Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Csal-illat vadászat?

Bencsik JózsefBencsik József

Valamikor a 90- es évek elején Jarnioux-ban (F-69640) megjelent a varroa atka, az én kis méhesemben is. Abban az időben, azonban még közel se volt ismeretes az a sok-sok varroa ellenes « gyógyszer » méreg amelyet ma ajánlanak a hirdetések . De már akkor köztudott volt a méhészek között a Thymol illóolaj hatása. Abban az időben is, a patikában, bármikor vásárolható volt. Az a hír járta róla, hogy az atka nem tűri illatát. Akkor itatóspapír csíkokra öntve, azokból, az ősz folyamán, föltettük egyet-egyet, a keretfedő hálóra. Ott is maradt az, az első melegebb napokig. Hullottak is az atkák, úgy ahogy, az illat hatására. A Thymol azóta is forgalomban, többféle hivatalos atkairtó szerekben is (pl. Apiguard, Apilife,+) de arról viszont nem sokat, tudunk, mi annak a hatása a méhcsaládra! Örültünk, ha sikerült valamit találni az atkavész ellen. Jó, jó, méhek ugyan nem hullottak az atkákkal, de a kezelés állandó alkalmazása eltanácsolt ma is. Milyen zavarást, felfordulást okoz a családi szervezeten belül, arról keveset hallottunk, hacsak nem, vigyázni a túlzott adagolásra . Jelentős zavarok keletkezhetnek a méhcsaládon belül. Végülis a méhek többé kevésbé elviselték a zavarokat, jobb híján, azzal meg kellett elégedni. Így ez ma is más atkairtó szerekkel is? Kinek a gondja az, ha nem a méhésznek?
Mi több, 35 éves távlatból, sehol semmi lényeges változás az atka elleni védekezési eljárásokban. Talán annyi, hogy most már a keretlécek közé csúsztatva ajánlott a védekező, a Thymol (apiguard) atkaölő csíkokat fölakasztani. Ezek szerint tehát az atkát, csakis a kaptártérben lehet, és kell irtani, vagyis a méhcsalád kellős közepén? Márpedig a vérszopó nem száll le, a hordozójáról, csakis, a saját szaporodási életfolyamat végrehajtása céljából. Ez utóbbi eljárás egyébként időben, pontosan a méhek szaporodási sorozat naptárjához illeszkedik. Márpedig, miután a felnőtt, az érett lárvasejt lefedelezés alá kerül, így tökéletesen hozzáférhetetlen lesz, bárkinek, az atkairtónak is. No, ha ez így igaz, akkor nem hiába csak nagyon rövid idő alatt és , nagy nehezen adódik alkalom a méhésznek, közbelépni, Hogyan kihasználni azt a néhány 5-6 napot, mialatt a lárvasejtek még nincsenek lefedelezve. Az meg már nem sokat számít, hogy ily módon, ez idő alatt családon belüli élet alaposan megzavarva, fölborítva, minden “gyógyszerezés “ alkalmával? Állítólag így ez, évtizedek óta, minden atka gyérítési eljárás érdekében.
“Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi S)
Márpedig, a thymol illat olaj eredete úgy tudott a kakukkfű, vagyis, egy mindenütt jól ismert és emberi ízlés szerint is, jó szagú növény. Nem így az atkáknak. Annak a növénynek illata, úgy látszik neki az elviselhetetlen? Így ez nem véletlenül, számos kutatás, kísérletezés igazolhatta. De ki tudja, mennyire, milyen zavarokat okozhatott, a méhcsaládnak, lárváknak, felnőtteknek?
Nos, ha már így történnek a dolgok, akkor az is elképzelhető hogy létezik olyan szagos növény, olyan virágillat is amelynek nem elrettentő, hanem ellenkezőleg ellenállhatatlan, szédítően csábító lenne a hatása, az élősködő atkára? Elvégre is, az atka is, illatok segítségével “vadászik”, tájékozódik például, és első sorban, szaporodási, alkalmakra, lehetőségekre. Ily módon, minden bizonnyal a lárvasejtek különleges illata alapján talál maga, szaporodására alkalmas, nyitott lárvasejteket. Ezen a már megfigyeléssel is bebizonyult megállapítás alapján, most már olyan “illatvadászatról” is álmodhatok amelyek az atkákat vonzzák, szédítik, miért ne szinte megbűvölik. Miközben 35 éve, mást se csinálunk, mint, halálra undorítjuk, azokat holmiféle kakukkfű illattal? Ez idő alatt senki nem törődik olyan “fű-virág”phéromone illattal, amely azokat ellenállhatatlanul csábítaná , magához vonzaná. Még kevésbé nem hallottam 35 éven keresztül olyan atkairtási módszerről amely ilyen csábító illatok segítségével csapdába csalná az atkákat. Nos, akkor hogyan keresni, hogyan megtalálni az atkabűvölő illatokat? A magam részéről ilyenről még nem hallottam. Illatszertárban, mint a thymolt? Csak éppen a patikus se tudja melyik az? Szerintem, rendkívül érdemleges lenne ilyen csal illatokat keresni, alkalmazásukat tanulmányozni, például csapdázással. Nos, ha így, akkor máris keressünk ilyen atkacsábító illatokat, növényeket, legyen az a saját kertünkben? Mi több, még hatásosabb lenne nem egyedül keresgélni, de akkor miért ne számos méhésszel együtt, közösen, betervezett műsor szerint eljárni ?
Magyarországon, több mint 17 ezer méhész kolléga, akinek szinte létérdeke, a szakmában, az atkairtás. Közöttük, talán olyanok is, akik habozás nélkül, rögvest lépéseket is tennének egy hatásos; könnyen alkalmazható, méhcsalád kímélő, hathatós atkairtás reményében. Legalábbis így amennyiben a továbbiakban leírt módszer, ésszerűnek, előnyösnek ígérkezik a számára. Még inkább így, amikor és egyben a méhei élet feltételei javítása, nyugalma zavarmentessége is ígéretes, reményteljes lenne ugyanakkor? Annyi azonban máris tagadhatatlanul, igaznak látszik az pedig , egyenesen az atkacsapdázási eljárás egyszerűségében bizonyul. Így ez pontosan, a hagyományos atkairtó módszerekhez viszonyítva! Jelentős könnyebbségek, a hatásosság oldalán ugyanakkor, költség, fáradság és idő megtakarítás , a kilátásban.
Vannak persze az országban szakmabeli tudományos intézmények, szervezetek is, akiknek feladatai közé tartozik többek között a hatásosabb atkagyérítési eljárások fölkutatása . De ők fölülről kapják a kutatási megrendeléseket, nem pedig holmiféle magamfajta hatkaptáros műkedvelőtől, nyugalmazott építészmérnök ajánlataiból. Különben is, a fizetségüket is, nem tőlem kapják, de még csak nem is a méhészektől hanem sokkal magasabb helyről (EU!) miniszteri hivatalok tisztviselőinek közreműködéssel. Így az bonyolultabbnál bonyolultabb hivatali közbejárássokkal. Miközben eltelik akár 3-4 év is míg egy kutatás sikeresen befejeződik. Gyakorlati tapasztalatok is igazolják az ilyen eljárás lomhaságát, sikerhiányát. Így ez akár Nottinghamban, vagy Lyonban, de Budapesten is, ott még inkább, írásos példával is szolgálhatok . Ilyen körülmények között a kutatások, a kísérletek, pénzelése, szabályokhoz, határidőhöz kötve több mint jelentős költségekkel, időveszteséggel jár. De hogyan elkerülni ilyen bonyodalmas eljárásokat, jelentős időveszteségeket ? No persze, azt se lehet tudni mennyire lenne zavaró, a méhcsaládra egy ilyen atkacsábító “varázs illattal” eljárni ? De ésszerű részarányos feltételezések szerint nem várható különösebb zavaró hatás. Így ez már csak azért is mert maga az atkacsapda nem a család által elfoglalt téren elhelyezve, hanem a család alatt, elválasztott térben.
A korábbiakban már emlegettem egy ajánlatot: “Segíts Méhész Magadon “ elnevezéssel. No lám, most is emlegettem, miután az az érzésem, hatásosabb, gyorsabb lenne közösen eljárni, megosztani a kísérleteket, a megfigyeléseket. Röviden: keressünk atka- csal-illatokat! A méhészek virágos kertjeiben is találhatok szagos füvek, növények, mint a rozmaring, fodormenta ,. . . a kapor, a hagymák, a dió. . . A biológus méhészek minden bizonyára széles listát tudnának ajánlani egy kutatási próbasorozat beindításához.
Folytatás a következő irásokban
Továbbítható, leközölhető
joseph.bencsik@fee.fr 2017 február

Csal-illat vadászat?

