Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Gondolatok, képzelődések, a varroa atka körül?

Bencsik JózsefBencsik József
Valamikor 1983-ban találkoztam először a V atkával. Az első években, védekezés érdekében, az úgynevezett Thymol illatosító alkalmazását ajánlották. Ment is az néhány éven keresztül aztán elöntött az atkaözön. Tart az még ma is szinte világ szerte. Aztán jöttek a vegyszerek alkalmazása tucatjával . Pusztultak is az atkák, de szenvedtek a méhek is. Hogyan elviselni annyiféle zavarokat, méheket is kínzó szereket? Több, mint 30 év óta, ma is így? Maradhat ez így továbbra is? Holott ma, újabb eszközökkel, újabb, hatásosabb módszerek alkalmazására nyílnak lehetőségek. Lássunk példának: ma rezgésméréssel kimutatható a rajzás bekövetkezése 10-12 nappal előre, szinte teljes biztonsággal. Mindez kaptárnyitás nélkül! Lásd a Nottingham-i Műszaki Egyetem, matematika fizika tanárának, Martin Bencsik tudományos közleményét
,http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926
Mi több, matematikai elemzés segítségével kimutathatók a rajzási előkészületek is akár 30 nappal előre. Annak valódi bekövetkezése azonban bizonytalan (60%?) a feltételek, a körülmények alakulása függvényében. Ilyen és hasonló rezgésmérési módszerek alkalmazása manapság már nem újság. Az emberi ténykedések számtalan ágazatában divatban. Miért ne lenne az ugyancsak hatásos az atka elleni küzdelemben? Fő kérdés, hogyan? Ezen a kérdésen múlik a siker, álmodni, képzelődni, terveket készíteni szabad! Bekapcsoljuk a rajzás előjelzési rezgésmérőnket, megtudni van-e rajzásveszély és milyen határidővel, ezzel egy időben ugyanazon rezgés berendezéssel elindulna egy különleges atka csapdába csalogató rezgéshullám sorozat is a kaptárban. Másnap a méhész kihúzza a család alá helyezett tálcát, a lehullott atkák számából meg tudja állapítani az atkafertőzöttséget, vagy annak hiányában az atkamentességet? Mindez kaptárnyitás, és a méhek háborgatása nélkül! Szépet álmodni szabad és kellemes is.
Sajnos a valóság sokkal bonyolultabb .Hogyan ismeri föl a varroa egy méh közelségét, helyzetét a térben? Egyesek szerint, először is a zümmögéséből, amelyet nem csak a szárnyaival gerjeszt, de a testében keletkező rezgésekből is . Ugyanakkor, a méhecske is úgy, mint sok más élőlény, a testéből különös méhillatokat sugároz a környezetében. Értesülések, amelyek segítségével az atka pontosan tájékozódik a környezetében. De még tökéletesebben is! Válogathat is a méhek között mielőtt fölpattanna annak a méhecskének hátára, amely pontosan közlekedik és nem távolodik az atka célja irányába, vagyis nyitott fiasítás felé. Ezek az méhegyedek, vagyis lárvagondozók, foglalkoznak a fiasítás nevelésével, miközben a tevékenységük folyamán rájuk ragad a munka körük , vagyis a fiasítás illata. Ezt az illatot képes azonosítani az atka és annak segítségével pontosan előbb, utóbb célba ér. No persze, azért adódnak nehézségek is ! Amikor át kell szállni egy másik szállítóra Hogyan történhet az ésszerűen? A léputcákban közlekedve a méhek egymás háta szinte súrlódási közelségbe mozognak. Így nem nehéz szállító méhecskét választani, a hátára szinte átpattanni. Minden esetben így eljárni sokkal hatásosabb, mint lemászni a szállító méhecskéről, mászkálni a földön, majd fölmászni egy másik szállítóra. Most tegyük fel, hogy a szállító megérkezett a cél helyszínére. A fiasítás gondozó méhecske pedig a lépek felszíni szélein közlekedve keresi azt a sejtet, amelyben található lárvának pontosan szolgálatra van szüksége .Itt most újabb pontosításra is szükség mutatkozna?
Honnan tudja a szolgálatban lévő, táplálással, gondozással megbízott méhecske, melyik lárvának, milyen szolgálatra van szüksége, melyik lárva éhezik, melyik fuldoklik a tápanyagban? Méhészszemmel láthatóan, amikor megvizsgálunk egy fiasításos keretet, minden azonos körű sejtben egyforma a gondozás szintet látunk. Vajon lenne a kaptárban valami demokratikus termékmegosztás a lárvák oldalán is? Föltalálták volna, és alkalmazzák a tökéletes, egyenletes , állandó termékmegosztást? Minden esetre nem így a “kétlábú emlősöknél”? Nem könnyű ésszerű magyarázattal szolgálni! A gondozó méhecske, a lárva sejtek felső peremein közlekedve, megállapítja, hol a szükséglet! Miközben a hátán hordozott élősködő már akkor tökéletesen célba érkezett, amikor ez a gondnok méhecske , elkezdett keresgélni fiasításos sejtek peremén. Talán az atka is így? Célba érkezett, és leugrik a nyeregből ! A sejtfalak peremén közlekedve maga is válogatni indul? Melyik az a lárva, amelyik legjobban megfelel a varroa szaporodás időbeosztásának? Beszállni csakis olyan sejtbe, amelyben a lárva kifejlődésének időszakasza megfelel az élősködő varroa atka szaporodási időbeosztásnak is. Ugyanakkor igyekszik elkerülni azokat a sejteket, amelyekben már van atkapete, atkafiasítás?
Pillanatnyilag még nem volt alkalmam olyan videó felvételeket látni, amelyek ilyen folyamatokról készültek. De van rá remény, amikor már az orvostudomány , már élőben alkalmaz videofelvételeket akár az emberi szervekből akár az agyból. Vannak-e biztos rezgésjelek, pheromonok, titkos rezgések amelyek hatására a varroa a rossz út, a vesztés útjára tévedve, kipusztul? Annyi bizonyos: a méhek lárvái is képesek rezgésjeleket leadni, de talán még felvenni is, legyen az akár a lefedelezett sejtekben. Kísérletekkel is könnyen bizonyítható: Néhány lefedelezett fiasításos sejtet kivágunk, majd egy órára mélyhűtőbe megfagyasztjuk. Majd a kaptárba visszahelyezve, két nap alatt, a méhek fölbontják, a lefedett sejteket és kitakarítják, kihordják a hullákat. A méhek tehát fölismerik, vagyis hallják a rezgéseket, a zárt sejtfalakon keresztül is Nem véletlenül történik az így! A halott lárvák nem sugároznak rezgéseket! Ezen tagadhatatlan valóság alapján járnak el? Jó, jó, most már csak azt volna jó tudni, mikor kezdődtek ezek az életjelek, a lárvák rezgésjelei? Feltehető, hogy a születéssel.? Így, már valószínű, hogy a lárva növekedésével, a rezgések is növekednek ? Mi több, ezek alapján a lárva által sugárzott rezgések erősségéből a lárva életkora is meghatározott lenne? Nagyon is meglehet, hogy a lárvákat gondozó méhek is így értesülnek, amikor az eljött időben lezárják a lárvasejteket? Ily módon, akár a szaporodni szándékozó varroa is tájékozott a fiasítás életkoráról? Azt a méhlárvát válassza, amelyik biztonságos kifejlődést biztosít a leszármazottainak.
Fennmarad a nagy kérdés: Ilyen körülmények között, hogyan közbelépni a varroa atka ritkítására, és miért ne annak teljes kipusztítására? Annyi azonban bizonyos semmi esetre sem kémikus közbelépésekkel! Azokból volt elég több, mint 30 éven keresztül, teljesen eredménytelenül . Marad a rezgésazonosítás , azon keresztül kisiklatni az atkát a természetes vágányból, a halálos szakadékba! No persze meglehet, hogy szokás szerint a hivatalos magyar méhészeti körökben, szaklapokban az ilyen kérdések érdektelenek, föl se merülnek. De talán nem így a felső, kutató szellemű rétegében. Majd meglátjuk, a vak is úgy mondja!
Joseph.bencsik@free.fr Lyon 2015 december.

