Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Már beindult a 2016-os méhészeti idény ?

Bencsik JózsefBencsik József

Így az a konyhakertemben is, amikor e sorokat írom. 4 darab kísérleti megfigyelésre beállított a kaptár előtt , a földben maradt zeller sorok mellett ások a kertemben. Veteményezési előkészületek. Ugyanakkor az egyik szemem a méheken! Szép időben szinte örömteljes röpködés, de nemcsak! Alig pár méterre, az itatótál szélein, úgy mint a víz tetején lebegő zöld moha tömbökön, szorgalmasan szívják a vízhordók régóta megrekedt vizet. Ugyanakkor kutató méhek földközelben röpködnek szinte az orrom előtt. Nem először látok ilyet. Korábbi írásaimban is emlegettem ilyen megfigyeléseket. Ezúttal is, több méhecskét láttam, a már fölásott rögök között kutatva. Újra gondolkodóba ejtett a látvány. Nincs a rögök között se virág, se víz! Hát akkor mit szaglásznak, mit kutatnak ott a méhék? Dr. Sümegi úr jutott eszembe, aki már arról sokkal többet tud mint magam, nyomorúságos, öreg nyugdíjas építészmérnök. Halvány gőzöm sincs az ásványi anyagokról, míg egy egy méhecske tudása ezen a téren, messze magasan, az enyém fölött! Nem de kétségbe ejtő valóság ? Ilyen tudatlanság ellenére szeretnék méhészkedni? Közben eszembe jutnak fiatalkori észrevételek ezen a téren. Apró gyerekeimmel (5) gyakran mentem, babakocsit tólva , friss tehéntejért, egy gazdaságba, a közelbe. Volt a gazdának, a tehenek mellett, egy szamara és két lova is. A gyerekek kíváncsiságának kielégítése folytán meglátogattuk az istállót is, nem is egyszer. Ott, nem meglepetés, a tehenek, a lovak, a szamár vizelete, a trágyalé, egy kisebb vájatban folyt ki az istálló hátsó udvarába, a szabadba. Hazafelé menet ott mentünk el a külső udvar előtt. Kívül nagy tócsába gyűlve, szinte több százával méhecskék buzgón látogatták, szívogatták a bűzlő, szörnyű büdös folyadékot. Nyugtatom a gyerekeket, ne izguljatok, nem ebből a bűzlő léből készül a méz, de annak készítéséhez, a méheknek ezen lé szürcsölése nélkülözhetetlen! Abban az időben valójában igazi kezdő módon méhészkedtem.

Ma a gyerekek már messze járnak, már dédunokánk is van kettő is. A szőlő – borászatáról hírneves Jarnioux falucskában, nincs már se tehén se ló, se szamár, (kivéve ez utóbbi a “kétlábúak” között, de azokból bőven) bezárt az istálló is. Nincs trágyadomb se, már trágya se. No persze, nem járnak oda a méhek se. A szőlészetből , a borgazdálkodásból élő lakosok több, mint 90 %-a nem dolgozik a mezőgazdaságban. De még azok is, akik megmaradtak a szakmában,nem állatokkal, hanem gépekkel, traktorokkal dolgoznak ! Márpedig azoknak nincs « vizelete » ! Míg a földre kicsöppent nyersolaj, gépolajok se érdeklik a méhéket , nem járnak a gépházakba se a garázsokba ásványi anyagok után kutatni . Végül is ezen valóságból, újabb gondok, keletkeztek a méhészetben ?

A kis kertemben azonban még ma is kézi ásóval folytatom az ásást, miközben továbbra is elmélkedek. Ezek az orrom előtt kutató ménecskék nyilvánvalóan valami ásványi anyagokat keresnek. Nekik az a foglalkozásuk, a hivatásuk! Nem virágport, nem nektárt gyűjtenek! Tehén, szamár pisi híján a frissen fölásott rögökben keresnek ásványi kincseket? Ekkora fáradságos szorgalom láttán már azon morfondírozok, honnan, hogyan szerezzek tehén, ló, szamár, vizeletet, hogyan segítsek,mit tegyek a méhcsaládjaim életének megkönnyítéséhez. Hozzájárulnék-e ezzel, egyben a mézhozam emeléshez? Vajon érdemes lenne kitenni tálcákba, egy-egy állatfajta vizeletéből, már csak azért is hogy megtudnám, melyiket látogatják a méhek szívesebben, a szamárét, vagy a marháét? Avagy vásároljak ásványi anyagokkal dúsított tápanyagot, azzal erősítsem a méhcsaládjaimat? No lám, az okosabbak már így járnak el! Ásványi anyagokkal dúsított élelmet kínálnak a méheknek. Ezzel elkerülik azon méhecskék időveszteségét, fáradozásait, akiknek ilyen szolgálati beosztás jutott. Annyi azonban bizonyos: egyes ásványi anyagok fogyasztása a méhcsalád egészségügyi lét feltételi közé tartozik!

Nos, ha így, akkor, hogyan biztosítani a méhek életéhez szükséges ásványi anyagokat? Se többet, se kevesebbet? Mert ugyebár :” az se jó, ha nagyon jó” szólásmondása volt az öreg, Pista Bácsinak, akitől örököltem az első méhcsaládjaimat; és néhány hasznos tanácsot, 1970. évben. Büszkélkedett nem csak méhei értelmes eljárásaival, de a kutyájáéval is:”az kérem egyedül eszik, egyedül iszik, de csak annyit amennyi kell, se többet, se kevesebbet, ráadásul nem kér WC papírt, egyedül nyalja ki… magának, büszkélkedett így! “ Annyiban igazat adok a Pista Bácsi kutyájának, hogy mindenki úgy törli ki a fenekét ahogy tudja.

Abban az időben, amikor még az apró gyerekeimmel jártam friss tehéntejért a szomszéd mezőgazdászhoz, a gyerekek is láttak az istállóban hatalmas só-tömböt fölkötve a jászol előtt. A gazda asszony mondja a gyerekeknek: Az kérem konyhasó! Akkor nyalja a marha, amikor akarja! Legalábbis akkor, amikor szükségét érzi . Te is csak akkor teszel a levesedbe, amikor úgy érzed sótalan! Magyarázta a gyerekeknek, miközben már a fejőgéppel ügyködött . No lám, a marhák az istállóban ősidők óta, tetszés szerint, ilyen kényelmes módon sózhatták a sózni valóikat. De nem így a méhek? Legalábbis, amióta nincsenek állatok az istállóban, nem folyik onnan az ásványi anyagokkal telített vizelet se. Nos ha így, akkor a méhészek rossz gazdák? Legalábbis, ma sem kaphatok a méhészeti boltokban olyan ásványi anyagokat, amelyeket a kaptár előtt kényelmesen, tetszés szerint nyalhatnának a méhek! Jó, jó, a szaklapokban, számos “erősítő ásványokat ” kínálnak a gyártók, úgy külföldön, mint otthon! Azokat azonban nem tanácsolják tálcákban kirakni kaptár közelbe. Ellenben tanácsos azokat bele keverni a fogyasztó szirupba, na és persze legyen az feltétlen ízletes! Ugyancsak vigyázni, a keverési arányokra, különben a méhek nem fogadják el! De milyen szerencsések a marhák, a méhekhez képest? Ők maguk határozzák el, mikor és milyen ásványi sóra van szükségük, de még azt is tudják, milyen mennyiségben! Vajon, miért ne így lenne ez a méhek esetében is?

Nos akkor, a méherősítő szereket gyártók bizonyára tudják, mit gyártanak? De mi történne akkor, ha a méhész kihelyezne a kaptárjai elé egy tálcát az ajánlott, különböző “erősítő” anyagokkal telítve ? Mennyire, vagy egyáltalán fognak-e a méhek arra rájárni, kóstolgatni? De a kíváncsi, az óvatos méhész még azt is megtehetné , hogy az “erősítő gyártmány ” mellé kitenne egy szamárvizeletes tálcát is ?Akkor látni fogja mit szeretnek jobban a méhei. De a méhek tudni fogják, de még azt is mint a marhák is, mikor elég az erősítőből, amikor a sóból is megárt a sok ! Nem biztos, hogy így ami a méhpatikát illeti. Ezért a keserű, a kellemetlen ízű “gyógyszereket” édes szirupokba keverve etetik a méheikkel . No de “Az se jó, ha nagyon jó” R Pista Bácsi szerint, akinek kutyája is olyan intelligens volt, 1970 óta ma is emlegetem !

