Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Irigylésre méltó, méhészeti hírek London-i Botanikus Kertből!

Bencsik JózsefBencsik József

Mint ismeretes, 2015 évben, a Milánó-i világkiállításon, aranydíjat kapott az angol kiállítási csarnok. Maga az építmény, forma, szerkezet, Wolfgang Buttress művész alkotása. Nagy hírnévre tett szert, főleg Angliában, oly annyira, hogy világhírű London-i Botanikus Kert megvásárolta a művet. Mi több, határozott igény mutatkozott a Milánó-i formájában bemutatott kiállítási téma, a méhek, és a méhészet fönntartására, a kutatások további folytatására. Az építkezés ma már szépen előre haladt, Az új tulajdonos, vagyis a Botanikus Kert, ragaszkodott nem csak a méhészeti téma fönntartásához, hanem annak továbbviteléhez is. Az ősidők óta híres London-i Botanikus Kert megbízott felelősei a napokban tartottak értekező gyűlést, a csarnok további rendeltetési tervekről. Részt vettek azon, úgy a politikai felelősök, mint a méhészeti szervezetek képviselői, újságírók, és természetesen a milánói csapat, a tervező, a megvalósító és működtetők részvételével. Mindenki véleményt nyilváníthatott. Nem történt tartózkodó megjegyzés, mindenki jó helyén látta a csarnokot, úgy mint az abban rendezett ugyancsak sikeres méhészeti műsort is. Nagy figyelem kísérte a műsor további folytatására irányuló terveket is. Az elképzelések szerint, kiváló alkalom fog nyílni, a világhírű Botanikus Kert látogatóinak, nem csak a világkiállítás díjnyertes, emlékezetes csarnokát látogatni, hanem a méhészeten belül folyó tudományos fejlődésről is, tudomást szerezni .

Itt fognak folytatódni, a Milánó-ban bemutatásra került méhészeti kutatások. Ugymint “rezgésértesülések a kaptárban”, helyszíni közvetítés az élő kaptárból, műsorok, fényképek, táblázatok. Mi több az angol TV, a BBC is videó folytatásokat tervez. Hatalmas megnyilvánulás ,elsősorban a méhek, a természet védelmének érdekében! Úgy tudott, a méhészeti műsor működni fog függetlenül a méhészszervezetektől! Vajon így lesz ezen megnyilvánulásokból, az angol méhészeti ágazat érdekvédelmi központja is? Még nem tudni. Úgy látszik azonban, hogy a méhek védelme, ma már nem kizárólagosan méhészeti szakérdek, hanem már alapvetően elismert közérdek is, legalábbis Angliában?

No persze jelen volt a gyűlésen, a műalkotás szerzője, Wolfgang Buttress a teljes milánói
csapatával, közöttük, Dr. Bencsik Márton is. Ő volt ugyanis a Milánóban történt méhészeti kiállítás műsor tervezője, szerzője is. De nem csak! Jelen voltak a fővárosi politikai képviselők, környezet védelmezők, a bio egyensúly védelmezők de így nem csak műkedvelők, de még az angol méhészeti szervezetek képviselője Jon Dorat is. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint, nem csak bemutatni, hanem folytatni kell a méhészeti műsort. Azóta, a csarnok közelében máris megtörtént, egy méhes felállítása, néhány élő kaptárral. Azok lesznek fölszerelve a kutatáshoz szükséges berendezésekkel, többek között, és első sorban rezgésmérőkkel. A csarnokban pedig a látogatók szeme láttára, fülei hallatára, állandó helyszíni közvetítés fog folyni, éjjel nappal a kaptártérben élő méhcsaládból. A folyamatok természeten rögzítve, matematikai elemzés alá kerülnek. Míg a látogatók, képernyőkönfigyelhetik a kísérleti folyamatokat, eredményeket. Ugyanakkor felvilágosító táblákon , fényképek segítségével értesülhetnek. Az építkezés befejezése, a megnyitás 2016. június vége!

Az eset végül is ugyancsak elgondolkoztató, többféle méhészeti, és akár gyakorlati szempontból is.Mr. Wofgang, a terv megalkotója, nemzetközi szinten elismert művész, de közel se méhész. Hogyan lett, a Művész úr, a méhek « szeretője »? Hogyan sikerült meggyőznie a megrendelőt, vagyis, az angol királyság politikai kormányát, a méhek világméretű szerepéről, fontosságáról. A kérdés elvégre is lényeges, a Milánó-i világkiállítás témája is rámutat: « A világ táplálása » azon belül a méhek szerepe több mint lényeges: nélkülözhetetlen. A növények megtermékenyítésének szerepe, a
beporzás, nélkülözhetetlennek bizonyul, Mr. Wolfgang, meglàtàsa szerint is. Akkor keresett kapcsolatokat több műkedvelő « méhészklubokkal », mi több a hivatásos « profi » méhészek szövetségével is. Állítólag ösztönszerűen mindenki a saját dicsőségére szerette volna fölhasználni a kapcsolatot. Ugyanakkor szükség mutatkozott egy tudományos közreműködésre is. A méhészeti szervezetek ajánlatára, így esett választása művész úr előtt teljesen ismeretlen, Dr. Bencsik Márton, matematika-fizika tanárra a Nottingham-i Műszaki Egyetemen. Minden bizonnyal nem véletlenül. Végül is, a tanár úr, “a méhek rezgésazonosítása a kaptáron belül “ elért kutatásai, lettek a döntők, legalább is, Mr.Wolfgang megítélése szerint. Többek között, a “ Kirajzás előjelzése rezgésméréssel 12 nappal előre annak bekövetkezése előtt”, nem akármi! De nem csak! A méhcsaládon belül állandóan folyó értesülések, többek között rezgésekkel, ma még szinte teljesen ismeretlenek. Már csak azokbonyolultsága, időrendbeli megosztódása is elképesztő méretűek! Tegyük hozzá a pheromone illatok sokaságát, azok forrása, folyása által terjedő, értesülések sokaságának befolyását. Nem kétséges! Ma még tele ismeretlenséggel!

Végül is, a Milánó-i kiállításon elért nemzetközi siker, fényes eredmények, késztették az új tulajdonost, a méhek, a méhészet bemutatására. Így már szükségesnek bizonyult a méhészeti kutatások folytatása is. Az így kialakult helyzet következtében a gyülekezet előtt is nyilvánvalónak számított, újabb műsortervek méhészeti kutatások fenntartása, megerősítése. Innen a reményteljes eredmények a kilátásban, a közeljövőben!

Jó, jó, de mindezen angol hírek ismerete még nem biztos, hogy beszámíthatók magyar méhészek többségének érdek körébe. Egyesek joggal jegyezhetik meg: “azzal még nem lesz rögvest nagyobb a mézhozam Magyarországon”! Van is az ilyen megjegyzésben valami igazság. Nos ha így, akkor nem kell törődni, mi történik London-ban, akár a szomszéd méhészetében? Érdektelen események, azok követése, fölösleges fáradság? Jöjjenek az angolok hozzánk, méhészetet tanulni! Elvégre is, a büszkélkedők szerint, nem de méhészeti “Nagyhatalom” Magyarország?

A magam részéről, és természetesen, amennyiben a 84. éves életkorom, az egészségem,
megengedi, igyekezni fogok beszámolni a további fejleményekről is. Teszek így évtizedek ota, és közel sem jövedelem húzás jegyében! Legyenek az írásaim hasznosak a figyelmesek számára! Természetesen szabadon továbbithatok!


Joseph.bencsik@free.fr 2016. május

Elképesztő pontosítások az atka irtás körül!

Bencsik JózsefBencsik József

Az « Abeille de France » szaklap 2016/03. szám 35-40. oldalon ! Rövid leírások a különböző szeres kezelések szokásos alkalmazásáról, mint Apivar, Apilifvar, Apiguard, Tymovar, Apistan, Acide oxalik, Tymol, Acide Formique, Coumaphos, azok hatásosságáról, mellékhatásokról, alkalmazási veszélyekről. Végül is 5 oldalas összegező leírás, 1986 - 2016 között történt összesen 7 tudományos közleményre hivatkozik. Borzadalmas bizonyíték: Íme 30 éve továbbra is dühöng a varroa atkajárvány! De van azon keresztül egyre nagyobb mérgezési, és betegségi veszély is! Sehol semmilyen hathatós eljárás a közelben! Létezik ugyan úgynevezett kémiaszerek nélkül elérhető kezelési leírás, de nagy munka és időráfordítási, jövedelem korlátozási áldozatokat követel. Ugyanakkor csak ideig óráig biztosít atkamentességet. Az újrafertőzés veszélye ugyanis teljesen elkerülhetetlen.

