Polgári Védelmi Alapfogalmak

 

POLGÁRI VÉDELEM alatt értendő az olyan emberbaráti feladatok ellátása, amelyek a polgári lakosságnak az ellenségeskedések vagy katasztrófák veszélyeitől való megóvására, valamint életben maradása feltételeinek biztosítására irányulnak.

A KATASZTRÓFA olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását avagy a környezetet veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására a leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködése szükséges.

POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET csak a törvényben meghatározott EMBERBARÁTI feladatot lát el:

  • lakosságfelkészítés,

  • polgári védelmi szervezetek létrehozása, felkészítése,

  • figyelmeztetés, riasztás, tájékoztatás,

  • védőeszközzel való ellátás,

  • óvóhelyi védelem,

  • lakosság kitelepítése, kimenekítése

  • a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,

  • mentés, elsősegélynyújtás, helyreállítás.

A települések közigazgatási területén a POLGÁRMESTER irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását.

Polgári védelmi kötelezettség:
A férfiakra 16-tól 60 éves, a nőkre 18-tól 50 éves korig vonatkozik.

Célja: a lakosság felkészítése a rendkívüli állapot idejére (fegyveres összeütközés, katasztrófa és más veszélyhelyzet), az élet és létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elleni védelemre, mentésre, a károk megelőzésére, felszámolására és csökkentésére.
A polgármester a polgári védelmi kiképzésen, gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat.

A polgári védelem a Belügyminisztérium irányítása alá tartozik.

A polgári védelmi tevékenység célja: az állampolgárok élet- és vagyonbizton-ságának védelme katasztrófák és fegyveres összeütközés esetén, béke és háborús időszakban egyaránt.



A törvény alapján a polgári védelmi szervezet tagja évente 40 óra időtartamra vehető igénybe kiképzésre és 72 óra időtartamra vehető igénybe gyakorlatra. Ha az adataiban változás állt be 15 napon belül köteles azt bejelenteni.

A polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelzése:
narancssárga alapon sötétkék színű egyenlő oldalú háromszög.
 


 

ÓVÓHELYI ISMERET

A 60/1997. (IV. 18.) Kormány rendelet szól az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól.
 

ÓVÓHELYI VÉDELEM: az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes katasztrófák esetén.

ÉLETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNY: az óvóhely, a szükségóvóhely, valamint a kettős rendeltetésű létesítmény.

Milyen veszélyforrásokkal szemben nyújt védelmet az óvóhely?

I. Békeidőben bekövetkezett környezeti és természeti katasztrófák, illetve káros hatások, élet- és vagyonelleni támadások, terrorcselekmények ellen:

a) tűz, vízelárasztás, földcsuszamlás, földrengés
b) káros biológiai és vegyi anyagok a levegőben, vagy az ivóvízben
c) robbantás, tűzfegyverek
d) radioaktív kiszóródások, maradó radioaktív sugárzás
e) mikrohullámú sugárzások
f) építőanyagok, vagy a talaj egészségkárosító kibocsátásai

II. Háborús körülmények között:
1. Hagyományos fegyverek
a) rázkódtatás, léglökés és szilánkhatás
b) a keletkezett por, tüzek, hő és füstgázok hatása
c) a bevetett biológiai és vegyi harcanyagok

2. Nukleáris fegyverek
a) felszínen gördülő léglökő hullámok nyomó- és szívó hatása
b) radioaktív kiszóródások maradó radioaktív sugárzó hatása
c) keletkezett por, tüzek és hő hatása

ÓVÓHELY: az óvóhely a kollektív védelem szabályainak megfelelően kialakított olyan létesítmény, amely a vonatkozó méretezési előírásoknak megfelelő határoló szerkezetei, berendezései, felszereltsége révén védelmet nyújt a különböző fegyverek, bizonyos ipari és természeti katasztrófák, terrorcselekmények hatásai ellen.

Az óvóhelyre lehetőleg konzervet, tartós élelmiszereket, amelyek főzés nélkül (esetleg melegítve) fogyaszthatók, ivóvizet (ásványvizet) vigyünk magunkkal.

Óvóhely a metróban

A legnagyobb óvóhely Budapesten a metróalagút. A metróban kb. 220 ezer embert, lehet elhelyezni. Budapesten 3400 óvóhely áll rendelkezésre. Így együttesen 600-700 ezer fő befogadására képesek.

 
KETTŐS RENDELTETÉSŰ ÉPÍTMÉNY: olyan építmény, amely elsősorban békeidőszaki polgári felhasználásra szolgál, fegyveres összeütközés és katasztrófa esetén életvédelmi létesítményként használható.

SZÜKSÉGÓVÓHELY: olyan építmény vagy megfelelően átalakított természeti képződmény, amely fegyveres összeütközés idején korlátozott védelmet nyújt a hagyományos fegyverek hatásai ellen.