Sokan vannak “méhgyógyászok”, akik a méhpatikában , csodaszereket ajánlanak, nem csak a méhek betegségeinek kezeléséhez, de a termelés növesztése érdekében is. Oldalszámra a hirdetések a szaklapokban. Legyen egy példa : a Méhészet 2016 márciusi számának utolsó (48) oldalán 18 gyógyszer, közöttük fél tucat számban csakis gyógyhatású készítmények! Egyben csodaszerek a termelési tevékenység fokozására szolgálnak? Sajnos ezen csodás készítmények között semmi ajánlat méhmérgezések gyógyítására!

joseph.bencsik@free.fr 2016 március

Egy méhészeti homeopátia ?

Bencsik JózsefBencsik József

Egy méhészeti, « Homeopátia » ?
A méhek által átalakított számos méhészeti termék, ősidők óta ismeretes. Ezek ma is közismerten forgalomban vannak, úgy a táplálkozási, mint gyógyászati hasznosságuk folytán. Így például a méz, a virágpor, vagy a méhgyanta (propolyce). Ezen méhészeti termékek alapját a méhek természetes formában találják a környezetükben. De azokat már a begyűjtés alkalmával, előbb minősítik hatásosságaik szerint. Például a virágokon található nektárokat a méhek megválogatják a minőségük, édességtartalmuk, illataik szerint, majd mézzé alakítják, tárolják. Végül is azokat az igényeik, a szükségeik szerint, fölhasználják . Így van ez a környezetben található növényi gyanták esetében is. A méhek megtalálják növényeken kiizzadt, virágbimbókon kifakadó gyantafolyadékokat a minőségeik szerint. A szipókáikkal fölszívják, miközben, a saját nyálaikkal keverik. Majd, azokat haza hordják, szükség szerint szinte azonnal, különféle módon, formában, fölhasználják. Például, a kaptár belső falait bevonják, a repedéseket betömik, a lépkereteket nem csak bevonják, de a fölfüggesztési vállaik mentén alaposan beragasztják. Ily módon a tömegesen fölhasznált gyantákból ugyancsak nagy mértékben és állandóan áramlik, terjed a gyanta Pheromon illata, a kaptártérben.
Következésképpen, az ily módon, a gyantaillatokkal telített térben él a méhcsalád egész éjjel. De így nappal is a fiasítás és a gondozó személyzet részén. Ezen jellegzetes kaptárillatok azonban nem kerültek a kaptártérbe véletlenül , és nem tegnap ! Állítólag így volt ez már közel 80 millió évvel ezelőtt is. Nem hiába a Balt-i tengerparton, gyantába ragadt méheket találtak megkövesedve. De már az emberi őskorban, « Isteni » csodálatos egészségvédő, gyógyító tulajdonságairól volt nevezetes a méhgyanta. Ez a hírnév ma is, egyre inkább terjed. Minden bizonnyal, nem ok nélkül. Lehet, hogy így a méhek között is? Márpedig a méhek, és minden bizonyára, nem légből kapott hírnév szerint alkalmazzák a gyantát és az abból kiáramló pheromone illatokat.
Ma az emberek között is nevezetes ,és terjed a méhgyanta alkalmazása. A korszerű ipar, méhek által begyűjtött gyantát tudományos módon, eszközökkel elemezik, átdolgozzák majd, általában, a legtöbb esetben , leginkább kenőcsök formájában forgalmazzák. Megjegyezhető ugyancsak, hogy a természetes gyantát, más formában ugyan, de a méhek is átdolgozzák, na és persze ugyancsak alkalmazzák, de nem úgy, ahogyan azt a természetben találták . A kaptártér belső felületeit szigorúan « befestik » , kenőcsözik a saját maguk által előkészített, gyártott gyantás kenőccsel. Így ezt a lehető leghamarabb,! De ők, tesznek így, tudományos vizsgálatok nélkül, és minden bizonnyal, nem ok nélkül! A természetben talált és begyűjtött válogatott cikk, a gyanta, közel sem élelmiszer . Mindezek ellenére nagy mennyiségben begyűjtött termék. Ésszerű és tárgyilagos megítélés szerint történik az így tehát, nem energiafogyasztási okokból, mi lehet más mint egészségvédelmi okokból?
Ma már közismert tény : méhgyantából párolgó gázok, illatok nem csak kellemesek, hanem fertőtlenítők is, egyben gyógyító tulajdonságokkal is rendelkeznek. Így a kaptártérben lebegő méhgyanta illatokkal terhelt levegőnek egészségvédő, gyógyító hatást is lehet tulajdonítani. De ma még, számok, tudományos bizonyítékok hiányában a kaptár feromonokat még maguk a méhészek se alkalmazzák legalábbis így a saját egészségük védelme céljából !
Valójában a méhcsalád szokásai szerint, a fiasítás a kaptártér közepén kap elhelyezést. Itt ugyan főleg a fiasítási pheromonok, illatok vannak többségben. Míg, a fiasításon, körös-körül, teljes mértékben a méhgyanta pheromonjai bőségesen uralkodnak. Íly módon, a fiasítás, szinte egy védő elszigetelt légtömegben nevelkedik. Esetleges fertőzési veszélyek ebben térben szinte teljesen kizárva. Hatalmas egészségvédő illatburkolat garantálja a fiasítás egészségét. Ugyanakkor védi a fiasítás szolgálat egyedeit is. De nem csak, hanem védi mindazok egészségét is akik a kaptártérben foglalatoskodnak. Közöttük azok is, akik pontosan gyanta gyűjteménnyel, nektárral, virágporral, ivóvízzel kívülről érkeznek ! A kaptártérbe érkezve, a pheromonok hatására szinte fertőtlenítődnek ők is.igy ez minden zümmögő méhcsalád esetében, kivétel nélkül és sok tíz millió év óta. Történik az a mai méhészek szeme láttára. Valahányszor kaptárt bontanak, ömlik a méhgyanta illat ! A méhésznek eszébe se jut, föl se teszik a legfontosabb kérdést : miért így ez, és mi haszna ?
Ha így igaz, akkor . . . ?
Tegyük fel, hogy a méhgyanta illatokkal telített légtér az egészségvédelem terén nyert előnyök a méhcsaládban igazoltak. Ebben az esetben az is feltehető, hogy ugyanazon jelenség érvényben van más élőlények, az emberek esetében is. Nos ha így, akkor több mint érdemes lenne olyan helységeket szobákat építeni, előkészíteni, amelyek légterében a méhgyanta pheromon illat uralkodik. A szobák falait, plafonját, bevonni, befesteni vékony méhgyanta oldattal , időnként többször is. Legyenek az ilyen helységek előszeretettel használva, abban aludni, de akár élni is. Elvégre is az egészséges embereknek is jobb, biztonságosabb, egészség védett légkörben élni !
Állítólag, szlovén méhészek, ilyen irányú próbálkozásairól is lehet hallani. Vendégszobákat rendeztek be a kaptárjaik fölött! Mi méhészek is, a lakásunkban élhetnénk ilyen, de még sokkal jobb egészségi körülmények között ! Mennyivel inkább így lenne , abban az esetben amikor a szoba falai, plafonja is méhgyantás falaiból is kaptárillatok áramlanak bőségesen ? Érdemleges tanulságok is származhatnának az ilyen gyakorlatból! Ilyen berendezett szobákban, könnyebb a lélegzés, nyugodtabb, mélyebb az álom, hatásosabb a pihenés , egészségesebbek az életkörülmények .Míg a mai korszerű ember világában, szinte csakis a ragályos betegségek kórházában szokásos, egészségvédő fertőtlenítő elővigyázatosságok alkalmazása a légtérben. Számtalan mesterséges, fertőtlenítő kémiai termék a használatban ; közöttük egyesek akár maguk is veszélyesek, de hol a méhgyanta ? Holott, ezzel a méhek által előállított, természetes anyaggal, rendkívül hatásos egészségvédelem nyerhető ! De nem csak a kórházakban, de az otthonokban is így lenne, de senki figyelmet nem szentel ilyen lehetőségekre ! Még csak a méhészek között se, magam is így! Holott, nálunk méhgyantából nincs hiány, ráadásul nem kerül semmibe ! De nem csak elismerni, hanem alkalmazni is ésszerűnek, rendkívül hasznosnak mutatkozna. Ha így ez a kaptártérben, de hogyan a hálószobánkban?
A magam részéről máris lenne egy elgondolásom! A használatban lévő kaptárjaimat átlag 2- 3 évenként leváltom. A vastag gyantát lekaparom, majd a kaptár belső falait gázlámpával kiégetem. No persze a külső falait is, de azokat csak 15 évenként. Remekül tartósít, vannak 30 – 40 éves kaptárjaim tökéletes állapotban! Csodálatosan bódító illatokkal telített ilyenkor a műhely. De miért ne abból a hálószobámban is? 84 évesen, ma már kevesebbet, és rosszul, álmatlanul alszok, hamar kifáradok! Fennmaradt kaparék méhgyantám egy bádogból kaptárfedél tálcába gyűjtöm. Hogyan kihasználni azt a saját egészségem védelme érdekében? 1. Elgondolás: a méhgyanta tálcát kicsit felmelegítve, erős kaptár illatok szabadulnak föl. Akkor azt lefekvés előtt az ágyam alá csúsztatom!
No persze sok más elgondolást is érdemes lenne fölvetni, képzelődni. A méhész is ajánlhatja “kaptárillatosított” vendégszobáit előnyösen. Mi több a vendégfogadók, a hotelek is így! Ez utóbbi esetben rövid időn belül világméretű jó hírnév származhat. Különösen így, ha tudományos kísérletekkel is kimutatható lenne a kaptárillatok alkalmazásainak előnyei! Íme máris egy felhívás a kutatók, a szakintézményeik, figyelmébe. Siker esetén a méhgyanta feromonok, akár kórházi alkalmazására is sor kerülhet Következmények : Nem csak egészségvédelem, de a magyar méhészeti ágazat foglalkozottságának nagyméretű növekedése, más foglalkozási ágazatokra várható kiterjedése. Nem utolsó sorban érdemleges méhészeti többlet jövedelmi forrás lehet!
Joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2016 február 18