Michel Belin beszámolója a vármegyei méhész egyesület gyűlésén átfogó képet nyújt a jelenlegi helyzetről. A megjelent fényképek, valamint a kísérletek 2014/09, a Morvan- St-Brisson parkban készültek. Az írásban felsorolásra kerültek az ismert alkalmazott szerek és azok alkalmazási szokásai.Ezek persze Magyarországon is ismertek, annál is inkább miután a kezelési kellékek is hasonlók, ha nem ugyanazok. Végül, hogyan nyerhetők atkamentes méhcsaládok kémiai kezelés elkerülésével. (39-40 oldalon) Lényege abból a tényből indul ki, amely szerint az atka közel 80 %-ban a here sejtekben szaporodik. Azok időbeli eltávolításával csökkenthető az atkaszaporulat. Majd az írásban sor kerül az úgynevezett ”Auxois” gyakorlat, amelynek lényege, kezdve a család teljes felújításán az összes keret elvételével történik. Majd a család atka fertőtlenítése hagyományos kémiai kezeléssel, új keretek építésével . . . Rendkívül bonyolult, időigényes és költséges eljárás ! A termelői méhészetben figyelemre se méltó, elképzelhetetlen hozzáállás. Esetleg holmiféle 3-4 kaptáros hobby méhész részére elképzelhető módszer.

De van-e valami remény az atka -“átok” föllazítására, megkönnyítésére, megszüntetésére, kémiai közbelépés nélkül? A kérdés továbbra is szinte létkérdés a méhészet mesterségében. Még inkább ha belegondolunk az atka által okozott betegségek sokaságába, súlyosságába. Hogyan megszabadulni ekkora nyomástól, az atkatehertől, a kezelési munkálatoktól, költségektől ?
A “Gondolatok, képzelődések a varroa atka körül” című írásom megjelent 2015/25/12 az
Európai méhész honlapon már olvashatók egyes kérdések az atka tájékozódása körül. Ezúttal a magam részéről, hatalmas előrelépéssel szeretnék gondolkodóba ejteni a magyar méhészeket.Legalábbis azokat, akiket érdekel a téma. Az általános, varroa atka fertőzés kérdése tartozik azonban minden méhész érdekei közé.

Ma, itt, Nyugaton, egyetemi kutatók, intézmények foglalkoznak a varroa kérdéssel. Így azt többek között Dr. Márton Bencsik részéről a Nottingham-i Műszaki egyetemen. Remélhetőleg Magyarországon is folynak ilyen irányú kutatások, csak éppen ritkán olvashatok azokról.

Korábban itt, Yves le Conte, majd Michel Belin jelzett egy különleges felfedezést. Mindketten azt állítják, hogy az élősködő atka csakis alig néhány órával a lárvasejt lefedelezése előtt lopakodik be a kiválasztott sejtbe. Ezen állításaikat tényekkel bizonyítják. Innen az én gondolkodóba esésem oka!

Jó, jó, de honnan tudja az atka pontosan mikor jár le az idő, mikor kell belopakodni a sejtbe ? Feltehető, mi több teljesen bizonyos, az élősködő is teljesen és pontosan értesült. Valójában, maga a “felnőtt “ lárva jelzi az érettségét, a felnőtt korát! Tesz így természetesen nem az atka érdekében, hanem kiszolgáló az etető személyzet részére jelzi, hirdet: ”Felnőttem, nincs szükségem élelemre, nincs szükségem! tessék lehet fedelezni” Ilyen értesüléseket terjeszt maga körül az érett lárva. Ezek alapján jár el az atka is. Pontosan a lárva kifejlődésének megfelelő időben, szinte az utolsó pillanatban, a befedelezést megelőző órákban lép közbe. Most már a kérdés csak az, melyek azok a különleges lárvaérettségi értesülések, hogyan kerülnek azok be a méhcsalád illetékes beosztottjai (az etető a gondozó méhek) köztudatába, no és persze egyben az atka tudatába is. Különleges kritikus pillanatnyi helyzet úgy felnőtt lárvának, mint az atkának! Az élősködő tehát minden bizonnyal képes az érett lárva kikiabált speciális értesüléseit felfogni, megérteni! Olyan, szinte pillanatnyi értesülések, amelyek csakis a fedelezést megelőző órákban alkalmaz az felnőtt lárva. Ezek persze rendkívül fontossággal és pontossággal bírnak úgy a méheknek, mint az atkának. Legalábbis az atka szaporodási műsora is pontosan akkor és azzal kezdődik, akkor kell belopakodnia a felnőtt lárva mellé a sejtbe.

A tapasztalatok szerint az atka szaporodási szakasza pontosan megfelel a méhek szaporodási szakaszának. A méhecske megszületésével lépnek ki az atkák is az életbe! Most már a kérdés csak az, hogyan születnek és hogyan kerülnek forgalomba, köztudatba ilyen különleges értesülések?

Amikor egy méhész vizsgálgatja a fiasításos kereteit, már tapasztalja azok különleges jellegzetes fiasítás illatának zsúfolt tömegét. Ezeket a pheromonokat pontosan a lárvák gyártják. Amikor egy lárva “megérett”akkor kinyújtózkodik. Ezzel az eljárással egyben különös “érettségi” pheromonokat áraszt ki magából. “nem kérek élelmet, tessék lehet lefedelezni a sejtemet “ Ugyanakkor, a kinyújtózkodás folytán megváltozik a hangja, a személyes rezgése, is: “mutál” Ugyanakkor megváltozik az érett lárva testéből kiáramló pheromon illat is. Különleges illat, amely valójában a többi illatokkal keveredve terjeng a kaptárban. Erre az illatra vadászik az atka is! Azokat tehát képes megkülönböztetni, helyhez kötni, majd célszerűen felhasználni. Rendelkezik azonban egy helypontosító többlet értesüléssel is: a érett lárva különleges rezgésével is. Így ér célba hibátlanul, az atka eljárása tévedésmentes. Lesen áll, no persze nem a szemeivel, de más érzékszervekkel, várja a pillanatot, amikor behatolhat az érett fiasításos sejtbe. Yves le Conte, és Michel Belin szerint, a lefedelezés előtt legfeljebb 12-20 óra állnak az atka rendelkezésére ezek az alapvető értesülések.Sorsforduló időszak úgy a lárvának, mint az atkának, Az atka szaporodásának kiinduló pontja! Hogyan eljárni tisztán ez idő alatt, hogyan kisiklatni az atka szaporodási folyamat lejátszódását?

Elindultak a kísérletek is ez irányba, már vannak kész tervek is! A méhek rezgésmérése terén, közel 10 év óta sikeresen folynak a felmérési, azonosító kísérletek Dr Bencsik Márton vezetésével. Történnek azok, úgy Nottinghamban, mint Avigonban de még a kis
méhészetemben Jarniouxban is. Hogyan megtalálni, azonosítani azt a rezgést, és azt a pheromon illatot, amelynek segítségével, nem csak a lárvagondozó méhek, de az atka is pontosan tájékozódik? Ezek segítségével, fölerősítésével, könnyen csapdába ejteni a vérszopó atkát?

Vajon, érdekeltek a magyar méhészek, és szervezeteik, intézményeik is, az ilyen vegyszermentes fáradságkímélő, egészségvédő atkairtó módszerek alkalmazásában? Még nem tudni!

joseph.bencsik@free.fr Lyon 2016 április

Már beindult a 2016-os méhészeti idény ?

Bencsik JózsefBencsik József

Így az a konyhakertemben is, amikor e sorokat írom. 4 darab kísérleti megfigyelésre beállított a kaptár előtt , a földben maradt zeller sorok mellett ások a kertemben. Veteményezési előkészületek. Ugyanakkor az egyik szemem a méheken! Szép időben szinte örömteljes röpködés, de nemcsak! Alig pár méterre, az itatótál szélein, úgy mint a víz tetején lebegő zöld moha tömbökön, szorgalmasan szívják a vízhordók régóta megrekedt vizet. Ugyanakkor kutató méhek földközelben röpködnek szinte az orrom előtt. Nem először látok ilyet. Korábbi írásaimban is emlegettem ilyen megfigyeléseket. Ezúttal is, több méhecskét láttam, a már fölásott rögök között kutatva. Újra gondolkodóba ejtett a látvány. Nincs a rögök között se virág, se víz! Hát akkor mit szaglásznak, mit kutatnak ott a méhék? Dr. Sümegi úr jutott eszembe, aki már arról sokkal többet tud mint magam, nyomorúságos, öreg nyugdíjas építészmérnök. Halvány gőzöm sincs az ásványi anyagokról, míg egy egy méhecske tudása ezen a téren, messze magasan, az enyém fölött! Nem de kétségbe ejtő valóság ? Ilyen tudatlanság ellenére szeretnék méhészkedni? Közben eszembe jutnak fiatalkori észrevételek ezen a téren. Apró gyerekeimmel (5) gyakran mentem, babakocsit tólva , friss tehéntejért, egy gazdaságba, a közelbe. Volt a gazdának, a tehenek mellett, egy szamara és két lova is. A gyerekek kíváncsiságának kielégítése folytán meglátogattuk az istállót is, nem is egyszer. Ott, nem meglepetés, a tehenek, a lovak, a szamár vizelete, a trágyalé, egy kisebb vájatban folyt ki az istálló hátsó udvarába, a szabadba. Hazafelé menet ott mentünk el a külső udvar előtt. Kívül nagy tócsába gyűlve, szinte több százával méhecskék buzgón látogatták, szívogatták a bűzlő, szörnyű büdös folyadékot. Nyugtatom a gyerekeket, ne izguljatok, nem ebből a bűzlő léből készül a méz, de annak készítéséhez, a méheknek ezen lé szürcsölése nélkülözhetetlen! Abban az időben valójában igazi kezdő módon méhészkedtem.

