Világunk egyre inkább belesodródik az úgynevezett „hagyományos energiák” válságába. Folyamatosan érzékelhető ezen energiahordozók árának emelkedése, de az ellátás bizonytalansága is. Ma már mindenki számára egyre világosabb, hogy az egyetlen megoldás csakis a folyamatosan megújuló energiák minél nagyobb arányú használata lehet.

Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogyaz évnek legfeljebb a felében fűtünk. Szintén elgondolkodtató, hogy egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák.
Elég, ha csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, szabályozatlan fűtési rendszereinkre,valamint elöregedett kazánjainkra gondolunk.



I.)Épületeink hőszigetelése


A hőszigetelés célja műszaki értelemben nem más, mint az épületek és az épületszerkezetek hővédelme, vagyis mérsékelni:

• a téli fűtési hőveszteséget;

• a nyári hőterhelést;

• a hőhidak kialakulását;

• a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódást;

• valamint biztosítani a belső terek megfelelő komfortfokozatát (hőmérséklet, páratartalom).

Mindennek csak megfelelő eszközökkel, odafigyeléssel, és egyéb apró, de lényeges szempont figyelembevételével tehetünk eleget – egyrészt már az épület tervezése, másrészt a kivitelezés, a működtetés során.

Hőátbocsátási tényező
A szerkezetek hőszigetelő képességét az úgynevezett hőátbocsátási tényező, az U-érték (korábban k-érték) jellemzi, ami azt mutatja meg,mennyi hő távozik az adott szerkezeten keresztül. Minél alacsonyabb az épületszerkezeti elem, azaz a fal vagy ablak U-értéke, annál jobb a hőszigetelő képessége.


Hőhíd
Az épület hőveszteségét nagyban befolyásoljáka hőhidak is. Hőhíd képződhet az épület sarkain, kiszögellésein, illetve ha különböző hőátbocsátási tulajdonságú szerkezeti elemek találkoznak. Ekkor a jobb hővezetésű, erősebben hűlő épületszerkezeti elem elvezeti a belső hőt a külvilág felé, amit úgy vehetünk észre, hogy a falak egyes részei hidegebb tapintásúak. A hőhidak lerontják a falak szigetelőképességét, ezen kívül a falak penészesedéséhez is hozzájárulhatnak.

1.)Homlokzat

Homlokzat A homlokzat utólagos hőszigetelésének elterjedt módszere, hogy szigetelőanyagot erősítenek a homlokzathoz (ragasztóanyaggal és mechanikusan), amely kívülről üvegháló védelmet és tapasztóanyagot kap, majd erre kerül a fedő vakolat és a színezés. A homlokzat utólagos hőszigetelésének legelterjedtebb anyaga a polisztirol, amely a homlokzat páraáteresztő képességét ugyan csökkenti, viszont kiváló az anyag hőszigetelő tulajdonsága, könnyen megmunkálható és egyszerűen felszerelhető.A talajhoz közeli részeken ajánlott az ütéseknek jobban ellenálló és vízre nem érzékeny extrudált polisztirollapot használni. A polisztirolhoz hasonló hővédelmi tulajdonságú az ásványgyapot, amely nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból biztonságosabb megoldás, ára viszont majdnem kétszerese a polisztirol alapú hőszigetelésnek.

A polisztirollapok ajánlott vastagsága alapszerkezettől és annak tulajdonságaitól függően legkevesebb 6 cm, de jobb, ha 10 cm. A megfelelő vastagság az egyes rétegek hővezetési tényezőinek ismeretében határozható meg pontosan.