Méhészeti kutatások, közvetlen EU pénzeléssel?

Bencsik JózsefBencsik József

Egy megtörtént esettel szeretnék figyelmet kelteni, egy olyan EU támogatási lehetőségre, amely független az országos, nemzeti támogatásoktól, minden belső érdek befolyástól . Köztudott,Magyarországon is divat a megvesztegetéssel nyert előnyök, szinte a tevékenység minden ágazatában. Így, ez minden valószínűség szerint a méhészetben is, akár a támogatások kiosztása oldalán is, de nemcsak. Egy méhész barátom, valós, évtizedek óta működő megvesztegetési rendszert alakított ki maga körül. Több, mint 20 éve, a méhészeti vándorlásai elvégzéséhez, vásárolt egy teherautót. Jó, jó, de mit csinálsz vele amikor nem vándorolsz? Nem gond! Bérbe fuvarozok vele.Akkor kapok megrendelést, amikor akarok, azzal a feltétellel, hogy a számla bizonyos százalékát, készpénzben, számla nélkül visszafizetem a megrendeléssel megbízott személynek. Na így aztán, nem véletlen, ha a kutatási támogatások is, de nem csak azok is, íly módon voltak, lesznek, odaítélve ! Szerencsére, állítólag, nem így Bruxelles-ben az EU-ban. Ott állítólag oda figyelnek, no meg egymásra is.De Magyarországon kifigyel oda? Nem tartozik a gondok közé.

De azért lássunk egy igazi átélt, szavatolt, vesztegetés mentes , EU támogatási történetet, röviden, néhány sorban! Kezdődött a méhészeti tanyámon 2007. év nyarán. Márton fiam, a Nottinhham-i Műszaki Egyetem Matematika-fizika tanára, 2 hét szabadságra, a családjával jött hozzám, látogató vendégségbe. Jó magam, mint nyugdíjas, a nyár folyamán, már évek óta, kertészkedek és méhészkedek is, egy Beaujolais kis faluban. A fiam, akkor egy rezgésérzékelőt hozott magával, az egyetemről. Ezzel akart örömet szerezni a méhészeti mesterkedéseimben. No akkor, nosza rajta, próbáljuk ki ! 4 kaptár tele méhekkel, az a kerti műhelyem ablaka alatt !

Már az első kísérletek is remekül sikerültek. A fizika-matematika egyetemi tanár úrnak is nagyon tetszett. A megítélése szerint, nemzetközi figyelmet is megérdemel. Nem sokára, meg is jelent az eredményekről egy tudományos írás is. (Lásd az Akkor ajánlkozott bemutatóra a Monpellier-ben tartandó « Apimondia » nemzetközi méhészeti, világ kongresszus rendezvényre 2009-ben. Ajánlatát habozás nélkül elfogadták, majd az elhangzott értekezlet a várt sikerekkel zárult. Ott akkor, Magyar oldalon figyelemre se volt érdemes. Később, a Nottingham–i Egyetem biztatására, további kísérletek betervezésére került sor, ezúttal már nem csak Jarnioux-ban, hanem az egyetemen is. A kutatási tervek végrehajtása azonban rendkívül költségesnek mutatkozott. Akkor az Egyetemen, egy újabb kezdeményezésére került sor. Egy olyan kutatási tervműsort készít és vált szükségessé, amely megfelelt az EU nemzetközi kutatási műsortervek támogatási feltételeinek. Közöttük első helyen egy olyan nemzetközi kutató , és vállalkozási érdekcsoport összeállítása vált szükségessé, amely minél több, EU ország részvételével valósulna meg. Így került sor, egy EU nemzetközi « konzorcium » megalakítására. Úgy tudott már az első bemutatkozáskor megnyerte az EU illetékes bizottság meggyőződését. No persze nem véletlenül! Előzőleg már tudományos közlemény formában is megjelent egy tudományos tanulmány.

Végül is sikerült kutatókat, vállalkozókat találni, angol, német, francia, belga és még magyar kutatok (Szombathy Csaba, telekommunikáció) és vállalkozók oldalán is. A csoport pályázata két éves határidővel , végül is 1,4 millió € támogatást kapott. Azóta, a kutatások sikeresen befejeződtek. A kutatási műsorterv végrehajtása zökkenőmentesen, a kiírt szabályok szerint, szigorú felügyelettel került végrehajtásra . Majd a Milánó-i világkiállításon 2015-ben került bemutatása nagy sikerrel, aranydíjat kapott! A találmány letétben, a leírás is nyilvánosságra kerülhetett. Sajnos a két kisvállalkozó, a német Kapaz , és az angol, Arnia kaptármérleg gyártó « konzorcium » tagoknak még nem sikerült közös nevezőre jutni a találmány kihasználásához. E tény se véletlen. Nem hiába mindketten annak, teljes és kizárólagos kihasználását szeretné megszerezni. A tulajdonos, vagyis a « konzorcium », a két kaptármérleg gyártó, közös megállapodása hiányában, 2016. március 31. határidővel, fenntartotta a találmány kihasználási jogát! Ezen határidőn túl, bárki EU országban, tárgyalhat a kihasználás ügyében, legyen az Magyarországon.

No persze a magyar kutatóknak is joga van így eljárni Bruxelles-ben. Készítsenek elfogadható kutatási tervpályázatokat, szövetkezzenek EU nemzetközi oldalon, igényeljenek a pályázat magasságához illő támogatást. Úgy tudott a nemzetközi EU bizottság szigorú feltételei ellenére is komoly siker várható amennyiben , a kutatás tárgya, és hasznossága is kimutatható. Tudtommal Magyarországon is vannak a méhészetben is tudományos intézmények, egyetemek, dolgoznak ott is kutatók és folynak ott is kísérletek. A magyar szaklapokban sajnos több mint ritkán olvashatók írások, a méhészeti kutatásokról. Nem így külföldön: http://www.scoop.it/t/la-recherche-en-apiculture,-rol, avagy például! http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926

Magam ugyan többször próbálkoztam, úgy a hivatalos szerveknél (VM, NAK, OMME szaklapok), kutatási tervekről ajánlatokkal jelentkezni, mindhiába. Történt az így már a rajzáselőjelzésről is. Legutóbb a “ki-bejáró méhszámoló” . . . a méhlegelő felügyeletről . . . Igaz ugyan az ajánlataim, egyedül az alig olvasott (30?), europaimehesz.atw.hu honlapon jelennek meg. Talán e tény se véletlen? Az egyetlen eszköz, ahol díjtalanul megjelenhetnek magamféle “szökevény”-nek tartott, a magyar méhészeti ügyekbe jogtalanul beavatkozó írások. Miközben , az egyik, országos szaklap, egy korábbi alkalommal (08/11/10) egy féloldalas írásajánlatom leközléséért, akkori, 180 ezer Ft befizetése ellenében, írásban ajánlkozott.