Márton méhészeti (rajzás előjelzési) tudományos írása visszahatást váltott ki a ...

Bencsik József Bencsik József

A Márton méhészeti (rajzás előjelzési) tudományos írása visszahatást váltott ki a Nemzetközi (EU) Professionális Méhészeti Szövetségben is.
Tudtommal Magyarországon is létezik egy « Professionális » méhészegyesület. Lehetséges lenne , hogy őket is érdekelnének, mi hogyan történik nemzetközi téren, ilyen és hasonló professionális értesülések ?
Természetesen továbbíthatod nekik a Márton alábbi üzenetét, úgy ahogy van. Talán számukra, esetleg érdemlegesek lennének ilyen értesülések!
Évtizedes tapasztalatok szerint nem így a Magyar szaklapokban, szakkörökben. A Márton fiam méhészeti kutatásairól évek óta beszámolok az “Európai Méhész” honlapon. A megjelent ez irányú értesülések által kiváltott visszahatások hiánya, teljes érdektelenséget igazolnak. Elvégre is ők tudják mi az ami nekik érdemleges és mi az ami érdektelen?
Mialatt “ Nyugaton” az ilyen és hasonló híreket, értesüléseket, szinte vadásszák az intézmények, Így például az ITSAP és ADA France (lehetne ADA Hongrie is!) EU intézmény. Az “ADAPRO LR “ professionális méhészeti Társulat a Méhészet Kibontakoztatására alapított Web Revue, amelynek rendeltetése a méhészeti, időszerű értesülések terjesztése. Megtalálható azon a web oldalon sok más éremlegesnél érdemlegesebb, szakmát érintő közlemény is! Ja kérem, ott az felelősök, az intézmények, nem hátráltatnak, hanem előre bátorítanak, segítenek, figyelik, mi történik a szakmai kutatások területén nem csak EU oldalon.
Ugyanakkor magas érdemelismerést jár az “Európai Méhész” honlapnak; egyetlen amely egyetlen mindig a nyitottságával tündökölt, bármilyen kérdésben.
Ez az üzenetet természetesen megküldhető a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületéhez
Bátorító üdvözlettel: Józsi Bácsi Lyon 2015 december .3.

Tu trouveras un petit bout de notre article, traduit en francais, repris par l’organisation ‘Association de développement de l'apiculture pro’, ici :<<< Prossionalis Méhészet Kibontakoztatàsànak Egyesulete

Link 1

et la :

Link 2

A Méhészújság, 2015/11 számában,a Destruktor atka irtóhoz fűzött írás késztetett a visszahatásra

Bencsik JózsefBencsik József

A Méhészújság, 2015/11 számában, a « Destruktor » atka irtóhoz fűzött írás késztetett a visszahatásra. Valóban, a varroa atka ellen, világszerte folyik a küzdelem. Bevallom, az írásában található, rendkívül rangos és tanulságos megállapítások olvasására ritkán adódik alkalom. Mind amellett és valójában, jelen pillanatban nincsenek hírek olyan atkairtó módszerekről, amelyek elkerülnék a kémikus beavatkozást, amelyek segítségével, elkerülhető lenne a méhcsalád életének zaklatása is.
A téma, nálam is napirendre került, amióta a Márton fiam a Nottingham-i Műszaki Egyetem matematika fizika tanárát sikerült meg győznöm a méhészet terén kínálkozó, és rendkívül gazdag kutatási alkalmakról. Ezek között számosak azok, amelyek időközben, rezgésméréssel, több mint sikeresen, megvalósultak. A kezdet, történt, 2008 nyarán. Azóta sok víz lefolyt a Dunán de a Rhon-on is !
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926
Most, ugyancsak a rezgésmérési módszer segítségével szeretnénk, kémiamentes atkairtó módszert találni. Éppen most olvastam a Méhészet 2015/11 oldal 27, ugyancsak igényelhetők kutatási támogatások. Feltehetően magyar oldalon is léteznek kutatok, és kutatási tervek is. Elképzelhetően a “Destruktor” rovarirtó tervek megvalósulása is ily módon került megvalósulásra ?

Egy másik elgondolás szerint a ki-be járó méhek számolásával érdemleges röpterület felügyelet nyerhető! Az eljárás kezdeti, próba beindításához nem csak kutatókra, de szélesebb körű módszer próba beállítókra, számítástechnikai szakértőkre, és megfigyelőkre is szükség mutatkozik.

Kérdés: Vajon érdemes lenne kapcsolatokat keresni, teremteni, a varroa atka ellen ténykedő, módszer kutatok, úgy mint a röpterület felügyelők kezelői, kisérletezői között magyar oldalon ?

A korábbi (2011-12) hasonló kutatás közreműködési ajánlataim érdektelenek bizonyultak úgy az OMME -ben, mint VM, és a NAK -ban, ugyanakkor így a magyar szaklapokban is!!

Tisztelettel: Bencsik József Lyon, 2015 november 24

Nemrég kapott kapcsolatkeresés !

Bencsik JózsefBencsik József


Tisztelt Bencsik Úr!

K. . . . Tibor vagyok Magyarország egyik kis Fejér megyei településéről(a cecei paprika talán mond Önnek valami. Már nem termesztik és nem is ismerik a helyiek zöme sem. Fehér paprika, jól szállítható volt.)
54 éves vagyok és Dr. Deák Gáborral (5 éve) történő beszélgetés után döntöttem el, hogy méheket tartok .>Bencsik József
<< Azért írom, hogy tartok mert látom, ahogy én csinálom még nagyon messze van a méhész és méhtenyésztő általam is elvárt fogalmától.
Végzettségem agrármérnök, de a szakmában csak nagyon rövid ideig dolgoztam.
Az indulás- Deák Úr beszélgetése után természetesen- tamási rakodó és ma is az.Keretméret 1/2 NB.(Jelenleg ennek főleg a fészekben való alkalmazása átgondolás alatt van)
A hazai méhészeti szakirodalom kevés (bár már 3 méhészeti periodika is van), a méhészeti szakkönyvek meg (szerintem a 20 esetenként még a régebbi idők állapotait és mérési adatait rögzíti.Őrösi Pál a magyar méhészek bibliájának tekintett 1955-ben kiadott Méhek között című könyvében nem is tesz említést- mert Magyarországon ekkor még nem volt-a varroa atkáról.Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület/OMME/ Méhegészségügyi ismeretek című kiadványaiban egy az európai Unióban tiltott hatóanyag-amitráz- felhasználás módjára tesz javaslatot és a leghatékonyabb módszernek tekinti.(Tac-tic olajos rajzlapon felitatva és behelyezve a kaptárba ismétléssel.)Hogy a méltán világhírű magyar mézben előbb vagy utóbb megjelenik a hatóanyag az nyilvánvaló és a rezisztencia kialakul az atkánál az is nyilvánvaló és a méhcsaládok fognak elpusztulni az is nyilvánvaló.>Bencsik József <<
Ezen kitérőt csak azért írtam, hogy rávilágítsak, hogy Magyarországon nem könnyű és egyre nehezebb lesz a méhtartók helyzete és más módszereket is ki kell próbálni és alkalmazni, hogy gazdaságos legyen a méhészet mint gazdasági tevékenység.

