A
turisztika szempontjából
általános
érdeklődésre tart számot a
község
felső részén levő római
katolikus műemlék templom.
Értékei miatt
világörökség, az
UNESCO is nyilvántartja.
A
gelencei templom freskói őrzik a Szent László
legenda legteljesebb, legrégibb és
legértékesebb ábrázolását.

A falfestményeiről ismert
középkori, kőfallal kerített templom a XIII.
század végén épült. 1858-ban az
összeomlás veszélye miatt bezárják. Az 1880-as években a
falfestmények megtalálásával új
életre kelt. Az 1932-ben végrehajtott kutatás
és restaurálás nyomán bevonult
Európa legrangosabb műemlékeinek táborába.
A templom több építkezési
szakaszon ment át az évszázadok során,
mondhatni minden stíluskorszak jegyét magán
viseli. A gelencei templomhajó csodálatos
falképegyüttesét négy mester
készítette 1300 körül. A nyugati fal szent
Jakab apostol legendáját ábrázolja. Az
északi fal alsó képsora Krisztus
szenvedéseinek története: bevonulás
Jeruzsálembe, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus
megostorozása és a keresztrefeszítés
jelenete.
Felső képsora Szent László és a kun
vitéz legendáját ábrázolja és
valós történelmi eseményből, a cserhalmi vagy
kerlési ütközetből ihletődött (1068). Jelenetei:
Várjelenet, Kivonulás, Ütközet,
Üldözés, Birkózás, Lefejezés. A
mennyezetet 103 kazettából álló, gazdagon
festett födém borítja, mely a XVII. században
készült. A főoltár a két
mellékoltárral a XVIII. század végén
készült. 1866-ban szerlték fel a szép, nepies
ízű orgona- és ülőkarzatot.
Az utóbbi években
általános restaurálást, végeztek, ez
alkalommal a külső falon is találtak freskókat.
Képes Krónika, kerlési csata, 1068
”
Salamon királyt
heves lelkülete, bátorsága elragadta és
csapatával a legmeredekebb hágón,
valósággal kúszva hatolt fel a pogányokhoz,
azok meg sűrűn szórták rá nyilaik
záporát. Géza herceg azonban mindig óvatos
volt, a menedékesebb lejtőn hatolt
fel, nyilakat szórt a kunokra; öccse László
az első támadásnál négyet ölt meg a
legvitézebb kunok közül, az ötödik
nyíllal súlyosan megsebesítette, de utóbb
ezt is megölte ...(László herceg) meglátott
egy pogányt, aki a lova hátán szép magyar lányt hurcolt magával. Azt gondolta
... ez a váradi püspök leánya, és bár nehéz sebben volt, mégis hamar űzőbe
vette lova hátán, melyet Szögnek nevezett. ... a lány nagyon kérte, ne ölje meg
(a kun harcost), hanem
bocsássa el.
Ebből is kitetszik, nincsen hűség az asszonyokban,
bizonyára fajtalan
szerelemből akarta megszabadítani. A szent herceg azért
sokáig mérkőzött a
férfival, majd elvágta inát és
megölte. De az a lány nem a püspök lánya
volt.”
1996-ban a gelencei műemlék templomot az UNESCO
a világ 100 veszélyeztetett műemléke listáján jegyzi.
|