Most, újra, és díjtalanul, egy újabb kutatási tervről árulkodnék röviden! Tettem így már korábban is? Minden bizonnyal, megint illetlen beavatkozás lesz az is, a magyar méhészeti szakma dolgaiba?

Varroa atkairtás nagyban, kémiai vegyszer, és kaptárnyitás nélkül!

Sajnos a gyakorlatban az ilyen és hasonló kutatások, magyar oldalon, szinte teljesen érdektelennek bizonyulnak, úgy a méhészeti szakkörökben mint a szakmai tisztviselőség oldalán. Lásd a “Rajzáselőjelzés rezgésméréssel, kaptárnyitás nélkül” esetét! A gyakorlat szerint, így ez évtizedek óta! Jelentéktelen gondok, senkinek nem gondja! Ugyanakkor, rendkívül súlyos arányban, egyre inkább csökkenőben az egy kaptárra eső termékhozam. Ezzel egy időben,a mezőgazdaság iparosodása, a környezet rombolódása, a rovarirtók tömeges alkalmazása folytán, nagyarányú méhpusztulások a soron. Súlyos méhbetegségek, is megjelentek. Járványok, költés rothadás, nem volt elég, jött a halálosan károsító atka zúdulás a méhcsaládokra . Ezek után, most már, nem csak a méhészeti ágazat fog sínylődni, de a környezet egyensúlya ugyancsak fölborulva. A beporzás, a megtermékenyítés hiányában, súlyos társadalmi gondok várnak a lakosságra. A méhek pusztulóban, megszűnik a méhészeti és az ágazati tevékenység. Tessék úgy tenni, hogy ne így legyen

Tessék emlegetni , illetékes helyeken, a közvélemény, sajtó, a politika, a TV, az újságírás, oldalán is.
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2016 január

Gondolatok, képzelődések, a varroa atka körül?

Bencsik JózsefBencsik József
Valamikor 1983-ban találkoztam először a V atkával. Az első években, védekezés érdekében, az úgynevezett Thymol illatosító alkalmazását ajánlották. Ment is az néhány éven keresztül aztán elöntött az atkaözön. Tart az még ma is szinte világ szerte. Aztán jöttek a vegyszerek alkalmazása tucatjával . Pusztultak is az atkák, de szenvedtek a méhek is. Hogyan elviselni annyiféle zavarokat, méheket is kínzó szereket? Több, mint 30 év óta, ma is így? Maradhat ez így továbbra is? Holott ma, újabb eszközökkel, újabb, hatásosabb módszerek alkalmazására nyílnak lehetőségek. Lássunk példának: ma rezgésméréssel kimutatható a rajzás bekövetkezése 10-12 nappal előre, szinte teljes biztonsággal. Mindez kaptárnyitás nélkül! Lásd a Nottingham-i Műszaki Egyetem, matematika fizika tanárának, Martin Bencsik tudományos közleményét
,http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926
Mi több, matematikai elemzés segítségével kimutathatók a rajzási előkészületek is akár 30 nappal előre. Annak valódi bekövetkezése azonban bizonytalan (60%?) a feltételek, a körülmények alakulása függvényében. Ilyen és hasonló rezgésmérési módszerek alkalmazása manapság már nem újság. Az emberi ténykedések számtalan ágazatában divatban. Miért ne lenne az ugyancsak hatásos az atka elleni küzdelemben? Fő kérdés, hogyan? Ezen a kérdésen múlik a siker, álmodni, képzelődni, terveket készíteni szabad! Bekapcsoljuk a rajzás előjelzési rezgésmérőnket, megtudni van-e rajzásveszély és milyen határidővel, ezzel egy időben ugyanazon rezgés berendezéssel elindulna egy különleges atka csapdába csalogató rezgéshullám sorozat is a kaptárban. Másnap a méhész kihúzza a család alá helyezett tálcát, a lehullott atkák számából meg tudja állapítani az atkafertőzöttséget, vagy annak hiányában az atkamentességet? Mindez kaptárnyitás, és a méhek háborgatása nélkül! Szépet álmodni szabad és kellemes is.
Sajnos a valóság sokkal bonyolultabb .Hogyan ismeri föl a varroa egy méh közelségét, helyzetét a térben? Egyesek szerint, először is a zümmögéséből, amelyet nem csak a szárnyaival gerjeszt, de a testében keletkező rezgésekből is . Ugyanakkor, a méhecske is úgy, mint sok más élőlény, a testéből különös méhillatokat sugároz a környezetében. Értesülések, amelyek segítségével az atka pontosan tájékozódik a környezetében. De még tökéletesebben is! Válogathat is a méhek között mielőtt fölpattanna annak a méhecskének hátára, amely pontosan közlekedik és nem távolodik az atka célja irányába, vagyis nyitott fiasítás felé. Ezek az méhegyedek, vagyis lárvagondozók, foglalkoznak a fiasítás nevelésével, miközben a tevékenységük folyamán rájuk ragad a munka körük , vagyis a fiasítás illata. Ezt az illatot képes azonosítani az atka és annak segítségével pontosan előbb, utóbb célba ér. No persze, azért adódnak nehézségek is ! Amikor át kell szállni egy másik szállítóra Hogyan történhet az ésszerűen? A léputcákban közlekedve a méhek egymás háta szinte súrlódási közelségbe mozognak. Így nem nehéz szállító méhecskét választani, a hátára szinte átpattanni. Minden esetben így eljárni sokkal hatásosabb, mint lemászni a szállító méhecskéről, mászkálni a földön, majd fölmászni egy másik szállítóra. Most tegyük fel, hogy a szállító megérkezett a cél helyszínére. A fiasítás gondozó méhecske pedig a lépek felszíni szélein közlekedve keresi azt a sejtet, amelyben található lárvának pontosan szolgálatra van szüksége .Itt most újabb pontosításra is szükség mutatkozna?
Honnan tudja a szolgálatban lévő, táplálással, gondozással megbízott méhecske, melyik lárvának, milyen szolgálatra van szüksége, melyik lárva éhezik, melyik fuldoklik a tápanyagban? Méhészszemmel láthatóan, amikor megvizsgálunk egy fiasításos keretet, minden azonos körű sejtben egyforma a gondozás szintet látunk. Vajon lenne a kaptárban valami demokratikus termékmegosztás a lárvák oldalán is? Föltalálták volna, és alkalmazzák a tökéletes, egyenletes , állandó termékmegosztást? Minden esetre nem így a “kétlábú emlősöknél”? Nem könnyű ésszerű magyarázattal szolgálni! A gondozó méhecske, a lárva sejtek felső peremein közlekedve, megállapítja, hol a szükséglet! Miközben a hátán hordozott élősködő már akkor tökéletesen célba érkezett, amikor ez a gondnok méhecske , elkezdett keresgélni fiasításos sejtek peremén. Talán az atka is így? Célba érkezett, és leugrik a nyeregből ! A sejtfalak peremén közlekedve maga is válogatni indul? Melyik az a lárva, amelyik legjobban megfelel a varroa szaporodás időbeosztásának? Beszállni csakis olyan sejtbe, amelyben a lárva kifejlődésének időszakasza megfelel az élősködő varroa atka szaporodási időbeosztásnak is. Ugyanakkor igyekszik elkerülni azokat a sejteket, amelyekben már van atkapete, atkafiasítás?
Pillanatnyilag még nem volt alkalmam olyan videó felvételeket látni, amelyek ilyen folyamatokról készültek. De van rá remény, amikor már az orvostudomány , már élőben alkalmaz videofelvételeket akár az emberi szervekből akár az agyból. Vannak-e biztos rezgésjelek, pheromonok, titkos rezgések amelyek hatására a varroa a rossz út, a vesztés útjára tévedve, kipusztul? Annyi bizonyos: a méhek lárvái is képesek rezgésjeleket leadni, de talán még felvenni is, legyen az akár a lefedelezett sejtekben. Kísérletekkel is könnyen bizonyítható: Néhány lefedelezett fiasításos sejtet kivágunk, majd egy órára mélyhűtőbe megfagyasztjuk. Majd a kaptárba visszahelyezve, két nap alatt, a méhek fölbontják, a lefedett sejteket és kitakarítják, kihordják a hullákat. A méhek tehát fölismerik, vagyis hallják a rezgéseket, a zárt sejtfalakon keresztül is Nem véletlenül történik az így! A halott lárvák nem sugároznak rezgéseket! Ezen tagadhatatlan valóság alapján járnak el? Jó, jó, most már csak azt volna jó tudni, mikor kezdődtek ezek az életjelek, a lárvák rezgésjelei? Feltehető, hogy a születéssel.? Így, már valószínű, hogy a lárva növekedésével, a rezgések is növekednek ? Mi több, ezek alapján a lárva által sugárzott rezgések erősségéből a lárva életkora is meghatározott lenne? Nagyon is meglehet, hogy a lárvákat gondozó méhek is így értesülnek, amikor az eljött időben lezárják a lárvasejteket? Ily módon, akár a szaporodni szándékozó varroa is tájékozott a fiasítás életkoráról? Azt a méhlárvát válassza, amelyik biztonságos kifejlődést biztosít a leszármazottainak.
Fennmarad a nagy kérdés: Ilyen körülmények között, hogyan közbelépni a varroa atka ritkítására, és miért ne annak teljes kipusztítására? Annyi azonban bizonyos semmi esetre sem kémikus közbelépésekkel! Azokból volt elég több, mint 30 éven keresztül, teljesen eredménytelenül . Marad a rezgésazonosítás , azon keresztül kisiklatni az atkát a természetes vágányból, a halálos szakadékba! No persze meglehet, hogy szokás szerint a hivatalos magyar méhészeti körökben, szaklapokban az ilyen kérdések érdektelenek, föl se merülnek. De talán nem így a felső, kutató szellemű rétegében. Majd meglátjuk, a vak is úgy mondja!
Joseph.bencsik@free.fr Lyon 2015 december.