Bencsik JózsefBencsik József

Valamikor a 90- es évek elején Jarnioux-ban (F-69640) megjelent a varroa atka, az én kis méhesemben is. Abban az időben, azonban még közel se volt ismeretes az a sok-sok varroa ellenes « gyógyszer » méreg amelyet ma ajánlanak a hirdetések . De már akkor köztudott volt a méhészek között a Thymol illóolaj hatása. Abban az időben is, a patikában, bármikor vásárolható volt. Az a hír járta róla, hogy az atka nem tűri illatát. Akkor itatóspapír csíkokra öntve, azokból, az ősz folyamán, föltettük egyet-egyet, a keretfedő hálóra. Ott is maradt az, az első melegebb napokig. Hullottak is az atkák, úgy ahogy, az illat hatására. A Thymol azóta is forgalomban, többféle hivatalos atkairtó szerekben is (pl. Apiguard, Apilife,+) de arról viszont nem sokat, tudunk, mi annak a hatása a méhcsaládra! Örültünk, ha sikerült valamit találni az atkavész ellen. Jó, jó, méhek ugyan nem hullottak az atkákkal, de a kezelés állandó alkalmazása eltanácsolt ma is. Milyen zavarást, felfordulást okoz a családi szervezeten belül, arról keveset hallottunk, hacsak nem, vigyázni a túlzott adagolásra . Jelentős zavarok keletkezhetnek a méhcsaládon belül. Végülis a méhek többé kevésbé elviselték a zavarokat, jobb híján, azzal meg kellett elégedni. Így ez ma is más atkairtó szerekkel is? Kinek a gondja az, ha nem a méhésznek?
Mi több, 35 éves távlatból, sehol semmi lényeges változás az atka elleni védekezési eljárásokban. Talán annyi, hogy most már a keretlécek közé csúsztatva ajánlott a védekező, a Thymol (apiguard) atkaölő csíkokat fölakasztani. Ezek szerint tehát az atkát, csakis a kaptártérben lehet, és kell irtani, vagyis a méhcsalád kellős közepén? Márpedig a vérszopó nem száll le, a hordozójáról, csakis, a saját szaporodási életfolyamat végrehajtása céljából. Ez utóbbi eljárás egyébként időben, pontosan a méhek szaporodási sorozat naptárjához illeszkedik. Márpedig, miután a felnőtt, az érett lárvasejt lefedelezés alá kerül, így tökéletesen hozzáférhetetlen lesz, bárkinek, az atkairtónak is. No, ha ez így igaz, akkor nem hiába csak nagyon rövid idő alatt és , nagy nehezen adódik alkalom a méhésznek, közbelépni, Hogyan kihasználni azt a néhány 5-6 napot, mialatt a lárvasejtek még nincsenek lefedelezve. Az meg már nem sokat számít, hogy ily módon, ez idő alatt családon belüli élet alaposan megzavarva, fölborítva, minden “gyógyszerezés “ alkalmával? Állítólag így ez, évtizedek óta, minden atka gyérítési eljárás érdekében.
“Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi S)
Márpedig, a thymol illat olaj eredete úgy tudott a kakukkfű, vagyis, egy mindenütt jól ismert és emberi ízlés szerint is, jó szagú növény. Nem így az atkáknak. Annak a növénynek illata, úgy látszik neki az elviselhetetlen? Így ez nem véletlenül, számos kutatás, kísérletezés igazolhatta. De ki tudja, mennyire, milyen zavarokat okozhatott, a méhcsaládnak, lárváknak, felnőtteknek?
Nos, ha már így történnek a dolgok, akkor az is elképzelhető hogy létezik olyan szagos növény, olyan virágillat is amelynek nem elrettentő, hanem ellenkezőleg ellenállhatatlan, szédítően csábító lenne a hatása, az élősködő atkára? Elvégre is, az atka is, illatok segítségével “vadászik”, tájékozódik például, és első sorban, szaporodási, alkalmakra, lehetőségekre. Ily módon, minden bizonnyal a lárvasejtek különleges illata alapján talál maga, szaporodására alkalmas, nyitott lárvasejteket. Ezen a már megfigyeléssel is bebizonyult megállapítás alapján, most már olyan “illatvadászatról” is álmodhatok amelyek az atkákat vonzzák, szédítik, miért ne szinte megbűvölik. Miközben 35 éve, mást se csinálunk, mint, halálra undorítjuk, azokat holmiféle kakukkfű illattal? Ez idő alatt senki nem törődik olyan “fű-virág”phéromone illattal, amely azokat ellenállhatatlanul csábítaná , magához vonzaná. Még kevésbé nem hallottam 35 éven keresztül olyan atkairtási módszerről amely ilyen csábító illatok segítségével csapdába csalná az atkákat. Nos, akkor hogyan keresni, hogyan megtalálni az atkabűvölő illatokat? A magam részéről ilyenről még nem hallottam. Illatszertárban, mint a thymolt? Csak éppen a patikus se tudja melyik az? Szerintem, rendkívül érdemleges lenne ilyen csal illatokat keresni, alkalmazásukat tanulmányozni, például csapdázással. Nos, ha így, akkor máris keressünk ilyen atkacsábító illatokat, növényeket, legyen az a saját kertünkben? Mi több, még hatásosabb lenne nem egyedül keresgélni, de akkor miért ne számos méhésszel együtt, közösen, betervezett műsor szerint eljárni ?
Magyarországon, több mint 17 ezer méhész kolléga, akinek szinte létérdeke, a szakmában, az atkairtás. Közöttük, talán olyanok is, akik habozás nélkül, rögvest lépéseket is tennének egy hatásos; könnyen alkalmazható, méhcsalád kímélő, hathatós atkairtás reményében. Legalábbis így amennyiben a továbbiakban leírt módszer, ésszerűnek, előnyösnek ígérkezik a számára. Még inkább így, amikor és egyben a méhei élet feltételei javítása, nyugalma zavarmentessége is ígéretes, reményteljes lenne ugyanakkor? Annyi azonban máris tagadhatatlanul, igaznak látszik az pedig , egyenesen az atkacsapdázási eljárás egyszerűségében bizonyul. Így ez pontosan, a hagyományos atkairtó módszerekhez viszonyítva! Jelentős könnyebbségek, a hatásosság oldalán ugyanakkor, költség, fáradság és idő megtakarítás , a kilátásban.
Vannak persze az országban szakmabeli tudományos intézmények, szervezetek is, akiknek feladatai közé tartozik többek között a hatásosabb atkagyérítési eljárások fölkutatása . De ők fölülről kapják a kutatási megrendeléseket, nem pedig holmiféle magamfajta hatkaptáros műkedvelőtől, nyugalmazott építészmérnök ajánlataiból. Különben is, a fizetségüket is, nem tőlem kapják, de még csak nem is a méhészektől hanem sokkal magasabb helyről (EU!) miniszteri hivatalok tisztviselőinek közreműködéssel. Így az bonyolultabbnál bonyolultabb hivatali közbejárássokkal. Miközben eltelik akár 3-4 év is míg egy kutatás sikeresen befejeződik. Gyakorlati tapasztalatok is igazolják az ilyen eljárás lomhaságát, sikerhiányát. Így ez akár Nottinghamban, vagy Lyonban, de Budapesten is, ott még inkább, írásos példával is szolgálhatok . Ilyen körülmények között a kutatások, a kísérletek, pénzelése, szabályokhoz, határidőhöz kötve több mint jelentős költségekkel, időveszteséggel jár. De hogyan elkerülni ilyen bonyodalmas eljárásokat, jelentős időveszteségeket ? No persze, azt se lehet tudni mennyire lenne zavaró, a méhcsaládra egy ilyen atkacsábító “varázs illattal” eljárni ? De ésszerű részarányos feltételezések szerint nem várható különösebb zavaró hatás. Így ez már csak azért is mert maga az atkacsapda nem a család által elfoglalt téren elhelyezve, hanem a család alatt, elválasztott térben.
A korábbiakban már emlegettem egy ajánlatot: “Segíts Méhész Magadon “ elnevezéssel. No lám, most is emlegettem, miután az az érzésem, hatásosabb, gyorsabb lenne közösen eljárni, megosztani a kísérleteket, a megfigyeléseket. Röviden: keressünk atka- csal-illatokat! A méhészek virágos kertjeiben is találhatok szagos füvek, növények, mint a rozmaring, fodormenta ,. . . a kapor, a hagymák, a dió. . . A biológus méhészek minden bizonyára széles listát tudnának ajánlani egy kutatási próbasorozat beindításához.
Folytatás a következő irásokban
Továbbítható, leközölhető
joseph.bencsik@fee.fr 2017 február

Becsületes eljárások, avagy a hagyományos szokások ?

