A Sajókazai Általános Iskola Pedagógiai programja és

Helyi tanterve

(Rövidített változat)

 

Mottó: "Az iskola dolga,

             hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

             hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

             hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

             és az alkotás izgalmára,

             hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

             és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

                                                        (Szent-Györgyi Albert) 

 

 

1.                                            BEVEZETŐ

 

 

Iskolánk, a település egyetlen iskolája. E helyen 1958 óta folyik a sajókazai gyerekek nevelése, oktatása. Intézményünk őse hosszú ideig egyházi népiskolaként működött, majd a XIX. századtól állami iskola lett.

 

Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy az ide járó tanulók olyan tudást, értékeket kapjanak, amelyek birtokában megállják helyüket a középiskolákban, majd az életben.

 

Intézményünk fenntartója Sajókaza Község Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünk nyolc évfolyamos általános iskolaként működik.

 

A településünkön élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

 

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az iskolánkban dolgozó, a gyerekekért munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő sajókazai polgároknak 

 

2.      AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, FELTÉTELRENDSZERE

2.1     Az intézmény társadalmi helyzete

 

Sajókaza Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 km-re, Kazincbarcikától 6 km-re a Sajó-völgyében fekszik. A község már az 1200-as évektől önálló közigazgatással rendelkezett. 1945 előtt 3 felekezeti és egy állami iskola működött a településen. Az iskola jelenleg 1-8. osztályig képezi a tanulókat.

 

Községünk lakóinak száma 3200 fő. A lakosság nagyon vegyes összetételű, melynek történelmi és gazdasági okai is vannak. A múltban a lakosság paraszti gazdálkodással és bányászattal foglalkozott. Az elmúlt évtizedek környező nagyipari beruházásai sok embert vonzottak erre a vidékre az ország más tájáról. Az utóbbi egy-két évtizedben jelentős számú etnikum telepedett le. Számuk jelenleg 1200 főre tehető, ami az összlakosság 37 %-a.

 

Az utóbbi évek nehéz gazdasági helyzete Sajókazán is éreztette hatását. A környező bányák és nagyvállalatok bezárása, illetve a létszámleépítések következtében jelentős lett a munkanélküliek száma. (kb. 500 fő) A fentiekből következik, hogy településünkön egyre szegényedik a lakosság, nagyon sok a létminimum alatt élő családok száma. A társadalom peremére szorultaknak kevés esélyük van helyzetük megoldására. Napjainkban már egyre több családnak okoz gondot a mindennapi megélhetés, fokozódik a létbizonytalanság. Az elbizonytalanodás, az értékválság, a tudás leértékelődése társadalmi tünet.

 

Az egyre nehezebb körülmények ellenére is tanulóinkkal igyekszünk – az Önkormányzat támogatásával – humánus, megértő, családias közösséget biztosító iskolát nyújtani, nem egyszer pótolva az otthoni szerény lehetőségeket, némileg ellensúlyozva a negatív hatásokat.

2.2     Tárgyi feltételek

 

Maga az intézmény 3 épületben helyezkedik el. A volt báró Radvánszky-féle kastély, az eredeti 6 tantermes épület és az ehhez toldott 6 tantermes új szárny a tornateremmel. A kastély épület nem iskolának készült. Helyiségei csak szükségtantermek. Itt kapott helyet a konyha, a két technika műhely, 5 osztály, a könyvtár-terem, valamint egy tornaszoba. Az épület meglehetősen rossz állapotban van. Felújítása jelentős összeget igényel. A főépület régebbi szárnyát 1958-ban, a másikat 1986-ban adták át. Itt 13 tanterem, tornaterem, öltözők, irodák, nevelői szoba, büfé és stúdió található.

 

Felső tagozatban szaktantermeket alakítottunk ki. Audiovizuális és szemléltetőeszközeink mennyisége és minősége általában megfelelő, de a NAT, illetve a Kerettanterv teljesítéséhez folyamatosan korszerűsítésre, fejlesztésre szorul. Az iskola berendezési tárgyainak, bútorzatának folyamatos felújítása, illetve cseréje is szükséges. Az informatika oktatásához 15 db gépünk van hálózatba kötve. Műemlék jellegű kastély épületünkben lévő könyvtárunk 5979 kötettel várja a tanulókat és a pedagógusokat.

 

2.3     Személyi feltételek

2.3.1  Nevelői összetétel

Nevelőtestületünk létszáma 26 fő

Megoszlás:

·        Iskolai végzettség szerint:

Egyetemet végzett:          2

Főiskola tanári szakán végzett:  13

Főiskola tanítói szakán végzett: 8

Tanítóképzőben végzett:          3

 

·        Munkaköri beosztás alapján:

Igazgató                         1

Igazgatóhelyettes            1

Szakos tanár                  13

Tanító                           10

Napközis tanár               1

·        Nemek szerint:

Nő              23

Férfi            3

 

Iskolánk szakos ellátottsága jó, egyedül ének-zene szakos tanár hiányzik.

A nevelőtestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. Igénylik, és részt vesznek a különféle szakmai továbbképzéseken (önköltségeseken is), melyek tapasztalatait a nevelő-oktató munka során kamatoztatják. Nevelőink egyénisége, szakmai tudása, elhivatottsága alapot ad e program megvalósítására.

 

A pedagógusok és gyermekek munkáját segítők száma: 7 fő.

         Iskolatitkár            1

         Takarító               5

         Fűtő                     1

Amennyiben lehetőségünk van rá – Kazincbarcikai Munkaügyi Központ támogatásával – az 1-2. évfolyamon pedagógiai asszisztenseket és fejlesztő pedagógusokat alkalmazunk.

 

2.3.2  Tanulói összetétel:

Iskolánkban jelenleg 311 gyerek tanul.

Tanulócsoportok száma:          18      és 1 napközis csoport

          alsó tagozatos      10               felső tagozatos      8

Tanulóink megoszlása a következő:

         Alsós:         150 fő                   Felsős:        161 fő

         Lány:           170 fő                   Fiú:             141 fő

         Helybeli:      298 fő                   Bejáró:        13 fő

         Képesség kibontakoztató felkészítésen részt vesz: 194 fő

         Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül:       210 fő

 

A község lakosságának összetétele és életkörülményei tükröződnek a tanulói összetételben is. Azok a gyerekek, akiknél biztosítottak odahaza a tanuláshoz szükséges feltételek, rendszeresen, szorgalmasan tanulnak. Ennek eredménye, hogy 8. osztályos tanulóink beiskolázása az elmúlt évek során 97-98 %-os volt. Szinte valamennyi továbbtanulónk az elsőnek bejelölt közép-, vagy szakiskolába nyert felvételt. Tehetséges tanulóink rendszeresen szép eredményeket érnek el a körzeti, megyei, sőt az országos tanulmányi versenyeken is.

