Nagybaracskai Szabó Sándor
Sporthorgász Egyesület
ALAPSZABÁLYA
Elhatározva a Szabó Sándor
Sporthorgász Egyesület létrehozását. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
(Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a
szervezet alapszabályát:
PREAMBULUM:
A
Nagybaracskai Szabó Sándor Sporthorgász Egyesületet, a tagjainak az
egyesülésből eredő előnyök érvényesítésére, érdekeiknek védelmére, egymás
kölcsönös megsegítésére, önkéntes elhatározásból hozták létre. Az Egyesület
pártoktól és pártérdekektől független civil szervezet, egyben jogi személy,
amely nem folytat sem közvetlen, sem közvetett politikai tevékenységet.
1.§ Az Egyesület elnevezése, jogállása,
képviselete.
-
Az Egyesület neve: Szabó
Sándor Sporthorgász Egyesület
Székhelye: 6527
Nagybaracska Szabadság tér 10
-
Az
Egyesület jogállása.
Az Egyesület független, önkormányzati elven működő
demokratikus szervezet. Tevékenységét az érvényes jogszabályok, valamint ezen
elfogadott „Alapszabály” rendelkezései szerint végzi.
- Horgászati
Vízterülete: Füzesi-Duna
- Az
Egyesület képviselete: A Szabó
Sándor Sporthorgász Egyesületet az állami, hatósági, önkormányzati és
civilszervezetek előtt az Egyesület Elnökségének Elnöke (továbbiakban:
Elnök) képviseli.
- Pecsétje:
- Adószáma : 19975683-1-03
2.§ Az Egyesület feladata és hatásköre
- minden fórumon képviseli a tagokat és az egyesületet,
- tartja a kapcsolatot a hasonló
tevékenységet folytató egyesületekkel, a sporthorgászatban illetékes állami szervekkel
- a
szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését szolgáló szabadidő programok
szervezése, lebonyolítása.
- a természet
és halállomány védelme
- horgász
szakismeret terjesztése, általánossá tétele, oktatás, vizsgáztatás
- horgász
versenyek, horgász túrák, horgász találkozók szervezése
- segíti a
horgászvizek hasznosítóit és a hatóságokat az orvhorgászat megelőzésében, felszámolásában
- az
egyesület ügyeiben felvilágosítást és véleményt ad
- sportfegyelmi
jogkört gyakorol
- ellátja
az egyesület népszerűsítésének és működési feltételeinek biztosításával
összefüggő feladatot
- tagjai
számára propaganda- és reklámtevékenységet folytat
- vezeti
az egyesületi nyilvántartásokat
- intézi
az egyesület azon vitás ügyeit, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe
- megteremti
az egyesület működéséhez szükséges technikai és gazdasági feltételeit
- célkitűzések
eredményes megvalósítása érdekében anyagi alapokat hoz létre
- ellátja
jogszabályban, szabályzatokban valamint jelen alapszabályban meghatározott
egyéb feladatokat,
- az
egyesület politikai tevékenységeket nem folytat, politikai pártokat nem
támogat.
3.§ Az Egyesület tagjai.
a) az Egyesületnek lehetnek rendes (felnőtt és
ifi), pártoló és tiszteletbeli tagjai.
b) a tagsági viszony az Egyesületbe való
belépéssel keletkezik.
c) az Egyesületnek csak az lehet a teljes jogú
tagja, aki a 18. életévét betöltötte, nem áll hatályos eltiltás, büntetés
végrehajtás, illetőleg tagságot kizáró fegyelmi büntetés alatt. Az egyesületi
tag a horgászatot jövedelemszerzési céllal nem űzheti,
d) az Egyesület tagjai éves tagági díjat fizetnek.
A tagdíj, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés
jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden
év március 31 napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába, vagy az
egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. A tagsági díj
mértékének megváltoztatásáról a közgyűlés dönt.
e) ifjúsági tagként
a 12. életévüket betöltött, de 18. életévüket
meg nem haladott fiatalokat lehet felvenni. Az általános iskolába járó, 14.