Bencsik JózsefBencsik József
Egy kis település községházának közgyűlési határozata alapján hirdetmény jelent meg, a hivatal hirdető tábláján : vállalkozókat keresünk a községháza homlokzatának újrafestéséhez.
Három ajánlat érkezett be :
1. Egy falubéli cigány társulat egymillióért elvállalná: két réteg, garantált 10 éves időálló festékanyag alkalmazásával 1 millió Forint
2. A szomszéd faluban 1O éve székelő ismert építőipari kisvállalat ajánlata ugyanazon követelmények elvállalásával 2 millió Forint
3. Egy országosan ismert építőipari nagyvállalat ajánlata természetesen ugyanazon feltételek elvállalásával 3 millió Forint
Végülis a polgármester intézkedik :
1. A falubéli cigányok várakozzanak míg a beérkezett ajánlatok értékelése megtörténik
2. Így a kisvállalkozó is várakozzon míg a beérkezett ajánlatok értékelése megtörténik
3. Miközben, az építőipari nagyvállalkozó jelentkezett, részlet pontosítási ajánlatokkal. Röviden, ezek : a polgármester úr megtart magának 1 milliót, nekem átutal 1 milliót és a maradék pénzből munkát elvégezteti, a cigányokkal.
A baj csak akkor robbant ki amikor a cigányok, «  cigányosan » teljesítették a vállalkozásukat és cigányosan követelték a munkadíj elszámolásukat! Miközben egy « botrány vadász » újság nyilvánosságra hozta a csalafintaságot. No persze nem véletlenül ! Neki ugyanis, már nem jutott semmi a községháza lefestésének pénzeléséből. No ezt már meg kell bosszulni ! A községházi tisztviselők már megkapták a maguk részét, de elfelejtették lefizetni a botrányvadász újságot !
No persze nem újdonság az ilyen eljárás. A napokban 2017 február első napjaiban Romániában százezres, tömegek, többnapos tömegtüntetések dühöngenek a főváros utcáin. Történik az nem a csaló, sikkasztó eljárások ellen, hanem azok ellen akik hatalmon vannak. Ők ugyanis ez alkalommal az új törvény rendszer bevezetését tettek ajánlatot. Annak alapján, állítólag nem lehet felelősségre vonni a választottakat. Úgy tudott, innen a százezres tüntetések kiinduló pontja.
Jelen pillanatban is, csaló, sikkasztó eljárások a divatban Francia földön is. Lásd a köztársasági elnökválasztások első számú elnökjelölt Mr François FILLON , a napokban nyilvánosságra került esetét! Már január utolsó napjaiban csakis az elnökjelölt úr botrányos esete a napirenden úgy a TV- ben mint az újságokban, napilapokban. Mint minden választott képviselő, egy jelentős összeg áll a rendelkezésére, amelynek rendeltetése pontosan a hivatalbeli besegítő személyzet fizetségét szolgálja. A képviselő, szabadon választhat magának, akár a családtagjai közül is, munkatársakat, szabadon fizetheti meg a közreműködésüket. Így járt el Mr Fillon képviseló úr is, amikor kifizette a felesége és a gyerekei állítólagos szolgálatát. Az ilyen eljárás törvényes is. A nehézség csak abból adódott, hogy Mr Fillon, az első szinten, már megválasztott köztársasági elnökjelölt, elfelejtett szerződést kötni a családja tagjaival, nem tudja igazolni kitől, milyen szolgáltatást kért és mit kapott.
Tanulság: A “kétlábú emlősök” föntebb leírt eseteinek egyik jellemzője, hogyan az előnyök megszerzése, erőfeszítés, nélkül, csalással történik. Vajon így, az élősködő atkák esetében is kaptárban? Nem, de család értesüléseit kihasználva, és a vérét szívva szaporodik az atka?
Szabadon leközölhető, továbbítható
joseph.bencsi@free.fr Lyon, 2017 február

10 év

Bencsik JózsefTíz év összefoglalva egy elérhetőségbe.

Link elérés hivatkozás megnyitás itt
10 év

Az alkalmat vadászni szokásos ?

Bencsik JózsefBencsik József
A 46 éves méhészeti gyakorlatomban számos rendkívüli méhészeti eseményről tanúskodhatok ? Az eset, amely most felvillámlott előttem Kb. 20 évvel ezelőtt történt. A nyár folyamán, a szomszédom, öregúr, becsöngetett. A fia, a családival, egy hónapos vakáción a tengerparton, de a kis ház alsó bejárat kulcsait rábízta. Látogasson be időnként a nagypapa. De már az első látogatás alkalmával az öregúr, nem tudott bemenni a házba, mert egy hatalmas méhtömeg zsongott a kilincs és a kulcslyuk korul. Akkor segítségért jött hozzám, a méhészhez, hogyan kinyitni az ajtót? A méhek között, nagy tolakodás keletkezett, mert a szűkös kulcslyukon, csak egy méhecske közlekedhetett egyidőben. A füstölőmmel , valóban nem volt nehéz az ajtót kinyitni. No persze bent is nagy volt a méhek zsongása, tolakodása. Így ez, különösen, egy nyitott kaptár körül ahol még tele mézzel sorakoztak a keretek. No lám nem véletlenül! A teremben hatalmas mézkincsek hevertek szerte szét a pörgetőben az edényekben, mézes vödrökben. . . végül is , a tanácsomra, este a besötétedés után, az öregúr, leragasztotta kulcslyukat. A hónap végén hazatérő vakációzok megtanulták : a jövő nyáron a kulcslyukat leragasztani, avagy a kereteket, kipörgetve vagy nem, de gondosan lezárni !
Összefüggések ?
Az öreg szomszéd gyermekeinek méhei ez esetben nagyszerű alkalomvadászati képességről tettek tanúbizonyságot. Rögvest megtalálták a mézes kereteket, méghozzá egy rendkívül pici kis kulcslukon keresztül ! Az első felderítő « alkalomvadász » fölfedezte a kulcslyukat amelyen keresztül áramlott, imitt amott valami kis igazi mézillat ? No persze azon túl már könnyű volt megtalálni a mézforrást is, bent a helységben. Akkor a felderítő, rögvest hazatért egy kóstolóval. Majd, nagy örömmel bemutatta, megkóstoltatta a talált értékes kincset, de nemcsak, mert pontosan jelezte annak térbeli elhelyezését. Lelkesedésével számos « szüret »re váró, beosztott testvér ugyancsak fölfigyelt. De hogyan magyarázta meg azoknak pontosan, hol található az a kicsiny kis kulcsluk, amelyen keresztül mászva megtalálható rejtett kincs, nagy mennyiségben. (Lásd K. v. Frich 1973) Az első látogatók, majd a követők is, nagy lelkesedéssel, úgy jártak el ugyancsak. Egyre többen lettek a kivételes szüretelők. Később már, oly annyira hogy a környék nektár szegény virágjaira járó gyűjtögetők is egyre többen átálltak a kulcslyuk látogatottságra. Nem de hatásos, ésszerű, eljárás, egy hatlábú, “ ész nélküli” kis bogárka részéről ? Mindenki előbb, utóbb az első alkalomvadász, a szemfüles felderítő jelzését követi, No persze így is történt, mi több, hazatérve ugyancsak mindenki követte, jelezte a szerencsés kulcslyuk pontos elhelyezkedését a térben, úgy mint a forrás minőségét, bőségét. De nemcsak, hiszen valóban a környezetben abban az évszakban még szegényesen virágoztak egyes növényfajták. A virágpor hozam azonban már leszűkült, így a nektárhozam is, a minőség is legyengült. De nem így már kész mézhozam a kulcslukon keresztül. Nem véletlen ha az alkalomvadász méhek, tömegesen tódultak oda. A forrás kihasználása ugyanis, kevesebb energia ráfordítást igényelt, és több, értékesebb haszonnal járt mint a környezetben nyíló szegényes virágmező. Különben is, az átállás nem került semmi energiába, se időveszteségbe. Nem de viszont minden bizonnyal, ésszerű eljárásnak mondható?
A gyakorlatban.
Amikor egy méhész leteszi a kaptárjait egy új telephelyre, a méhei még nem tudják hová kell kirepülni virágporért, nektárért ,vízért. Az egész kijáró népesség eltájolódott. Tömeges zsongás, a kaptár ki-bejárat előtt is bizonyság. A kijáró bogarak ilyenkor, és először is betájékolnak. Míg a felderítő méhek máris munkában, megélhetési anyagok, elemek után, máris kutatnak. Ilyenkor még minden alkalom jó, legyen az eleinte , szegényes. Mihelyst közülük valaki egy érdemleges forrást talál, visszaszáll bejelenti, bemutatni a találmányt, tájékoztatni a bentlévő várakozókat a forrás helyéről, minőségéről, gazdaságos kihasználási lehetőségéről. No persze kóstolót is kapnak a várakozó, gyűjtő, szüreteléssel megbízott hontársak. Míg a kutatással megbízott, alkalomvadász méhecskék ilyen alkalommal nem csak tehermentesítik a méz-“tarisznyájukat”, de ugyanakkor átadják az talált források közül, az érdemleges “GPS címeket” de nem “@” segítségével, hanem, emlékezetből! Mert a méhek, visszatudnak emlékezni eseményekre helyekre, legalábbis az “emlékezetesekre “ amelyek érdemlegesek a kihasználásra. Lényeg a forrás minősége, bősége, kihasználhatóság szintje. Ezen értesüléseket elemezve azután, továbbítja, átadja azoknak akik pontosan arra várnak a kaptárban. Majd kutató, “alkalomvadász”, máris elindul újabb források fölkutatására. Ez a Ő dolga, ezért kapja a “fizetését”, vagyis az egész család szolidaritást, együttérzését, hatásos közreműködését. Ez utóbbi felsorolt “fizetségekben” fölbecsülhetetlen érték rejlik, amennyiben az, egy szilárd létbiztonságot szavatol. Talán éppen ezen eljáráshoz ragaszkodó hűség folytán éltek túl 80 millió évet? Ezen értékrendhez ma is hű a méhcsalád. De vajon túlélik e a kétlábú emlősök által alkalmazott újabb és újabb rovarirtók használatát, az ivóvizek, a levegő mérgezettségét? A kérdés nem alaptalan amikor is a mai szokás szerint vándorméhész egy vegyszerrel mérgezett virágzó repcetábláról, egy másik halálos vegyszerrel mérgezett napraforgóra vándorol. Miközben nem is tud az alkalmazott mérgek minőségéről, se mérgezési veszély szintjéről.
Összetartozása?
Összetartozás, az önzetlen haszonmegosztás , együttérzés , valamikor regés régen, volt a “kétlábú emlősök” között is. De időközben kiderült, hogy nem jó, nem hatásos, a hatlábú méhbogarak eljárása szerint eljárni? Ma a kétlábúak többsége nem kíván méhek módjára közös pénztárnak dolgozni, közös tartalékokat gyűjteni, abból élni, abból szaporodni . Na jó jó nem vagyunk méhek, de mi is vagyunk, legalább esetenként, alkalomvadászok. Egyesek szerint kincsek hevernek az utca porában is csak éppen nem látjuk azokat. No meg azokért le kell hajolni és kutatni! Mások úgy vélik, nehéz, és nem becsületes a kulcslukon keresztül a “kincstárba” jutni! Marad a herék esete, amikor is a nyár végén kizárják őket a közösségből. No persze, a hasztalan, a tehetetlen tétlenségükre a kaptárban, semmire kellő jelenlétükre, nincs szükség a tél folyamán. Annál inkább szükség van rájuk a szaporodási , kirajzás folyamán az eljövendő petéző anya megtermékenyítéséhez . Kérdés: vajon megbocsátható-e, a méhcsalád, velük szemben alkalmazott könyörtelen, kitagadó eljárása? Ésszerű hozzáállás? De honnan, tudja a közösség , a méhcsalád?
Ma is így?
Lehet-e levonni valami érdemleges tanulságot a szövegben szereplő, « alkalomvadászati » történetből ? Valójában, amikor a vándorméhész jó vándor telephelyet keres, végül is , Ő is ugyanakkor, alkalomvadászatot is gyakorol. No persze nem a kincstári kulcslukra vadászik, hanem tiszta, gazdag méregmentes, virágmezőkre, bőséges virágpor hozamra, nektárforrásra. De ez utóbbiakra , a vadászati alkalom, már egyre kevesebb, rövidesen semmi ! Ilyen úton haladunk?
Szabadon továbbítható, leközölhető!
Josep.bencsik@free.fr 2016, Január