 

A létbizonytalanság azonban sok káros példát tár tanulóink elé. A munkanélküliek körében magas a cigányok aránya. Átképzésük szinte lehetetlen, mivel iskoláztatásuk megrekedt. Százalékos arányuk a jövőben tovább növekszik. Különösen az alsó tagozatban és a 5. évfolyamon jelentős a számuk. Az iskolába beiratkozó tanköteles cigánygyerekek többsége beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarokkal küzd. Az óvodai foglalkozásokon rendszertelenül vettek részt. Képességeik az életkorukhoz viszonyítva visszamaradottak. Alapvető felszereléseik hiányosak. Sokan közülük többszörös évismétlők, s nem ritka, hogy a tankötelezettségük 4-5. vagy 6. évfolyamon megszűnik. A fentiekből következik, hogy iskolánkban nagy gondot okoz ezeknek a gyerekeknek az oktatása.

Iskolánk tanulói létszáma a közeljövőben lényegesen nem fog változni.

 

 

2.4.    Gazdálkodás

Az általános iskola 2003. január 01-jétől részben önálló költségvetési intézményként működik. Bérgazdálkodási jogköre a Községi Önkormányzat Jegyzőjével egyeztetve az adott gazdasági évre vonatkozó béralap tekintetében van.

Bevételi források	2002. e Ft-ban	2003. e Ft-ban
Normatív támogatás	60.136	79.267
Önkormányzati támogatás	24.312	17.010
BEVÉTEL ÖSSZESEN	84.448	96.277
KIADÁS
Személyi juttatás	54.072	63.321
Munkaadót terhelő járulékok	18.675	20.940
Dologi	11.494	12.016
Felújítás	207
KIADÁS ÖSSZESEN	84.448	96.277

 

 

 

3.      N E V E L É S I  P R O G R A M

3.1    PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

 

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

 

A Sajókazai Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

 

1.     Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

         Ennek keretében:

·        a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

·        a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

·        a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

·        diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

·        minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

·        az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

 

Ø     tanuló és tanuló,

Ø     tanuló és nevelő,

Ø     szülő és nevelő,

Ø     nevelő és nevelő között.

2.     Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

 

Ennek érdekében:

·        a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

·        iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók alapműveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

·        az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

·        fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,

·        szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

·        törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

·        segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, az értékeset, - megelőzni, felismerni a rosszat, az értéktelent

·        törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

·        szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

 

3.     Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

·        rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

·        igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,

·        ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a település intézményeivel,

 

4.     Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

 

Ø     humánus,

Ø     erkölcsös,

Ø     fegyelmezett,

Ø     művelt,

Ø     kötelességtudó,

Ø     érdeklődő, nyitott,

Ø     kreatív, alkotó,

Ø     becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

Ø     képes a problémák érzékelésére és megoldására,

Ø      gyakorlatias,

Ø     képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

Ø     jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

Ø     van elképzelése a jövőjét illetően,

Ø     becsüli a tudást,

Ø     öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

Ø     ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

Ø     képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

Ø     tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

Ø     képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

Ø     a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

Ø     ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

o       nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

o       a természet, a környezet értékeit,

o       más népek értékeit, hagyományait,

o       az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

Ø     a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

Ø     ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

Ø     ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

Ø     ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

Ø     viselkedése udvarias,

Ø     beszéde kulturált,

Ø     társaival együttműködik,

Ø     szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

Ø     képes szeretetet adni és kapni,

Ø     szereti hazáját,

Ø     megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

Ø     szellemileg és testileg egészséges, edzett,

Ø     egészségesen él,

Ø     szeret sportolni, mozogni,

Ø     megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

 

5.      Arra törekszünk, hogy munkánkat a jó hangulat, az egymás iránti tisztelet és szeretet hassa át.

 

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 

 

3.2.   AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

 

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

 

1.     Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

 

2.     Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

 

3.     Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

 

4.     Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5.     A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

 

6.     Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

 

7.     A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

 

8.     A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

 

9.     A világban kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

 

10.  Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 

 

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

    

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

 

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 

	Közvetlen módszerek	Közvetett módszerek
1.     Szokások kialakítását segítő módszerek.	- Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Értékelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.	- A tanulói közösség   tevékenységének   megszervezése. - Közös (közelebbi vagy   távolabbi) célok kitűzése,   elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.
2.     Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.	- Elbeszélés. - Tények és jelenségek    bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes    példamutatása.	- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
3.     Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).	- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző    munkája.	- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

 Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

 

·        minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

 

·        rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

 

·        ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

 

·        határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
 

3.3    A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

1.     A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

 

2.     A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

 

3.     A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

 

4.     A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

 

 

5.     A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

 

6.     A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

 

7.     A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

 

8.     A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

 

9.     A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

 

3.4    A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

 

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

 

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

 

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

 

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

3.5    A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

 

 

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

 

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a)     A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b)    A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c)     Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségeket figyelembe véve a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 

 

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

 

a)     Hagyományőrző tevékenységek, hagyományok

·        Tanévnyitó, tanévzáró ünnepély

·        8. osztályos tanulók búcsúztatása

·        nemzeti ünnepeink megünneplése

·        mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, a föld napja, gyermeknap helyi hagyományoknak megfelelő ünneplése

·        színház, mozi, múzeum és kiállítások látogatása

·        szabadidős programok, versenyek szervezése

·        karácsonyi bazár

·        tanulmányi kirándulások az osztályfőnöki munkatervek alapján

·        erdei iskola

·        helyi túrák, akadályversenyek

·        tanulmányi versenyek

·        hulladékgyűjtés

 

b)    Diákönkormányzat. A tanulók és a tanuló közösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

 

c)     Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.

 

d)    Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – tízórait, tízórait-ebédet, illetve ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni.

 

e)     Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

·        Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére az 1-4 évfolyamon heti kettő, az 5-6-7 évfolyamon heti egy felzárkóztató órát szervezünk.

·        A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére 1 felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére 1 képesség fejlesztő órát tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

 

f)      Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 

g)     Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

 

h)     Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

 

i)       Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

j)       Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a tábor jellegű, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

k)     Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

l)       Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

m)  Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

n)     Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

 

o)    Hit- és vallásoktatás. Az iskolában az evangélikus, református és római katolikus egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

 

3.6 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:

 

·        Iskolánkba a gyerekek igen eltérő szociális, kulturális hátránnyal érkeznek, gyakran csonka családból, munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve. Az elégségessel, épp hogy átbukdácsoló, kudarcélményekkel bőven felvértezett fiatalok számára a család normái és a számukra idegen iskola feloldhatatlan kettősséget eredményez. Ennek következménye a devianciába átcsapó magatartás, a túlkorosság, a lemorzsolódás.

