Internet
Az internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetu" szóból ered (internetwork), magyarul: ’hálózatok hálózata’. Az egész világot körülölelo" számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötésébo"l jött létre, hogy az egymástól teljesen különbözo" hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani.
Az internet úgynevezett TCP/IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különbözo" távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különbözo" hálózati kábelek vagy kommunikációs mu"holdak segítségével. Röviden: az internet nem fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különbözo" hálózatokat összekötik, hogy egymással kommunikálni tudjanak.
Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik. Mivel az internet egymástól különbözo" hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az internet a világ elektronikus postájává lépett elo". Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak.
Az internetet felépíto" és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférheto"ek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérheto". Ma már nagymértékben tart az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy e nélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben.
A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkibo"l válhat információforrás. Aki valami hasznos programra vagy információra, akár egy jó idézetre akad az interneten, üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) rendszerint nem érheto"k el, mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük.
Az internetnek nincs központi épülete. Minden hálózat, amely az internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülo" mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja az amerikai Virginia állambeli Restonban van.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy ki fizeti az internetet. Többnyire ingyenesnek tartják. Ez annyiban igaz, hogy az internetre csatlakozott hálózattal rendelkezo" intézmények (legyenek oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegu"ek) alkalmazottai a munkahelyükro"l ingyenesen férnek hozzá az internethez. Nem igaz viszont annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a mu"ködésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszeru" mezei felhasználó általában fizet a helyi internetszolgáltató cégnek, az pedig az adott ország nagysebességu" gerinchálózatát üzemelteto" intézménynek. A különbözo" országok a díjakat egymás között nemzetközi szerzo"désekben rögzítik.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]
* 1 Az internet létrehozása
o 1.1 Nagyhatalmi verseny
o 1.2 A fejlo"dés útja
o 1.3 Az internet Magyarországon
* 2 Az internet ma
* 3 Az internet-kultúra
o 3.1 A World Wide Web
o 3.2 Távoli hozzáférés
o 3.3 Együttmu"ködés
o 3.4 Fájlcsere
o 3.5 Nyelv
o 3.6 Kulturális tudatosság
* 4 Aktuális és lehetséges problémák
o 4.1 Gyermekek veszélyeztetése
o 4.2 Szerzo"i jogok megsértése
o 4.3 Vírusok
o 4.4 Biztonsági rések
o 4.5 Elavult technológia
o 4.6 Önromboló szubkultúrák
* 5 Internet-hozzáférés
* 6 Lásd még
* 7 Külso" hivatkozások
o 7.1 Források
o 7.2 Általános
o 7.3 Cikkek
Az internet létrehozása [szerkesztés]
Nagyhatalmi verseny [szerkesztés]
A gyökerek a hatvanas évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdo"dött. Abban az ido"ben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezheto" számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei mu"ködo"képesek maradnak. Dwight Eisenhower elnök – a szovjetek u"rversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik 1 fellövésének hírére – elrendelte a Defence Advanced Research Project Agency (DARPA) beindítását, amely a kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány o"sének tekintheto". Ezen az elven kezdett mu"ködni 1969-ben az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network), és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.
A fejlo"dés útja [szerkesztés]
Az internet egy ábrázolása
1972-ben megszületett az elso" e-mail program. 1974-ben jelent meg elo"ször az „Internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan elleno"rzött ARPANET-bo"l MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. 1988 pedig az elso" internetes féregvírus-járvány (worm) éve volt. A National Science Foundation felismerte hogy a hálózat dönto" fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az Internet bo"vítésében. 1985-86 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép-központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET (National Science Foundation Network) több bo"vítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbps-ról 45 Mbps-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szu"nt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelento"s részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.).