Márton méhészeti (rajzás előjelzési) tudományos írása visszahatást váltott ki a ...

Bencsik József Bencsik József

A Márton méhészeti (rajzás előjelzési) tudományos írása visszahatást váltott ki a Nemzetközi (EU) Professionális Méhészeti Szövetségben is.
Tudtommal Magyarországon is létezik egy « Professionális » méhészegyesület. Lehetséges lenne , hogy őket is érdekelnének, mi hogyan történik nemzetközi téren, ilyen és hasonló professionális értesülések ?
Természetesen továbbíthatod nekik a Márton alábbi üzenetét, úgy ahogy van. Talán számukra, esetleg érdemlegesek lennének ilyen értesülések!
Évtizedes tapasztalatok szerint nem így a Magyar szaklapokban, szakkörökben. A Márton fiam méhészeti kutatásairól évek óta beszámolok az “Európai Méhész” honlapon. A megjelent ez irányú értesülések által kiváltott visszahatások hiánya, teljes érdektelenséget igazolnak. Elvégre is ők tudják mi az ami nekik érdemleges és mi az ami érdektelen?
Mialatt “ Nyugaton” az ilyen és hasonló híreket, értesüléseket, szinte vadásszák az intézmények, Így például az ITSAP és ADA France (lehetne ADA Hongrie is!) EU intézmény. Az “ADAPRO LR “ professionális méhészeti Társulat a Méhészet Kibontakoztatására alapított Web Revue, amelynek rendeltetése a méhészeti, időszerű értesülések terjesztése. Megtalálható azon a web oldalon sok más éremlegesnél érdemlegesebb, szakmát érintő közlemény is! Ja kérem, ott az felelősök, az intézmények, nem hátráltatnak, hanem előre bátorítanak, segítenek, figyelik, mi történik a szakmai kutatások területén nem csak EU oldalon.
Ugyanakkor magas érdemelismerést jár az “Európai Méhész” honlapnak; egyetlen amely egyetlen mindig a nyitottságával tündökölt, bármilyen kérdésben.
Ez az üzenetet természetesen megküldhető a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületéhez
Bátorító üdvözlettel: Józsi Bácsi Lyon 2015 december .3.

Tu trouveras un petit bout de notre article, traduit en francais, repris par l’organisation ‘Association de développement de l'apiculture pro’, ici :<<< Prossionalis Méhészet Kibontakoztatàsànak Egyesulete

Link 1

et la :

Link 2

A Méhészújság, 2015/11 számában,a Destruktor atka irtóhoz fűzött írás késztetett a visszahatásra

Bencsik JózsefBencsik József

A Méhészújság, 2015/11 számában, a « Destruktor » atka irtóhoz fűzött írás késztetett a visszahatásra. Valóban, a varroa atka ellen, világszerte folyik a küzdelem. Bevallom, az írásában található, rendkívül rangos és tanulságos megállapítások olvasására ritkán adódik alkalom. Mind amellett és valójában, jelen pillanatban nincsenek hírek olyan atkairtó módszerekről, amelyek elkerülnék a kémikus beavatkozást, amelyek segítségével, elkerülhető lenne a méhcsalád életének zaklatása is.
A téma, nálam is napirendre került, amióta a Márton fiam a Nottingham-i Műszaki Egyetem matematika fizika tanárát sikerült meg győznöm a méhészet terén kínálkozó, és rendkívül gazdag kutatási alkalmakról. Ezek között számosak azok, amelyek időközben, rezgésméréssel, több mint sikeresen, megvalósultak. A kezdet, történt, 2008 nyarán. Azóta sok víz lefolyt a Dunán de a Rhon-on is !
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926
Most, ugyancsak a rezgésmérési módszer segítségével szeretnénk, kémiamentes atkairtó módszert találni. Éppen most olvastam a Méhészet 2015/11 oldal 27, ugyancsak igényelhetők kutatási támogatások. Feltehetően magyar oldalon is léteznek kutatok, és kutatási tervek is. Elképzelhetően a “Destruktor” rovarirtó tervek megvalósulása is ily módon került megvalósulásra ?

Egy másik elgondolás szerint a ki-be járó méhek számolásával érdemleges röpterület felügyelet nyerhető! Az eljárás kezdeti, próba beindításához nem csak kutatókra, de szélesebb körű módszer próba beállítókra, számítástechnikai szakértőkre, és megfigyelőkre is szükség mutatkozik.

Kérdés: Vajon érdemes lenne kapcsolatokat keresni, teremteni, a varroa atka ellen ténykedő, módszer kutatok, úgy mint a röpterület felügyelők kezelői, kisérletezői között magyar oldalon ?

A korábbi (2011-12) hasonló kutatás közreműködési ajánlataim érdektelenek bizonyultak úgy az OMME -ben, mint VM, és a NAK -ban, ugyanakkor így a magyar szaklapokban is!!

Tisztelettel: Bencsik József Lyon, 2015 november 24

Nemrég kapott kapcsolatkeresés !

Bencsik JózsefBencsik József


Tisztelt Bencsik Úr!

K. . . . Tibor vagyok Magyarország egyik kis Fejér megyei településéről(a cecei paprika talán mond Önnek valami. Már nem termesztik és nem is ismerik a helyiek zöme sem. Fehér paprika, jól szállítható volt.)
54 éves vagyok és Dr. Deák Gáborral (5 éve) történő beszélgetés után döntöttem el, hogy méheket tartok .>Bencsik József
<< Azért írom, hogy tartok mert látom, ahogy én csinálom még nagyon messze van a méhész és méhtenyésztő általam is elvárt fogalmától.
Végzettségem agrármérnök, de a szakmában csak nagyon rövid ideig dolgoztam.
Az indulás- Deák Úr beszélgetése után természetesen- tamási rakodó és ma is az.Keretméret 1/2 NB.(Jelenleg ennek főleg a fészekben való alkalmazása átgondolás alatt van)
A hazai méhészeti szakirodalom kevés (bár már 3 méhészeti periodika is van), a méhészeti szakkönyvek meg (szerintem a 20 esetenként még a régebbi idők állapotait és mérési adatait rögzíti.Őrösi Pál a magyar méhészek bibliájának tekintett 1955-ben kiadott Méhek között című könyvében nem is tesz említést- mert Magyarországon ekkor még nem volt-a varroa atkáról.Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület/OMME/ Méhegészségügyi ismeretek című kiadványaiban egy az európai Unióban tiltott hatóanyag-amitráz- felhasználás módjára tesz javaslatot és a leghatékonyabb módszernek tekinti.(Tac-tic olajos rajzlapon felitatva és behelyezve a kaptárba ismétléssel.)Hogy a méltán világhírű magyar mézben előbb vagy utóbb megjelenik a hatóanyag az nyilvánvaló és a rezisztencia kialakul az atkánál az is nyilvánvaló és a méhcsaládok fognak elpusztulni az is nyilvánvaló.>Bencsik József <<
Ezen kitérőt csak azért írtam, hogy rávilágítsak, hogy Magyarországon nem könnyű és egyre nehezebb lesz a méhtartók helyzete és más módszereket is ki kell próbálni és alkalmazni, hogy gazdaságos legyen a méhészet mint gazdasági tevékenység.