Éppen ezért egyik legfontosabb feladatunk az eltérő családi környezetből érkező, különböző képességű, eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni és csoportos fejlesztése.

 

A fejlesztés megtervezésének alapjai:

·        A gyermekek képességeinek vizsgálata

·        Fizikai és mentális állapotuk megismerése

·        A környezeti feltételek feltérképezése

 

FELADATAINK:

·        A család, a szülők meggyőzése, bevonása a nevelő munkába (rendszeres találkozások, beszélgetések, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt hét)

·        Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése

·        Barátságos, gyermekközpontú, alkotó tevékenységet lehetővé tevő tanulási színtér kialakítása

·        Tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeken való aktív részvétel

·        Pedagógiai Szakszolgáltató Központ segítségének igénybevétele

 

3.7    A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:

·        A tehetséggondozásnak nagyon fontos fázisa, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetségeket. Ehhez a nevelőnek ismernie kell azokat a tulajdonságokat (testi, fizikai, értelmi stb.), melyek alapján kiválasztják a tehetséges tanulókat.

·        A tehetségek kibontakoztatásának színterei a tanórai differenciált foglalkozások, a szakkörök, a versenyekre való felkészítés egyénre szabott feladatokkal. Egyaránt fontosan tartjuk az intellektuális, a művészi, a manuális készségek, képességek fejlesztését és a sportot.

 

A tehetséges tanulók fejlesztésének módjai:

·        Órai munkával (a differenciális módszereinek alkalmazásával)

·        Órán kívüli munkával:

-         önképzést segítő feladatok, feladatsorok

-         a jobb képességű tanulók számára szakköri foglalkozások biztosításával

-         körzeti, megyei versenyekre való benevezéssel

-         országos pályázatok ismertetése a tanulókkal, s ennek megvalósításában nevelői segítségnyújtás házi versenyek szervezésével

 

3.8    A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

 

a)     A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b)    Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

Ø     a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

Ø     családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

Ø     a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

Ø     segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

Ø     a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,

Ø     tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c)     Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

 

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

Ø     fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

Ø     meg kell keresni a problémák okait,

Ø     segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

Ø     jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d)    A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

 

Ø     nevelési tanácsadóval,

Ø     gyermekjóléti szolgálattal,

Ø     családsegítő szolgálattal,

Ø     polgármesteri hivatallal,

Ø     gyermekorvossal,

Ø     továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

 

e)     Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

Ø     a felzárkóztató foglalkozások,

Ø     a tehetséggondozó foglalkozások,

Ø     az indulási hátrányok csökkentése,

Ø     a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

Ø     a pályaválasztás segítése,

Ø     a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

Ø     egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

Ø     a családi életre történő nevelés,

Ø     a napközis és a tanulószobai foglalkozások,

Ø     az iskolai étkezési lehetőségek,

Ø     az egészségügyi szűrővizsgálatok,

Ø     a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

Ø     a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

Ø     a szülőkkel való együttműködés,

Ø     tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 

 

3.9    A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

 

Az iskolában tanuló gyerekek nagy része tanulási kudarcnak van kitéve, melynek okai:

-         családi háttér

-         sajátos motiváció

-         bizonytalan jövőkép

A roma népesség körében a munkanélküliség 90 % körüli. A szülők iskolázottsága is megdöbbentő képet fest. Nagyon sokan még az általános iskolát sem végezték el. Gyakran találkozunk a szülők körében funkcionális analfabétizmussal. A morális hatások súlyosak, nyilvánvaló, hogy nem átmeneti jelenségről, hanem tartós állapotról van szó. A roma gyerekek bizonytalan indíttatással, intellektuális szinttel, magatartási, viselkedési szokásokkal érkeznek az intézménybe.

Előforduló problémák:

·        szókincsük szegényes, gyakoriak a beszédhibák

·        környezetükről szerzett ismereteik hiányosak

·        fejletlen a feladattudatuk, feladattartásuk

·        a megismerési folyamatok fejlettsége nem éri el az életkoruknak megfelelő szintet

·        fejletlenek a részképességeik, gyenge a kommunikációs teljesítményük

Iskolánkban a hátrányos helyzetű tanulók magas arányára való tekintettel évek óta órarend szerint rendszerint tartunk korrepetáló, illetve felzárkóztatást segítő differenciált foglalkozásokat.

Az 1999/2000. tanévtől az iskolánkba beiratkozó gyerekeket képességeik szerint bontjuk csoportokra. E csoportbontás első rendű célja a közel azonos képességű tanulók egy osztályban való tanítása.

 

 

A csoportok létrehozásának módja:

- Alapos óvodai vélemény

- A gyerekek logikus gondolkodását mérő feladatlap kitöltése

 

A gyengébb képességű gyerekek – akik eleve magatartási, beilleszkedési hátrányokkal küzdenek, kisebb létszámú csoportokban tanulnak (maximum 15 fő) és lassúbb tempóban haladnak a tananyagban. A tantervi követelményeket az egyes évfolyamok között ezen osztályokban a tanulók összetételéhez igazítva átcsoportosítjuk. Ez által eredményesebbé válik az oktatás, csökken a lemorzsolódó tanulók száma.

A jövőben is biztosítani kell, hogy az első évfolyam tanulócsoportjaiban pedagógiai asszisztensek segítsék az osztály tanítók munkáját.

 

3.10  A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

 

·        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

·        a felzárkóztató órák;

·        a napközi otthon;

·        a tanulószoba;

·        a diákétkeztetés;

·        a felzárkóztató foglalkozások;

·        az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

·        a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

·        a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

·        a családlátogatások;

·        a továbbtanulás irányítása, segítése;

·        az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;

·        szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

  

3.12  A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

 

1.     A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

·        az iskola igazgatója legalább évente egyszer

·        a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer, a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságon keresztül

·        az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2.     A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

 

3.     A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

 

4.     A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

·        az iskola igazgatója tanévenként egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

·        az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 

 

5.     A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

 

a)     Családlátogatás.

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b) Szülői értekezlet.