>Bencsik József
<<<én is így gondolom, sajnos innen messziről is úgy látom, nem ilyen gondok vezérlik a hivatalos helyeket
Én ennek egyik módját a mézen , mint a magyarországi méhészek döntő hányadában alkalmazott alapvető méhészeti termék, kiterjesztésében vélem felfedezni.Virágpor, propolisz és pempő termelés.<<< + hozzátenném még « hydromel itóka , mindezbio természetes módon!
Az interneten böngészve így jutottam el Önhöz mint egy egyedi virágporszedő eszköz megalkotójához és alkalmazójához.A Biokutúra újságban még olvastam az Ön méhészeti cikkeit, de akkor még nem foglalkoztam a méhészettel.
>Bencsik József
<<< a «www.europaimehesz.atw.hu » honlapon közel 10 éve jelennek meg az írásaim. A Méhészet és a Méhészújság elzárkózik az írásaim leközlésétől. Sok esetben ugyanis, a szerkesztőség számára elviselhetetlen megállapítások kerülnének nyilvánosságra. A harmadik szaklapról semmit nem tudok. Lehet hogy, ok is rettegnek a “rázós” megállapításaimtól. Nem véletlenül azok minden bizonnyal megfelelnek egy valóságnak, tehát nem lehet azokat megcáfolni, se ellentmondani. Míg a Biokultura szaklapban többször jelentkeztem írásaimmal, majd egy alkalommal egy írásomat teljesen fölforgatva a véleményem megkérdezése nélkül leközölték. Azóta se ajánlkozok ott, azt írnak amit akarnak de ne az én nevemben!

Kérem írja meg tapasztalatait és szeretném ha elküldené ezen virágporszedő méreteit és rajzát.<<
A méhészettel kapcsolatban bármilyen tapasztalatát szívesen fogadom, mert hiszem, hogy a méhészet egy életen át tartó tanulási folyamat és azt életünk végén csak abba hagyjuk.Soha nem mondhatjuk el, hogy mi már megtanultuk, mert változik a világ és vele természetszerűen a méhtartási és-tenyésztési feltételek is.>Bencsik József
<< nem elegendők a biztonságos belevágáshoz Magam 45 év óta méhészkedek. Valamikor 30-40 ma, már csak 10 (Dadant homloklyukas kaptárral, műkedvelő, kíváncsiskodó kutató módszerekkel a lehető legjobb ”bio” módon. Francia nyelvű írásaim elsősorban a”Abeilles et Fleurs” szaklapban jelennek meg, ritkábban a « La Santé de l’Abeille » ben is.
Sikerült meggyőznöm a Márton fiamat rezgésmérési kísérletekre a méhészetben. Ö matematika –fizika tanár a Nottinhami Műszaki Egyetemen. Majd EU pályázatot (1,4 €) nyert rajzáselőjelzés rezgésméréssel 12 nappal a kirajzás előtt kaptárnyitás nélkül, témában ! Ma újabb méhészeti kutatások is napirenden. Többek között a ki-be járó méhek számlálása, a méhmérgezések elkerülése a röpkörzetben, céljából. Az europaimehesz honlapon bátorítgatok is a méhészérdekek védelmében, kutatásokra, is de a tapasztalatok szerint a magyar méhészeket a saját érdek se mozgósítja. Mit lehet ilyenkor tenni ?
Amennyiben a világon található akár francia, német vagy angol nyelvű folyóiratot, könyvet szükségesnek tart az eredményes és természetközeli méhtartás gazdaságos műveléséhez kérem azt is írja meg és én megpróbálom beszerezni azokat.

>Bencsik József
<<< A legmagasabb és tudományos szinten La Santé de l’Abeille; szaklapot ajánlom. Egy időben írásaim ott is megjelentek, biológiai szakdiploma hiányában nem szívesen vettek maguk közé a biológia agyon diplomás szerkesztőség.
Bátorító üdvözlettel : Jóska Bencsik méhészet-szenvedélyes, ny. építészmérnök

Köszönettel és üdvözlettel:

Most egy kis lelket öntött belém, Zs. István méhész ismerősöm

Bencsik JózsefBencsik József


Kedves Imre Barátom! És a tisztelt Európai Méhész, és « Méhész klub » Olvasói!
Köszönettel vettem a « ki-be járós méhszámoló » írásom, valamint a visszahatás gyors leközlését. Sajnos nem sikerült az ékesítés alkalmával szétesett sorok kapcsolása a sorok színezésének beállítása. No de a lényeg az, hogy az írás megjelent!
Végül is úgy látom, az Európai Méhészen egy idő óta, szinte egyedül szerepelek. Bizonyára van rá magyarázat. Sajnos nem tudom, miben lehetnék a honlap segítségére, hogy ne így legyen? Maga a « ki-be járó » cikk megjelent a « Méhészklub » honlapján is. Talán most már “ nem egyedül “ az aki helyet ad a « ferdének », rombolónak nyílvánított elgondolásaimnak.
Miközben gátlástalanul folyik a méhpusztulás! A szaklapokban, az OMME -ben kevesen, szinte senki nem izgul a méhpusztulási katasztrófák miatt. Ja kérem az magán ügy, minden méhésznek “a maga gondja”! De mennek tiltakozni a kínai méz ellen, kaptárokat égetni, Bruxelles be, miközben, állítólag, tömegével folyik a méhpusztulás az országban? Ki és hol szolgál ilyen eseményekről felkiálltó hangokat, hol lehet azokról hallani, olvasni, pl statisztikai adatokat? Pontos kimutatások talán nem is léteznének? Nem véletlen hiszen a méhek pusztulásához a szervezetnek semmi köze? Azok talán egyéni ügyek: mindenkinek a maga ügye?
Míg a francia szaklapok évek óta 5-10 oldal írás minden hónapban tele tiltakozó írásokkal, tettekkel intézményes eljárásokkal. . . Például több mint tíz éve működik egy önálló független méhész szervezet: « Abeille, Sentinelle de l’Anvironnement”= Méh a Környezet Őrszemén. Pontosan a méhmérgezések gyakoriságán keresztül fény derül a környezet mérgezettségére. Ma is törtetően működő méhész szervezet, a nagyközönség figyelmére, azon keresztül a méhek és a méhészek helyzetére hívja föl a köz figyelmét is. A francia szaklapok, ma is tele, méheket és méhészetet védő írásokkal, tettekkel. Az évek során több esetben volt alkalmam ilyenekről beszámolni az Európai Méhész honlapon. A gyakorlat szerint azonban a téma teljesen érdektelennek mutatkozik Magyarországon. Pontosan ilyen nemtörődömség láttán hagytam abba a témával foglalkozni…
Most egy kis lelket öntött belém, Zs. István méhész ismerősöm, valamint a “Méhész klub” megnyilvánulása, a “ki-be járó méhek” írásom leközlésével.
Kíváncsian várom a fejleményeket.
Bátorító üdvözlettel: Józsi bácsi
Természetesen leközölhető

A ki- be repülő méhek számlálását nagyon hasznosnak tartom és örömmel tennék ennek sikere érdekében.

Bencsik JózsefBencsik József

Kedves Imre Barátom !
A napokban nagy meglepetés ért. Számomra nagyon is meglepő visszhang jött be, a “ki -be járós kaptár “ témában leközölt írásom folytán. Valóban figyelemre méltó visszahatás. Válaszoltam is rá, lásd az alábbi sorokban . Ugyancsak leközölhető, de tapintatossághoz híven, nem jelzem a bátor méhész nevét.
Időközben megkaptam a Méhészet 11. Számát benne érdekes hírek, pl, a kutatási programok támogatását illetően: Szabó Adrienn írása a 27. Oldalon! Első meglátásra a figyelemre méltó kutatási tervek kivitelézéshez szükséges támogatási lehetőségek a kilátásban. Sajnos a tapasztalatok szerint valahol azok előbb utóbb megakadnak? Ezen feltétel igazára ajánlanék egy bizonyító próbálkozást: Például:

István, bátor méhész barátom, ez úttal keres, egy ki-be járó méhszámoló kaptár megvalósításához, működtetési gyakorlatához, számítás technikai, számtani statisztikusokat. . . Összetársulva, megállapodnak, majd, tényleges kutatási terveket készítenek, amelyek megvalósításához megfelelő ésszerűséggel alátámasztott érvekkel támogatást igényelnek az illetékes hivatalnál. Zárójelben: a Márton fiam a Nottingham-I egyetemen pontosan így járt el angol francia, német, belga, magyar kutató szakemberekkel 1,4 millió € támogatás igénylése alkalmával. A kutatási terv teljes sikerrel zárult szeptemberben.

