaklap májusi számában úgy olvastam, hogy a kutatási téma, a szaklap, tudományos szakírója, Német Tibor ajánlata volt. Feltehető, hogy a kutatás témája, a szükséges, és széles eszmecsere folytán került megvalósításra.
No persze részletek firtatása messze távol áll az érdekkörömtől. De Csáki Tamás bekapcsolódási felhívása annál inkább felkeltette figyelmemet. Így az, miután hasonló tárgykörben a Nottingham-i Műszaki Egyetemen a Márton fiam Dr.Bencsik Martin Matematika-fizika tanár is, magam is, mindketten érdekeltek vagyunk. Nem véletlenül, Ö ugyanis nem csak benfentes több nemzetközi méhészei kutatásban, évek óta, több oldalon, egyben EU kutatások sikeres megvalósítója is. (Lásd pl. a rajzás előjelzés rezgésméréssel) Természetesen, mint kíváncsi, műkedvelő méhész, a gyakorlatban is, magam is érdekeltek között.
Jelen esetben, nálunk is, ugyancsak a méhészeti illatok világa is a műsoron ! Az előttünk fölmerült kérdés azonban, nem az atka zavarása, hanem ellenkezőleg az atka csábítása a terv. Régóta köztudott hogy a méhek és a kaptártér egyéb lakói is, a téren belül áramló illatok segítségével tájékozódnak. Különben is, úgy tudott az atkának nincsennek szemei. De még, a méhek is a sötétben, akár az éjszaka folyamán már csak rezgések és illatok segítségével tájékozódnak, igy az tokéletesen .
Természetesen, elképzelhető, hogy a kaptárban terjengő illatokat, illatértesüléseket zavarni, változtatni, módosítani is lehet. A kérdés csak az, hogyan eljárni kizárólag, az atka kárára. De ha már igy, akkor, miért ne, akár félre vezetni, akár csapdába csalni ? De egy ilyen eljárás még nem zárja ki, a belül terjengő eredeti illatokat. Ugyanakkor, egy erősen zavaró, felborító eljárás, a kaptár lakóira, elsősorban méhekre is káros, veszélyekkel járhat. Nem igy, egy alkalmazott, hatásos, csalillat
Régóta köztudott például, hogy az atka szaporodása 70-80 % ban a heresejtekben valósul meg. Vannak olyan (bio)méhészek akik fáradságos közbelépésekkel következetesen megszűntetik, eltávolítják a herefiasítást. Igy próbálkoznak megszabadulni az szermentes módon, az atkafiasítástól. Nagyobb állományban, az ilyen eljárás azonban szinte megvalósíthatatlan védekezés.
Ma már azt is tudjuk hogy a szaporodni kívánó atka nem akár mikor lopakodik be a kiválasztott sejtbe, hanem alig néhány órával annak befedelezése előtt (8-12 H). No persze nem ok nélkül : az atka utálja a ragadós, elviselhetetlen lárvaeledelt, ő az atka vérével táplálkozik ! No meg az etető méhek állandó és gyakori zaklatását is jobb elkerülni ! Éppen ezért történik a szaporodni kívánó atka belopakodása a lárva sejtjébe, pontosan akkor, amikor a lárva már nem kéri, hanem visszautasítja a táplálékot. Tesz igy, amikor eljott az ido! Amikor felnőtt, megérett a lárva, akkor egy különleges étel visszautasító feromon illatot áraszt ki magából, egyben, igy kéri, a sejtje lefedelezését. Érdemes lesz a továbbiakban is szem előtt tartani e lényeges valóságot. Valójában minden felnőtt lárva igy jár el. De a herelávák testesebbek, következés képpen az illatjeleik is testesebbek erősebbek, vonzóbbak, (70-80 % al) Ezen rövid ideig tartó (10-12 óra) különleges értesítő illat sugárzása alkalmával lopakodik az atka előszeretettel a heresejtbe (Dr. Yves le Conte, 2015) De miért inkább a heresejtekbe, és nem akármelyik sejtbe ? Mert, pontosan a heresejtekből áramlik gazdagabban, tömegesebben, érthetőbben a különleges, étel visszautasító illat ! Ily módon, pontosan azzal a különleges illattjelekkel értesülnek a sejtbe szaporodni belopakodni kívánó atkák is. Az ilyen sejteket tehát sokkal könnyebb megtalálni az atkának, pontosan a gazdagabb, az erősebb, nem utolsó sorban különleges illataik segítségével .