Feladata:

·        a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

·        a szülők tájékoztatása

Ø     az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

Ø     az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,

Ø     a helyi tanterv követelményeiről,

Ø     az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

Ø     saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

Ø     a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

Ø     az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

Ø     a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

 

      c) Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

 

       d) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

 

      e)  Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  

 

6.     A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

 

7.     A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
 

3.13  A SAJÓKAZAI ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 

1.1              HELYZETELEMZÉS

Iskolánk a pedagógiai programjában széleskörű, részletes helyzetfeltárást végzett. A tanulók, a családok a humán erőforrás elemzése mellett a társadalmi környezet állapotát is rögzítette. A helyzetelemzéshez találunk még tényeket a környezeti nevelési programban is.

Az egészséges prevenciós szemlélet kialakításához szükséges az iskola „egészében” a tények ismerete és a prevenció felvállalása.

A prevenciónak több formáját ismerjük.

Elsődleges prevenció: az egészséges életmód gyakorlására és a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló erőfeszítéseket jelenti.

Másodlagos prevenció: az egészséges emberek (tanulók) között végzett időszakos vizsgálatok, melynek célja a betegségek megelőzése. Az egészségügyi prevenció tartalmilag fontos része a drog-prevenció.

 

1.2              SEGÍTŐ KAPCSOLATOK

Intézményen kívüli segítők:

Dr. Korniss Attila iskolaorvos	3720 Sajókaza Petőfi út 3. 48/355-049
Dr. Sári Károly - fogorvos	3720 Sajókaza Petőfi u. 7.
Dr. Czenke Antal üzemorvos	3720 Sajókaza Bajcsy Zsilinszky u.2. 48/355-016
Védőnői szolgálat	3720 Sajókaza Petőfi u. 5. 48/355-720
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat	3743 Ormosbánya Petőfi tér 1. 48/569-203
Szülői Munkaközösség	3720 Sajókaza Ady Endre u. 2.
Sajókazai Általános Iskoláért Alapítvány Kuratóriuma	3720 Sajókaza Ady Endre u. 2. 48/505-203
Pedagógiai Szakszolgáltató Központ	3700 Kazincbarcika Építők útja 15. 48/313-302
Radvánszky Béla Művelődési Ház	3720 Sajókaza Kossuth L. út 10. 48/355-217
Református Egyház	3720 Sajókaza Papszer út 1. 48/355714
Római Katolkus Egyház	3720 Sajókaza Kossuth út 14.
Evangélikus Egyház	3720 Sajókaza Rákóczi út 1. 48/355-902
ÁNTSZ	3700 Kazincbarcika Egressy Béni út 34.
Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal	3720 Sajókaza Petőfi Sándor út 1. 48/505-208; 48/355-001
Cigány Kisebbségi Önkormányzat	3720 Sajókaza Petőfi Sándor út 1.
Kazincbarcikai Rendőrkapitányság Sajókazai Rendőrörs	3720 Sajókaza Petőfi Sándor út 2. 48/355-002
Városi Rendőrkapitányság	3700 Kazincbarcika Barátság tér 3. 48/310-644

 

1.3              ÁLLAPOTFELMÉRÉS

 

A célkitűzések megállapításához elengedhetetlen volt az állapotfelmérés. Ezt felső tagozatban kérdőívvel végeztük el. A kérdőívet az összes felső tagozatos tanuló kitöltötte az osztályfőnöki óra keretében. A kérdőív első részében a gyerekek táplálkozási szokásaira, a második részben a testi higiénia és a testmozgás kérdésköreire történt kitérés, a harmadik részben a káros szenvedélyek kerületek előtérbe. A kérdőív főleg zárt típusú kérdésekből állt, néhány esetben azonban lehetőséget biztosított a szabad véleménynyilvánításra a nyitott kérdések segítségével. Azért a felső tagozatosokat tartottuk fontosnak megkérdezni, mert nekik már elég sok ismeretük van.

A kérdőív a mellékletben található. /1.sz. melléklet/

 

2.1              CÉLMEGFOGALMAZÁS

A helyzetelemzésre, állapotfelmérésre alapozott, a pedagógiai program fő céljához illeszkedő éves, középtávú és hosszú távú célokat határoztunk meg. Ezekből bontjuk le a feladatokat.

 

2.2              TÁVLATI CÉLJAINK

/8-12 évre tervezett célkitűzések/

Ø      A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé

Ø      Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre

Ø      Az intézményben folyó egészségfejlesztés a településfejlesztési terv szerves része legyen

2.3              KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAINK

/3-4 évre tervezett feladatok/

Mivel a Nemzeti Programban is kiemelt szerepet kap a dohányzás, a drog, az egészséges táplálkozás és az aktív testmozgás, ezért céljainkat mi is ehhez kapcsoljuk.

Ø      A tanulóink dohányzásra való rászokását szeretnénk csökkenteni

Ø      Az alkohol és a drogfogyasztás által okozott egészségi és szociális károkat ismertetnénk meg diákjainkkal

Ø      Az egészséges táplálkozás kialakításához szükséges ismereteket, valamint a táplálkozással összefüggő betegségekről való tudnivalókat bővítenénk.

Ø      A testmozgás érdekében a sportköri foglalkozások számát meg akarjuk tartani

Ø      Ha a lehetőségek engedik úszásoktatást tartanánk

 

2.4              RÖVIDTÁVÚ CÉLJAINK

/1 éven belül megoldandó

Egészséges táplálkozás:

Ø      Szeretnénk ha tanulóink tudatosan törekednének a táplálék helyes kiválasztására

Ø      Tudjanak különbséget tenni a különböző életmódok között

Testi higiénia:

Ø      Tudatosítani akarjuk, hogy a személyes higiénia a jó közérzet alapja

Ø      Ismerjék meg a higiénia és az öltözködés kapcsolatát

Testmozgás:

Ø      Legyenek tisztában a testmozgás és tisztálkodás kapcsolatával

Ø      Tudják, hogy a sport kedvezően befolyásolja a különböző szervek működését

 

Káros szenvedélyek:

Ø      Ismerjék meg az alkohol és dohányzás okozta betegségek nagy részét

Ø      Bővíteni szeretnénk tanulóink ismereteit a drogokról

 

 

3.1              MÓDSZERTANI ELEMEK

Úgy gondoljuk, hogy az iskolánkban alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbnak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programokat tartjuk. Természetesen ha megfelelőnek talált ún. kész programokat találunk, úgy azt felhasználjuk.

Ø      E mellett szakembereket hívunk meg: védőnő, ÁNTSZ – akik meghívott előadóként működnek közre

Ø      Versenyeket rendezünk egy-egy témával kapcsolatban, illetve plakátokat tervezünk

Ø      Kirándulást szervezünk évente, ahol számítanánk a szülői részvételre is

Ø      Oktató filmeket tekintünk meg, majd utána értékelő megbeszélést tartanánk.

