Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Tisztuló kirepülések télen . . . -kis-kirajzás -az évad alatt

Bencsik JózsefBencsik József
Közismert méhészeti jelenség, a téli, « tisztuló kirepülés”. Kedvező időjárási körülmények között, akár már december folyamán is, előforduló gyakori eset. A méhek szinte tömegesen, közösen, kiszállnak, körbe körbe repkednek, majd kis idő múltán visszaszállnak. Minden bizonnyal nem hiába nevezik azt tisztuló kirepülésnek, hiszen valódi ürülék nyomok is megfigyelhetők a kaptár közeli röpkörzetben. Mi sem természetesebb, okozatos méh- eljárás, amely közösségi formában zajlódik le. A tél folyamán , a hőmérséklet rövid időre fölemelkedik, a kaptár népessége szinte gombnyomásra főlzúdul, majd tömegesen kitódul A rögzített rezgésfelmérések is ilyen eljárást igazolnak. A kaptárok népessége ilyenkor alaposan főlzúdul. A megfigyelőnek szinte olyan érzést keltenek mintha csak a család valamennyi tagja kihasználná a kiruccanási alkalmat, ha nem is egyénenként de egyszerre és tömegével. Ilyen közösségi kiszállás, nem történik csoportos letelepüléssel. Némi röpkeringés a kaptárközelben, egyesek kis időre letelepednek, de fürtbe nem csoportosulnak. A tavaszi idény tevékenységei beálltával hasonló esemény kisebb méretben, egyre gyakrabban előfordul, később, az évad folyamán akár naponként is. A kiszállt népesség azonban már nem annyira tömeges de szemlátomást jelentős. Ilyen « kis kirajzás » az év folyamán, akár mindennapos is lehet, de már nem nevezhető,“tisztuló kirepülésnek”.
Ez utóbbi eset, azonban már gondolkodóba ejtheti a figyelmes méhészt. Avagy megszokott gyakori jelenség, föl se figyel rá a méhész, más oldalról, alaposan elfoglalt? De fölmerülhet e jelenség folytán több kérdés is. Többek között, vajon az évad alatt lezajlódó csoportos kirepülések történnek-e ugyanazon okokból mint téli tisztuló kirepülések? Avagy azoknak, az évad alatt semmi köze a tisztuláshoz, csak éppen a formájukban hasonlítanak egymásra? Feltehető, hogy ezúttal nem valami ürülési ingerektől hajtva történik az? Avagy valami más életfeltétel kényszeríti a népességet így eljárni? Annyi azonban bizonyos, hogy ez idő alatt, a kirepült méhek, otthagyják a belső feladat körüket, munkahelyüket, és csoportosan kiszállnak. Talán éppen, szellőzni, sétálni, kívánkoznak? Jó, jó de miért kell igy eljárni, közösen, szinte, mint egy vallásos búcsújárás formában? Elvégre is minden méhecske valójában nem de, egyedül is kiszállhat szabadon, a nap bármelyik pillanatában. De mégsem? Jobb szeretnek szertartásosan, közösen elvégezni a zarándoklatukat, mint valami elmulaszthatatlan vallásos megnyilvánulást? A kaptárban otthagynak “csapot papot” munkakört, tevékenységet. Percek alatt, repkedve írnak le néhány kört a kaptár fölött, aztán mindenki visszaszáll és újra felveszi szerepét, munkáját a kaptárban? Míg maga, a petéző anya, egyszer se száll ki a kaptárból, csak úgy, sétálni egyet?
Valójában minden bizonnyal lehet ezen eljárásnak élettani fontossága, valós és megmagyarázható ésszerű okai? A magam részéről kb. 45 év óta olvasok méhészeti szaklapokat, három franciát, két magyart, de soha nem találkoztam elfogadható, megokolt részletes magyarázatokkal. Holott , teljesen bizonyos: a méhek ezen eljárása, közel se lehet, se oktalan, se értelmetlen. De minden bizonnyal így történik az, ősidők óta, ki tudná megmondani, hány millió év óta?
A szerény, tudományhiányos megfigyeléseim szerint, a méhek soha nem járnak el, se oktalanul, se ésszerűtlenül? Így ez, minden bizonnyal az időszakos rövid közös kirepüléseikkel is! Eljárásaik minden esetben Részarányosnak, Ésszerűnek és Törtetőnek bizonyulnak. Bizonyára így a “ kis kirajzás” esetében is. Hogyan közelebb kerülni a valósághoz, megérteni apránként, mi történik egy méhcsalád közösségben! Talán a méhész is, az emberi társadalom is hasznosan okulhatna abból?
A rezgésmérési lehetőségek segítségével, ha nem is teljesen, de legalább közelebb került a méhész egy, egy méh-élettani valósághoz. A méhek eljárásának értelmes valóságához! Mint ismeretes, a Nottingham-i Műszaki Egyetemen, a Márton fiam, matematika – fizika tanár, közel öt éve folytat rezgésméréssel kísérleteket a méhcsaládban. A tavaszi, a valós kirajzás előjelzése, kaptárnyitás nélkül ( 12 nappal előre) mint kutatási EU program, (1,4 millió €) már sikeresen befejeződött, az eredmények is, a magaslaton. Lásd az angol pavilont a Milánó-i világkiállításon (2015)! Az írásaimban, leveleimben gyakran beszámolok a fejleményekről, magyar nyelven is. Így az, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon is folyamatosan! Jelentősebb visszahatás azonban távolról se mutatkozik. Ugy látszik a tárgy, vagyis a rajzáselőjelzés 12 nappal előre, kaptárbontás nélkül, Magyarországon, érdektelen? Míg ugyanakkor például, akár az angol nagykövetség, Budapesten, külön beszámolót szentelt a Milánó-i világkiállítás csarnok tervezőjének,Wolgang Buttress szobrász-épitésznek, úgy mint méhészeti műsorterv, Bencsik Márton, Matematika fizika tanár, kutatónak. A kiállításon, helyszíni közvetítés látható a Nottingham-i Műszaki Egyetem kísérleti laboratórium méh lakta kaptárjaiból.
Újabban, több, más, kutatási lehetőség került előtérbe. Közöttük a « kis kirajzás » máris érdekfeszítőnek ígérkezik. Már maga méhek ezen eljárása rezgésméréssel is kimutatható! Természetesen nem hasonlítható össze a tavaszi, családalapító kirajzásával. A « kis kirajzás » esetében nincs leszállás, nincs fürtbe tömörülés, nincs családalapítás. Az évad folyamán számtalanszor előforduló a jelenség, minden bizonnyal nem történik értelmetlenül, ok nélkül!
Ezúttal jelezném: a Márton fiam által vezetett EU méhészeti kutatócsoport, Nottigham-ban, ma szívesen fogad, előre is megköszön, minden érdemleges tárgyilagosan megindokolt, ésszerűséggel alátámasztott véleményt, akár bekapcsolódási ajánlatot is, például a « kis kirajzás » tárgyban! A magam részéről, ugyan nincs hivatalos szerepem a Márton fiam által vezetett kutató csapatban de a megfigyeléseimmel, a kezdeményezési ajánlataimmal gyakran jelentkezek úgy Angliában, mint Franciaföldön, miért ne Magyarföldön is? Íme egy példa: A « kis kirajzás » szerepe jelentősége a méhcsalád életében? Kit érdekelnek ilyen kérdések, kapcsolat ajánlatok a szülőföldemen? A gyakorlat szerint, újra, senkit!
joseph.bencsik@free.fr 2015 szeptember

A méhpusztulások, a méhészeti károk elkerülése, a ki-bejáró méhek számolásával!

