Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Különleges raj- illatszer?

Bencsik József2013 év,  tavasza folyamán, ismét különleges, méhészeti  jelenség  tanúja lettem .  A 43 éves méhészeti gyakorlatom  alkalmával, fel- felbukkanó jelenségekről van szó. Talán érdemleges lenne azokra fölfigyelni a magyar méhészek  körében is  ? Elvégre is a francia méhek is, méhek, úgy tudom!
A tanyám  kiskertjében  az 5 kaptárból  álló kísérleti méhesem előtt, egy  fekete ribizli, málna bokor sor telepítve. Előtte egy ferdén bevert cövek amelynek tövéhez egy feszítő kábel erősítve, a bokrok alsó ágainak fönntartására . így áll ez cövek már talán 3-4 év óta .
Az elmúlt évad folyamán (2012) egy kiszállt raj, rátelepedett e karóra a szemem láttára. Ez esemény  óta,  az újdonság csak annyi, hogy az idei évad (2013) rajzási korszak kezdetén, pontosan  ugyan arra a ferde cövekre szállt ki, egy másik raj.  Lehet ebből a valóságos tényből, ésszerű, tárgyilagos,  részarányos, nem utolsó sorban, hasznos,  következtetéseket levonni?  
A méhészek között köztudott : A méhanya által előállított különleges illat feromon szerepe, a méhcsalád életműködésének elengedhetetlen feltétele.  Minden egyes anyának, megvan a maga azonosító, különleges illata, így egyben a családé is.  Ugyanakkor, időnként különleges  jelenségek is kapcsolódnak  ezen  “királynői illatszerhez”.  E jelenségek ismeretéből  ugyan még nem lesz jobb a mézhozam. De  akik  fölfigyelnek, gondolkoznak, és megértik annak jelentőségét,  azok , esetenként, gyakorlati előnyöket remélhetnek . “Mindenkinek tudnia kell, mit főz a fazekába” : Mikes  Kelemen!
A tavaly kiszállt raj “feromon” illata valójában egy év múltán feltehetően még  érezhető volt az újonnan kiszállt raj által. Pedig az, minden bizonnyal közel sem azonos, az előzőleg letelepedett raj illatával. Nagyon is  jellegzetes méhillat  lehet az kérem!   Minden bizonnyal különleges is az, vagyis valóságos rajzási láz-illat. A gyakorlott méhészek tudják hogy a rajokat a rajzási láz idején néhány napig tartó időtartam alatt, minden elővigyázatosság nélkül egyesíteni lehet. A rajok illata  ugyanis minden bizonnyal nincs különös,  azonosító illathoz kötve . Esetenként megtesznek ilyen egyesülést egy, egy alkalommal egy időben kiszállt  rajok is, természetes körülmények között is, a méhész beavatkozása nélkül.  E jelenség arra enged következtetni, hogy rajok esetenként egymásra is vonzó hatással lehetnek.  Így már nem véletlen ha  a tavaly kiszállt raj illata ugyancsak vonzó erővel hatott az ideire. Különben miért választották ismét, ugyan azt a cövekkarót leszállási pontnak? Igaz ugyan egy hasonló eset egyszer már megtörtént velem egy másik méhesemben, közel 15 évvel ez előtt.  Egy barackfa, ugyanazon alsó ágának görcsére szállt ki egy raj.  Egy másik pedig, a rákövetkező évben. Pontosan  ez  görcs volt az azonosító, vagy az ott talált illat?  Abban az időben kivételes, véletlen, esetnek vettem.
Most azonban már harmadik alkalommal egy újabb raj ugyanazon ferde karóra telepedett le, alig egy héttel később, a korábbi után. Ilyen eset,  ilyen formában a méhészetemben soha nem fordult elő a közel félévszázados méhészeti tevékenységem folyamán.   Szerintem  figyelemre  méltó eset!
Semmi kétség, valahányszor megszáll egy raj, a kiválasztott helyen, valami hatalmasan, különleges erős jel- illat feromon  maradhat a helyszínen. Bizonyíték is: Néhány méhecske napok múltán is a letelepülés körül kutat.  De kis idő múltán, rajzási időszak elmúltával, senki többet.  Na, jó, jó, ugyan elképzelhető   feromon illat maradványok  egy két napig, a facövek repedéseiben, de hogyan egy év múltán?  Így ez, egy évi,  esőzés, havazás, napsütés, szél  ellenére? No de miért így,  hiszen  a kiszállt raj csak ideig óráig,  tartózkodik a helyszínen ? Na és, mennyire kifinomult  lehet a méhek szaglószerve, az egy év éghajlati viszontagságok alatt elhalványult illatok érzékelésére ?
Egyesek szerint  a rajjal kiszállt szűz anya, a kirajzás alkalmára “készít” magának, és alkalmaz egy  különleges, szépség ápol, “ menyasszonyi”  illatosságot.  Ilyen alkalom,  egyúttal  zenebonás « ünnepség » is?  Esetenként a raj anyja “énekel” is. Egyszerre három anya rajzási  énekkoncertje is  hallható a kaptárban. A gyakorlatban esetenként a raj repülése közben is így. Magam is többször hallottam. Valahogy így van ez a kétlábú emlősöknél is? Ők is esznek isznak zene bonálnak, lakodalmaskodás esetén.  Mire szolgálhatott mindez a méheknél? Történik ez így céltalanul? Nincs kizárva, hogy ilyen különleges menyasszonyi illatokra a here  vőlegények is rendkívül érzékenyek a bepárzó találkozók alkalmával. Történik ez így vajon, minden  ok nélkül? Érdemes lenne ezen  is töprengeni ?
Hogyan lehetne e jelenségből  a méhészetben gyakorlati  hasznot húzni ? Egy tagadhatatlan tény tehát :  két év leforgása alatt három alkalommal szállt meg, három különböző raj, ugyanazon ferde akáckarón. A helyzet  nem közönséges, már két esetben is. Nos akkor harmadik esetben már minden bizonyára nem véletlenül ! Hogyan eljárni ahhoz hogy ne három, hanem valamennyi kiszállt raj ugyan így járjon el ?  Nem de hasznos lenne  a kiszállt rajt, biztosan megtalálni , és nem utolsó sorban kényelmesen  befogni.  Mi több, egyenesen  egy előkészített kaptárba  csábítani ? A képzelet messze elkalandozhat. Sajnos a kutató laboratóriumok nem fognak fáradozni, időt befektetést fordítani holmiféle ismeretlen jelentéktelen  méhillatszer  mesterséges előállítására. Valójában  egy ilyen árú piaca jelentéktelen.  A korszerű méhészeti “ipar” is, egyre törekszik olyan készítmények gyártására, amelyekre  jelentős kereslet is mutatkozik. Tanulság: számítsanak a méhészek a saját magukra! Ha lenne valaki méhésznek figyelemre méltó tárgyilagos ajánlata a tárgyban, tessék  leírni, ismertetni!
A kísérleti méhesemben ma is szorgalmasan folynak a felmérések , többek között  fizikai rezgésmérések segítségével. Időközben kiderült ugyanis, hogy a méhek a mai napig is számos más eljárási titkokat is őriznek. Míg egy  magamfajta 70 kilós, öreg , « kétlábú emlős » kíváncsiskodik, az alig egy milligram súlyú méhecske  képzeleten fölüli eljárásai körül? Mi értelme?
A francia méhészeti kellékek forgalmazói kínálnak is, holmiféle rajcsalogató kenőcsöket. Azok illatát állítólag, anya feromon képezte. Egy időben,. . . régi szép időkben, a telephelyem körül, egy két, úgynevezett  “ csapdakaptárt” is kihelyeztem , a rajzási időszakban.  De bizony a kiszállt rajokat közel sem minden esetben csábította el a híres csodaszer.  Legalábbis nem úgy mint a szóban forgó akáckaró. Akkor még bőven adódott rajzási alkalom.  Nem volt divatban  Bayer-Syngenta rovarirtók alkalmazása. No persze  a méhpusztulások sem.  Bevallom, a becsalogatott kóbor rajok még csak nem is az én méhesemből  származtak!  Nagyszerű alkalom adódott így az új  családok kiválogatására. A törtetőket előnybe részesíteni, szaporítani, a gyengéket  egyesíteni, megszüntetni.
Abban az időben még , alkalmasint és esetenként , előszeretettel,  méhek telepedtek be a falu házainak a kéményeibe is. Számos esetben hívtak, mit hogyan eljárni, mit tenni ilyen esetben.  Leírásom, francia nyelven is megjelent www.rhone-apiculture.fr  francia méhészeti honlapon. Hogyan befogni egy kéménybe betelepedett rajt,  kimászás nélkül a tetőre? Ha jól emlékszem  az Európai Méhész  honlapján magyarul  is  olvasható”Raj a kéményben ”.
A mellékletben egy fénykép, egy különleges  kéményről, amelyen jól látható egy fekete plasztik zsák, ráhúzva. A felvétel  közel 15 évvel ezelőtt készült.
imcsi: IMG 0894 - indafoto.hu