évüket még be nem töltött tanulók csak a szülő, vagy a gyám beleegyezésével
válthatnak Gyermek Horgász Engedélyt, vagy sikeres vizsga esetén Ifjúsági
Horgász Engedélyt,
f) tiszteletbeli tagnak választhatók a közgyűlés
által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek különleges, kiemelkedő
szolgálatot tettek,
g) pártoló tag az lehet, aki a rendes tagsággal
járó kötelezettséget nem vállalja, csak önkéntes vagyoni hozzájárulással segíti
az Egyesületet céljainak és feladatainak megvalósulását. Az Egyesület pártoló
tagjává választásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
h) az Egyesületnek tartósan
Magyarországon élő, nem magyar állampolgárságú tagja is lehet,
i) a tagok személyére vonatkozó
adatok nem nyilvánosak.
4.§ A tagok jogai és kötelességei.
- A teljes jogú egyesületi tagokat
a jogszabályban foglaltak, továbbá (a jogi személyekre, az ifjúsági,
pártoló és kedvezményezett tagokra vonatkozó korlátozások kivételével)
egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik.
- Az egyesületi tagokra vonatkozó
jogszabályokat, az Egyesület Alapszabályát, illetve az Egyesület
választott szervei által hozott határozatokat sértő, vagy az Egyesület
céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén fegyelmi eljárás
indítható. Az eljárás szabályait az Egyesület Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.
- A teljes jogú tag jogosult:
a) az Egyesülettől
horgászengedélyt, állami és területi jegyet váltani, részt venni az Egyesület
tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható az Egyesület szerveibe,
amennyiben kizáró feltétel nem áll fenn,
b) a tárgyévi érvényes
horgászjegye birtokában területi engedélyt válthat és az abban feltüntetett
vízterületen horgászhat. Érvénytelenné válik annak a tagnak a területi engedélye,
akit a hatóság jogerős határozata, vagy az Egyesület Fegyelmi Bizottsága
határozatával az Egyesület vízterületéről kitiltott, vagy az Egyesületből kizártak.
Az érvénytelenség a határozat jogerőre emelkedése napján áll be és a
határozatban megjelölt időtartamig szól,
c) az Egyesület által rendezett
tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, horgászversenyeken
és más rendezvényeken részt vehet,
d) az ifjúsági, a pártoló és a
tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségekre nem
választhatók, a közgyűlésen azonban részt vehetnek és Őket tanácskozási,
indítványtételi jog illeti meg,
e) a tagsági jogok forgalomképtelenek és
nem örökölhetők.
- A tagok kötelesek:
a) az Alapszabályt, a Közgyűlés és az Egyesület
választott szerveinek határozatát betartani, tagi kötelezettségüket teljesíteni,
b) védeni az Egyesület
tulajdonát, továbbá a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az Egyesület
számlájára befizetni,
c) közreműködni az Egyesület
munkájában, segíteni az egyesületi feladatok megvalósítását,
d) a horgászatra vonatkozó
szabályokat, az Országos Horgászrendet, az Etikai Kódexben leírtakat, az egyes
vízterületeken érvényes helyi horgászrendet betartani és másokkal betartatni,
e) a fogási eredménynaplót a
szabályoknak megfelelően vezetni, év végén összesíteni, azt a megállapított határidőig az egyesületnek leadni,
f) a
vizek és partjainak tisztasága felett őrködni, valamint az esetleges
vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatokat az Egyesület Elnökségével haladéktalanul
közölni,
g) az egyesület céljának megvalósítását
és az egyesület tevékenységét nem veszélyeztetni.
h) a pártoló tag az egyesület
tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt,
i) a tiszteletbeli tagnak
tagdíjat nem kell fizetnie.
j) a pártoló és a tiszteletbeli
tagnak nem irható elő az egyesületi határozatok betartása.
5.§
A tagsági viszony megszűnése.