Külső vakolat A külső vakolat maximum 3,5 mm vastagságú vékonyvakolat lehet a hőszigetelő lapok korlátozott teherviselő képessége miatt: • A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú, por alakú vakolatokat vízérzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már alig gyártják. • A műgyanta kötőanyagú, felhasználásra kész „vödrös” vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti. • Jóval ellenállóbbak a kiváló páraáteresztő képességű és üvegkeményre szilárduló vízüveg kötőanyagú szilikátvakolatok. Költségek A hőszigetelő anyag átlagára körülbelül 30 százaléka a teljes rendszer átlagos árának. Így az utólagosan elvégzett hőszigetelési munkák során nem érdemes a hőszigetelő anyag vastagságával túlzottan takarékoskodni, mivel a költségek jelentős részét ez nem csökkenti. A hőszigetelés fajlagos költsége (munkadíjjal együtt) állványozás nélkül 5000 Ft/m², állványozással pedig 6000 Ft/m²-re becsülhető. Ez az ár azonban az olcsóbbak közé tartozik. Az ár erősen függ a hőszigetelő anyagtól, a vakolat szemcsenagyságától, színétől és anyagától, és akár a 10 000 Ft/ m² értéket is elérheti. Ha a kivitelezés megfelelő, a hőszigetelés élettartama 30 év. A homlokzati hőszigetelő rendszer kiválasztásakor tekintettel kell lenni a vonatkozó tűzvédelmi előírásokra.

Tetőfödém

A födémen át távozik a belső terek fűtésére használt hő jelentős része. A régi épületek tetőfödémje, a tetőtérbeépítés nélküli épületrészek utólagos hőszigetelése a legtöbb esetben nehézséget okoz, mert a hőszigetelés általában csak a tetőfedés teljes megbontásával kivitelezhető, ezért célszerű egy teljes tetőfelújítással együtt elvégezni a födémek utólagos hőszigetelését is.



Lapos tető

A lapos tető a leginkább lehűlő épületrész, ezért az legalább 14-16 cm-nyi hőszigetelést igényel. Ha megoldható, lapos tető helyett érdemes magas tetőt kialakítani.

2.)Nyílászárók

A régi épületek nyílászáróinak állapota általában nem megfelelő, az ablakok, ajtók kevésbé jól záródnak, ami az épület hőveszteségének akár 10%-át is okozhatja. Korszerű nyílászárók beépítésével, vagy a meglévők tömítésével azonban ez akár negyedére csökkenthető. Ezáltal nemcsak az energiafogyasztás, de a por- és a zajszennyezés is csökken, azonban ezután jobban oda kell majd figyelnünk a gyakoribb szellőztetésre.

Hőszigetelés

Az ablak résein fellépő hőveszteség kétféle réstömítéssel szüntethető meg:
• Olcsóbb megoldás, ha öntapadó szigetelő profilt ragasztunk a nyílászárók záródáskor illeszkedő éleire. Ennek élettartama azonban igen rövid, legfeljebb néhány év.
• Tartósabb megoldás, ha a rosszul záródó, megvetemedett szerkezeteket először asztalos
munkával újraillesztik, majd az így előkészített keretekbe hornyot marnak. A szigetelő profil ebbe a horonyba kerül. A szigetelés fajlagos beruházási költsége 600-700 Ft/fm, élettartama körülbelül 10 év.

Tokok, keretek
A fából készült tokok és keretek általában megfelelnek a hőtechnikai követelményeknek, bár a jelenleg gyártottak többségének profilvastagsága az anyagtakarékosság miatt csupán 62-68 mm közötti, amelynek a hőátbocsátási tényezője 1,2-1,5 W/m²K. Pedig a vastagság csekély növelése is jelentősen javíthatja a keretszerkezet hőátbocsátási tényezőjét (ha a profilvastagság 80 mm, a hőátbocsátási tényező már körülbelül 1,0-1,1 W/m²K).

• Ma a leggyakoribbak az ún. háromkamrás rendszerű PVC profilok, profilvastagságuk általában 58-60 mm (hőátbocsátási tényezőjük 1,5- 1,8W/m²K).
• A szerencsére egyre inkább terjedő négy és ötkamrás rendszerek vastagsága már eléri a 68-70 mm-t, és U-értékük megközelíti a vastagabb fa profilokra jellemző hőátbocsátási tényező értékét (U = 1,1-1,4 W/m²K).

Csere

A régi, korszerűtlen nyílászáróra jellemző hőátbocsátási tényező (U = 3-6 W/m2K) a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál 1,1-1,4 W/m2K-re csökkenthető. Az energetikai megtakarításokból azonban nem térül meg rövid idő alatt a nyílászárócsere. Ha viszont a nyílászárók általános állapota miatt amúgy is le kell cserélnünk azokat, mindenképpen
érdemes jobb hővédő képességű nyílászárókat beépíteni, mert a hagyományos nyílászárókhoz viszonyított többletköltségük olyan csekély, hogy az a cserét már gazdaságossá teheti.