Bencsik JózsefBencsik József
Valamikor, a 2012. évben egy ki-, és bejáró méhek számlálásról szóló írás került leközlésre, az “Abeille de France” szaklapban. Szerzője, David Romeuf, Lyon-i méhész, számítástechnikai specialista.
Az ajánlott berendezés változatai interneten, úgy tudom, ma is megtalálhatók!
Majd idén, április 14-én, az Avignon-i, INRA kutatóintézetben jártam a “swarmonitor”
rajzáselőjelző készülék, fejlesztési ügyben. Ez alkalommal Mr Yves Le Conte, az intézmény igazgatója bemutatta, többek között, a méhforgalom számoló berendezését. Abban, a ki-bejáró méhek számos, vékony “számoló csöveken” keresztül közlekedtek ki-be. No persze gyakran, egymással szemben találkoztak, egymást kikerülni csak nehezen tudták. Sajnos a látogatás alkalmával igen kevés idő állt rendelkezésre egy tüzetesebb bemutatót kérelmezni.

A rendkívül, igényes, költséges berendezés, valóságos laboratórium, amelyet elsősorban az
intézmények, középületek tetőterraszára ajánlanak, környezetfelügyeleti célokból. No persze az
összes szükséges kellékeikkel, villanyáram fogyasztással, számítógéppel, képernyővel, szinte mint egy számítástechnikai laboratórium. . . nem véletlenül drága. Vándortanyára, igen költséges, no meg lopásveszély is fönnáll. Különben is, egy vándorló átlagméhész, Magyarországon, nehezen tudná megfizetni. Holott a berendezés segítségével, lényegesnél is lényegesebb értesülésekhez juthatna.

Először is a ki-bejáró méhék számarányának ismeretében pontosan megtudhatja a röpkörzet
pillanatnyi életveszélyességét, annak erősségét a méheire. Márpedig ilyen értesülés, esetenként
nem csak pénz, de élet halál kérdés is a méhekre! Ugyanakkor, sok más fontos értesülés alapja is
lehetne, legyen az például, a körzetben várható hozam fölbecsülésében, környezetrombolásban.

Magyarországi viszonylatban, a kérdés ma: hogyan elhelyezni, két-három nappal a vándorlás előtt, a vándortanyán, egy olcsóbb, leegyszerűsített, gyakorlatias méhszámlálót. Nem feltétlen szükséges, drága eszközökkel fölszerelt berendezés! Legyen az csak a ki-bejáró méhek számarányának jelezésével. A kapott adatok alapján ugyanis a vándorló méhész, máris tiszta képet kaphatna a röpkörzet mérgezés veszélyének szintjéről. Míg, komoly vészjelzés alapján, akár vissza is léphet, nem vándorol a betervezett helyre. Ezzel az eljárással elkerülhetné a méhcsaládjai pusztulását, megtakaríthatná a vándorlási költségeket, időt, fáradságot, munkát. Ugyanakkor, a kellék állandó használata a telephelyen is rendkívül hasznos lehet, legyen az, a teljes évad alatt.

Most tegyük fel, hogy a magyar átlagméhész, költségesnek találná a berendezés megvásárlását,
évenként mindössze egy két vándorlás elvégzéséhez. Míg 2014. évben, a méhpusztulási
károkat, a velejáró mérgelődéseket időveszteséget, a 77 méhész, és a többi, számos ismeretlen
méhésztárs elkerülhette volna a méhszámoló berendezés alkalmazásával. Milyen hatalmas értékek,
pénzösszegek, vesztek el ilyen alkalommal, és vesznek el ma is nap mint nap? Hány, közönséges
méhszámoló berendezést lehetne azon az összegen megvásárolni? Nem is említve az évekig húzódó jelentős jövedelmi hiányokat! Mialatt a kártérítés, mint olyan, “a két fél belső ügye”, volt így régóta is, marad így, továbbra is?

Nem így, amennyiben a károsult méhészek , úgy mint, a jövő károsult méhészei, alapítanak egy
úgynevezett “Nemegyedül” méh és méhész védelmi társulatot. (Lásd korábbi írásaimban a
www.europaimehesz.artw.hu honlapon) Rendelkezne a Társulat, akár jelentős számú
méhszámolóval, hozzáértő szakemberekkel is. A társulat, többek között, szívesen elvállalná ilyen
berendezések gyártását, majd szállítását, beállítását, legyen az akár a vándorlás helyszínére. Ily

módon, megvalósítható lenne, egy egészen tökéletes méhvédelmi eljárás, akár a vándortanya
színhelyén. A számarányok ismeretében azonnal kitűnik egy röpkörzet mérgezettsége. Tegyük fel,
hogy a magyar méhészeknek sikerül megvalósítani, rövid idő alatt, ilyen berendezéseket, többes
számban, nem csak a tagok számára? Így azok, pl. bérelhetők, akár megvásárolhatók lennének.

De talán ma már vannak bátor, törtető, ötletes méhészek is az országban. Közöttük, többen is, akiket érdekelne, társulati összefogással, (de “Nemegyedül”!) vállalkozást indítani. Megvalósítani, mondjuk egy olyan magyaroknak való leegyszerűsített méhszámolót. Mi több, elvállalnák annak leszállítását, betelepítését a vándortanyára! Majd például, három napos fölmérési szolgáltatása után, sor kerülhet a berendezés elszállítására, betelepítésére egy másik vándortanyára. A vándorló kérelmére, esetleg folytatódnának a fölmérések, a vándortanyán töltött, teljes idő alatt. Időközben újabb mérgező kezelés történhet a röpkörzetben. Mi több a Társulat, nem csak a tagok, de más vándorlók kérelmét is kielégíthetné, és miért ne így, akár külföldön is, díjfizetés ellenében. Kis idővel, kialakulhat egy olyan országos megfigyelő hálózatot is? Segítségével az év folyamán megállapítható lenne szinte bármelyik pillanatban a környezet mérgezettsége, egyensúlyának helyzete, országszerte. Míg a tagok részére, a számadatok beszerzése, pontosan hozzáférhető, beszerezhető lenne akár zseb-telefonon segítségével is, legyenek azok közvetlenül magáról a berendezésről , avagy részletes magyarázatokkal, éppen és pontosan a “Nemegyedül” társulatuknál. Ez utóbbi, országos összehasonlító statisztikai adatokat is kezelne, akár nemzetközi szinten . Íly módon, tagadhatatlan számokkal bizonyított fény derülne az országos környezeti mérgezettség fokára, a mérgezési változásokra, a környezet rombolásra . Valóságos közérdekű, értesülések! Politikai kötelezettség?

Tessék, azzá tenni?