Elképesztő pontosítások VI.

Bencsik JózsefBencsik József
Az előző írás, « Elképesztő pontosítások 5 » végén, egy ajánlat olvasható : « Segíts Méhész magadon  » Ezúttal, tegyük fel, többen, önkéntesen, jelentkeztek. Elvégre is kutatási kísérletekről van szó, pontosabban az atka csapdázása érdekében. Annyi bizonyos, hogy egy kísérleti eszköz ajánlata, már megtörtént, (5) pontosan, egy atkacsapda vázlatrajz leközlése folytán . No persze az se szentírás ! De annak lényege alapján, bárki elkezdheti az egyéni kísérletezéseit, avagy, tervek szerint, közösen. Legalábbis így, és máris , amennyiben csábító illatanyaggal is, rendelkezik.
Első feltétel, megtalálni, kikísérletezni azt a csal-illat, feromont , amelyre, hatásosan, legjobban, « harapnak » az atkák. Ma már tudjuk, hogy azt a különleges illatanyagot, maga a « kamasz » korba növekedett lárva « gyártja» és árasztja magából. Egyben azzal kéri a sejtje lefedelezését. No persze ezt a jelzést , a szaporodni vágyó atka is fölismeri. Csak hát, ilyen illat nem vásárolható, a szakpiacon. No persze nem így, amikor majd az atkacsapda kísérletek sikerével, az is, pontosan ismeretes lesz. Rajtunk, kísérletező méhészeken is múlik!
Nos hát, akkor mire várunk? Előbb, találjuk meg , majd pontosítsuk, és gyártsuk azt az illatanyagokat, melyek a leghatásosabban csábítják az atkákat, Ugyanakkor pontosítsuk a csapdázáshoz illő, besegítő, biztosító, csábító lárvarezgéseket is. No lám a jelen írás célja is, pontosan ilyen kísérletek elvégzésére probléma méhésztársakat meghívni. Márpedig a csapdázasi eljárás pontosítsa folytán, rendkívül hatásos, és gazdaságos atkagyérítési előnyök, ígérkeznek.
Ne felejtsük el, hogy a kutatási gyakorlatok szerint, még a másodlagos jelentőségű kísérletek igazolására is legalább 40 kísérleti kaptár kerül alkalmazásra. Ilyen esetekben, szükséges egy gyakorlott méhész közreműködése, egy a kutatást kisegítő személyzet alkalmazósa, és természetesen, maga kutatás felelős személy közreműködése, jelenléte, valamint, a vásárlási,és a szállítás költségek fedezése . Mindez, esetenként több éven keresztül. Nem hiába, az ilyen kísérletek tervezése, pénzelése, a legtöbb esetben, állami, és egyéb (EU) intézményeken keresztül szokásos. Ily módon, a gyakorlatban 3-4, akár több év is eltelik, egy - egy kísérleti sorozat megtervezése, jóváhagyása elvégzése alkalmával.

Jelen esetben, amennyiben egy méhész, legyen az műkedvelő, de kísérletezni is szeretne, akár, csak egy kaptárral is, több mint jelentős előnyre számíthat, már saját méhészetében! De még inkább jobban, ha többen is, sokan, megosztanák egymás között a tapasztalataikat, az eredményeket. Melyik az a internetes honlap, melyik az a szaklap amely elfogadná közreműködését legyen az csak eredmények folyamatos kicserélődését ? A lehetőségek kihasználásával, minden bizonnyal, óriási gyakorlati előnyök, költségek, munkaidő, megtakarítások várhatók a méhészeti szakma számára.

Amikor maga a méhész ajánlkozik egy élő kaptár bevetésével, a kísérletek előkészítésével, az eredmények följegyzésével, továbbításával, akkor, már az első, akár részleges, kísérleti eredmények fölhasználásával jelentős e atkagyérítési reményekre számíthat. . . Ugyanakkor, egy ilyen “egykaptáros” kutató szolgálat költségei szinte jelentéktelenek. No persze, történhet az így, önzetlen módon, közösen is, egymás között is. Jelen esetben azonban, már az egyéni kísérletek elkezdéséhez is, feltétlen szükséges egy kiinduló « csal-illat » felfedezése, beszerzése. Annak ismerete folytán , no persze, az ma már előállítható, gyártható is lenne ! Siker esetében az illatanyag piaca, rövid időn belül, jelentősen kibontakozhat .
Hozzá kell tenni, hogy Francia, Angol oldalon már megtörténtek a lépések . De valójában ésszerűbb, gyakorlatiasabb lenne helybéli szolgáltatokkal egyeztetni. Így ez, annál is inkább, miután a nagyobb hatásfok kikísérletezése érdekében, több illatváltozat alkalmazására mutatkozik szükség. Azok fölfedezése érdekében esetenként, egymás-közötti szoros közreműködés kerülhet napirendre. Például, ma még nem tudni pontosan, hány nappal a sejt lefedelezése előtt indul be, lárva “kamasz” kora, mikor indul be a kornak a különleges illatjele, van e abban időközi minőségi, és erősségi változás, hogyan zajlik le a rezgésváltozás? Ilyen pontosításoknak igen nagy jelentősége lehet az atkaírás hatásosságában. Márpedig ezen kérdésekre a gyakorlati választ, csakis gyakorlati kísérletekkel lehet kimutatni. Ily módon, az egyéni méhészek közreműködése, valóban jelentősnek bizonyulhat.

Az első évad eredményeinek elemzésével, azonban, még számos eljövendő évad tökéletesítő kísérletei, megfigyelései, hasznosnak ígérkezik. Ily módon és egyben ilyen kísérletek segítségével sikerülhet egy valódi, tiszta, vegyszermentes, atkamentességet megközelíteni. Majd az újabb atkafertőzést, ugyancsak ily módon újabb és újabb, hatásosabb, tokéletesebb csapdázási eljárással sikerülne az atkamentességet ily módon szavatolni. Szerencsére ilyen eljárás nem kerül különlegesebb költségekbe, se fáradságba, se időveszteségbe se a méhcsalád zaklatásába! Érdemes újra, meg újra, szem előtt tartani, az ajánlott módszer többesszámú jelentős előnyeit.