Üvegezés

• A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, „légrés” felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi.
• A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki.
A 4-16-4 mm-es háromrétegű, bevonatos és argon töltésű üvegezéssel pedig még kedvezőbb hőátbocsátási tényező érhető el (U = 1,0-1,4 W/m²K).

3.)Hőszigetelő üvegek

• Az alap hőszigetelő üveg:
  
  Olyan üvegszerkezet melynél két float üveg közé páramentesítővel megtöltött alumínium távtartó keretet ragasztanak egy elsődleges szigetelést biztosító butil anyaggal melyet végül két komponensű ragasztó anyaggal zárnak körbe.
  

  Felépítés: 4mm float üveg- 16mm légrés- 4mm float üveg U: érték 2,6-3,6 W/m2K

  
  2.)Fokozott hőszigetelésű üvegek:
  Olyan hőszigetelő üvegszerkezetek melyeknél az épület belseje felé néző üveg LOW-E bevonattal van ellátva.
  

  Felépítés: 4mm Float üveg- 16mm légrés- 4mm LOW-E üveg U: érték 1,3 W/m2K

  
  3.)A LOW-E bevonat alkalmazásával energia megtakarítást érhetünk el hiszen az „U” érték (hőátbocsátás) fele az alap hőszigetelő üveg szerkezetének. A hőátbocsátási tényező csökkenésével a fűtési energia felhasználás jelentősen csökken. A fütési energia költségének csökkenésével pár éven belül megtérülnek a többlet beruházás költségei.
  A lágy fémbevonat előnyös tulajdonságai tovább fokozhatók, ha a két üveglap közötti teret rossz hővezetési tulajdonságú nemesgázzal, pl. Argonnal töltjük fel 4mm Float üveg-16mm légrés Argon gázzal töltve-4mm LOW-E
  
  

  Felépítés: 4mm Float üveg- 16mm Argon gáz- 4mm LOW-E üveg U: érték 1,1 W/m2K

  
  
  
  4.) 3-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel. Üveg átbocsátási tényezője: Kü=0,6W/m2K
  4mm LOW-E - 10mm légrés Argon gázzal töltve - 4mm Float üveg-10mm légrés Argon gázzal töltve-4mm LOW-E
  
  

• Felépítés: 4mm LOW-E üveg- 10mm Argon gáz- 4mm Float üveg- 10mm Argon gáz- 4mm LOW-E üveg U: érték 0,6 W/m2K

  
  
  
  5.) 6-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.
  
  Míg az ablakok fejlesztése az elmúlt években a hőveszteség csökkentésére irányult, addig ez az ablakrendszer lehetővé teszi, hogy a normális napsütésből energiát nyerjünk a lakóhelyiségek felfűtésére!
  
  
• Az ablakok minősége a legnagyobb igényeknek is megfelel, kezelése roppant egyszerű, beépítése a hagyományos ablakéval megegyező. Az üvegfelület fordítását egy könnyed mozdulattal végezhetjük. Az elfordítást 2 biztonsági csavar gátolja, hogy a műveletet gyerekek ne tudják elvégezni. A fordítások számtalanszor ismételhetők attól függően, hogy hűteni vagy fűteni akarunk.
  
  
  

  Felépítés: 1. Fehér üveg 2. Argon gáz 3. Low-E-réteg 4. Float üveg 5. Fólia 6. Zöld üveg U eff = +- 0,0 W/m² K!

  Jóleső meleg sugárzás télen. Napos téli napokon ez a 6 rétegű üveg belső felülete, akár 50°C - ra is felmelegszik. Az üvegrendszer kiszűri a napsugaratkat, átalakítja, és mint egy cserépkályha leadja a meleget a helyiségekben.
  
  Nyáron a belső keretet egy könnyed mozdulattal megfordítjuk és így, már egy nagyhatású napvédőüvegként működik tovább.