A ház tulajdonosa  nem sajnálta a fáradságot, fölmászni a tetőre, balesetet kockáztatni, plasztikzsákot húzni a kéményre azt lekötözni, nehogy a szél elvigye. Mindez a méhrajok elkerülésére . Az elhagyott kandalló kéményén  keresztül, ugyanis  időnként, alul is kiszálltak a méhek, mi több a lakok, TV programjába is “közreműködtek”, állította a tulajdonos mérgesen. Csak azt nem tudni, ki volt az a gazember aki fölmászott a falu házainak tetejére és rajcsalogató kenőccsel kente be a kémények  peremét. No de akkor  miért telepedtek oda be a méhek, ha nem a csalogató miatt?  Ott ugyanis állandó erős füstszag és erős léghuzat uralkodik?  Ki tud erre a kérdésre, ésszerű, és  részarányos magyarázattal szolgálni? A valóság ? Minden bizonnyal  szeretik a huzatot, oly annyira, hogy még a füstszagot is elviselik. E jelenség hatására, már akkor, és azóta is, minden kaptár alatt, rozsdamentes fémhálót használok! Így ez  télen nyáron .  Meszesedést, azóta se ismerek a méhesemben. “Kicsiny kellék, nagy hatás” írásom! No persze  az esetleges téli élelem pótlására  cukorral nem etetek!  hasmenéses, “nozema”, ismeretlen nálam.
joseph.bencsik@free.fr         2013 szeptember 3

Comments

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Név:

Ellenőrzőkód:
Ellenőrzőkód


Generálási idő: 0.06 másodperc