1) A tagsági viszony megszűnik:
- a tag halálával,
- a tag
kilépésével,
- a
tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
- a tag
kizárásával,
- ha a Bíróság, vagy az Ügyészség az
egyesület megszűnését megállapítja.
2) A tag tagsági viszonyát az Egyesület Elnökségéhez intézett
írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.
3) Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az
egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj tartozását az Elnökség
felszólításának kézhezvételét követően harminc (30) napon belül sem egyenlíti
ki. A felszólításban a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményeire
– nevezetes a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának
felmondására – figyelmeztetni kell. A felmondásról az Egyesület soros Közgyűlése
dönt. A felmondás nem érinti az Egyesületnek a korábbi, egyéb díjakra vonatkozó
követelését.
4) Jogszabályt, vagy az alapszabályt,
vagy egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával
összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén fegyelmi eljárás indítható. Az
Egyesület fegyelmi szabályzatában foglaltak szerint lefolytatott eljárás –
amely tartalmazza az eljárás garanciális szabályait - keretében meghozott,
jogerős határozata indítványozhatja a tag kizárását. A tag kizárását kimondó
határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak
tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá
a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal
közölni kell.
5) Elhalálozás, vagy kizárás esetén a
tagdíjfizetési kötelezettség megszűnik, de a már befizetett
tagdíjak és egyéb díjak
vissza nem követelhetőek.
6.§ Az Egyesület szervei.
1.)
Az Egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) az állandó Bizottságok:
- Felügyelő
Bizottság
- Fegyelmi
bizottság
- Jelölő Bizottság
d) munkabizottságok:
-eseti, egyes
feladatra létrehozott bizottságok
2. Az 1) pont a)-tól d)-ig bekezdéseiben felsorolt
szervezetek tagjai csak azok lehetnek, akik az Egyesület teljes jogú tagjai,
büntetlen előéletű magyar állampolgárok.
3. A Közgyűlés, az
Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság az összeférhetetlenség
szabályai szerint működnek.
a. közgyűlésen határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat
kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére
másfajta előnyben részesít;
- akivel a
határozat szerint szerződést kell kötni;
- aki ellen a
határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan
hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy
alapítója;
- aki a döntésben
érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- aki egyébként személyesen
érdekelt a döntésben.
b. Tisztségviselő, vezető tisztségviselő az a nagykorú
személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges
körben nem korlátozták.
c. Nem lehet tisztségviselő, vezető tisztségviselő az,
akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre
ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem
mentesült.
d. Nem lehet tisztségviselő, vezető tisztségviselő az,
akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól
jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben
megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
e. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott
időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető
tisztségviselői tevékenységtől.
7.§ Közgyűlés. (Tisztújító Közgyűlés.)
1) Az Egyesület legfőbb szerve a (Tisztújító)
Közgyűlés. A Közgyűlést évente egy alkalommal össze
kell hívni. Ötévente Tisztújító Közgyűlés kerül összehívásra
2) A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az
ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által – csak tanácskozási
joggal rendelkező - meghívottak vehetnek részt. A részvevők felszólalási,
kérdésfeltevési és észrevételezési joggal bírnak.
3) A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A
meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább tizenöt (15) nappal korábban,
igazolható módon, meg kell küldeni a tagságnak. . Írásbeli, igazolható módon történő kézbesítésnek minősül különösen az
ajánlott, vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus
levelezési címére történő kézbesítés, azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra
kerüljön ( elektronikus tértivevény ). A napirendet a meghívóban olyan
részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni
kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A
Közgyűlés időpontját és a beszámolót az Egyesület honlapján meg kell jelentetni.
4) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták
össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre
jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
5) A Közgyűlésre történő meghívónak tartalmaznia kell az
Egyesület nevét, székhelyét, az ülés helyét, időpontját, napirendjét és
határozatképtelenség esetén a megismételt ülésre vonatkozó információkat.
6) A Közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani,
vagy ha székhely erre nem alkalmas, akkor a Közgyűlés a székhely szerinti
közigazgatási területen erre alkalmas más címre is összehívható.