Lakóépület alatt kialakított szükségóvóhelynél fontos követelmény, hogy az az épület esetleges saját romosodásából keletkezett terhét is képes legyen elviselni, ezért a védetté alakítandó helyiség megerősítéséhez statikailag meg kell vizsgálni annak szerkezeti elemeit (födém, oldalfal, padozat), hogy azok alkalmasak-e, s milyen mértékig alkalmasak a várható terhelések felvételére. Fontos követelmény az is, hogy a szükségóvóhely felett, vagy annak közelében keletkezhető por, tűz, hő és füstgázok hatása ellen olyan védelmet kell kiépíteni, amely képes előre tervezett ideig a teljes elzárkózást biztosítani.

AZ ÓVÓHELYEK LEGFŐBB HELYISÉGEI: (légzsilip, gázzsilip) és vészkijáratok (alagutas vészkijárók, aknás vészkijáró, menekülő alagút), tartózkodóterek, mosdó és WC-helyiség, víztároló, szellőztető és regeneráló gépház, léglökéscsökkentő helyiség.

HOGYAN KELL AZ ÓVÓHELYEN VISELKEDNI?
Ajánlatos a kevés mozgás, hogy kevesebb levegőt használjunk el. Lényeges a higgadt, nyugodt, csendes magatartás. Másokat ne zavarjunk.

AZ ÓVÓHELYI VÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE

Az első világháborúban egy új hadszíntéren, a levegőben is elkezdődött a fegyveres küzdelem. A stratégák rájöttek arra, hogy nem feltétlenül a lövészárkokban kell megvívni a harcot, hanem sokkal egyszerűbb, mondhatni költséghatékonyabb megoldás, ha az ellenség hátországát bombázásokkal teszik tönkre, így a hadi termelésben mutatkozó károk a tényleges fegyveres küzdelemben hatványozottan fognak jelentkezni. Hazánkban az 1935. évi XII. törvénycikk hozta létre a légoltalmat. Létre hozták az Országos Légvédelmi Parancsnokságot. A légoltalmi munkálatokban résztvevő lakosságnak is tökéletes felkészítést kellett adniuk, anélkül ugyanis a rendszer működésképtelen maradt volna. Ezért alakult meg 1937. december. 5-én, Magyarországon a Légoltalmi Liga, melyből később a polgári védelem fejlődött ki. A Légoltalmi Liga társadalmi szervezet volt. Az ország közigazgatási tagozódásának megfelelően épült ki. Legfőbb célja a lakosság felkészítése és tájékoztatása. A ’30-as évek végére általánossá vált a légoltalmi oktatás.


Magyar Világhíradó 1937. április. Légoltalmi gyakorlat a Székesfővárosi Elektromos Műveknél

 

A világháborút követő években is tovább folyt az életvédelmi létesítmények építése. Elsősorban a tömbházak aljában kialakított légópincék voltak ezek, melyeket egészen 1962-ig kötelezően ki kellett alakítani, de például a 2-es metró is ebben az időszakban készült el. A tömbházakkal egyetemben ezek a légópincék is mind a mai napig megvannak, azonban állapotuk folyamatosan romlik. Manapság már nem a hidegháborús veszélyekre –gondolunk itt a nukleáris fegyverekre, totális légitámadásokra-, hanem sokkal inkább a terrorveszélyre, ipari-civilizációs katasztrófákra kell felkészülnünk. Ilyen körülmények között csökkent, de nem szűnt meg az óvóhelyek jelentősége.

(Forrás: Hadmérnök, V. Évfolyam 1. szám - 2010. március: Mórocza Árpád - Pellérdi Rezső: AZ ÓVÓHELYI VÉDELEM AKTUALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA,...)

 

A LAKOSSÁG RIASZTÁSA

A 133/1994.(X.21.) Kormányrendelet az ország légi riasztásáról
 

A polgári védelem lakossági riasztó rendszerének rendeltetése

A katasztrófák estén a lakosság gyors, megbízható riasztása, értesítése, tájékoztatása. A riasztás törtéhet elektromos szirénával, hangosbemondó segítségével, rádió, televízió útján és egyéb helyi riasztóeszközökkel.

Az elektromos sziréna természeti, vagy ipari katasztrófa, illetve légitámadás esetén minden állampolgárnak szóló rövid, jól hallható figyelmeztető jelzést ad. A szirénajelzést követően, illetve olyan helyeken, ahol a sziréna hangja nem hallható, hangosbemondó, mozgó hangosbeszélő útján tájékoztatják a lakosságot a katasztrófáról, a szükséges tennivalókról és a követendő magatartási szabályokról.

Ha országos katasztrófariasztást ad ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, akkor az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a közszolgálati médiaszolgáltatók - a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda -, valamint a TV2 részt vesz a lakosság tájékoztatásában.