Míg a szóban forgó méhészeti eszköz, (ki- be járó méhszámláló) a hozzá tartozó eljárással, előbb utóbb nélkülönözhetetlen biztonságos eszközé válhat, a vándorméhészet körében, de nem csak Magyarországon! A Holland cég, méhszámoló mintadarabja szeptember óta szolgálatban a Jarnioux –I kis méhésemben. Úgy tudott, a gyártó, közelről érdekelt a gyártmánya tökéletesítésében, értékesítésében. Miért ne ilyen kísérletek,támogatásának lehetősége Magyarországon is? Legyen az ilyen elgondolás reménytelen?

Miközben egy olyan atkairtó eljárás tervén is dolgozunk, amely állandó atkamentesítést ígér, ráadásul semmiféle vegyszert nem alkalmaz. A használata, kaptárnyitás nélkül, biztonságos eljárásnak ígérkezik! A tervek 100% -ban angol állami támogatást igénylése folyamatban.

Természetesen e levelem leközölhető, és türelmetlenül várom az igenlő visszahatásokat!


Az alábbi sorokban érdekelt magyar méhész visszahatása, majd a sorok között a válaszom kék színnel :

Kedves István Barátom !
A válaszaid számomra különlegesen figyelmet érdemelnek. Bevallom rendkívül ritkán fordul elő hogy valaki így járjon el. Szinte mindenkit hidegen hagy a méhészet veszélyesen növekvő pusztulási helyzete a méhek védelme de még a maga a károsulásra váró, avagy már elszenvedett károsulási helyzet, szinte senkit se érdekel. Legalábbis az országos méhésszervezet elnökének véleménye szerint, mindenkinek magánügye.

Bencsik József

Kedves Józsi!

Köszönet a milánói kiállításról küldött információkért. Őszinte szívvel és örömmel gratulálok Márton fiadnak munkásságához, de Neked is mert Te nevelted és segítetted. Gondolom számodra is különös élmény látni saját vonásaid, nemcsak külsőkben, hanem a szellemi megnyilvánulásokban is, ahogyan ezt én is tapasztalom saját gyerekeimmel.<<< Örvendetes !

Korábbi felvetésedre, amely az egyidejű nagyobb egyedszámú kirepülések és egy idő után a visszarepülések magyarázatát abban látom, hogy az egyes generációk (adódik amikor több keret fiasítás egyszerre bújik elő és jut el az első kirepülésig), kedvező időjárás esetén nagy számban kirepülnek. <<< jó jó de mért kell Így eljárniuk egyszerre, a nap folyamán kiválasztott kaptáronkénti egyedi időben ? Ezt valószínűleg sokan tapasztaljuk és részemről természetesnek ítélem meg. Kivétel a kis "ökölnyi" rajocskák, korcs szülemények, amelyekről már tettünk említést, véleményt.

A ki- be repülő méhek számlálását nagyon hasznosnak tartom és örömmel tennék ennek sikere érdekében. De ehhez berendezés és annak megvalósítására alkalmas rajz kellene.<< Újabb kérelem címmel Szabó Imrének címzettlevelet küldtél, amit én kaptam meg, nem tudom ez tévedés vagy nekem is szánod ?<<
A here pheromone témában most tájékozódom, jelenleg arra gondolok, hogy here lárvákból lehet izolálni, és a HOGYAN-okat próbálom most megválaszolni. Ezt is jó ötletnek tartom.<< Bátorító üdvözlettel: Józsi Lyon 2015 november 12


Szeged, 2015. november 10.

Baráti szeretettel


Méhpusztulások elkerülése, a ki-be járó méhek számlálásával.

Bencsik JózsefBencsik József

Méhpusztulások elkerülése, a ki-be járó méhek számlálásával

A 2014-ben, 77 méhész, tömeges méhpusztulási károkat jelentett be az országos méhészszervezetnél.

Azóta, feltehetően több száz méhész is hasonló sorsra jutott . Pontosabb, számadatokról nincs hol

olvasni, de a jelenség csökkenéséről sem. Lehet-e ilyen helyzetből arra következtetni, hogy

magasabb, szervezeti, vezetőségi helyeken a méhpusztulási jelenség, mint olyan, nem probléma,

elvégre is nem az ő dolguk, nem azért kapnak fizetést? Ugyancsak nem sok ajánlat, szinte semmi hír, milyen intézkedések, eljárások, védekező módszerek a napirenden a károk elkerülésére. No meg aztán, ha van is méhpusztulás, legyen az, minden méhésznek, mint egyénnek a maga gondja! Míg a méhészek közösségének, semmiféle szervezetnek, semmi köze hozzá. Hát akkor honnan legyen köze, egy nyugaton élő holmiféle « szökevénynek »? A segíteni akaró ajánlataimra semmi visszahatás, mintha csak senkit nem érdekelne a saját méheinek pusztulása. Pedig már volt alkalmam, nem is egyszer az « europaimehesz@atw.hu » honlapon leközölni néhány ajánlatot. Úgy mint a mérgező szerek alapos megadóztatását, dán módra, valamint azok alkalmazásának kötelező bejelentése a községházán, annak kitűzése a vándortanyán, a « Nemegyedül » mozgalom . . . mindezek , teljes visszahatás nélkül. Azóta se, sehol, semmi hír, se lelkesedés se elutasítás, semmi bírálat. Ezek szerint, talán már vége a méhek pusztulásának ? Minden méhész nyugodtan vándorolhat akár hová ?

Arra az estre, ha ne talán mégis nem így lenne, most egy újabb, de nem szervezeti, nem közösségi

védekező eszköz és módszer ajánlatával jelentkezek: ezúttal, teljesen egyéni védekező lehetőségre

szeretném felhívni a méhészek figyelmét. Legalábbis olyan magyar méhészekről van szó, akik már régóta nem hisznek a közösségi, a szervezeti eljárásokban, de hisznek az egyéni , a saját eljárási lehetőségben, akik úgy gondolják, a méhpusztulás végül is nagyrészt, akár egyénileg is, elkerülhető !

Az Avignonban (Fr) székelő INRA kutató intézetben felállítottak egy elektronikus méhszámláló


kaptárt, amely képes a ki-bejáró méheket számlálási különbségből, a kint elpusztult méhek számából következtetni a röpkörzet mérgezettségére. Magam is jártam az intézetben, beszélgettem a Yves le Conte kutató igazgatóval az eljárás eredményességéről. Nagyszerű önműködő számtani kimutatásokkal, bizonyítássokkal dicsekedett. Számítógéppel, képernyővel, felszerelt, állandó villanyszolgáltatással működő méreg drága berendezés valójában nem való, egy magyar vándorméhész szolgálatára. A költségességén túl jelentős működési problémák is jelentkeztek. Így pld. az egyéni számláló nyílások ragacsolása, a tömegesebb ki-beszállások (kiskirajzás?) esetében mutatkozó torlódások, zavarok a méhcsalád működésében.

A ki-beszálló méhek számlálása, mint elgondolás azonban, valóban figyelemre méltó lehet, akár a

magyar vándorló méhészek részére, amennyiben, kevés költséggel, ténylegesen kimutatható a

röpkörnyezet mérgezettsége. Érdemlegesnek mutatkoznék tehát, olyan olcsó, biztonságos,

működésképes méhszámláló szerkesztésén fáradozni, amelynek segítségével bárki vándorló méhész, elkerülhetné az állománya pusztulását, a megélhetése azonnali megszűnését. Alig egy tucatnyi méhcsaládokkal még magam is érdekelt vagyok a kicsiny kis állományom védelmében. Már lépéseket is tettem ebben az irányban.

Ezúttal jelentkezek egy jó hírrel. Márton fiamat, Nottingham-i Műszaki Egyetemen, egy holland

kutató kereste fel, pontosan , egy elektronikus méhszámoló ajánlattal. Maga a szerkezet rendkívül

egyszerűnek, olcsónak mutatkozik. Kiindulási ár 80 € .Máris kipróbálás alatt a Jarnioux–ban 45 év óta működő ház közeli egyik “telephelyemen” közel 20 éve, 5 méhcsalád, különböző kutatási
szerelvényekkel telített, méhcsalád kapott ott elhelyezést! Lásd például a mellékelt videón!