7) A Közgyűlés a szabályszerűen közölt napirenden
szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre
jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához
egyhangúlag hozzájárul.
8) A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy
közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a Közgyűlést
összehívó szervtől, vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a
kiegészítés indoklásával. A kiegészítés tárgyában a Közgyűlést összehívó
jogosult dönteni. Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül, akkor az új
napirendi pontokról a résztvevőket értesíteni kell. Ha a döntés nem történik
meg, vagy ha a döntés elutasító, a Közgyűlés, a napirend elfogadásáról szóló
határozat meghozatalát megelőzően, külön dönt a napirend kiegészítés tárgyában.
9) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a meghívottak 50 %
- a + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés annak határozatképtelensége miatt nem
tartható meg, már az eredeti meghívóban rendelkezni lehet, annak legfeljebb 30
napon belül való újabb összehívásáról. Az újonnan így összehívott Közgyűlés az
eredeti napirendi pontokat tárgyalhatja, és a megjelentek számára tekintet
nélkül határozatképes. Erre az eredeti meghívóban utalni kell. Az így
összehívott, (azonos napirendi pontokat tárgyaló) Közgyűlés nem dönthet az
Egyesület megszűnéséről, szétválásáról, feloszlatásáról, az Alapszabály
módosításáról és más egyesülettel való egyesüléséről.
10) A Közgyűlésen szavazati joggal csak érvényes
egyesületi tagsággal rendelkezők bírnak.
11) Ha valaki, valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott
határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen
kívül kell hagyni.
12) Tisztújító Közgyűlés esetén 3 tagú Szavazatszámláló
Bizottságot kell választani a résztvevők közül.
13) A Közgyűlésről az elhangzottak lényegét
tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv hitelesítésére két –
szavazati joggal rendelkező - főt kell választani a résztvevők közül. A készült
jegyzőkönyvet archiválni kell.
14) A szavazás minden kérdésben nyílt. A határozathozatal
egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazás
érvénytelen, az indoklásokat követően új szavazást kell elrendelni 1
alkalommal, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
Kivétel a Tisztújítás.
15) Tisztújító Közgyűlés tartása esetén levezető Elnököt
kell választani, aki nem lehet a leköszönő régi vezetés tagja. Egyéb, nem
Tisztújító Közgyűlések levezető elnöke az Elnök, akadályoztatása esetén az
általa meghatalmazott Alelnök. Személyi kérdésekben a levezető elnöknek titkos szavazást kell elrendelni, egyéb más kérdésekben, csak ha a jelenlevő
szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele ezt kéri. A közgyűlés a levezető elnök javaslatára,
dönthet a titkos szavazások helyett a nyílt szavazásról bármely kérdésben.
Különböző tisztségekre megválasztottnak tekinthető, aki sorrendben a legtöbb
érvényes szavazatot kapta. Az Elnökség tagjainak, az Felügyelő Bizottság
elnökének (többes jelölés esetében) az tekinthető, aki a leadott szavazatok
több mint felét megkapta. Az Elnökség maga közül választ Elnököt.
16) Az Egyesület Alapszabályának, céljának módosításához,
az egyesület megszűnéséről a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata szükséges.
17) A Tisztújító Közgyűlés az Elnökséget, a Felügyelő
Bizottságot, a Fegyelmi Bizottságot, a Jelölő Bizottságot választja. A
választás 5 évre szól. A testületek vezetői és a tagjaik a tagságnak beszámolni
kötelesek. Visszahívásuk súlyos fegyelmi vétség, vállalt feladataiknak nem
teljesítése, horgászattal összefüggő bírósági elmarasztalás, vagy etikátlan
magatartásuk miatt indokolt.
18) A Közgyűlésen
hozott határozatokat a szavazást követően a Levezető Elnök szóban kihirdeti,
továbbá a meghozott határozatokat rögzíteni kell az ülés jegyzőkönyvében és a
„Határozatok Könyve”-ben.