Következés képpen tehát olyan csalillat felfedezésére és alkalmazására mutatkozik szükség amely erősebb hathatosabb mint here lárva által árasztott helyzetértsítő, természetes, csalillat. Ezen feltételek kielégítésével tehát olyan természetes szermentes atkagyérítés lehetőség képzelhető el amelynek hatásossága messze magasan az eddig ismert szeres atkairtók között. Következmények : Ma még, szinte beláthatatlan gazdasági, biológiai előnyok a kilátásban !
A Európai Méhész honlapon megjelent korábbi írásaimban már több alkalommal sorra került ilyen kérdések firtatásan méghozzá többféle változatban. Minden bizonyára, az atka csapdába csábításának nélkülönözhetetlen feltétele, egy hatásos csalillat fölfedezése. Annak alkalmazása eredetileg nem okozhat semmi rendbontást a kaptártérben, a méhcsaládon belül. Egy erősebb élelemvisszautasító illat, erősebben jelzi a kifejlett fiasítás állapotát. Ugyanakkor erősebben vonza magához a szaporodni kívánó atkákat, akik pedig, pontosan ilyen illatokra vadásznak. Mi történhet akkor, amikor a kaptáron belül ilyen csábitó bőséges illatok csakis az előre behelyezett csapdából áramlanak. Egy, egy ilyen illatcsepp, vazelin féle ragaccsal körülvéve, rostahálóval védve, kész az atkacsapda. Marad annak kaptárba való behelyezésének hatásossági próbái. Elképzelhető az, például úgy a kaptár hátsó homlokfalán (fénykép N°1) a kaptárban a keretekre helyezve, akár a keretek alatt is, avagy egyenesen a kaptárzáró rostaháló alatt. Be kell valljam, a Jarnioux –i kis méhesemben a csapdázási előkészületek már előrehaladott állapotba kerültek. Hathatos csalillat hijján azonban még nem vezettek nyomatékos eredményekre.
A megvalósítás első számú nehézségekről : Első sorban már a próbálkozások beindításához feltétlen szükséges egy hatásos csalillat használata. Hogyan megtalálni hogyan kiszúrni azt az illatot amelyet pontosan az érett, a felnőtt herelárva áraszt ki, amikor is, annak segítségével visszautasítja az élelmet. Valóban nem megoldhatatlan szakkérdés, az illatszer kutatok számára ?
A terv megvalósítása érdekében, az ország leghíresebb csapdázási eljárások intézményéhez a “Csalomon” hoz fordultam május 15.- én. Rogvest megérkezett a válasz is: Sajnálják, de ilyen szer, vagyis a herelárvák befedelése előtt árasztott illatszer nem szerepel a terméklistájukon. Azóta se semmi több. A kezdeményezési ajánlatom tehát számukra július 1._én, még teljesen érdektelen?
Most, újabban, abban reménykedek, hogy az időközben fölvett ÖMKI intézeti kapcsolat, hathatos eredménnyel fog járni. Beindulnak a kezdeményezések a Nottingham-i Műszaki Egyetemmel, Dr. Bencsik Márton matematika- fizika tanár, martin.bencsik@ntu.ac.uk között is. Illetékes szakosztályon ott már utban egy törtető indítvány, kezdeményezés. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy a tárgyban érdekelt magyar szakkorok is fölfigyelnek a sikereket ígérő a kapcsolat lehetőségekre. No persze történhet az igy, abban az esetben, amennyiben a fölvetett elgondolások eljutnak a szakoldal illetékeseihez, talán igy az ÖMKI intézménynél, Csáki Tamás révén ? Jelezném, hogy jelenleg, ezen a téren, itt Franciában részemről, még nem tettem lépéseket. A Nottigham-i bizalmas kapcsolaton kívül még sehol nem történt kezdeményezés ! Miközben, magyar oldalon több mint fél éve számos írásom olvasható ebben a témában az Európai Méhész honlapon, mind hiába.
Szabadon továbbítható, leközölhető !
Joseph.bencsik@free.fr 2017 július