Pontosan, a 80 €-os holland egységes ki-bejáró méhszámláló beállítva, működés alatt. 4 darab, 1,5

Voltos kis elemmel, működik A felmérési számok önműködően rögzítődnek , és műholdas

közvetítőn a méhész részére állandóan rendelkezésre állnak!

A kísérleti eredményeink, a kimutatások, a tavasz folyamán várhatók. A próbálkozási kísérlet, első

meglátásra nagyszerűen működik. Azonban máris arra gyanakodok, hogy a számláló lyukak nagyon szűkösek, az egymással szembe érkező méhek ilyen kis lyukon keresztül nehezen, időveszteséggel tudják elkerülni egymást. Hogyan fog lezajlani egy tömegesebb kiskirajzás, milyen lesz a torlódás?

Abban se vagyok biztos, hogyan hordja ki a kaptáron belül pusztult méheket a család? Hogyan,

mennyire ragacsolják a kijáró lyukakat, hogyan történik a tisztogatás? Kérdés! Miért ne, magyar

méhészek is, bekapcsolódnának a próbálkozásokba, a működési tökéletesítésbe? Miért ne

részt venni, egy tökéletesen működő méhszámoló berendezés megszerkesztésében?

A felmerült kérdésekre, jelen pillanatban még nem tudok határozott választ adni. Különben is, talán nincs is arra szükség, magyar oldalon. Talán már megszűntek a méhpusztulások? Avagy az idevágó kérdések így, teljesen érdektelenek? Legalábbis, a több mint 20 éves magyar tapasztalataim szerint.

A magyar méhészszervezeteiket, se a szaklapjaikat, se a méhészeti intézményeiket ilyen és hasonló

kérdések, kutatások nem érdeklik. Kétségkívül így? Például Márton fiam, már 2009-ben Apimondián konferencián ismertetett, rajzás előjelzési módszert 12 nappal előre, rezgésméréssel nyerhető értesülést kaptár nyitás nélkül. A jelenlévő magyarok, kiállítók, és látogatók érdektelennek tartották, legalábbis, senki nem érdeklődött még csak kapcsolatok iránt sem. Majd mint köztudott, nyert az elgondolás 1,4 millió €-os pályázatot a kibontakoztatásra. Majd a Milánó-i Világkiállításon, (2015/04-10) az angol, első díjas pavilonban ugyancsak bemutatásra kerültek ezek a kutatások. De ezúttal se érdeklődött senki magyar méhész, se kutató. Következésképpen, egy jól működő röpterület mérgezését jelző méhszámoló megalkotása se érdekli a magyar méhészetet. Szerencsére nem így Nyugaton, Milánó-n, Nottingham-on is túl! Avagy, hagyjuk a magyar méhészeket békében, a
meggyőződéses elzárkózottságukban? Maradjanak ki, legalábbis a méhszámolós röpkörzet

ellenőrzés kezdeményezésből? Károsuljanak továbbra is, a nemtörődömségük arányában?

Ébredjetek föl, magyar méhészek! Halálos veszélyben a méheitek, velük a méhészmesterség! Rövid

időn belül nem lesz szükség mézkereskedelmet érintő, kaptárégető tüntetésre, Bruxelles-ben. Ezzel

szemben nagyon is sor kerülhet, a tömegesen kipusztult méhcsaládok kaptárainak elégetésére otthon?

Valóban hihetetlen, valóban alaptalan jóslat az ilyen előrelátás? A számtalan, névtelen, károsult

méhészek már tudják, mi a valóság! Míg a többiek tudni se akarják? Így a szervezeteik vezetői, állami tisztviselők, hivatalnokok, szaklapok szerkesztői is? Elvégre is, el kell ismerni : nem a méhpusztulási gondok viseléséért kapják a megérdemelt fizetésüket?

Részemről, a tudatos tétlenség, elviselhetetlen, lelkiismeretlen eljárásnak számít! Míg, az “IRET”=

Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető hozzáállást, minden esetben lényegesen , tisztességes

hozzáállásnak tartom! Ezért jelentkezek újra ,meg újra, legyen az hiábavalóan?

Joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2015 november

ANGOL SIKEREK A MILÁNOI VILAGKIÁLLITÁS BEFEJEZTÉVEL

Bencsik József
Bencsik József

Első díjat kapott Milánó-i világkiállításon (2015) a méhekre, a
méhészetre szentelt angol kiállítási pavilon!
Dr. Bencsik Márton, a Nottingham-i Műszaki Egyetem,
fizika-matematika tanára volt a méhészeti műsor tervezője,
bemutatója. A megbízatás, maga Mr. Wolfgang Buttress, a pavilon
tervezője kérésére történt. A kettőjük között kialakult közvetlen
kapcsolat pedig a Márton, rendkívül sikeres méhészeti kutatásainak
következményei alapján alakult ki és na persze a mai napig se szűnt
meg, további tervek is beütemezve. A kaptár rezgésmérési kísérleteivel
már 2009- es "Apimodia" Montpellier- ben rendezett kongresszuson
került sor, első alkalommal. A kísérletei alapján bebizonyosodott már
akkor, a méhcsalád kirajzásának előjelzése rezgésméréssel, már 12
nappal a raj kiszállása előtt, minden kaptárnyitás nélkül. De akkor a
Magyar méhészet figyelmét elkerülte ezen kongresszusi esemény. Vajon
ma is így a Milanói világkiállításon?
Ugyanakkor, sor került (2012) egy EU finanszírozott (1,4
millió €) egy a Márton által ajánlott kutatási műsor
magvalósítására. Ugyancsak nem véletlenül, és nem ok nélkül kereste
föl Mr. Wolfgang Buttresse, az Angol pavilon tervezője, és
megbízottja, Bencsik Mártont. A Milánói világkiállításon elért
építészeti első díj siker, úgy tudott pavilon látogatottságán elért
eredmények következménye. Már a félidő alkalmával készült
felmérések is, látogatottsági rekordot jeleztek. Ez a tény egyben azt
jelenti, hogy az ott bemutatott méhészeti műsor ugyancsak részese a
hírnévnek. A látogatok nem csak az építmény szerkezetére voltak
kíváncsiak, hanem megnézték az ott bemutatott méhészeti kutatására
irányuló bemutató műsorokat is. Minden bizonnyal jártak ott Magyar
méhészek is. Vajon ismét elkerülte volna a figyelmüket az ott
bemutatott méhész kutatási eredményeket, úgy mint az 2009- es
Apimondián ? De a Milánói világkiállítás angol pavilonjának rekord
látogatottsága szerint, úgy látszik, nem így. vagyis az igen is
figyelemre méltó volt.
Időközben sikerrel befejeződott az EU által finanszirozott
(1,4 millió €) Márton által vezetett "Swarmonitor" kutatási műsor
is (2015/10) amely pontosan a rajzáselőjelzés tudományos
meghatározására, nemzetközi szabadalmaztatásra, valamint az érdekelt
műszergyártók beavatására szolgált. A kutatás beindulása alkalmával a
Magyar méhészeti vezetők, illetékesek, VM, Agrárkamara . . . is
kaptak annak idején, bekapcsolódási ajánlatot. Ma újabb valós
kutatási műsorok , elképzelések is tervekben. Lesznek azok ismét
érdektelenek a Magyar méhészek részéről mint eddig is?