Az azóta eltelt években több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvo" Internethez és ez a növekedés napjainkban is tart. Az internet adatforgalma manapság óriási. Az NSFNET gerinchálózatán 1995 áprilisában mért 13 404 656,5 MB adatforgalmának megoszlását mutatja a jelento"sebb szolgáltatások szerint a következo" táblázat:
Szolgáltatás
Adatforgalom (MB)
A 80-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szervezo"dtek gerinchálózatok. Ezek mindenekelo"tt a hatalmas információs és számítástechnikai ero"forrásokkal rendelkezo" NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen kapcsolataikat. Az utóbbi években a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok meglátták az üzleti leheto"séget az Internet technológiájú számítógép-hálózatokban, ill. a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (például számítógépek, adatbázisok távoli elérése, elektronikus levelezés, adatállományok átvitele, szöveg-, kép-, hanginformációk integrált továbbítása stb.) így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, ill. ezek saját gerinchálózatai.
Az Internet talán legfontosabb szervezo", összefogó ereje az Internet Society (ISOC). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az Internet technológiával történo" információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkezo" önkéntesekbo"l áll az Internet Architecture Board (IAB) melynek feladata hogy állást foglaljon alapveto" stratégiai kérdésekben, felelo"s a szabványok elfogadásáért, ill. a szabványosítást igénylo" kérdések meghatározásáért és az Internet címzési rendszer karbantartásáért.
Az interneten nincsen központ, nincs „egy” központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fo"- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szervezo"dése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával.
Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg elso"sorban oktatási intézményekben elérheto" hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereso"- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tu"nik, egy természetes végponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innento"l a számítógépekhez nem érto" laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millióra no"tt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval bo"vül.
A gyors elterjedésbo"l és egyszeru" kezelheto"ségbo"l eredeztetheto" a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat kommercializálódása is. Az óriási és egyre növekvo", többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló internetközösség hatalmas üzleti leheto"ségeket rejt, so"t, az emberek közötti kommunikációs kapcsolatok teljesen új formáit teszi leheto"vé.
Az internet Magyarországon [szerkesztés]
Magyarországon 2007-ben a háztartások kb. 38 százalékában volt internet, egy évvel korábban 2006-ban még 32%-ában. No"tt a szélessávú elérések aránya, a 2006-os 22%-ról 33%-ra. Az európai uniós átlag 42 százalék, ebben az összehasonlításban hazánk a 18. helyen áll. Megelo"z minket többek között Franciaország, Spanyolország, Észtország, Ausztria és Szlovénia, mögöttünk helyezkedik el Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Portugália.[1] Mindehhez hozzá kell tenni, hogy egyáltalán a szélessáv fogalma nem tisztázott, például mást jelent az USA-ban és mást az EU-ban.
Az internet ma [szerkesztés]
Manapság az internetes technológiákat körülbelül 1,4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti célokra, például információkeresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra, stb.
Jelenleg kutatások zajlanak az internet technikai (elso"sorban távközlési) problémáinak megoldására, például az új IPv6 címzési rendszer bevezetésére. A jelenleg használt címzési rendszer (IPv4) ugyanis kifogyóban van új, kiosztható címekbo"l a végpontok (például elo"fizeto"k számítógépe(i) vagy más eszköze(i), kiszolgálók stb.) számára, amely ha bekövetkezne a probléma megoldása (IPv6) és a megoldásra való átállás globális szintu" beteljesedése elo"tt, akkor az internet további bo"vítése csak igen nehezen és nagy áldozatokkal jöhetne létre. (még legalább 5 milliárd ember számára kell elérheto"vé tenni a jelenlegi 1,4-1,5 helyett!)