A méhész egy kísérleti kaptárjában elért első sikerek alapján, azonnal beindíthatja az egész állománya kezelését ! Ugyanakkor , összehasonlítható kísérletek folyhatnak bárhol, az ország négy sarkában. Egyforma feltételek között, egyforma eszközökkel egyforma, kísérleti illatanyaggal egyforma, hasonlítható körülmények között, egy időben végrehajtva. Ilyen körülmények között, és persze, folyamatosan a minden idők leghatásosabb, atkairtási szint ígérkezik . Egyben, a módszerek, az eljárások tökéletesítésével, az évről évre hathatósabb eljárás várható.
Ugyanakkor vegyük figyelembe az érdekeket : a méhészet és az iparág érdekeit, a feromon, csal-illat piac jövőbeli robbanás szerű növekedését is. Marad a felnőtt lárva különleges sejtfedelezési kérelemének azonosítása, pontosítása rezgésméréssel. Angliában ezen kutatási műsorterv, már folyamatban! Francia, angol, tapasztalatok szerint, egy első a csal-illat azonosítása már megtörtént. Marad a pontosítási és hatásfok kísérletek végrehajtása. A legjobb hatásfokú csal-illat fölfedezése, még, a további feladatok között ! Valójában, tekintettel a jelentéktelen előkészületi költségekre, bárki egyedül is, akár egy kaptárral belevághat ilyen kísérletezésekbe, vagy, legyen az csoportosan ! Lényeg az atka mielőbbi legyőzése ! « Segíts Méhész Magadon » ! Avagy várjunk még 3-4, még több évig , míg az intézményes EU« támogatott » eljárások közé kerül a csal-illatos csapda módszer ?
Tessék, ajánlkozni, véleményt nyilvánítani ! Cseréljük ki nézeteinket, osszuk meg a kísérleteinket !
Szabadon továbbítható, leközölhető !
Joseph.bencsik@free.fr December 2016

Elképesztő pontosítások (5) az atkairtás körül.

Bencsik JózsefBencsik József

Mielőtt belekezdenénk az olvasásba ,magam és olvasóink nevében .
Köszöntöm Jóska Bátyámat a 84 Életévében .Nagyon sok erőt egészséget kívánunk .


Elképesztő pontosítások (5) az atkairtás körül
A témában fogalmazott, korábbi írásomban, (N4) már szó volt az « atkairtás pheromon csapdával » eljárásról. Valójában, már 2013 februárjában is, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon leközölt írásomban, szinte csak arról volt szó, csak éppen, tényleges megvalósítási ajánlatra nem került sor. Márpedig közel 3 év idő alatt, valójában semmi lényeges változás nem történt az atkairtás gyakorlata oldalán. Ha csak nem, az ami, az utóbbi időkben fölmerült, az « Elképesztő Pontosítások » folytán. Az atkagyérítés a méhcsaládoknál, ma is, szinte méhészeti létkérdés. Évente több alkalommal szer kezeléssel, több tíz éves hagyományos szokások szerint próbáljuk elviselhető szintre csökkenteni az újra, meg újra, megújuló atkaözönt. Miközben az alkalmazott atkairtó szerekből, több mint bőven jut, a méhcsaládok zaklatására, kínozására, akár megmérgezésére is. Egyesek szerint azokból még a fogyasztási mézbe is jut! Így az most már több mint 30 év óta !
A magam oldalán, a türelmetlenség hajt, rövidesen, holnap, már belépek a 84. élet évembe ! De még most is, ma is, zaklatni, mérgezni kell a méheimet, az atkák elleni kezelésekkel. Nem is beszélve a munkáról, a fáradságokról a költségekről. Hogyan, az ilyen eljárástól mielőbb megszabadulni? Jó, jó, nem vagyok, se kémikus, se biológus a szakképzettségem szerint nem tanácsolhatok csodaszereket. Miközben a közelemben, “Elképesztő pontosítások” (1-4) kerültek a napvilágra az kipusztithatatlan élősködő életmódja körül . Lásd ugyancsak a www.europamehesze.atw.hu honlapon! Ezek folytán, már úgy vélem, tenni is kellene, újabb, hatásosabb, veszélymentesebb eljárás érdekében, és minél előbb! Márpedig, a gyakorlat szerint, egy új alapokra épülendő , atkairtási eljárás, pontos, és hivatalos kidolgozása, sajnos jelentős időt vesz igénybe. Számos részlet kidolgozás , hosszabb kisérletezések, próba eljárások, elkerülhetetlenek. A költségekről nem is beszélve! De mi történhet akkor, ha többen is, magam is, elképzelnénk, és kipróbálnánk egy új, veszélytelen, hathatós, és olcsó atkairtó eljárást csapdázással? Legyen az pontosan, az elképesztő pontosítások alapján ? Bátorítva érzem magam, már azért is, mert a továbbiakban ajánlott eljárás, semmiféle szert, nem alkalmaz! Következés képen semmi veszéllyel nem jár, se a méhekre, se a méhészekre, se a környezetre. Nos akkor miért ne kipróbálni?
Dr Yves le Conte (INRA-Avignon-Fr) méhészeti kutató, az év elején leközölt kutatási pontosításai szerint a szaporodni kívánó atka, a felnőtt lárva sejtjébe csakis, és kizárólag a lefedelezést megelőző órákban lopakodik be. Márpedig ezen kutatási eredmények ismeretében, elképzelhető, az élősködő csapdába ejtése. Egy feromon, csal-illat-rezgésgerjesztő együttes alkalmazásáról van szó. Elképzelések szerint rendkívül hatásosnak, eredményesnek ígérkezne. De nem csak, hiszen igen jelentős előnyök származhatnak abból, a méhészeti gyakorlatban is. Például és többek között , a módszer nem igényel semmiféle szer alkalmazását, kivéve, maga a lárva által termelt, és alkalmazott különleges, feromon illatszert. Miközben, egy ilyen csapda alkalmazása a teljes évad alatt, sikeresen, használható lenne, méghozzá kaptárbontás, a méhek háborgatása, ráadásul, különleges, és jelentős a méhészeti közbelépés, időráfordítás, munka, és különleges költségek nélkül. Óriási fölbecsülhetetlen előnyök !
Lásd a csapda vázlatos fölépítésének rajzát, saját elképzelés szerint.
imcsi: atkacsapda - indafoto.hu

Valójában, a szerkezeti alkatrészek , úgy mint, a kaptárfenék, a rács-háló, a kaptáralapzat, a kihúzható lappal. Ezek az alkatrészek, már évtizedek óta alkalmazásban a méhészeti gyakorlatomban. Azokat ma is alkalmazom azóta is, például a lehullott atkák számlálására. Ami viszont hiányzik, az egy olyan illatanyag, amely pontosan a fedelezésre váró felnőtt lárva áraszt ki magából. Valójában ez lenne az igazi csábító feromon illat. Ezzel a különleges illat áramlattal jelzi, kérelmezi, a felnőtt lárva, hogy most már, és pontosan a sejt befedelezését várja ! Ugyan akkor, ezzel, akaratlanul, jelzi az atkának is : itt az idő a belopakodásra ! Maga a “csal-illat” áramlása azonban, legyen valamivel erősebb, mint a természetes . Magyarázat, miért alkalmaz az atka többségben (70-80%) a herelárvákat ; mert bőségesebben árasztják a jelző illatot. Most képzeljük el hogy ezzel a csapdázási módszerrel, nem egy alkalommal okoznánk 70%- os atkaelhullást, hanem, így, és folyamatosan, az egész évad alatt ? Mennyi atka maradna élve az évad végére ? Akkor, tegyük fel, már rendelkezünk « csal-illattal » most már csak egy hathatósan ragacsos, szagtalan, vaseline féle zsiradék szükséges, az atka megfogásához. Így, az illatárasztó körül, elegendő lenne, körbe , körbe, abból, a ragacsból, egy réteget kenni. Ezen berendezés természetesen, közvetlenül méhcsalád alatt, a kihúzható lap közepén kap helyet. Így folyna az atkairtás akár az egész méhészeti idény alatt, és bármikor ellenőrizhető, formában !
Feltehető, hogy ilyen csal-illat még nem létezik a magyar szakpiacon de annak előállítása ma már nem okoz gondot Magyarországon sem. Hozzá kell még tenni, hogy az érett lárva pontos rezgéseinek minősége, jellegzetessége a teljességében, még ugyancsak nem tisztázódott, de már folyamatban a Nottingham-i Műszaki Egyetemen. A feltevések szerint, az érett, a felnőtt lárvák (élet)rezgései ugyancsak különlegesek. Amikor a herelárva « kamaszkorba” ér, kiegyenesedik, kinyújtózkodik. , Ezzel megváltozik, a rezgése, hangja is vagyis « mutál ».Minden valószínűség szerint ez a jelenség ugyancsak csillogó iránypont az atka tájékozódásának pontosítására. A szaporodásra vágyó atka fölismeri a lárva illatát és egyben a kifejtett rezgéskülömbségeket, oly annyira, hogy azok lesznek, a tájékozódási iránytűje . Amikor az atkát hordozó méhecske, aki egyben a tápláló « tehene »is, olyan övezetbe érkezik ahol, a felnőtt lárva illatát érzékeli, ugyanakkor annak rezgéseit is észleli, akkor, az leszáll a hordozója hátáról. Majd a lárvasejtek szélén mászkálva, kiválasztja magának, a számára csábító illatot és rezgéseket sugárzó lárvát és belopakodik melléje, az adott megfelelő pillanatban . Ezen megállapítások már tudományos megfigyelések által is be bizonyultak. Egy élő kaptárban, az értesülések nem csak különböző féromon illatok által terjengenek, de ugyanakkor, terjednek és pontosan, rezgések által is. Márpedig az atka, ebben a környezetben, születik, él, és pusztul. Minden bizonnyal ismeri, alkalmazza a környezetében áramló értesüléseket. Nos ha így igaz, akkor félrevezető értesülésekkel, könnyen csapdába is csalhatók. Marad az eszközök, az eljárás, pontosítása. A megfelelő csalogató feromon illatok, a szükséges rezgéskeltő eszközök, kipróbálása. Nincs kizárva, nagyon is lehetséges , hogy az ajánlott csapda módszerrel, az ügyesebb, a törtetőbb méhészek, már az elkövetkező évad folyamán megtalálják, a saját, hatásos atkairtó módszereiket. Megtakarítanák a kezelési költségek nagy részét. Így a kezelési szerek árát, az alkalmazásra fordított jelentős fáradságot, időráfordítást. De, kímélnék a méhcsaládjaikat is, a zaklatástól, a mérgezéstől, és egyben, garantálnák a termékeik minőségét! Nem de óriási előnyök ezek?
« Segíts Méhész Magadon » ! Ajánlkozz a további kutatási pontosítások megvalósításához a www.europamehesze.atw.hu a hűséges, a kitartó honlap, közreműködésével !
joseph.bencsik@free.fr szabadon leközölhető, továbbítható!