Ø      Egyéb: játékterápia, gyűjtőmunka, internet

 

4.1.1        Az egészségnevelés iskolai területei

4.1.2        Tanórai foglalkozások

Az osztályfőnöki órákhoz készített segédlet, konkrét témakörök feldolgozására alkalmas. A különböző tantárgyaknak is van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez lsd. helyi tantervek.

4.1.3        Tanórán kívüli foglalkozások

Ø      Az iskola egészét átfogó előre tervezett program

Ø      Egészségnap

Ø      Sportrendezvények, sportprogramok

Ø      kirándulások

 

 

5.1              Tájékoztató fórumok

Ø      Szülői értekezlet

Ø      Külső előadóval bevont iskolaszintű tájékoztatás pl. bűnmegelőzési szakember

Ø      Szakmai tanácskozás, tréning

 

6.1              Ellenőrzés, értékelés

Évente egyszer átfogó értékelést tartunk. Itt az ellenőrzés, értékelés klasszikus szempontjait és módszereit alkalmazzuk. Az lenne a célunk, hogy a jól bevált módszereket, programot fenntartsuk, a kevésbé beváltakat javítjuk esetleg elhagyjuk. Az igények figyelembe vételével újat építünk be, ill. indítunk.

 

7.1              Összegzés: Az egészség érték, az ember legnagyobb értéke. Minden népnek és nemzetnek az egészséges gyermeket, az egészséges ifjú nemzedéket kellene legnagyobb kincsének tekintetnie. Ez a forrása és biztosítéka a társadalom és az egész ország gazdasági jólétének. Könnyebb az egészséget megőrizni, mint a beteg embert újra egészségessé tenni. Az egészségnevelés a családban kezdődik, éppen ezért az iskolai egészségnevelés szerepe ott a legfontosabb, ahol a gyerekek hátrányos helyzetűek, a szociális körülményeik rosszak, és a szülők életvitele is hagy kívánnivalót.

 

Egészségügyi jogszabályok

 

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram 1996) 9.5 pontja

1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot

„Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002

 

Közoktatási jogszabályok

 

A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. törvény

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról egészségneveléssel és környezeti neveléssel kapcsolatos rendelkezései

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

3.14  ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

3.14.1                  HELYZETKÉP

 

1.                  Belső: az iskola előélet hagyományok

 

A környezetvédelem jó pár éve már az egyik kiemelt terület oktatásunkban és szabadidős tevékenységünkben egyaránt. Diákjaink érzékenyek a környezetvédelmi problémákra, hiszen sajnos elég sok negatív tapasztalatot szerezhettek már. Gondolunk itt a környező nagyüzemek környezetszennyezésére, az oktalan erdőpusztításra, a község határában lerakott szemétre. A felnőttek szokásain nehezebb változtatni, de hisszük, hogy a gyermekek megnyerhetők a környezetvédelem ügyének. Iskolánkban már több éve létezett egy környezeti nevelési program, melyet évről évre végrehajtottunk és megújítottunk.

 

Ez a program az alábbiakat tartalmazta:

 

Ø      Diákjaink részt vesznek és eredményesen szerepelnek a különböző szintű természetismereti versenyeken

Ø      Iskolánk többször szervezője és házigazdája volt a regionális környezetvédelmi versenyeknek

Ø      Minden évben megemlékeztünk a természetvédelem jeles napjairól

Ø      Nagy hangsúlyt fektettünk a tartós tankönyvek, illetve az újrahasznosított papírból készült füzetek használatára

Ø      Rendszeresen szerveztünk hulladékgyűjtést, fásítást, kézműves foglalkozást természetes anyagok felhasználásával.

 

Ezeknek a programoknak a hatékonyságát most értékeljük és továbbfejlesztjük, hogy melyeket érdemes megtartani.

 

Épület és berendezése:             lsd. pedagógiai program

 

Étkeztetés:       Az étkeztetést vállalkozó oldja meg. Ez az iskola épületében történik. Az étkezési eszközök anyaga, kinézete jó. Az ételek minősége, tartalmassága megfelel a gyermekétkeztetés elvárásainak. Az étkezés önkiszolgálással történik.

Iskola udvara:              Hatalmas, félig zárt parkosított udvarral rendelkezik az iskola. Sportra, játékra lehetőség van az udvaron.

 

Iskola büfé:      Vállalkozó működteti az iskola büféjét. A termékek csak részben szolgálják a környezetbarát és egészséges étkezést.

 

 

2.         Külső:  A település és a régió

 

A falu társadalmi, gazdasági helyzete:   lsd. pedagógiai program

 

A falu természeti helyzete:

A Sajó-medencéjében fekvő falu, dombsági táj. 300-350 m magas térfelszíne eróziós képződményekkel tagolt. A körzet legnagyobb részét az erdősült területek foglalják el, de jelentősek a szántók és legelők is. A folyó ingadozó vízjárása miatt gyakori a néhány napig tartó árvíz. Az évi középhőmérséklet 10 ^oC, a napi értéke az országos átlag alatt marad. Jellemző a hűvös, hideg helyi szél. Növény és állatvilágára jellemző a peremhelyzet (Bükk-Aggteleki-karszt) és az átmeneti jelleg.

Községünk nagy hagyományokkal rendelkező történelmi múltra tekint vissza. Mai református templomunk a XIII. században épült és 1996-ban lett műemlék. A másik szép épület a báró Radvánszky-család kastélya. A valaha 14 ezres könyvet számláló könyvtár belső berendezése máig épen maradt. Az ország második magánkönyvtára volt. Említésre méltó a kastély kb. 5 hektáros parkja. Az eredeti társulásnak sajnos csak töredéke maradt fenn. 

 

 

2.                ERŐFORRÁSOK

 

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamit külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

 

1.                  Belső személyi erőforrások

Pedagógus:

v     Tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli

v     Odafigyel példamutató magatartására

v     Részt vesz a környezeti nevelési programokon, szervez és lebonyolít

 

Tanuló:

v     Részt vesz a környezeti nevelési programokon

v     Magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását

 

Irodai alkalmazott, technikai dolgozók:

v     Vegyenek részt azokban a feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre

v     Munkavégzésük legyen példamutató-, környezetkímélő

 

2.                  Külső személyi erőforrások

 

Szülők:

v     Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván.

v     Programok segítése

 

Önkormányzat:

v     Segítséget nyújt a harmonikus együttműködésben

3.                  Anyagi erőforrások

 

Költségvetés:

v     Az iskolai költségvetésből lehetőség szerint olyan felújítást is kell végezni, amely a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálja

 

Alapítvány:

v     Az iskolai alapítvány támogathatja erdei iskolákban, nyári táborokban való részvételt

 

Fenntartó:

v     Programjaink nagy részének lebonyolításához anyagi fedezetre van szükség. Ha a fenntartó évente támogatja tanulónként 2 ezer forint összeggel az iskolánk környezeti nevelési munkáját, lenne lehetőség a programok lebonyolításához. (az összeg változna az inflációnak megfelelően évente)

 

Pályázat:

v     Az állami forrásokon elnyert összeget teljes egészében arra a területekre kell fordítanunk, amire a kiírás szólt. (KAC, OM)

 

Egyéb:

v     Egyéni hozzájárulást is igénybe veszünk erdei iskola, környezetvédelmi tábor megvalósításához.