Ma a gyerekek már messze járnak, már dédunokánk is van kettő is. A szőlő – borászatáról hírneves Jarnioux falucskában, nincs már se tehén se ló, se szamár, (kivéve ez utóbbi a “kétlábúak” között, de azokból bőven) bezárt az istálló is. Nincs trágyadomb se, már trágya se. No persze, nem járnak oda a méhek se. A szőlészetből , a borgazdálkodásból élő lakosok több, mint 90 %-a nem dolgozik a mezőgazdaságban. De még azok is, akik megmaradtak a szakmában,nem állatokkal, hanem gépekkel, traktorokkal dolgoznak ! Márpedig azoknak nincs « vizelete » ! Míg a földre kicsöppent nyersolaj, gépolajok se érdeklik a méhéket , nem járnak a gépházakba se a garázsokba ásványi anyagok után kutatni . Végül is ezen valóságból, újabb gondok, keletkeztek a méhészetben ?

A kis kertemben azonban még ma is kézi ásóval folytatom az ásást, miközben továbbra is elmélkedek. Ezek az orrom előtt kutató ménecskék nyilvánvalóan valami ásványi anyagokat keresnek. Nekik az a foglalkozásuk, a hivatásuk! Nem virágport, nem nektárt gyűjtenek! Tehén, szamár pisi híján a frissen fölásott rögökben keresnek ásványi kincseket? Ekkora fáradságos szorgalom láttán már azon morfondírozok, honnan, hogyan szerezzek tehén, ló, szamár, vizeletet, hogyan segítsek,mit tegyek a méhcsaládjaim életének megkönnyítéséhez. Hozzájárulnék-e ezzel, egyben a mézhozam emeléshez? Vajon érdemes lenne kitenni tálcákba, egy-egy állatfajta vizeletéből, már csak azért is hogy megtudnám, melyiket látogatják a méhek szívesebben, a szamárét, vagy a marháét? Avagy vásároljak ásványi anyagokkal dúsított tápanyagot, azzal erősítsem a méhcsaládjaimat? No lám, az okosabbak már így járnak el! Ásványi anyagokkal dúsított élelmet kínálnak a méheknek. Ezzel elkerülik azon méhecskék időveszteségét, fáradozásait, akiknek ilyen szolgálati beosztás jutott. Annyi azonban bizonyos: egyes ásványi anyagok fogyasztása a méhcsalád egészségügyi lét feltételi közé tartozik!

Nos, ha így, akkor, hogyan biztosítani a méhek életéhez szükséges ásványi anyagokat? Se többet, se kevesebbet? Mert ugyebár :” az se jó, ha nagyon jó” szólásmondása volt az öreg, Pista Bácsinak, akitől örököltem az első méhcsaládjaimat; és néhány hasznos tanácsot, 1970. évben. Büszkélkedett nem csak méhei értelmes eljárásaival, de a kutyájáéval is:”az kérem egyedül eszik, egyedül iszik, de csak annyit amennyi kell, se többet, se kevesebbet, ráadásul nem kér WC papírt, egyedül nyalja ki… magának, büszkélkedett így! “ Annyiban igazat adok a Pista Bácsi kutyájának, hogy mindenki úgy törli ki a fenekét ahogy tudja.

Abban az időben, amikor még az apró gyerekeimmel jártam friss tehéntejért a szomszéd mezőgazdászhoz, a gyerekek is láttak az istállóban hatalmas só-tömböt fölkötve a jászol előtt. A gazda asszony mondja a gyerekeknek: Az kérem konyhasó! Akkor nyalja a marha, amikor akarja! Legalábbis akkor, amikor szükségét érzi . Te is csak akkor teszel a levesedbe, amikor úgy érzed sótalan! Magyarázta a gyerekeknek, miközben már a fejőgéppel ügyködött . No lám, a marhák az istállóban ősidők óta, tetszés szerint, ilyen kényelmes módon sózhatták a sózni valóikat. De nem így a méhek? Legalábbis, amióta nincsenek állatok az istállóban, nem folyik onnan az ásványi anyagokkal telített vizelet se. Nos ha így, akkor a méhészek rossz gazdák? Legalábbis, ma sem kaphatok a méhészeti boltokban olyan ásványi anyagokat, amelyeket a kaptár előtt kényelmesen, tetszés szerint nyalhatnának a méhek! Jó, jó, a szaklapokban, számos “erősítő ásványokat ” kínálnak a gyártók, úgy külföldön, mint otthon! Azokat azonban nem tanácsolják tálcákban kirakni kaptár közelbe. Ellenben tanácsos azokat bele keverni a fogyasztó szirupba, na és persze legyen az feltétlen ízletes! Ugyancsak vigyázni, a keverési arányokra, különben a méhek nem fogadják el! De milyen szerencsések a marhák, a méhekhez képest? Ők maguk határozzák el, mikor és milyen ásványi sóra van szükségük, de még azt is tudják, milyen mennyiségben! Vajon, miért ne így lenne ez a méhek esetében is?

Nos akkor, a méherősítő szereket gyártók bizonyára tudják, mit gyártanak? De mi történne akkor, ha a méhész kihelyezne a kaptárjai elé egy tálcát az ajánlott, különböző “erősítő” anyagokkal telítve ? Mennyire, vagy egyáltalán fognak-e a méhek arra rájárni, kóstolgatni? De a kíváncsi, az óvatos méhész még azt is megtehetné , hogy az “erősítő gyártmány ” mellé kitenne egy szamárvizeletes tálcát is ?Akkor látni fogja mit szeretnek jobban a méhei. De a méhek tudni fogják, de még azt is mint a marhák is, mikor elég az erősítőből, amikor a sóból is megárt a sok ! Nem biztos, hogy így ami a méhpatikát illeti. Ezért a keserű, a kellemetlen ízű “gyógyszereket” édes szirupokba keverve etetik a méheikkel . No de “Az se jó, ha nagyon jó” R Pista Bácsi szerint, akinek kutyája is olyan intelligens volt, 1970 óta ma is emlegetem !

Sokan vannak “méhgyógyászok”, akik a méhpatikában , csodaszereket ajánlanak, nem csak a méhek betegségeinek kezeléséhez, de a termelés növesztése érdekében is. Oldalszámra a hirdetések a szaklapokban. Legyen egy példa : a Méhészet 2016 márciusi számának utolsó (48) oldalán 18 gyógyszer, közöttük fél tucat számban csakis gyógyhatású készítmények! Egyben csodaszerek a termelési tevékenység fokozására szolgálnak? Sajnos ezen csodás készítmények között semmi ajánlat méhmérgezések gyógyítására!

joseph.bencsik@free.fr 2016 március

Egy méhészeti homeopátia ?