Találjátok ki, ki készítette a fényképet a Nagypapáról és rólam ?

Bencsik JózsefBencsik József



imcsi: IMAG1676 - indafoto.hu

Kaptam ezt az üzenetet a napokban Angliából Márton fiamtól, holott a felvétel Jarnioux faluban a vidéki házam kertjében készült Franciaországban !
Valóban meglepetés több szinten egyszerre, mert egy angol méhészeti szaklapban éppen most jelent meg! Ráadásul a cikket nem Márton írta, hanem a szaklap egyik hivatalos méhészeti szakírója. A Márton szerint, személyesen nem is találkozott az íróval ! A cikk, egy telefonbeszélgetés alkalmával készült, a helyi szokások szerint. Annyit fűzhetek a cikkhez, hogy a fénykép valamikor ez év áprilisában készült kutatási eszközök előkészítése közben. Megjegyezném, nem az első eset amikor én is beavatkozok a kutatások gyakorlati eszközeinek előkészítéséhez. Jelen pillatatban is dolgozok egy « forradalmi » atkacsapda megtervezésén, majd a kivitelezésén, no és természetesen a kipróbálásokban, a működtetésében is részt veszek. A cikk pontosabb tartalmához nem tudok megjegyzéseket fűzni, nem beszélek angolul. Úgy tudom azonban hogy magyar oldalon a méhészeti kutatásokban bennfentes szakemberek már elsajátították az angol nyelvet. Legalábbis akik így, majd elolvassák, ha egyáltalán leközölnéd a honlapodon, akár e jelen üzenettel. Avagy akár le is fordíthatja magyarra valaki önkéntes jó szándékú méhésztárs. Nincs kizárva hogy a cikk tartalma a magyar méhészek, nem utolsó sorban a méhészeti kutatok figyelmét is kiérdemelné.
Továbbra is bátoritó üdvözlettel : Józsi Bácsi Lyon 2016 október .29.

Teljes méretben /Full size image

Hasznos vitaindító a Méhészet szaklapban (08/2016)?

Bencsik JózsefBencsik József
A fölvetett tárgykör, vitaindító , esetenként valóban több mint érdekes, gyakorlat lehet! Valójában nem vitatkozás a fő cél, hanem az olyan elgondolások, tervek, ajánlatok megfontolása, amelyek megvalósítása, valóban érdemlegesnek számíthatnak a méhészeti szakmának. Számos területen kínálkozik, számos alkalom. De igazában nem látjuk azokat, de talán ha többen látjuk, azt a keveset, akkor azt más kép láthatjuk! Magam is mint műkedvelő méhész , régóta morfondírozok a szakma kibontakozásához szükségesnek mutatkozó feltételek megvalósításán. Így ez nem csak a méhek által begyűjtött, elő állított különböző termékek oldalán, de szakmában alkalmazott eszközök, eljárások meg újításában, is. A közelmúltban szerkesztett idevonatkozó írásaim megjelentek francia nyelven, a szaklapokban, de ma is jelen vannak a www.rhone-apiculture.fr honlapon (rubrique : Tribune libre……) többféle témakörben. Közöttük, egyesek, angol fordításban is, még az USA- ban is. De így magyar nyelven is, többek között, 2006 év óta, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon, ma is olvashatóak.
A mézárak jelentős zuhanása a világpiacon, valóban, kínos jövedelem csökkenést okozott a magyar méhészek részére is. A nehézségeket még megtetőzte a méhbetegségek fokozódó terjedése és nem utolsó sorban az egyre csökkenő mézhozam is . Mégis nem így, a különféle másodlagos méhészeti termékek esetében. Közöttük első helyen a minőségi virágporok, ugyancsak , és például a “hydromel” mézes itóka , vagy akár a méhgyanta,. . . esetében is. Márpedig egy méhész akit kizárólag a méz termelése érdekel, az lemond a többi termékből származtatható jövedelemről? Holott, ilyen termékek előállitása végülis méhésznek ténylegesen is, a rendelkezésére állnak, és jelentősen jövedelmezőek is lehetnek .Miközben a fogyasztási igények, a kereslet is jelentősen, emelkednek Az ilyen termékek jó áron értékesülnek, nincs árcsökkenés. Így ez, és pontosan a virágpor esetében is.
Ezúttal a virágpor fogyasztásának növelése érdekében, a “vitaindító” hírekre hivatkozva , 84 évesen megint kezdeményezni szeretnék ! “Egy gondolat bánt engemet,. . . . Ágyban, párnák közt halni meg”: Petőfi Sándor versének nyomán. Elgondolás : A virágport is termelő magyar méhészek alapítanának egy “Virágpor Méhész” társulatot. Majd a társulat a joghurtot gyártó cégekhez fordulna, egy jó illatú “virágpor” ajánlattal: Tegyünk néhány grammnyi súlyú virágport a fogyasztó joghurttal telített tégelyébe! Ezzel az eljárással alaposan megjavíthatnánk a joghurt ízét, illatát, megnövelnénk annak minőségét, természetes vitamin, és energia oldalán is. Felhívni a figyelmet: A méheink közel 80 millió évet megéltek, kizárólag a méz és a virágpor fogyasztásával ! Legyen a virágpor fogyasztása is, népszerű, mint a méz, és lényeges a korszerű fogyasztó szemében is akár a virágporos joghurt rendszeres fogyasztásával. Egy jó hír könnyen elterjedhet. A virágpor, mint egyre keresettebb sikeres táplálék, jó pénzért nagy mennyiségben értékesithető lehet . Így az, előbb a körzet, majd az országos, miért ne EU szinten? Fogyasztása, a nagyközönség növekvő igényei közé sorolható lehet a közeljövőben, mint hatásos egészségvédő, természetes tápanyag . Egyes virágporok illatosabbak mint mások, közöttük egyesek különleges vitaminokat is tartalmaznak. Mi több, mások, akár gyógyászati kezelésre is alkalmasnak bizonyulhatnak. Az újabb kutatások, felfedezések folytán, széles alkalmazási szintre számíthatnak.
Valamikor, több mint 20 évvel ezelőtt magam is próbálkoztam egy úgynevezett “Tiszta Virágpor “ termelésével, mint műkedvelő méhész no persze nem ipari szinten. Sikerült is, egy olyan virágpor elszedőt szerkesztenem, amely önműködően “tiszta” virágport gyűjtött. Ráadásul, kiderült hogy így eljárni lehet, szinte kiméletesen, vagyis a méhcsalád működésének különösebb zavarása nélkül. Az ajánlott megoldásnak volt is sikere. Az eljárás megjelent a méhészeti szaklapokban, és bemutatásra is került, egy francia, országos kongresszuson is. Ha jól emlékszem a szerkezet és az eljárás leírása magyarul is megjelent a www.europaimehesz.atw.hu honlapon is. Mindezek folytán, nem mutatkozott jelentős kibontakozás sem az eljárás sem a virágpor termelése oldalán. Nem véletlenül! A fogyasztó nagyközönség többségének abban az időben, közel 25 évvel ezelőtt, ugyanis, nem volt ilyen termékre különleges igénye. A “környezet rongálódása” ismeretlen volt! Különben is, a nagyfogyasztó közönségnek semmi ismerete a virágpor fogyasztásából származó, előnyös hatásokról. Ismeretterjesztő hirdetmények híjján, így hát sikertelenségre ítélt fogyasztási cikk lett a virágpor nagybani fogyasztásának ügyéből. A “Bio” áruházakban ugyan, még ma is kapható különleges virágpor, de nagyközönség, talán csak néhány % -a vásárol az ilyen áruházakban. Miközben ma, a közönséges joghurt, virágpor nélkül, szinte mindennapi tömegfogyasztási termék l
Márpedig, a virágpor termelő méhészek , komoly jövedelemforrásra számithatnának, amennyiben sikerülne a szuperàruházak, pédául joghurt szolgáltatóit meggyőzni a tiszta, szermentes, virágporral zamatosított, vitaminokkal erősített, tejtermékek szolgáltatásával.
Ez esetben a fogyasztói nagyközönség is meggyőződhet a viràgpor fogyasztásának előnyeiről, legyen az a virágporos joghurttal és azontúll! Mig a magyar méhészek is megtalálnák a szakmabéli és pénzügyi számitásaikat, megélhetésüket. Legyen ezen, elgondolás, ajánlat, “vitaindító”!
Máris föltehető, hogy a mai fogyasztói tömegek felvilágosultsága minden bizonnyal alaposan megváltozott, kiszélesedett, az utóbbi 25 év alatt. Megnövekedettek a fogyasztási cikkek minőség igényei is. Márpedig a virágpor is, a méz is, joggal sorolható, a vitaminokkal telített fogyasztási cikkek közé. A korábbi, és a mai, orvosi tudományos kimutatások is igazolják. Mindezek ellenére a mai szuper áruházak polcain virágporral gazdagitott, nemesített , a tömeges élelmiszer termékek között joghurt nem található.
Az ajánlott elgondolás szerint, eljött az idő, olyan mindennapi méhészeti fogyasztási cikk előállitására, egy újabb eljárási lehetőség , amely a méhészeti szakma megbecsülésére szolgálna. A címkéken világosan hirdetve, kiemelve, a különböző vitaminok jelenléte, azok fogyasztásának előnyeivel. Ilyen termékek előállítása, elsősorban a gyártó és az értékesítő kereskedő közvetlen ügye. De ugyanakkor a méhész ugye is, aki a méhészeti adalékokat termeli. Ésszerűnek, és remek eljárásnak mutatkozna, többek között, például, néhány joghurt gyártó cégnél, feltenni a kérdést : érdekelné-e az iparágat új, egyben értékesebb tejtermék árukat kínálni , mint például a virágporral, mézzel, gazdagitott joghurt ? Az eljárás nem de komoly minőségi előnyökkel szolgálna a fogyasztóknak, egyben a gyártónak is, a kereskedőnek is ? Majd meglátjuk, ha ki próbáltuk ? Nem könnyű dolog megtalálni azt az egyensúlyt amely mindenkit kielégít, a méhészt, a gyártót, a kereskedőt, és a fogyasztót ! De siker esetén mindenki jól járna , és nem utolsó sorban a méhész ! De nem nekik lenne illő, és alkalmatos, megtenni az első lépéseket, ajánlatokat, ez irányban ?
Természetesen szabadon továbbítható, leközölhető !
joseph.bencsik@free.fr 2016 október!