De miért kényszerülnék én, ma is, kizárólag magyar állampolgár, ismét, akár az Avignon- i, INRA
intézetben, avagy a Nottingham-i egyetemen újra jelentkezni az elgondolásaimmal? Mert a magyar méhészeket, ilyen ajánlatok nem érdekelnek ? Történt az így a “Swarmonitor” rajzáselőjelző
kaptárnyitás nélkül (10-12 nap előre) megszerkesztésével. Ma az Angol Pavillon főhőse a Milano-i világkiállításon! Hogyan találhatnék szakértői kapcsolatokat magyar oldalon? Elvégre is, első sorban a magyar vándorméhészek számára hasznos, méhszámláló eszköz szerkesztése a cél? Fogjunk össze, csináljunk magyaroknak való méhszámolót! Lehetne az, később akár külföldön is sikeres?

Részemről, lenne máris, egy érdemlegesnek tűnő gyakorlati elgondolás ajánlatom, ilyen méhszámoló berendezés elkészítéséhez. Jelen pillanatban már olyan tervek kibontakozásán dolgozok, amelyek segítségével a ki-bejáró méhek önműködően szétválasztva, közlekednek. Lásd, egy régebbi (közel 10 éve?) leközölt írásom : “A tiszta virágporelszedő”. Kérdés, kit érdekel Magyarországon ma méhkárok elkerülése, a méhszámolással? Az írásaim, elgondolásaim, ajánlataim egyedül a www.europaimehesz.atw.hu honlapon jelennek meg. Sok esetben, a felvetett téma szerint , azok érdektelenek, és “rázósnak” minősülnek ! Alig ,15-20 látogató bátorkodik elolvasni. Vajon, ki-bejáró méhszámoló segítségével, méheket védeni, csak külföldön, Avignon-ban, Nottingham-ban lehet?

Szöveg szabadon terjeszthető!

joseph.bencsik@free.fr 2015 július

Kerge-(marha)-nano kór, a láthatáron?

Bencsik JózsefBencsik József

A lányom, Dr Bencsik Anna, az ANSES, az EU hivatalos élelmiszer ellenőrző kutatólaboratórium hálózat, Lyon-i labo , tudományos kutató igazgatójának a figyelme, néhány év óta, a nano technológia felé irányult. Kutatásai témája és különlegessége: rendkívül piciny nanoelemek behatolása és biológiai hatása az agyvelőben! Lásd legújabban, e témában megjelent írása a “Pour la SCIENCE” tudományos, nemzetközi folyóiratban, n° 448, február, 2015 :“Nanoparticules nuisent-elles le cerveau” = Nanoelemek, rongálják-e, az agyvelőt? címen. Az írásban ismét komoly veszélyek gyanúja kerültek napvilágra. Mint ismeretes, a nanotechnológia már évek óta alkalmazott számos iparban; Így a felhőkarcoló épületek homlokzatának, víz és porhatlanítója, vízvisszavetője, rozsdásodás mentesítője. Ezer tonna számban alkalmazott szinte évtizedek óta. De most már nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban, mi több, az előkészített élelmiszerek esetében is így. Különleges nano elemek, így például hentesáruk frissességének látványosságában, tartósításában, de még, legyen az akár a konyhasó, avagy cukor, összecsomósodásának megakadályozásában, (lásd ez utóbbit a méhek élelmezésében!) De így ez, akár mint gyorsító, hatásnövelő növényvédő, és kezelő szerek összetételében. 2013 január óta, a nanoelemek jelzése EU kötelező a forgalmazott kezelési szerek csomagolásán. Míg, 2015 évtől, azok jelzése kötelező, az élelmiszer árucikkek forgalmazásában is. Az eljárások, ma már, rendkivűl előnyös alkalmazást kaptak. A probléma csak ott, hogy még nem tudni, csak gyanítani lehet, mennyi idővel derül ki annak káros hatàsa az egészségre. Tudományos kutatások folyamatban!
Kiegészítés képpen megjegyezném, hogy az Anna lányom korábbi kutaóigazgatói kinevezése az úgynevezett “kerge marha kór” okozójának, vagyis a “prion” körül történő kutatásai folytán került sor. Mint ismeretes, a kutató igazgatói kinevezése, pontosan, az agyvelőben elért “prion” kutatási sikerek következménye lett. A “prion” elem, végülis nem csak a marhák, de a kétlábu emlősök agyában is halálos károkat okoztak. Ma ez jelenség megszünt, amióta tilos, a döglött halakból, táplisztet készíteni az olyan állatok táplálására, amelyek emberi táplálkozásra használódik? Azóta is, szigorú felügyelet alatt a hentesáruk kereskedelmi forgalmazása. Ugyanezek a élelmiszer húsok, ma azonban màr bőven, nanoelemekkel házasítva kerülnek forgalomba.
Időközben, ezen kutatások eredményei folytán, fölmerült, újabb tudományos gyanúsítás. Előfordulhatnak a “prion” helyébe, mintájára más káros “nano”lerakodás az emberi agyvelőben? Ezen elemek kicsinysége folytán rendkivűl könnyen társulhatnak más elemekkel, bejuthatnak az emberi szervezetbe is több mint könnyedén, szinte természetesen. Így meglehet, egyes nanoelem fajták tömegesebb lerakódása, fölgyülemlődése például a “prion” módjára, kelletlenül, akár az agysejtekben is. Ha így, akkor fölmerül a kérdés milyen hatás, várható?