19) A Tisztújító Közgyűlés,
az Alapszabályt módosító Közgyűlés jegyzőkönyvének egy példányát és a jelenléti
ív másolatát, 30 napon belül a felügyelő szervnek meg kell küldeni.
20) Az Elnökségnek rendkívüli Közgyűlést kell
összehívni 30 napon belül a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az
egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
b) az
egyesület előreláthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
c) az
egyesület céljainak elérése veszélybe került,
d) az ok megjelölésével:
- az
Elnök elrendeli,
- az
Elnökség kétharmada indítványozza, vagy a tagjainak száma két főre csökken,
- a
Felügyelő Bizottság kéri,
e) Felügyeletet
ellátó szerv leírt határozatában elrendeli.
8.§ A Közgyűlés
és a Tisztújító Közgyűlés feladatai.
1) Határozatképessége esetében elfogadja
és módosíthatja az Egyesület Alapszabályát.
2) Kimondhatja az Egyesület
megszűntetését, vagy más egyesülettel történő egyesülését. Meghatározza a
megválasztandó testületeket és azok létszámát.
3) Megválasztja vagy visszahívja az Elnökséget, a
Felügyelő- valamint a Fegyelmi Bizottság Elnökét és a bizottságaik tagjait, a
Jelölő Bizottságot. Megválasztja továbbá a Tisztújító Közgyűlés levezető elnökét,
a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket.
4) Megállapítja az Elnökség és a Felügyelő
Bizottság díjazását.
5) Elfogadja az Egyesület költségvetését, a
zárszámadást és a vagyonmérleget.
6) Megtárgyalja az Elnökség beszámolóját,
meghatározza azok munkájának további irányait, és egyszerű szótöbbséggel jóváhagyja
programját.
7) Hatályon kívül helyezi az Elnökség és
a munkabizottságok esetleges jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző
határozatait.
8) Beszámoltatja a Felügyelő Bizottság
és a Fegyelmi Bizottság elnökét a végzett munkáról,
9) Másodfokon eljár az Elnökség, a
Felügyelő Bizottság, a Fegyelmi Bizottság elnökeinek és tagjainak fegyelmi
ügyeiben.
11) A Közgyűlésen minden szavazati joggal
rendelkező küldöttet egyenlően egy szavazat illet meg,
12) A Közgyűlésen tanácskozási joggal
meghívható résztvevő a könyvelő és a könyvvizsgáló, akik a mérleghez és a vagyonkimutatáshoz
érkezett kérdésekre válaszolnak.
9.§ Az Elnökség
1) Az Elnökség – mint az Egyesület vezető tisztségviselői
- az Egyesület általános hatáskörű ügyvezető szerve, amely 5 (öt) tagból áll. Gondoskodik
a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint a Közgyűlési ülések közötti
időszakban az egyesületi munka folyamatosságáról, szabályosságáról. Működéséről a Közgyűlésnek tartozik beszámolni.
2) Az Elnökség tagjai:
a) elnök
b) négy fő elnökségi tag
3) Az Elnökség feladata:
a) előkészíti a Közgyűlési ülést, összeállítja és
előkészíti ezek tárgyalássorozatát és napirendjeit.
b) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés
elé terjesztése,
c) gazdálkodik a Közgyűlés által megállapított költségvetési
kereteken belül. Gondoskodik az érvényes szerződések naprakészségéről az
érvényes jogszabályok és a gazdasági körülmények figyelembe vételével évenként
aktualizálja.
d) a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával
dönt - átruházott hatáskörben - az Egyesület beruházásairól,
e) dönt az egyesületi tagok felvétele tárgyában,
f) meghatározza, illetve javasolja, hogy az Elnökség és a
bizottságok egyes tagjai milyen szakfeladatokat lássanak el.
g) megállapítja a halfogó és egyéb versenyeknek, valamint
más rendezvényeknek az időpontjait, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli
rendezőit és bíráit, és az azokra fordítható részletes költségtervet, az
elfogadott költségvetés keretein belül.