>Bencsik József
<<<én is így gondolom, sajnos innen messziről is úgy látom, nem ilyen gondok vezérlik a hivatalos helyeket
Én ennek egyik módját a mézen , mint a magyarországi méhészek döntő hányadában alkalmazott alapvető méhészeti termék, kiterjesztésében vélem felfedezni.Virágpor, propolisz és pempő termelés.<<< + hozzátenném még « hydromel itóka , mindezbio természetes módon!
Az interneten böngészve így jutottam el Önhöz mint egy egyedi virágporszedő eszköz megalkotójához és alkalmazójához.A Biokutúra újságban még olvastam az Ön méhészeti cikkeit, de akkor még nem foglalkoztam a méhészettel.
>Bencsik József
<<< a «www.europaimehesz.atw.hu » honlapon közel 10 éve jelennek meg az írásaim. A Méhészet és a Méhészújság elzárkózik az írásaim leközlésétől. Sok esetben ugyanis, a szerkesztőség számára elviselhetetlen megállapítások kerülnének nyilvánosságra. A harmadik szaklapról semmit nem tudok. Lehet hogy, ok is rettegnek a “rázós” megállapításaimtól. Nem véletlenül azok minden bizonnyal megfelelnek egy valóságnak, tehát nem lehet azokat megcáfolni, se ellentmondani. Míg a Biokultura szaklapban többször jelentkeztem írásaimmal, majd egy alkalommal egy írásomat teljesen fölforgatva a véleményem megkérdezése nélkül leközölték. Azóta se ajánlkozok ott, azt írnak amit akarnak de ne az én nevemben!

Kérem írja meg tapasztalatait és szeretném ha elküldené ezen virágporszedő méreteit és rajzát.<<
A méhészettel kapcsolatban bármilyen tapasztalatát szívesen fogadom, mert hiszem, hogy a méhészet egy életen át tartó tanulási folyamat és azt életünk végén csak abba hagyjuk.Soha nem mondhatjuk el, hogy mi már megtanultuk, mert változik a világ és vele természetszerűen a méhtartási és-tenyésztési feltételek is.>Bencsik József
<< nem elegendők a biztonságos belevágáshoz Magam 45 év óta méhészkedek. Valamikor 30-40 ma, már csak 10 (Dadant homloklyukas kaptárral, műkedvelő, kíváncsiskodó kutató módszerekkel a lehető legjobb ”bio” módon. Francia nyelvű írásaim elsősorban a”Abeilles et Fleurs” szaklapban jelennek meg, ritkábban a « La Santé de l’Abeille » ben is.
Sikerült meggyőznöm a Márton fiamat rezgésmérési kísérletekre a méhészetben. Ö matematika –fizika tanár a Nottinhami Műszaki Egyetemen. Majd EU pályázatot (1,4 €) nyert rajzáselőjelzés rezgésméréssel 12 nappal a kirajzás előtt kaptárnyitás nélkül, témában ! Ma újabb méhészeti kutatások is napirenden. Többek között a ki-be járó méhek számlálása, a méhmérgezések elkerülése a röpkörzetben, céljából. Az europaimehesz honlapon bátorítgatok is a méhészérdekek védelmében, kutatásokra, is de a tapasztalatok szerint a magyar méhészeket a saját érdek se mozgósítja. Mit lehet ilyenkor tenni ?
Amennyiben a világon található akár francia, német vagy angol nyelvű folyóiratot, könyvet szükségesnek tart az eredményes és természetközeli méhtartás gazdaságos műveléséhez kérem azt is írja meg és én megpróbálom beszerezni azokat.

>Bencsik József
<<< A legmagasabb és tudományos szinten La Santé de l’Abeille; szaklapot ajánlom. Egy időben írásaim ott is megjelentek, biológiai szakdiploma hiányában nem szívesen vettek maguk közé a biológia agyon diplomás szerkesztőség.
Bátorító üdvözlettel : Jóska Bencsik méhészet-szenvedélyes, ny. építészmérnök

Köszönettel és üdvözlettel:

Most egy kis lelket öntött belém, Zs. István méhész ismerősöm

Bencsik JózsefBencsik József


Kedves Imre Barátom! És a tisztelt Európai Méhész, és « Méhész klub » Olvasói!
Köszönettel vettem a « ki-be járós méhszámoló » írásom, valamint a visszahatás gyors leközlését. Sajnos nem sikerült az ékesítés alkalmával szétesett sorok kapcsolása a sorok színezésének beállítása. No de a lényeg az, hogy az írás megjelent!
Végül is úgy látom, az Európai Méhészen egy idő óta, szinte egyedül szerepelek. Bizonyára van rá magyarázat. Sajnos nem tudom, miben lehetnék a honlap segítségére, hogy ne így legyen? Maga a « ki-be járó » cikk megjelent a « Méhészklub » honlapján is. Talán most már “ nem egyedül “ az aki helyet ad a « ferdének », rombolónak nyílvánított elgondolásaimnak.
Miközben gátlástalanul folyik a méhpusztulás! A szaklapokban, az OMME -ben kevesen, szinte senki nem izgul a méhpusztulási katasztrófák miatt. Ja kérem az magán ügy, minden méhésznek “a maga gondja”! De mennek tiltakozni a kínai méz ellen, kaptárokat égetni, Bruxelles be, miközben, állítólag, tömegével folyik a méhpusztulás az országban? Ki és hol szolgál ilyen eseményekről felkiálltó hangokat, hol lehet azokról hallani, olvasni, pl statisztikai adatokat? Pontos kimutatások talán nem is léteznének? Nem véletlen hiszen a méhek pusztulásához a szervezetnek semmi köze? Azok talán egyéni ügyek: mindenkinek a maga ügye?
Míg a francia szaklapok évek óta 5-10 oldal írás minden hónapban tele tiltakozó írásokkal, tettekkel intézményes eljárásokkal. . . Például több mint tíz éve működik egy önálló független méhész szervezet: « Abeille, Sentinelle de l’Anvironnement”= Méh a Környezet Őrszemén. Pontosan a méhmérgezések gyakoriságán keresztül fény derül a környezet mérgezettségére. Ma is törtetően működő méhész szervezet, a nagyközönség figyelmére, azon keresztül a méhek és a méhészek helyzetére hívja föl a köz figyelmét is. A francia szaklapok, ma is tele, méheket és méhészetet védő írásokkal, tettekkel. Az évek során több esetben volt alkalmam ilyenekről beszámolni az Európai Méhész honlapon. A gyakorlat szerint azonban a téma teljesen érdektelennek mutatkozik Magyarországon. Pontosan ilyen nemtörődömség láttán hagytam abba a témával foglalkozni…
Most egy kis lelket öntött belém, Zs. István méhész ismerősöm, valamint a “Méhész klub” megnyilvánulása, a “ki-be járó méhek” írásom leközlésével.
Kíváncsian várom a fejleményeket.
Bátorító üdvözlettel: Józsi bácsi
Természetesen leközölhető

A ki- be repülő méhek számlálását nagyon hasznosnak tartom és örömmel tennék ennek sikere érdekében.

