Főoldal     Hírek     Múltunk     Intézmények     Hírmondó     Album     Testvérfalu     Büszkeségeink     Hasznos

   
   

| Vissza | Frissítés | Nyomtatás |

 
 

A halastó létrehozásának története

A község nevének eredete, változatai, említése a dokumentumokban

A község nevére utaló írás, feljegyzés a XVI. századtól ismeretes. A községről a Baranya Megyei Levéltárban őrzött iratok, - az ún. Krisztics-féle kartotékok gyűjtött adatai -megemlítik, hogy 1543-ben a falu neve "HETFEHEL", a fehérvári káptalan birtoka három portával. A tizedet a pécsi püspökök vette fel.

1559-ben - a tizedjegyzék szerint - a pécsi káptalan birtoka. A falu neve: "HETFEOHEL". /Takács I., 1980. 3. p./

A török kivonulása utáni zűrzavarban a Pozsonyi Magyar Kamara Pécsi Tiszttartósága 1698. évi összeírásában sorol "FELILY" nevű falut. /Baranya Megyei Levéltár, Krisztics Sándor: Kartoték-tár. (Baranya) 2. sz./

1799-ből való feljegyzés szerint "HETVEHELY magyar falu Abaliget közelében. Lakói katholikusok. Bírja a pécsi káptalan." /Krisztics S., 11. sz./

Ezek a leírások magyar faluként említik a települést, bár ebben az időben II. József betelepítési politikája nyomán már egyre több német lakost találunk itt és a környező településeken.

A betelepítések eredményeként a községet az 1828. évi feljegyzés így említi: "Hetvenhely német falu, római katholikus templommal, 63 házzal, 439 lakossal." /Krisztics S., 12. sz./

Az 1833. évi feljegyzés már a mai néven említi: HETVEHELY" német falu, rk. templom, 63 ház, 439. rk. lakos. Hegyes, terméktelen talaj. Nagy erdőségek. Földesura a pécsi székesegyház. Fekszik 2 1/4 mf-nyire Pécstől." /Krisztics Sándor, 13. sz./

A község nevének eredetére az alábbi idézett szöveg adhat felvilágosítást. "HETVEHELY falu előbb HETVENHEL nevet viselt. Hogy honnan vette a nevét, nem lehet megállapítani. A jelenlegi nevét 50 év óta viseli. Hihető, hogy íráshiba folytán változott meg, mert más okát adni nem lehet. Az öregek mondása szerint a hetveheli plébánia magyar falvai a németek beköltözése előtt létesülvén barmaikat a mostani Hetvehely akkor még benépesítetlen helyére hajtották legelni. Mivel pedig ezt rendszeresen a hét első napján, hétfőn szokták tenni, így nevezték el a helyet Hétfühelynek, melyből később Hetvehely lett, bizonyára a könnyebb kiejtés folytán. Hetfehelynek írva még a régi könyvekben is fellelhető." /Takács I., 1980. 5. p./

A Pesti János által szerkesztett Baranya Megye földrajzi nevei c. könyv I. kötetében még két változatot találunk a név eredetére vonatkozólag. Régen hetven házhely volt a községben. A másik szerint: Hetvehely a hétfő és a hely főnevek összetétele. Azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor hétfőnként tartották a hetivásárt. /Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei I. Köt., Pécs, 1982. 337. p./

Vass Péter (Diplomamunka, 1995)

 
 

A hetvehelyi cigányok története

 
 

A név eredete

 
 

A település története

 
 

Árpád-kori templom

 
 

Emlékművek

 
 

Hetvehely és társközségeinek eseménynaptára

 
 

 

 
 

 

 
 

 

 
 

 

 
 

 

 
 

 

 
   

| Vissza | Frissítés | Nyomtatás |