A föntebb jelzett tudományos kutatási szakcikk érvelései, felmérései, kimutatásai szerint, azonban, a nanoelemek ma már megtalálhatók, szinte mindenütt, mint a prion a “kerge marha” húsàban. Ma már tudományosan kimutathatók azok jelenléte ugyancsak, akár az állatok agyának sejtjeiben is! A kérdés csak az: milyen elferdüléseket, károkat fognak ott, azok okozni? Lesz e a nanoelemek alkalmazásából valamiféle újabb “kerge - marha -nano ” –kór. Vajon a “kétlábúak” agyvelejében, okoznak e azok valamiféle “megkergülést” súlyosabb esetben halált? A jenlség beindulóban, avagy már már folyamatban? Időközben talán már sok mindenki elveszítette volna a józan (IRET= Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető ) észjárását, ítélő képességét? Így ez a politika, akár köztudat, vélemények oldalán
Megjegyezném, no persze, a nanoelemek gyártása, forgalmazása, alkalmazása óriási előnyöket biztosít a Syngenta – Bayer -. . . és társainak, a hatalmas tőke-pénz hozamok folytán. Ugyanakkor, ezen nanoelemekkel való kezelési társulás, alaposan megkönnyíti, megsokszorozza, a hatóanyag bejutásàt a növények de minden élő szervezetbe! Miért ne lenne e tulajdonság hasznos a szer gyártóinak úgy mint a mezőgazdasági termelőnek? Hol itt a közegészségi gondok, hol környezet egyensúlya, és hol a közérdek?
A nano elemek azonban könnyedén bekerülnek a “kétlábú emlősök” szervezetébe is. E jelenség következtében, már most élénken tanácsolt, az ajtókat ablakokat, szellőző nyílásokat bezárni, a növények permetezése alkalmával. A szél, és az élénk levegőmozgás, ugyanis könnyen, és nagy mennyiségben behordja a lakásba, a mérgekkel házasított nanoelemeket, legyen az akár kicsiny kis porszemekre tapadva. Márpedig a kezelőszerekkel, rovarírtókkal házasított nano elemek, veszélyes porszemek lerakódnak a bútorokra, a padlóra is. No persze lerakódnak azok könnyedén nem csak a méhekre, de még a magunkfajta “kétlábú emlősök “ tüdejében, akár az agyvelőjében is. Ilyen folyamatok már kimutathatók a kutatási kísérletek folytán, szinte bármely élőlény esetében, amennyiben, azok közvetlen kapcsolatba kerültek valamilyen módon a nano elemekkel. Több mint érdekes, megrendítő: végül is a nanoelemeknek semmi köze a táplálékokhoz, se vitaminokhoz, se energia szükséglethez. Talán csak annyi, mint gyorsító, egyben, így a környezet rombolásában is?
No persze ilyen figyelmet fölhívó tudományos írások leközlésére, legalábbis ezidáig, ritkán nyílott alkalom, a magyar szaklapokban. Míg, az elismert tudományos nemzetközi folyóiratban, mint “Pour la SCIENCE” 448 ik kiadványában megjelent íràs , igyekszik fölhívni a figyelmet, a nanorészecskék alkalmazásából származtató veszélyekre, a lerakódások folytán. A kutató igazgató lányommal gyakran eszmecserére kerül a sor ez ügyben is. Jó, jó, lehetséges, hogy az ilyen lerakódások, fölgyülemlés nem fenyegetik a magyar méhészet érdekeit, talán a méhei egészségét se? De nem így mindenki egészségét. A szerek csomagolásán EU kötelezően jelzett nanoelemek minősége és mennyisége ma már érvényben! De miért? Vajon ilyen EU rendelkezésnek nincs semmi jelentősége ? De sokkal valószínűbb, hogy azok, veszélyesnek bizonyulhatnak, az állatok, közöttük nem csak a marhák de a kétlábú emlősök, akár a méhek testében, idegrendszerében is! Újabb veszélyes kor, « kerge- marha- nano» kór a láthatáron? A folyamat észrevétlenül máris a megvalósulás útján? Nem tesz semmit? Vajon, aki így gondolja, az máris “megkergült” volna? Magam is közöttük? Sokan, az “egészségesek” között ma is így gondolják?
Időnként az az érzésem, hogy olyan “megkergült” érvelésekkel állok elő, a méhészetben magam is, amelyekre senki se érzékeny. Ilyenek például, mindazok amelyek a környezet védelmében, a méhészet mint közérdek védelmében hangoztatok? Talán nano elemekkel kellene azokat társítani, gyorsabban terjednének? Kit érdekel ma, például, az általam ajánlott, és hangoztatott “Nemegyedul” szakmai védekező elgondolàs? A méhész, kénytelen kelletlen, tűrni ma is a környezet folyamatos, rombolását, szó nélkül elszenvedni a saját szakmai károsodását. Újabb és újabb szerek, eszközök egyre mélyebben bomlasztják az ősidők óta fönálló természetes élettani egyensúlyt. Kipusztulnak a méhek, megszűnik a méhészet, nem lesz szükség a méhek megtermékenyítő, változatokat kialakító szerepére. Hogyan alakul a helyzet a nano elemek tömeges, egyre szélesedő, alkalmazásával? A ”Kerge–(marha) - nano” kór még nem szolgáltatott bizonyítékokat? Avagy valamilyen módon, ma már mindenki megkergült volna, velem eggyütt?
joseph.bencsik@free.fr 2015 július