Bencsik JózsefBencsik József

Egy méhészeti, « Homeopátia » ?
A méhek által átalakított számos méhészeti termék, ősidők óta ismeretes. Ezek ma is közismerten forgalomban vannak, úgy a táplálkozási, mint gyógyászati hasznosságuk folytán. Így például a méz, a virágpor, vagy a méhgyanta (propolyce). Ezen méhészeti termékek alapját a méhek természetes formában találják a környezetükben. De azokat már a begyűjtés alkalmával, előbb minősítik hatásosságaik szerint. Például a virágokon található nektárokat a méhek megválogatják a minőségük, édességtartalmuk, illataik szerint, majd mézzé alakítják, tárolják. Végül is azokat az igényeik, a szükségeik szerint, fölhasználják . Így van ez a környezetben található növényi gyanták esetében is. A méhek megtalálják növényeken kiizzadt, virágbimbókon kifakadó gyantafolyadékokat a minőségeik szerint. A szipókáikkal fölszívják, miközben, a saját nyálaikkal keverik. Majd, azokat haza hordják, szükség szerint szinte azonnal, különféle módon, formában, fölhasználják. Például, a kaptár belső falait bevonják, a repedéseket betömik, a lépkereteket nem csak bevonják, de a fölfüggesztési vállaik mentén alaposan beragasztják. Ily módon a tömegesen fölhasznált gyantákból ugyancsak nagy mértékben és állandóan áramlik, terjed a gyanta Pheromon illata, a kaptártérben.
Következésképpen, az ily módon, a gyantaillatokkal telített térben él a méhcsalád egész éjjel. De így nappal is a fiasítás és a gondozó személyzet részén. Ezen jellegzetes kaptárillatok azonban nem kerültek a kaptártérbe véletlenül , és nem tegnap ! Állítólag így volt ez már közel 80 millió évvel ezelőtt is. Nem hiába a Balt-i tengerparton, gyantába ragadt méheket találtak megkövesedve. De már az emberi őskorban, « Isteni » csodálatos egészségvédő, gyógyító tulajdonságairól volt nevezetes a méhgyanta. Ez a hírnév ma is, egyre inkább terjed. Minden bizonnyal, nem ok nélkül. Lehet, hogy így a méhek között is? Márpedig a méhek, és minden bizonyára, nem légből kapott hírnév szerint alkalmazzák a gyantát és az abból kiáramló pheromone illatokat.
Ma az emberek között is nevezetes ,és terjed a méhgyanta alkalmazása. A korszerű ipar, méhek által begyűjtött gyantát tudományos módon, eszközökkel elemezik, átdolgozzák majd, általában, a legtöbb esetben , leginkább kenőcsök formájában forgalmazzák. Megjegyezhető ugyancsak, hogy a természetes gyantát, más formában ugyan, de a méhek is átdolgozzák, na és persze ugyancsak alkalmazzák, de nem úgy, ahogyan azt a természetben találták . A kaptártér belső felületeit szigorúan « befestik » , kenőcsözik a saját maguk által előkészített, gyártott gyantás kenőccsel. Így ezt a lehető leghamarabb,! De ők, tesznek így, tudományos vizsgálatok nélkül, és minden bizonnyal, nem ok nélkül! A természetben talált és begyűjtött válogatott cikk, a gyanta, közel sem élelmiszer . Mindezek ellenére nagy mennyiségben begyűjtött termék. Ésszerű és tárgyilagos megítélés szerint történik az így tehát, nem energiafogyasztási okokból, mi lehet más mint egészségvédelmi okokból?
Ma már közismert tény : méhgyantából párolgó gázok, illatok nem csak kellemesek, hanem fertőtlenítők is, egyben gyógyító tulajdonságokkal is rendelkeznek. Így a kaptártérben lebegő méhgyanta illatokkal terhelt levegőnek egészségvédő, gyógyító hatást is lehet tulajdonítani. De ma még, számok, tudományos bizonyítékok hiányában a kaptár feromonokat még maguk a méhészek se alkalmazzák legalábbis így a saját egészségük védelme céljából !
Valójában a méhcsalád szokásai szerint, a fiasítás a kaptártér közepén kap elhelyezést. Itt ugyan főleg a fiasítási pheromonok, illatok vannak többségben. Míg, a fiasításon, körös-körül, teljes mértékben a méhgyanta pheromonjai bőségesen uralkodnak. Íly módon, a fiasítás, szinte egy védő elszigetelt légtömegben nevelkedik. Esetleges fertőzési veszélyek ebben térben szinte teljesen kizárva. Hatalmas egészségvédő illatburkolat garantálja a fiasítás egészségét. Ugyanakkor védi a fiasítás szolgálat egyedeit is. De nem csak, hanem védi mindazok egészségét is akik a kaptártérben foglalatoskodnak. Közöttük azok is, akik pontosan gyanta gyűjteménnyel, nektárral, virágporral, ivóvízzel kívülről érkeznek ! A kaptártérbe érkezve, a pheromonok hatására szinte fertőtlenítődnek ők is.igy ez minden zümmögő méhcsalád esetében, kivétel nélkül és sok tíz millió év óta. Történik az a mai méhészek szeme láttára. Valahányszor kaptárt bontanak, ömlik a méhgyanta illat ! A méhésznek eszébe se jut, föl se teszik a legfontosabb kérdést : miért így ez, és mi haszna ?
Ha így igaz, akkor . . . ?
Tegyük fel, hogy a méhgyanta illatokkal telített légtér az egészségvédelem terén nyert előnyök a méhcsaládban igazoltak. Ebben az esetben az is feltehető, hogy ugyanazon jelenség érvényben van más élőlények, az emberek esetében is. Nos ha így, akkor több mint érdemes lenne olyan helységeket szobákat építeni, előkészíteni, amelyek légterében a méhgyanta pheromon illat uralkodik. A szobák falait, plafonját, bevonni, befesteni vékony méhgyanta oldattal , időnként többször is. Legyenek az ilyen helységek előszeretettel használva, abban aludni, de akár élni is. Elvégre is az egészséges embereknek is jobb, biztonságosabb, egészség védett légkörben élni !
Állítólag, szlovén méhészek, ilyen irányú próbálkozásairól is lehet hallani. Vendégszobákat rendeztek be a kaptárjaik fölött! Mi méhészek is, a lakásunkban élhetnénk ilyen, de még sokkal jobb egészségi körülmények között ! Mennyivel inkább így lenne , abban az esetben amikor a szoba falai, plafonja is méhgyantás falaiból is kaptárillatok áramlanak bőségesen ? Érdemleges tanulságok is származhatnának az ilyen gyakorlatból! Ilyen berendezett szobákban, könnyebb a lélegzés, nyugodtabb, mélyebb az álom, hatásosabb a pihenés , egészségesebbek az életkörülmények .Míg a mai korszerű ember világában, szinte csakis a ragályos betegségek kórházában szokásos, egészségvédő fertőtlenítő elővigyázatosságok alkalmazása a légtérben. Számtalan mesterséges, fertőtlenítő kémiai termék a használatban ; közöttük egyesek akár maguk is veszélyesek, de hol a méhgyanta ? Holott, ezzel a méhek által előállított, természetes anyaggal, rendkívül hatásos egészségvédelem nyerhető ! De nem csak a kórházakban, de az otthonokban is így lenne, de senki figyelmet nem szentel ilyen lehetőségekre ! Még csak a méhészek között se, magam is így! Holott, nálunk méhgyantából nincs hiány, ráadásul nem kerül semmibe ! De nem csak elismerni, hanem alkalmazni is ésszerűnek, rendkívül hasznosnak mutatkozna. Ha így ez a kaptártérben, de hogyan a hálószobánkban?
A magam részéről máris lenne egy elgondolásom! A használatban lévő kaptárjaimat átlag 2- 3 évenként leváltom. A vastag gyantát lekaparom, majd a kaptár belső falait gázlámpával kiégetem. No persze a külső falait is, de azokat csak 15 évenként. Remekül tartósít, vannak 30 – 40 éves kaptárjaim tökéletes állapotban! Csodálatosan bódító illatokkal telített ilyenkor a műhely. De miért ne abból a hálószobámban is? 84 évesen, ma már kevesebbet, és rosszul, álmatlanul alszok, hamar kifáradok! Fennmaradt kaparék méhgyantám egy bádogból kaptárfedél tálcába gyűjtöm. Hogyan kihasználni azt a saját egészségem védelme érdekében? 1. Elgondolás: a méhgyanta tálcát kicsit felmelegítve, erős kaptár illatok szabadulnak föl. Akkor azt lefekvés előtt az ágyam alá csúsztatom!
No persze sok más elgondolást is érdemes lenne fölvetni, képzelődni. A méhész is ajánlhatja “kaptárillatosított” vendégszobáit előnyösen. Mi több a vendégfogadók, a hotelek is így! Ez utóbbi esetben rövid időn belül világméretű jó hírnév származhat. Különösen így, ha tudományos kísérletekkel is kimutatható lenne a kaptárillatok alkalmazásainak előnyei! Íme máris egy felhívás a kutatók, a szakintézményeik, figyelmébe. Siker esetén a méhgyanta feromonok, akár kórházi alkalmazására is sor kerülhet Következmények : Nem csak egészségvédelem, de a magyar méhészeti ágazat foglalkozottságának nagyméretű növekedése, más foglalkozási ágazatokra várható kiterjedése. Nem utolsó sorban érdemleges méhészeti többlet jövedelmi forrás lehet!
Joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2016 február 18

Méhészeti kutatások, közvetlen EU pénzeléssel?