joseph.Bencsik@free.fr Október 2015

Tisztuló kirepülések télen . . . -kis-kirajzás -az évad alatt

Bencsik JózsefBencsik József
Közismert méhészeti jelenség, a téli, « tisztuló kirepülés”. Kedvező időjárási körülmények között, akár már december folyamán is, előforduló gyakori eset. A méhek szinte tömegesen, közösen, kiszállnak, körbe körbe repkednek, majd kis idő múltán visszaszállnak. Minden bizonnyal nem hiába nevezik azt tisztuló kirepülésnek, hiszen valódi ürülék nyomok is megfigyelhetők a kaptár közeli röpkörzetben. Mi sem természetesebb, okozatos méh- eljárás, amely közösségi formában zajlódik le. A tél folyamán , a hőmérséklet rövid időre fölemelkedik, a kaptár népessége szinte gombnyomásra főlzúdul, majd tömegesen kitódul A rögzített rezgésfelmérések is ilyen eljárást igazolnak. A kaptárok népessége ilyenkor alaposan főlzúdul. A megfigyelőnek szinte olyan érzést keltenek mintha csak a család valamennyi tagja kihasználná a kiruccanási alkalmat, ha nem is egyénenként de egyszerre és tömegével. Ilyen közösségi kiszállás, nem történik csoportos letelepüléssel. Némi röpkeringés a kaptárközelben, egyesek kis időre letelepednek, de fürtbe nem csoportosulnak. A tavaszi idény tevékenységei beálltával hasonló esemény kisebb méretben, egyre gyakrabban előfordul, később, az évad folyamán akár naponként is. A kiszállt népesség azonban már nem annyira tömeges de szemlátomást jelentős. Ilyen « kis kirajzás » az év folyamán, akár mindennapos is lehet, de már nem nevezhető,“tisztuló kirepülésnek”.
Ez utóbbi eset, azonban már gondolkodóba ejtheti a figyelmes méhészt. Avagy megszokott gyakori jelenség, föl se figyel rá a méhész, más oldalról, alaposan elfoglalt? De fölmerülhet e jelenség folytán több kérdés is. Többek között, vajon az évad alatt lezajlódó csoportos kirepülések történnek-e ugyanazon okokból mint téli tisztuló kirepülések? Avagy azoknak, az évad alatt semmi köze a tisztuláshoz, csak éppen a formájukban hasonlítanak egymásra? Feltehető, hogy ezúttal nem valami ürülési ingerektől hajtva történik az? Avagy valami más életfeltétel kényszeríti a népességet így eljárni? Annyi azonban bizonyos, hogy ez idő alatt, a kirepült méhek, otthagyják a belső feladat körüket, munkahelyüket, és csoportosan kiszállnak. Talán éppen, szellőzni, sétálni, kívánkoznak? Jó, jó de miért kell igy eljárni, közösen, szinte, mint egy vallásos búcsújárás formában? Elvégre is minden méhecske valójában nem de, egyedül is kiszállhat szabadon, a nap bármelyik pillanatában. De mégsem? Jobb szeretnek szertartásosan, közösen elvégezni a zarándoklatukat, mint valami elmulaszthatatlan vallásos megnyilvánulást? A kaptárban otthagynak “csapot papot” munkakört, tevékenységet. Percek alatt, repkedve írnak le néhány kört a kaptár fölött, aztán mindenki visszaszáll és újra felveszi szerepét, munkáját a kaptárban? Míg maga, a petéző anya, egyszer se száll ki a kaptárból, csak úgy, sétálni egyet?
Valójában minden bizonnyal lehet ezen eljárásnak élettani fontossága, valós és megmagyarázható ésszerű okai? A magam részéről kb. 45 év óta olvasok méhészeti szaklapokat, három franciát, két magyart, de soha nem találkoztam elfogadható, megokolt részletes magyarázatokkal. Holott , teljesen bizonyos: a méhek ezen eljárása, közel se lehet, se oktalan, se értelmetlen. De minden bizonnyal így történik az, ősidők óta, ki tudná megmondani, hány millió év óta?
A szerény, tudományhiányos megfigyeléseim szerint, a méhek soha nem járnak el, se oktalanul, se ésszerűtlenül? Így ez, minden bizonnyal az időszakos rövid közös kirepüléseikkel is! Eljárásaik minden esetben Részarányosnak, Ésszerűnek és Törtetőnek bizonyulnak. Bizonyára így a “ kis kirajzás” esetében is. Hogyan közelebb kerülni a valósághoz, megérteni apránként, mi történik egy méhcsalád közösségben! Talán a méhész is, az emberi társadalom is hasznosan okulhatna abból?
A rezgésmérési lehetőségek segítségével, ha nem is teljesen, de legalább közelebb került a méhész egy, egy méh-élettani valósághoz. A méhek eljárásának értelmes valóságához! Mint ismeretes, a Nottingham-i Műszaki Egyetemen, a Márton fiam, matematika – fizika tanár, közel öt éve folytat rezgésméréssel kísérleteket a méhcsaládban. A tavaszi, a valós kirajzás előjelzése, kaptárnyitás nélkül ( 12 nappal előre) mint kutatási EU program, (1,4 millió €) már sikeresen befejeződött, az eredmények is, a magaslaton. Lásd az angol pavilont a Milánó-i világkiállításon (2015)! Az írásaimban, leveleimben gyakran beszámolok a fejleményekről, magyar nyelven is. Így az, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon is folyamatosan! Jelentősebb visszahatás azonban távolról se mutatkozik. Ugy látszik a tárgy, vagyis a rajzáselőjelzés 12 nappal előre, kaptárbontás nélkül, Magyarországon, érdektelen? Míg ugyanakkor például, akár az angol nagykövetség, Budapesten, külön beszámolót szentelt a Milánó-i világkiállítás csarnok tervezőjének,Wolgang Buttress szobrász-épitésznek, úgy mint méhészeti műsorterv, Bencsik Márton, Matematika fizika tanár, kutatónak. A kiállításon, helyszíni közvetítés látható a Nottingham-i Műszaki Egyetem kísérleti laboratórium méh lakta kaptárjaiból.
Újabban, több, más, kutatási lehetőség került előtérbe. Közöttük a « kis kirajzás » máris érdekfeszítőnek ígérkezik. Már maga méhek ezen eljárása rezgésméréssel is kimutatható! Természetesen nem hasonlítható össze a tavaszi, családalapító kirajzásával. A « kis kirajzás » esetében nincs leszállás, nincs fürtbe tömörülés, nincs családalapítás. Az évad folyamán számtalanszor előforduló a jelenség, minden bizonnyal nem történik értelmetlenül, ok nélkül!
Ezúttal jelezném: a Márton fiam által vezetett EU méhészeti kutatócsoport, Nottigham-ban, ma szívesen fogad, előre is megköszön, minden érdemleges tárgyilagosan megindokolt, ésszerűséggel alátámasztott véleményt, akár bekapcsolódási ajánlatot is, például a « kis kirajzás » tárgyban! A magam részéről, ugyan nincs hivatalos szerepem a Márton fiam által vezetett kutató csapatban de a megfigyeléseimmel, a kezdeményezési ajánlataimmal gyakran jelentkezek úgy Angliában, mint Franciaföldön, miért ne Magyarföldön is? Íme egy példa: A « kis kirajzás » szerepe jelentősége a méhcsalád életében? Kit érdekelnek ilyen kérdések, kapcsolat ajánlatok a szülőföldemen? A gyakorlat szerint, újra, senkit!
joseph.bencsik@free.fr 2015 szeptember

A méhpusztulások, a méhészeti károk elkerülése, a ki-bejáró méhek számolásával!

Bencsik JózsefBencsik József
Valamikor, a 2012. évben egy ki-, és bejáró méhek számlálásról szóló írás került leközlésre, az “Abeille de France” szaklapban. Szerzője, David Romeuf, Lyon-i méhész, számítástechnikai specialista.
Az ajánlott berendezés változatai interneten, úgy tudom, ma is megtalálhatók!
Majd idén, április 14-én, az Avignon-i, INRA kutatóintézetben jártam a “swarmonitor”
rajzáselőjelző készülék, fejlesztési ügyben. Ez alkalommal Mr Yves Le Conte, az intézmény igazgatója bemutatta, többek között, a méhforgalom számoló berendezését. Abban, a ki-bejáró méhek számos, vékony “számoló csöveken” keresztül közlekedtek ki-be. No persze gyakran, egymással szemben találkoztak, egymást kikerülni csak nehezen tudták. Sajnos a látogatás alkalmával igen kevés idő állt rendelkezésre egy tüzetesebb bemutatót kérelmezni.