Vélekedések, a méhészet jövője mentén.

Bencsik JózsefBencsik József

Az ipari mezőgazdaság eljárásaiban, a termékhozam gyarapodása, a döntő, az irányadó. Történik a termelés, ma már messzemenően, akár mesterséges módon, úgy mint számítàstechnikai, eszközökkel, mesterséges eljárások segítségével szinte, önműködően . (lásd a Szaud Arábia-ban alkalmazott eljárásokat.) De ily módon halad a fejlődés, azEU hagyományos, zöld területein is.
Jelen esetben, (2015/07/20-24) Normandia –Bretagne országrészein, Lyon és környékén is, az állattenyésztő « gazdák » nap, mint nap, erőszakkal eltorlaszolták az autóutakat, köztereket. Igy , tiltakoznak a kialakult tarthatatlan helyzetük folytán. Magam is, már az első napokban, június 22.- én, forgalomtorlaszolás áldozata lettem, Lyon és Jarnoiux (37 km) között vezető úton, ugyan azon a napon egymást követően, két alkalommal . Vajon, a zárlatoló tüntetők megkergültek volna ? Hosszú, mozdulatlan traktorsorok, és egy marhatrágya tömeg az úttesten. A forgalom beidulására várakozva, a kocsiban ülve, alkalom a töprengésre. Miért, hogyan került sor, ilyen súlyos helyzet kialakulására ? Ha, ilyen elkeseredett, sors várt az állattenyésztőkre, vajon, milyen sors vár a méhészekre ?
Történik ez így, akkor amikor, ezen francia vidékeken is, mint már a « Szaud Arábia » ban, magas számítástechnológiával, programozott, fölszerelt, zárt hangárokban nevelnek ezressével , a vágóhidak számára hízlalt « hús »állatokat. Azok , persze, Braziliából importált génmódosított, minden rovarirtóval kezelt, például, szójabab keverékkel táplálva, zsenge koruk óta nem láttak napvilágot, se zöld mezőt. Szerencsére minden nap kapnak, fertőtlenitő zuhanyokat, no meg, kapnak természetesen, egészségi igényeknek megfelelő száraz tápanyagot, de soha friss zöldfüvet. No persze, még a fölhasznált száraz tápanyagok, széna, lucerna. . .nem tudni, kaptak zöld korukban, és mennyi , műtrágyát, gomba, és rovarirtókkat, gaztalanítottak . . . Na így aztán, jut azokból a szerekből, akár a hús fogyasztóinak is. Valamikor, nem is olyan régen kaptak az igy nevelt állatok, a még döglött halakból készített kórokozó tápszer lisztet is. Keletkezett is abból, “kerge marha” kór! Újabban, most már « nanorészecskék” alkalmazásával nyert, növesztett tápszerek alkalmazása került a divatba. Míg, ki nem derül, hogy ezek a “nano” anyagok is, valamilyen más “kerge- marha -nano” megkergülést okoznak! Avagy már az meg is történt volna a “kétlábú emlősök” esetében? Mindenki megkergült? A fő útvonalak mindenütt, eltorlaszolva, a “megkergült” állattenyésztők traktorjaival? Ezúttal bedugult a gazdaság, vérkeringése, legalábbis a közlekedés, az áruszállítás oldalán!
Míg, a helyzetet megelőzően, a politikusok, a bankárok, kecsegtető jövedelmi alkalmat csillogtatnak az ágazat tevékenységében, a beruházások, kedvező hitelek folyósításával . Sokan voltak az érdeklődők, kaptak is, szinte korlátlan hiteleket a befektetéseikhez ! Senki nem gondolt a következményekre ! Se a politikusok se a bankárok, se az alkalmazók. Időközben, ilyen, megfelelő hitelek folyósításával épült, számos, ezer marhát, disznót. . . számláló önműködő termelő hangárok épültek. Ezekben nevelt állatokat, egy kis idő múltán már egyre nehezebben lehetett kifizetődő áron értékesíteni! Na most mi lesz, ezen ezer számban nevelt marhákkal, disznókkal . . . és a hangárokkal, nem is említve a vállalkozókat? Miközben , a hitelező bankok követelik a törlesztések befizetését? Majd, megtörtént az, amire senki se gondolt. Az árufölhalmozódás folytán beállt árcsökkenés! Következés képpen, a fiatal befektető vállalkozók, képtelenek lettek a hitelek törlesztését biztositani. Innen a csődbe jutott vállalkozó fiatal gazdák tiltakozó forgalmi torlasztásai az országutakon. A rádió, a TV, màr a torlasztás helyszinéről közvetített beszámolókkal, tanuskodott.
Az eseményből, a magam fajta, hagyomànyos méhszerető méhész elképzelt rémálmok kerültek előtérbe. Röviden: Vajon a mai méhészetre milyen sors vár? Nagy, zárt méhészeti hangárok, önműködő szàmítógéppekkel irányított berendezéssel, ezer számra menő ugyancsak zárt kaptárokkal fog működni. A családokat etetik valami ipari cukor folyadékfélével , amelyet önműködő számítógép hálózat adagol az etetőkbe? Kívánalom szerint, mesterségesen illatosítva, akác, hárs . . . Eleve nincs, méhmérgezési veszély! Szinte nincs is szükség méhészeti szaktudásra, se méhekre ! Annál inkább számítógép kezelési ismeretekre. Önműködően, közbelépés nélkül működik minden. Az alkalmazott ipari cukrot, mézzé alakítják a laborgépek. Esetenként a méhek is szerepelnek! Míg a termelt “méz”, ugynevezett “Flow Hive” csapraütött kaptárokból, önműködően folyik, akár közvetlen a fogyasztó üvegébe? (Méhész Újsàg 2015/04 oldal 35) No lám, ilyen módszerek alkalmazására, vállalkozásokra, bátorítanak a bankok, no meg az uralkodó politika is. Legalábbis ily módon megy a vágóhídra váró marhák, disznók . . . “ipari “ nevelése immár Franciaországban is ! Akik, ilyen szellemben , ilyen eszközökkel vállalkoznak, tevékenykednek, azoké a jövö, a pénzhozam ? Aztán következik a terméktúltengés, és az elkerülhetetlen árcsökkenés . Majd a csődbe jutott gazdák, kétségbe esésükben eltorlaszoljàk az autóutakat. Nem de, pontosan ez utóbbi helyzet állt be, 2015 nyarán Franciaföldön, a hústermelés oldalán.
Ha egy kicsit is belegondolunk ,(a bedugaszolt autóúton várakozva) akkor, a méhészek által termelt természetes mézhozamok tömege, forgalom dugulására soha nem fog sorra kerülni. Semmi természetes méz áru túltengési veszély a láthatáron ! A méhmérgezések sokasága, a méhek tömeges pusztulása, környezet rombolódása, folytán, több mint jelentős, és egyre fokozódó, természetes mézhozam hiány, máris alakulóban?
Különben , ma a fiatal, kezdő méhészek ugyancsak kedvező hiteleket, támogatást kapnak a méhészeti vállalkozásaik beruházásaira. Gondolnak e arra az esetre mikor is méhpusztulások, természetrombolás, áldozatai lehetnek, nem is említve a mesterséges méz versengését. Egyszerre több száz méhcsalád pusztulhat el a, beruházás nyertes fiatal méhész állományából! Hogyan fizeti vissza a kapott tàmogatási hiteleiket amikor még a méhmérgezések folytán belállt károk megtérítésére sincs , semmi közeli, valós remény. A politikusok, a hitelbankok, a mérgező károkozók mögött állnak az EU ban, Francia földön is! Nem véletlen, ha a mezőgazdászok erőszakos forgalmi zavargásokat okoznak az autóutakon. Ilyen jövő vár a magyar, állattenyésztőkre, köztük a méhészekre is? Ott ugyan még nem tartunk, csak éppen valamilyen más, csődveszélyes utakon haladunk! A környezet állandó rombolása, benne a méhek fokozatos pusztulása a műsoron? Ki gondja? A politikai jóváhagyással a hitelező bankoké avagy éppen a méhészeké?
Az iparilag fejlett EU országokban, az utóbbi években , a méhészeti aggodalmak vitathatatlanul jelentős méreteket öltöttek. Nemzetközi szakértők , a gyakorlati felmérésekre hivatkozva, a méhveszteségek megrenditő növekedésére utalnak. A legutóbbi fölmérések szerint, évenként, átlag közel 30% os pusztulásról számolnak be. Az okozatokat első sorban a környezet, állandóan növekvő rongálódásával, méhmérgező szerek, növekvő alkalmazásával, magyarázzák.
Hogyan fékezni, ilyen körülmények között, a jelenség fokozódását, a méhészet hanyatlását? Lásd az www.europaimehesz.atw.hu honlapon, nemrég leközölt “Nemegyedül” irásaimban, többek között!
Joseph.bencsik@free.fr 2015 augusztus

BBC - Expo/UK pavilion

Bencsik JózsefBencsik József
Most kaptam a Marton fiamtól ! Az angol BBC TV programok a Milánói világkiállítás alkalmával. A felvételeket, a magam részéről még senkinek nem küldtem meg! Az Európai Méhész az első! Rögzítéseket várok a Márton Milánói szakértekezleteiről is! Állítólag nagy sikere volt!

Videó letöltés itt
Downloads

A méhek védelme közérdek?