Bencsik JózsefBencsik József

Egy megtörtént esettel szeretnék figyelmet kelteni, egy olyan EU támogatási lehetőségre, amely független az országos, nemzeti támogatásoktól, minden belső érdek befolyástól . Köztudott,Magyarországon is divat a megvesztegetéssel nyert előnyök, szinte a tevékenység minden ágazatában. Így, ez minden valószínűség szerint a méhészetben is, akár a támogatások kiosztása oldalán is, de nemcsak. Egy méhész barátom, valós, évtizedek óta működő megvesztegetési rendszert alakított ki maga körül. Több, mint 20 éve, a méhészeti vándorlásai elvégzéséhez, vásárolt egy teherautót. Jó, jó, de mit csinálsz vele amikor nem vándorolsz? Nem gond! Bérbe fuvarozok vele.Akkor kapok megrendelést, amikor akarok, azzal a feltétellel, hogy a számla bizonyos százalékát, készpénzben, számla nélkül visszafizetem a megrendeléssel megbízott személynek. Na így aztán, nem véletlen, ha a kutatási támogatások is, de nem csak azok is, íly módon voltak, lesznek, odaítélve ! Szerencsére, állítólag, nem így Bruxelles-ben az EU-ban. Ott állítólag oda figyelnek, no meg egymásra is.De Magyarországon kifigyel oda? Nem tartozik a gondok közé.

De azért lássunk egy igazi átélt, szavatolt, vesztegetés mentes , EU támogatási történetet, röviden, néhány sorban! Kezdődött a méhészeti tanyámon 2007. év nyarán. Márton fiam, a Nottinhham-i Műszaki Egyetem Matematika-fizika tanára, 2 hét szabadságra, a családjával jött hozzám, látogató vendégségbe. Jó magam, mint nyugdíjas, a nyár folyamán, már évek óta, kertészkedek és méhészkedek is, egy Beaujolais kis faluban. A fiam, akkor egy rezgésérzékelőt hozott magával, az egyetemről. Ezzel akart örömet szerezni a méhészeti mesterkedéseimben. No akkor, nosza rajta, próbáljuk ki ! 4 kaptár tele méhekkel, az a kerti műhelyem ablaka alatt !

Már az első kísérletek is remekül sikerültek. A fizika-matematika egyetemi tanár úrnak is nagyon tetszett. A megítélése szerint, nemzetközi figyelmet is megérdemel. Nem sokára, meg is jelent az eredményekről egy tudományos írás is. (Lásd az Akkor ajánlkozott bemutatóra a Monpellier-ben tartandó « Apimondia » nemzetközi méhészeti, világ kongresszus rendezvényre 2009-ben. Ajánlatát habozás nélkül elfogadták, majd az elhangzott értekezlet a várt sikerekkel zárult. Ott akkor, Magyar oldalon figyelemre se volt érdemes. Később, a Nottingham–i Egyetem biztatására, további kísérletek betervezésére került sor, ezúttal már nem csak Jarnioux-ban, hanem az egyetemen is. A kutatási tervek végrehajtása azonban rendkívül költségesnek mutatkozott. Akkor az Egyetemen, egy újabb kezdeményezésére került sor. Egy olyan kutatási tervműsort készít és vált szükségessé, amely megfelelt az EU nemzetközi kutatási műsortervek támogatási feltételeinek. Közöttük első helyen egy olyan nemzetközi kutató , és vállalkozási érdekcsoport összeállítása vált szükségessé, amely minél több, EU ország részvételével valósulna meg. Így került sor, egy EU nemzetközi « konzorcium » megalakítására. Úgy tudott már az első bemutatkozáskor megnyerte az EU illetékes bizottság meggyőződését. No persze nem véletlenül! Előzőleg már tudományos közlemény formában is megjelent egy tudományos tanulmány.

Végül is sikerült kutatókat, vállalkozókat találni, angol, német, francia, belga és még magyar kutatok (Szombathy Csaba, telekommunikáció) és vállalkozók oldalán is. A csoport pályázata két éves határidővel , végül is 1,4 millió € támogatást kapott. Azóta, a kutatások sikeresen befejeződtek. A kutatási műsorterv végrehajtása zökkenőmentesen, a kiírt szabályok szerint, szigorú felügyelettel került végrehajtásra . Majd a Milánó-i világkiállításon 2015-ben került bemutatása nagy sikerrel, aranydíjat kapott! A találmány letétben, a leírás is nyilvánosságra kerülhetett. Sajnos a két kisvállalkozó, a német Kapaz , és az angol, Arnia kaptármérleg gyártó « konzorcium » tagoknak még nem sikerült közös nevezőre jutni a találmány kihasználásához. E tény se véletlen. Nem hiába mindketten annak, teljes és kizárólagos kihasználását szeretné megszerezni. A tulajdonos, vagyis a « konzorcium », a két kaptármérleg gyártó, közös megállapodása hiányában, 2016. március 31. határidővel, fenntartotta a találmány kihasználási jogát! Ezen határidőn túl, bárki EU országban, tárgyalhat a kihasználás ügyében, legyen az Magyarországon.

No persze a magyar kutatóknak is joga van így eljárni Bruxelles-ben. Készítsenek elfogadható kutatási tervpályázatokat, szövetkezzenek EU nemzetközi oldalon, igényeljenek a pályázat magasságához illő támogatást. Úgy tudott a nemzetközi EU bizottság szigorú feltételei ellenére is komoly siker várható amennyiben , a kutatás tárgya, és hasznossága is kimutatható. Tudtommal Magyarországon is vannak a méhészetben is tudományos intézmények, egyetemek, dolgoznak ott is kutatók és folynak ott is kísérletek. A magyar szaklapokban sajnos több mint ritkán olvashatók írások, a méhészeti kutatásokról. Nem így külföldön: http://www.scoop.it/t/la-recherche-en-apiculture,-rol, avagy például! http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926

Magam ugyan többször próbálkoztam, úgy a hivatalos szerveknél (VM, NAK, OMME szaklapok), kutatási tervekről ajánlatokkal jelentkezni, mindhiába. Történt az így már a rajzáselőjelzésről is. Legutóbb a “ki-bejáró méhszámoló” . . . a méhlegelő felügyeletről . . . Igaz ugyan az ajánlataim, egyedül az alig olvasott (30?), europaimehesz.atw.hu honlapon jelennek meg. Talán e tény se véletlen? Az egyetlen eszköz, ahol díjtalanul megjelenhetnek magamféle “szökevény”-nek tartott, a magyar méhészeti ügyekbe jogtalanul beavatkozó írások. Miközben , az egyik, országos szaklap, egy korábbi alkalommal (08/11/10) egy féloldalas írásajánlatom leközléséért, akkori, 180 ezer Ft befizetése ellenében, írásban ajánlkozott.

Most, újra, és díjtalanul, egy újabb kutatási tervről árulkodnék röviden! Tettem így már korábban is? Minden bizonnyal, megint illetlen beavatkozás lesz az is, a magyar méhészeti szakma dolgaiba?

Varroa atkairtás nagyban, kémiai vegyszer, és kaptárnyitás nélkül!

Sajnos a gyakorlatban az ilyen és hasonló kutatások, magyar oldalon, szinte teljesen érdektelennek bizonyulnak, úgy a méhészeti szakkörökben mint a szakmai tisztviselőség oldalán. Lásd a “Rajzáselőjelzés rezgésméréssel, kaptárnyitás nélkül” esetét! A gyakorlat szerint, így ez évtizedek óta! Jelentéktelen gondok, senkinek nem gondja! Ugyanakkor, rendkívül súlyos arányban, egyre inkább csökkenőben az egy kaptárra eső termékhozam. Ezzel egy időben,a mezőgazdaság iparosodása, a környezet rombolódása, a rovarirtók tömeges alkalmazása folytán, nagyarányú méhpusztulások a soron. Súlyos méhbetegségek, is megjelentek. Járványok, költés rothadás, nem volt elég, jött a halálosan károsító atka zúdulás a méhcsaládokra . Ezek után, most már, nem csak a méhészeti ágazat fog sínylődni, de a környezet egyensúlya ugyancsak fölborulva. A beporzás, a megtermékenyítés hiányában, súlyos társadalmi gondok várnak a lakosságra. A méhek pusztulóban, megszűnik a méhészeti és az ágazati tevékenység. Tessék úgy tenni, hogy ne így legyen

Tessék emlegetni , illetékes helyeken, a közvélemény, sajtó, a politika, a TV, az újságírás, oldalán is.
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2016 január

Gondolatok, képzelődések, a varroa atka körül?