A rendkívül, igényes, költséges berendezés, valóságos laboratórium, amelyet elsősorban az
intézmények, középületek tetőterraszára ajánlanak, környezetfelügyeleti célokból. No persze az
összes szükséges kellékeikkel, villanyáram fogyasztással, számítógéppel, képernyővel, szinte mint egy számítástechnikai laboratórium. . . nem véletlenül drága. Vándortanyára, igen költséges, no meg lopásveszély is fönnáll. Különben is, egy vándorló átlagméhész, Magyarországon, nehezen tudná megfizetni. Holott a berendezés segítségével, lényegesnél is lényegesebb értesülésekhez juthatna.

Először is a ki-bejáró méhék számarányának ismeretében pontosan megtudhatja a röpkörzet
pillanatnyi életveszélyességét, annak erősségét a méheire. Márpedig ilyen értesülés, esetenként
nem csak pénz, de élet halál kérdés is a méhekre! Ugyanakkor, sok más fontos értesülés alapja is
lehetne, legyen az például, a körzetben várható hozam fölbecsülésében, környezetrombolásban.

Magyarországi viszonylatban, a kérdés ma: hogyan elhelyezni, két-három nappal a vándorlás előtt, a vándortanyán, egy olcsóbb, leegyszerűsített, gyakorlatias méhszámlálót. Nem feltétlen szükséges, drága eszközökkel fölszerelt berendezés! Legyen az csak a ki-bejáró méhek számarányának jelezésével. A kapott adatok alapján ugyanis a vándorló méhész, máris tiszta képet kaphatna a röpkörzet mérgezés veszélyének szintjéről. Míg, komoly vészjelzés alapján, akár vissza is léphet, nem vándorol a betervezett helyre. Ezzel az eljárással elkerülhetné a méhcsaládjai pusztulását, megtakaríthatná a vándorlási költségeket, időt, fáradságot, munkát. Ugyanakkor, a kellék állandó használata a telephelyen is rendkívül hasznos lehet, legyen az, a teljes évad alatt.

Most tegyük fel, hogy a magyar átlagméhész, költségesnek találná a berendezés megvásárlását,
évenként mindössze egy két vándorlás elvégzéséhez. Míg 2014. évben, a méhpusztulási
károkat, a velejáró mérgelődéseket időveszteséget, a 77 méhész, és a többi, számos ismeretlen
méhésztárs elkerülhette volna a méhszámoló berendezés alkalmazásával. Milyen hatalmas értékek,
pénzösszegek, vesztek el ilyen alkalommal, és vesznek el ma is nap mint nap? Hány, közönséges
méhszámoló berendezést lehetne azon az összegen megvásárolni? Nem is említve az évekig húzódó jelentős jövedelmi hiányokat! Mialatt a kártérítés, mint olyan, “a két fél belső ügye”, volt így régóta is, marad így, továbbra is?

Nem így, amennyiben a károsult méhészek , úgy mint, a jövő károsult méhészei, alapítanak egy
úgynevezett “Nemegyedül” méh és méhész védelmi társulatot. (Lásd korábbi írásaimban a
www.europaimehesz.artw.hu honlapon) Rendelkezne a Társulat, akár jelentős számú
méhszámolóval, hozzáértő szakemberekkel is. A társulat, többek között, szívesen elvállalná ilyen
berendezések gyártását, majd szállítását, beállítását, legyen az akár a vándorlás helyszínére. Ily

módon, megvalósítható lenne, egy egészen tökéletes méhvédelmi eljárás, akár a vándortanya
színhelyén. A számarányok ismeretében azonnal kitűnik egy röpkörzet mérgezettsége. Tegyük fel,
hogy a magyar méhészeknek sikerül megvalósítani, rövid idő alatt, ilyen berendezéseket, többes
számban, nem csak a tagok számára? Így azok, pl. bérelhetők, akár megvásárolhatók lennének.

De talán ma már vannak bátor, törtető, ötletes méhészek is az országban. Közöttük, többen is, akiket érdekelne, társulati összefogással, (de “Nemegyedül”!) vállalkozást indítani. Megvalósítani, mondjuk egy olyan magyaroknak való leegyszerűsített méhszámolót. Mi több, elvállalnák annak leszállítását, betelepítését a vándortanyára! Majd például, három napos fölmérési szolgáltatása után, sor kerülhet a berendezés elszállítására, betelepítésére egy másik vándortanyára. A vándorló kérelmére, esetleg folytatódnának a fölmérések, a vándortanyán töltött, teljes idő alatt. Időközben újabb mérgező kezelés történhet a röpkörzetben. Mi több a Társulat, nem csak a tagok, de más vándorlók kérelmét is kielégíthetné, és miért ne így, akár külföldön is, díjfizetés ellenében. Kis idővel, kialakulhat egy olyan országos megfigyelő hálózatot is? Segítségével az év folyamán megállapítható lenne szinte bármelyik pillanatban a környezet mérgezettsége, egyensúlyának helyzete, országszerte. Míg a tagok részére, a számadatok beszerzése, pontosan hozzáférhető, beszerezhető lenne akár zseb-telefonon segítségével is, legyenek azok közvetlenül magáról a berendezésről , avagy részletes magyarázatokkal, éppen és pontosan a “Nemegyedül” társulatuknál. Ez utóbbi, országos összehasonlító statisztikai adatokat is kezelne, akár nemzetközi szinten . Íly módon, tagadhatatlan számokkal bizonyított fény derülne az országos környezeti mérgezettség fokára, a mérgezési változásokra, a környezet rombolásra . Valóságos közérdekű, értesülések! Politikai kötelezettség?

Tessék, azzá tenni?

De miért kényszerülnék én, ma is, kizárólag magyar állampolgár, ismét, akár az Avignon- i, INRA
intézetben, avagy a Nottingham-i egyetemen újra jelentkezni az elgondolásaimmal? Mert a magyar méhészeket, ilyen ajánlatok nem érdekelnek ? Történt az így a “Swarmonitor” rajzáselőjelző
kaptárnyitás nélkül (10-12 nap előre) megszerkesztésével. Ma az Angol Pavillon főhőse a Milano-i világkiállításon! Hogyan találhatnék szakértői kapcsolatokat magyar oldalon? Elvégre is, első sorban a magyar vándorméhészek számára hasznos, méhszámláló eszköz szerkesztése a cél? Fogjunk össze, csináljunk magyaroknak való méhszámolót! Lehetne az, később akár külföldön is sikeres?

Részemről, lenne máris, egy érdemlegesnek tűnő gyakorlati elgondolás ajánlatom, ilyen méhszámoló berendezés elkészítéséhez. Jelen pillanatban már olyan tervek kibontakozásán dolgozok, amelyek segítségével a ki-bejáró méhek önműködően szétválasztva, közlekednek. Lásd, egy régebbi (közel 10 éve?) leközölt írásom : “A tiszta virágporelszedő”. Kérdés, kit érdekel Magyarországon ma méhkárok elkerülése, a méhszámolással? Az írásaim, elgondolásaim, ajánlataim egyedül a www.europaimehesz.atw.hu honlapon jelennek meg. Sok esetben, a felvetett téma szerint , azok érdektelenek, és “rázósnak” minősülnek ! Alig ,15-20 látogató bátorkodik elolvasni. Vajon, ki-bejáró méhszámoló segítségével, méheket védeni, csak külföldön, Avignon-ban, Nottingham-ban lehet?

Szöveg szabadon terjeszthető!

joseph.bencsik@free.fr 2015 július

Kerge-(marha)-nano kór, a láthatáron?