Bencsik JózsefBencsik József

Kedves Imre Barátom !
A napokban nagy meglepetés ért. Számomra nagyon is meglepő visszhang jött be, a “ki -be járós kaptár “ témában leközölt írásom folytán. Valóban figyelemre méltó visszahatás. Válaszoltam is rá, lásd az alábbi sorokban . Ugyancsak leközölhető, de tapintatossághoz híven, nem jelzem a bátor méhész nevét.
Időközben megkaptam a Méhészet 11. Számát benne érdekes hírek, pl, a kutatási programok támogatását illetően: Szabó Adrienn írása a 27. Oldalon! Első meglátásra a figyelemre méltó kutatási tervek kivitelézéshez szükséges támogatási lehetőségek a kilátásban. Sajnos a tapasztalatok szerint valahol azok előbb utóbb megakadnak? Ezen feltétel igazára ajánlanék egy bizonyító próbálkozást: Például:

István, bátor méhész barátom, ez úttal keres, egy ki-be járó méhszámoló kaptár megvalósításához, működtetési gyakorlatához, számítás technikai, számtani statisztikusokat. . . Összetársulva, megállapodnak, majd, tényleges kutatási terveket készítenek, amelyek megvalósításához megfelelő ésszerűséggel alátámasztott érvekkel támogatást igényelnek az illetékes hivatalnál. Zárójelben: a Márton fiam a Nottingham-I egyetemen pontosan így járt el angol francia, német, belga, magyar kutató szakemberekkel 1,4 millió € támogatás igénylése alkalmával. A kutatási terv teljes sikerrel zárult szeptemberben.

Míg a szóban forgó méhészeti eszköz, (ki- be járó méhszámláló) a hozzá tartozó eljárással, előbb utóbb nélkülönözhetetlen biztonságos eszközé válhat, a vándorméhészet körében, de nem csak Magyarországon! A Holland cég, méhszámoló mintadarabja szeptember óta szolgálatban a Jarnioux –I kis méhésemben. Úgy tudott, a gyártó, közelről érdekelt a gyártmánya tökéletesítésében, értékesítésében. Miért ne ilyen kísérletek,támogatásának lehetősége Magyarországon is? Legyen az ilyen elgondolás reménytelen?

Miközben egy olyan atkairtó eljárás tervén is dolgozunk, amely állandó atkamentesítést ígér, ráadásul semmiféle vegyszert nem alkalmaz. A használata, kaptárnyitás nélkül, biztonságos eljárásnak ígérkezik! A tervek 100% -ban angol állami támogatást igénylése folyamatban.

Természetesen e levelem leközölhető, és türelmetlenül várom az igenlő visszahatásokat!


Az alábbi sorokban érdekelt magyar méhész visszahatása, majd a sorok között a válaszom kék színnel :

Kedves István Barátom !
A válaszaid számomra különlegesen figyelmet érdemelnek. Bevallom rendkívül ritkán fordul elő hogy valaki így járjon el. Szinte mindenkit hidegen hagy a méhészet veszélyesen növekvő pusztulási helyzete a méhek védelme de még a maga a károsulásra váró, avagy már elszenvedett károsulási helyzet, szinte senkit se érdekel. Legalábbis az országos méhésszervezet elnökének véleménye szerint, mindenkinek magánügye.

Bencsik József

Kedves Józsi!

Köszönet a milánói kiállításról küldött információkért. Őszinte szívvel és örömmel gratulálok Márton fiadnak munkásságához, de Neked is mert Te nevelted és segítetted. Gondolom számodra is különös élmény látni saját vonásaid, nemcsak külsőkben, hanem a szellemi megnyilvánulásokban is, ahogyan ezt én is tapasztalom saját gyerekeimmel.<<< Örvendetes !

Korábbi felvetésedre, amely az egyidejű nagyobb egyedszámú kirepülések és egy idő után a visszarepülések magyarázatát abban látom, hogy az egyes generációk (adódik amikor több keret fiasítás egyszerre bújik elő és jut el az első kirepülésig), kedvező időjárás esetén nagy számban kirepülnek. <<< jó jó de mért kell Így eljárniuk egyszerre, a nap folyamán kiválasztott kaptáronkénti egyedi időben ? Ezt valószínűleg sokan tapasztaljuk és részemről természetesnek ítélem meg. Kivétel a kis "ökölnyi" rajocskák, korcs szülemények, amelyekről már tettünk említést, véleményt.

A ki- be repülő méhek számlálását nagyon hasznosnak tartom és örömmel tennék ennek sikere érdekében. De ehhez berendezés és annak megvalósítására alkalmas rajz kellene.<< Újabb kérelem címmel Szabó Imrének címzettlevelet küldtél, amit én kaptam meg, nem tudom ez tévedés vagy nekem is szánod ?<<
A here pheromone témában most tájékozódom, jelenleg arra gondolok, hogy here lárvákból lehet izolálni, és a HOGYAN-okat próbálom most megválaszolni. Ezt is jó ötletnek tartom.<< Bátorító üdvözlettel: Józsi Lyon 2015 november 12


Szeged, 2015. november 10.

Baráti szeretettel


Méhpusztulások elkerülése, a ki-be járó méhek számlálásával.

Bencsik JózsefBencsik József

Méhpusztulások elkerülése, a ki-be járó méhek számlálásával

A 2014-ben, 77 méhész, tömeges méhpusztulási károkat jelentett be az országos méhészszervezetnél.

Azóta, feltehetően több száz méhész is hasonló sorsra jutott . Pontosabb, számadatokról nincs hol

olvasni, de a jelenség csökkenéséről sem. Lehet-e ilyen helyzetből arra következtetni, hogy

magasabb, szervezeti, vezetőségi helyeken a méhpusztulási jelenség, mint olyan, nem probléma,

elvégre is nem az ő dolguk, nem azért kapnak fizetést? Ugyancsak nem sok ajánlat, szinte semmi hír, milyen intézkedések, eljárások, védekező módszerek a napirenden a károk elkerülésére. No meg aztán, ha van is méhpusztulás, legyen az, minden méhésznek, mint egyénnek a maga gondja! Míg a méhészek közösségének, semmiféle szervezetnek, semmi köze hozzá. Hát akkor honnan legyen köze, egy nyugaton élő holmiféle « szökevénynek »? A segíteni akaró ajánlataimra semmi visszahatás, mintha csak senkit nem érdekelne a saját méheinek pusztulása. Pedig már volt alkalmam, nem is egyszer az « europaimehesz@atw.hu » honlapon leközölni néhány ajánlatot. Úgy mint a mérgező szerek alapos megadóztatását, dán módra, valamint azok alkalmazásának kötelező bejelentése a községházán, annak kitűzése a vándortanyán, a « Nemegyedül » mozgalom . . . mindezek , teljes visszahatás nélkül. Azóta se, sehol, semmi hír, se lelkesedés se elutasítás, semmi bírálat. Ezek szerint, talán már vége a méhek pusztulásának ? Minden méhész nyugodtan vándorolhat akár hová ?

Arra az estre, ha ne talán mégis nem így lenne, most egy újabb, de nem szervezeti, nem közösségi

védekező eszköz és módszer ajánlatával jelentkezek: ezúttal, teljesen egyéni védekező lehetőségre

szeretném felhívni a méhészek figyelmét. Legalábbis olyan magyar méhészekről van szó, akik már régóta nem hisznek a közösségi, a szervezeti eljárásokban, de hisznek az egyéni , a saját eljárási lehetőségben, akik úgy gondolják, a méhpusztulás végül is nagyrészt, akár egyénileg is, elkerülhető !

Az Avignonban (Fr) székelő INRA kutató intézetben felállítottak egy elektronikus méhszámláló


kaptárt, amely képes a ki-bejáró méheket számlálási különbségből, a kint elpusztult méhek számából következtetni a röpkörzet mérgezettségére. Magam is jártam az intézetben, beszélgettem a Yves le Conte kutató igazgatóval az eljárás eredményességéről. Nagyszerű önműködő számtani kimutatásokkal, bizonyítássokkal dicsekedett. Számítógéppel, képernyővel, felszerelt, állandó villanyszolgáltatással működő méreg drága berendezés valójában nem való, egy magyar vándorméhész szolgálatára. A költségességén túl jelentős működési problémák is jelentkeztek. Így pld. az egyéni számláló nyílások ragacsolása, a tömegesebb ki-beszállások (kiskirajzás?) esetében mutatkozó torlódások, zavarok a méhcsalád működésében.