Bencsik JózsefBencsik József
Valamikor 1983-ban találkoztam először a V atkával. Az első években, védekezés érdekében, az úgynevezett Thymol illatosító alkalmazását ajánlották. Ment is az néhány éven keresztül aztán elöntött az atkaözön. Tart az még ma is szinte világ szerte. Aztán jöttek a vegyszerek alkalmazása tucatjával . Pusztultak is az atkák, de szenvedtek a méhek is. Hogyan elviselni annyiféle zavarokat, méheket is kínzó szereket? Több, mint 30 év óta, ma is így? Maradhat ez így továbbra is? Holott ma, újabb eszközökkel, újabb, hatásosabb módszerek alkalmazására nyílnak lehetőségek. Lássunk példának: ma rezgésméréssel kimutatható a rajzás bekövetkezése 10-12 nappal előre, szinte teljes biztonsággal. Mindez kaptárnyitás nélkül! Lásd a Nottingham-i Műszaki Egyetem, matematika fizika tanárának, Martin Bencsik tudományos közleményét
,http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926
Mi több, matematikai elemzés segítségével kimutathatók a rajzási előkészületek is akár 30 nappal előre. Annak valódi bekövetkezése azonban bizonytalan (60%?) a feltételek, a körülmények alakulása függvényében. Ilyen és hasonló rezgésmérési módszerek alkalmazása manapság már nem újság. Az emberi ténykedések számtalan ágazatában divatban. Miért ne lenne az ugyancsak hatásos az atka elleni küzdelemben? Fő kérdés, hogyan? Ezen a kérdésen múlik a siker, álmodni, képzelődni, terveket készíteni szabad! Bekapcsoljuk a rajzás előjelzési rezgésmérőnket, megtudni van-e rajzásveszély és milyen határidővel, ezzel egy időben ugyanazon rezgés berendezéssel elindulna egy különleges atka csapdába csalogató rezgéshullám sorozat is a kaptárban. Másnap a méhész kihúzza a család alá helyezett tálcát, a lehullott atkák számából meg tudja állapítani az atkafertőzöttséget, vagy annak hiányában az atkamentességet? Mindez kaptárnyitás, és a méhek háborgatása nélkül! Szépet álmodni szabad és kellemes is.
Sajnos a valóság sokkal bonyolultabb .Hogyan ismeri föl a varroa egy méh közelségét, helyzetét a térben? Egyesek szerint, először is a zümmögéséből, amelyet nem csak a szárnyaival gerjeszt, de a testében keletkező rezgésekből is . Ugyanakkor, a méhecske is úgy, mint sok más élőlény, a testéből különös méhillatokat sugároz a környezetében. Értesülések, amelyek segítségével az atka pontosan tájékozódik a környezetében. De még tökéletesebben is! Válogathat is a méhek között mielőtt fölpattanna annak a méhecskének hátára, amely pontosan közlekedik és nem távolodik az atka célja irányába, vagyis nyitott fiasítás felé. Ezek az méhegyedek, vagyis lárvagondozók, foglalkoznak a fiasítás nevelésével, miközben a tevékenységük folyamán rájuk ragad a munka körük , vagyis a fiasítás illata. Ezt az illatot képes azonosítani az atka és annak segítségével pontosan előbb, utóbb célba ér. No persze, azért adódnak nehézségek is ! Amikor át kell szállni egy másik szállítóra Hogyan történhet az ésszerűen? A léputcákban közlekedve a méhek egymás háta szinte súrlódási közelségbe mozognak. Így nem nehéz szállító méhecskét választani, a hátára szinte átpattanni. Minden esetben így eljárni sokkal hatásosabb, mint lemászni a szállító méhecskéről, mászkálni a földön, majd fölmászni egy másik szállítóra. Most tegyük fel, hogy a szállító megérkezett a cél helyszínére. A fiasítás gondozó méhecske pedig a lépek felszíni szélein közlekedve keresi azt a sejtet, amelyben található lárvának pontosan szolgálatra van szüksége .Itt most újabb pontosításra is szükség mutatkozna?
Honnan tudja a szolgálatban lévő, táplálással, gondozással megbízott méhecske, melyik lárvának, milyen szolgálatra van szüksége, melyik lárva éhezik, melyik fuldoklik a tápanyagban? Méhészszemmel láthatóan, amikor megvizsgálunk egy fiasításos keretet, minden azonos körű sejtben egyforma a gondozás szintet látunk. Vajon lenne a kaptárban valami demokratikus termékmegosztás a lárvák oldalán is? Föltalálták volna, és alkalmazzák a tökéletes, egyenletes , állandó termékmegosztást? Minden esetre nem így a “kétlábú emlősöknél”? Nem könnyű ésszerű magyarázattal szolgálni! A gondozó méhecske, a lárva sejtek felső peremein közlekedve, megállapítja, hol a szükséglet! Miközben a hátán hordozott élősködő már akkor tökéletesen célba érkezett, amikor ez a gondnok méhecske , elkezdett keresgélni fiasításos sejtek peremén. Talán az atka is így? Célba érkezett, és leugrik a nyeregből ! A sejtfalak peremén közlekedve maga is válogatni indul? Melyik az a lárva, amelyik legjobban megfelel a varroa szaporodás időbeosztásának? Beszállni csakis olyan sejtbe, amelyben a lárva kifejlődésének időszakasza megfelel az élősködő varroa atka szaporodási időbeosztásnak is. Ugyanakkor igyekszik elkerülni azokat a sejteket, amelyekben már van atkapete, atkafiasítás?
Pillanatnyilag még nem volt alkalmam olyan videó felvételeket látni, amelyek ilyen folyamatokról készültek. De van rá remény, amikor már az orvostudomány , már élőben alkalmaz videofelvételeket akár az emberi szervekből akár az agyból. Vannak-e biztos rezgésjelek, pheromonok, titkos rezgések amelyek hatására a varroa a rossz út, a vesztés útjára tévedve, kipusztul? Annyi bizonyos: a méhek lárvái is képesek rezgésjeleket leadni, de talán még felvenni is, legyen az akár a lefedelezett sejtekben. Kísérletekkel is könnyen bizonyítható: Néhány lefedelezett fiasításos sejtet kivágunk, majd egy órára mélyhűtőbe megfagyasztjuk. Majd a kaptárba visszahelyezve, két nap alatt, a méhek fölbontják, a lefedett sejteket és kitakarítják, kihordják a hullákat. A méhek tehát fölismerik, vagyis hallják a rezgéseket, a zárt sejtfalakon keresztül is Nem véletlenül történik az így! A halott lárvák nem sugároznak rezgéseket! Ezen tagadhatatlan valóság alapján járnak el? Jó, jó, most már csak azt volna jó tudni, mikor kezdődtek ezek az életjelek, a lárvák rezgésjelei? Feltehető, hogy a születéssel.? Így, már valószínű, hogy a lárva növekedésével, a rezgések is növekednek ? Mi több, ezek alapján a lárva által sugárzott rezgések erősségéből a lárva életkora is meghatározott lenne? Nagyon is meglehet, hogy a lárvákat gondozó méhek is így értesülnek, amikor az eljött időben lezárják a lárvasejteket? Ily módon, akár a szaporodni szándékozó varroa is tájékozott a fiasítás életkoráról? Azt a méhlárvát válassza, amelyik biztonságos kifejlődést biztosít a leszármazottainak.
Fennmarad a nagy kérdés: Ilyen körülmények között, hogyan közbelépni a varroa atka ritkítására, és miért ne annak teljes kipusztítására? Annyi azonban bizonyos semmi esetre sem kémikus közbelépésekkel! Azokból volt elég több, mint 30 éven keresztül, teljesen eredménytelenül . Marad a rezgésazonosítás , azon keresztül kisiklatni az atkát a természetes vágányból, a halálos szakadékba! No persze meglehet, hogy szokás szerint a hivatalos magyar méhészeti körökben, szaklapokban az ilyen kérdések érdektelenek, föl se merülnek. De talán nem így a felső, kutató szellemű rétegében. Majd meglátjuk, a vak is úgy mondja!
Joseph.bencsik@free.fr Lyon 2015 december.

Márton méhészeti (rajzás előjelzési) tudományos írása visszahatást váltott ki a ...

Bencsik József Bencsik József

A Márton méhészeti (rajzás előjelzési) tudományos írása visszahatást váltott ki a Nemzetközi (EU) Professionális Méhészeti Szövetségben is.
Tudtommal Magyarországon is létezik egy « Professionális » méhészegyesület. Lehetséges lenne , hogy őket is érdekelnének, mi hogyan történik nemzetközi téren, ilyen és hasonló professionális értesülések ?
Természetesen továbbíthatod nekik a Márton alábbi üzenetét, úgy ahogy van. Talán számukra, esetleg érdemlegesek lennének ilyen értesülések!
Évtizedes tapasztalatok szerint nem így a Magyar szaklapokban, szakkörökben. A Márton fiam méhészeti kutatásairól évek óta beszámolok az “Európai Méhész” honlapon. A megjelent ez irányú értesülések által kiváltott visszahatások hiánya, teljes érdektelenséget igazolnak. Elvégre is ők tudják mi az ami nekik érdemleges és mi az ami érdektelen?
Mialatt “ Nyugaton” az ilyen és hasonló híreket, értesüléseket, szinte vadásszák az intézmények, Így például az ITSAP és ADA France (lehetne ADA Hongrie is!) EU intézmény. Az “ADAPRO LR “ professionális méhészeti Társulat a Méhészet Kibontakoztatására alapított Web Revue, amelynek rendeltetése a méhészeti, időszerű értesülések terjesztése. Megtalálható azon a web oldalon sok más éremlegesnél érdemlegesebb, szakmát érintő közlemény is! Ja kérem, ott az felelősök, az intézmények, nem hátráltatnak, hanem előre bátorítanak, segítenek, figyelik, mi történik a szakmai kutatások területén nem csak EU oldalon.
Ugyanakkor magas érdemelismerést jár az “Európai Méhész” honlapnak; egyetlen amely egyetlen mindig a nyitottságával tündökölt, bármilyen kérdésben.
Ez az üzenetet természetesen megküldhető a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületéhez
Bátorító üdvözlettel: Józsi Bácsi Lyon 2015 december .3.