Bencsik JózsefBencsik József

A lányom, Dr Bencsik Anna, az ANSES, az EU hivatalos élelmiszer ellenőrző kutatólaboratórium hálózat, Lyon-i labo , tudományos kutató igazgatójának a figyelme, néhány év óta, a nano technológia felé irányult. Kutatásai témája és különlegessége: rendkívül piciny nanoelemek behatolása és biológiai hatása az agyvelőben! Lásd legújabban, e témában megjelent írása a “Pour la SCIENCE” tudományos, nemzetközi folyóiratban, n° 448, február, 2015 :“Nanoparticules nuisent-elles le cerveau” = Nanoelemek, rongálják-e, az agyvelőt? címen. Az írásban ismét komoly veszélyek gyanúja kerültek napvilágra. Mint ismeretes, a nanotechnológia már évek óta alkalmazott számos iparban; Így a felhőkarcoló épületek homlokzatának, víz és porhatlanítója, vízvisszavetője, rozsdásodás mentesítője. Ezer tonna számban alkalmazott szinte évtizedek óta. De most már nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban, mi több, az előkészített élelmiszerek esetében is így. Különleges nano elemek, így például hentesáruk frissességének látványosságában, tartósításában, de még, legyen az akár a konyhasó, avagy cukor, összecsomósodásának megakadályozásában, (lásd ez utóbbit a méhek élelmezésében!) De így ez, akár mint gyorsító, hatásnövelő növényvédő, és kezelő szerek összetételében. 2013 január óta, a nanoelemek jelzése EU kötelező a forgalmazott kezelési szerek csomagolásán. Míg, 2015 évtől, azok jelzése kötelező, az élelmiszer árucikkek forgalmazásában is. Az eljárások, ma már, rendkivűl előnyös alkalmazást kaptak. A probléma csak ott, hogy még nem tudni, csak gyanítani lehet, mennyi idővel derül ki annak káros hatàsa az egészségre. Tudományos kutatások folyamatban!
Kiegészítés képpen megjegyezném, hogy az Anna lányom korábbi kutaóigazgatói kinevezése az úgynevezett “kerge marha kór” okozójának, vagyis a “prion” körül történő kutatásai folytán került sor. Mint ismeretes, a kutató igazgatói kinevezése, pontosan, az agyvelőben elért “prion” kutatási sikerek következménye lett. A “prion” elem, végülis nem csak a marhák, de a kétlábu emlősök agyában is halálos károkat okoztak. Ma ez jelenség megszünt, amióta tilos, a döglött halakból, táplisztet készíteni az olyan állatok táplálására, amelyek emberi táplálkozásra használódik? Azóta is, szigorú felügyelet alatt a hentesáruk kereskedelmi forgalmazása. Ugyanezek a élelmiszer húsok, ma azonban màr bőven, nanoelemekkel házasítva kerülnek forgalomba.
Időközben, ezen kutatások eredményei folytán, fölmerült, újabb tudományos gyanúsítás. Előfordulhatnak a “prion” helyébe, mintájára más káros “nano”lerakodás az emberi agyvelőben? Ezen elemek kicsinysége folytán rendkivűl könnyen társulhatnak más elemekkel, bejuthatnak az emberi szervezetbe is több mint könnyedén, szinte természetesen. Így meglehet, egyes nanoelem fajták tömegesebb lerakódása, fölgyülemlődése például a “prion” módjára, kelletlenül, akár az agysejtekben is. Ha így, akkor fölmerül a kérdés milyen hatás, várható?
A föntebb jelzett tudományos kutatási szakcikk érvelései, felmérései, kimutatásai szerint, azonban, a nanoelemek ma már megtalálhatók, szinte mindenütt, mint a prion a “kerge marha” húsàban. Ma már tudományosan kimutathatók azok jelenléte ugyancsak, akár az állatok agyának sejtjeiben is! A kérdés csak az: milyen elferdüléseket, károkat fognak ott, azok okozni? Lesz e a nanoelemek alkalmazásából valamiféle újabb “kerge - marha -nano ” –kór. Vajon a “kétlábúak” agyvelejében, okoznak e azok valamiféle “megkergülést” súlyosabb esetben halált? A jenlség beindulóban, avagy már már folyamatban? Időközben talán már sok mindenki elveszítette volna a józan (IRET= Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető ) észjárását, ítélő képességét? Így ez a politika, akár köztudat, vélemények oldalán
Megjegyezném, no persze, a nanoelemek gyártása, forgalmazása, alkalmazása óriási előnyöket biztosít a Syngenta – Bayer -. . . és társainak, a hatalmas tőke-pénz hozamok folytán. Ugyanakkor, ezen nanoelemekkel való kezelési társulás, alaposan megkönnyíti, megsokszorozza, a hatóanyag bejutásàt a növények de minden élő szervezetbe! Miért ne lenne e tulajdonság hasznos a szer gyártóinak úgy mint a mezőgazdasági termelőnek? Hol itt a közegészségi gondok, hol környezet egyensúlya, és hol a közérdek?
A nano elemek azonban könnyedén bekerülnek a “kétlábú emlősök” szervezetébe is. E jelenség következtében, már most élénken tanácsolt, az ajtókat ablakokat, szellőző nyílásokat bezárni, a növények permetezése alkalmával. A szél, és az élénk levegőmozgás, ugyanis könnyen, és nagy mennyiségben behordja a lakásba, a mérgekkel házasított nanoelemeket, legyen az akár kicsiny kis porszemekre tapadva. Márpedig a kezelőszerekkel, rovarírtókkal házasított nano elemek, veszélyes porszemek lerakódnak a bútorokra, a padlóra is. No persze lerakódnak azok könnyedén nem csak a méhekre, de még a magunkfajta “kétlábú emlősök “ tüdejében, akár az agyvelőjében is. Ilyen folyamatok már kimutathatók a kutatási kísérletek folytán, szinte bármely élőlény esetében, amennyiben, azok közvetlen kapcsolatba kerültek valamilyen módon a nano elemekkel. Több mint érdekes, megrendítő: végül is a nanoelemeknek semmi köze a táplálékokhoz, se vitaminokhoz, se energia szükséglethez. Talán csak annyi, mint gyorsító, egyben, így a környezet rombolásában is?
No persze ilyen figyelmet fölhívó tudományos írások leközlésére, legalábbis ezidáig, ritkán nyílott alkalom, a magyar szaklapokban. Míg, az elismert tudományos nemzetközi folyóiratban, mint “Pour la SCIENCE” 448 ik kiadványában megjelent íràs , igyekszik fölhívni a figyelmet, a nanorészecskék alkalmazásából származtató veszélyekre, a lerakódások folytán. A kutató igazgató lányommal gyakran eszmecserére kerül a sor ez ügyben is. Jó, jó, lehetséges, hogy az ilyen lerakódások, fölgyülemlés nem fenyegetik a magyar méhészet érdekeit, talán a méhei egészségét se? De nem így mindenki egészségét. A szerek csomagolásán EU kötelezően jelzett nanoelemek minősége és mennyisége ma már érvényben! De miért? Vajon ilyen EU rendelkezésnek nincs semmi jelentősége ? De sokkal valószínűbb, hogy azok, veszélyesnek bizonyulhatnak, az állatok, közöttük nem csak a marhák de a kétlábú emlősök, akár a méhek testében, idegrendszerében is! Újabb veszélyes kor, « kerge- marha- nano» kór a láthatáron? A folyamat észrevétlenül máris a megvalósulás útján? Nem tesz semmit? Vajon, aki így gondolja, az máris “megkergült” volna? Magam is közöttük? Sokan, az “egészségesek” között ma is így gondolják?
Időnként az az érzésem, hogy olyan “megkergült” érvelésekkel állok elő, a méhészetben magam is, amelyekre senki se érzékeny. Ilyenek például, mindazok amelyek a környezet védelmében, a méhészet mint közérdek védelmében hangoztatok? Talán nano elemekkel kellene azokat társítani, gyorsabban terjednének? Kit érdekel ma, például, az általam ajánlott, és hangoztatott “Nemegyedul” szakmai védekező elgondolàs? A méhész, kénytelen kelletlen, tűrni ma is a környezet folyamatos, rombolását, szó nélkül elszenvedni a saját szakmai károsodását. Újabb és újabb szerek, eszközök egyre mélyebben bomlasztják az ősidők óta fönálló természetes élettani egyensúlyt. Kipusztulnak a méhek, megszűnik a méhészet, nem lesz szükség a méhek megtermékenyítő, változatokat kialakító szerepére. Hogyan alakul a helyzet a nano elemek tömeges, egyre szélesedő, alkalmazásával? A ”Kerge–(marha) - nano” kór még nem szolgáltatott bizonyítékokat? Avagy valamilyen módon, ma már mindenki megkergült volna, velem eggyütt?
joseph.bencsik@free.fr 2015 július
Generálási idő: 0.06 másodperc