 

 

ALAPELVEK, CÉLOK

 

1.                  Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok:

 

Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.

 

Az iskola hitvallása:

 

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-, környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezet működésére.

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal környezet- és egészségtudatos magatartásukat fejleszteni.

 

 

A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai:

 

1.                  elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.

2.                  kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé.

3.                  érzékennyé tenni a környezet állapota iránt

4.                  bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

5.                  legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása

6.                  váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés

7.                  képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén

8.                  elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség

·        az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása,

·        az általános emberi egészségvédelem,

·        az ökológiai egyensúly fenntartása,

·        a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,

·        minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez

·        képesé válni az élethosszig tartó tanulásra.

 

 

A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy

 

• a környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban
• a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk
• segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését

 

 

A környezeti nevelés közös színterei az óvodai nevelés, a közoktatás valamennyi szintje, a szakképzés, a felsőoktatás, a továbbképzés. Mások a lehetőségek az óvodai életben, mások a tanítási órákon és a tanítási órákon kívül. Például a természetvédelmi, hon- és népismereti szakkörökből kerülnek ki a településünket igen jól ismerő, értékelő, azért később is tenni akaró fiatalok. A hon- és népismereti tevékenység azért is szolgálja a környezeti nevelést, mivel elősegítheti a tanuló természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolatának kialakulását.

Különösen jó terep a tanórán kívüli környezeti nevelésre az erdei iskola, vagy egy-egy nyári tábor foglalkozásai. Ezekben a kulturális, és természeti értékeit, hagyományait, amelynek komplex ismerete, a szerzett tapasztalatok közelebb viszi őt a valósághoz, s tanulva a pozitív vagy negatív változásokból, mintát nyújthatnak a jövőhöz.

Mindig szem előtt kell tartanunk, s éreznünk kell annak a felelősségét, hogy a „környezeti nevelés, szándékos, megtervezett pedagógiai folyamat, összetett személyiség-, közösség-, magatartás-, és attitűd-formálás, amely képessé tesz másokkal való együttműködésre, együttélésre.” (Havas Péter)

 

 

2.                  KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK

 

• A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre
• Kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására
• Kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitását és jó együttműködést
• Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére
• Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását
• Lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását
• Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását
• A magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.
• Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását
• Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben
• Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást
• Megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.
• Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyet tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.
• A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel

 

3.                TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK

3.1              Tanórai keretek

A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája a 45 perces tanóra.

Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. A tanmenetben jelöljük azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelés célkitűzéseihez.

 

3.2              A tantárgyak lehetőségei

-     Alsó tagozat

-     Felső tagozat

-     Egészségtan modul (5-8.)

 

3.3              Nem hagyományos tanórai foglalkozások

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a környezetért felelős tanulókká váljanak az iskolánk diákjai.

 

Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamtát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez.”

 

Témanap – témahét:

Egy őszi és egy tavaszi témanapot tartunk.

A kiválasztott témát projektmódszerrel dolgozzuk fel korosztályoknak megfelelően.

Jeles napok: év elején választunk a jeles napok közül.  Melléklet

3.4              Tanórán kívüli lehetőségek:

Gyűjtőmunka, vetélkedő, nyári tábor, tanulmányi versenyek, kirándulás, túra, állatkert látogatása, szelektív hulladékgyűjtés, kiállítás (készítés, megtekintés)

3.5              MÓDSZEREK

Kooperatív tanulási technikák

Játékok: szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő

Riport módszer: kérdőíves felmérés

Terepgyakorlati módszerek: térképkészítés, egyszerű megfigyelés, mérés

Kreatív tevékenységek: természetvédelmi és fenntartási munkák, rend- és tisztasági verseny

Közösségépítés

Művészi kifejezés

3.6              TANESZKÖZÖK

Az iskola egyrészt rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan fejleszteni illetve pótolni kell az eszközöket. Az erdei iskolai programok, nyári táborok számára biztosítani kell a vizsgálódásokhoz szükséges eszközöket, anyagokat. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD könyvtárát. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanulók és tanárok rendelkezésére.

3.7              ISKOLAI KÖRNYEZET

                                                               i.            lásd a Helyzetelemzésnél –

3.8              KOMMUNIKÁCIÓ

1.                  iskolán belül:

munkaértekezlet

egyéni beszélgetések

2.                  iskolán kívül:

nyílt program

tájékoztató füzet

helyi TV

 

 

4.                MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

lásd 6.1 egészségfejlesztési program –

 

A környezeti nevelés értékelése

A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével.

 

• Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak?
• Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés?
• Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?
• Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet?
• Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának?
• Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését?
• Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson?
• Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?

 

5.                TOVÁBBKÉPZÉSEK

 

Belső:                          -          nevelési értekezletek

-             tanfolyamok, továbbképzések

-             tanulmányutak

 

Külső:                          -          akkreditált továbbképzés

-             konferenciák

 

 

 

A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán

 

Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy-egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudás darabokat egymás mellé illessze, rendszerezze.

 

Az elsősök természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. A tanító egyben osztályfőnök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segítheti a környezeti nevelést (növények gondozása az osztályteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségének átélésére stb.) A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen.

 

A tanító többnyire az összes tantárgyat tanítja osztályának. Ennek köszönhető, hogy osztálytanító általában könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit, mint a felső tagozatos osztályfőnökök.

 

A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében.

 

Ahhoz azonban, hogy a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést is létre kell hozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. Az élő természethez, az élőlényekhez való érzelmi kötődés, a felelősségérzés itt más szempontból közelíthető meg. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyermekekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Itt is lehetőség van a természet sokszínűségének, formagazdagságának a tanulmányozására. Egy csigaház, mákgubó, őszi levél vizsgálat a rajzi szempontokon túl új és új kérdéseket vet fel. A természetes anyagok (gyapjú, szalma, kukoricacsuhé, méhviasz stb.) használata új érzékelési területen, a tapintáson, szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek. A technika- és életvitelórákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára.