A ki-beszálló méhek számlálása, mint elgondolás azonban, valóban figyelemre méltó lehet, akár a

magyar vándorló méhészek részére, amennyiben, kevés költséggel, ténylegesen kimutatható a

röpkörnyezet mérgezettsége. Érdemlegesnek mutatkoznék tehát, olyan olcsó, biztonságos,

működésképes méhszámláló szerkesztésén fáradozni, amelynek segítségével bárki vándorló méhész, elkerülhetné az állománya pusztulását, a megélhetése azonnali megszűnését. Alig egy tucatnyi méhcsaládokkal még magam is érdekelt vagyok a kicsiny kis állományom védelmében. Már lépéseket is tettem ebben az irányban.

Ezúttal jelentkezek egy jó hírrel. Márton fiamat, Nottingham-i Műszaki Egyetemen, egy holland

kutató kereste fel, pontosan , egy elektronikus méhszámoló ajánlattal. Maga a szerkezet rendkívül

egyszerűnek, olcsónak mutatkozik. Kiindulási ár 80 € .Máris kipróbálás alatt a Jarnioux–ban 45 év óta működő ház közeli egyik “telephelyemen” közel 20 éve, 5 méhcsalád, különböző kutatási
szerelvényekkel telített, méhcsalád kapott ott elhelyezést! Lásd például a mellékelt videón!

Pontosan, a 80 €-os holland egységes ki-bejáró méhszámláló beállítva, működés alatt. 4 darab, 1,5

Voltos kis elemmel, működik A felmérési számok önműködően rögzítődnek , és műholdas

közvetítőn a méhész részére állandóan rendelkezésre állnak!

A kísérleti eredményeink, a kimutatások, a tavasz folyamán várhatók. A próbálkozási kísérlet, első

meglátásra nagyszerűen működik. Azonban máris arra gyanakodok, hogy a számláló lyukak nagyon szűkösek, az egymással szembe érkező méhek ilyen kis lyukon keresztül nehezen, időveszteséggel tudják elkerülni egymást. Hogyan fog lezajlani egy tömegesebb kiskirajzás, milyen lesz a torlódás?

Abban se vagyok biztos, hogyan hordja ki a kaptáron belül pusztult méheket a család? Hogyan,

mennyire ragacsolják a kijáró lyukakat, hogyan történik a tisztogatás? Kérdés! Miért ne, magyar

méhészek is, bekapcsolódnának a próbálkozásokba, a működési tökéletesítésbe? Miért ne

részt venni, egy tökéletesen működő méhszámoló berendezés megszerkesztésében?

A felmerült kérdésekre, jelen pillanatban még nem tudok határozott választ adni. Különben is, talán nincs is arra szükség, magyar oldalon. Talán már megszűntek a méhpusztulások? Avagy az idevágó kérdések így, teljesen érdektelenek? Legalábbis, a több mint 20 éves magyar tapasztalataim szerint.

A magyar méhészszervezeteiket, se a szaklapjaikat, se a méhészeti intézményeiket ilyen és hasonló

kérdések, kutatások nem érdeklik. Kétségkívül így? Például Márton fiam, már 2009-ben Apimondián konferencián ismertetett, rajzás előjelzési módszert 12 nappal előre, rezgésméréssel nyerhető értesülést kaptár nyitás nélkül. A jelenlévő magyarok, kiállítók, és látogatók érdektelennek tartották, legalábbis, senki nem érdeklődött még csak kapcsolatok iránt sem. Majd mint köztudott, nyert az elgondolás 1,4 millió €-os pályázatot a kibontakoztatásra. Majd a Milánó-i Világkiállításon, (2015/04-10) az angol, első díjas pavilonban ugyancsak bemutatásra kerültek ezek a kutatások. De ezúttal se érdeklődött senki magyar méhész, se kutató. Következésképpen, egy jól működő röpterület mérgezését jelző méhszámoló megalkotása se érdekli a magyar méhészetet. Szerencsére nem így Nyugaton, Milánó-n, Nottingham-on is túl! Avagy, hagyjuk a magyar méhészeket békében, a
meggyőződéses elzárkózottságukban? Maradjanak ki, legalábbis a méhszámolós röpkörzet

ellenőrzés kezdeményezésből? Károsuljanak továbbra is, a nemtörődömségük arányában?

Ébredjetek föl, magyar méhészek! Halálos veszélyben a méheitek, velük a méhészmesterség! Rövid

időn belül nem lesz szükség mézkereskedelmet érintő, kaptárégető tüntetésre, Bruxelles-ben. Ezzel

szemben nagyon is sor kerülhet, a tömegesen kipusztult méhcsaládok kaptárainak elégetésére otthon?

Valóban hihetetlen, valóban alaptalan jóslat az ilyen előrelátás? A számtalan, névtelen, károsult

méhészek már tudják, mi a valóság! Míg a többiek tudni se akarják? Így a szervezeteik vezetői, állami tisztviselők, hivatalnokok, szaklapok szerkesztői is? Elvégre is, el kell ismerni : nem a méhpusztulási gondok viseléséért kapják a megérdemelt fizetésüket?

Részemről, a tudatos tétlenség, elviselhetetlen, lelkiismeretlen eljárásnak számít! Míg, az “IRET”=

Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető hozzáállást, minden esetben lényegesen , tisztességes

hozzáállásnak tartom! Ezért jelentkezek újra ,meg újra, legyen az hiábavalóan?

Joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2015 november

ANGOL SIKEREK A MILÁNOI VILAGKIÁLLITÁS BEFEJEZTÉVEL

Bencsik József
Bencsik József

Első díjat kapott Milánó-i világkiállításon (2015) a méhekre, a
méhészetre szentelt angol kiállítási pavilon!
Dr. Bencsik Márton, a Nottingham-i Műszaki Egyetem,
fizika-matematika tanára volt a méhészeti műsor tervezője,
bemutatója. A megbízatás, maga Mr. Wolfgang Buttress, a pavilon
tervezője kérésére történt. A kettőjük között kialakult közvetlen
kapcsolat pedig a Márton, rendkívül sikeres méhészeti kutatásainak
következményei alapján alakult ki és na persze a mai napig se szűnt
meg, további tervek is beütemezve. A kaptár rezgésmérési kísérleteivel
már 2009- es "Apimodia" Montpellier- ben rendezett kongresszuson
került sor, első alkalommal. A kísérletei alapján bebizonyosodott már
akkor, a méhcsalád kirajzásának előjelzése rezgésméréssel, már 12
nappal a raj kiszállása előtt, minden kaptárnyitás nélkül. De akkor a
Magyar méhészet figyelmét elkerülte ezen kongresszusi esemény. Vajon
ma is így a Milanói világkiállításon?
Ugyanakkor, sor került (2012) egy EU finanszírozott (1,4
millió €) egy a Márton által ajánlott kutatási műsor
magvalósítására. Ugyancsak nem véletlenül, és nem ok nélkül kereste
föl Mr. Wolfgang Buttresse, az Angol pavilon tervezője, és
megbízottja, Bencsik Mártont. A Milánói világkiállításon elért
építészeti első díj siker, úgy tudott pavilon látogatottságán elért
eredmények következménye. Már a félidő alkalmával készült
felmérések is, látogatottsági rekordot jeleztek. Ez a tény egyben azt
jelenti, hogy az ott bemutatott méhészeti műsor ugyancsak részese a
hírnévnek. A látogatok nem csak az építmény szerkezetére voltak
kíváncsiak, hanem megnézték az ott bemutatott méhészeti kutatására
irányuló bemutató műsorokat is. Minden bizonnyal jártak ott Magyar
méhészek is. Vajon ismét elkerülte volna a figyelmüket az ott
bemutatott méhész kutatási eredményeket, úgy mint az 2009- es
Apimondián ? De a Milánói világkiállítás angol pavilonjának rekord
látogatottsága szerint, úgy látszik, nem így. vagyis az igen is
figyelemre méltó volt.
Időközben sikerrel befejeződott az EU által finanszirozott
(1,4 millió €) Márton által vezetett "Swarmonitor" kutatási műsor
is (2015/10) amely pontosan a rajzáselőjelzés tudományos
meghatározására, nemzetközi szabadalmaztatásra, valamint az érdekelt
műszergyártók beavatására szolgált. A kutatás beindulása alkalmával a
Magyar méhészeti vezetők, illetékesek, VM, Agrárkamara . . . is
kaptak annak idején, bekapcsolódási ajánlatot. Ma újabb valós
kutatási műsorok , elképzelések is tervekben. Lesznek azok ismét
érdektelenek a Magyar méhészek részéről mint eddig is?

joseph.Bencsik@free.fr Október 2015
Generálási idő: 0.31 másodperc