Az internet-kultúra [szerkesztés]
A World Wide Web [szerkesztés]
Bo"vebben: Világháló
Távoli hozzáférés [szerkesztés]
Együttmu"ködés [szerkesztés]
Fájlcsere [szerkesztés]
Internetkapcsolat birtokában különbözo" technológiájú és célú fájlcserélo"-programokat használhatunk. Általában azonban hasonló a mu"ködési elv: a beszerezheto" fájlok (amelyek lehetnek szerzo"i jogvédelem alá eso", vagy szabadon terjesztheto" szellemi termékek digitális másolatai) nem egyetlen központi szerverro"l kerülnek az egyes felhasználók gépeire, hanem a kész fájlt (vagy a fájl bizonyos módszerrel feldarabolt szeleteit) birtokló személyek feltöltési sávszélességeinek felhasználásával, decentralizált módon. A különbözo" országokban másféle jogi szabályok vonatkoznak a fájlcserélés során beszerezheto", szerzo"i jogvédelemmel ellátott mu"vek cseréjére, sokszor maguk a szakemberek sem tudnak egységes véleményt alkotni. Annyi bizonyos, hogy a jelenség rendkívüli jelento"séggel bír (mind a hálózatok fájlcserélés általi terhelését, mind a felhasználók számát tekintve).
A jogi helyzet hazánkban
Magyarországon elso"sorban az ASVA közlései (Audiovizuális Mu"vek Szerzo"i Jogait Védo" Közcélú Alapítvány) és a rendo"rség akciói nyomán hallunk-olvasunk, sokszor egymásnak ellentmondó információkat. Az ASVA lényegében a szerzo"i jogok birtokosai kiadóinak érdekeit védo" egyesület. (egyesek szerint bagatell rá a "közcélú" megnevezés, hiszen magáncégek egyesületéro"l van szó.) A rendo"rség akcióinak forgatókönyve általában arról szól, hogy lefoglalnak nagyforgalmú BitTorrent vagy DC++ kiszolgálókat (esetleg tévedésbo"l az ügyto"l teljesen függetlenül álló vállalatok/vállalkozók/magánszemélyek szervereit), majd azt elo"bb-utóbb, a vizsgálatok befejeztével következmény nélkül visszaszolgáltatják. Ezért sokan sérelmezik a jogi bizonytalanságot.
Legjelento"sebb példák:
* BitTorrent
* DC++
Számok:
2008. szeptember 25-én az egyik ismert külföldi torrent kereso" oldal (egy, a publikus helyekro"l beszerezheto" torrent állományok kereso" weblapja) információi szerint 433 (magához hasonló) weboldal, 75678 tracker (a torrent felhasználókat összehangoló kiszolgáló), 1390378 torrent, 33.37 millió fájl volt elérheto" 1074.61 terrabájt méterben, melyet egyideju"leg 12.01 millió "peer", azaz végponti felhasználó cserélt.
Nyelv [szerkesztés]
Internetes tartalmakat, szolgáltatásokat szinte a világ valamennyi élo" nyelvén elérhetünk.
Kulturális tudatosság [szerkesztés]
Aktuális és lehetséges problémák [szerkesztés]
Gyermekek veszélyeztetése [szerkesztés]
Pornóképeket, ero"szakot vagy más, szélso"séges megnyilvánulást ábrázoló filmeket, képeket tölthetnek le segítségével.
Szerzo"i jogok megsértése [szerkesztés]
Vírusok [szerkesztés]
Bo"vebben: számítógépes vírus
Olyan, számítógépen futó programok, programrészek, amelyek általában – de nem feltétlenül – károkozás, személyes adatok (kódok, fotók, magánbeszélgetések és egyéb információk) eltulajdonítása, a számítógép egy hardverelemének aktivizálásával (például faxmodem) anyagi haszon szerzése, vagy a célpont anyagi megkárosítása, ero"szakos reklám eljuttatása céljából felhasználók széles vagy célzott köréhez, vagy akár a végfelhasználó megtréfálása céljából íródtak.
A vírusoknak számítógépto"l, operációs rendszerto"l, adathordozótól függo"en több csoportja van.