Elképesztő pontosítások az atka irtás körül IV.

Bencsik JózsefElképesztő pontosítások az atka irtás körül IV.
Bencsik József

A tárgyban fogalmazott korábbi írásim (www.europaimehesz.atw.hu ) folytán, újabb kérdések, elgondolások, merültek föl előttem, az atkairtás kérdésében. Időközben a Méhész Újság szeptemberi (2016) számát olvasva kiderült, hogy nem vagyok egyedül a morfondirozásaimmal. Tóth Péter és Lendvai Pál egymást követő írásaikat olvasva, a tárgy minden bizonnyal érdekfeszítőnek mutatkozik, legalábbis méhészeti körökben. Elismerésem a szerzőknek valóban érdemleges hozzájárulás az a tárgy megvilágításához. Nos ha már így, akkor engem is arra bátorít hogy folytassam az idevágó morfondirozásaimat.
Bevezetésül hivatkoznék a tárgyban készült előző írásom, ( Elképesztő pontosítások . . . N3) két utolsó, kis szakaszára is.
Nem kéttséges, egy élő kaptárban megszakítás nélkül folynak jellegzetes értesülések, méghozzá, lényegében, két féle módszerrel : rezgéssel és feromon illatokkal. Közöttük, számos és különleges értesülések is amelyekben, csak egy egy működési ágazat érdekelt. Következés képen, feltehető és nem alaptalanul hogy a gondozó, az etető méhek és gondozott lárvák között is, folynak értesülések, és minden bizonnyal, mindkét módon. Ami viszont meglepő ezen viszonyban, hogy az ilyen tényleges értesülések áramlásának ténye könnyen elkerüli a figyelmet. Így az a föntebb jelzett Méhész Újságban (09/2016) megjelent írásokban is, sem kerültek előtérbe. Márpedig azok rendkivül fontos szerepe, alkalmazása, ténylegesnek bizonyul, a méhek és a lárvák között. Mi sokkal több, ezen értesülési folyamatok tökéletesen és tisztán, az élősködők által is, ismeretesek és állandóan alkalmazásra is kerülnek. Például, az értesüléseik folytán, az élősködők, ott jelentkeznek, oda közelednek, törekednek, ahol a szaporodási feltételeik biztosulnak. Ezek a helyek természetesen elérhetők, és pontosan a beszerzett értesüléseik alapján. Amikor az atkát hordozó, gondozó méhecske azon térség közelébe ér ahol a kifejlődött lárvák élnek, akkor az atka leszáll a hordozójáról. Jó -jó de honnan tudja, hogy itt az idő, le kell szállni ha nem pontosan környezetben hangosan, szagosan áramló értesülésekből? Majd a sejtek szélein közlekedve választhat magának szaporodási szándékához illő, tetszés szerinti lárvát. Olyat amilyent már egy ideje nem táplálnak, alkalmas a belopakodásra, olyant amelyet épp most készülnek a gondozók lefedelezni. No lám ezt is tudnia kell az élősködőnek. Márpedig ilyen értesüléseket csakis és kizárólag maga a befedelezésre váró lárva szolgáltat. No persze ilyen értesülések gondozó személyzetnek szolgálnak, és nem az atkának . No lám ez utóbbiak élősködnek az kaptáron belül áramló értesüléseken, azok alapján is !
Dr Yves le Conte az Avignon-i INRA Intézet igazgatója és méhészeti kutatója megfigyelése, és kisérletezései szerint, a szaporodni kivánó atka, belopakodik a lárva sejtbe, annak lefedelezése előtt csakis, 8 – 2O óra időtartam alatt. Számos és rendkivül alapvető értesülések bizonyulnak ezen ellenőrizhető esetből. Az atka tehát lesen áll a már előzőleg kiválasztott lárvasejt szélén és várja, azt az értesülést, azt az időpontot amely lehetővé teszi a belopakodást. Jó-jó, de először is honnan tudja hogy itt az idő a leselkedésre, most már csak a belopakodás időpontját kell kivárni. Később, rövidesen, a sejt ugyanis, be lesz fedelezve. De korábban nem lehet így eljárniuk, előre belopakodni. Pontosan a sejtben uralkodó atkára elviselhetetlen feltételek következtében. A lárvát ugyanis a gondozók táplálják olyan ragacsos tápanyaggal amitől az élősködők irtóznak, egyenesen undorodnak. Ugyanakkor az élősködők, csakis, és kizárólag a hordozók, avagy a kifejlődött felnőtt lárva vérét szívogatva táplálkoznak. A vérszívó varroa tehát csak akkor bújhat a lárva mellé a sejtbe, amikor a lárva « felnőtt » állapotba került és táplálkozása megszűnt. Nem de ésszerűen alkalmazkodó eljárás ? No persze az élősködő is az élő kaptár értesülési « tengerében » él. Mi sokkal több, képes megérteni, kiszűrni magának azokból a rávonatkozókat. Történik az így, gerjesztett különleges, jellemző rezgések, és feromon illatok segítségével. Nos ezek, az atka rendelkezésére is szolgálnak. Amikor tehát a lárva « fölnőtt » állapotba került, akkor értesíti a gondozó szolgálatot a kialakult helyzetet érő, a felnőttségéről, előbb egy különleges feromon illat kiárasztásával, majd megkülönböztethető rezgéssel. Az élő, felnőtt lárva akkor« kikiabál » egy igen fontos helyzetállapotot : felnőttem, nincs szükségem táplálkozásra , tessék lehet, befedelezni ! Ezt a különleges értesülést már várta és mégis értette a szaporodni kívánkozó atka is. No lám, eljött az idő az atkának is a lárvasejtbe való belopakodásra, a szaporodási folyamat elindítására !
De eljött az idő a méhészeknek is, így a Magyar méhészeknek is, egy olyan atkapusztító megtervezéséhez, megalkotásához amely éppen a kaptártérben áramló értesülések áramlásán alapul. Ilyen megfigyelések, eszközök segítségével ha nem is teljesen de gyökeresen és állandóan és folyamatosan megállítja az atkaszaporodási folyamatot. A kínálkozó lefedelezés előtti igen rövid idő, (8-20 óra) nagyszerű alkalomnak mutatkozna igen hatásos közbelépésre. Történhet az ezúttal, minden kémiai szer alkalmazása nélkül, az évadtól függetlenül, kaptárbontás, a méhcsalád zaklatása nélkül, rendkívül alacsony befektetéssel, egyszeri és mindenkorra vásárolt rezgésgerjesztővel, egyben egy helyzetjelző különleges illatanyag segítségével .
Marad a gyakorlati eszközök, megoldások, kellékek, azok a változatainak, tanulmányozása, kipróbálása. Úgy hallottam, hogy az Avigon-i INRA intézetben már vásárolni lehet olyan illatanyagot, ami minden fedett fiasításra jellemző. Valójában azonban olyan illatanyagra lenne szükség amelyet nem a lefedelezés után lehet észlelni, hanem és pontosan olyat amelyet az érett lárva áraszt a lakó sejtjéből, pontosan még a lefedelezés előtt. Különleges értesülés ami azt jelenti, tessék lehet lefedelezni a sejtemet! Feltehető, egészen bizonyos, mert ésszerű, hogy ezen értesítést megerősíti a lárva különleges rezgésekkel is. Ilyen értesítés, az atkának azt jelenti : itt az idő a belopakodásra. Ésszerűen erre az értesülésre vadászik. Ugyanakkor, pillanatnyilag még nem tudok olyan rezgéskeltő készülék létezéséről a méhészeti kellékek között, amelyek képesek lennének a fedett fiasítás “nótáját”, hangját, rezgéseit “zengedezni”! Márpedig ezek a “nótàk” ismerete, gerjesztése, ugyancsak szükséges lenne egy hathatós atkacsapda elkészítéséhez! A magam részéről máris a fejemben egy elgondolás. Marad a kérdés kit érdekel ma Magyarországon, egy szermentes, olcsó, hathatós szer nélküli atkairtás?
Míg a Nottingham-I Műszaki Egyetemen, ugyancsak kísérleti tervek berendezések készítése kerültek napirendre a közelmúltban. Érdekes, megjegyezni, ugyan csak örvendetes hír, Lendvai Pál Úr tollából, a Méhész Újság 09/09 /16 Oldal 22 : »Célok, Tervek, Lehetőségek » befejező fejezet, amely a céljaival, a terveivel, az utolsó mondatával pontosan egybe esik ezen írás terv ajánlataival.
Ugyancsak szabadon, gátlástalanul, továbbítható!
joseph.bencsik@free.fr 2016 szeptember