h) kijelöli az Egyesület versenycsapatát és vezetőjét a
Szövetség és az Országos versenybizottság által rendezett halfogó versenyekre,
illetőleg más rendezvényekre,
i) tájékoztatja a Közgyűlést a pártoló tagok vagyoni
hozzájárulásáról.
j) ad-hoc munkabizottságokat
hozhat létre, meghatározza tagjainak számát, kijelöli vezetőit, meghatározza
feladatkörüket és beszámoltatja őket végzett munkájukról,
k) évente felülvizsgálja az Egyesület által kötött
szerződéseket, a módosításokat a közgyűléssel elfogadtatja.
l) az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni,
ott az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület
tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
4) Az Elnökség évenként legalább 4 alkalommal tart rendes
ülést. Rendkívüli ülést abban az esetben kell összehívni, ha azt
a) az Elnökség tagjainak legalább kétharmada az ülés
céljának megjelölésével kéri,
b) az Elnök, illetőleg
c) a Felügyelő Bizottság szükségesnek tartja,
5) Az Elnökség ülését
az Elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott alelnök, igazolható
módon hívja össze és látja el az elnöki feladatokat. Az Elnökség csak teljes
létszámmal határozatképes. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az Elnökségi
ülést elektronikus úton is össze lehet hívni, ha a tagok személyazonossága
igazolható és dokumentálható.
6) Az Elnökség üléseire, annak tagjain kívül, meg kell
hívni a Felügyelő Bizottság elnökét és a titkári feladatokat ellátó személyt.
7) Az Elnökség üléseiről az elhangzottak lényegét
tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyeket archiválni kell. A meghozott
határozatokat a „Határozatok Könyve” -ben sorszámozottan kell rögzíteni.
8) Az Elnökségi ülést sürgős esetekben, a”Munkatervben
meghatározottakon” túl, szóban is össze lehet hívni.
10.§ Az Elnökség Elnökének jogai és
feladatai.
1) Az Elnök az Egyesület
első számú vezetője, és az Egyesület törvényes képviselője. A törvényi
rendelkezések értelmében, az Egyesület nevében egyszemélyi aláírásra és képviseletre
jogosult.
a) képviseli az Egyesületet, akadályoztatása esetén
megbízást ad az Elnökség egy tagja részére, az Egyesület esetenkénti,
határozott időre szóló, vagy egyes témák képviseletére,
b) összehívja a Közgyűlést, valamint a Tisztújító Közgyűlést,
az Elnökséget, azokon – kivéve a Tisztújító Közgyűlés - ellátja a levezető
elnöki feladatokat. Gondoskodik az ülések személyi és tárgyi feltételeiről,
valamint annak szabályos összehívásáról,
c) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak
végrehajtását, biztosítja az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű
működését,
d) a költségvetés keretei között, az utalványozási jogkörét
az Alelnökre átruházhatja,
e) az elnökség előzetes jóváhagyása alapján szerződést
köt az Egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,
f) eljár a közgyűlés által átruházott és előzetesen
egyeztetett hatáskörben, az Egyesülettel jogviszonyba kerülő vállalkozások
szerződéseinek megkötésében,
g) irányítja és
szervezi az Egyesület operatív feladatait, melyről a közgyűlésen beszámol,
h) összehangolja és ellenőrzi a Közgyűlés, és az Elnökség
határozatainak végrehajtását. A titkári feladatok ellátásával megbízott tagon keresztül
gondoskodik az Egyesület szabályos és naprakész iratkezelési rendjéről,
i) tevékenységével a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel,
amely szervezeteknek beszámolni köteles.
j) Biztosít(tat)ja a SZÁK program szakszerű működésének
személyi, tárgyi és anyagi feltételeit.
2) Az Elnököt
munkájában az alelnökök, a titkári feladatok ellátásával megbízott tag, a
Bizottságok és az alkalmazottak segítik.