Tu trouveras un petit bout de notre article, traduit en francais, repris par l’organisation ‘Association de développement de l'apiculture pro’, ici :<<< Prossionalis Méhészet Kibontakoztatàsànak Egyesulete

Link 1

et la :

Link 2

A Méhészújság, 2015/11 számában,a Destruktor atka irtóhoz fűzött írás késztetett a visszahatásra

Bencsik JózsefBencsik József

A Méhészújság, 2015/11 számában, a « Destruktor » atka irtóhoz fűzött írás késztetett a visszahatásra. Valóban, a varroa atka ellen, világszerte folyik a küzdelem. Bevallom, az írásában található, rendkívül rangos és tanulságos megállapítások olvasására ritkán adódik alkalom. Mind amellett és valójában, jelen pillanatban nincsenek hírek olyan atkairtó módszerekről, amelyek elkerülnék a kémikus beavatkozást, amelyek segítségével, elkerülhető lenne a méhcsalád életének zaklatása is.
A téma, nálam is napirendre került, amióta a Márton fiam a Nottingham-i Műszaki Egyetem matematika fizika tanárát sikerült meg győznöm a méhészet terén kínálkozó, és rendkívül gazdag kutatási alkalmakról. Ezek között számosak azok, amelyek időközben, rezgésméréssel, több mint sikeresen, megvalósultak. A kezdet, történt, 2008 nyarán. Azóta sok víz lefolyt a Dunán de a Rhon-on is !
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926
Most, ugyancsak a rezgésmérési módszer segítségével szeretnénk, kémiamentes atkairtó módszert találni. Éppen most olvastam a Méhészet 2015/11 oldal 27, ugyancsak igényelhetők kutatási támogatások. Feltehetően magyar oldalon is léteznek kutatok, és kutatási tervek is. Elképzelhetően a “Destruktor” rovarirtó tervek megvalósulása is ily módon került megvalósulásra ?

Egy másik elgondolás szerint a ki-be járó méhek számolásával érdemleges röpterület felügyelet nyerhető! Az eljárás kezdeti, próba beindításához nem csak kutatókra, de szélesebb körű módszer próba beállítókra, számítástechnikai szakértőkre, és megfigyelőkre is szükség mutatkozik.

Kérdés: Vajon érdemes lenne kapcsolatokat keresni, teremteni, a varroa atka ellen ténykedő, módszer kutatok, úgy mint a röpterület felügyelők kezelői, kisérletezői között magyar oldalon ?

A korábbi (2011-12) hasonló kutatás közreműködési ajánlataim érdektelenek bizonyultak úgy az OMME -ben, mint VM, és a NAK -ban, ugyanakkor így a magyar szaklapokban is!!

Tisztelettel: Bencsik József Lyon, 2015 november 24

Nemrég kapott kapcsolatkeresés !

Bencsik JózsefBencsik József


Tisztelt Bencsik Úr!

K. . . . Tibor vagyok Magyarország egyik kis Fejér megyei településéről(a cecei paprika talán mond Önnek valami. Már nem termesztik és nem is ismerik a helyiek zöme sem. Fehér paprika, jól szállítható volt.)
54 éves vagyok és Dr. Deák Gáborral (5 éve) történő beszélgetés után döntöttem el, hogy méheket tartok .>Bencsik József
<< Azért írom, hogy tartok mert látom, ahogy én csinálom még nagyon messze van a méhész és méhtenyésztő általam is elvárt fogalmától.
Végzettségem agrármérnök, de a szakmában csak nagyon rövid ideig dolgoztam.
Az indulás- Deák Úr beszélgetése után természetesen- tamási rakodó és ma is az.Keretméret 1/2 NB.(Jelenleg ennek főleg a fészekben való alkalmazása átgondolás alatt van)
A hazai méhészeti szakirodalom kevés (bár már 3 méhészeti periodika is van), a méhészeti szakkönyvek meg (szerintem a 20 esetenként még a régebbi idők állapotait és mérési adatait rögzíti.Őrösi Pál a magyar méhészek bibliájának tekintett 1955-ben kiadott Méhek között című könyvében nem is tesz említést- mert Magyarországon ekkor még nem volt-a varroa atkáról.Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület/OMME/ Méhegészségügyi ismeretek című kiadványaiban egy az európai Unióban tiltott hatóanyag-amitráz- felhasználás módjára tesz javaslatot és a leghatékonyabb módszernek tekinti.(Tac-tic olajos rajzlapon felitatva és behelyezve a kaptárba ismétléssel.)Hogy a méltán világhírű magyar mézben előbb vagy utóbb megjelenik a hatóanyag az nyilvánvaló és a rezisztencia kialakul az atkánál az is nyilvánvaló és a méhcsaládok fognak elpusztulni az is nyilvánvaló.>Bencsik József <<
Ezen kitérőt csak azért írtam, hogy rávilágítsak, hogy Magyarországon nem könnyű és egyre nehezebb lesz a méhtartók helyzete és más módszereket is ki kell próbálni és alkalmazni, hogy gazdaságos legyen a méhészet mint gazdasági tevékenység.

>Bencsik József
<<<én is így gondolom, sajnos innen messziről is úgy látom, nem ilyen gondok vezérlik a hivatalos helyeket
Én ennek egyik módját a mézen , mint a magyarországi méhészek döntő hányadában alkalmazott alapvető méhészeti termék, kiterjesztésében vélem felfedezni.Virágpor, propolisz és pempő termelés.<<< + hozzátenném még « hydromel itóka , mindezbio természetes módon!
Az interneten böngészve így jutottam el Önhöz mint egy egyedi virágporszedő eszköz megalkotójához és alkalmazójához.A Biokutúra újságban még olvastam az Ön méhészeti cikkeit, de akkor még nem foglalkoztam a méhészettel.
>Bencsik József
<<< a «www.europaimehesz.atw.hu » honlapon közel 10 éve jelennek meg az írásaim. A Méhészet és a Méhészújság elzárkózik az írásaim leközlésétől. Sok esetben ugyanis, a szerkesztőség számára elviselhetetlen megállapítások kerülnének nyilvánosságra. A harmadik szaklapról semmit nem tudok. Lehet hogy, ok is rettegnek a “rázós” megállapításaimtól. Nem véletlenül azok minden bizonnyal megfelelnek egy valóságnak, tehát nem lehet azokat megcáfolni, se ellentmondani. Míg a Biokultura szaklapban többször jelentkeztem írásaimmal, majd egy alkalommal egy írásomat teljesen fölforgatva a véleményem megkérdezése nélkül leközölték. Azóta se ajánlkozok ott, azt írnak amit akarnak de ne az én nevemben!

Kérem írja meg tapasztalatait és szeretném ha elküldené ezen virágporszedő méreteit és rajzát.<<
A méhészettel kapcsolatban bármilyen tapasztalatát szívesen fogadom, mert hiszem, hogy a méhészet egy életen át tartó tanulási folyamat és azt életünk végén csak abba hagyjuk.Soha nem mondhatjuk el, hogy mi már megtanultuk, mert változik a világ és vele természetszerűen a méhtartási és-tenyésztési feltételek is.>Bencsik József
<< nem elegendők a biztonságos belevágáshoz Magam 45 év óta méhészkedek. Valamikor 30-40 ma, már csak 10 (Dadant homloklyukas kaptárral, műkedvelő, kíváncsiskodó kutató módszerekkel a lehető legjobb ”bio” módon. Francia nyelvű írásaim elsősorban a”Abeilles et Fleurs” szaklapban jelennek meg, ritkábban a « La Santé de l’Abeille » ben is.
Sikerült meggyőznöm a Márton fiamat rezgésmérési kísérletekre a méhészetben. Ö matematika –fizika tanár a Nottinhami Műszaki Egyetemen. Majd EU pályázatot (1,4 €) nyert rajzáselőjelzés rezgésméréssel 12 nappal a kirajzás előtt kaptárnyitás nélkül, témában ! Ma újabb méhészeti kutatások is napirenden. Többek között a ki-be járó méhek számlálása, a méhmérgezések elkerülése a röpkörzetben, céljából. Az europaimehesz honlapon bátorítgatok is a méhészérdekek védelmében, kutatásokra, is de a tapasztalatok szerint a magyar méhészeket a saját érdek se mozgósítja. Mit lehet ilyenkor tenni ?
Amennyiben a világon található akár francia, német vagy angol nyelvű folyóiratot, könyvet szükségesnek tart az eredményes és természetközeli méhtartás gazdaságos műveléséhez kérem azt is írja meg és én megpróbálom beszerezni azokat.