Bencsik JózsefBencsik József
A környezet természetes épsége, egyensúlyának fönntartása, védelme, mindenki érdeke, vagyis közérdek. Minden élőlénynek , szüksége van természetes, szermentes, táplálkozásra. Figyelmen kivűl hagyni ezt a valóságot, nem de életveszélyes , szinte létkérdés? Márpedig a méhek létkérdése egyben emberi létkérdésnek is bizonyul (Albert Einstein. !)
1. A bioszféra, növényi világában, annak biológiai egyensúlya fönntartásában, úgy mint annak megtermékenyítésében kulcshelyzetben szerepelnek a méhek. Nagyrészt rajtuk múlik, a növényzet, a természet megtermékenyülése, úgy mint, a bio változatosság, továbbvitele, biztosítása. A méhek pusztítása, legyen az akaratlanul a természet egyensúlyának fölborulásához vezet. A folyamat már útban, a méhek most már tömegesen pusztulóban! A méhészek az elsők között, akik viselik a közvetlen, káros következményeket.
2. Az utóbbi időkben óriási szerkezelések által történt méh elhullások a szóbeszédben. Így az Magyarországon is, a méhészek egymás között. De ott, sehol szó , sehol semmi féle szervezeti tiltakozás, de még a méhészeti szaklapokban sem . Meghökkentő helyzet annak aki hozzászokott a nyugati, méhészeti szaklapokban, nap mint nap olvasható méhvédelmi írásokhoz.
3. Legutóbbi “Abeilles et Fleurs” (04/2015) 6 oldalon méhvédelmi írások, rendelkezések. Míg a 16-20 oldalon egy összefogó beszámoló a Bee Life, www.bee-life.eu/fr méhvédelmi ténykedéséről. Hatalmas munka nemhiába 5 oldalas beszámolót vett igénybe. A szervezet, a 2009 Apimondia kongresszuson alapult, 6 ország önkéntes beszállásával: Belgium, Franciaország, Ausztria, Olaszország, Luxembourg, Spanyolország részvételével. Ma, e mozgalmi szervezet, Bruxelles-ben alapvető szakértő szerepet kapott a méhvédelem ügyében. A magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy a magyarországi méhésszervezetet érdektelennek tartotta részvételét. A helyzet ma is így, holott sokak véleménye szerint a méhpusztulás, katasztrófàlis szintre érkezett.
A vándorló méhész, ez idáig, a jobbik esetben csak annyit észlelt hogy a családjai “lerongyolódtak” a mézhozam alaposan megcsappant. Rosszabbik esetben elvesztette az egész állományát. Bizonyára nem véletlenül! Lásd a 77 károsult méhész esetét. A repce, a virágzó napraforgó táblára vándorolva, a méhész nem tudhatja, milyen lesz hozam, mennyi lesz az elhullás, várható-e méhpusztulás? A méhveszteségek kártérítése “ a két fél ügye”. Nem avatkozik a magyar méhésszervet a méhészkárok, úgy mint a méhvédelmi ügyekbe. Nem az ő dolga nem azért kapnak fizetést a szervezeti ügyintézők! Marad egy lényeges kérdés! Kit érdekel ma a méhek mérgezése, a környezet rombolása az országban, ha nem első sorban a méhészeket ?
Mint a korábbi « Nemegyedül » írásaimban ajánlottam : a szerek alkalmazóit lenne ajánlatos bejelentésére kötelezni. Egyben a szereket alaposan megadóztatni! A befutott pénzösszegeket kárelhárítási eljárásokra, kártérítésre fordítani, hathatós megoldásnak ígérkezik . A magas megadóztatással a szerek alkalmazása arányosan csökkenne a rovarirtók használata, azzal arányosan csökkenne a környezetrombolás, az egyensúly helyreállás irányába haladna. Sajnos ezen ajánlat megvalósítása hatalmas állami, politikai határozatok közreműködését igényli. Valóságos felvilágosító tömegmozgalom híján jelentős időeltolódás, a helyzet tovább súlyosbodik.
A méhészeken kívüli, a lakosság vastag többsége azonban közel sincs tudatában a feje fölött gyülekező életkörülményi veszélyekre. Nincs tudatában, a közeli környezeti egyensúly össze omlásának veszélye sem. Miután maguk a méhészek se a szervezeteik sehol, illetékes helyeken nem tiltakoznak. Hosszú idők alatt a méhveszteségek állandó növekedésére kell számítani. Történik ez így nem véletlenül. A Bayer-Syngenta-Monsanto. . . Trösztök gondoskodnak róla . Mialatt a politikai hatalom, a közvélemény nemtörődömsége folytán a szerek gyártói messzire elkerülik a gyártmányaik forgalmazásának csökkentését. A méhek pusztítása, a környezet rombolása egyre fokozódik. Ki törődik azzal? Így eljárni, sehol nem ütközik akadályokba. Egyedül a www.europamehesze.atw.hu honlap merészkedik a hőbörgéseimet leközölni. Váljék becsületére! El is olvassák azokat vagy 20- an, és minden marad a régiben, a tétlenségben ! A Méhészet szaklap szerkesztősége egy alkalommal ajánlotta : Féloldalas írásom leközlik ha megfizetem !(180 ezer Ft) Legalábbis a Syngenta tröszt is így jár el.
Tessék, szabadon lehet bárkinek továbbítani !
joseph.bencsik@free.fr Lyon 2015 Június
Lásd a “Le Figaro” francia napilap beszámolóját (2015/06/23 ) országos mozgósítás a méhek védelmében! Itt meg tekinthető :Link

Beszélgetés a Milánói világkiálítás angol pavilon csapatával ! Közöttük Dr. Bencsik Márton

Kullancs Kaptárvédelem

Méhészek küldtékimcsi: unnamed.png - indafoto.hu

Egyszer lesz, hol nem lesz IV.

Bencsik József Bencsik József

A ma alkalmazott méhészetnek, vége lesz?
Lásd mellékletben egy videó beszámolót, Szaúd Arábiában, történő valóságos szemléltető eset, az ipari mezőgazdaság alkalmazásáról! Különlegességé csak abból áll, hogy az afrikai sivatagos területen készült.
Bizonyíték: A korszerű mezőgazdálkodásnak, a továbbiakban már nincs szüksége az európai «biosivatag» zöldterületeire!
Remekül ecsetelt termelési gyakorlat, nem csak a kukorica meg a pillangós növények oldalán, de az ezer tehenet számláló istálló esetében is. No persze szó sincs, kép sincs, a méhészetről! Nem is lehet, hiszen ilyen körülmények között nincs hely a méheknek, se a méhészetnek! De azért nem kell izgulni. A kétlábú emlősök már most képesek, akár mesterséges mézet is termelni . Legyen az például, a sivatagban termelt, ipari here növények, kivonatainak átalakításából, különböző kémiai alkatrészek adagolásával, kezelésékkel. A Tangens –Bayer tröszt gondoskodik, ne szenvedjen mézhiányban a kétlábú emlősök társadalma. Mi több, az ilyen eljárásból jelentős a haszon származik a befektetőknek is. A jövőben nem lesz szükség a méhekre, nem lesz gond a méhmérgezés, sem a környezetvédelem. Ki az aki a sivatag egyensúlynak fölborulását kifogásolná? Az ilyen mezőgazdasági termelés esetében, nincs hely a méhészetnek. A Syngenta - Bayer és társai, tudják melyik, milyen az a termelési módszer, amely magas hozamot ígér, és elkerüli a méhészeti nehézségeket, a méhészek hőbörgéséit, a pereskedéseket, a kártérítéseket.
Nos, valóban, Úgy látszik, az én magyar nyelvű egyéni tiltakozásaim, az ilyen, “Syngenta” felé eljárás ellen, senkit nem érint, senki méhészt, nem zavar! A “Bayer -Syngenta buldózer” könyörtelenül mindent területet kiforgathat, gyökerestül! Ebben az aggodalmaimban, 83 évesen azon morfondírozók, hogy végülis, ne temessék el a holttestemet, a föld alá, a temetőbe, hanem hamvasszanak el és szórják a hamvaimat, például az “Auchan”bevásárlóközpont parkolók közé szorult kis virágos kertecskékben. Ilyen helyeken gondozott virágokra járnak méhek is, no meg a gyerekeink is bevásárolni jönnek az áruházba, gyakran ! Mi több számtalan ismeretlen látogató akaratlanul is megtisztelhet ? Felíráson olvasható: egy “hőbörgő méhész poraira”! Végülis, ott, már ma is nagy a forgalom, ide járnak sokan, de kevesen, vagy senki a temetőbe!
Miközben a méhesemben dühöng a rajzási láz, az előzetes elővigyázatosság (az anyabölcsők következetes kivágása) ellenére. A 45 éves méhész gyakorlat alatt soha nem látott jelenség szemtanúja lettem! A szemem előtt omlott ki egy kis raj, az egyik homloklukas kaptáromból, két szabad kijáraton keresztül,! Maris egy közeli fa ágára, függeszkedett. Majd, ahogy a fürtbe tömörülés megtörtént, máris, szinte azonnal “visszarajzott” a kaptárba! Értelmetlenül bámultunk a József és az Antal fiammal, és a Laurànte feleségével a jelenségre. Úgy látszik nem csak a kétlábú emlősök járnak el értelmetlenül! Legalább is, négyen, öntudatos éber állapotunk ellenére nem találtunk értelmes magyarázatot találni! Ha csak azt nem, hogy a szűzanya elfelejtett kiszállni a rajjal. De miért? Szívesen venném ha valaki felvillanyosítana. De talán nem csak engem, hanem sokan másokat is!
joseph.bencsik@free.fr 2015 május

