|
 Hetvehely
| Nemzetiségi név |
Hetfehell |
 |
| Régió |
Dél-Dunántúl |
| Megye |
Baranya |
| Kistérség |
Szentlőrinci |
| Közigazgatási rang |
Község |
| Irányítószám |
7681 |
| Körzethívószám |
73 |
| Terület |
21,38 km² = 2138 ha
|
| GPS koordináták |
46.132670, 18.046330
|
Az Árpád-kori
település mai neve az írásos
emlékekben először 1542-ből bukkant fel,
Hethfehel alakban. Maga a név a magyar hétfő és a
magyar hely főnevek
összetételéből keletkezett, amely azzal kapcsolatos,
hogy a faluban egykor
hétfőnként tartották a vásárt. A
néphagyomány szerint a faluban régen 70
házhelyet regisztráltak. Azt is
állítják, hogy az itt élő emberek
régen
barmaikat hétfői napon engedték ki a legelőre,
ezért lett a falu neve Hétfühel.
A
település
1559-ben a pécsi káptalan birtoka volt. A török
uralom ideje alatt
elnéptelenedett, és újbóli
benépesítése új helyen, 1730-as
években kezdődött. Első telepesei magyarok,
horvátok és
németek vegyesen voltak, majd rövidesen a
németség kerül túlsúlyba. A
magyar lakosság aránya csak XIX. század
végétől kezdett növekedni. A II.
világháború után a németek egy
részét kitelepítették. A
tanácsrendszerben hat
kistelepülés tartozott hozzá.
A község földrajzi értelemben a Mecsek
hegység és a Zselic
találkozásánál fekszik, de a Zselic
része. A
megyeszékhelytől 25 km-re található.
Megközelítése vasúton, mint
közúton
lehetséges. Utóbbin elérhető a Mecseken át,
festői szépségű tájakon haladva,
egyrészt Orfűn és Abaligeten keresztül,
másrészt a Kővágószőllős, Bakonya
útvonalon, valamint Sásd felől Oroszlón
keresztül.
Hetvehelyt és a közvetlen
környezetében fekvő
zselici falvakat a dombok és a völgyek
egymásutánisága jellemzi. A község az
átlagosnál nehezebb domborzati viszonyok ellenére
a gondozottság képét mutatja.
A közterületek karbantartására, a házak
csinosítására a helyi önkormányzat
és a
lakosság is nagy figyelmet fordít. Falu lakói
összefogva létrehozták a "Faluszépítő
Egyesület" nevű civilszervezetet. Munkájuknak
köszönhető többek között
a falut díszítő virágok, díszes
utcatáblák, továbbá a környezet
szépülése, mely
rendszeres fáradozásuk gyümölcse.
Az itt
lakók
történelmükre büszkék,
hagyományaikat rendszeresen ápolják. A faluban német
nemzetiségi hagyományőrző együttes,
német nemzetiségű fúvószenekar
ápolja a nemzetiségi hagyományokat sikerrel.
Nemcsak a településen, hanem más
városokban és külföldön is sikerrel
szerepelnek. Működik Roma Kisebbségi
Önkormányzat is és létrehoztak egy Cigány
Egyesületet is.
Külön
egyesületet alapítottak a lakatlanná vált, de
újraéledő Hetvehelyhez tartozó Kán
település fejlesztésére.
Kánban megőrizték a múltat.
Hozzáértő szakemberek segítségével
újították fel a
romos épületeket, ma már üdülőfaluként
működik étteremmel,
szaunával, sportolási lehetőségekkel. A
község tovább fejlődik, ehhez
minden adottsága megvan, és nem hiányzik a
jó szervezés, összefogás sem.
A
község jó szervezéssel és
összefogással az utóbbi években a
gyorsított fejlődés
útjára lépett. Ehhez minden
adottsággal rendelkezik. A
településfejlesztésben első helyen szerepel az
infrastruktúra, az intézményi
hatékonyság javítása, a
vállalkozók letelepítése, a turizmus
feltételeinek megteremtése, az üdülofalu
kialakítása,
valamint egy rehabilitációs központ
megvalósítása.
|