Veszélyhelyzet esetén a következő riasztójeleket hallhatjuk:

 

A LÉGIRIASZTÁS JELE: háromszor egymás után megismételt, 30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünetekkel.
 


 

A KATASZTRÓFARIASZTÁS JELE: 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang.

 


 

LÉGI ÉS KATASZTRÓFARIADÓ FELOLDÁSA: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.

 

A TÁVOLSÁGI VÉDELEM (KITELEPÍTÉS ÉS KIMENEKÍTÉS)

Ha a hatóságok úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a veszélyeztető esemény által érintett területen élő lakosság, illetve a létfenntartásukhoz szükséges anyagi javak védelme más módon nem valósítható meg, elrendelhetik a kitelepítést/kimenekítést.

KITELEPÍTÉS: Veszélyhelyzetben a katasztrófa által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyek, valamint létfenntartásukhoz szükséges anyagi javak szervezett elszállítása biztonságos területekre.



KIMENEKÍTÉS: Az a tevékenység, amikor a kitelepítésre nincs elég idő és a veszélyeztető esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása.

Tudnivalók a kitelepítésről és/vagy kimenekítésről:

  • Első lépésként igyekezzen otthonába, mert a család tagjainak ott kell összegyűlnie és felkészülnie a kitelepítésre/kimenekítésre.

  • Állítsa össze veszélyhelyzeti csomagját.

  • Lakásában oltson el minden tüzet, áramtalanítson, zárja el a gáz- és vízcsapokat.

  • Lakása ablakait csukja be, a redőnyöket húzza le, a bejárati ajtókat zárja kulcsra.

  • Hátrahagyott javainak őrzését a hatóságok biztosítják.

  • Gyalogosan közelítse meg a kijelölt gyülekezési helyet. Innen gyalog, vagy központilag biztosított szállítóeszközzel halad tovább.

  • Ha valamilyen körülmény akadályozza a kitelepítés/kimenekítés közben (pl. körbevette az árvíz), értesítse a hatóságokat.

  • A mozgásképtelen és súlyos betegeket jelentse be a gyülekezési helyen. Elszállításukat a mentőegységek és a polgári védelmi szervezetek végzik.

  • Amennyiben az a kitelepítés/kimenekítés szervezett végrehajtását nem akadályozza, biztosítani kell, hogy a lakosság (ezen szándékának a polgármester részére történő bejelentése mellett) lakóhelyét saját közlekedési eszközeivel hagyhassa el, illetőleg a veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson.

  • Lehetőleg csoportosan közlekedjen és fokozottan figyeljen a gyermekekre, idősekre.

  • Ha a gyerekeket a bölcsődében, óvodában, iskolában, stb. éri a kitelepítés, és nincs elegendő idő a család egyesítésére, úgy a csoportért a nevelő felel és viszi el őket a gyülekezési helyre, majd ott leadja a névsorukat.

  • Járványveszély megelőzése vagy vegyi, illetve radioaktív szennyezettség megállapítása céljából a kitelepített területről történő kilépés során elrendelhető a kilépő személy egészségügyi vagy vegyi, illetve radiológiai ellenőrzése és a szükséges fertőtlenítés, illetve mentesítés végrehajtása.

  • A kitelepítést követően a területre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető.

  • Próbálja megőrizni nyugalmát, ne higgyen a rémhíreknek és ne terjessze őket

  • Mindig tartsa be a hatóságok utasításait.

 

A KITELEPÍTÉSRE MINDENKÉPPEN OTTHONUNKBAN KELL FELKÉSZÜLNI!

MIT TARTALMAZZON A CSOMAG?

  • személyi okmányok, legfontosabb értéktárgyak és készpénz,

  • 2-3 napra elegendő - nem romlandó - élelmiszer, 1-2 liter víz

  • fehérnemű, lábbeli és évszaknak megfelelő ruházat,

  • tisztálkodási elsősegélynyújtó eszközök, legfontosabb gyógyszerek,

  • takaró, gumimatrac,

  • különös gonddal csomagoljuk a gyerekek ruháit és legkedvesebb játékaikról se feledkezzünk meg.

  • Készítsünk elő egy veszélyhelyzeti felszerelést, hordozható rádió, zseblámpa, tartalék elemek, elsősegély doboz, konzervnyitó és hasonló nélkülözhetetlen eszközök.

A CSOMAG SÚLYA SZEMÉLYENKÉNT MAXIMUM 20 KG LEHET!

Természetesen, ha az idő engedi, lehetőség van más javak elszállítására is, akár a hatóságok, akár az ismerősök, rokonok segítségével, de bizonyos esetekben a kitelepítés elrendelője a lakossággal együtt elszállítható személyes javak tekintetében mennyiségi korlátozásokat vezethet be.

(Az oldal tartalma részben átvéve a http://www.mpvsz.hu/ és a http://www.freeweb.hu/katasztrofavedelem/ oldalról.)