4.)Fűtésrendszerek

Az elmúlt évtizedekben a különböző fa-, olaj- és széntüzelésű, valamint elektromos fűtésű kályhák tüzelőanyaga bőségesen rendelkezésre állt, kivéve a szénhiány idejét. Egy átlagos családnak nem okozott túl nagy gondot a fűtésköltség. Az épülő házak, lakótelepi lakások egyszerű sémái tömegigényeket elégítettek ki. Ekkor még nem került szóba a falak szigetelése, sem a különböző hőtechnikai mutatók jelentősége.
Az 1980-as évektől kezdődően, az akkori állami támogatások és a viszonylag olcsó gázár következtében, a lakosság körében rohamosan terjedt a gázfűtés. Mára a magyar háztarások közel 60 százalékában közvetlenül gázzal fűtenek. Bár a földgáz a szénhez vagy az olajhoz viszonyítva környezeti szempontból kedvezőbb, nem szabad elfelejteni, hogy olyan fosszilis energiaforrásról van szó, ami előbb-utóbb kimerül, ráadásul importból szerezzük be, ami erősen függővé
teszi az országot a nagy gáztermelőktől. Ezeken kívül az árak emelkedése és az éghajlatvédelmi megfontolások is indokolják, hogy hatékonyan használjuk fel. Mivel a fűtési rendszer minősége főként a kazánon múlik, hatékonyságára érdemes különös figyelmet fordítani.

A hagyományos kazán

A szén-monoxid-mérgezéseket elkerülendő mára előtérbe került a zárt égésterű (turbós) kazánok telepítése. Ez a készülék nem a lakótérből, hanem egy kis ventilátor segítségével a szabadból szív levegőt az égéshez, egy speciális, a gyártmánnyal együtt tanúsított „cső a csőben” égéstermék elvezetőn át.
A kombikazánoknál sokkal komfortosabb megoldást nyújtanak a beépített vagy különálló indirekt
fűtésű melegvíztárolók.

A kondenzációs kazán

A csúcstechnikát ma a kondenzációs gázüzemű kazánok képviselik. Működésükből adódóan a fűtőanyagban rejlő energia hasznosítási foka rendkívül jó, kiaknázva az égéstermékben lévő rejtett hőenergiát. A távozó füst hőmérséklete nem több 60 °C-nál (míg a hagyományos kazánoknál ez elérheti a 150-170 °C-ot). Tovább javíthatjuk a hatékonyságot olyan időjáráskövető szabályzókkal, melyekkel egyenletesebbé tehető az üzemelés az előremenő fűtővíz hőfokának a mindenkori külső hőmérséklethez állításával. Költségeink megtérülési ideje egy azonos teljesítményű de hagyományos kazán árához viszonyítva– a dinamikusan emelkedő gázáraknak is köszönhetően – várhatóan 1-1,5 év! Tapasztalataink alapján, kijelenthetjük hogy - az általunk javasolt különlegesen jól moduláló - csak kazáncserével, az éves gázfogyasztásban 30%-ot megtakarít !

A napenergia

A meleg víz előállításához, illetve fűtésrásegítésként egyre jobban terjed a napenergia hasznosítása. A meglévő rendszerekhez könnyen illeszthetők a napkollektorok, illetve a hozzájuk tartozó hőtárolók és kiegészítő berendezések

A hőszivattyú

Egy másik energiahasznosítási lehetőség a hőszivattyú. Jelenleg a hőszivattyús rendszerek beruházási költségei lényegesen nagyobbak a hagyományos hőellátás kiépítésével összehasonlítva. A geotermikus hőszivattyúk hatékonyan használják fel az elektromos áramot fűtésre azáltal, hogy szondákon át hasznosítják a föld geotermikus energiáját, és a kinyert hővel biztosítható az épületek hőellátása. A hőszivattyú vezérlése lényegesen kifinomultabb, mint a hagyományos energiahordozók elégetésén alapuló kazánoké, és kisebb a fűtési költség. A geotermikus hőszivattyús rendszerek havi fűtési energiafelhasználási költsége 2007. márciusi energiaárakon számolva kevesebb, mint 40 százaléka a hagyományos rendszerekének.

A faelgázosító és a pelletkazán

Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a reneszánszukat élő vegyes tüzelésű kazánokat. A nagy hatásfokú, nyomás alá helyezhető és biztonságos termékek telepítése előtt fontos a kémény ellenőriztetése a helyes működés érdekében. Minden átalakítást előzzön meg tervezés, konzultáció a szakemberekkel, a tervezővel, kivitelezővel,
így elkerülhető minden utólagos probléma, továbbá így lehetünk biztosak a megvalósult átalakítás eredményességében