Gelence___________________
község
a háromszéki
medence északkeleti
részén, a 45 51 40"–45 58 30"
északi szélesség és a 26 10
00"-26 22 30" keleti hosszúság
között terül el. 23
km-re Kovásznától és 11
kilométerre
Kézdivásárhelytől.
A
megyeszékhelytől
(Sepsiszentgyörgy) 51 km választja el.
A 121 F megyei
úton érhető el.
Közigazgatásilag
hozzátartozik Haraly falu, mely hagyományos
kádáripari termékeiről és
műemléktemplomáról is
híres.
E
terület nyugati része a
Kézdivásárhelyi medencében,
keleti
része a
Háromszéki-havasokban terül el,
nagyjából
megegyezve a Háromszéki-havasokból
eredő Gelence
patak vízgyűjtő területével.
A
térségben két fő domborzati
formát
különíthetünk el : a
hegyvidéket és
a
medencei síkságot.
A
hegyvidék – e térségben
– 700-1600 m tengerszint feletti magasságban
jelentkezik (Musát -1501 m, Nagy Asztag -1525.7 m,
Bonyó -1542.8 m, Kóróbérc
-1515 m), mely magasságtól a domborzat
a medence felé hirtelen lejt egész a 600
méteres szintvonalig.
A
község területéről őskori
agyagkarikák, füles-kávás
bronzvésők és tetradrachmák
(görög
érmék) kerültek a Székely
Nemzeti
Múzeum
gyűjteményébe. Az Eger nevű helyről kuruc kori
pénzeket mentettek meg.
Irásos formában 1539-ben Gelenche
formában fordul
elő,
1567-ben már Gelencze néven szerepel. A
település jóval régebbi, ezt
bizonyitja a
XIII. század elején épült,
majd több
építkezési szakaszon
átesett műemlék
erődtemplom, mely értékei miatt
világörökség (az elmult 700
év
kulturális emlékeit őrzi). A
műemléktemplom GPS koordináta
értékei: 45°56.602 N, 026°14.861
E.
A község népessége
4840
lélek. Közigazgatási területe
11.222
ha, melyből az erdő 7.237 ha-t (64,49 % ) tesz ki, a
mezőgazdasági terület
3.764 ha (33,54 % -ebből 1.400 ha havasi legelő).
Gelence
és Haraly
népessége a 2002-es
népszámláláskor 4774
lélek volt.
Községszinten 98,50% a magyarok, 1,34% a
román
nemzetiségűek számaránya, 0,16%
vallotta
magát romának.
Nagykiterjedésű
erdőségeiben virágzik a fakitermelő ipar, a
községben a fűrészáru
gyártás.
Többen művelik a
hagyományos
mesterségeket is, a gelencei fafaragók
műhelyeiben
készült számos belföldi
és
külföldi köztereken,
emlékparkokban,
településbejáratoknál
elhelyezett,
felállított fából
készült
műalkotás, székelykapu.Többen művelik a
zsindelykészítést is.
A
település központjában
emlékpark található, itt az
1848-1849-es
szabadsábharcban (15 gelencei és 4 haralyi
lakos), a két
világháborúban (247 lakos)
elesett hősök emlékét
emlékmű őrzi.
Ugyanitt található a Millenium
emlékére felállított
sajátos
emlékkereszt, Gábor Áron
emlékplakett, Kopjafa
és Lélekharang, Oltárkő.
Az emlékpark
közelében található a
háromszéki székely székeket
ábrázoló hármas kopjafa,
melyen
Háromszék és
Székelyföld címere is
látható, fennebb
Árpád vezért
ábrázoló
fából készült
térplasztika
látható, tetején
turulmadárral. A
község bejáratánál
nagyméretű
székelykapu köszönti a
látogatót a
következő felirattal: "Hazádnak
rendületlenül
légy híve...", belső felén pedig "A
nagyvilágon e kivül nincsen számodra
hely" felirat
olvasható.
Mellszobrot állított a
faluközösség Gelence jeles
szülöttének, a
történész,
publicista, pedagógus Dr. Jancsó Benedeknek (1854
-
1930), a Gelencén nevelkedő és a
szaladári
temetőben pihenő jogász,
történész, politikus
Bodor Györgynek (1904 - 1976). Előző nevét viseli a
helyi
I-VIII osztályos általános iskola,
utóbbiét a helybeli
közművelődési
egyesület. A központi
római-katólikus
templom bejárata előtti udvarban kapott helyet
Márton
Áron (1896-1980) Erdély püspöke
1938-1980,
és Fekete János Gelencén
szolgáló,
mártirhalált halt
főesperes-plébános
egészalakos szobra (1885-1952).
A háztáji
gazdaságokban
tenyésztett állatállomány
jelentős
számu. Községszinten jelenleg 436
szarvasmarhát, 1699 sertést, 1480
júhot és
11500 szárnyast tenyésztenek. Az
igáslovak
száma meghaladja a 300-at. A mezőgazdasági
területen
termesztett kultúrnövények
közül
jelentősebbek, a területnagyság szerint:
búza,
burgonya (helyi köznyelven pityóka),
árpa, zab,
rozs, zöldségfélék
(főként öszi
káposzta, sárgarépa stb.),
cukorrépa, az
utóbb években a kukorica
termesztésében is
eredmények mutatkoznak.
A kikapcsolódást
a 150
férőhelyes sportcsarnok, sportpálya, 4
sávos
tekepálya, több 100 méteres
felvonóval
ellátott sí- és
szánkó-pálya biztosítja; a
falu
határában, a
fenyvesek aljában az önkormányzat 5
hektár
területet foglalt bele az
Általános
Településrendészeti Tervbe (PUG) a
lakosság "természetbe
való
visszatérésének" ,
pihenésének
kielégítésére. Itt
több
hétvégi ház
épült.
A gelenceiek a megyében az
elsők
között ismerték fel a
faluturízmus adta
lehetőséget, szervezett formában 22
minősített
panzió működik. Ez köszönhető az
általános érdeklődésnek
örvendő,
a községben
található
világörökségnek is, a falu
festői
környezetben valő fekvésének
is, de
elsősorban a messzeföldön híres gelencei
vendégszeretetnek.
A
'90 évek elejétől használt
településcímert 2007
végétől egy
másik, kormányhatározattal
hitelesített
címer váltotta fel. Ebben a címerben
az
Árpád-kori korona Szent Imre herceget, a
világörökség
részévé
nyilvánított XIII. századi
római katolikus
templom
védőszentjét jelképezi, a
csatabárd Szent
László királyunkra utal annak
okán, hogy említett templomban Szent
László-legendarészleteket
ábrázoló, híres
falképek
találhatók. A három csillag a
Háromszékhez
való tartozást szimbolizálja. A pajzs
zöld
mezeje a község kiterjedt
erdeire utal.
Gelence
testvértelepülései a
magyarországi
Dunaszentgyörgy, Balatongyörök,
Nagybánhegyes, Encs települések, melyek
címerei bevésve láthatóak a
gelencei régi címer mellett a falu
bejáratánál levő
székelykapun.
A
gelencei templom freskói őrzik a Szent
László
legenda legteljesebb, legrégibb és
legértékesebb
ábrázolását.
|