A
következő linken
a vizsgázni vágyó rádióamatőr
jelöltek részére válik
elérhetővé egy gyűjtemény, mely jelentős
mértékben megkönnyíti a
felkészülést a vizsgákra. Sok sikert
kívánunk a vizsgához!
Köszönet az összeállítást készítőknek!
|
|
|
A rádió
füle az antenna.
Biztos hogy a legjobbat
használja?...
Gyakorlati tanácsok a levezetőre
Az alábbiak minimum keresztmetszeti követelmények, környezeti hatások miatt,
pl: agresszív maró anyaggal szennyezett légköresetén a méretek akár
háromszorozódhatnak is:
- acélhuzal minimum 6 mm-es átmérővel,
- acélsodrony minimum 8 mm-es átmérővel, amiből az elemi szálak legalább 1,6
mm-es átmérőjűek,
- acélszalag minimum 10X3 mm-es,
- acélrúd, cső, idomacél legalább 30 mm2-es kersztmetszettel és a
falvastagság legalább 3 mm.
- Alumíniumhuzal minimum 8 mm-es átmérővel.
- alumíniumsodrony minimum 50 mm2-es kersztmetszettel, amiből az
elemi szálak legalább 2,1 mm átmérőjűek,
- alumíniumszalag minimum 20X4 mm-es.
- Rézhuzal minimum 8 mm-es átmérővel.
- rézsodrony minimum 35 mm2-es kersztmetszettel, amiből az elemi
szálak legalább 2,1 mm átmérőjűek,
- rézszalag minimum 10X3 mm-es.
A levezetőkbe éles
törést nem szabad beletenni, valamint szűk réseken
nem szabad átvinni, mert a villámáram dinamikus
hatása roncsolja a levezetőt és környezetét.
A levezető vízszintes vetülete ne legyen több 20
m-nél. Éghető anyagú héjazatnál (pl:
bitumenes szigetelésű lapos tető) legalább 50 cm-es
távolságra kell vezetni, egyéb esetben
általában 15 cm elegendő. Vezetékek,
kábelek lehetőleg ne fussanak párhuzamosa a levezetővel.
Veszélyes megközelítési
távolság: S<=l/20, ahol l a párhuzamos
vezetékszakasz hossza méterben.
1 m-en belülre keresztező vezetékkel se közelítsük meg a levezetőt.
Gyakorlati tanácsok a földelésre
A földelők keresztmetszeti követelményeit a korrózió határozza meg, kerülni
kell a több elemi szálból álló földelőket.
- Réz rúd és horganyzott acélrúd legalább 8 mm átmérőjű legyen,
- acél korrózió védelem nélkül legalább 12 mm átmérőjű legyen.
- Réz szalag és horganyzott szalag legalább 60 mm2-es legyen és a vastagsága
minimum 3 mm.
- korrózió ellen nem védett acélszalag legalább 100 mm2-es legyen és a
vastagsága minimum 4 mm,
- acél cső legalább 25 mm átmérőjű legyen és az előző falvastagsági
követelményeket elégítse ki.
- a földelő vezetőre (földeléstől a levezetőig) hasonló méretkövetelmények
vonatkoznak.
A földelők fajtái:
- Rúdföldelő, legalább 2 m
hosszú, a faltól legalább 1m
távolságra és függőlegesen legyen
leszúrva.
- szalag földelő, legalább 4 m hosszú és 0,7 m alá kel telepíteni, lehetőleg a
falra merőlegesen fektetve,
- betonalap földelő, a beton alapban legalább 0,7 m mélységben vezető
folytonosságot biztosító kötésekkel ellátott vaskoszorú,
- meg kell említeni még a lemezföldelőt, bár ma már ezt egyáltalán nem
alkalmazzák.
Véleményem
szerint a földelések közül a betonalap
földelő a legjobb, mert egyenpotenciált hoz létre a
létesítmény alatt. A földelés
és a földelő vezető összekötését
korrózió ellen védeni kell, bevált
módszer a kátrányozás. Több
földelés esetén a 20 m-en belül lévő
földeléseket össze kell kötni, kivétel ez
alól a nagyfeszültségű távvezetéki
földelő, amelyet tilos összekötni az egyéb
földelésekkel. A földelő vezető és a levezető
összekötését oldhatóra kell
elkészíteni, hogy az ellenőrző méréseket el
lehessen végezni (van néhány speciális
kivétel, mint pl: robbanásveszélyes helyek, de ez
a rádióamatőr gyakorlatban nem jellemző). A
földelési ellenállás biztosan megfelelő, ha
az értéke nem több mint 2 ohm. Ha ennél
nagyobb akkor a minimálisan megkövetelt
földelési ellenállás értéke a
következő képlettel számolható:
- ahol ρ (ejtsd: ró)= talaj fajlagos ellenállása
(ohmm), A = a védett épület alapterülete (m2)
|