11.§ A titkári feladatok ellátásával megbízott tag
feladatai:
a) az Egyesületet szervező, koordináló
személy, aki az elnök, és a vezetőség munkáját segíti és annak alárendelten végzi feladatát.
b) előkészíti a közgyűlés és a vezetőség
elé kerülő előterjesztéseket,
c) gondoskodik a közgyűlés, a vezetőségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről,
d) irányítja, illetve ellátja az Egyesület és szervei írásbeli teendőit,
e) segíti az Egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által
írásban átruházott munkafeladatokat.
f) Az Egyesület titkárát a közgyűlés közvetlenül választja meg ezen tisztségre.
12.§ A titkári feladatok ellátásával megbízott tag
feladatai:
a) az Egyesületet szervező, koordináló
személy, aki az elnök, és a vezetőség munkáját segíti és annak alárendelten végzi feladatát.
b) előkészíti a közgyűlés és a vezetőség
elé kerülő előterjesztéseket,
c) gondoskodik a közgyűlés, a vezetőségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről,
d) irányítja, illetve ellátja az Egyesület és szervei írásbeli teendőit,
e) segíti az Egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által
írásban átruházott munkafeladatokat.
f) Az Egyesület titkárát a közgyűlés közvetlenül választja meg ezen tisztségre.
13.§
Állandó Bizottságok:
1) A Felügyelő Bizottság
a. ) a Felügyelő
Bizottság elnökből és kettő tagból áll, akiket a Tisztújító Közgyűlés választ. Ha
a Felügyelő Bizottság létszáma csökken, az Elnök a következő Közgyűlésen
köteles a pótlásról gondoskodni,
b.) a
Bizottság tagjai egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem tölthetnek
be, nem lehet az Elnökség, vagy egyéb másik bizottság tagja,
c.)
a Bizottság köteles ellenőrizni az Alapszabály betartását, az Egyesület
költségvetésének, az Elnökség, és a Közgyűlés határozatainak végrehajtását,
továbbá az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, a pénz
és iratkezelési és a bizonylati fegyelem betartását, valamint az Egyesület
gazdálkodását. Az ellenőrzéseiről a Bizottság jegyzőkönyvet készít, melynek egy
példányát, az észleltek kijavítása céljából, átadja az Elnök részére. Jogosult
a feltárt hibák kijavításának visszaellenőrzésére,
d.) a bizottság
jogosult az Egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely
ügy megvizsgálására,
e.)
ha a Bizottság – ellenőrzése során – hiányosságot, vagy jogszabály, az Alapszabály,
illetve az Egyesület érdekeit sértő bármely egyéb rendellenességet vagy
magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az Elnököt. A
tájékoztatásban szereplő hiba kijavításának elmaradása esetén, 30 napon belül a
sorrendiség betartásával, rendkívüli Elnökségi,
Közgyűlési összehívást kezdeményezhet. Súlyosabb intézkedések léte vagy
elmaradása esetében az illetékes felügyeleti szervet köteles értesíteni,
f.) a Bizottság elnöke köteles a
végzett munkáról az Elnököt, és a Közgyűlést tájékoztatni,
g.)
a Bizottság Elnöke tanácskozási joggal, jogosult részt venni az Elnökség
ülésein, valamint beszámolási joggal a Közgyűlés ülésein,
h.) a Felügyelő Bizottság éves munkaterv alapján
dolgozik. Észlelt problémák esetében, a
munkatervében
nem szereplő témák vizsgálatában is eljárhat.
2) A Fegyelmi Bizottság
a) a Fegyelmi Bizottság elnökből és két tagból
áll, akiket a Tisztújító Közgyűlés választ. Ha a Fegyelmi Bizottság létszáma
csökken, az Elnök a következő Közgyűlésen köteles a pótlásról gondoskodni.
b) a Bizottság
tagjai egyidejűleg más tisztséget nem tölthetnek be, nem lehetnek az Elnökség, illetőleg
a Felügyelő Bizottság tagjai.
c) a Bizottság a
fegyelmi ügyekben első fokon eljár az Egyesület választott tisztséget be nem
töltött tagjainak ügyeiben.
d) a Bizottság eljárására
a jogszabályi és az Egyesület Fegyelmi Szabályzatának a rendelkezései az
irányadóak. A horgászati szabálytalanságok vizsgálatainak eredményeiről köteles
a Szövetség vezetését tájékoztatni,
e) a Bizottság
időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási
gyakorlatáról az Elnökséget. Éves tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek.