 

Környezetismeret

 

1. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben	Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső stb.) használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata.
Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások	Részvétel a helyben hagyományos ünneplésben. Pl: Madarak és fák napja, a Föld napja, Hulladékgyűjtés
A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról.	Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. Madarak megfigyelése. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben. Búzavetés Luca napkor. Aranyfa (tévesen aranyesőnek is nevezik), barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára.

 

2. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.	A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal .
Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat.	Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció között. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses kanál, műanyagkanál, vagy üvegpohár, műanyag pohár. Képgyűjtemények készítése: fából készül, fémből készül stb. Egy pohár vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegő összehasonlítása: levegőkonzervek készítése.
A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.	Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi halak, kutya, házityúk stb. viselkedésének megfigyelése. Gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei.
Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők).	A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kialakítása. Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek
A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei	Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztaltok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése.

  

3. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek).	Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból.
A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl: fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére.	Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az „örökbefogadott” fával?
Helyes viselkedésünk a természetben.	Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta, kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása; Öröm-bánattérkép készítése a településről
Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre.	Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Naplókészítés, gyűjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó: fákat ültettek az utcánkban.

 

4. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei.	Folyamatos megfigyelések egyszerű tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító, szűrőpapír). A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a területre többszöri visszatérés, a változások rögzítése. Vízminta vétele, egyszerű vizsgálata (áttetsző-e, zavaros-e, szagtalan vagy bűzös?) Van-e benne élőlény? Talajminta különböző helyekről: pl. erdő, veteményes, utca, játszótér: szín, morzsalékosság, vízfelvevő képesség, vannak-e talajlakó állatok?
Szelektív hulladékgyűjtés	Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása.
A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségeinek megismerése.	Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? Szennyezés nélküli város tervezése. Dramatikus játékok.
Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek.	Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi terület vagy természet közeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete.
Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra.	Dramatikus játékok helyes és helytelen szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság között.

 

 

Rajz és vizuális kultúra

 

1. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Kifejezés, képzőművészet	Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigaházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok.
Tárgy- és környezetkultúra	Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása.

 

2. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Vizuális kommunikáció	Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak
Tárgy és környezetkultúra	Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása; pl.: mángorlófa, csigacsináló. Mire használhatták?
Technikák	Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: Krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése.

  

3. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Vizuális kommunikáció	A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése (pl. meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony, fehérre meszelt kerítések…)

  

4. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Vizuális kommunikáció	Tapasztalati úton megismert folyamtok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Folyamatábrák: virágot ültettem… Elolvadt a hóember … „Házi-mozi’ – játék
Tárgy és környezetkultúra	Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés.

 

Technika és életvitel

 

1. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek.	Ismerkedés az anyagokkal, pl: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák. Termésbábok készítése.
A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.	A közlekedés környezetszennyezése: lég- és zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos járművek.

  

2. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája.	Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak felsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Makett készítés: ház hajtogatása. Berendezés. Öltöztetőbaba készítése.
Az anyagok feldolgozása. Takarékos anyagfelhasználás.	Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával (pl: vesszőből, faágakból, háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs stb. Videofilmek a hagyományos mesterségekről. A maradék anyagok tárolásának megszervezése.

  

3. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok.	A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Gyűjtő utak: kukoricacsuhé, fűzfa-vessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek.
Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.	A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenőrzése. Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.

  

4. osztály

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet.	A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Szituációs játékok.
Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma.	Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata.
Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. Működőképesség és esztétikum	Egyszerű makettek készítése. Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak.
A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés.	Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok.

 

Magyar nyelv és irodalom

 

1-4. osztály

 

Témakörök, tartalmak

Tevékenységek

Irodalom, szövegértés A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek.

1. osztály: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2. osztály: A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3. osztály: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4. osztály: Érzelmek, emberi kapcsolatok, felismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. Pl: Fekete István művei Zelk Zoltán: Nyitnikék Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske Kányádi Sándor: Dióverés Fekete István: Vuk, Bogáncs Nagy László: Balatonparton  stb.

 

Testnevelés

 

1-2. évfolyam

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenységek	Séták, szánkózás, hó csata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

  

3.                  évfolyam

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenységek	Gyalogos, kerékpáros túrák, hó csata, korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.

  

4.                  évfolyam

 

Témakörök, tartalmak	Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenységek	Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.

  

Ének-zene

 

1. évfolyam

 

Témakörök	Tartalmak
Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, karácsony, márc.15., Anyák napja). Művészeti értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban).	Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása.
Tárgyi, környezeti zajok, zörejek.

  

2. évfolyam

 

Témakörök	Tartalmak
Újabb népi mondókák. Népi gyermekjáték-dalok, napszokások.	Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák

3. évfolyam

 

Témakörök	Tartalmak
Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar napdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások)

 

4. évfolyam

 

Témakörök	Tartalmak
Jeles napok, ünnepkörök dalai

 

A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola felső tagozatán

 

Magyar nyelv és irodalom

 

A tanulók –

• ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását
• ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)
• ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását
• legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre
• erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük
• tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére

 

A tanulókban –

• alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés
• növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával
• fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

 

Történelem

 

A tanulók –

• értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet
• tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására
• ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete
• értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

 

Hon és népismeret

 

A tanulók –

• ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit
• ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

 

Idegen nyelv

 

A tanulók –

• váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével
• legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra
• ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit (6-8. o.)
• legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni
• állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön

 

A tanulókban –

• alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben
• fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

 

Matematika

 

A tanulók –

• váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják
• tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni
• logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön
• tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait
• váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására
• ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
• legyenek képesek reális becslésekre

 

A tanulókban –

• alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás

  

Környezetismeret

 

A tanulók –

• ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal
• ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében
• ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

 

Természetismeret

 

A tanulók –

• váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére
• a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)
• természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása
• környezet állapota iránti érzékenység fejlesztésökológiai szemlélet fejlesztése
• helyes környezeti attitűdök fejlesztése
• magatartás fejlesztése
• értékrend alakítása
• környezettudat fejlesztése
• felelősségérzet fejlesztése
• környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

 

Fizika

 

A tanulók –

• váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára
• ismerjék meg a zaj egészségkárosítását, tudják ezek csökkentési lehetőségeit
• ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat
• tudják értelmezni a környezet változásának tövényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra
• mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni
• ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá
• ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

 

Kémia

 