* Számítógépes vírus
* Vírustípusok
A mindenütt jelenlevo" globális hálózat megkönnyíti a kártékony szándékkal elkészített szoftverek (például vírusok) terjesztését, és információk eltulajdonítását. Ezért rendkívül fontos, hogy az alapveto", számítógépek használatával kapcsolatos tudnivalókat birtokoljuk, mielo"tt üzleti célból, vagy a magánszféránkat érinto" ügyekben számítógép elé ülnénk. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, keressünk fel olyan cégeket, akik az ilyen és ehhez hasonló problémáknak szánt megoldásokat forgalmazzák.
Biztonsági rések [szerkesztés]
Az interneten milliónyi, közvetlenül megcímezheto", célba veheto" (saját azonosítóval, IP-címmel rendelkezo") végponti egység (egy számítógép(es rendszer), és a felhasználója/felhasználói) áll. A szoftverek, melyeket az internetes technológiák igénybe vételéhez (és azok szolgáltatásához) használatba veszünk, komplexitásukból eredo"en biztonsági réseket tartalmaz(hat)nak. Ezzel a problémával egy külön szakterület, az IT-biztonság foglalkozik.
A biztonsági rések legközértheto"bben a következo"képpen fogalmazhatók meg: egy, az adott szoftver fejlesztése közben nem figyelembe vett (ill. nem eléggé figyelembe vett) körülmény bekövetkeztekor a szoftver elo"re nem látható módon viselkedik, például szabad utat nyit az operációs rendszerben tetszo"leges, a támadó (például egy weblap készíto"je vagy az adott weblapot titokban módosító személy) által meghatározott kód lefuttatására, amely számunkra bizonyos hátrányt, például üzleti titkok konkurenciához való kerülését eredményezhetik.
Szélso"séges esetben valamennyi, a számítógépünkön tárolt információ védtelen maradhat a rosszindulatú támadók számára. Legjellemzo"bb azonban a vírusok, rootkitek, trójai programok észrevétlen települése rendszerükbe, amelyek aztán lelassítják, vagy adott esetben használhatatlanná teszik számunkra a rendszert.
Elavult technológia [szerkesztés]
Önromboló szubkultúrák [szerkesztés]
Internet-hozzáférés [szerkesztés]
Magyarországon az internetes technológiákhoz sokféleképpen hozzáférhetünk: munkahelyünkön, amennyiben az biztosítja számunkra, úgynevezett netcafékban, netklubokban, ingyenesen látogatható könyvtárakban ill. teleházakban, számos városban közterületi termináloknál, oktatási intézményekben, stb.
Az otthoni internet-elérési leheto"ségek közé tartozik az elavult, általában percdíjas dial-up, azaz a hagyományos telefonvonalat igénylo" modemes betárcsázós kapcsolat, illetve a szélessávú, vezetékes (DSL vagy kábelnet), a vezetéknélküli („mikrohullámú”), a mu"holdas és a mobiltelefonos (GPRS vagy mobil szélessávú) kapcsolat.
* Internet szolgáltatók tanácsa: http://www.iszt.hu/iszt/
* Magyarországi internetszolgáltatók listája: http://www.internetszolgaltatok.hu/
* Magyarországi szélessávú internetelérések árösszehasonlító oldala: http://www.szelessavkereso.hu/
Lásd még [szerkesztés]
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Internet témájú médiaállományokat.
* Az internet utolsó oldala
* Az év internetes kereskedo"je
* domainnév
* e-mail
* webcím
* webtárhely
Külso" hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
1. ^ sg.hu
Általános [szerkesztés]
* www.fsz.bme.hu, az elso" magyarországi WWW-szerver (1993-ban indult)
* Internethasználati statisztikák
* Internet.lap.hu - linkgyu"jtemény
Cikkek [szerkesztés]
* Czeizer Zoltán: Játék és tanulás az interneten
* Szakadát István: Xanadu
* Balla D. Károly: A szörfölo" identitása
* Adam Gaffin: Nagy internetkalauz mindenkinek
* Az online cenzúra tíz éve (Index.hu)