Egy a Szaúdit Arábiába sivatagjában alkotott...

Bencsik József
Bencsik József

A mellékletben egy videó beszámoló, amelyhez külön szöveget írtam. Egy a Szaúdit Arábiába sivatagjában alkotott mesterséges mezőgazdaság, farm, a téma. Egy kicsit hosszúnak találom, de remélem megkapod, jelezd vissza. Hozzá szerkesztettem megjegyző szöveget majd a későbbiekben szándékozom megküldeni.
Tudatában vagyok: a méhészetben teljes az elfoglaltság ebben az időszakban. Legalábbis itt, Lyon és környéken rajzási láz túltengése dühöng! Ahol pedig százával a kaptársor, ott most légzésre sincs elég idő! Szerencsére az általam gondozott 15 kaptárból ezidáig csak 8 alkalommal kellett rajok után szaladgálni, betelepíteni, már kifogytam az előkészített keretekből is. Most látom igazából milyen korszakalkotó, méhészgond fölszabadító lesz a Márton fiam rajzáselőjelző készüléke, (10-12 napos előjelzés) amikor az már minden méhész, így a Magyar méhészek részére is rendelkezésére fog állni! A kutatási időszak befejezés előtt, a készülék gyártása ipari vállalkozások ugye! A hírek szerint, a két vállalkozó meg nem tudott abban megegyezni, ki mit fog gyártani!

Elérhető melléklet : Google Drive

Egyszer volt, hol nem volt....II .rész

Bencsik JózsefBencsik József
A “Nemegyedül”, méhész mozgalmi indítvány célja, az eredeti elképzelések szerint, nem csak méhészeti érdekvédelem, hanem környezetvédelem, egyben, közérdekvédelem is. Hogyan elkerülni a környezet rombolását, méhveszteségeket, és miért ne, egyben kisegíteni, támogatni károsult méhészeket. Valójában, jelenleg, a méhmérgezések elkerülésére, semmilyen elővigyázatossági eljárásról nem tudunk. Senki mezőgazdász nem tűz ki a virágba borult repce, napraforgó tábla szélére, a gyümölcsösére tűzött hirdető oszlopára : Vigyázat, méhészeti vándorlásra veszélyes terület! A méhmérgezés helyenként több mint bizonyos, de nem tudni pontosan hol, mikor ! (Lásd pl. semmilyen!!broken!!semmilyen tényleges eljárási ajánlat, a napirenden! Ezen írásom, benne az elgondolást, lehet úgy venni, mint gyakorlati visszahatás, a kapott, kétségbeesett, kárbejelentő üzenetekre. vajon minden károsult méhészetet (nem csak 77!) figyelmére méltó elgondolás lenne?

Sajnos, innen messziről, nem sokat tehetek egyedül ! Innen a « Nemegyedül » mozgalmi eljárás szükségessége ! Sehol nem látni a károk elkerülésére irányuló ténykedő szervezetet se írásokat. Ugyanakkor, a Méhészet szaklapban, található, ma is, Syngenta mérgezők kétoldalas 3. „virágmező „ hirdetményei. Úgy érzem, mert úgy látszik, napjainkban, valóban, hiány mutatkozik, a méhvédelem, a méhész érdekvédelem terén. Sehol, senki illetékes szervezet, vagy hivatal nem készít, nem hirdet nem ajánl méhvédelmi, szakvédelmi, tényleges terveket. Ilyen körülmények között, hová milyen irányban halad a szakma ha nem pontosan az elvesztés zsákutcájába?

Ma, gátlástalanul pusztulnak a méhcsaládok, így ez, egyre növekvő iramban. A szomorú méhészeti helyzetet, most már senki nem tagadja ! A kimutatási (EU?) táblázatok, számok közel sem igazi jelzői a méhek pusztulásának, valójában, messze, a valódi értékek alatt. A valóság az, hogy nem kerül számításba sehol, semmilyen kimutatásban, az a fölbecsülhetetlen méhtömeg, amely virágzó területeken, gyűjtési munka közben, az alkalmazott szerek, folytán kicsit lerészegedve , képtelen hazatérni. Magában a kaptárban, ugyan, semmi mérgezési jel. A laborvizsgálatok is nemlegesek. Tapsolnak a méreggyártó szerek felelősei alkalmazói ! Maga a gyakorló méhész azonban, mégis csak gyanakszik, a méhcsaládja gyérülése láttán. Amikor a virágzó területet bejárja, és messze a kaptártól távolban, a földön mászkáló, elrepülni képtelen méheket talál. De észreveszi ugyanakkor, hogy mézhozam is alaposan megcsappant. Így ez évről évre. Lassan, de biztosan, nem kifizetődő lesz méhészettel foglalkozni.

Márpedig a természet megtermékenyítése, a növényfajták kereszteződése, újabb, alfajták, változatok alakulása, a környezeti egyensúly fönn tartása, nagyrészt, a méhek műve, és mint olyan, valóságos közérdek. Következés képpen, a méhészet mint foglalkozás, ugyancsak valódi, és nélkülönözhetetlen közérdek. A környezetromboló szerek használatának fékezése, megállítása, nem csak a méhész, de a mezőgazdász, és mindenki érdeke : közérdek.

Már a méhekre veszélyes szerek, több mint alapos, fokozatos, megadóztatása, hatásos méhvédő (IRET) eljárásnak ígérkezik. Előbb, a szerek alkalmazási csökkentésére, majd megszüntetésére vezethet. De nem csak, miután, az időközben így befutott összeg, rendkívül célszerűen fölhasználható, akár a méhészek kártalanításra, úgy mint a védekező intézkedések, eljárások, pénzelésére. . . Ugyanakkor az alkalmazott szerek kötelező bejelentése, jelentősen fokozza méhészeti biztonságot. Valóságos, közérdekű, biztonsági eljárások; sokszoros hasznosság! A bevezetésük halogatása, akár közérdek sérelemnek is számítható.