>Bencsik József
<<< A legmagasabb és tudományos szinten La Santé de l’Abeille; szaklapot ajánlom. Egy időben írásaim ott is megjelentek, biológiai szakdiploma hiányában nem szívesen vettek maguk közé a biológia agyon diplomás szerkesztőség.
Bátorító üdvözlettel : Jóska Bencsik méhészet-szenvedélyes, ny. építészmérnök

Köszönettel és üdvözlettel:

Most egy kis lelket öntött belém, Zs. István méhész ismerősöm

Bencsik JózsefBencsik József


Kedves Imre Barátom! És a tisztelt Európai Méhész, és « Méhész klub » Olvasói!
Köszönettel vettem a « ki-be járós méhszámoló » írásom, valamint a visszahatás gyors leközlését. Sajnos nem sikerült az ékesítés alkalmával szétesett sorok kapcsolása a sorok színezésének beállítása. No de a lényeg az, hogy az írás megjelent!
Végül is úgy látom, az Európai Méhészen egy idő óta, szinte egyedül szerepelek. Bizonyára van rá magyarázat. Sajnos nem tudom, miben lehetnék a honlap segítségére, hogy ne így legyen? Maga a « ki-be járó » cikk megjelent a « Méhészklub » honlapján is. Talán most már “ nem egyedül “ az aki helyet ad a « ferdének », rombolónak nyílvánított elgondolásaimnak.
Miközben gátlástalanul folyik a méhpusztulás! A szaklapokban, az OMME -ben kevesen, szinte senki nem izgul a méhpusztulási katasztrófák miatt. Ja kérem az magán ügy, minden méhésznek “a maga gondja”! De mennek tiltakozni a kínai méz ellen, kaptárokat égetni, Bruxelles be, miközben, állítólag, tömegével folyik a méhpusztulás az országban? Ki és hol szolgál ilyen eseményekről felkiálltó hangokat, hol lehet azokról hallani, olvasni, pl statisztikai adatokat? Pontos kimutatások talán nem is léteznének? Nem véletlen hiszen a méhek pusztulásához a szervezetnek semmi köze? Azok talán egyéni ügyek: mindenkinek a maga ügye?
Míg a francia szaklapok évek óta 5-10 oldal írás minden hónapban tele tiltakozó írásokkal, tettekkel intézményes eljárásokkal. . . Például több mint tíz éve működik egy önálló független méhész szervezet: « Abeille, Sentinelle de l’Anvironnement”= Méh a Környezet Őrszemén. Pontosan a méhmérgezések gyakoriságán keresztül fény derül a környezet mérgezettségére. Ma is törtetően működő méhész szervezet, a nagyközönség figyelmére, azon keresztül a méhek és a méhészek helyzetére hívja föl a köz figyelmét is. A francia szaklapok, ma is tele, méheket és méhészetet védő írásokkal, tettekkel. Az évek során több esetben volt alkalmam ilyenekről beszámolni az Európai Méhész honlapon. A gyakorlat szerint azonban a téma teljesen érdektelennek mutatkozik Magyarországon. Pontosan ilyen nemtörődömség láttán hagytam abba a témával foglalkozni…
Most egy kis lelket öntött belém, Zs. István méhész ismerősöm, valamint a “Méhész klub” megnyilvánulása, a “ki-be járó méhek” írásom leközlésével.
Kíváncsian várom a fejleményeket.
Bátorító üdvözlettel: Józsi bácsi
Természetesen leközölhető

A ki- be repülő méhek számlálását nagyon hasznosnak tartom és örömmel tennék ennek sikere érdekében.

Bencsik JózsefBencsik József

Kedves Imre Barátom !
A napokban nagy meglepetés ért. Számomra nagyon is meglepő visszhang jött be, a “ki -be járós kaptár “ témában leközölt írásom folytán. Valóban figyelemre méltó visszahatás. Válaszoltam is rá, lásd az alábbi sorokban . Ugyancsak leközölhető, de tapintatossághoz híven, nem jelzem a bátor méhész nevét.
Időközben megkaptam a Méhészet 11. Számát benne érdekes hírek, pl, a kutatási programok támogatását illetően: Szabó Adrienn írása a 27. Oldalon! Első meglátásra a figyelemre méltó kutatási tervek kivitelézéshez szükséges támogatási lehetőségek a kilátásban. Sajnos a tapasztalatok szerint valahol azok előbb utóbb megakadnak? Ezen feltétel igazára ajánlanék egy bizonyító próbálkozást: Például:

István, bátor méhész barátom, ez úttal keres, egy ki-be járó méhszámoló kaptár megvalósításához, működtetési gyakorlatához, számítás technikai, számtani statisztikusokat. . . Összetársulva, megállapodnak, majd, tényleges kutatási terveket készítenek, amelyek megvalósításához megfelelő ésszerűséggel alátámasztott érvekkel támogatást igényelnek az illetékes hivatalnál. Zárójelben: a Márton fiam a Nottingham-I egyetemen pontosan így járt el angol francia, német, belga, magyar kutató szakemberekkel 1,4 millió € támogatás igénylése alkalmával. A kutatási terv teljes sikerrel zárult szeptemberben.

Míg a szóban forgó méhészeti eszköz, (ki- be járó méhszámláló) a hozzá tartozó eljárással, előbb utóbb nélkülönözhetetlen biztonságos eszközé válhat, a vándorméhészet körében, de nem csak Magyarországon! A Holland cég, méhszámoló mintadarabja szeptember óta szolgálatban a Jarnioux –I kis méhésemben. Úgy tudott, a gyártó, közelről érdekelt a gyártmánya tökéletesítésében, értékesítésében. Miért ne ilyen kísérletek,támogatásának lehetősége Magyarországon is? Legyen az ilyen elgondolás reménytelen?

Miközben egy olyan atkairtó eljárás tervén is dolgozunk, amely állandó atkamentesítést ígér, ráadásul semmiféle vegyszert nem alkalmaz. A használata, kaptárnyitás nélkül, biztonságos eljárásnak ígérkezik! A tervek 100% -ban angol állami támogatást igénylése folyamatban.

Természetesen e levelem leközölhető, és türelmetlenül várom az igenlő visszahatásokat!


Az alábbi sorokban érdekelt magyar méhész visszahatása, majd a sorok között a válaszom kék színnel :

Kedves István Barátom !
A válaszaid számomra különlegesen figyelmet érdemelnek. Bevallom rendkívül ritkán fordul elő hogy valaki így járjon el. Szinte mindenkit hidegen hagy a méhészet veszélyesen növekvő pusztulási helyzete a méhek védelme de még a maga a károsulásra váró, avagy már elszenvedett károsulási helyzet, szinte senkit se érdekel. Legalábbis az országos méhésszervezet elnökének véleménye szerint, mindenkinek magánügye.

Bencsik József

Kedves Józsi!

Köszönet a milánói kiállításról küldött információkért. Őszinte szívvel és örömmel gratulálok Márton fiadnak munkásságához, de Neked is mert Te nevelted és segítetted. Gondolom számodra is különös élmény látni saját vonásaid, nemcsak külsőkben, hanem a szellemi megnyilvánulásokban is, ahogyan ezt én is tapasztalom saját gyerekeimmel.<<< Örvendetes !

Korábbi felvetésedre, amely az egyidejű nagyobb egyedszámú kirepülések és egy idő után a visszarepülések magyarázatát abban látom, hogy az egyes generációk (adódik amikor több keret fiasítás egyszerre bújik elő és jut el az első kirepülésig), kedvező időjárás esetén nagy számban kirepülnek. <<< jó jó de mért kell Így eljárniuk egyszerre, a nap folyamán kiválasztott kaptáronkénti egyedi időben ? Ezt valószínűleg sokan tapasztaljuk és részemről természetesnek ítélem meg. Kivétel a kis "ökölnyi" rajocskák, korcs szülemények, amelyekről már tettünk említést, véleményt.

A ki- be repülő méhek számlálását nagyon hasznosnak tartom és örömmel tennék ennek sikere érdekében. De ehhez berendezés és annak megvalósítására alkalmas rajz kellene.<< Újabb kérelem címmel Szabó Imrének címzettlevelet küldtél, amit én kaptam meg, nem tudom ez tévedés vagy nekem is szánod ?<<
A here pheromone témában most tájékozódom, jelenleg arra gondolok, hogy here lárvákból lehet izolálni, és a HOGYAN-okat próbálom most megválaszolni. Ezt is jó ötletnek tartom.<< Bátorító üdvözlettel: Józsi Lyon 2015 november 12


Szeged, 2015. november 10.

Baráti szeretettel


Generálási idő: 0.28 másodperc