A francia méhek soha olyan kevés mézet nem gyűjtöttek mint 2016 évben

Bencsik JózsefBencsik József



Ezen a címen jelent meg a «LE FIGARO » országos napilap 21. oldalán egy írás Augusztus 5- én Eric de la Chesnais tollából. LA FIGAROTanulságos megállapítások, tanulságos írás !

Kivonatos fordítás :
Elrettentő év ! A méhek száma csökkenőben, rossz, késlekedő volt a tavasz, kevesebbet gyűjtöttek a méhek . Soha ilyen hiányos mézszüret nem volt. Tavaly pl. 7-8000 tonna, az idén a fele se ! Jelezte Mr T. Dufresne, maga is profi méhész, és mint a Termés Megfigyelő hálózat elnöke. Állítólag, az eredményekhez hozzájárult a kisebb repce, napraforgó területek is, mer t az ilyen növényterületek mézterméke Franciaországban megfelel az évi termék 2/3- nak. Ezen sajnálatos eredményekhez hozzájárult a rovarirtók, mint a neonikotinoid, és a számos károsító, mint az ázsiai dongó, úgy mint a varroa élősködő tömeges jelenléte . A hiányok orvoslására a méz forgalmazói kénytelenek lesznek behozatalhoz fordulni, akkor amikor a piac növekedése eléri a 3 – 4 % os növekedést mutat , Mr V. Michaud, a legnagyobb EU mézforgalmazó vállalat elnöke szerint. Ugyanakkor a belső mézfogyasztás ¾ része már behozott áru ! Míg a fogyasztói árak emelkedése várható. Ma a méz mint fogyasztási cikk 60 %-ban a szuper áruházak polcáról kerül a fogyasztóhoz, míg ezen arányszám 20% -volt, ez előtt 20 évvel.
Be kell valljam, nem vagyok a « LE FIGARO » országos napilap előfizetője ! Ellenben azt se titkolom, hogy gyakran kapok a méhészettel kapcsolatos , más újságokban megjelent írásokból is, és így ez, nem csak a nemzeti “LE FIGARO”, de pl ”Atlantico” (08/08/16), “Rue 89 Bordeaux”(08/08/ 16) helyi újságok esetében is. . . stb. A kiváltságos helyzetemet, a lányom, Dr .Anna Bencsiknek köszönhetem. Mint az ANSES, egészségfelügyelő EU labohálózat kutató igazgatója Lyonban, szívességből megküldi, részemre a méhészettel kapcsolatos megjelent friss írásokat. Holott a méhészet és a méz , nem tartozik az Ő szakágazati különlegességéhez. Jelenleg kutatásokat végez , a “nano” lemek alkalmazásának hatása, veszélyek, az emberi egészségre, tárgyban. Jelen pillanatban még nem sok köze a méhészethez. De ki tudja, a véleménye szerint a “nano” elemek a közeljövőben kapcsolatba kerülnek a mézzel, a méhészettel is! Azok már most alkalmazásban, például a vetőmagokban, a műtrágyákban, a rovarirtókban, . . . Azokon keresztül minden bizonnyal jelen vannak a mézben is, és sok más élelmiszerben? A következményekről még nem tudni, de jó lesz odafigyelni a méhészeknek is, de nem csak! A mezőgazdasági ágazatokban óriási változások a közeli láthatáron. Azok hatása minden bizonnyal ki fog terjedni a “kétlábú emlősök” körében is! Csak még azt nem tudni hol, mi lesz a “bobo”.
Amennyiben most ezen írással jelentkezek, más okom is van, mint a föntebb jelzett “LE FIGARO” cikk, amelyet a magyar méhészek figyelmébe ajánlanék . Egyben, a “Méhészet “ 2016/08- ben olvastam Dr. Kovács Dezső :”Világjelenségek méhészetünkben” című vitaindító írását. El kell ismerni, meglepőnek találtam több oldalról. A cikk aláírásából nem derül ki, milyen ágazatban tevékenykedik a szerző, melyik egyetemen, mit tanít, mi köze az írónak a méhészethez, a mézkereskedelemhez ? Ugyanakkor elismerést érdemel a szaklap a vitaindítás bátorságáért. Természetesen véleményeket, élénk figyelemmel szeretném kísérni. Számos megjegyzést lehetne fűzni a két oldalas íráshoz. Részemről nem kívánok vitatkozni, már csak azért is, miután semmi képesítésem, sem közöm, a mézkereskedelemhez. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy ma baj van a mézárakkal, Magyarországon. A hírek szerint, a magyar méhész képtelen értékesíteni az idei termékét a tavalyi szinten. Ráadásul, úgy tudott, a begyűjtött méhészeti termékek szintje is jelentősen alacsonyabb a tavalyinál. A magyar szaklapokat is olvasva, azért mégis van valami elképzelésem a magyar méhészet viszonylagos helyzetéről. A mellékelt francia újság cikknek is az lenne rendeltetése hogy egy bepillantást, helyzetképet nyújtson a francia méhészeti viszonyokról, túl a határokon. No persze itt Franciába is, alaposak a méhészeti nehézségek. De talán nekik, a szervezkedés terén, sok előnyük van. Tudni érdemes, hogy ők, két, nagy országos méhésszervezettel rendelkeznek+ országos profi szervet, na és persze ugyancsak, számos, helyi szervezet. Azok egymással nem veszekednek magyarosan, hanem versenyeznek, ki tud többet, és megy az igy az előnyükre, megy az franciásan. Magyarországon úgy tudom csak egy országos szervezet létezik . Nincs versenyfél, nincs, nem lehet veszekedés! Ja kérem ott, az « egypártrendszer » ma is divatban. No persze ilyen megállapításokat nem illő emlegetni Magyarországon, még akkor is, ha a jóindulatú Dr. Kovács Dezső egyetemi tanár a “vitaindító”. Talán még szervezeti, irányelvek, fölújítása, változtatása is szóba kerülnek.
Ma nem a viták felé, inkább a méhészeti kutatások felé irányul a figyelmem. Igy ez a Márton fiammal Nottingham-i Műszaki Egyetemen mint a kis méhesemben Jarniouxban. Ugyanakkor élénken érdekel az Anna lányom “nano” témájú kérdései is . Az eredmények, nemzetközi szinten csillognak. Lásd a beszámolókat az Európai Méhész www.europamehesze.atw.hu honlapon. Annak tevékenységét, persze és természetesen rossz szemmel nézik az “egypártrendszer” hívei! Legyen a honlap becsületére!
Természetesen szabadon továbbítható
joseph.bencsik@free.fr 2016 augusztus
Generálási idő: 0.15 másodperc