3) A Jelölő Bizottság.
a) A Jelölő Bizottság elnökét és két tagját a Tisztújító
közgyűlés választja meg, 5 éves időtartamra.
b) Ha
a Jelölő Bizottság létszáma csökken, az Egyesület elnöksége köteles a létszámának
pótlását biztosítani.
c) A
Jelölő Bizottság az egyesület tisztségviselőinek lemondása, vagy más okból,
valamely tisztség betöltetlensége esetén, jelölteket állít.
14.§
Munkabizottságok.
1) Az elnökség meghatározott szakfeladatok
ellátására munka-bizottságokat hozhat létre, továbbá a szükséges képviseletre
megbízást adhat. Ilyen Bizottság a Versenysport Bizottság, a Nyugdíjas
Bizottság, az Ifjúsági Bizottság és a Sajtó, Informatika és Pályázatfigyelő Bizottság,
akik a költségvetésben meghatározott pénzügyi kerettel rendelkezhetnek,
felhasználásával az Elnökségnek elszámolni kötelesek.
2) az Elnökség ideiglenes jelleggel
munka-bizottságokat hozhat létre egyes, konkrét feladatok végrehajtására, a szükséges
képviseletre megbízást adhat. Munkájukhoz a költségvetés keretében anyagi
fedezetet biztosítható, amelynek felhasználásával az Elnökségnek elszámolni
kötelesek.
15.§ Az
Egyesület tisztségviselői.
1)
Vezető Tisztségviselők:
- az Elnökség 5 tagja.
2)
Tisztségviselők
- A Fegyelmi Bizottság vezetője, és a tagjai,
- A Felügyelő Bizottság vezetője és a tagjai.
-
Titkár
3)
- A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani,
az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető
tisztségviselők legfeljebb
egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
16.§ Az Egyesület vagyona.
1) az Egyesület
vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénzek és követelések alkotják.
2) az Egyesület
bevételei tagdíjból és egyéb díjakból, az Egyesület alapszabályszerű működéséből
eredő más bevételekből, valamint adományokból és a tevékenysége eredményéből állnak.
3) az Egyesület
tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint
kártérítési felelősséggel tartoznak az általuk okozott károkért.
17.§ Az Egyesület felügyelete.
1) az Egyesület
felett a törvényességi ellenőrzést az illetékes Ügyészség látja el.
2) a törvényességi
felügyelet körében az Egyesületre háruló feladatok (adatközlés, stb.) meghatározására,
a Magyar Jogszabály az „Egyesülési jogról, a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló CLXXV. Törvény 2011.” előírásai az irányadók.
3) a személy(i) és a
jogszabályi változásokat is magába foglaló Alapszabály módosítást, az éves
gazdálkodást összefoglaló mérleget és eredmény-kimutatást, minden évben a
meghatározott határidőig, a felügyeleti szervnek kell megküldeni,
4) Az Egyesület
megszűnése a Ptk. 3:48 §-a, 3:83 §-a,
vagy 3:84 §-a szerint történik.
5) Az Egyesület
jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó vagyon esetében a Ptk. 3:85-§-a
szerint kell eljárni.
6) Jogutód nélküli
megszűnés esetén a vezető tisztségviselők felelősségét a Ptk. 3:86-§-a határozza
meg.
7) Az Egyesület
nyilvántartásból való törlése, az egyesületek nyilvántartásba vételére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
18.§ Záró
rendelkezések.
1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben „Az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról” szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, továbbá a
„Polgári Törvénykönyvről” szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
A jelen alapszabályt a Szabó Sándor Sporthorgász Egyesület 2017. február 26.-án
megtartott közgyűlése módosította és fogadta el.