A tanulók –

• rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
• törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására
• legyenek képesek a környezeti elemek legegyszerűbb vizsgálatára, az eredmények értelmezésére
• ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére
• ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától
• értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

  

Biológia

 

A tanulók –

• ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit
• ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet
• ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket
• legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően
• ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat
• legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
• sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

 

A tanulókban –

• alakuljon ki ökológiai szemléletmód
• alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

 

Egészségtan

 

A tanulók –

• ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait
• sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat
• ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében

 

A tanulókat

• ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására
• segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában
• segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében

 

Ének-zene

 

A tanulók

• ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
• ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait
• fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a napdalokban
• vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét
• tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek
• fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

 

Rajz és vizuális kultúra

 

A tanulók

• ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát
• ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát és azonosságát
• ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit
• ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére
• ismerjék a természetes alapanyagok használatát
• legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak
• legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni
• legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően
• ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését
• tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre
• tudjanak példákat említeni a népi építészeti, díszítőművészet hazai előfordulásaira
• kutassanak fel, ismerjenek meg helyi-, különböző korú és stílusú építészeti emlékeket

 

Etika

 

A tanulók –

• legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák
• tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni
• mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk

 

A tanulókban –

• alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek
• alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban
• fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért

 

Tánc és dráma

 

A tanulók

• tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel
• legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.)
• természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül

 

Technika és életvitel

 

A tanulók

• ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket
• ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait
• értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit
• ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást
• sajátítsák el az alapvető bio-kertészeti ismereteket
• ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit
• sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait
• ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát
• ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat
• ismerjék meg a falhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit
• sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit

A tanulókban

• alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény
• a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság
• alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás

  

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)

 

A tanulók

• legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
• legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására
• ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket
• használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre
• futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket
• rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen
• szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket
• ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)
• legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére
• a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

 

Testnevelés

 

A tanulók

• fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket
• győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve
• legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében
• értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes
• sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat

 

A tanulókban

• tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását
• alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására
• segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását

 

 

4.      H E L Y I   T A N T E R V

 

 

4.1           AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

 

1        Tantervek

 

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

 

·        HK2001   = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv;

·        HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv;

·        H2004     = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

 

 

TANÉV	ÉVFOLYAM
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
	Bevezető szakasz		Kezdő szakasz		Alapozó szakasz		Fejlesztő szakasz
2004-2005	H2004	HK2003	HK2001	HK2001	HK2003	HK2003	HK2001	HK2001
2005-2006	H2004	H2004	HK2003	HK2001	HK2003	HK2003	HK2003	HK2001
2006-2007	H2004	H2004	H2004	HK2003	HK2003	HK2003	HK2003	HK2003
2007-2008	H2004	H2004	H2004	H2004	HK2003	HK2003	HK2003	HK2003
2008-2009	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	HK2003	HK2003	HK2003
2009-2010	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	HK2003	HK2003
2010-2011	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	HK2003
2011-2012	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004

 

2. Óraterv

 

1-4. évfolyam óraterve

Tantárgy	1. évfolyam			2. évfolyam			3. évfolyam			4. évfolyam
	1. félévi óraszám	2. félévi óraszám	Éves óraszám	1. félévi óraszám	2. félévi óraszám	Éves óraszám	1. félévi óraszám	2. félévi óraszám	Éves óraszám	1. félévi óraszám	2. félévi óraszám	Éves óraszám
Kötelező tanítási órák
Magyar nyelv	4	3	129,5	4	3	129,5	4	3	129,5	3	3	111
Magyar irodalom	5	5	185	5	5	185	5	5	185	5	5	185
Idegen nyelv	-	-	-	-	-	-	-	-	-	3	3	111
Matematika	4	4	148	4	4	148	4	4	148	3	3	111
Környezetismeret	1	1	37	1	1	37	1	1	37	2	2	74
Ének-zene	1	1	37	1	1	37	1	1	37	1	1	37
Rajz	1	2	55,5	1	2	55,5	1	2	55,5	1	2	55,5
Technika és életvitel	1	1	37	1	1	37	1	1	37	1	1	37
Testnevelés	3	3	111	3	3	111	3	3	111	3	3	111
Kötelező tanítási órák összesen	20	20	740	20	20	740	20	20	740	22	23	832,5

 

5-8. évfolyam óraterve

Tantárgy	5. évfolyam			6. évfolyam			7. évfolyam			8. évfolyam
	1. félévi óraszám	2. félévi óraszám	Éves óraszám	1. félévi óraszám	2. félévi óraszám	Éves óraszám	1. félévi óraszám	2. félévi óraszám	Éves óraszám	1. félévi óraszám	2. félévi óraszám	Éves Óraszám
Kötelező tanítási órák
Magyar nyelv	2	2	74	2	2	74	1	2	55,5	2	1	55,5
Magyar irodalom	2	2	74	2	2	74	2	2	74	2	2	74
Történelem	2	2	74	2	2	74	2	2	74	2	2	74
Idegen nyelv	3	3	111	3	3	111	3	3	111	3	3	111
Matematika	4	4	148	3	3	111	3	3	111	3	3	111
Informatika	-	-	-	-	1	18,5	1	1	37	1	1	37
Természetismeret és egészségtan	1	2	55,5	3	2	92,5	-	-	-	-	-	-
Fizika	-	-	-	-	-	-	1	2	55,5	2	1	55,5
Biológia és egészségtan	-	-	-	-	-	-	2	1	55,5	1	2	55,5
Kémia	-	-	-	-	-	-	1	2	55,5	2	1	55,5
Földrajz	-	-	-	-	-	-	2	1	55,5	1	2	55,5
Ének-zene	1	1	37	1	1	37	1	1	37	1	1	37
Rajz	1	2	55,5	1	1	37	1	1	37	1	-	18,5
Technika és életvitel	1	1	37	1	1	37	-	1	18,5	1	1	37
Testnevelés	3	2	92,5	2	3	92,5	3	2	92,5	2	3	92,5
Etika	-	-	-	-	-	-	1	-	18,5	-	-	-
Tánc és dráma	1	1	37	-	-	-	-	-	-	-	-	-
Hon és népismeret	-	-	-	1	1	37	-	-	-	-	-	-
Mozgóképkultúra és médiaismeret	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	1	18,5
Osztályfőnöki óra	1	1	37	1	1	37	1	1	37	1	1	37
Kötelező tanítási órák összesen	22	23	832,5	22	23	832,5	25	25	925	25	25	925