Ugyanakkor, az eljárási terv megvalósítása rendkívül előnyösnek bizonyul a fogyasztási termékek, élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök szermentessége szempontjából is . . . Ezen módszerek alkalmazásával a mezőgazdaság, végülis a biogazdálkodás irányába terelődik, a környezet egyensúlya, idővel visszaáll. A szerek folyamatos, és emelkedő megadóztatása folytán, a mezőgazdász kénytelen kelletlen számolgatni, milyen, melyik eljárással lesz gazdaságosabb a termelés. Ily módon a szerkezelések évről évre csökkennek, a környezet egyensúlya, fokozatosan javul. A “Nemegyedül” mozgalom honlapján többek között, és például a mezőgazdász tanácsokat is szerezhetne; melyik mérget, milyen eszközzel, milyen módszerrel, gazdaságosan, veszélymentesen, helyettesíteni. Ilyen tanácsokkal, ugye nem szolgálnak a méreggyártók ! Nem bolondok a saját érdekei ellen a háztetőkről kiabálni!

A « Nemegyedül » mozgalom és honlapjának működése, elindulhat akár, 3-4 károsult méhész, beindító taggal, sok-sok, törtető, akarattal, amelybe beléphet bárki alapító tagnak. Első lépésben a mozgalom, elindítja honlapját. IRET (Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető) érvelésekkel megköveteli, a mezőgazdászok szerkezelési tervének kötelező bejelentését. Legyen az illetékes községházán vagy annak honlapján. Ugyanakkor, bejelenteni a « Nemegyedül » méhészmozgalom honlapján is. De vajon miért így is ? Mert ezen szakmozgalom elsődleges hivatása, és elsősorban ezen kezelési tervek, értesülések, nyilvánosságra hozása, pontosan,a gyakorló méhészek szolgálatára. Történik ez, először is a mérgezési károk elkerülésére. A képernyőn, például, pontos, naprakész, értesülés adatok, találhatók: Melyik területen milyen szerkezelések kerültek kivitelezésre? A későbbiekben, a rendszer kibontakozásával számos más hasznosnál, hasznosabb, közvetlen, és országos értesülések is megtalálhatók lesznek ugyanott. Közöttük statisztikai adatok , virágzási előjelzések, betegségi, zárlati, övezetek . . . egyéb adatok tárával. . . . miért ne, akár nemzetközi szinten is? Óriási lépés a méhészet mesterségének fejlődésében : Internet, mint méhészeti eszköz !

Az eljárás, máris, rendkívül hatásosnak ígérkező módszernek bizonyul , a méhmérgezések elkerülésére. A vándorolni készülő méhész, gombnyomásra megkaphatja a területhez tartozó kezelési értesüléseket, de nem csak, a körzetről, hanem így ez országszerte. Ugyanakkor megkaphatja azokat a községháza honlapján is ? Mert az egyik rendszer meghibásodása esetére, jó lesz a másikhoz fordulni, nem de? Máskülönben, bárki megkaphatja a termelő által a községházára, kötelezően beküldött adatokat, akár személyesen is, közvetlenül, a helyszínen. Kezdetben legalábbis így, amikor, se a községháza, se a vándorló méhész, legyen az egyik, vagy mindkettő, még mindig nem rendelkezne, internet üzenetközvetítővel.

Ugyanakkor, és valójában, a méhésznek tudni kell, melyik szerkezelés, milyen hatással a méhekre. Például, melyik, gaztalanító, gombásodás védőszer, milyen veszélyeket jelent a méhcsaládra. Nem is említve a rovarirtókat, a különböző, használt szereket, azok közvetlen, vagy egymásután időeltolódással alkalmazott hatását, a méhekre, a környezetre . . . No ez már mindenki méhésznek gondja. Ilyen értesülések ma, azonban, nem állnak a vándorló méhészek rendelkezésére. Szerencsére olvashatók lesznek azok a “Nemegyedül” mozgalom honlapján. Miközben, ma, amikor megjelenik a méhész a vándortanyán, a méheivel, nem tudja milyen szereket alkalmaztak a területen. De megtalálhatók lesznek azok a „Nemegyedül” mozgalom honlapján! Ugyancsak, jelezve, kibővítve, igen fontos értesülésekkel például, melyik szer alkalmazása, milyen körülmények között, milyen² veszéllyel jár. Így a szerek egymással kapcsolatos hatása is. Ez utóbbi értesülések, lehetnek nemcsak labo-kutatások, kiadványok eredményei , hanem ugyanakkor, gyakorlati megfigyelések, tapasztalatok, gyűjteménye. Azok, pontosan a “Nemegyedül”mozgalom tagjainak, gyakorlati megfigyelésiből is származhatnak. No lám, egy másik hatalmas internetes segítség szolgáltatás, ugyanott! Ezen értesülések tudatában határoz a méhész, oda vándorol, vagy nem! Nem de nyilvánvaló előnyök lennének ezek? Ugyanakkor, sok más, országos, akár nemzetközi értesüléshez lehetne jutni, hasznosnál is hasznosabb alkalmazásra. Számhasonlítási kimutatások, járások, vármegyék, országok, szerint, betegségi, mérgezési, elhullási, esetek. . .

Természetesen nem megy ez eljárás önmagától, a mezőgazdasági termelő jóakaratából. Neki is megnövekszik a tennivalója, úgy mint a tagadhatatlan felelőssége. Semmilyen kezelési eljárást nem végezhet el, titokban, előzetes bejelentés nélkül. Ugyanakkor neki is tanulmányozni kell, melyek azok a módszerek, amelyek segítségével, kifizetődő a termelése. Az alaposan megadózott drága szerek hijján milyen módszerrel lehetne a legjobb termelési eredményeket elérni? Ezidáig, szinte kizárólag a méreggyártóktól kapta a “jó tanácsokat”, A szerek csomagolásán található jelzések bibliai igazságok! Milyen termelési veszélyek ellen milyen szerkezelést használni ? Így ez akkor is, ha jelzett veszélyek bekövetkezése több mint bizonytalan, esetenként, teljesen alaptalan. Nem minden évben, és nem mindenhol lesz az országban, ”sáskajárás”, se tömeges gombásodás. De még gaznövény özönlés is bizonytalan. De biztos ami biztos, hivatkozással, a szergyártók, minden alkalommal megfizettetik a mezőgazdásszal a gyártmányaikat. A káros mellékhatások, környezetrombolás, a különböző szer együttes, méhmérgező hatása, nem tartoznak a méreggyártók gondjai közé.

Márpedig, ha ma, nem törődünk a környezetünkkel akkor a gyermekeink, az unokáink fogják elviselni az iszonyatos következményeket! Tessék, tegyünk máris annak érdekében, hogy ne így legyen! Terjesszük a “Nemegyedül” elgondolást, az újságoknál, TV . . .tájékoztassuk a közvéleményt, támogassuk az eljárás megvalósulását! Több mint méhészérdek, közérdek!
Egyszer lesz, hol nem lesz, holnap lesz! de “Nemegyedül” !

joseph.bencsik@free.fr 2015 március
Generálási idő: 0.28 másodperc