• Iskolánkban lehetőség nyílt a diákok számára, hogy belekóstoljanak a musicalek és a zenés darabok világába. Nemcsak nézőként, hanem szereplőként is. A diákszínpadot vezető tanár Olasz Gyula, aki tanítója is az érdeklődőknek. A szakkör már sok ismert darab részleteit állította sikeresen színpadra, ilyen például a Valahol Európában, a Nyomorultak vagy a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Ez a színjátszókör nagyon büszke lehet, hiszen olyan tehetségek is fordultak meg itt, akik színészek lettek vagy majd lesznek.
  • Két éve is felléptek a színjátszósok (felléptünk,
    hisz közéjük tartozom én is) egy vicces zenésdarab
    részleteivel, a Tanulmány a nőkről című zenés előadással, mely inkább a felnőttek körében aratott sikereket. Ez a darab a hatvanas években játszódik Magyarországon. Úgy mond a „régi rendszert” paródiázza ki s talán ezért hatott jobban felnőttekre. Nagyon nehéz dolgunk volt, mert mi nem éltünk ebben a korban s talán nem is értettünk minden poént.
  • A színpadon legnagyobbrészt olyan fiatalok játszottak, akik már nem ebbe az iskolába járnak, mert azóta egyetemisták, főiskolások. Olasz tanár úr remekül „castingolta” a darab részleteit: minden szereplő a karakteréhez megfelelő szerepet kapott. Igaz, mindössze 8 szereplős a mű, de nem szabad megfeledkeznünk meg a statisztákról, hisz a koreográfiában nélkülözhetetlen a szerepük, a hangulat megteremtése nekik is köszönhető.
  • A színdarab egy íróról szól, aki a műve megírásához megfigyeli a nőket. Vagyis igazából csak 3 nőt, akik el akarnak válni a férjeiktől. A válóperes ügyvéd elutasítja őket, de a 3 nő nem adja fel, találnak egy ügyvédnőt, aki kezdő a pályán, mert mindössze 2 napja dolgozik, de ennek ellenére, vagy éppen ezért elvállalja az ügyeiket. A bonyodalom itt kezdődik, mert a 3 férjben fel sem merült a válás gondolta! Azonban miután felkeresi őket a fiatal ügyvédnő, első látásra beleszeretnek és egyből válni akarnak ők is. A 3 nő furcsállja ezt a hirtelen változást és rájönnek, hogy mi vagy inkább ki okozta. Ez a fejlemény már nem tetszik nekik és ezek után egyáltalán nem akarnak elválni.
  • Mivel ez egy zenés darab, ezért az énektudásukat is megmutatják a szereplők. Ha művet nem is ismeri a kedves olvasó, de a dalokat biztosan. Ahogy említettem az előzőkben, a hatvanas években játszódik a mű, ezért ennek megfelelően a kor dalait hallhatjuk (például: Egy szál harangvirág, Például te-te-te, Darabokra törted a szívem stb.) A dalok kitűnően illeszkednek a műbe. Nem is gondolja az ember, hogy ezeknek a régi magyar slágereknek mennyi mondandója van, mennyire beleillenek a színdarab történetébe, a részletekbe.
  • Lehet itt dicsérni a színjátszósokat, a művet és az iskolát, de közben nem szabad megfeledkezni arról az emberről, akinek köszönhetően ez az egész számunkra akadálytalanul ment, hisz nagyon sok munka, idegeskedés és valljuk be, veszekedés is van egy ilyen komoly munkában. Az összes színjátszós nevében mondhatom, hogy amikor kimentünk egy előadásra és elkezdődött a darab mindannyian tudtuk, hogy Olasz Gyula tanár úrra nem szabad szégyent hoznunk, mert ő, az, aki összetartott minket. Aki pedig nem láthatta ezt a művet, ne szomorkodjon, mert az új csoporttal készülünk a Dzsungel könyve című darab részleteiből készülünk és úgy érzem, ez is nagyon jó lesz.
  • Vizi Dávid